Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-21 / 117. szám

1952 MÁJUS 21 H B P t 6 a Erős párt szervezetek megteremtése biztosítéka a terv teljesítésének Hozzászólások a szabolcsi bányász-pártaktíva értekezleten Virágzó jelen lépett a szomorú múlt helyére Hozzászólások a délszláv aktívaértekezletről Az élenjáró délszláv dolgozók megyei aktívaértekezleteén Hankó elv. társ referátumát követően számos hozzászólás hangzott el. A hozzászólások nagy száma mutatta, hogy délszláv dolgozóink a Po'itikai Bizottság és a Szervező Bizottság határozata nyomán önmaguk is tevékenyen hozzá akarnak járulni a munka megjavításához. Különösen a múlt és a jelen közötti különbség, a termelés és begyűjtés problémái, a kultúrmunka kér­dései és az iskoláztatás fontossága domborodott ki a hozzászólásokból. , A múlt és a jelen közti különbség, dé'ertáv dolgozóink megváltozott éle. te (alán legszebb on Mirkovics Zsófia elvtánanő, a vilXóniyi járási tanács he­lyettes elnökének hozzászólásából tá­rult fel, — Még eleven«,, él szívemben 1942 december ö.ának emléke, amikor Ma. gyarbóiy községben megláttam a dél­szláv internáló tábort — mondotta Mir. kovács elvtársnő. — A csendőrlak- fcanya elé rőzsét szórtak és a dél­szláv szenvedőknek ezen a rózsán kelllett mezítláb saaíadniok addig, amíg a verejték ki nem verte őket. Akikor a csendőrök a kúthoz kísérték őket vizet huzattiak velük és alsóru- háifcat a jeges vízbe márttatták. A foglyok azután ezeket a vizes a sóra hákat ismét magukra húzták és vár­ták a halált. Mennyi árva maradt altnak idején apa nélkül és mennyi anya gyermek nélkül! Fájt a szívünk, ha gyerme keinkre néztünk, mert idegeneknek tartottak bennünket ebben az ország­ban. Bizony nem tudtuk, hogv miért dolgozunk és miért szenvedünk! Én magam is két kezem munkájá­val tartottam öreg szüléimét és fia, mat. Apámnak öt hold földje volt, iga nélkül. így hát hat napig dolgoz­tam egy hold föld felezántásért a ku. lákniak. A falut kora reggeltől késő estig évszámra nem láttam. Korán mentem, későn jöttem egész éven ke. resztül minden nap dolgoztam a ku­kkoknak és mégsem bírtam leszolgál­ni a fogatmunkát. Még a télen is dolgoztam nekik. Fontam, szőttem, mostam és az év végén, mikor a ku Iák elszámolt velem, még mindig tar toztam neki 60—70 napi munkával. A felszabadulás után megváltozott a helyzetem. Beléptem a lippói Béke őre termelőcsoportba és ott örömmel dolgoztam mert megbecsülték mun­kámat. Annyira megbecsültek, hogy a tanácsváiasztás alkalmával úgy a községi, mint a járási tanács tagjai közé beválasztottak. Ma pedig a vil. lányi járási tanács elnökhelyettese vagyok. A múltat nem fe'edve igyek­szem a párt útján haladni ée végre­hajtani a nép érdekében kormány­zatunk rendelkezéseit. Mi délszláv dolgozók úgv a part, mint az álilam vezetésében résztve- saünk. Ott vannak a délszláv dol­gozók a néphadseregben is, ott át. jük fiainkat mint tisztieket és tudjuk» nem kell félnünk, nem kell reszket­nünk többé. Saját magam korán kezd­tem fiamat hazaszeretetre nevelmi. Ezt bizonyítja, hogy fiam 19 éves korá­ban fegyvert vett kezébe. Azok sora. ba állt, akik esküt tettek arra, hogy fiatal életüket a nép megvédésének szentelik. Fiam — aki néphadsere- günkben szolgál minit gépkocsivezető őrmester — nem sajnálta szü őfalu. ját, barátait és özvegy édesanyját otthagyni, önként jelentkezett a haza védelmére. És ma már vele egy sor­ban millió és