Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

1952 MÁJUS 24 fi R P I Ó s PARI ÉS PÁ RTÉPll ÉS « Egy eredményes taggyűlés István-aknán A taggyűlés az alapszervezet legfel­sőbb szerve. A taggyűlésen számot, be az alapszervezet vezetősége a tagság­nak két taggyűlés közölt végzett mun­kájáról, terveiről s mozgósítja a tagságot a feladatok végrehajtására. A jó tag­gyűlés lelkesedést öníve a kommunis­tákba, növeli azok t)a rci kedvét. Az István-aknai I, számú alapszer­vezet tagsága szerdán tartotta meg taggyűlését. Bien József elvtárs, az alapszervezet titkára beszélt a nem­zetközi helyzetről, a párlcsoportokról és az oktatás kérdéséről. Ezután rá tért a június 1-í béketalálkozó jelen­tőségére. Ismertette, hogy a dolgozók, élükön a kommunis­tákkal, lelkes felajánlásokat tet­tek, hogy bebizonyítsák barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy harcot folytatnak a béke megvé­déséért. Megemlítette, hogy a Háromszéki Vil­mos csapata 116.4 százalékot vállalt. A Garai csapat is szép felajánl ást tett, 4oen belül egyénileg olyan felajánlá­sok voltak, mint Bittér János és Sza­ké János (19) elvtársaké, akik 170 százalékos teljesítést vállaltak. „Az én csapatom —1 mondta a párttitkár — a napi 135 csille előirányzat he­lyett 140 csillével fog szállítani.“ Harmincán figyelték a pártlitkárt, *ki maga is élenjár a munkában. Ugyanennyien érezték, hogy sokat kell fenni a béke védelmére. Amíg a párt­titkár elvtárs szavait hallgatták, gon­dolatukban végigvonultak a munka­helyen. Grósz György elvlárs hánya- mester felszólalása is erről tanúsko­dik, Először arról beszélt Grósz elv- íáirs, hogy ezután vigyázni fognak arra, hogy a pártosoporthoz tartozó­kat ne osszák be más munkahelyre, mert ezzel megnehezítik a kialakuló­ban. levő kollektíva eredményes mun­káját. Majd így folytatta beszédét: „Hiányolom, hogy a párttitkár elvtárs mégcsak egy szóval sem említette meg azt, ami nálunk az aknán történt ti- *enkettedike óta. Azóta átszerveztük a bányát és alkalmazzuk a ciklusos munka- módszert minden fejtésben. Mindezt pedig a szovjet elvtársaknak köszönhetjük.“ István-aknán az új átszervezés óta naponta 50—100 csille szénnel többet termelnek. Ezenkívül pótműszak nél­kül 5 százalékos lemaradást hoztak be. Ezt az eredményt nem a megfe­szített, hanem a szervezett munkával, új módszerrel érik el a do'gozók. „Jízt a módszert nekünk tovább kell fejleszteni és ebben a munkában ne­künk kell élenjárni kommunistáknak, akik segítséget adunk a gyengébb dol­gozóknak is.“ Grósz elvtárs. amikor beszámolt az eredménvekről, senkiben sem azt -a látszatot keltette, hogy most „műszaki“ beszél — hanem azt, hogy egy kommunista, aki előre akar ja vinni a munkát, aki javaslatokat ad. Felszólalását Grósz elvtárs ezzel fejezte be: „Ez az új módszer hasz­nos, mindannyiunk számára és célra­vezető. Lelkes munkával harcoljunk tovább a szovjet munkamódszerrel, mert ez jó — ezt bizonyítja a minden­napi termelésünk is.