Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-11 / 135. szám

DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN: A világ dolgozói tiltskozne.U a francia kormány fasiszta lerrorcselckedeei eilen. (2. o.) — A ti'ó'sták kapcsolatai a Valikánnal -- az „Otccsosztven Front“ cikke. (2. o.) — A termelés fokozatos emelkedését segítik elő a Sopiana Gépgyár parkcsoportjai. (3. o.) — A Molnár-brigád már 29 folyóméternél tan. (3. o.) — „Aratás előtt vsiameny rtyi növényi még egyszer meékapélunk.’1 (3. o.) — Lave erőink — kiiltúrforradR'.munkróÍ, (4. o.) — A földműve­lésügyi minisztérium jelentése a növényápo'ásról. (4. o.) V_____________ ____________________________________-J AZ M DP BAR ANYAMEGYEI PÁRTB 12 ö . V--, -W-* rí ág ái KIÄK LAPJA' IX. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM aha 50 FIÚJUK SZERDA, 1»52 JUNI US 1) Gépállomásaink A termés veszteségnélküli be­takarítása egyik legfontosabb fel­adatunk. Ezért alaposan fel kell készülnünk arra, hogy a nyári munkákat időben elvégezhessük. Sok tennivaló van most. Előttünk éli még a növényápolás sikeres el­végzése is. E munkák elvégzésé­ben nagy feladat vár gépállomása­inkra. Tőlük várják a termelőszö­vetkezetek, egyénileg dolgozó pa­rasztok a legnagyobb segítséget. Rajtuk van a falu szeme, hiszen rajtuk múlik, időben végezzük-e el az aratás-cséplés. tarlóhántási másodnövényvetés munkáit vagy sem. A hátralévő időben gépállomá­saink előtt álló legfontosabb fel­adatok egyike a termés betakarítá­sához idejében és gondosan fel­készülni. Első és legfontosabb fel­adat a káderek biztosítása. Nem elég műszakilag felkészülni, hiszen az is döntő, hogyan készítettük fel a feladat végrehajtására azt, aki felül a gépre. Megértették ezt a bólyi gépállomáson, ahol a gép­állomás pártszervezetének titkára nem olyan véleményen volt, mint a sásdi gépállomás párttitkára, hogy ,,a gazdasági munka nem tartozik rám", de a gépállomás i igazgatója sem mondta, hogy a Politikai munka nem tartozik rá, hiszen a kettőt nem lehet külön választani. Bólyon a gépállomás Igazgatója rendszeresen beszámol a párttitkár elvtársnak, aki ellen­őrzi, hogy határidőre elvégezték-e a munkákat. Ellenőrizte a párttit­kár elvtérs, hogy helyesen végez­ték-e a gépek rajonirozását. Gon­doskodott arról a gépállomás párt- szervezete, hogy megbízható szak­emberek kerüljenek a gépekhez. Az olyan traktorosokat, akik még nem csépeltek, alaposan felkészí­tették szakmailag is. Így biztosí­tották, hogy ne forduljon elő olyan eseti mint tavaly, amikor a gép elégtelen kijavítása vagy a gép­kezelő képzetlensége miatt napo­kig állt a gép a legnagyobb mun­ka idején Ezért fontos a dolgozó­kat oktatni mind politikailag és tnüszakilagi mind pedig agrotech- hikailag a nyári munkák végzésé­nek módszereire. De nem igy van ez a péssvára- di gépállomáson, ahol a politikai munka jórészt háttérbe szorul a szervezeti munka mellett és ez az oka annak, hogy a műszaki feltételeket nem biztosították kel­lően, nem javították ki a gépeket . határidőre. Pedig ahhoz, hogy a betakarítást rövid idő alatt elvé­gezzük, jól kijavítotti üzemképes ős terheléssel kipróbált gépekre yan szükség. Most kell megszervezni az ara­fő- és