millió anya gyermek* védi a békét. Ott vannak Csehszlo­vákiában, Lengyelországban é* mirv (jenül! a népi demokratikus országok _ ban a harcosok, akiknek példaképük a Szovjet Hadsereg. Mi látjuk itt a határszélen, mj van ott túl Jugosz áviában. Rongyosak ar emberek, műveletlenek a földek. MÍ nem hagyjuk, hogv ez a világ elérjen hozzánk is. Büszkén mondhatom, hogy a villányi járás délszláv dolgo. zói megértették: a békét és szabndsá. got védeni keil, és ezért élenjárnak minden munkában. Csak néhány pé - dát: Vecserinovics Sztoján lippói cső- port.tiag olyan jól dolgozott az eknú’t évben, hogy munkaegységet után 6Ő mázsa terményt 150 kiló cukrot ka­pott és emellett pénzben sem szűköl­ködik. Nyeskovics Milánná — ugyancsak a láppói csoportból, — őz. vegyasszony létére éénjár a munka, ban. Annyi terményt kapott, hogy tengeriből még eladásira i« jut bőven Szívem mélyéiből szólok minden délszláv dolgozó anyához: zárkózzunk fel még szorosabban a hókét védő dolgozók seregeihez. Járjunk élen a begyűjtésben, minden munkában és így védjük, építsük hazánkat, vállvetve magyar testvéreinkkel és a többi nem. zetiségi dolgozóval együtt! Gráics András elvtárs, a pécsváradi járás tanácselnök-helyettese Ä tza.boTcsi bányászpárlaklfva érte­kezleten Gyorsok elvlárs beszámolója urtán számos hozzászólás hangzott el és ezekben a hozzászólásokban a bá- ■váazpártaktlvák elmondták, hogy mi­lyen hiányosságok akadályozzák mun. kájukat és hogyan fognak harcolni a Szervező Bizottság határozatának meg valósításáért. Szilas László elvtárs. a •zabolcsi hányászkerület üzemvezetője hozzászólásában foglalkozott a bére zés, a munkaidő kérdéseivel, majd el­mondta, hogy a műszaki dolgozók to­vábbképzésére tanfolyamokat szervez­nek. Majd fgy folytatta Szilas elvtárs: — A termelési értekezleteknek első­sorban az a céljuk, hogy az alulról jövő kezdeményezések felszínre jöjjenek, a kritika és önkri. tika segítségével javuljon a munka. Egy egy terme'ési értekez’eten igen értékes bírálatok vannak és ezek elő­segítik a hibák mielőbbi kijavítását. A dolgozók észrevételeinek, javasla­tainak felszinreihozá'ára szolgál a mink a védelmi bizottság is. A terv maradéktalan teljesítéséért lelkesem harco’nak n szabolcsi bá­nyászok is. Azokat a dolcozókat, ak:k fegyelmezetlenek, nem járnak cl rend- azerescin műszakra, vagy szabálytalan, ságot köveinek el, büntetésiben része Mt.ik. A terv maradéktalan végrehaj­tása érdekében megnöveltük a ciklu­sos fejtének számát, bevezettük a me- learsákámvvállást. Most fokozottan küzdünk a 480 perces mu-kaidő min,ét Johh kihasználásáért. A munka ered­ményesebbé tétele érdekében átcsopoT tusit ások is történtek és mióta István, aknán bevezették a ciklusos munka módszert, az eredmény a termelésben is mi gmu'ntkozik és az akna nap, mint nap teljesíti, sőt túl is teljesíti a tervét. Szakács Mihály elvtárs, kombii n’np- azervezeti párttitkár így kezdic ©1 hoz- íászólását: — Ha megnézzük az alapsrervezetek munkáját, igen so,k hiányosságot ve­szünk észre. A vezetőségi üléseket meg tartottuk, bár nem rendszeres-n, a párlcsoporlokat is kiépítettük, de fsak papírom vannak meg. mert nem bíz­tuk meg őket feladatokkaL így a párt. és kormányhatározatok végre hajtásában, a tervek teljesítésében is lemaradtunk. Komlón a dolgozóknak csak' igen alacsony százaléka küzd szocialista műnk a verseny ben a tervek teljesítésé­ért. Hiányosság, hogy a munkaver *cnv kérdésével eddig csak terme, lési értekezleten foglalkoztunk. A •znkszervezeti és műszaki vezetők »cm jöttek le a munkahelyre, nem kísérték figyelemmel, hogy reális vál­lalást tesznek-e a dolgozók. Én azt javaalom a szakszervezeti vezetőknek, hogy jöjjenek le a hányába és ott kössék meg a szerződést a dolgozók­ká1!, ne az irodában. Komlón a mulí hónap elején egy műszaki értekezlet volt, ahol résztvet **k a csapatvezetők, a körletaknászok 1*. Itt születtek jó határozatok és ja. ’»álatok, amelyek eredményeképpen már javult Ls a termelés. Bebizonyo- *odotl, ha a műszaki és fizikai dol­gozók összefognak, annak meg is van •* eredménye. Szakács elvtárs hozzászólása végén *»lamennyi bányász alapszervezet»I ’ersenyre hívta, a munka mielőbbi Megjavítását tűzve ki célul. — A múlt évben a Politikai Bízott­ig megvizsgálta a baranyamegyei Pártbizottság munkáját — mondta el hozzászólásában Ambrus Jenő elvtárs, * komlói városi pártbizottság titkára és a Po'itikai Bizottság megállapl "*110, hogy Baranya megye az ország ■ejlődévétÁl lemaradt, hogy a bara. ®>nmegyel pártszervezetek megerósl- 'áeében nem követtük azt az utat, *melyet az ország összes területén a Pártszervezetek megtettek. Ebben a "^napban a Szervező Ili zott só fi megtárgyalta, ÍJ0** a baranvamegvel pártbizottság n°Ryau hajtotta végre a Politikai Bi- *°!Uág határozatát és megá lapította, "mgy bár a baranyamegyei pártbizott- '*R munkájában ért el eredményeket, *l<mhnn még mindig le vau maradva ** országos fejlődés tarén. A párt- '*ervezelak nem erősödtek megfelelő **• Rákóal elvtárs. nkl ezen az il ésen ^••»tvelt, felszólalásában elmomlolla. ?^*íy énért elsősorban a megyei párt. ®‘»0t*,4g a felelőm. F hanyagolta a “elszervc«,*iek erősítését, a tnunká- J0^ nevelését. Ezek a hibák elövgl a trmie'.-»b«(iii mutatkozó le- "*"r»d*st. Konvó és a MF.SZII ABT "*■8 teljesíteti« áprilisi tervét és ez­zel akadályozza a szocializmus építé sél. A komlói széntermelés lemaradása veszélyezteti a Sztálin Vasmű hazai, kokszolható szénnel való ellátását és egyben akadályozza az egész acél­iparunk fejlődését. Hogy néznek ki elvtársak a párt­szervezeteink? Sem Komlón, sem a MESZHART-nál hosszú időn keresztül nem folyt rendszeres pártélet és még ma sem folyik. Egyes kommunisták a maguk területén harcolnak, azonban nincs szervezett erő, hiányzanak a megfelelő kommunista pártszervezetek, amelyek összefognák és harcbavirínék a tervek te'jesíléséért a dolgozókat, a kommunistákat. Ezért nem eredmé­nyes a mi munkánk. Hiányzanak a jól működő párlcsoportok, annak el­lenére, hogy a múlt évben kiépílettük azokat, de a megbízatás hiánya miatt nem fejtenek ki aktív munkát. A bá nyajárás alkalmával tapasztalhattuk, hogy kél kommunista egymás melllett dolgozott és num tudták egymásról még azt sem, hogy párttagok. Itt meglátszik elvtársak, hogy nem kü­lönbőznek a kommunisták sok eset­ben a párlonkívülieklől. A MESZHABT-nál és Komlón a mű­szakiak döntő többsége és a munká­sok döntő többsége akarja a tervet teljesíteni, de olyan akadályok van nak, amelyek leküzdését, ha a párt nem segíti, az erőfeszítés csak erőfe­szítés marad. így érvényesül sok eset­ben a jobbolda'i szociáldemokraták hangja a dolgozók között, így érték el alkalmi sikereket. Például a béke­kölcsön-jegyzésnél a MESZHART-nál komoly erőfeszítéseket kellett -tenni, hogy ne maradjon le. és ez annak tudható be, hogv elhanyagolták a bá nyászok neveléséi. Gyorsok e vtárs beszélt a pártveze_ tők és a műszaki vezetők kapcsolaté nak kérdéséről is. Meg kell mondani, hogy párt szervezeIeink és maga a mgyei pártbizottság sem áli ezen a téren a helyzet magaslatán. Elhanya­goltuk a műszaki vezetők politikád képzését. Csak úgy foglalkoztunk ve­lük, ahogy éppen a munka megkí­vánta, kü önben elhanyagoltuk a mű. szaki kádereket. Nem néztük meg, hogy kommunista műszaki vezetőink lesüllyedtek az egyszerű műszaki ve Betűk színvonalára, nem látják azt a segítséget, amilyet a párt nyújt feladataik megoldásához. Ennek kö­vetkeztében előfordul, hogv a mű­szakiak körében nincs kellően kifej­lődve a bírálat és önbírá’at, mert mi sem bíráljuk őket és elnézik a hibá­kat. Nem használják fel kellően azt a posztot ahol állnak, hogv leleplez­zék az ele in séges elemeiket. Értei.ecetünk feladata, hogy megfelelően érezzék n párt és szakszervezetij funkcionáriusok és a műszaki vezetők a pártszervezetek megerősítésének szükségességét. Ha nincs erős párt-szervezet, nem tudjuk megoldani a feladatokat, ha nincse­nek pártcsoporiok, akkor nem tudjuk a vállalásokat, a tervet időben telje­síteni. Az alapszervezeteknél el kell érni, hogy rendszeresen tartsák meg a vezetőségi ülést. Itt a párttagság neveéséről; a tervek teljesítéséről kelti, hogy folyjon a vita. Biztosítani kell a pártcsoportok összefogását, ne­velését, hogy azok össze tudjanak dolgozni. Mindez nem könnyű fel­adat Ezt bizonyítja a Kossuih-akna példája is, ahol he!ok óta fáradoznak az a’.vtársak és mégsem tudják meg. felelő létszámban összehozni a párt- csoportü éseket hogy megtárgyalják a feladatokat. Meg kell szüntetni a munkások ál­landó helyezgetését, ki kell jelölni az állandó munkahelyek:!. Kossuth ak­nán több esetben a dolgozók azért nőm tudták szép fe'ajánlásaikai meg. valósítani, mert olyan munkahelyre osztották el őket, ahol vállalásaik nem voltak reálisak. A mi feladatunk megszüntetni ezeket az á-Tapotokat, el kell érni, hogy a műszakiak birto. silsák azokat a feltéteteket, amelyek a jól működő pártcsoportok, a mun kavenseny alapját képezik. Beszélni kell a munkavédelem kér. déléről. Az elvtársak előtt ismeretes, hogy Komlón a bányászok sok he­lyen ruhát anul dolgoznak- a nagy hőségre hivatkozva annak el enero. hogy a rendszabályok tiltják. A párt­ós szakszervezeti funkcionáriusok pe. dig ef.ürik ért. Meg kell javítani a lógvenetést biztosítani kell « dogo. zók számára a megfe'elő egészséges munka ehetőségeket, Ambrus elvtárs hozzászólása további részében arról besűrít, hogy a munkavédelmi Intéz kedések be nem tartása milyen nagy károkat okoz a dolgozóknak, <je a nép államának is. Majd így folytatta: — Meg kell szervezni a pártbizott­ságoktól lefelé egészen az a a-pszer­vezetekig, hogy rendszeresen érvé­nyesüljön a gazdasági vezetés feletti pártellenőrzés. Ma még, ha megkér, dezzük a pártcsoportbizalimiakat, hogy milyen feladatok vannak, atme, lyeket nekik végre kelti hajtani, nem tudnak, vagy igen kevés magyaráza­tot tudnak adni. Bányaüzemeinkmél az is tapasizta ható, hogy a pártfun- cionáriusok, szakszervezeti vezetők nem szeretnek lemenni a bányába. Rákosi elvtárs felhívta az elmúl! idők­ben a bányászok figyelmét, hog,, ad­janak több szenet. Ezzel kapcsolatban értekezlet is volt, de a szakszervezeti funkcionáriusok nem értették meg keloen ezt a kér­dést, igen nehezen szánják rá magu­kat arra, hogv lemenjenek a bányába és felszínre hozzák a dolgozók kérel­meit. Az akniabizottsági üzemi bízott- sági tagok idejük egy részét — és meg kell mondani: a túlnyomó részét — bent az irodában töltik. Komlón ki. derült, hogy a szakszervezet azért asm megy le a bányába, mert a DISZ sem megy lo. így elvtársik nem te­het dolgozni. így soha nem fogunka dolgozók előtt tekintélyt szerezni ma gunknak. A pártbizottságok munka­idejük döntő többségét a földáráét kell, hogy töltsék, feladataik nagy ré­szét itt kell, hogy megoldják. El kell érnünk azt is, hogy a kommunista vezetők, a szakszervezeti-, DISZ és •műszaki vezetők között megjavuljon a viszony, hogy egymást segítve har. coljának a feladatok megvalósításá­ért. Ismételten hangsúlyozom elvtársak, hegy Komlónak igeD nagy jelentő­sége van hazánk acéliparával kap­csolatban, Harcolnunk fcelll a minél több szén kitermeléséért. Az acélipar fejlesztése jelenti az erős néphadsere­get, jelenti az ország jobblétét, jelenti a gépesítés fokozásával a falu és a város közötti különbség megszün tintá­sét, — fejezte be hozzászólását Amb. rus elvtárs. Az értekezlethez hozzászólt Novotni Károly étvtárs, a komlói Föltáró Vál lala-t sztahanovista vájárja is. El"- mondta, hogy ők ls csatlakéinak a Komlón nemrég megindul! 100 folyó­méter feltárásáért folyó versenyhez. Sztahánovista kört alakítanak majd, amelynek az lesz a feladata, hogy az élenjáró dolgozók munkamódsze­reit minél szélesebb körben eltterjesz- Rze, hogy így is elősegítsék a 10.000 folyóméter feltárásáért folyó harcot Molnár István élvtárs, a komlói DlSZ-Szervezet munkájáról beszélt. A Politikai Bizottság határozata óta a DlSZ-szervezet munkájában lényeges javulás van. Ez különösen megmu­tatkozik komlói viszonylatban. Az aknamélyitő. a Feltáró Váttjalatnál a DlSZ-szervezet koinoy eredményeket ért el munkájában. Kossuth-aknén há­rom DISZ-brigád van, az Aknamélyitő Vállalatnál 12 DISZ-brigád működik. Ezek a brigádok nagyon szép ered­ményeket érnek el a termelésben. Fontos feladatunk, h-ogy a fiatalokat bevonjuk a munka. versanybe, mert ezen keresztül még jobban tudjuk nevelni őket és ki­emelkedő eredményeikkel elérhetik, hogy méltók legyenek a párttagság­ra. — Ezután Molnár elvtárs arról beszélt, hogy mennyire más ma a fia. talok élete, munkakörülménye, mint a múltban volt, hogy a Szovjetunió milyen hatalmas segítséget nyújt munkájukhoz. A béketaláíkozó tiszteletére a fie. taok elhatározták, hogy békehóna­pot fognak szervezni június hónap­ban és 100 folyómétere« mozgalmat indítanak. Ezt a feladatot ez öreg, ta­pasztalt bányászokkal karöltve akar­juk elvégezni. Komló fiatalsága meg. érti azt, hogy mit jelent népgazdasá­gunk számára Komló építése. Kérem a műszaki vezetőséget, hogy támogas­sák a fiatalok kezdeményezését és adjanak meg minden segítséget, hogv a komlói fiaitalok is dön/tő részesei tehessenek a Sztálin Vasmű szénnel valló ellátásának. Az aktlvaértekezlteten hozzászólt Czárt elvtárs is, a pécsi városi párt- bizottság titkára és részü-tesen rámu­tatott a végrehajtásra váró felada­tokra felszólalásában többek között ezeket mondta: — A napokban olvashattuk az új­ságban, hogy Titoék új, fasiszta al kotmánytervezefet alkarnak a nép nyakára erőszakolni. Olyan alkotmány tervezetet, amely a jugoszláv népet még sötétébb nyomorba taszítja, mint amilyenben ma él. Nekünk meg kell mutatnunk, hogy a Tito-klikk nem­csak a jugoszláv dolgozók életére tör, hanem a mi építésünket ls tönkre akarja tenni Meg kell mutatnunk ezt a tényt azoknak is, akik nem a halár mentén élnek, hanem attól távolabb. Ma sok oCyan funkcionárius jelent meg ezen az értekezleten, aki a fel- szabadulás előtt, mint cseléd verejté­kezett Itt van például Kaszapovics elvtárs. ő jó munkájával érte el hogy országgyűlést képviselő, ternieMieso- portelnök tett Jó munkájáért kapta a Kossuth-díjat is. Mi tudjuk, hogy a régi világban is volt néhány paraszt­ból lett országgyűlési képviselő. Azonban azok nem dolgozó parasztok' voltak, hanem kulákok! Azok nem szólaltak fel sohasem a nép érdekei­ért, hanem csak akkor szólaltak meg; ha huzatot éreztek: „Csukják be az ablakot!" Mi nem hagyjuk, hogy iámét ilyen „képviselőink“ legyenek. Mi nem hagy juk, hogy a Tilo-banda visszahozza ide az urak hatalmát! Azért kell jó munkát végeznünk, még jobbat min* eddig, hogy a múlt soha vissza ne térhessen és hogy még erősebbé váb jék hazánk! Radocsai Istvánná, a kásádi békebizottság titkára a falusi békebizoltság működésérő beszélve ugyancsak összehasonlította a szomorú múltat a virágos jelenneL Községiünk békebizottságait most. nemrégiben szerveztük újjá a június elsejei béketaláíkozó tiszteletére. Mi. békebizottsági tagok úgy dolgozunk, hogy mindennapi munkák mellett fel­világosítsuk falunk népét: mit jelent nekünk a béke és hogyan kell azt megvédenünk. Az elmuCt héten őt ki«- gyűlést tartottunk, ahol elmondtuk azt is, hogy a május elsejei felvo. Horthyéktól nem kaptunk soha semmit! Azt éreztük, hogy elnyomotfafhbak vagyunk az elnyomottaknál — Kezd. te hozzászólását Blaskovics MiháCy Pécsudvard község tanácselnöke. — Nem volt villanyunk, pedig a villany- dúcok ott álltak nem messze a fa lutóL Ott szaladtak rajtuk a drótok, de az urak nem tartottak érdemesnek bennünket arra, hogy hozzánk b el­hozzák a fényt. Ma érezzük, hogyan érvényesül köz­ségünkben is a sztálini nemzetiségi politika. Villanyunk, telefonunk, könyvtárunk van és ebben az évben még kultúrotthonunk is lesz. Délszláv naptár is érkezett falunkba, melyben rólunk írlak: a mi községünk két vas­utas sztahánovlslájáról, Kadia Márk ró! és Fining Márkról. Persze azért akadnak hilhák is. így hiba u hogy könyvtárunk 84 könyvé. Tiltásnak, a rádiókőrvetflésnek miive* lagv jelentősége van. Elmondtuk a dolgozóknak, emlékez­tettük őket, hogy Horthyék alatt még a jegyzői irodába se léphettünk b« egykönnyen, arra pedig, hogy ott ki is nyissuk « szánkat, nem ie gondol­hattunk. Elmondtuk azt i*, hogy mos* meg az egész ország hallja a szavun­kat, a kásádi délszláv dolgozóik szavát, hiszen a rádió közvetítette nemcsak a felvonulást, hanem a mi vélemé­nyünket, eredményeinket, bangónkat is. bői egyik sem délszláv nyelvű és hogy a délszláv naptárból alig jutott köz­ségünkbe egy-kettő. A DISZ munka is ellanyhult, bár fiataljaink kérték a járás és a megye segítségét, de a DISZ bizottságtól mindmáig nem jött ki senki sem. Az MNDSZ azonbaa fejlődik. Jelenleg 48 tagja van, de a kongresszus tiszteletére száztagúvá akarjuk fejleszteni. És magam tia tag beszervezését vállaltam, ebből ha­tot már teljesítettem is. Félévi serté^beadásnnkat t7 ser­tés híján teljesítettük, vágómarhából 120 százalékra állunk és vállaljuk, hogy június 1-re, a béketaláíkozó tisz­teletére mindenből túlteljesítjük köte­lezettségünket! (A hozzászólások közlésére még vita szaténünk.)

Next

/
Thumbnails
Contents