Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-12 / 136. szám

19äS JUNI LS 13 N Ä P L O A komlói bányássfiirdő építésén dolgosó Winecker•brigád nyolc nappal előbb befejezi június havi tervét Egyre magasabbra emelkednek Komlón az épülő új bányászfürdő falai. A több, mint száz méter hosszú épület már sok arra járó dolgozóban felidézte a kérdést, hogy vájjon milyen is lesz ez, ha elkészül. Sok mindent hallottak már róla a komlóiak s egy része szinte hihetetlennek is tűnik előt­tük. „Nem kell oda még törölkö­ző sem“ — olvashatták számta­lanszor és várakozva gondolnak arra, hogy ezt mielőbb a gyakor­latban is megpróbálhassák. Több, mint négy és félezer bányász számára készül ez a fürdő: Középeurópa _ egyik legmodernebb bányászfürdője. De szükség is vau rá nagyon. Komló fejlődése napról-napra rohamosan halad előre. A feltárók a száz­méteres mozgalom megvalósítá­sával harcolnak a 10.000 méter feltárás megvalósításáért, az épü­lő fürdővel szemben már forog­nak as^új szénosztályozó első ezéregy«égének gépei, s szerelés alatt áll már a második széregy s,ég is. Mindenütt amerre a szem csak ellát, lelkes építőmunka fo- liyk, hogy mielőbb elindulhasson az első vagon szén Sztálin Vasmű számára. A magas állásokon állva látják ezt a bányászturdő építői is és ez még jobb munkára serkenti őket. Az építésvezetőséggel már tervet is csináltak, hogy mikorra kell elkészíteniök a falazást, a belső és külső munkákat. Annyit már előre és határozottan állíta­nak, hogy a falazási munkákkal alkot­mányunk ünnepének tisztele­tére, angusztns 20-ra elkészül­nek s a többi munkákat is az Októberi Szocialista Forrada- , lom évfordulójára, november 7-re elvégzik. Addig azonban még sok idő van hátra, de sok feladat is várakozik az építőkre. Winecker Konrád tíz­tagú kőműves brigádja most fejezi be az első emelet falazási munkáját, hogy hozzákezdhesse­nek a második emelet falazásá- ho. Két év óta dolgoznak már Komlón. Resztvettek a mozdony­szín, az új orvosi rendelő építé­sében, de még egyiket sem építet­ték Milyen büszkén és lelkesen, mint ezt. A méreteiben is hatal­mas fürdő építése szakmailag is uagy feladat elé állította a bri­gád tagjait. Az ablakok százai­nak helyét kell kiképezniük _ s minden egyes tégla elhelyezésére kell vigyáznok, mert az épület kívülről nem lesz .bevakolva. A nagy feladat, még nagyobb lelke­sedést váltott ki a bányászfürdő építőiből. Minden tudásukkal azon dolgoznak, hogy megmutas­sák: nagy feladatokat is képesek megoldani. A felvonulási épületeken itt is ott is versenytáblák láthatók. Az építők eredményeiről szá­molnak be s nem egyszer lát­ni rajtuk 160—180 százalékos eredményt. Ezek a verseny táblák egyben fi­gyelmeztető táblák is, mert ha százszázalékon aluli eredmény kerül rájuk, az alacsony teljesít­ményt elért brigád igyekszik azt mielőbb kijavítani. Winecker elv­társ brigádja általában 140 szá­zalékra szokta teljesíteni tervét. A brigád minden tagja, rendsze­rető, fegyelmezett munkás, s nem ismerik azt a szót. hogy „műszak mulasztó.“ Igaz, ki is közösítenék maguk közül, ha. lenne ilyen. Eredményeik „titka“ nem is ti­tok. Mindenki tudja az építkezé­sen, hogy ebben a brigádban jó a munkamegosztás, hogy a mun­kaidő minden percét kihasznál­ják. A műszakiak is igyekeznek segítségükre lenni s bizony anyaghiányról csak ritkán eshet szó. Most, hogy a felvonó egymásután több esetben is elromlott, már meg is született az elhatározás, hogy hamarosan kicserélik, hogy ez se legyen akadály. Egy célért harcolnak ezen az építkezésen, a műszakiak a dolgozókkal: határ­idő előtt megépíteni a bányász­fürdőt. Az építkezés brigádjai ennek a cél. nak az érdekében még a hónap ele­jén verseny vállalást tetteik. Amikor a kezükbe kapták az építésvezető­ségtől a brigádotofa felbontott havi tervet, az ebéd ében ültek össze. hogy i megvitassák feladataikat, összeült a Winecker brigád is. A feladatokat egyenként vizsgálták át s arra a meg­állapításra jutottak: hogyha teljesít, menyüket még egy kissé fokozzák, a június hónapra kitűzött feladatokait határidő előtt nyolc nappal meg tudják valósítani. Meg is tették ver asmyvá'llalásuikait), de hasonló válla­lást tett a többi brigád is. Kichler Anna segédmunkás brigád­jának tagjai ugyancsak nyolc nappal a Hell és Hermann ácsbrigádok hat nappal, Link Mátyás vasszereid bri­gádjának tagjai pedig öt nappal előbb akarják tetejezni havi tervüket. Ezekre a vállalásokra alapozva a Bá nyászfürdő építői versenyre hívták a vá Halat valamennyi munkahelyének dolgozóit S ebben a versenyben el sók is akarnak lenni. Az elsőségért azonban meg kell harcolni, mindig újabb és újabb munkafogásokat, mód­szereket keli kitaiiálnii, mély könnyeb­bé, gyorsabbá és jobbá teszi a mun­kát. A bányászfürdő építőinek ebben segítenek a műszaki dolgozók is. Már több, mint egy hónapja alkal­mazzák sikeresen a ..tolóái’Jást'', mely biztosítja a falazás folyamatosságát, s feleslegessé teszi az. állványozási mun. kák nagy részét, A bányászfiirdő építői teljesít­ményük fokozása mellett nagy gondot fordítanak az anyag­takarékosságra, a hullékanys- gok felhasználására is. Június elsején ezért elnyerték a vál­lalat Gazda-mozgalmi vándorzászla­ját is. Ezt a zászlót továbbra is meg akarják tartami s ezért kivétel nélkül valamennyi brigád vállalta, — fgy a kőművesek a darabtéglák, az ácsok a deszkahulffadékok, a vasszerei ók a huT.adékvasak újrafelhasználását. A verseny most folyik a brigádok között a legszebb eredmény eléréséért. Hogy ki lesz az első. az még ezután dől el, de annyi bizonyos, hogy a bányászfürdő építőinek lelkes mun­kája eredményeként még ebben az évben határidő előtt elkészül Komló egyik büszkesége: a 4800 személyes bányászfürdö. Lépjen fel keményebben a begyűjtést szabotáló knlákokkal szemben a somogyapáti tanácselnök Somogy apáti községből írt tevéiét •sericesztóeégünknek Zsohrák József •Ivóéra levelezőnk. Zsobrák elvtárs levelében a fáin dolgozóinak vétemé. nyét irta meg. Többek között meg üta, hogy a falu dolgozói gyűlölettel néznek a kulákokra. A tanács a»>ni>an nem úgy fcezeffi Skat, mint a dolgozók éHemségét — l-tegirja Zsobrák elvtárs, hogy a fa­luban van VenczH Gyula, aki kulak, de közép parasztnak tartják. A tevéi nyomában kimentünk, megnéztük: mi- bői adódnak ezek a hibák a tanács­tól? A’ községi tanács elmöka Dömyed István eVtárs a múlt rendszerben tópaaámoo volt. A fettseabadufós után földei kapott. A tanácsválasztások idején, ót választották meg a falu dolgozói tartó esefaökniák. A falu dől. go tót bizalmukat helyezték, Dörnyei Nv tártba. Erről azonban megteledke- *eít. Ezt mutatják a községben tör­tént események is. Ka valaki megkérdezi a tanácsel­nök «ivtú.rsflt, hogyan végzik a köz­ségben a munkákat, hogyan megy * begyűjtés, azt válaszolja: „Minden r*mdhán megy, hiszen tizenharmiadi. '"tói: vagyunk a járásban." Ezzel kap utotebösau fel is sorolja a jól telj/e- >i‘cö dolgozó parasztokait, mint Gvócsi ■{♦nos oá rtütikár eflvtárs, Kaj tár Sán- úo.-, oki a pártszervezet tagja, IMS pyu'la 14 holdas dolgozó paraszt és kry tovább sorolja azok nevét, akik kár teljesítették elsőfólévi sertés- és vágönrairhabeadásu'kat A kóláitokról ’^"nbon így vélekedik: „Nem mer. ‘‘eíe azok egy szót sem szólni. Úgy hallgatnak, mint a sír “ De nézzük tecg, hogy valóban hallgatnak e? Venczli — mint mindig. így most is fázik a munkától. Fö djeit elhanya­golja, beadási kötelezettségének tel­jesítéséről pedig így vetekedik: „Majd túljárok én a tanácselnök eszén. Már. hogy én teljesítsem a beadásomat?" Ez tettekben is megnyilvánul Venczli hátralékban van még a múlt évi be. adási kötelezettségével, az adóját sem fizette ki. Ha megkérdezzük Dör­nyei elviáirstól, miennyi ez az adóhát railéSc, azt feléli: „Hát van vakimeny- nyi, de hát mit csináljak vele?“ VenczM 32 hold földnek a tulajdo­nosa. Erre mindig büszke is vofJt a faluban. Most azonban látja, hogy .a kukák világa véglegesen letűnt, ezért igyekszik szabadulni a földtől. Ezt úgy akarta megoldaná, hogy földjeit felajánlotta az álamnak. Most, hogy neki kell a földet megművelni, so. kai ja a 32 holdat. Akkor nem sofcal- ta, amikor napszámosokkal műveflibet- te meg. Dörnyei elvtárs pedig nem tudja, hogy mit tegyen Venczli kutak­kal. Úgy kezelik, mint középparusztot. Elnézik azt, hogy Venczli hátralékban van még a múlt évről 214 kiló kuko. ricával, öt mázsa lucernával, hat má. zsa réti szénával, 105 kiló sertéssel, 46 kiló baromfival, 4000 forint adó­val, de lehetne igy sorolni tovább Venczli tartozását. Ezt ke lene látni a Dörnyei elvtársnaik, s ha ezt látná, ak­kor nem mondaná azt, hogy „hall­gatnak a kulákok. Az ellenség nem nyíltan, hanem alattomosan igyekszik rombolni. A kutak mindent elkövet, hogy szabotálja a beadást, a terv teljesítését. De nézzük tovább a falu ban történő eseményeket. Találunk még több ellenséges tevékenységet is. A faluban ott van özvegy Horváth Józsefeié. A tanács Horváthnét sem tartja kukáknak. Horváthóknák csép. tógépjük volt emellett 19 hold föld­jük, ami még most is megvan. Min­dig cselédtartók voltak, még most is cseédet tart. Ennek szükségességét azonban úgy igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy náluk nincs férfi munkaerő, ezért kell a cseléd. Dör­nyei elvtárs is elhitte ezt a kutáikme sét. A tanács titkára Nagv Kálmán. Ne. ki az a véleménye a kulákokrói, hogy rendesen teljesítik beadásukat. Néz­zünk meg egy másik kulákot, Tömös- közi Lajost. Sertésbeadási kötelezett­ségét még most sem teljesítette. Erre a választ adja a tanácstitkár: „Ró. érünk még a beadással.“ Nagy Kák mán még azzal is félre akarja vezet­ni a tanács élnökét, hogy azt mondo­gatja: „Aki 1920ban szegényparaszt volt, az hogyan lehet most kulák?“ Dörnyei elvtársat, amikor a dolgo­zók megválasztották a tanács elnöké, nek, megbízták azzal is,' hogy nevel­je a dolgozó parasztokat, segítse őket munkájukban. A srgítség abban is meg kell, hogy nyilvánuljon, hogy leleplezi a do gozók ellenségeit, meg­semmisíti azok kártevő munkáját. Ezek a példák is megmutatják, hogy a ku'ákok nem hallgatnak Somogy- apátiban sem. Mindent elkövetnek hogy romboló munkát végezzenek. Erről írt levelében Zsobrák elvtárs. ami bizonyítja, hogy a falu dolgozói gyűlölik a tolótokat. De Zsobrák elv társ levele mást is mutat. Azt, hogy Dörnyei eVtárs teljesítse azok kéié. seit, akik megválasztották tanácsel­nöknek. A dolgozók azt kérik Dör­nyei elvtársitól, hogy ne tűrje meg n kulákspekuláeiót a faluban, hanem leplezze le őket és kezeljék úgy a kulákokat, mint a dolgozók ellenségeit. Ha így tesz­nek, mert ez a he yes. akkor nsan ma radnak V a beadással, mint most, ak­kor első félévi vágómarha- és sertés beadásukat nem 50. hanem 100 szá­zalékra és még ennél is többre fog­ják teljesíteni. Ambrus Dezső „Az idei tapasztalatokat felhaszuáljuk a jövő oktatási évbeo“ A Pécsi ümhánygyár pártszer­vezete f ig.v§P?inmel kíséri az ok­tatási év befejezését és minden segítséget megad az elvtársaknak munkájukhoz. Megvizsgálja az év közben előfordult hiányosságokat, összegezi a tapasztaltakat, hogy azokat a jövő oktatási évben fel­használhassa. A politikai iskoláknál decem­berben lemaradás mutatkozott. A pártszervezet kereste a hibák okait, a népnevelők beszéltek az elmaradókkal, de eredmény nem sok mutatkozott. Az egyik ellen­őrzésnél észrevették ezután, hogy az előadó, Várkonyi elvtársnő könyvből olvassa fel az anyagot. Természetesen az elvtársak fi­gyelmét nem kötötte le a felol­vasás, helyi példákat a tanultak alátámasztására pedig nem hoz­tak fel. A pártszervezet vezető­sége ettől kezdve sokkal sűrűb­ben látogatta a szemináriumokat és a hiányosságokat már menet közben kijavította. Sipos elvtárs iskoláján is mu­tatkozott lemorzsolódás, ami még most. is fennáll. Ez részben abból adódik, hogy nem volt elég sze­mináriumi előadó biztosítva és így két szemináriumot összevon­tak. Ennek az lett a következ­ménye, hogy sokan voltak, sok problémát nem vitathattak meg és az iskolák túl hosszúra nyúl­tak. Az egyik vezetőségi ülésen a pártszervezet vezetősége alakí­tott olyan brigádot, amelynek tagja egy vezetőségi tag, egy po­litikai iskolavezető és egy jó hallgató. Ez a brigád ebédidőben vagy munkaidő után elbeszélge­tett azokkal az elvtársakkal, akik elmaradtak az oktatásról. Ez a munka hamarosan éreztette hatá­sát. Egyes elvtársaknál most a vizs­gák előtt tapasztalható bizonyos félelem.. Ez abból adódik, hogy az iskola ideje alatt nem tanultak elég lelkiismeretesen, és most a vizsgákon mégis szeretnének tud­ni, ezért lázasan „pótolják“ a mulasztottakat. Szükséges, hogy a pártszervezet vezetősége a féle­lem ellen felvegye a harcot, mert a jövő évi oktatás sikere első­sorban az idei oktatás befejezésé­től függ. A politikai isko’aveze- tők vezetőségi ülésen feladatul kapták, hogy az iskola hallgatói­ról, fejlődésükről, a pártszerve­zetnek számoljanak be, tegyenek javaslatot a pártvezetőség felé, hogy kit milyen iskolára java­solnak a jövő évben. Megállapítja a pártszervezet vezetősége, hogy az elmúlt oktu- tási évben tanultak anyaga igen sok elvtársnak segítette a mun­káját és emelte az üzem terme­lését. Csorbics József Dohánygyár párttitkára. Á siklósnagyfalusi tsz tagjai Karcolnak az állami fegyelem megszilárdításáért Az eset azután történt, hogy meg­jelent a mini szter fcariá c s határozata a termelőszövetkezetek megszilárdításá­ról. Igaz, hogy a siklósmagiyfalusi cső porttagok azelőtt is már sokait beszél­gettek az állaimi fegyelemről, a beadá. si kötelezettség gyors és maradékta­lan teljesítéséről, de a legkomolyab­ban csak a minásztertainács határozata után fogták meg a begyűjtés kérdé­sét. Közgyűlést hívtak, össze. Meg kellett beszélni, hogyan teljesítik majd a baromíi- és tojásbegyüjtési tervet, mert abban az időben bizony még egy darab napos csibéje sem volt a szövetkezetnek. Sertésből és vágó. marhából nem volt hiány, ebből nem is csináltak problémáit. De éppen elég problémát okozott a baromfi és tojás. Horváth Sándor elvtára a szövet­kezet könyvelője, erről a gyűlésről most így ír levelében: — „Miikor a tojás- és baromfibe­adás megtárgyalására került a sor, olyan csendben hallgatott mindenki, hogy még a légy zümmögését és meg Lehettt volna ha'lani.... Később az­tán forgolódtak, többen morogtak va. jamit de senki nem jelentkezett, hogy hány darab tojást vagy tyúkot köl­csönöz a szövetkezetnek. Elnökünk. — Somogyi József eflvtárs, — meg is jegyezte: „Na olyan soká^ egyszer­re, csak egyenként jelentkezzünk." Végül megszülettek az első vállaló, sok. Az asszonyok kértek szót. Szabó Antalné, K. Ambrus Lajosné, Döse Mária, Szava Józselné és még lehet­ne sorolni tovább, valamennyien 30— 40 50 darab tojást és 1—2 tyúkot ajánltak lel ezen az estén. Utána a íéríiak sem maradtak le.‘‘ • * így kezdődött az első begyűjtő nap és azóta majdnem minden vasárnap visznek a szövetkezet tagijai néhány tojást a tsz irodájába, nem engedik, hogy éppen a tojás, és baromfibeadás^ sál maradjanak te. Mert a sertést már teljesítették az első félévre, és a má sodik félévit is könnyen tudják tel­jesíteni. Időben gondoskodtak a be­adásról, már 68 darab sertés hízik a hizlaldájukban. De nem feledkez­tek meg az 1953. évi beadásitól sem Van a szövetkezetnek 130 darab sül. dője, ezekből könnyen tudják majd teljesíteni a jövőévi kötelezettséget, ezen leiül még bőven marad a cso­porttagok szükségletére is. Van 54 anyakoca. Ea:k is minden évben két­szer ma’iacoznak, állandóan növekszik a csoport sertésállománya, úgy, hogy most egy új 50 férőhelyes sertésfiaz- tatót kell építeniük. Ezzel egyidőben nem feledkeznek meg a szairvasmarhatemyésztésröl sem. összesen 53 darab a szarvasmarhaál. lományuk. Az öreg teheneket, ame. lyek úgyann hoznak nagy hasznot a csoportnak, mindjárt kiselejtezik és helyette fiatal üszőket vásárollak. Hétfőn is 4 üszőt vettek a vásárban, pedig már 19 van a szövetkezeinek: Az Uj Élet tsz nem is tél idén az ál'atbeadástól sem. Az első félévben nem volt nekik egy sem beütemezve, de megfogadták, még ezen a héten 120 százalékra teljesítik második fél­évi vágóállatbeadási tervüket. A szénát most rakják boglyába a réten, a beadási kötelezettségüknek megfelelő mennyiséget mindjárt onnét számítják a begyüjtőhelyre. — Igaz, ha a 100 mázsa szénabe­adási kötelezettségünket teljesítjük, kissé megfogy a szénánk, — magya­rázza Varga elvtárs, — de nem fé. lünk, hogy nem tesz takarmány, mert 200 hold másodnövényt vetünk mind járt aratás után. így igyekeznek a siklós nagy falu­si tsz tagjai, hogy következetesen be­tarthassák az állami fegyelmet, hogy ne maradjanak szégyenben, hanem jó hírnevük bejárja egész megyén­ket. L. J. EQY ESTE A TÁBORBAN A tábort elfüggönyöz, te az éjszaka. A hegy­tetőről — ahonnan nap­pal kitárul az egész kép — csak csillogó pontok: a lámpák lűzszemei lát­szanak. Néha-néha egy- egy dalfoszlányt is ma­rokra kap a szél és át­dobja a dombon, mint. egy jelezve: itt kato­nák, harcosok, néphad­seregünk jövendő tiszt­jei énekelnek. A tábor még nem al­szik. Amott, a domb al­ján a szulikót énekli 8- 10 növendék. A sátrakban sincs még csend — ... „és akkor a trockisták meg­gyilkolták Kirovót...“ hallatszik az egyikből. A másikból: nem tudom elkezdeni! Nem baj majd segítünk! A har­madikban a harcászai­ról vitatkoznak és így folyik a szorgalmas ta­nulás mindegyikben. Azaz nem is mindegyik ben! Az egyik sátorból erélyes parancsszó vá­gódik ki: „Az elvtárs öt perc múlva tiszta csizmával jelentkezik!“ „Értettem!“ — jön rá a restelkedő válasz. Itt egy növendék parancs­nok: „Pálinkás György őrmester ellenőrzi a ren det és úgylátszik talált valami kivetnivalót. Vár most meglátszik: eréig is, biztoskezű tiszt lesz az avatás után. A kultúr sátorban szór galmas munka folyik. Az egyik növendék va­donatúj újságkeretekbe rakja a lapokat, a má­sik égy sereg sakktábla hegyében írja címet: „Tóbor; újság". A kultúrsátor vörös­sel borított falát, lassan már teljesen beborítják a képek, jelvények, fali­újságok. Giczi János azonban még keres és talál helyet arra, hogy a Szovjetunió természet átalakító munkálatait bemutató hatalmas fali­táblát felrakja. Közben megérkezik ft tábor raj­zolója is: Tarjányi Miklós, a Hoffcr volt géplakatos tanulója. Tarjányi elvtársat ter­mészetesen azonnal meg rohamozzák. — Fogtunk három kiskacsát, rajzold le... N. K. elvtárs ren­detlenül hagyta a fel­szerelését és ma az egész sátrat széthaiigál- ta a töltény táska jóért... így jönnek az elvtár­sak az ötletekkel Tarjá­nyi növendékhez és szavaik percek nialva villám faliújságon leél­nék életre. Dalolnak. vitáinak. tanulnak a növendék elvtársak, rnio fel nem hangzik a kürtszó: ta­karodó'. Eltelt egy nap a tá­borban.

Next

/
Thumbnails
Contents