cséplőgépek, valamint a kombájnok helyes elosztását. — Azonban a pécsváradl gépállomá­son még a cséplőgépek javításán dolgoznak, mert szervezetlen volt munkájuk. Még mindig az ele­ktorok javítását végzik, pedig volt a lehetőségük arra, hogy "«téridőre végezzenek a javitás­a gyors aratásért A munkaverseny jelentőségét bizonyítja az is, hogy amikor Tömpék József traktoros nevét kiírták a faliújságra, az azonnal jobban megfogta a munka végét és elsőnek végzett a oséplőgépja- vítással. De nem elég csak egyszer egy hónapban kiírni a verseny eredményét, hanem minden nap tudatni kell azt a dolgozókkal. Ezért már most, amikor a traktoro­soknak átadják a gépeket jegyző­könyvileg, kezdődjék meg a ver­seny a több eredmény eléréséért. A gépek szétosztásánál tartsuk szem előtt a traktorosbrigádok munkaszervezeti egységét. Tehát, azokat a nyár folyamán ne bont­suk meg. A gépeket jegyzőköny­vileg adjuk át a • traktorosbrigá­doknak. Sürgősen készítsük el minden gépnek a menetirányter­vét. A terület kijelölését és a gépek átadását minél előbb végezzék el gépállomásaink. Hiszen valameny- nyi gépállomáson szeretnék tudni a traktoros elvtársak, hogy melyik géppel fognak dolgozni. Ezt kéri a Dunántúli Naplónak küldött le­velében Krizsén István traktoros is: „Nálunk a palotabozsoki gép­állomáson már májusban kijaví­tották a gépeket, de még mindig nem tudjuk, ki melyikkel és hol fog dolgozni. Pedig valamennyien szeretnénk tudni, hogy úgy ké­szüljünk" — Írja levelében Kri­zán elvtárs. Egyik legfontosabb feladat az, hogy minél előbb is­merjék meg a területet a traktoro­sok, ahová kikerülnek, hogy ott meg tudják szervezni még a nagy munkák kezdete előtt azt, hogy a termelőszövetkezetekben cséplő traktorosok az éjszakai talajmun­kát is elvégezzék. Az aratás megkezdésével eqy- időben kell a tarlót felszántani. Főként most az aratás kezdetétől, július 10-ig vessünk minden erőt latba, a tarlóhántási munka el­végzéséért. Tehát úgy igyekez­zünk, hogy az általános cséplés megkezdéséig a termelőszövetke­zetek tarlóhántási és másodvetési munkái befejeződjenek. Mert a csépléssel egyidőben kevés gép tud tarlóhántást végezni és annak érdekében, hoqy jó termést hoz­zanak másodnövényeink, időben, legkésőbb 10 napon belül végez­zük el a vetést az aratás után. A nyári munkák elvégzése mel­lett igen nagy gondot kell fordí­tani a növényápolási munkák ál­landó elvégzésére is. Jóllehet a növényápolási munkák műszakilag biztosítva vannak, mezőgazdásza­ink ezt a kérdést elhanyagolták és az újitók által elkészített kapáló­gének, a rotációs kapák, sőt sok­helyen még a lókapák Is kihasz­nálatlanul fekszenek a gépállomá- '■■ok udvarán. Sok helyen előfor­dult, mint például a lovászhetényi Dózsa tszcs-nél, ahol 70 holdat szerződtek le a gépállomással ka­pálásra és felborították a tervet, maguk végzik lovakkal a kapá­lást, míg a gépállomás udvarán ott állnak kihasználatlanul a növény­ápoló gépek. A gépállomások dol­gozóira vár az a feladat, hoqy Gépállomásaink pártszervezetei *riék el azt, hogy a párttagok min- ?nütt példát mulassanak a mun- F*o*n. firttessék meq $ dolgozók- Ml, hogy jó munkájukkal úqy .