“ A ciklusos módszer bevezetése növeli a szocialista munkaversenv ki- szélesítését, m:nden dolgozó tudjia a maga (érvét. De mindannyian tudják azt is, hogy ez egy újabb segítségadás a Szovjetunió részéről. Elküidölte hozzánk egvik nagy fiát. a szocialista munka hősét, Vaügura elvlársat, hogy átadja munkamódszerét, a mi kom­munistáinknak, bányászainknak. Erről' is megfeledkezett beszélni a párttitkár elvtárs, és még másról is. Simon Masda elvtársnő csillés kap­ta meg a szót. „Én azt is hiányolom, hogy a párttitkár elvlárs nem számolt be a vezetőség mullhavi munkájáról, így most nem látunk tiszta képet: jó vagy rossz munkát végzett-e a veze- \öc'— “ A felszólaló párttagok keményen bírállak a pariveaeioséijet. ají ,-,v- társak azonban nem felejtkeztek meg arról sem, hogy önbírálatot mondjanak. Jambries-ek József elvlárs, a Szabad­ságharcos-brigád vezetője elmondotta, hogy nem tartották be ígéretűiket sem a munkában, sem pedig az oktatás­ban, melyet sürgősen ki kell javítani. Pétersz József elviárs tudtára adta a tagságnak, hogy szerdán csak 130 csilié szenet termelitek, az előző napi 150—105 csille szénnel szemben. En­nek az volt az oka, hogy nem voltak biztosítva a műszaki feltételeik. Az idő azzal ment el, bogy a bányászoknak fát kellett adogatniok. Az elvtársak a további felszólalásukban bírálták a vezetőségei, hogy többet foglalkozza nak a legényottihon lakóival és a mű­szakmulasztókkal. Beszélteik az elv­társak arról is, hogy az aJapszervezct vezetősége sokkal bátrabban támaszkodjou a párt­csoportok és a népnevelők mun­kájára. A taggyűlésnek az voCt legfőbb fo­gyatékossága, hogy csak megállapítot­ták a hiányosságokat — mint például azt. hogy a Bien, Bozsér, Jforál csa- pathoz tartozók és a DISZ, ezenkívül a Szabadságharcos-brigád tagjai ígé­retükhöz mérten nem veszik ki részü­ket az oktatásból, — de nem hozott a taggyűlés határozatod arra, hogyan ja­vítják meg a pártoktatást. A jövőben nagyobb gondot kelj for­dítani a pártbizottságnak arra, hogy megifele'ő helyet biztosítson a taggyű­lések számára. A taggyűlést még jobbá tehette volna az a 10—12 elvtárs, aki megunta a várakozást és elment haza. Ne fordul jo-n elő az sem, — ami most előfor­dult. — hogy Duga Ágoston elvtárs, a pártbizottság ágit. prop. titkára a belső szobában üldögélt ahelyett, hogy figyelmesen végighallgatta vötna azo­kat a jó javaslatokat, amelyeket az elvtársak elmondtak. Nagyobb segítsé­get tudna adni Duga elvtárs a többi alapszervezet munkájához, ha meg­hallgatta volna ezt a lelkes taggyű­lést. heveseink nyomában: Miért laza a munkafegyelem a meszest építkezésen? A Dunántúli Napló vasárnapi szá­dban bíráló cikk jelent meg a me saesi építkezés dolgozóinak munka, legyeiméről. A cikk arról szólt, hogy feszesen nemcsak a munkaidő e.lpo- °&ékolásáról van szó, hanem a mun­kaerők tervszerűtlen elosztásáról is, aine y a Forgács brigád munkájánál is megmutatkozik. A Forgács segéd­munkás -brigád tagjai például tizenhe len dolgoztak egy egészen kis terű. ytan, egymást kerülgetve és szabad útra várakozva. Ez természetesen nem helyes, mert a nagy brigádoknak nagy munkateriilelet keli biztosítani. A meszesd építkezésen ez meg is tör- tépt, mert a Forgács segédmunkás brigád egy egész épületszárnyat ka Pott, csak a7 volt a baj, hogy az ^Pületszámyon nem észszerűen osztot­ták szét a dolgozókat, a brigádrész “egeket, hanem egy kis lakás terű. telére zsúfolták őket össze. De azért ’Jeni csak az építésvezetők, fe elősek, hanem