Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-12 / 136. szám
V/LÁO PROLETÁRJAI ECYESÜL3ETEKI DUNÁNTÚLI AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÁ RTBI Z O TT* ÁCA'N A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ___________________AKA 5Q F1U.E»___________________________________________CSÜTÖRTÖK. 1952 JUNIUS 13------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. A MAI SZAMBÁN: Louis Sailiánt beszámolója az SZVSZ végrehajtóbízo óságának június 9-i ülésén. (2, o.) — Tizenöt éré halt meg Zalka Máté, a forradalmár, író és tábornok. (2. o.) — Háborús bűnösök szabadlábon Tito Jugoszláviájában. (2. o.) — A komlói bányásziürdő építésén dolgozó Wínecker brigád nyolc nappal előbb befejezi június havi tervét. {3. o.) — Lépjen fel keményebben a begyűjtést szabotáló ku- lákokkal szentben a somogyapáti tanácselnök. (3. o.) — __________________________________________________/ Fo glalkozzunk az Minden évben, minden hónapban az építkezésre, az üzemekbe, a bányákba száz és száz, sőt ezer és ezer új munkás kerül, akiknek nagy része az iskolákból, a mezőgazdaságból kikerült fiatalokból tevődik össze. Ez a fiatalság, melyet pártunk már hét év óta tanít, nevel, szocialista építésünk aktív harcosává akar válni. A kiemelkedő termelési sikerekben, melyek nap, mint nap születnek meg megyénkben is a szocializmus építésében, nagy része van a munkásosztály fiatal utánpótlásának. Nincs népgazdaságunknak olyan ága, ahol igen sok fiatal munkás és munkásnő ne harcolt volna tudása legjavát adva nagy célkitűzéseink megvalósításáért. Az üzemekben és gyárakban, a szénbányákban és a szocializmus nagy építkezésein és mindenhol, együtt a munkások régi nemzedékével, lelkesen és álhata- tosan dolgozik az ifjúság. Megyénkben, sőt az egész országban ismerik az olyan fiatalokat, mint Kovács János, Czukor Anna, Márki Lajos, Schuszter Piroska, akik önfeláldozó alkotómunkával kiérdemelték a Kossuth-díj nagy kitüntetését. Ismerik megyénkben a Kerner HJSZ-brigád fiataljait, akik a hóviharban is hősiesen harcoltak a bányá^zházak építéséért. Az ifjú káderek nevelésében tehát komoly sikereket értünk el. De pártunk azt tanítja, hogy ne elégedjünk meg eredményeinkkel. Érdemük szerint értékelve azokat, látni keU a hiányosságokat, hogy Kijavíthassuk azokat, hogy kihasználhassunk minden lehetőséget a ölég szebb eredmények elérése érdekében. És megyénkben is a fiatal káderek felhasználása terén ölég nagy hiányosságok vannak. A fiatal munkásnak, aki éppen csak ^befejezte az ipari iskolát Vagy a vájáriskolát bizonyos elméleti ismeretei vannak és egy Kevés gyakorlati tapasztalata, melyet mindenekelőtt az iskola műhelyeiben vagy a rövid bányamunkája során szerzett. Ezeknek a fiataloknak a döntő többsége megszerette a szakmáját és az iskola ötén örömteli reményekkel megy ö vállalathoz vagy a bányaüzemhez és arról ábrándozik, hogy nemcsak utoléri, hanem túl is szárnyalja az ismert újítókat és szta- hánovistákat: a szocializmus iga- ?i építője lesz. De a fiatalság távolról sem méri fel magának, hogy ölilyen kitartó munka szükséges a sikerek eléréséhez. A mi iparunkat is, mint a ®zo- cializmus útján járó valamennyi ország iparát, a technika állandó fejlődése jellemzi. Könnyű-e a fegnapi tanulónak — bármennyire akarja is azt, — egyszerre öiegbirkózni a fejlődő technikával, könnyű-e egyszinten dolgozói a régi tapasztalt munkásokkal. Éz bizony nem könnyű, megoldása hatalmas feladatot jelent. Érre