Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-12 / 136. szám

V/LÁO PROLETÁRJAI ECYESÜL3ETEKI DUNÁNTÚLI AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÁ RTBI Z O TT* ÁCA'N A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ___________________AKA 5Q F1U.E»___________________________________________CSÜTÖRTÖK. 1952 JUNIUS 13-------------­-----------------------------------------------------------------------------------------------------. A MAI SZAMBÁN: Louis Sailiánt beszámolója az SZVSZ végrehajtóbízo ósá­gának június 9-i ülésén. (2, o.) — Tizenöt éré halt meg Zalka Máté, a forradalmár, író és tábornok. (2. o.) — Háborús bűnösök szabadlábon Tito Jugoszláviájában. (2. o.) — A komlói bányásziürdő építésén dolgozó Wínecker brigád nyolc nappal előbb befejezi június havi tervét. {3. o.) — Lépjen fel keményebben a begyűjtést szabotáló ku- lákokkal szentben a somogyapáti tanácselnök. (3. o.) — __________________________________________________/ Fo glalkozzunk az Minden évben, minden hónap­ban az építkezésre, az üzemekbe, a bányákba száz és száz, sőt ezer és ezer új munkás kerül, akik­nek nagy része az iskolákból, a mezőgazdaságból kikerült fiatalok­ból tevődik össze. Ez a fiatalság, melyet pártunk már hét év óta tanít, nevel, szocialista építésünk aktív harcosává akar válni. A kiemelkedő termelési sikerek­ben, melyek nap, mint nap szü­letnek meg megyénkben is a szo­cializmus építésében, nagy része van a munkásosztály fiatal után­pótlásának. Nincs népgazdasá­gunknak olyan ága, ahol igen sok fiatal munkás és munkásnő ne harcolt volna tudása legjavát ad­va nagy célkitűzéseink megvalósí­tásáért. Az üzemekben és gyárak­ban, a szénbányákban és a szocia­lizmus nagy építkezésein és min­denhol, együtt a munkások régi nemzedékével, lelkesen és álhata- tosan dolgozik az ifjúság. Me­gyénkben, sőt az egész országban ismerik az olyan fiatalokat, mint Kovács János, Czukor Anna, Már­ki Lajos, Schuszter Piroska, akik önfeláldozó alkotómunkával ki­érdemelték a Kossuth-díj nagy ki­tüntetését. Ismerik megyénkben a Kerner HJSZ-brigád fiataljait, akik a hóviharban is hősiesen harcol­tak a bányá^zházak építéséért. Az ifjú káderek nevelésében te­hát komoly sikereket értünk el. De pártunk azt tanítja, hogy ne elégedjünk meg eredményeinkkel. Érdemük szerint értékelve azokat, látni keU a hiányosságokat, hogy Kijavíthassuk azokat, hogy kihasz­nálhassunk minden lehetőséget a ölég szebb eredmények elérése ér­dekében. És megyénkben is a fia­tal káderek felhasználása terén ölég nagy hiányosságok vannak. A fiatal munkásnak, aki éppen csak ^befejezte az ipari iskolát Vagy a vájáriskolát bizonyos el­méleti ismeretei vannak és egy Kevés gyakorlati tapasztalata, me­lyet mindenekelőtt az iskola mű­helyeiben vagy a rövid bánya­munkája során szerzett. Ezeknek a fiataloknak a döntő többsége meg­szerette a szakmáját és az iskola ötén örömteli reményekkel megy ö vállalathoz vagy a bányaüzem­hez és arról ábrándozik, hogy nem­csak utoléri, hanem túl is szár­nyalja az ismert újítókat és szta- hánovistákat: a szocializmus iga- ?i építője lesz. De a fiatalság tá­volról sem méri fel magának, hogy ölilyen kitartó munka szükséges a sikerek eléréséhez. A mi iparunkat is, mint a ®zo- cializmus útján járó valamennyi ország iparát, a technika állandó fejlődése jellemzi. Könnyű-e a fegnapi tanulónak — bármennyi­re akarja is azt, — egyszerre öiegbirkózni a fejlődő techniká­val, könnyű-e egyszinten dolgoz­ói a régi tapasztalt munkásokkal. Éz bizony nem könnyű, megoldása hatalmas feladatot jelent. Érre pe­dig nem mindig gondolnak az ’feemrészek és az üzemi szaksizer- yezetek vezetői. Nem nyugtalanít­ja ez a vállalat vezetőit és az pB-ket sem. Ahelyett, hogy segí­tenének az ifjúságnak elsajátíta­ni a technikát, helyesen szétoszta­ni az ifjúmunkásokat a brigádok­ban, megszervezni, hoqy a tapasz­ait élenjáró dolgozók védnöksé­get vállaljanak a gyengébbek fe- fett, — ők az első naptól kezdve hfjyanolyan követelményeket tá­masztanak velük szemben, mint mindenkivel. Számos vállalatnál hfeg az is megmutatkozik, hogy j? fiatal, még gyengén teljesítő dolgozókat szélnek eresztik ahe­lyett, hogy a szakmunkássá neve­süket elősegitenék. De nem rit- ,.n az a jelenség ®em, hogy a 1&tal, még gyakorlatlan munká- ,?Kat egves vállalatok nem akar- laK alkalmazni, „mert még nem ifjúmunkásokkal rendelkeznek kellő gyakorlattal.“ Káros és helytelen nézet ez. A fiatalok az iskola padjaiban ülve a tanműhelyekben és tanbá­nyákban gyakorolva, a szocialista munkaverseny részvevőinek te­kintik magukat. Ismerik, hogy a verseny legfőbb elve — az elv­társi segítség az elmaradóknak az élenjárók részéről, hogy közös emelkedést érjenek el. Valójában azonban lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem adják meg a szükséges segítséget. Kétségtelen, hogy közös emelkedést érjenek el. Va­lójában azonban lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem adják meg a szükséges segítséget Kétségte­len, hogy egyes fiataloknál, ifjú­munkásoknál elégedetlenséget, ki­ábrándulást és azt a vágyat éb­reszti ez, hogy elhagyják a válla­latot, az építkezést, a bányát. Kétségtelen az is, hogy a ter­melésbe bekapcsolódva az ifjúság néha túlságosan önelégült, távolról sem érti meg mindig a szervezett­ség jelentőségét, a szocialista munkafegyelmet, nincs meg neki a jártassága a munkában. Nagy és álhatatos munka szükséges, hogy bennük kineveljék a szocia­lizmust építő munkásosztályunk nemes tulajdonságait, — a magas öntudatot, a kollektív érzést, a szí­vósságot a cél elérésében, a szo­cialista munkafegyelmet, az igé­nyességet önmagával szemben. De ezeket a tulajdonságokat ki kell nevelni, mert azok nem adódnak egyszerre. Azzal, hogy a fiatalokat bekapcsoljuk a szocialista munka­versenybe, megszervezve az élen­járók segítését, — nagyon sokat lehet elérni. Igen nag^j jelentősé­ge van a pártszerű bírálatnak, a kritikának, amelyet útmutatás kö­vet, hogy hogyan kell dolgozni, az elvtársi segítségnek, amellyel a hibák kijavítását segítjük elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a műszaki vezetők és a szakszervezeti vezetők helyesen viszonyulnak az oktatás ügyéhez és a fiatal káderek neveléséhez, ahol élesztik bennük a munka iránti szeretetet, a vállalatuk iránti büszkeséget, ott azok gyorsan válnak jó szakmunkásokká. A fiatal káderekkel való fpglal- kozás azonban nem határolható el a termelés kérdéseivel. Igen nagy jelentősége van a fiatalok megfelelő életkörülményei bizto­sításának is. Az ipari tanulóottho­nokban, vájáriskolákban az ifjúság el van látva jó szállással, kulturá­lis felszereléssel és nagy lehető­ségeik vannak a sportoláshoz. Azokat a készségeket, amelyeket az iskolában a nevelők és tanárok vezetése alatt elsajátítottak a fia­talok, tovább kell fejleszteni az üzemekben, a vállalatoknál. Sajnos, távolról sem így szokott lenni. A komlói építkezésen és sok más helyen, rosszul gondos­kodnak a fiatal munkások lakás- viszonyairól. Itt a szakszervezetek még nem tudták kihasználni gaz­dag lehetőségeiket az ifjúság po­litikai és kulturális színvonalának emelése, a pihenés és a sportmun­ka megszervezésének ügyében sem. Igen gyakran a munkanap után a fiatalság nem tudja, hova menjen: a kultúrotthonokban unal­mas, sporttér nincs, vagy rosszul van felszerelve, — mint Komlón, — a könyvtárban nem találni ér­dekes könyveket. A gazdasági vezetők és a szak- szervezeti funkcionáriusok általá­ban elfeledkeznek arról, hogy a mai munkás és fiatal azt akarja, hogy biztosítsák minden anyagi és kulturális szükségletét, mind az élelmiszerellátás, mind a lakás és minden más szükségletének biz­tosítása tekintetében. Joga van ehhez és kötelesek vagyunk biz­tosítani ezeket a feltételeket. Lenin és Sztálin azt tanítják, A ciklusos módszer bevezetésével emelkedett a szabolcsi fejtések teljesítménye A pécsswab'O'losi bányák erűlet a MESZHART bányák versenyében már régóta tartja a második helyet. Az év első hónapjaiban azonban még nagy távolság — tonnák század — választották el a versenyben élen. járó Vasastól. Amióta azonban a szovjet ciklusos munkamódszert minden fejtésben al­kalmazzák, egyre inkább nyomába ér­nek a szabolcsiak a vasasiaknak. Eb_ ben a bányákérületben — István alk. nán és Ferenc aknán — áprilisban még huszonkét egymástól távoleső flej- tés termelte a szenet. Közülük ketitő- nek.háromnak tudták csak biztosítani a ciklusos munkaszervezéshez szük­séges előfeltételeket. Májusban már úgy csoportosították a termelő mun kiahelyeket, hogy azok faanyaggal és ürescsiliével ellátása és a szénszállí­tás könnyen megoldható legyen. 22 lejtés helyett ma csupán 14 műkő. dik. A termelés mégsem csökkent, mert mindegyik nagyteljesítményű frontfejtés, ahol cik usos grafikon alapján szervezik a munkát. így érik el, hogy egy-egy lejtés a korábbi 160 csille helyett 200—260 csillét is szál­lít. Gondoskodnak a csaknem kétsze­res sebességgel haladó Sejtések pót_ kásáról is. Külön rangsorolják — fontosság széni,nt — a feltárási és élő­vé jási munkahelyeket. így — a megfelelő műszaki előfel tételek biztosításával — elérték a sza­bolcsi bányászok, hogy májusi tervü. két 102.8 százalékra te'jesítették, jú nius 10 én pedig 11 százalékkal az élenjáró versenytárs: Vasas mögött már 100.2 százalékos havi eredmény­nyel törnek előre. A ÉPÜL KOMLÓ A régi Komló község terek nélkül épült fel. Az új bányaváros néhány hónapon be'ül a széles utak, nagy terek, parkok és ligetele városa lesz. A központi tér középületeinek ala­pozási munkái már megkezdődtek. A pécsi és dombóvári utak találkozásá­nál áll majd a pártház, a nagy iroda­ház. posta, rendőrség és a szálloda épülete. A tér északi oldalát új ’akó házakkal szegélyezett sugárút szeli át. Az új tér építészeti képe egységesen klasszicista ".-esz, nem sivár .Jctkódo- bozok", hanem szépen tagolt, oromza­tokká;! képzett lakóházak állanak itt. barátságos otthonai a bányászoknak A másik nagy tér a mostani vas­útállomás helyén épül fel. Az állomás épületét lebontják és néhányszáz mé térrel arrébb jóval nagyobbra felépí­tik. Ezzel a térrel szemben lesz majd a hatalmas kora lakú szabadtéri szín­pad az óközség fölötti domb oldalá­ban. Ez a vidék különben teljesen be épül utakkal és parkokkal, mert az új váró« hatszor akkora területű lesz, mint az egykori Komló. Ötven vonat továbbítását tette feleslegessé az 500 kilométeres és a kétezer tonnás mozgalom A pécsi vasútigazgatóság dolgozói a nyári forgalom jó lebonyolítása ér. dekében új alapokra helyezték az 500 as mozgó mat. Most már nemcsak a vontatás, hanem valamennyi szol­gálati ág tevékenyen kapcsolódik bele ebbe a mozgalomba. A fűtőházban 520-an harcolnak a percekért, hogy a karbantartott moz. donyokat minél hamarabb állíthassák munkába Ezzel a tehervonatiak terv­szerű, menetrendszerinti közielved tété. sét segítik elő. Reinhardt Jenő sztahanovista moz­donyvezető szerződést kötött a forga,l_ mistiáva : ő váltatta a pontos menet­idő betartását, a forgalmista pedig biztosítja részére a szabad utat. Rein­hardt Jenő állandó kapcsolatot tart a menetirányt tóval. így érte el, hogy amióta az 500-as mozgalomban részi- vész, a tehervonatokat előirt menet­rend szerint viszi. Szigeti Rudolf szia hánovista mozdonyvezető pedig túlsú­lyos vonatok továbbításával járul az 500-as mozgalom sikeréhez Egy hó­nap alatt az előírtnál 120 szál több rakott teherkocsit vitt é= ezzel két vonatot takarított meg. Mindkettöiük kezdeményezéséhez számosán csatla­koztak a fűtőház dolgozói közül A pécsi vasútigazgatóság területén az 500 as és a 2000 tonnás mozgalom segítségével csupán az elmúlt hónap­ban 50 vonat továbbítását takarítod ták meg. Legyen a Kossuth-aknai szakszervezet a verseny gazdája A komlói Kossuith-aikna első ne­gyedévi tervét 100.2 százalékra telje­sítette. Büszkék is voltak rá a bá­nyászok, hiszen biztositoítók iparunk éjiintőanyagát: a szenet Az 1952.es tervévben igen nagy feladatok várnak a komlói bányászokra. Nekik ke II majd elíátniok elegendő szénnel a Sztálini Vasmüvet. Az or­szág szeme a komlói bányászok felé tekint, vájjon eleget teaznek-e ennek a hatalmas feladatnak. A második negyedévi terv megva­lósításának .első napján munkásosz­tályunk fogadalmat téti, hogy becsű, lettel teljesítik tervelőirányzatukat. Ezt fogadták meg a komlói bányászok és műszaki vezetők is. ígéretüket azonban nem teljesítették. A komlói Kossuth akna áprilisban 74.5, május, ban 69, jelenleg csak 47 százalékra teljesíti tervét Ezt a lemaradást a szakszervezet hiányos munkája is előmozdította. A Kossuth-aknai üzemi szaksaarve- set a II. negyedévben nem töltötte be a munka verseny gazdájának feladatát. A szakszervezeti funkcionáriusok ál, tatában felületes on kezelték a munka_ versenyt. A fejtés és előváj,ási csa­patoknál nem voltak kiépítve a szak szervezeti hizalmihálózatok. Itt fele­lősség terheli Fóris János és Lajos József elvtársakat akik minden segít, ség nékül maguk akarták elvégezni a munteaverseny szervezését és a dolgozók mozgósítását. Ezt term,esze. tesen nem sikerült megvalósítani. A két függetlenített elvtársnak nem volt ideje foglalkozni a verseny el­lenőrzésével sem. A dolgozók között elterjedt az a nézet: ,.Nyugodtan te­hetünk vállalásokat, mert senki sem ellenőrzi, hogy azokat valóban te'je- sítjük is" A Kossuth-aknán tehát csak papíron volt meg a verseny. A szakszervezeti bizottság nem látta elég világosan, hogy a terv teljesítésnek döntő feltétele a szocialista munka, verseny. Vájjon a szovjet munkások verseny nélkül teljesítették volna az ötéves terveket? Azt hiszem, erre nem nehéz megadni a választ: nem tudták volna teljesíteni. Kossuth-akna bá­nyászai sem tudják munkaverseny nélküli teljesíteni feladatai,kát. A Kossuth-aknai szakszervezet nem harcolt elég következetesen a ver. senyhez szükséges műszaki feltételek biztosításáért sem. Figyelmen kívül hagyták a dogozók jogos panaszai,t, amelyekben elmondották, hogy ter­vüket ürescsiilie vagy faanyag hiá­nya miatt nem tudták teljesíteni. A Kossuth-aknai szakszervezet mun­kája az utóbbi napokban már kezd javulni. A választásokon a termelés, ben -kitűnt új bányászokkal erősödött a szakszervezet. Preisemdörfer Józsefet aki Komlón elindította a Loy mozgalmat, jó műn. kájáért a szakszervezet munkavédel­mi felelősének vá osztották. Ugyan­csak megemlíthetjük Németh Mi- hályné csillés munkatársat, aki nem. csak a termelésben, hanem a munka- fegyelem megszilárdításában is pél­damutató munkát végez. Nap, mint nap ellátogat a leányszáíásokra és türelmes felvilágosító munkával több csillésnőt hozott át a becsületesen dolgozó bányászok táborába. Ugyan­csak szak szervezeti munka javulását mutatja az is, hogy ma már 180 tagú aktívahélózatta! rendelkezik. Póri« János és Lajos József szakszervezeti vezetőkön kívül két mezőbizottsági tag van függetlenítve. Az I-es körlet, ben Kiss János (2), a Il-es körteiben pedig. Bódis András. — Mi, szakszervezeti vezetők a hibákat felismerve, munkánk közép­pontjába a munikaversenyt állítjuk. Az aktívák bevonáséval azt akarjuk el­érni, hogy augusztus 20, és a bú. nyásznap tiszteletére minden dolgozó tegyen verseny vá Hálást, de ezen túlmenőleg rendszeresen éh énörizni fogjuk a vállalások teljesí­tését is, De ezen kívül nem hanyagol­juk el a szakszervezeti bizalmiháló- zalaiak további kiépítését sem. A munkahelyen keressük fel a bányá. szokat és a legjobbakat miegbizzuk feladatokkal. így növekszik a szak- szervezeti aktivisták száma és köny- nyebben tudjuk mozgósítani dolgozó­inkat a terv sikeres teljesítésére. A legtöbb hiányosság, hogy bányásza­ink között egyáltalában nincs ver. seny. Ezért elsősorban bennünket ter­hei a felelősség. Első feladatunk a verseny szervezése és a dolgozók mozgósítása — mondta Fóris János elvtárs. Fóris elvtárs nagyon helyesen haté rozta meg a Kossuth aknai szakszer­vezet feladatait. Munkaverseny nél kül aiz aikn-a tervét teljesíteni nem tudja. De ehhez a munkához feltét-le na, sízükségies az aknai pártbizn'íág segítsége is. Ellenőrizze a szakszerré, zet munkáját. A szakszervezetis’ együtt harcoljanak a műszaki felté­telek biztosításáért. Senkemitsék az üzemvezetőséget arra, hogy minél több új frontfejtést tudjanak a szén­termelés szolgálatába állítani. Bátran elmondhatjuk, hogy a Kos. suth-aknai szakszervezet munkájától ’s függ az, hogy a komlói bánya tel- ’esíti-e a tervét. A meghatározott ti 1- ouatofcat teljesítve legyenek a i n. tave seny gazdái mozgósítsák a dol­gozókat a napi terv maradéktalan tel­jesítésére, hogy ellássák elegendő szénnel ötéves tervünk nagy alkotá­sait, a Sztálin Vasművet hogy a szakszervezetek tevékeny­ségében a siker legfontosabb és legalapvetőbb feltétele a tömegek­kel való kapcsolat, ez pedig lehet­séges, ha a szakszervezeti aktívák aktív tevékenységet fejtenek ki a munkások között, megismerik a tömegek hangulatát, törekvéseit. A szakszervezeti aktíva feladata, hogy ezt megismerve, lehetőséget nyújtson ezek kielégítéséhez. Ez különösen vonatkozik a munkás- osztály fiatal kádereivel való fog­lalkozásra. A szakszervezeti aktívák köte­lessége, hogy megismerjék az if­júság igényeit és szükségleteit, hogy minden erővel elérjék ezek­nek a mielőbbi megoldását. Per­sze nem kisebb feladat vár a DISZ szervezetekre, az Ifjú-gárdistákra sem. Minden munkájukat a mun­kásosztály fiatal utánpótlásának a nevelésére úgy kell felépíteniük, hogy az utánpótlás napról-napra növekedjék, politikai, kulturális, technikai tekintetben megerősöd­jék, hogy minden ifjúmunkás egy­re aktívabban és öntudatosabban résztvegyen a szocializmus építé­sének egész népre kiterjedő ügyé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents