Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-10 / 134. szám
DUNÁNTÚLI fel. ki Ót*. »ly %y kCjft k. lók. np VíLÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN t A vizsgálóbíró kihallgatta Jacques DueVost, (2. o.)_— A kocsedoszigeti koreai hadifoglyok felhívása a kWai néphez. (2. o.) — „Készek vagyunk megvédelmeznilé- tünket és újjáépítésünk eredményeit.*' (2. o.) — A Vasas Szakszervezet XXI. országos küldütlgyü'.ésének második napja. (2. o.) — Az eredményes agitáció első feltétele a pé'damutalás. (3. o.) — Levelezőink a pnrtoktalásról. (3. o') — Lelkes ünnepségeken köszöntötték egész megyénk ben pedagógusainkat. “ - ’ (4- o.) J AI MDP B AR ANYA MEGYEI PA' RTBI Z OTT 3 ÁCÁNAk lápja IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM MtA 5|) KILI.ÉU A Loy-mozgalom kiszélesítésével harcoljunk ° második negyedévi terv teljesítéséért A megyei béketalálkozó után is lelkesen harcolnak megyénk bá nyászai a második negyedévi terv teljesítéséért. A MESZHART-ba oyászok múlt havi tervük telje silésével kiemelkedő eredményt értek el s különösen a hónap második felében a szovjet munka- módszer sikeres alkalmazásával bizonyították be, hogy a „Terme j ma többet, mint tegnap"-mozgalom megvalósítható. De jó eredménye két értek el a Nagymányoki Szénbányák Vállalatának dolgozói is s megyénkben a széntermelési terv teljesítését csupán a komim bányászok hátráltatták. Annak e lenére, hogy a második negyedévi terv teljesítése szempontjából a május havi terv teljesítése is döntő feladatot jelentett, a június bavi tervteljesítés még nagyobb feladatot jelent. Ebben a hónapban n«P, mint nap. dekádról dekádra feljesiteni kell a széntermelési felvet, mert ezt követeli a második negyedévi terv maradéktalan feljesitése, hogy a hamadik negyedévi terv teljesítéséért folyó karcot adósság nélkül kezdhessük *!• A legnagyobb feladat ebben a komlói bányászokon áll, akik Jdult havi elmaradás után )unius b4n is csak 40—30 százalékra tei- fesitik a napi tervüket. A lemara- jfs megszüntetésének, a ,erI]!lt“ . .. d'landó emelésének egyik döntő feltétele az Albertteleprol elindult ‘•oy-mozgalom megvalósítása. . A Loy-mozgalom sikere ^ősor ban azon múlik, hogy a banyan Pártszervezetei, a szakszervez Papnevelők és szakszervezeti Dl Jalmiak milyen felvilágosító munkát végeznek. A ló politikai vilégosÍtó és nevelő munka a „ i e * feelj ma többet, mint teÜ"?p,Z feozqalom elterjesztésének donto feltétele. A pórt és szakszervezeti aktívák mindennapi munkájának Serves része kell, hogy JegY«®sz«kadatlanul Ismertessék oa PYásztársaikkal e kezdeményezd jelentőségét. MagyarázzaK feeg, hogy egész szocialista épire ?bnk számára milyen hatalmasul fentöségü a széntermelés illand JJUYenletes fokozása. Minden ' PYaiizemben számtalan helyi cr felélhetnek aktíváink. A kom Anyában arról beszélhetnek, hogy ** egész ország érdeklődéssel és ''árakozással figyeli munkájuké . fe«rt elsősorban tőlük függ: «d !