pedig nem mindig gondolnak az ’feemrészek és az üzemi szaksizer- yezetek vezetői. Nem nyugtalanítja ez a vállalat vezetőit és az pB-ket sem. Ahelyett, hogy segítenének az ifjúságnak elsajátítani a technikát, helyesen szétosztani az ifjúmunkásokat a brigádokban, megszervezni, hoqy a tapaszait élenjáró dolgozók védnökséget vállaljanak a gyengébbek fe- fett, — ők az első naptól kezdve hfjyanolyan követelményeket támasztanak velük szemben, mint mindenkivel. Számos vállalatnál hfeg az is megmutatkozik, hogy j? fiatal, még gyengén teljesítő dolgozókat szélnek eresztik ahelyett, hogy a szakmunkássá nevesüket elősegitenék. De nem rit- ,.n az a jelenség ®em, hogy a 1&tal, még gyakorlatlan munká- ,?Kat egves vállalatok nem akar- laK alkalmazni, „mert még nem ifjúmunkásokkal rendelkeznek kellő gyakorlattal.“ Káros és helytelen nézet ez. A fiatalok az iskola padjaiban ülve a tanműhelyekben és tanbányákban gyakorolva, a szocialista munkaverseny részvevőinek tekintik magukat. Ismerik, hogy a verseny legfőbb elve — az elvtársi segítség az elmaradóknak az élenjárók részéről, hogy közös emelkedést érjenek el. Valójában azonban lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem adják meg a szükséges segítséget. Kétségtelen, hogy közös emelkedést érjenek el. Valójában azonban lépten-nyomon azt látjuk, hogy nem adják meg a szükséges segítséget Kétségtelen, hogy egyes fiataloknál, ifjúmunkásoknál elégedetlenséget, kiábrándulást és azt a vágyat ébreszti ez, hogy elhagyják a vállalatot, az építkezést, a bányát. Kétségtelen az is, hogy a termelésbe bekapcsolódva az ifjúság néha túlságosan önelégült, távolról sem érti meg mindig a szervezettség jelentőségét, a szocialista munkafegyelmet, nincs meg neki a jártassága a munkában. Nagy és álhatatos munka szükséges, hogy bennük kineveljék a szocializmust építő munkásosztályunk nemes tulajdonságait, — a magas öntudatot, a kollektív érzést, a szívósságot a cél elérésében, a szocialista munkafegyelmet, az igényességet önmagával szemben. De ezeket a tulajdonságokat ki kell nevelni, mert azok nem adódnak egyszerre. Azzal, hogy a fiatalokat bekapcsoljuk a szocialista munkaversenybe, megszervezve az élenjárók segítését, — nagyon sokat lehet elérni. Igen nag^j jelentősége van a pártszerű bírálatnak, a kritikának, amelyet útmutatás követ, hogy hogyan kell dolgozni, az elvtársi segítségnek, amellyel a hibák kijavítását segítjük elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a műszaki vezetők és a szakszervezeti vezetők helyesen viszonyulnak az oktatás ügyéhez és a fiatal káderek neveléséhez, ahol élesztik bennük a munka iránti szeretetet, a vállalatuk iránti büszkeséget, ott azok gyorsan válnak jó szakmunkásokká. A fiatal káderekkel való fpglal- kozás azonban nem határolható el a termelés kérdéseivel. Igen nagy jelentősége van a fiatalok megfelelő életkörülményei biztosításának is. Az ipari tanulóotthonokban, vájáriskolákban az ifjúság el van látva jó szállással, kulturális felszereléssel és nagy lehetőségeik vannak a sportoláshoz. Azokat a készségeket, amelyeket az iskolában a nevelők és tanárok vezetése alatt elsajátítottak a fiatalok, tovább kell fejleszteni az üzemekben, a vállalatoknál. Sajnos, távolról sem így szokott lenni. A komlói építkezésen és sok más helyen, rosszul gondoskodnak a fiatal munkások lakás- viszonyairól. Itt a szakszervezetek még nem tudták kihasználni gazdag lehetőségeiket az ifjúság politikai és kulturális színvonalának emelése, a pihenés és a sportmunka megszervezésének ügyében sem. Igen gyakran a munkanap után a fiatalság nem tudja, hova menjen: a kultúrotthonokban unalmas, sporttér nincs, vagy rosszul van felszerelve, — mint Komlón, — a könyvtárban nem találni érdekes könyveket. A gazdasági vezetők és a szak- szervezeti funkcionáriusok általában elfeledkeznek arról, hogy a mai munkás és fiatal azt akarja, hogy biztosítsák minden anyagi és kulturális szükségletét, mind az élelmiszerellátás, mind a lakás és minden más szükségletének biztosítása tekintetében. Joga van ehhez és kötelesek vagyunk biztosítani ezeket a feltételeket. Lenin és Sztálin azt tanítják, A ciklusos módszer bevezetésével emelkedett a szabolcsi fejtések teljesítménye A pécsswab'O'losi bányák erűlet a MESZHART bányák versenyében már régóta tartja a második helyet. Az év első hónapjaiban azonban még nagy távolság — tonnák század — választották el a versenyben élen. járó Vasastól. Amióta azonban a szovjet ciklusos munkamódszert minden fejtésben alkalmazzák, egyre inkább nyomába érnek a szabolcsiak a vasasiaknak. Eb_ ben a bányákérületben — István alk. nán és Ferenc aknán — áprilisban még huszonkét egymástól távoleső flej- tés termelte a szenet. Közülük ketitő- nek.háromnak tudták csak biztosítani a ciklusos munkaszervezéshez szükséges előfeltételeket. Májusban már úgy csoportosították a termelő mun kiahelyeket, hogy azok faanyaggal és ürescsiliével ellátása és a szénszállítás könnyen megoldható legyen. 22 lejtés helyett ma csupán 14 műkő. dik. A termelés mégsem csökkent, mert mindegyik nagyteljesítményű frontfejtés, ahol cik usos grafikon alapján szervezik a munkát. így érik el, hogy egy-egy lejtés a korábbi 160 csille helyett 200—260 csillét is szállít. Gondoskodnak a csaknem kétszeres sebességgel haladó Sejtések pót_ kásáról is. Külön rangsorolják — fontosság széni,nt — a feltárási és élővé jási munkahelyeket. így — a megfelelő műszaki előfel tételek biztosításával — elérték a szabolcsi bányászok, hogy májusi tervü. két 102.8 százalékra te'jesítették, jú nius 10 én pedig 11 százalékkal az élenjáró versenytárs: Vasas mögött már 100.2 százalékos havi eredménynyel törnek előre. A ÉPÜL KOMLÓ A régi Komló község terek nélkül épült fel. Az új bányaváros néhány hónapon be'ül a széles utak, nagy terek, parkok és ligetele városa lesz. A központi tér középületeinek alapozási munkái már megkezdődtek. A pécsi és dombóvári utak találkozásánál áll majd a pártház, a nagy irodaház. posta, rendőrség és a szálloda épülete. A tér északi oldalát új ’akó házakkal szegélyezett sugárút szeli át. Az új tér építészeti képe egységesen klasszicista ".-esz, nem sivár .Jctkódo- bozok", hanem szépen tagolt, oromzatokká;! képzett lakóházak állanak itt. barátságos otthonai a bányászoknak A másik nagy tér a mostani vasútállomás helyén épül fel. Az állomás épületét lebontják és néhányszáz mé térrel arrébb jóval nagyobbra felépítik. Ezzel a térrel szemben lesz majd a hatalmas kora lakú szabadtéri színpad az óközség fölötti domb oldalában. Ez a vidék különben teljesen be épül utakkal és parkokkal, mert az új váró« hatszor akkora területű lesz, mint az egykori Komló. Ötven vonat továbbítását tette feleslegessé az 500 kilométeres és a kétezer tonnás mozgalom A pécsi vasútigazgatóság dolgozói a nyári forgalom jó lebonyolítása ér. dekében új alapokra helyezték az 500 as mozgó mat. Most már nemcsak a vontatás, hanem valamennyi szolgálati ág tevékenyen kapcsolódik bele ebbe a mozgalomba. A fűtőházban 520-an harcolnak a percekért, hogy a karbantartott moz. donyokat minél hamarabb állíthassák munkába Ezzel a tehervonatiak tervszerű, menetrendszerinti közielved tété. sét segítik elő. Reinhardt Jenő sztahanovista mozdonyvezető szerződést kötött a forga,l_ mistiáva : ő váltatta a pontos menetidő betartását, a forgalmista pedig biztosítja részére a szabad utat. Reinhardt Jenő állandó kapcsolatot tart a menetirányt tóval. így érte el, hogy amióta az 500-as mozgalomban részi- vész, a tehervonatokat előirt menetrend szerint viszi. Szigeti Rudolf szia hánovista mozdonyvezető pedig túlsúlyos vonatok továbbításával járul az 500-as mozgalom sikeréhez Egy hónap alatt az előírtnál 120 szál több rakott teherkocsit vitt é= ezzel két vonatot takarított meg. Mindkettöiük kezdeményezéséhez számosán csatlakoztak a fűtőház dolgozói közül A pécsi vasútigazgatóság területén az 500 as és a 2000 tonnás mozgalom segítségével csupán az elmúlt hónapban 50 vonat továbbítását takarítod ták meg. Legyen a Kossuth-aknai szakszervezet a verseny gazdája A komlói Kossuith-aikna első negyedévi tervét 100.2 százalékra teljesítette. Büszkék is voltak rá a bányászok, hiszen biztositoítók iparunk éjiintőanyagát: a szenet Az 1952.es tervévben igen nagy feladatok várnak a komlói bányászokra. Nekik ke II majd elíátniok elegendő szénnel a Sztálini Vasmüvet. Az ország szeme a komlói bányászok felé tekint, vájjon eleget teaznek-e ennek a hatalmas feladatnak. A második negyedévi terv megvalósításának .első napján munkásosztályunk fogadalmat téti, hogy becsű, lettel teljesítik tervelőirányzatukat. Ezt fogadták meg a komlói bányászok és műszaki vezetők is. ígéretüket azonban nem teljesítették. A komlói Kossuth akna áprilisban 74.5, május, ban 69, jelenleg csak 47 százalékra teljesíti tervét Ezt a lemaradást a szakszervezet hiányos munkája is előmozdította. A Kossuth-aknai üzemi szaksaarve- set a II. negyedévben nem töltötte be a munka verseny gazdájának feladatát. A szakszervezeti funkcionáriusok ál, tatában felületes on kezelték a munka_ versenyt. A fejtés és előváj,ási csapatoknál nem voltak kiépítve a szak szervezeti hizalmihálózatok. Itt felelősség terheli Fóris János és Lajos József elvtársakat akik minden segít, ség nékül maguk akarták elvégezni a munteaverseny szervezését és a dolgozók mozgósítását. Ezt term,esze. tesen nem sikerült megvalósítani. A két függetlenített elvtársnak nem volt ideje foglalkozni a verseny ellenőrzésével sem. A dolgozók között elterjedt az a nézet: ,.Nyugodtan tehetünk vállalásokat, mert senki sem ellenőrzi, hogy azokat valóban te'je- sítjük is" A Kossuth-aknán tehát csak papíron volt meg a verseny. A szakszervezeti bizottság nem látta elég világosan, hogy a terv teljesítésnek döntő feltétele a szocialista munka, verseny. Vájjon a szovjet munkások verseny nélkül teljesítették volna az ötéves terveket? Azt hiszem, erre nem nehéz megadni a választ: nem tudták volna teljesíteni. Kossuth-akna bányászai sem tudják munkaverseny nélküli teljesíteni feladatai,kát. A Kossuth-aknai szakszervezet nem harcolt elég következetesen a ver. senyhez szükséges műszaki feltételek biztosításáért sem. Figyelmen kívül hagyták a dogozók jogos panaszai,t, amelyekben elmondották, hogy tervüket ürescsiilie vagy faanyag hiánya miatt nem tudták teljesíteni. A Kossuth-aknai szakszervezet munkája az utóbbi napokban már kezd javulni. A választásokon a termelés, ben -kitűnt új bányászokkal erősödött a szakszervezet. Preisemdörfer Józsefet aki Komlón elindította a Loy mozgalmat, jó műn. kájáért a szakszervezet munkavédelmi felelősének vá osztották. Ugyancsak megemlíthetjük Németh Mi- hályné csillés munkatársat, aki nem. csak a termelésben, hanem a munka- fegyelem megszilárdításában is példamutató munkát végez. Nap, mint nap ellátogat a leányszáíásokra és türelmes felvilágosító munkával több csillésnőt hozott át a becsületesen dolgozó bányászok táborába. Ugyancsak szak szervezeti munka javulását mutatja az is, hogy ma már 180 tagú aktívahélózatta! rendelkezik. Póri« János és Lajos József szakszervezeti vezetőkön kívül két mezőbizottsági tag van függetlenítve. Az I-es körlet, ben Kiss János (2), a Il-es körteiben pedig. Bódis András. — Mi, szakszervezeti vezetők a hibákat felismerve, munkánk középpontjába a munikaversenyt állítjuk. Az aktívák bevonáséval azt akarjuk elérni, hogy augusztus 20, és a bú. nyásznap tiszteletére minden dolgozó tegyen verseny vá Hálást, de ezen túlmenőleg rendszeresen éh énörizni fogjuk a vállalások teljesítését is, De ezen kívül nem hanyagoljuk el a szakszervezeti bizalmiháló- zalaiak további kiépítését sem. A munkahelyen keressük fel a bányá. szokat és a legjobbakat miegbizzuk feladatokkal. így növekszik a szak- szervezeti aktivisták száma és köny- nyebben tudjuk mozgósítani dolgozóinkat a terv sikeres teljesítésére. A legtöbb hiányosság, hogy bányászaink között egyáltalában nincs ver. seny. Ezért elsősorban bennünket terhei a felelősség. Első feladatunk a verseny szervezése és a dolgozók mozgósítása — mondta Fóris János elvtárs. Fóris elvtárs nagyon helyesen haté rozta meg a Kossuth aknai szakszervezet feladatait. Munkaverseny nél kül aiz aikn-a tervét teljesíteni nem tudja. De ehhez a munkához feltét-le na, sízükségies az aknai pártbizn'íág segítsége is. Ellenőrizze a szakszerré, zet munkáját. A szakszervezetis’ együtt harcoljanak a műszaki feltételek biztosításáért. Senkemitsék az üzemvezetőséget arra, hogy minél több új frontfejtést tudjanak a széntermelés szolgálatába állítani. Bátran elmondhatjuk, hogy a Kos. suth-aknai szakszervezet munkájától ’s függ az, hogy a komlói bánya tel- ’esíti-e a tervét. A meghatározott ti 1- ouatofcat teljesítve legyenek a i n. tave seny gazdái mozgósítsák a dolgozókat a napi terv maradéktalan teljesítésére, hogy ellássák elegendő szénnel ötéves tervünk nagy alkotásait, a Sztálin Vasművet hogy a szakszervezetek tevékenységében a siker legfontosabb és legalapvetőbb feltétele a tömegekkel való kapcsolat, ez pedig lehetséges, ha a szakszervezeti aktívák aktív tevékenységet fejtenek ki a munkások között, megismerik a tömegek hangulatát, törekvéseit. A szakszervezeti aktíva feladata, hogy ezt megismerve, lehetőséget nyújtson ezek kielégítéséhez. Ez különösen vonatkozik a munkás- osztály fiatal kádereivel való foglalkozásra. A szakszervezeti aktívák kötelessége, hogy megismerjék az ifjúság igényeit és szükségleteit, hogy minden erővel elérjék ezeknek a mielőbbi megoldását. Persze nem kisebb feladat vár a DISZ szervezetekre, az Ifjú-gárdistákra sem. Minden munkájukat a munkásosztály fiatal utánpótlásának a nevelésére úgy kell felépíteniük, hogy az utánpótlás napról-napra növekedjék, politikai, kulturális, technikai tekintetben megerősödjék, hogy minden ifjúmunkás egyre aktívabban és öntudatosabban résztvegyen a szocializmus építésének egész népre kiterjedő ügyében.