«rcol tanok n béke ellenségei e*- "1. ahogyan a kinai és koreai °lgozék harcolnak. Ezt kell el- íUíndani a népnevelőknek ás pól* ^«»nutatóan élen|árniok a munká­lj1 PécsvAradon «em maradlak tou0 “kkor, ha a pártcsopor- . * működnének, és a pártcso­► ■••“'".»‘"«’'ir,*, va a pártcso* vezetőlo nem az Irodában 'J,Qozó elvtárs, hanem a trakto­rt közül a legpéldamutatóbb ^Oozó len no. meggyőzzék a dolgozókat jó mun­kájukkal arról, hogy sokkal elő­nyösebb, ha o gépi erőt veszik igénybe a nővényápolási munkák végzésénél. Igen sok feladat áll tehát gép­állomásaink előtt, amelyeket mind ugyanabban az időszakban kell megoldaniok. Éppen ezért gépál­lomásaink igazgatói támaszkodja­nak a pártszervezet titkárára, kommunistáinak. DLSZ-szervezeté- nek, szakszervezetének segítsé­gére. > Versenyeznek «^ymíKsal iNivitn-aknitn ax eltfvátjsÍMi csapulok Három hete annak, hogy István- aknán egy új kezdeményezés született meg. Rufli Lajos vájár új, fejlett módszerrel kezdte fejteni a jé minő­ségű péosj szenet RuPlj elvtárs kez­deményezése ma már közismert nem­csak az lstváu-aknai, hanem m egész MESZHART-kerület bányászai előtt. Olyan követői vannak, mint Kovács Antal (4), Böröcz János‘(9), Dávid János, Petőfi-aknáról Boro«: János (2) és a többiek. Rufli elvtárs Tavasz l>ajoe II. ezint 32-es telepi fejtésében dolgozik. Az egész brigád csatlakozott ehhez a fej­lett kezdeményezéshez és nap-uap után több szenet adnak népgazdaságunknak. A Tavasz brigádnál a munkafolya­matok Láncszerűim kapcsolódnak egy. másba. A brigád tagjai jól tudják, hogy e nélkül nem győzedelmesed hetne a Rufli-mozgalom. Hutba ter­melnének a vájárok önfeláldozó mun­kálná több szénát, ha azt a készlet- szállítók nem továbbítanák a csillák­ban. A versenyhez ugyancsak szüksé­ges a műszaki feltételek biztosítása, hogy a brigád el legyen látva elegen, dő faanyaggal és tlre»osifiével, de nem utolsó sorban kellő időben lü legye­nek hajtva a fejtés a)l®ó és fölső ki­járó gnritói. Nézzük csak meg, hogy a Tavasz- brigád elóvájásl csapatai hogyan se­gítik győzelemre vinni Rufli Lajos kezdeményezését. A fejtés felső kijáratát három har­mados műszakban hajtják ki. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az wlő- vájási csapatok rossz vágj’ jó mun­kája segíti vagy hátráltatja a Tavasz brigád dolgozóinak harcát, melyet vív mik az új módszer győzelméért. Ha a fejtés kijárata nem lenne idejében kihajtva, ez azt jelentené, hogy rósz. azabb lenne a légjárat, lapositbb len­ne a fejté« és nehezen dőlne a szén. Veszélyben forogna nemcsak a ciklu. sós módszer győzelme, hanem « bri­gád. tervteljesltésc is, Pernécker Ferenc, Kovács József (51) ée Gyúr a József (3) vájár mun­katársak váltakozó műszakban hajt­ják ki a Tavasz-brigád fölső kijára­tát. Mindjárt elmondhatjuk azt is hogy jól végzik munkáinkat. Minden hét olején közösen megbeszélik a to­vábbi munkához szükséges föladato­kat. — Havi előirányzatunk 45 méter kijárat kihajtása, — mondta Kovács József vájár. — Már a hónap elején munkánk középpontjába az egyenle­tes termelést állítjuk. Célunk az, hogy a három harmad egy nap alatt két métert menjen előre és a munkahe­lyet bebiztosítsuk. Ezt a célt nem­csak teljesítjük, hanem túl is szár- njptljuk. Világosan látjuk, hogy dön­tően rajtunk is múlik, hogyan