*ak-e elegendő mennyiségű szene Lövünk hatalmas alkotásának, f ,*fáltn Vasműnek. Megmutathatják, hogy minél jobban dolgozn * komlói bányászok — annál ra ft'opóbb, szebb lesz minden kom- S1 dolgozó élete. Egyre dVorsulo "femben épül az új Komló, a M Jalmas bányász város, tervünk 8yik büszkesége. Pelviláqositó munkájuk során. Pápnevelők és szakszervezeti bt almiak helyesen kapcsolják osz* <! a közösség érdekét az eg\ 11 /dekkel. A termelés szakadatlan °kozása, a Loy-mozgalom /avénnk valóraváltása art Is lc 2U: minden csille szén több keletet, egyre emelkedő életsiin- ►..Palat in jelent a dolgozók szá- Világos, hogy ét a csapat, bén V aapról napra, hétről bétr. „papról hónapra és negyedévről Ü^Vadévre emell teljesítményét, l4,envr.t többel is keres. A termelő* fokozása tehát közvetlen, yréni érdeke minden egyes bábnak. u^’P'os feladat továbbá, bogy e tervezetek, de (lsíiorbsn a hy bányák szakszervezeti vezetői nagy qondot fordítsanak a Loy-mozga- iom nyilvánosságára. A verseny nyilvánossága felbecsülhetetlen mozgósító erő. Nap-nap után értékeljék ki a Loy-mozgalomban résztvevő csapatok, bányamezők, a vállalatokon belül az egyes üzemek eredményeit. Adjanak hírt a versenytáblák minden bányaüzemben arról, hogyan növekednek az eredmények, hogyan emelkedik a .Termelj ma többet, mint tegnap mozgalomban résztvevő csapatok teljesítménye. Loy-mozgalom szervezése azonban nemcsak a pártszervezetek, a szakszervezetek, a népnevelők eqyik legfontosabb feladata de ki kell, hogy vegyek részüket a műszakiak is. Nem lehet a banyában egyetlen olyan műszaki vezető sem, aki ne tekintene legszebb feladatának a termelés al landó egyenletes emeléset biztosító Loy-mozgalom szervezését. A terv teljesítése és túlteljesítése, a széntermelés nap nap utam fokozása, a bánva termelesenek sza kadatlan növelése — ez minden műszaki legmegtisztelobb, becsű letbeli kötelessége. És mivel segíthetik elő a műsza kiak a terv teljesítését? Elsosor ban azzal, ha mindennapos nevelő- és szervezőmunkával egy re több bányászt állítanak csatasorba a „Termeli ma tóbbeU mint tegnap" jelszó valoravaltasaert a ha9 magok is biztosítják a termelés fokozásához szükséges műszaki feltételeket. Ügy, ahogy ezt_ 1st ván-aknán és Vasason a műszaki vezetők egy része már megteszi. A Loy-mozgalom mind szélesebb körben való elterjesztése tehat a rtMki.k fontos fel.d.U is. «• érmen ezen a téren igen sok hiba va£ meqnemértéssel találkozunk Nagyon gyakori, hogy a musza kiak nem eléggé törődnek azzal, hogy megismertessék a banya do qozóival a Loy-mozgalom célkitu zéseit, lényegét. Elfordul - és nem is egy esetben —■ hoqX. a quk a műszakiak sem ismerik és nem is nagyon törekednek megismerni — a nagyszerű kéz deményezést. Jól lehet ma mä nem ez jellemző, mégis látni keli, hogy a „Termelj ma többet mint teqnap '-mozgalom elter|es/tese te íén tapasztalható hiányosságok nem kis mértékben abból adódnak, hogy a műszakiak nem mindenütt küzdenek elégge a Loy- mozgalom sikeréért. Éppen ezert váljék minden bányászmuszak. munkájának szerves alkoto résévé a Loy-mozgalom elterítése: bányatárások során., a bányászokkal való beszelgetesek alkalmával. a mindennapos munka és eqyüttlét számtalan lehetőségét felhasználva legyenek élvonalbe agitátorai és szervező, a „Termel, ma többet, mint tegnap -mozga-j lomnak. Egész dolgozó népünk allando figyelemmel és szeretette kíséri a bányászok kemény. aklozat^ férfias munkáját. Ez a szere t ra kötelezi megyénk bnnJraszal is. hogy egy pillanatra « meg. egyre tovább törjenek elő re. Az a figyelem es szén • az a gondoskodás, amellyel pattunk és a kormány övez. a ba nvászokat, serkentse arra bányaüzemeink minden dolgozóját, hoflV megállás nélkül küzdjön a szén melés emeléséért, a második n gyedévi terv teljesítéséért. Legjobb harcostársaink as aratás és cséplés nagy munkájában: a gépek Teherautók, lovioskocsik, fehér por felhőt kavarva fordultak be vasárnap délelőtt a károlymajoti állami gazdaság hűvös parkjába, ahol mozgalmi indulókkal fogadta az érkezőket az államvédelmi hatóság határőrségének zenekara. A villányi járási gépállomásaink, állami gazdaságaink igazgatói, a járás termelőcsoportjainak elnökei, agronórnusai, növénytermesztő és állattenyésztő brigddvezetői, gépészek, mechanikusok és élenjáró dolgozók szálltak le a teherautókról és a kocsikról. Az aratásról («éplésről és a másodnövény vetésről beszélgettek megtekintették az állami gazdaság gépeit, segítséget adtak egymásnak bírálataik kai az aratás, cséplés és másodnövény votés gyors elvégzéséhez. Először a gépparkot látogatták meg. hogyan készült fel az állami gazdaság ezekre a nagy munkákra. Sokan a látogatók közül idáig csak képen vagy filmen látják kombájnt, most azonban ott volt előttük, meg is foghatták és három óra hosszáig járatták is. Voltait ott a gép)>arkban traktor- von atása arató-kévekötő gépek, Bred- juk-féle gyorscséplcsre átai-akított cséplőgépek, különböző szovjet min. tájit gyomtalanltó és velőgépek, talajpor hanyitó gépek, amelyek nagymértékben megkönnyítik a mezőgazdasági dolgozók munkáját, — de a kombájnok kötötték le legtöbbjük fi- gyeiméi. Körülállták a négy hatalmas piros testet, nézegették minden oldalról, gyönyörködtek benne, közben így beszélgettek: „Bárcsak a mi csoportunkban is lenne már, legalább egy...“ meghát ,.No, ha nagyapám felkelne a sírból, megint meghalna a csodálkozástól, hogy ilyen gépeket lát...“ Valaki meg azt kérdezte a hátam mögött, hogy hány holdat arat ez le ogy nap alatt? — Húszat! — adta meg neki a vá. laozt Ko\ áeo oh társ, a gazdaság igazgatója. — Hetven ember munká jót végzi el egy nap alalt... Örülünk is mi ezeknek elvtárs... És majd meghallja, hogy jóval haláridő élőt! befejezzük az aratást! Hát igen. A szovjet tapasztalatok segítségével, ilyen gépeket alkot a szocializmust építő emberi kéz. ilyen gépekkel segíti munkásosztályunk a mezőgazdaság dolgozóit, könnyíti meg azok munkáját. Mennyit, kellene izzad- niok a dolgozóknak, hogy a gazdaság J.256 hold kalászosát learassák, mégsem haladnának sokra, mert akkor meg a növényápolási munkákkal maradnának le. Ezenkívül mire az aratás végére érnének és mire cséplés re kerülne a sor, 9—10 százalék lenne a szemveszteség. Nem, ezt államunk nem akarja, ÉS az állami gazdaságoknak, tszcs-nek és egyénileg dolgozó parasztoknak is arra kell törekcdniök hogy minél kevesebb legyen a veszte, ség. A vasárnapi látogatás bebizonyi tóttá, hogy a villányi járás dolgozói valóban szemvesztoség nélkül akarják learatni gabonájukat. Bizonyítja ezt a mozgalom, amelyet a járás területén elindítottak: Négy napos aratás, HO napos cséplés! De ezt bizonyltja a nagyhutámén esoporteűnök eív társ felszólalása is, aki a többek között ezt mondta: — Mi is csatlakoztunk a 4 napos aratás és a 30 napos csép- lósi, mozgalomhoz... Nehéz lesz, de én azt mondom: ,.Inkább Mrom vödör veréjféket a bekéért, mini egy cscp vért!... # Ebéd után az állami gazdasági igaz. gatók, tszcs elnökök, gépállomás ve zetők, mintha csak összebeszéltek volna, egy helyre gyülekeztek, a tribün mellé. Kovács elvtárs. a károlv- majori állami gazdaság igazgatója állt a tribünön és elsőnek ö hívta ki versenyre a villányi szőlészeti tangazdaságot. A gazdaság dolgozói nevében vállalta, hogy az aratást ti. a cséjAést pedig 14 nap alatt befejezik. Kovács elvtárs után egymás után léptek a tribünre a csoporté!nükök és gépállomások igazgatói, valamennyien válla, lást tettek az aratás, cséplés, másod, növénvvetés gyors elvégzésére, a gyűjtési terv túlteljesítésére. A versenykihívásokon kívül azonban bátran felvetették a hiányosságokat is, amelyeket a gazdaságon be- lül észrevették. Török Gyula elvtárs, sza porcai csoportéinak elvtárs ig> M- róka Kovács clvtársat: — „Gépszerelő ember vagyok, mert tapasztaltam már, milyen nagy segít, séget adnak munkánk elvégzéséhez és ezen a látogatáson még jobban meg. szerettem valamennyi gépet... Minden munkát géppel szeretnénk végezni itt meg látom egyik fa alatt is ogy gépalkatrész, meg a másik alatt ás. Taiajmüvelésre várnak, márpedig szerintem nem helyes a gépeket kihas** nálatlanul hagyni. De bírálatot kapott azért is Kováé* 'Ívtárs, mert a tavaszi vetőmag még most is a gépben csírázott. Végül a gazdaság dolgozói., DlSZ-agok és ko csínok, kombájn- és traktorvezetők hívták ki egymást versenyre. Nem maradt ki senki, még a határőr elvtársak sem. rtk azt vállalták, hogy még sokkal éberebben őrködnek, vigyáznak, hogy a versenykihívásokban foglaltakat, mindenki becsülettől teL jesiteni tudja. fay harcolnak a villányi járó* dcigiző! a szemvívzieség nélküli avai-as- esépJésért. közvetlen a fasiszta Tito .Iugiu*7,!áviájaszomszédsigában. És mítp a dróton léd hadi ámaszpontokut, repülőterek építésére kényszerítik a dől gőzökért, amíg a g>p lkotok azon t mohodnak, hogyan lehetne még a bőrt is lehúzni a dolgozókról, addig a drót inén só oldalán mrgszOielik n fogadalom: „Inkább 3 vödör verejtékei a > \ kéért, mint egy csep vért!" Lipóczki Józbci Sikeresen folyik a harc a 100 méleres mozgalom megvalósításáért A Molnár-brigád már 24 folyóméter vágatot hajtott ki Komlón it 100 méteres tuozgu lomhoz csatlakozott brigádok lelkesen harcolnak fogadalmuk valóraváltásáért. Június 2-től 7-ig tartó időszak alatt sok kiváló eredmény született meg Komlón, ante yek fényt» bizonyítékai annak, hogy e mozgalom valóravált ható. A legszebb eredinényt a mozgalmat kezdeményező Molnár István brigádja érte el amelynek tngjai ezalatt az idő alatt 24 folyóméter vágatot hajtottak ki. A versenybon a második helyre Halló» Ovörgy brigádjának tagjai kerültek, 22.!) folyóméter kihajtásával. A 201-w Csaplár-bri- gád 22.5, Tóbiás Ferenti brigádja 21.9 folyómétert hajtottak. A kézi erővel dolgozó Novotni Károly brigádjának tagjai Is jó eredményt értek el. Hat nap alatt 13.3 folyóméter vágatot hajtottak ki. A 100 métere« mozgalomhoz esatlákoztak az Aknamélyítő Yál lalftt aknamélyítő dolgozói is. Megfogadták, hogy egy hónap alatt 32 méter aknát mélyítenek úr, falaznak ki és vállalásuk teljesítése során a Béta-aknai Jáz- hinsek János brigádja 5.2, Sára Adóm brigádja 4.8, a Dózsa-bri gád 4.0 folyóméter akna mélyítését és falazását végezték el a* elmúlt hat nup alatt. A Mélyfúró Vállalat 37-os fúrásánál Kaszaiiics Mihály brigádjának tagjai — akik ugyancsak csatlakozlak a 1(M) méteres mozgalomhoz — május 22-től június 7-ig már 08.70 métert fúrtak le. A 100 méteres mozgalom meg- vulósításáhan születő kiváló ered menyek láttán az Aknamélyítfl Vállalatnál újabb három, a Fel- táró Vállalatnál pedig a Békebrigád csatlakozott a mozgalom- ■ . Jó politikai felvilágosító munkával biztosítja a bari állami gaztlaság az aratáshoz szükséges munkaerőt A bári állami gazdaság időben hoz zákezdett ahhoz, hogy a nagy íiiun kák idjjére biztosítva legyen a műn kaerő és már meg is oldották ezt a feladatot. A gazdaság vezetősége a feladat végrehajtásán»! elsősorban a nők szerződtetésére és azok immkábaáltt- tusára fordított gondot Nem eredménytelenül, mert amint kiderült, sok olyan asszony és leánv volt a környéken, akiknek kedvük 1élt volna már előbb is, hogy az államt gazda *ágban dolgozzanak. Pécsi Júia és Juhász Evh például azeőtt odahaza a háztartási munkák végzésénéi segéd ie /tek, mivel azt a háiom-négy hold földet, amelyen gazdálkodtak, ké nyelinesen megmővolte édesapjuk .'gvediil. Az u néhány hold azonban nem nagy jövede tnet hozott, csak szűkösen tel! ruhára IX' a faluban az a hír járta: „Ar asszonyok maradj0 rak a lakánál mellttt. ne ártsák be le magukat a lérfiak munkájába!“ Ez zet igyekeztek lebeszélni Juhász Évát is. ö azonban inkább az állami gazdaság dolgozóira hallgatott, akik saját pé (tájukkal győzték meg, hogy helyesebb, ha elleszi a fözökanalat és 5 is elmpgy dolgozni. Pécsi Júlia elmondta neki, hogy ö is nehezen száh_ ta rá magát, de nem bánta. meg. Ta valy az állami gazdaságban dolgozott jen o!yan jövedelemre tett szert-mint 'ha Br édesapjának nem négy. hanem nyolc ho dja volna. EmA érvelt odahaza Juhász Éva is és szerződött az állami gazdaságba. Juhász Éva hatna. rosnn kitilnt ló munkájával ét ma már az egyik l< gpéldamutatóbb munkai ta pal vezető a kertészeti brigádban, amelynek tagjai tőként nőkből állnak és Valamennyien jól megállják he yü Miit. ■ - ■ ' '■ -------------------A bá ri állam/ gazdaság dolgotőlnak 90 százaléka nő, de örömmel el lehet mcnxdani. hogy a nők által végzett munka semmivel nem marad el a férfiakétól Megyénk egyik legszebb ön tözéa s kertészete van Báron, amelvet a nők művelnek meg. De a baromfi- telep állománya is szépen gyarapszik. Azonkívül a bári állami gazdaságban. még tartalék munkaerőről is gondoskodtak az aratá^-cséplés idejére. Megbeszéték mindenekelőtt at állami gazdaságban dolgozó munkások családtagjaival, hogy ezekre a munkákra, ha nem Ifibb, 4—5 napra kössenek szerződést. Megszervezték a* aratás idejére a napköziotthont is. ihogv az anyák nyugodtan végezhrs- <ék munkájukat így biztosítják azt, hogy a7 aratás-cséplés idején he legyen kapkodás és ne hulljon szem gabona sem. eay