a brigádvezető és maguk a brigád tagjai ts, mert meg kelleti Vo/rm látniok, hogy kis területen nem végezhetnek megtelelő munkát. A va. áálrmapi cikk ezt a kérdés-t nem tár­gyalta bővebben és néhányan úgy értelmezték, hogy a nagy brigádok feloszlatására irányul. Ez pedig hely­telen enne, mert jó munkát végez- ,1«fc a npagylétszámú brigádok, ha étünk éjük at nem szűkítik le egy kis feröletre. A cikk megjelenését kővető napon ^pgyűlést hívtak össze a meszesi építkezésen. A röpgyü!é-s-en Fóris Kálmán elvtárs, a Tröszt pártbizott. Hágának titkára és Katies András elv_ fers is rész tvettek. Ezen a röpgyűlé. Forgács brigádvezető és más tel- tálalók többsége e ismerte, hogy a meszest építkezésen valóban fegyel kezetlenül folyik a munka és ezen Oüetöbb változtatni kell. . A dolgozók körében egészséges fevasla-t is született: azt indítványoz, fe-k, hogy ettől a naptól kezdve te­kintsék kés-őnek mindazokat, akik háromnegyed hét után érkeznek az Üzembe. Kiszámító t-tók, hogy. a be­járattól öt percnyire van az öltöző, rtt percig tart az átöltözés, öt perc 't-fett felvehetik szerszámaikat és pon­tsán hét órakor megkezdhetik a munkát. A javaslatot elfogadták és hétfőtől kezdve ezek szerint tartják Nyilván a későket. A cikk megjelenése óta Lét levétel kapott szerkesztőségünk a meszest építkezésről. Az egyiket Pál Imre, a Forgács segédmunkás brigád tagja, a másikat pedig a burkoló brigád tag­jai írták. A burkoló brigád tagjai többek kö. zött azt írják, hogy fegyelmezetlen munkájuk oka az építésvezetőség, mely nem biztosít minden esetben számukra megfelelő munkaterületet és emiatt nem kezdhetik meg hét órakor a munkát, sőt sokszor kilenc, tíz óra kői kezdenek csak dolgozni. Ha ez a kérdés ígv á I, azért első­sorban az építésvezető felelős, de felelősek a briaáőtagok is, mert nem harcolnak ki maguknak megfelelő munkaterületet! Es azért is felelősek, ha az anyagot előkészítő segédmunkások ííz tizenöt perccel a munka megkezdése után látnak csak (jologhoz. Ä burkoló-brigád tagjainak sokkal inkább szívügyüknek kel te­kinteni az építést. A mi hazánk ne­kik is épül és éppen ezért tehetőség­gel tartoznak mindenért, ami az épít­kezés területén, az építés területén előfordul. Ha ók időben figyelmeztet­ték az építésvezetőséget munkahely biztosításéra és azok nem hallgattak a szavukra, miért nem fordultak 'e vél-ben a pártsajtóhoz? Miért nem kértek segítséget a Megyei Pártbizott ság lapjától? A„ ií!yen esetekben bát_ ran igénybe kell venni a sajtót, fel K-el-l hívni a figyelmet egyes mun­katerületeken lévő hibákra, hogy azokat közös erővel kijavíthassuk! Pál Imre elismeri levelében, hogy a Néhány hét maiivá a mohácsi járás déli részén ahol az országban elő­ször szokott beérni az ősziárpa — meg kezdődik az aratás. Bolyon, megyénk legnagyobb gépállomásán már készül­nek a cséplésre. Az idei agáron 50 cséplőgéppel és egg szovjet gijártmá mpű kombájnnal segíti majd a gép­állomás a körzetébe tartozó 16 község és 30 termelőcsoport dolgozóit. A télii gépjavítások során 26 cséplőszekrényt hoztak rendibe. Felajánlották, hogy a június elsejei béketalálkozóig a többi 24 gépet rs kijavítják. Tavaly a cséplés csaknem egy hó­napig tartóit a mohácsi járásban. Ez- évben a jó termés következtéiben — előreláthatólag — 123 vagonnal csépel­nek el főbbet a bólyi fraktoristák, mint az elmúlt évben. Mégis azt vállalták, hogg az idén húsz nap alatt befejezik a cséplést. Ennek érdekében öl 1370-es „Forgács brigádban a munkaiegyelem egy kissé laza’1, de később megcáfolja saját szavait és „elázlatásnak“ ne­vezi a munkafegyelemmel kapcsolat, ban róla megírtakat. A meszesi cikk után az ott dolgo­zók számára az a tanulság, hogy sok­kal szívesebben keli fogadni a segítő bírálatot Egy bírálat után olyan egészséges javaslatoknak kel] szü­letni, mint a hétfői röpgyűlésen is történt. Az építkezések vonalán még igén sok javítanivaló akad a munka, fegyelem terén. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a meszest építke­zésen és általában a pécsi építkezé­seken nyolc óra helyett 7 óra 40 per cet dolgoznak ki az építőmunkások. A fennmaradó körülbelül húsz percet anyagra való várással, szerszámkere séssel töltik. (Itt nincs számítva a fecsegéssel eltöltött idő.) A pécsi épít közöseken ilyenformán 44 fő esik ki a termelésből és ebből Meszesre egy harmadrésze esik. Az igazolatlan mu­lasztók sz-ámá eléri havonta a húszat. A fentebb számított 44 összeadásával, ez 64 munkserct jelent é3 ezzel a munkaerővel egy Majláth- utcai modem bérházat lehetne egy év alatt felépíteni. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy éppen ideje volt Meszesen is fe vetni *a munkafegyelem kérdését és a meszesi dolgozóknak sokkal igé nyesebbnek kell lenniök magukkal és munkatiáirsaikkail szemben is ezen a téren. gépet Bredjuk-féBe gyorscséplésre ala­kítanak át, 15 cséptőszekréwyt pedig villanymotorral hajtanak majd meg és így ezidő alatt a traktorosok már a tarlóhántást végezhetik, A gépállomás vezetősége nagy gon­dot fordít arra, hogy necsak a gépek legyenek kiváló minőségiben, megjavít­va, de a velük dolgozó trakforisták is megismerkedjenek a cséplőgépek szak­szerű kezelésével, ápolásával. Ezért május 15-én hathetes tanfolgam indult a gépállomáson, ahol 10—10 résztve­vővel működő tanulókörben 56 fiatal traktorista mélyíti el szaktudását. A körzeti mechanikusok irányításával rendszeres elméleti oktatáson vesznek részt és a legjobb szerelők, főgépészek ismertetik meg a dolgozókkal a csép­lőgépet szerkezetét és a hi-bá.k kijaví­tásának módját. Cséplésre készül a bólyi gépállomás Békék üldötteket választottak Pécsbányatelepen Kedden este a bányászok kisebb na gyobb csoportokban igyekeztek a pécsbányat-eíepi kuítúrház felé. Még nem is volt hét óra, de a kuítúrház termében má-r minden széket elfoglal lak, sőt igen soknak már nem is ju­tott hely. Nem is csoda,, hogy ilyen sokan eljöttek, hisz mindnyájunk ügyéről, a békéről vol't szó. Ezen a gyűlésen választották meg Pécsbá- nyatéep dolgozói azokat a küldötte­ket, akik a p-é csb árnya-belop leket kép viselni fogják a béket-alálkozón. Egyik küldöttnek, Glock Imre And. rás-aknai csapatvezető vájárt válasz, tották meg Egyöntetűen szavazott rá minden bányász, mert becsületes mun­kája után. megérdemli Glock e'vtÁrs, hogy a béketalálkozón résztvegy-e-n. Glotík elvtárs hozzászólásában el mondta, mennyire örül annak, hogy András.aknáról őt választották meg küldöttnek. A békegyűlésen azt a fo­gadalmat tette, hogy napi öt csille előirányzatát hat csillére emeli. Ezt a vállalását azóta Glock elvtárs már teljesítette, mert nem ritka az a nap, mikor hét csillével termel. A másik küldöttnek Hartmann Jó­zsef csapatvezető vájárt választották meg Széchenyi aknáról. Hartmann elv­társ a felszabadulás előtt is bányász volt. 1944.ben e vitték a csend-örök háro-mhónapos kényszermunkára. Be­vitték katonának, de megszökött. — „Hogy harcoljak én a Vörös Had­sereg ellen, mikor mind az öt bár tyám 1919 ben vöröska-tona volt!" — mondja. Most a széntermelés fokozá. sóért harcol Hartmann e-lvtáfs, hogy minél több szenet tudjanak adni nép gazdaságunk számára. A június el­sejei béketalálkozór a csapatával együtt behkapcso ódnak a Loy moz­galomba, hogy ezzel is magasabb ered­ményeket tudjanak elérni. A választás után megkezdődött a kultúrműsor. Az MSZT kultúrgárdája színes szórakoztató műsorával tette még szebbé és ünnepélyesebbé ezt az estét. Az idő már tíz óra felé járt, mire a műsor befejeződött. A bá­nyász elvtársak arcán kemény elhatá- rozás tükröződött, még több szenet termeinek igy erősítik, védik a békét. Felsőssentmáríonba levél érkexett Felsőszentmárton délszláv község­nek nyo'c utcája van. Ahhoz, hogy a békebizottság jól ellássa feladatát, hogy nap mint nap foglalkozni tud- jon a dolgozó parasztokkal, minden utcában megszervezték a 'békebizottsá­gokat. A békebizottságok kisgyülése két tartanak, ismertetik á külpoliti­kai eseményeket de tájékoztatják a dolgozó parasztokat arról is, hogyan áll községük a tavaszi munkákkal, a begyűjtéssel. Két héttel ezelőtt egy tanácsülés után a dolgozó parasztok hazafelé igyekeztek, köztük Hideg elvtárs, a község békefelelőse is. Az utcán ar­ról beszélgetett a do'gozókkal, ho­gyan állnak a növényápolással. A növényápolásban elég szép eredmé­nyeket értek el, de a begyűjtésben lemaradtak. Hirtelen fiatal legényke lépett a csoport közepére. Nézzétek, levelet kaptam Jugoszláviából, a nagyhéném írt, Nem ritka eset Felső, szenlmártonban, hogy levelet kapnak odaátról, de mégis, mindenki kíván csian olvassa a levelet. így volt ez most is. * A levélben többek közöt ezeket ír­ták: „Kedves kis öcsém! Igen szeret ném, ha elküldenéd azokat a ruháidat, amelyeket te már nem használsz. Nem baj az sem, ha nagyon rongyos is. Itt nem jutunk hozzá a ruhákhoz, megfizethetetlen ára van... Kenye­rünk sincs, már két éve nem látunk búzakenyeret. Mindig csak kukorica­lisztet kapunk, az is legtöbbször do. hos.u A levél kézről kézre járt. S ahogy olvasták a kúsza sorokat, Remény elhatározás született meg a felsőszent_ mártani délszláv dolgozókban: min- . den erőnkkel védjük a mi bo'dog, . szép életünket. Harcolunk azok ellen, akinekünk is a jugoszláv nép sor- sát szánják. Ezt pedig tettel fogjuk megmutatni. Másnap mintha vásár lett volna a községben, olyan forgalmasak voltak a község utcái Minden dolgozó pa­raszt igyekezett eleget tenni beadár. si kötelezettségének, Viljevácsék, akiknek hét gyer­mekük van, félévi vágómarhabe­adásukat 200 százalékra teljesítették, egészévi tojásbeadási kötelezettségük, nek 100, egészévi baromfibeadás alt­nak 140 százalékra tettek eleget. Így érte el a község, hogv már nőst a félévi tojás- és baromílbeadást 123,' vágómarhabeadást 103, sertésbeadásál 72 4 százalékra teljesítette. A békebizottság jó munkát végez Felső szén tmártonban. A békegyüléss- ken mindig többen és többen vesz­nek részt. Kezdetben, amikor meg­alakult a békebizottság, ötvenJtatvan dolgozó vett részt a gyűlésen. Most már 350—400 dolgozó vesz részt a gyűléseken. Tudják a dolgozó párást-1 tok hogy a békét megvédeni csak úgy lehet, ha tettekkel bizonyítják be, hogy a falu minden dolgozója szilár­dan áll őrt a határmentén, A Kisipari Szövetkezetek Baranyamegyei Szövetsége megtartotta első küldöttgyűlését Most került először sor-arra, hogy a kisipari szövetkezetek felső'szerveit a szövetkezeti tagság választja meg, az általuk küldöttek útján. Pécsett a SZOT megyei titkárság épüetéhga taT. tották meg az értekezletet, amelyen a baranyamegyei kisipari szövetkeze^ lek legjobb dolgozói és a meghívót tak vettek részt. Koós elvtárs, a KISZÖV megyei tit­kára beszámolójában ismertette a kis­ipari szövetkezetek eddigi eredmé­nyeit, megjelölte a feladatokat. Be. számolójához sok küldött szólt hozzá. A Kisipari Szövetkezetiek Baranya, megyei Szövetsége első küldöttgyű­lésén a részvevők határozati javasla­tot. fogadtak el, amelyben hangsúlyoz­ták, hogy a szövetség új vezetőségé­nek sokkal szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal. A tőlük ka. pott segítséggel javítsa meg^ a szö­vetkezeti bizottságok munkáját és minél több kívülálló kisipari dolgo­zót győzzenek meg a szövetkezeti munka előnyeiről. Az elfogadott határozatok az új szövetkezeti vezetőség feladatává te­szik, hogy az eddiginél sokkal na gyobb gondot tordítson a-i új szövet­kezetek támogatására, ne hagyja be. indulásukkor magukra, hanem türel­mesen tanítsa meg az új vezetőket és az ellenörzőbizottságokat feladó tirikrc. Az új szövetkezeti vezetőségnek fe’adata lesz, hogy segítse a szövet­kezetét munkájukban, s az e{ső ne­gyedévi 71 százalékos terv teljesítést a második negyedben legalább 100 százalékra emelje tel. Ehhez megkell teremteni a szükséges előfeltételeket A szövetségnek a jövőben sóikká! fokozottabb gondot kel. fordítania a j hulliadékanyagok gazdaságos felhasz­nálására. A szövetkezetek hulladék, I illetve helyi anyagokból készített jó ■ minőségi iparcikkekkel lássák el a j megye dolgozóit. Ennek érdekében <• hu'ladék anyag okból készített termel- vényeket a jelenlegi 10 3 százalékról a második negyed végére 25 száza­lékra emeljék fel. A határozat foglalkozik a verseny mozgalom kiszélesítésével is és ki.' mondja: augusztus 20 ra el kel! érni. hogy 13 ról 30-ra emelkedjék a ver. senvző szövetkezetek száma. Az úfí- tómozgalmat újjászervezik és az el­fogadott újítások értékét augusztus 20 ig huszonöt százalékkal emelik. Végül a határozat kitér arra hogy a kisipari szövetkezetek vezetőinek és dolgozóinak n®9Y gondot kall ford Ke. ni ok' a minőségi termelésre és magu­kévá kelj tenniök azt a jelszót: „Ter­melj ma jobbat, mint tegnap!“ Mert a százszázalékos második negyedévi tervteljesités csak akkor lesz igazán értékes, ha a szőve ‘kezetek által tér aielt áru minőségileg is megfelel a dolgozók fokozott igényeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents