Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-15 / 112. szám

DUNÁNTÚLI VtLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN; A koreai fegyverszüneti tárgyalásokról (2. o.) — A Német Kommunista Pirt az essen; gyilkosok letartóztatását kö­veteli (2. o.) — Három év Rankovies börtöneiben (2. o.) — Hogyan neveli és tanítja a Porcelángyár V. számé pártszervezete a I>ISZ fiatalokat (3. o.) — Versenyben gyűjtik a fémet a mohácsi tanulóváros fiataljai (3. o.) Ezzel érvelnek a bőrgyár! népneir'ftt (3 o.l L*. páuraán szerrpcitek H kokszmüvek kuHi)roa«i A. o.) AZ MDP BARANYAMECYEI PÁ RTB I 2 O TT 5 ÁGÁNAK LAPJ A ­IX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Biztosítsuk az aratáshoz a munkaerőt Fokozzák megyénk bányászai harcukat a terv teljesítéséért Már csak néhány hét választ el )ennünket a mezőgazdaságban a egnagyobb munkától, dz aratás­tól. É nagy munkára előre fel kell készülnünk, hogy időben el tudjuk végezni, hiszen a? aratás­nál és cséplésnél a legkisebb kés­lekedés is nagy károkat okozhat és csak időben végzett aratással biztosi thatjuk, hogy ne legyen szem veszteség. A tavalyi tapaszta­latok alapján is tudjuk, hogy e munk.il» végzésénél a legnagyobb nehézségek a munkaerő kérdésé­nél voltak- Különösen azokon a helyeken, ahol a nóvénvápolási munkálatokat sem végezték el időben, igy a munkák egyszerre zúdultak a nyakunkba. Ezt meg kell előzzük, hiszen a lehetőségek megvannak ahhoz, hogy jól szer vezett munkával felkészüljünk a nagy mezőgazdasági munkákhoz mindenekelőtt azzal, hogy bizto­sítjuk a munkaerőt. Országunk azelőtt a „hárommil­lió koldus országa volt" a dolgo­zó parasztok százezrei voltak munka nélkül és a szörnyű nyo­mor miatt el kellett hagyniok a hazát. Ma már a városról, faluról egyaránt eltűnt a munkanélküli­ség és országunk nem a három­millió koldus országa többé. Több százezerrel nőtt azoknak a dolgo­zó parasztoknak a száma, akik a felszabadulás óta saját földjükön dolgoznak. Csupán megyénkből töbhezer fiatal jött a faluról vá­rosba, hogy az üzemekben szak­mai képzettségre tegyen szert, v„gy az Iskolákban fejlessze tu­dását. De ez nem jelenti azt, hogy ki­merült a községek munkaerőtar­taléka. Hiszen számtalan olyan dolgozó paraszt van megyénkben, aki kis földjén rövid idő alatt vé­gez a munkával. Állami gazdasá­gainkban, gépállomásainkon is százával vannak az olyan dolgo­zók, akiknek családtagjai nem vesznek részt a munkában, csak a ház körül tesznek-vesznek. Pe­dig ha valamennyien résztvesznek 8 munkában, hamarabb megtisztul növény a gyomtól, nená pereq . 1 a szem a kalászból, az aratás idején. Ez annyit Jelent, hoqy több lesz a termés, gazdagabb lesz hazánk. Ezért hazafias kötelessé­ge minden dolgozó parasztnak, hogy idejét kihasználja és a naqy munkák idejére, szerződést kös- ®hn az állami gazdasággal ' agy Gépállomással. Sok példa bizonyítja azt, hogy 8 dolgozó parasztok megégették e*t. A lippói, bályi, vajszlói dol­gozó parasztok feleségei, család­ijai közül nem igen találunk °lyat, aki ne kötött volna szerző­dést a környező állami gazdasá­gokkal, vagy ne lenne beosztva a Gépállomás valamelyik csapatába, Gjert belátták azt. hogy naqv e őnyt jelent, ha ráérő Idejükben eIvégzik azt a két-három hold Gvapot, vagy egyéb növényféle- fég megmunkálását a vetéstől a ’«takarításig. Nő a család jöve­delme és hozzájárulnak ahhoz, íiy jövőre több flanellt, kartont készttsenek gyáraink. hfépi demokráciánk a legmesz- “Sebbmenóen biztosítja idényből sodék és napköziotthonok feláll­ásával, hogy a családtagok is éntvegyenefc a munkában, s ezen eresztüi jelentősen növekedjék a saládi jövedelem. Tigermann An- , Püspökbólvi dolgozó paraszt GV beszél erről: _ tavaly, amikor egyedül dol- '°2tam a családból, évi jövedel­em 7200—8000 forint körül volt. j.j idén feleséqem és lányom az c ■»« gazdaságban dolgozik, tqv .*áládom évi jövedelme meghalad- 8 70.000 forintot is. így az első negyedévben kapott többletjöve­delemből vettük meg a lányom ke­lengyéjét, kezdve a bútortól az ágyneműig mindent. De emellett az állam gondoskodik arról is, hogy a gépállomások és állami gazdaságok legjobb dolgozói, akik jó munkájukkal példát mutatnak a többieknek, külön jutalmat, pré­miumot is kapjanak. Például csáp- léskor a normán felül elcsépelt minden 10 mázsa gabona után egy mázsát prémiumként kapnak. Állami gazdaságaink bérezési rendszere is jelentősen megválto­zott a tavalyihoz képesl. Ezek közül legdöntőbb a cséplési mun­káknál a bérezés, Ahol a cséplő munkacsapat a müszaknorma fe­lett elcsépelt terménymennyisóg 10 százalékát kapja teljesen in­gyen, Ezzel egy cséplőmunkás, aki csak 2 hétig dolgozik a cséplés­nél, egész évi fejadagját megke­resheti, amelyért egy forintot sem fizet. A mezőgazdasági nyári munka­erőtoborzás sikere elsősorban az állami gazdaságok és gépállomá­sok igazqatóin múlik. Az ő köte­lességük elsősorban, hogy ele­gendő munkáskézről gondoskodja­nak. Ők felelősek a gazdasáq évi munkájáért, a terv teljesítéséért, ezért a felelősséget senkire nem háríthatják. A munkaerő biztosí­tása pedig csupán azon múlik, ho­gyan ismertetik a dolgozókkal a szerződés feltételeit. Százával van­nak az olyan kisparasztok me­gyénkben, akik elmennének dol­gozni. Csak széleskörű felvilágo­sító munkára van szükség ahhoz, hogy már most szerződtetni tudja­nak állami szektoraink bneqfelelő számú dolgozót, hogy később min­den zökkenő nélkül oldják meg a nagy feladatokat. A munkaerő biztosításának si­kere azonban jórészt attól függ hogy pártszervezeteink hogyan se­gítik, támogatják, ellenőrzik az ál lami gazdaságokban és gépállo­másokon az igazgatók munkáját, hogyan világosítják tel a közsé­gek dolgozó parasztjait a falusi pártszervezetek, Persze itt is úgy­mint mindenben, a felvilágosító munkának csak akkor lesz ered­ménye, ha elsősorban a párttagok járnak élen és családtagjaik je­lentkeznek elsőnek munkára. De tanácsainkra is komoiy fel­adat vár ezen a téren. Hiszen ne kik is számtalan lehetőségük van arra, hogy felhívják közséqük dolgozóinak figyelmét a kínálko­zó nagy munkalehetőségekre. S azt, hogy mennyire viselik szivü­kön a tanácsok a munkák idő­beni elvégzését, a dolgozók érde­két,’ azon keresztül lehet lemérni, hányán kötnek most a napokban szerződést. Ahhoz, hogy feladatainkat ha­táridőre végrehajtsuk, szívós és kemény munkára van szükség, de elsősorban jó népnevelő munka ra. Támaszkodnunk kell elsősor­ban a párt útmutatásaira és a tö­megszervezetek, különösen az MNDSZ és DISZ segítségére. — Ugyanakkor állami mezőgazdasáqi szektoraink harci feladatként kell, hogy kezeljék ezt a kérdést és leplezzék le az ellenséq munkáiét, amely leqinkább a felelőtlen ígér­getések formájában másrészt pe­dig különböző rémhírek terjeszté­sében jelentkezik. Mert a vezetők jó vagy rossz munkáját a termés­eredmények mutatják. A nagy ter­mésért pedig meg kell dolgozni és er.t az elkövetkező napokban kell elvégeznünk. Ezért már most szá­molni kell a nehézségekkel, le­küzdeni azokat és elegendő mun­kaerő biztosításával végezzük a gazdag termé«órt folyó munkát. Megyénk bányaüzemeiben az utóbbi napokban emelkedett a termeié* s több bányaüzemünk már túlteljesíti napi tervéi. Az eredmények azt mu­latják, hogy bányászaink újból fo­kozták harcukat a terv teljesítéséért s így készülnek a második negyedévi terv sikere* teljesítésére, a június 1-i héketaláikozóra. Naponta születnek új, kiemelkedő vállalások is $ bányaüzemeink párt és szakszervezeteinek, üzem­vezetőinek az eddiginél is nagyobb segítséget kell nyújtandók a vál látások teljesítéséhez. A pécsvidéki bányaüzemekben új célt (űztek ki maguk elé a bányászok. Ha. zánkban elsőnek ők vezették he a cik­lusos munkamódszert és most további új lépést tesznek ezen a téren előre. Most, amikor országunknak olyan nagy szüksége van a szénre, követe ifién lépett fel az a körülmény, hogy a MESZHART bányaüzemek minden fejtésében bevezessék a ciklusos mun­kaszervezést. Kakas László — a nagymánvoki vá­járiskola egyik legjobb tanulója — jól env'ékszik vissza arra az időre, amikor apját e!l>ocsé:ollák a szászvári bányából, majd újra visszavették, de életük így is csak nyomorúság, nél­külözés maradt. A négy Kakas-gyer­mekre ugyanaz várt. ami az apjukra; napszámosélet, vagy ..takarító” mun­ka főid alatt. Sokszor elbeszélgetnek a fiatalok erről a múltról’ a tanbányá­ba menet, ahol tapasztalt, jó vájárok vezetésével tanulják a bánva színester- séget. S hogy ez a mull soha vissza ne térjen, azért kettőzött erővel dolgoznak a má nvoki vájárfiatalok a tanbányában, ahol a földalatti és külszíni .szál litásiól n termelő munkáig min­dent a vájártanulók végeznek, lapasztalt vájárok irányításával. Amikor a bányát n — a tanulás céljá­ra átvették — a szakma elsajátilása Megyénkből az utóbbi két napban kiadós eső esett. \z esőt követő reg­gel a bólvi á ami gazdaságban min­den erőt mozgósítottak a négyszáz hold gyapotföd sarabolására. A gépek uián hét-hét lókapit kapcsoltak ús>y, hogy egyszerre több gyapotsoron ha­ladhatott végig a traktor. A gazdaság nő dolgozói ezalatt az rgvelést végez­ték. Az állandó dolgezuk családtagjai is bekapcsolódtak a munkába, akik közül mintegy negyvenen veitek részt a gyapot egyedisében. A villányi járásban a növényápolás meggyorsítása érdekében növényápolá. si napol tartottak. A falvak apraja nagyja .segített ezen a napon u kukorica í* gyapot kapálásában. Ezzel biztosítják, hogy a gyapot ka páliaát az idén .legalább hatszor, a kukorica kapálását ötször elvégezzék. Kedden délben elsőnek a sósverti- kei dolgozó parasztok jelentették a járást tanácsnak, hogy végeztek a gyapot egveiésével és megkupálták a kukoricát Is. Igy a tervbe vett határ­idő előtt végezték eO az első kapálást. A monvoródi Uj Elet tszcs dinibe* dombos földjein, ahol régebben n búza is alig termett meg. a lsgjohb termést érték el tavaly megyénkben. Egv-egy holdró! kilenc és fél mázsa gyapotot laknríloltnk he a csoport asszonyai. A brigád csaknem valamennyi dolgo zója nő. A brigád ve/elője is fizta ■ asszony. Hpizonics Jánosáé délszláv paraszinss/onv, aki az élenjáró gyz- pottermclők megyei értekezletén ver. • envre hívta megyénk valamennyi ter- melörsoporl ját i II mázsát átlagtar mésért. A gondosan előkészíteti földek'-' áprilit 22 én fél nap ulnlt elvétel éi, a magol. Néhány nap múlva asfit ka­A ciklusos munkaszervezés beveze­tése lehetővé teszi, hogy a MESjJHABT bányászok behozzák a lemaradást, hogy a tervüket nap. spint nap telje »íthassék, sőt túlteljesítsék. A kedd' termeiőmüszakon az István.aknai és a Palőfi-aknai bányászok értek el ki emelkedő termelési eredményt. Az 1st* in-aknai bányászok 104.1 százal-kr«, a Petőfi aknai bányé ezok 100 százalékra, a pée.sb, ,iya telepi bányászok 93.4 .százalékra, a l'erene aknai bányászok 96 *zá zalékra teljesítették napi tervükéi. Megyénk szénbiuvavátlalatal közül egyedül a Nagymányok' Szénbányák Vállalata teljesíti rendszeresen túl napi tervét s havi átlagteljesítménye is 101.6 százalék. A vállalat üzemei közül a legjobb eredményt továbbra is a szászvári bányászok értik el napi tervük 102.3 százalékos teljesítésével. A szászvári bányászok a múlt hónap­ban is kiváló eredményt ériek el s a megyei pártbizottság dicsérete melleit ebben a hónapban a megye' pártbi­mellett — napi másfél vagon kiterme­lésére tettek szocialista kötelezettség­vállalást. Áprilisban 722, május 13 ig pedig 126 tonnával termeltek ennél többet. A jó munka eredménye meg­mutatkozik a keresetben is: amellett, hogy az otthon néhánvforinlos térí­tés ellenében teljesen elültja őket, az elsőévesek — teljesítményük szerint ■— 2—300, a másodévesek 5,—600 forintot keresnek havonta. Jut ebből ruházkodásra, szórakozásra, sőt két tanuló — Müller Káro'v és Micikéi József — motorkerékpárt vásárolt ma­gúnak. Nemcsak a bányában, az Iskolá­ban. az otthonban is jól dolgoz­nak a vájárfialalok. 1040. őszén egy kis épületben 70 ta nulóval indult meg a vájáriskola. Ma már korszerű, kényelmes épületben 114 fiatal sajátítja el elméletben és gyakorlatban a vájárszakmát, az Őszre pott a föld és egy hét múlva már ki. zöldcltek a gyapotsorok. a húsz hol­das táblán. A múlt héten elvégezték az első sarahotást, hétfőn pedig már az egyeléalsez fogtak. A zó ki Vicám t’S’zcs tagjai béke kin gyűlésen csatlakozónk _ kistamási dolgozó parasztok kezdeményezésé hoz. Méghozzá úgy. hogy a cukorré­pái a békete’álkozö napjáig kétuzeT. a gyapotot pádig négryazfr kapálják meg. Á szent,őrinci gépdifomás trak:oro sei az elmúlt évben nem nagy segít .-égat nyújtottak a növényápolás so­rán <i körzetükhöz tartozó fcrmelöcsu portoknak Nem vo't megfelelő gé­pük. a tszcsk sem úgy végezték a ve. lést, hogy azt traktorral lehetek vol iva megkapá'ksi. Az idén több újfajta gépel kapott a gépállomás. Univerzál traktorokat, zetor-gépelcet, traktoros-kapákat, sót a gépállomás dolgozói maguk is hoz. zájárultak újitá-yiikke-. hogy minél több munkát végezhessenek géppé . Hét lokapát szereltek össze, a mely at Unkorml vontatnak. A gá pet * napokban próbálták ki a bt. c.férdi Béke Uc kukoricától).,uián, ahol tea? idő a,»ttt — hal ember műn- Icáját megtakarítva — végezte el a kapákW. Nagy segítséget nyújt a növény, ápolási munkákban a tszcsk nck a gépállomás firtat agronómusa. Kovács Mária is. Még a léén valamennyi tormc.öcso- po rí ban előadást tartott u négyzetes vetés és a gépi munka e önyéről. így értő el, hogy az idén a gépállomás körzetéhez tartozó ösaz*'* wzcs négy ziNtsen v előtte. g,| a lapé-nővén ve ke'. * warződésl kőtől "k a t-raktoris. Iákkal, hogy a kukoricát és « napra. zottság versenyzászlaját is meg sksr- fák szerezni. A mázai bányászok ked. dpn 84.7, a hidasi bányászok ÍOQ.I százalékra teljesítették a (epüket Megyénk bányaii temei körül a leg jobban a komlói bányászok van nak elmaradva a tervük teljesíté­sével. Pedig a koniioi bán\aszókra varnak • legnagyobb felsda'ok megyénkben, ök a hivatottak arra. hogy országunk Heinéjényét, a Szláljn Vasművel e(. lássák elegendő mennyiségű kokszai- ható színnel j ez nemcsak nagy meg fieri el totóst, hanem nagy felelősséget is jelent. Törekedjenek arra a koncéi bányászok, hogy mnnkájuk jobb meg­szervezésével, a műszaki vezetők se gitségéval minél előbb megszüntessék a termelést gátló akadályokat s úgy mint az első negyedévben, termelési tervük túlteljesítésével mulassanak példái megyénk bányászainak. A Vom­lói bányaüzem keddi eredménye 84 százalék. Az I-cs üzem 81.8, a H-es üzem 86.2 százalékra teljesített* * na. pi tervét. pedig újra bővüeni ktfl az otthont, közel négyszázra emelkedik a vájár­tanulók száma. Az elméleti órákon t;u»ull*fc»f * tanulókörökben és a DISZ politikai körön egészítik ki. Az iskola — amelynek tanulmányi átlaga 3.61 — a nagymánvoki bánya- vállaCatn-ak eddig 60 fiatal vájárt adott át. akik közül hárman már csa­patvezetők, két vájáriskolál végzett fiatal az otthon vezetője lett, löldien pedig tovább tanultak. Az idei másodévesek közti! is ti. zenketlen folytatják tovább tanul Hiányaikat. Köztük Kakas László, akinek a múlt­ban abba kellett hagynia az elemi is­kolát is. most 4.9 tanulmányi átlagot ér el, az őszre szakérettségire meijy, hogy kövesse régi vágyát: bányamér­nök legyeo belőle. forgót háromszor, a gyapotot és a cukorrépát pedig Vétwxor gépekké sa rabodJák meg. Az agror ómusnö rend. ézcreuen ellenőrzi a fraktorlsték rnun^ kijét. tárnicsot ad * csoportok dolgo zóínak és megbeszéli velük a soro-n- 'évő leads‘okét. f elvilágosító munkája nyomán ma már • trnklorietáknak csaknem 66 százaléka tszcs Ujj. Vállalták, hogy munkaterületükön ezévben leg alább tíz százalékkal emelik a termésátlagokat. A gépái'jomÁs és a tszcsác jó együtt, működésének köwónhotő. hogy a na vdetzi vetéseket négy nappal « határi idő «ott befejezték é* szombatig több, mint 200 hold kukoricát és gyapotot -vaTaboiiak meg a tr«ktori*táú. Most az eső uián különösen gyor­sítanunk kell 8 növényápolási műn. kákái különben valamennyi munka '-gyszerre törődik ös<®e A legfon­tosabb telndalpkat vác-ezrük el e'ó- izör, vagyis május 20-ig fejezzük be a cukorrépa egyeiését! Ez különös-kén lantos, mivel mindsn nap késés c<;y mázsa cukorréoavesr, teségot jelent, am- a termelőké! húsz kilő cukorral károsítja mag. Ile 20 I« fejezzük be a gyapot elnyelését. kulHvátorczásél, első kézi kapálását is, mert eső alán a föld m<' csercpezedík és nem tud úgv íeilódni R növény, azonkívül 8 kept ástál, 8 löld megporbanyi- tásávsl bi; ♦estijük, hogy n ncd vezség a telz'ban mrradjon és s növény hcsznotítani tudja Legaürgösebb munka még. amit 2UI- r k ill vég,wni. a lucerna eiő á*a. a burgonya töi"6g-i<*se, a ezé’ő permetezése á, a tavasd ksláavtack gyomtalanítása I nagymányoki vájártanulók túlteljesítik vállalásukat A* e*o iiíatn inejí.vo*y,orlo me^or§iil(ak a növényápolási munkák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents