Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-13 / 110. szám

f t Vtlio PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f-------------------------------------------------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN: A Termelőszövetkezeti Tanács ülése (2. o.) — Eltörölték * jegyrendszert, új pénzt vezettek be és leszállították az árakat a Bolgár Népköztársaságban (2. o.) — Pécs dol­gozóinak megbecsülése (3. o.) - Békemozgabnunk hírei (3. o.) Miért nem teljesítette sertésbegyijjtési kötele­zettségét Szőke község? (3. o.) •— Megnyílt a Leonardo, kiállít!-* a SZOT székház nagytermében (4. o.) Na­gyobb lendülettel gyűjtsük a fémet! (t, o.) A X MDP BARANYAM ECYEI PA RTB í Z O TTIÁCÁN A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM AHA 50 FILLER KEDD, 1952 MÁJUS 1» Jó növényápolás A tavaszi szántási, vetési mun­kák megyénk területén is befeje­ződtek. Termelőszövetkezeteink dolgozó parasztjai helyesen hasz­nálták fel a kedvező időjárást, ■ninden erőt úgy mozgósítottak, hogy uz egyes növényféleségeket * minisztertanács határozatában előírt határidőre elvessék. Most a növényápolási munkákra ké­szülnek termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink. S ezen a té­ten még nagyobb feladatok meg­oldása vár termelőszövetkezete­inkre és dolgozó parasztságunkra, mint tavaly, amikor bőséges csa­padék volt, míg jelenleg a talaj­ban lévő tartalékból keli biztosíta­nunk növényeink részére a szük­séges nedvességet. Ezt jó talaj- munkával, többszöri kapálással tudjuk elérni, amire a muH évben nem igen volt szükség, míg je­lenleg kemény harcot kell vívni a csapadék megőrzéséért és biztosí­tásáért. A növényápolás munkájának jó vfigy rossz elvégzése döntően be­folyásolja terméseredményeinket. Hiszen, ha most nein használunk ti minden percet a növényápolás időbeni elvégzésére, akkor né­hány hét múlva minden munka eUyszerre zúdul a nyakunkba. Mert már most számítanunk kell ttna, hogy ha az aratás itt lesz, minden erőt kell összpontosítani, hogy időben szemveszteség nél­kül befelezzük azt. Erőnk szét­aprózódna, ha az aratás ideje alatt ® munkaerő egy részét a kapálás 'oglalná le, s akkor nem haladna olyan ütemben sem a növényápo­lás, sem az aratás. Ezért már most arra kell töre­kednünk, hogy kapásnóvénycink kellő jdóben meg legyenek kapál- va. Csak így tudjuk felszámolni a munkaerőhiányt és biztosítani azt, hogy a kukoricát és egyéb kapás- fövényeket ne csak kétszer-há- teinszgr kapáljuk meg, hanem Oégyszer-ötször is, A többszöri kapálás a gyakor­iban is bebizonyította termés- Oövelő hatását. Példa erre a ká­rolyiak tavalyi bő termése, 57 mázsás kukoricatermést értek el holdanként. A December 21 tsz Mgsáqa helyesen alkalmazta az új ögrotechnikát, négyszer, sőt öt- *2ör kapálták meg a kukoricát. Ugyancsak a gyakori kapálás, a ió növénváoolás eredményeként erték el a magyarteleki Gerő Er- Oő tsz tagjai a holdankénti 303 ö|ázsás cukorrépa átlagtermést. Tsz-eink, tszcs-ink és egyénileg dolgozó parasztjaink széles kör­bon és bátran alkalmazzák a fej­eit szovjet agrotechnika módsze- r,“it. Pártunk és kormányzatunk Junácsara minél nagyobb terüle­ten vezessék be a gépi kapálást meindsak n kukorica, a cukorrépa, hanem általában minden kapásnö- Vónv meghálálja a többszöri ka­pást, mert a jó növényápolás- Ml biztosítjuk azokat az előfelté­— több termés teleket, amelyek a termelés növe­lését szolgálják. Nem szabad megfeledkeznünk legfontosabb ipari növényünk, a ,,fehér arany", n gyapot növény- ápolási munkairól sem. A gyapot termesztése a múlt évben igazolta termelőcsoportjaink és egyéni dolgozó parasztságunk előtt, hoov ahol rendszeresen és időben hat­szor is megkapálták a gyapotnövé- nyeket, bö terméssel ajándékozta meg a termelőt. Alkalmazzuk itt is a gépi kapálást, hiszen tudjuk, hogy a gyapottermesztés sok kézi munkaerőt igényel. Ezért a helyes és időben elvégzendő gyapotkapá­lások érdekében csoportjaink mi­nél nagyobb számban vegyék igénybe a gépállomások munkagé­peit is, mert különben lemaradnak a munkában, ami a termést lénye­geden csökkentené. Ä növényápolás ezen döntő sza­kaszában a gépállomások agronó- musainak segítsége nagy jelentő­ségű. Az agronómusok a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek veze­tőinek, brigádvezetőinek nyújtsák a legnagyobb segítséget, hogy a növényápolás különböző szaka­szaiban eredményesen végezhes­sék ezeket a döntő fontosságú munkákat. Nemcsak az agronó- mus, de a növényápolási mun­kákban részvevő traktoros eíy társak is felelősek, hogy munká­jukon keresztül biztosítsák a cso­port jobb eredményét-. Végezzenek jó felvilágosító munkát, a gépi ka­pálás érdekében, a tszcsk, egyé­nileg dolgozó parasztok közölt, hogy az éjszakai műszakban is jó világítás mellett tudnak jóminő­ségű munkát végezni, A jó növényápolás nem csunán termelési kérdés, hanem politikai és harci feladat is. Ezt a feladatot elsősorban tanácsainknak úgy kel! vezetni és irányítani, hogy az el­lenség minden aknamunkáját ide­jében el tudják hárítani. A kulá- kok és egyéb ellenséges elemek­nek az a célja, hogy gyengítsék a dolgozók államát cs ,,jótanácsaik­kal", mint például: „sűrűre kell vetni a kukoricát, ritkára a cukor­répát, a permetezőszer leperzseli a növény levelét” azt szeretnék el­érni, hogy kárt. okozzanak népgaz­daságunknak. A tavaszi munkák­nál is meqmutatkozott, ahol éle­sem felléptek a kulákok rémhírei­vel szemben, ott jól haladt a ve­tés, például a szigetvári és vil­lányi járásokban. Mig az utolsók között véqeztek a vetéssel Ma-, qyarmecskén, ahol hallgattak a ku­lákok szavára, míg a pártszerve­zet és a tanács le nem leplezte a kulákok tevékenységét. Űzőket a feladatokat állandóan szemünk előtt tartva, minden dol­gozó előtt egy cél lebegjen, hajt­suk végre sikerrel a növényápolás döntő fontosságú munkálatait, mert csak ezen keresztül tudjuk terméseredményeinket növelni. A BÉKE HÍVEI ’A* elmúlt <te folyamén különböző országokban tártam. Kűlőnbözökép. ?e,i élnek bennük az emberek. Semmiben sem hasonlít egy svéd technikus o, olasz paraszt kunyhóidra: különböző erkölcsüket valhnwk, let- °hböta dalokat énekelnek De bárhol is'Jártam — akár London rajos ut. akár Svájc hegyi talpaiban, — az emberek riadtan ügyelték az uj "“bonírót szóló szavakat. A kőműves tudja, milyen nehéz munka egy }Q? Ielépítése A kertész i* tudia, milyen nehéz munka egy Italai almala tejnevelése. Az anya is tudla, milyen nehéz és fájdalma* megszülni 03 le,nevelnl egy gyereket. Es nem azért dolgoznak az emberek — akár oro- vagy amerlakalk, /randák vagy kínaiak, angolok, vagy olaszok, n°üy a lelketlen busniness-manek egyetlen örült intésére rommá váltós '"“ak a házak, szólván döntse ki az almafákat é* egyetlen lémdarab elég ''ey»n ahhoz, hogy megállítsa egy iljú szív dobogását, akiből talán rgy m,'sodik Tolszlol, új Newton vagy Marx lehetett volna v Augusztusban körkérdést intézni olvasóihoz az egyik francia lap: ..Le. . 1’^Btsnek tartja-c dn a közeli háborúit“ Éppen azok az emberek vála. t,tak Igennel, akik. l’ranclanrstág bukásában bűnösek: Paul Rcynaud** F,,mdi n l . I>e a háború ra/ongóinak maroknyi bandáján kívül száz is százmillió akaró umher vau aJ.ik nem lóglak megengedni a szörnyű vérontást. HJA ERENBURO Felavatták a diósgyőri nagykohot Vasárnap délelőtt zászlódíszbe öltözött a diósgyőri kohászati üzemek hatalmas gyártelepe. Diósgyőr dolgozói és velük az ország népe, az alkotó- munka újabb diadalát ünnepelték, elkészült ötéves tervünk egyik büszke­sége, a diósgyőri óriáskohó, amely má r vasat ad a szocializmust építő ha­zánknak. A kohóaivttási ünnepségen megjelent Gerő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának tagja, államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Ttóruji Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint az MDP Po­litikai Bizottságának és Központi Ve zetöségénck több tagja, jelent volt a kormány számos tagja. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása ulán Harmati Sándor, az MDP borsod megyei bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezután Gerő Ernő mondotta cl ünnepi beszédét. Gerő Ernő elvtárs beszéde — Az új nagyolvasztó felépítése, és üzemi »«helyezése, malynek aiíkalmából ina itt összegyüttüwk, országunk szo­cialista iparosításának, nehéziparunk fejlesztésének fontos állomás«. Az új, hataknus, korszerű nagyolvasztó, amely a nini nappal népi demokráciánk mű­ködő üzemeinek sorába tép, ötéves népgazdasági tervünk szülötte. Erősíti országunkban a munkásosztály szövet­ségét a dolgozó parasztsággal. Erősíti a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás osztály, a népi demokrácia ál­lamhatalmát. A: új nagyolvasztó, elvtársak, nyersvas termelésünket több, mint egy- harmaddal fogja megnövelni. Több nyersvas — több acél! Több acél pe­dig több gép, több traktor, töi*b kombájn több kerékpár, motorkerék­pár, gépkocsi, mozdony, több ipari és mezőgazdasági felszerelés, több szállí­tóeszköz,, több fogyasztási jószág, jobb és szebb élet s erősebb ország! — Az új nagyolvasztó tehát, a mi viszonyaink között, a népi demokrácia viszonyai között, békemű, népünk újabb hozzájárulása saját országunk felemelkedéséhez, $ egyben a béke szent ügyéhez is. — Elvtársak! Olyan kis országban, múlt Magyaország, nem mindennapos doSog új, korszerű nagyolvasztó épí­tése és üzeinlieheflyenése. Magyarorszá­gon utoljára 14 évvel ezelőtt, 1938- ban helyezték üzemibe új nagvodtvasz- lót. Azit itt, Diósgyőrben 1933 ban kezdték építeni és mintegy hat esz­tendeig építették. Mi viszont ezt a nagyolvasztót, amelyet nem lehet ösz* szetiasoinl(tani a régiekkel, mert azok eltörpülnek mellette, nyolc és féli hónap alatt építettük fel g helyeztük üzembe. Mi tette tehetővé, hogy ilyen bonyo­lult, nagyméretű, számunkra teljesen szokatlan építkezési ilyen hatatlanul rövid idő alfttt megvalósítottunk? A Szovjetuniótól élvezett állandó támogatás volt a siker forrása ~ Lehetővé tette, mindenekelőtt, a baráti Szovjetunió és személyesen Sztálin elvtárs nagyszerű, önzetlen, közvetlen támogatása. Az új nagyol­vasztó terveinek nagyobb részét, a Szovjetuniótól kaptuk. A Szovjetunió szállította a nagyolvasztó Icgfeleíősebb. legbonyolultabb felszerelését is. Terve­zőink. mérnökeink, technikusaink, mű­vezetőnk. sztahanovistáink a Szovjet­unióban gyak-orlatban ismerhették meg az ilyen iKwyotult, önműködő fékszere léssel ellátott nagyolvasztó szerkezetét és működéséit. A Szovjetunió ezen túl­menőm néhány nagyszerű szakemberét is elküldte hozzánk segíteni az. új nagy olvasztó l.'lrehoz.árá.hain, s ezek Biz elv társak fáradtságot és Időt nem kímélve Hdlák ál gazdag tudásúikat és tapasz­talatukat a mi dolgozóinknak: velük együtt küzdöttek, harcoltak nz új nagy- olvasztóért. s velük a dolgozókkal együtt, győzlek 1 '— Az új nagyolvasztó gyors felépí­tését lehelövé tette továbbá, munká­saink, technikusaink, mérnökeink, dol­gozóink odaadó, hősies munkáid Es minikor hősiességről beszélek, elvtár sak, ez nem túlzás, nőm frázist Ezt a nagyolvasztót valóban csakis hősies, ön fotóid ózó munkával lehetett nvolc és fél hónap alatt felépíteni. Nemcsak itt, Miskolc Diósgyőrben, hunom Buda­pesten és az ország más városaiban, a dolgozók tízezrei derekasan küzdöttek azért, hogy a mű sikerüljön. Es az egész ország, egész népünk lélegzet- visszafojtva követte a kohó építésének egyes szakaszait. Mikor ezt a nacvol- vaszlót a mi munkásaink és mérnö­keink építették lnidva-tudlák: maguk­nak építenek! Épített ék nappal és éjjel! Építették hóban, fagyban, evőben, jeges szélben és tikkasztó napsütésben! Epitetllélk 26—27 méter mélyvégben és 68 méter szédítő magasságion. Es az építés folyamán, amikor a lehelet lent kellett leihet óv é lenni, nie rész kordáményezések, bátor újítások sitii lőttek! De nemcsak merész kezdőmé’ nyrzések, bátor újítások, hanem áj. a régieknél keményebb, öntmlatosobb, harcosabb, hazájukat még forróbban szerető emberek Is kikováeiotódlak. Külön ki kell emelni. hogy a mun­kássággal kéz a kézben, fáradtságot nem ismerve küzdött a sikerért, n póri éf a kormány állal kitűzött feladat megvalósításáért a mi műszaki értelmi­ségünk, amelyet ugyanaz u hazafias lelke sédét és nemet dknlgsvágy fű­lött, mint a munkásukutl At, építkezésen a régi tapasztalt, ki­próbált. sznik'kiépzelt inunká'gárda mel­lett kitűnő, lendülairs munkát végzett a mi nagyszerű új fjatabáguuk isi — Aiz új nagyolvasztó sikeres lését rövid idő alatt lehetővé tette az omÜtöttek mellett »z hagy népi d«mo- kráeiáöam étiünk, hogy tervszerű gaz­dálkodást folytatunk, hogy háttó rvépi demokratikus rend szerűn knctk, a mai Magyarorseág nem elmaradott mező­gazdasági ország többé, hanem ipari ország: hogy iparunk képes volt meg­birkózni azokkal az igen komoly fel­adatokkal, amit ennek a nagy műnek a megvalósítása jelentőit, s amivel a régi magyar ipar képtelen lett volna megbirkózni. Mindezek a f db átélek, elvtársik, el­engedlhetetlenek voltak ahhoz, hogy eljussunk oda. azokhoz az eredmé­nyekhez, amelyekhez eddig eljutottunk, s amely enediményefk sorába tartozik az új nagyolvasztó felépítése és üzem- behelyezése Is. De volt még egy dön lö feltétel, amely nélkül ma is elma­radón, szolgasorban »inßödö ország volnánk: ez a mi nagy, fnrratfn/ml pártunk, a Magyar Dolgozók Pórija, Hákosi Mátyás pártjai A párt vezetésével... — Ez a párt. a mi pántunk, szervez­te, vezette, lelkesítette munkásosztá­lyunkat. népünket az országépHö mun. kára s a harcra az ellenséggel szem­ben. Ez a párt, a mi pártunk adott vilá­gos célt munkánknak és harcunknak, s egyben elöljárt a munkában is, a harcban ist Ez a párt. a mi póriunk, a mesgyrrr nép élcsapata, vezette a harcot az új nagyolvasztó sikeres felépítéséért és üzembehelgezés/ért 1st Ez a párt, a mi pártunk, formál és formált ezen az építkezésen Is hösö kel a: tgyenrO, szerény, mindennapi emberekből! Ez n pórt, a mi nagy pártunk, a bé. kés építömunka, a nemzeti leiemet ke. dós pártjai — Elvtársak! Mi diait az imperialis­ta gonosztevők és titófélie láncos ku. tyáiik mindent elkövetnek, hogy meg. 1clsére jék bűnös kezekkel lánqralob. banitani egy új világháború tüzet, ad­dig a szabadvágszecető népek és « dolgozók — élükön a hatalmas Szov. je tűni óval, mérőiéiben eddig soha nem látott harcot szerveztek és szer­veznek a béke megvédéséért, az im. periaíista háborús gonosztevők meg­fékezéséért. Mi büszkék vagyunk ar ra, hogy egyek vagyunk azokkal, akik a béke, a demokrácia, a szabad­ság ügyéért küzdenek t minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, hogy a továbbiakban még főbb munkával, el. sösorban népgazdaságunk fejlesztése, ötéves tarvünk trikeres niegvqlósítása Útján növeljük hozzájárulásunkat a béke közös ügyének megsZilárditásá hoz. Az új nagyolvasztó a, első, arae lyat hazánk felszabadítása óta épüet. tünk. De elvtársak, ezt a nagyolvasz. tót újak és újak fogják követni. Itt i*. ezen a heiyen. Sztálin város ban is^ másul* ie fogunk raa még a legköze­lebbi években nem egy nagyolvaisz- íót, acé - és hengerművet ava/tni svert pártunk, Rákosa elvtára megmondotta, hogy ötéves tervünk végére orszá­gunknak a vas. és acéd országévá, a- gépek országává, fejlett ipari ország­gá kell válnia! Nem kétség**, hogy ez így lesz! Engedjék meg elvtársak, hogy ak­kor, amikor az új nagyolvasztót üzem_ behelyezzük, u Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa, a Magyar Dől. gozók Pártja Központi Vezetősége éa személyesen Rákosi Mátyás elvtór* nevében és megbízásából melegen üd. vözöljetn a kohó valamennyi építő. jét, azokat, akik itt dolgoztak Diós­győrben, és azokat, akik dolgoztak az ország legkülönbözőbb részein ázért, hogy ezt a nagyszerű müvet nyolc és fél hónap alatt felépíthessük. Éljenek az úf nagyolvasztó építői, szerelői és üzemi dolgozói! Etjén győzelmeink stervetőfe, a Magyar Dolgozók Pártja s ennek központi vezetősége! Éljen pártunk és népünk bölcs tó. zére, a ml szeretett Rákosi elv tár. sunk! Éljen nemzeti függetlenségünk és felemelkedésünk záloga, a megbont, hatatlan magyar.stovjet barátság, melynek szimbóluma az új nagyol. vasztól Éljen nagy tanítómesterünk, a ma- gyár nép igaz barátja, a békelábor 1ángeszü vezére, Sztálin elvtársi A kohóépítőik nevében Galya JA. rsef, a diósgyőri kohászati üzemek állványozó ác&brigádjának vezetői« ádta át aT új kohót Kossá István ko­hó. és gépipari miniszternek. Beszé­dében fölhívta a diósgyőri kohász«, kát, hogy a kohó építőinek pé dájét követve, egyre több nyeravas termo- lésével segítsék a szocializmus mi­előbbi felépítését basánkban. Beszé­de végén átnyújtotta Gerő Ernőnek «at az öngyújtót, amellyel a nagykő-' hót április 4-éa szárítósra begyújtod tik. Ezután Kossá István, kohó. és gép. ipari miniszter átvette az új nagyko­hót. majd kiosztotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa áltól adományozott kitüntetéseket a diósgyőri nagykohó építése és üzembehelyezése terén ki­váló munkát végzett do gozóknak. Miközben folyt aa avatási ünngp. 6*3, as óriáskohó olvaszlárbrigádja csapvlásho% késiülödiitt. AHg kezdődött meg az ünnepség, Up. tai István kohóméster Irányításával helyükön vaunak az olvasztárok, a gázkezelök, a vlzfelügyeletesék, vala. mennyien gondosan végzik feladatu­kat. Az óriáskohó egyenletesen, elő­írás szerint működik 11 óra felé a műszerek azt mutatták, hogy a vas two vgdt. csapolásra kész. Nem sok kai később Elcxai Mihály sztahano­vista főolvnsztár kázMúróval két méter mélyen a i s«poIónyl!4*ba fúrt, A löolvoaztár a Szovjetunióban.Un}«. prope;rov*zkhan Iáit« és tanulta ezt a csapóiási módot. Az iszó va»töm*g lassan indult, .essen folyt a kohó. testből, a száz milliméter átmérőjű nyíláson, majd a coapolónyíláoon ke­resztül később szikrázva ömlött a csapolóüstbe. A háromnegyed óráig tartó «ápolás vége felé már az ünneplő tömeg is a kohó köré qyű t ég megtckintHiék ötéves tervünk nagyszerű ióleaítmé- ayét, amelyből szombat délután 14, az éjszakai műszakban 30 tonnát csa­pollak. a vasárnap délelőtti csapo’ás eredménye pedig m4r negyven tonna nykravaal

Next

/
Thumbnails
Contents