gvée- delmoskedik Rufli elv társ kezdemé­nyezése. El kell mondanom, hogy eredményeink forrása az. hogy az elővájá-núl is bevezettük a ciklusos módszert. A „régi“ módszerrel úgy dolgoztunk hogy mindegyikünknek meg volt u reszort feladata A vájár csak termált de nem törődött a készlet Hstifflítá iával. Ha a készlettől nem tudott már dolgozni, lpüit é* várta mig a csillés feltölti. Mi ezt a munkát megszüntet­tük, hiszen a cél közös: többet ter­melni. Ha a munka megkívánja, kö­zösen fogjuk meg a fúrógép fogan, tyvját. a lapát nyálát. Az új, közös munka eredményeként május havi tervünket 117 százalékra teljesítet­tük. Vagyis ez annyit jelent, hogy a fejtés előtt mindig tíz méter előnyünk van a kijárat, kihajtásában. Dicséretet érdemelnek Czukor József, Földest István be, Pömyeszi Imre csillések, akik minden munka elvégzésében se- .gÜWtettpkre gigtWÚr — fejezte bo **». vált Kovács József (Bl) vájár A fejtés alsó kijáratát Király Ad-ám csapata hajtja ki. Ezek is ugyanaz­zal a módszerrel dolgoznak, mint a felső kijárat dolgozói, hiszen ennek köszönhetik, hogy május havi tervüket 1 !5*í{ százalékra teljesítették. Ezzol a munkájukkal megadták a biz­tosítékot a Tavasz-brigád tagjainak. hogy zavartalanul új módszerrel töl>b szenet adjanak fejlődő szocialista ina runknak. Havi tervelőirányzatuk 37.5 méter alsó kijáratnak a kihajlása. De ezt az tervelőirányzatukat hónap- ról-hónapra túlteljesítik. Munkájuknak természetesen nem is marad el az ered ménye.mert a múlt hónapban napi IS forintot kerestek. I)e ezen kívül, 37.5 méter gurító kihajlása ut^n 400 fo­rint prémiumban részesülnek a brigád tagjai. Ugyancsak a felső kijáratná! 45 méter előrehaladó» után szintén 400 forint prémiumban részesülnek, a rendes keresetükön felül. Azonban feltétlenül meg kell emlé­keznünk hiányosságaikról. A harma­dak dolgozói nem állnak versenyben egymással. Nem harcolnak azért, hogy melyikük tudja előbb megdön'enj a tegnapi tervteljesítést. Ez elég súlyos hiányosság. Nem szabad soha sem szem elől tévesztenünk azv hogy a szocialista munkavereeny alapja az egyéni versenyzés. A Tavasz-brigad efővájási csapatai ezt felismerve, áll­janak versenyben egymással a minél magasabb termőié» eléréséért. A villányi járás dolgozói is közvetlenül a kaszálóról teljesítik szálastakarmány beadásukat Igen előnyös dolgozó paraszt­jaink számára, ha szálastakar­mánybeadási kötelezettségüket egyenesen a kaszálóról teljesítik, így nem hullik le a széna levele és nem kell felrakni a padlásra, majd onnan újból lehordani és úgy bevinni a begyüjtőhelyre ayt h mennyiséget, ami a begyűjtési tervben elő van írva. Megértet­ték ezt járásunk dolgozó paraszt­jai és tegnap Villany, Marok, Villánykövesd és Kisbudmér dol­gozó parasztjai követve a siklósi járás dolgozó parasztjainak Pél­dáját, a kaszálóról egyenesen a szénabogyüjtő-helyre vitték az első magasan megrakott kocsikat. Greiner Márton ________tudósító, Villány. „Há romszáz. hold gabonát aratok le kombájnommal az aratási idény alatt“ Háy József kombájnon versenyvállalása f.n hOmmlte rmirrnk orra, hogy kombájnos lehetek, meri nincs szebb feladat annál, mint megkönnyíteni a gépi erővel dolgozó parasztságunk munkáját. Do tudom azt, hogy ez ar­ra kötelez, hogy é’en/ár/ak abban a nagy munkában, amely néhány hét múlva elkezdődik a termés veszteség mentes betakarításáért. Az amerikai imperialisták újabb provokációjára, Duclos elvtárs letartóztatására, leg­méltóbban akkor válaszolunk, ha a minisztertanács határozatában meg. szabott teljesítményeket túlszárnya1- juk. Tervünk túlteljesítésével juttat juk igazán kifejezésre, hogy követel­jük Duclos elvtárs ás letartóztatott hős társainak azonnali szabadonbo- csátását. En, Háy Jóssel, a mohácsi állami gazdaság kombájnosa, a békearatás győzelme érdekében versenyre hívom az ország á/aml gazdaságainak és gépállomásainak valamennyi kombáj- nosát. Vállalom, hogy 300 holdat araiok lg kombájnommal az aratási Idény alatt Vagyis az etóirt normát a meg engedett üzemanyaglogyasttás mellett 200 szásaékra teljesítem. Vállalásom teljesítését a következőképpen bizto­sítom: Már eddig tervet készítettem ar. ról, hogy at egyes táblák aratását mrlvik szélen kezdem, merrs logok lordulni. Az esetleges akadályokat (bokor, /a, árok) ami munkámat kés hitetné, vagy a gépemben kárt okos na. előre figyelembe veszem, hogy az munkámban kiesést ne okozzon. Figyelembe veszem az éjszakai munkdnd/ a luirmat okozta nehézsége, kel, éfszakal műszakra jó »'őre kije- lölöm és meghagyom u magasabban fekvő rövidebb sza/má/ú táblarészt. A gépkezelést a hajnali órákban végzem, amikor a harmat legnagyobb. A déli órákban lehet a legjobban arat­ni, ezért ebédszünetet nem tartok, hanem az étkezést felváltva, menet­közben végezzük. A gépet állandóan a legnagyobb fL gyelemmel kísérem, hogv az esetle­ges hibákat időben észrevegyem és azokat menetközben kijavítom, hogy üzemzavart ns okozzon Munkatársaimmal, amennyiben kel­lő gyakorlatuk nem volna meg, előre íoglalkozom, tudásomat, tapasztalatai mat átadom nekik. Hiszen tavo'yról sok tapasztalatom von, amikor éld szőr dolgoztam kombájnon, de mégis több, mint 200 holdat arattam le. Es akkor is úgy értem el az eredményt, hogy előre Jelkészültem ét nagyon vigyáztam a gépre. A »xdlluámflt zavartalansága ér dáké ben a szállító vontatással sternf dést kötök, hogy a learatott és »'csé­pelt gabonát megteltlő időben a rak. tárba szállítsa és biztosítsa, hogy állandóan elegendő üres zsák és Qzemw anyag álljon rendelkezésemre, hogv emiatt kiesés ne történjék. A gabona érését figyelemmel kísé­rem és az érés ko’lő időpontjában a% aratást megkezdem. Az agronámut elvtárssal megbeszéltem, hogy a n«d. vés gabonák szárítására szárítógép ponyvák, szerelőrosták, valamint az ezek kezeléséhez szükséges személy­zet biztosítva legyen, nehogy ezek valamelyikének hiánya miatt mun kámat lassítani kelljen. A 300 hold aratáson kívül kom­bájnommal keresztekből 200 hold tér mést logok el ősé print A gazdaság a g ronámusával megbeszéltem, hogy a keresztek összehordása úgy történjék hogy azok őt méter szélességben egymással párhuzamosán legyenek egymástól. Így a kombájnnal a ke. risztek között haladva a legkisebb üresjárattal tudom azokat tlcsépelnb •««•rfm indulok műnké- b°- Követve a szovjet komhá/nosok példáját a békoaratás győzelméért. háy jozskf a mohácsszigeti állami gazda. - ság kombájnosa.

Next

/
Thumbnails
Contents