Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-11 / 109. szám
4 NAPLÓ 1#5S MATOS ff ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Űj gépek a szocialista mezőgazdaságban Moszkvában mezőgazdasági gépkiállítás nyíl! meg, amely bemutatja a Szovjetunió hatalmas mezőgazdasági technikáját, Alekszandr Zanyin, a ki ámítás vezetője, a technikai tudományok kandidátusa a következőkben ismerteti a kiállítás érdekességeit: A kSé&ítás bemutatja mindazokat a fontosabb mezőgazdasági gépeket és eszközöket, amelyeket immár tömege, sen gyárt a szovjet ipar. A szovjet mezőgazdasági gépipar minden évben újtípusú gépeket és eszközöket ad a mezőgazdaságnak. A szovjet tervezők által elkészített gépek mindenben megfelelnek a gaz. daság irányzatának és a különböző vidékek talaj, és éghajlati sajátossá, gainak — emellett összhangban 411. nak a füves.vetésforgós földművelési rendszer legfontosabb követelményei, vei, amelyek gazdag termés elérését segítik elő. A kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói a modern technim ka segítségével a kalászosok aratása, val egyidejűén buktatják a tarlót, előhántós ekékkel végzik a mélyszántást, még ősszel felszántják a tavaszi, sziak alá a tőidet, többször ugarol- nak. a vetésnél az élenjáró módszere. két alkalmazzák, sorközi megműve- lést végeznek a kapás növény éknél, s ugyancsak gépekkel harcolnak a növényi kártevők ellen... A Szovjetunióban majdnem az egész szántást gépesítették. A szovjet ekék minőségben és szerkezetben a legjobbak a világon. A kiállításon ott láthatók a hatalmas öt eketestű tratotorekék, amelyek 25—27 centiméter mélységű barázdákat szántanak. A hatalmas „Sztaiinyec—80“-traktor után kapcsolt két ilyen eke egy óra alatt másfél hektárt megművel. A másik három testű szovjet traktoreke 25 centiméter mélységben végzi el a szántást és ezzel egyidejűleg külön porhanyító csoroszlyákkal további 15 centiméterrel mélyíti a szántás alatti szintet. A szovjet tudósok és tervezők, akik a tudományos kutatóintézetek nagyszerűen felszerelt laboratóriumaiban és a gyárak mellett működő tervezőiro. dákban dolgoznak, 0!Yan újszerkeze, tű ekéket készítettek, amilyeneket egyetlen országban sem gyártanak. A szovjet bozót és lápekék a mocsaras rétegek felszántására, valamint az újonnan termővé tett földek megművelésére szolgálnak. A gépállomásokon és a szovhozok- ban az ekéken, kívül ott van az egyéb talajmegmunkáló eszközök nagy választéka. A traktorral vontatott tárcsa, illetve a kultivátor 5—8 centimé, tér mélységben végzi él a tarlóhántást. A kiállításon a szovjet mezőgazda_ ságban használatos 11 féle vetőgép látható. Köztük van a szovjet mezőgazdasági gépipar büszkesége, á „SzUB 481’ új sűrűsoros vetőgép. A sürűsoros vetés — amikor a sorok közt a régebbi 15 centiméter helyett 7—8 centiméter távolságot hagynak — biztosítja, hogy a gabonanemfiek a legcélszerűbben kihasználják a táptalajt, s ezzel 20—30 százalékkal emelkedik a terméshozam. Érdekes a kukorica, a napraforgó és a dinnyefélék vetéséhez használt négyzetes-fészkes vetőgép. A háború után a szovjet ipar tő. megesen kezdte gyártani a kombinált vetőgépeket. Ezek közül az egyik a gabonával egyidejűén vet fűmag, vakait, a másik pedig a vetőmaggal együtt juttatja a talajba a szemcsé- zett vagy poraíakú műtrágyát. A Szovjetunió mezőgazdasága a vi. jágon legjobb aratógépek hatalmas állományával rendelkezik. A „Sztaiinyec—6“ szovjet kombájnok és az „Sz—4“ magánjáró kombájnok, amelyeket a kolhozparasztok a „sztyeppe hajóinak“ neveznek, a kiállítás igazi díszei. A Szovjetunióban 1947-lg csakis traktorvontatású kombájnokat hasz. ná/tak. Azóta megjelentek az „Sz 4'* típusú új magánjáró kombájnok. E gépek alkalmazása a betakarításnál a munka termelékenységének olymérvű emelkedését biztosítja, amilyet még soha nem tapasztaltak a földművelés történetében. ÉvrőLévre egyre több araíógép dől. gozik a szovjet haza földjein. A kol. hozfö’deket megművelő gépállomások 1951-ben 53.000 gabonakombájnt kap_ ta-k amelyek közül 29.000 magánjáró. A kolhozokban a múlt évben a gabo- naneműek vetésterületének több, mint 60 százalékáról már kombájnokkal takarították be a termést. A szovjet kormánv nagy figyelmet szentel a, ipari növénytermelés, gyű. mölcskertészet, állattenyésztés és egyéb mezőgazdasági ágak gépesíté. sének is. A modern mezőgazdasági technika legújabb vívmányai közé tar. toznak a szovjet gyapotszedő kom. bájnok, a lenkombájnok, a cukorrépakombájnok, a tíz méter vágószélességű szénakaszálógépek, amelyeket egy. egy ember irányit, a tráktorgereblyék amelyek egy óra alatt 8 hektárt gereblyéznek, a silókombájnok a moz. gó 6zénaprések és még sok egyéb gép- ■ * A világon először a Szovjetunióban készítetitek külön?«, ges gépeket erdők tömeges ültetéséhez, erdei kultivátorókát, erdei facsemeték kiemeléséhez szo'gáló ekékéit, amelyeknek nagy szerepük van a mezővédő erdősávok ültetésénél. A MOSZKVAI MEZŐGAZDASÁGI kiállítás gépcsodái A VOLGA ÓRIÁSA Kujbisev kőzetében, ahol a Volga különösen bő vizűén hömpölyög, új városka nőtt ki a földből, a környéken folyó hatailmas építkezés dolgozóinak lakótelep a, amelyet a munkában résztvevő ifjúság kérésére Volgámén ti Korn- szomolszknak neveztek el Itt épül a Kujhisevi 17* • rr rr V izieromu, a viliág legnagyobb hidrotechnikai léte- mtmémye, a Volga óriása. Nem egészen kiét esztendeje: 1950 augusztus 21-én tették közzé a Szovjetunió mmiwztertanácsának rendeletét a Kujbisevi Vtóerőmű megépítéséről. Ami azóta ift történt, az építkezés hatalmas arányainak és páratlan lendületének egyaránt bizonytíéka, Soikezer tonna fémmennyiséget használtak fel a Volga medrének megszilárdításához, jelenleg a vizierömü föld feletti építike- nésoi folynak, majd a Volga két partján a betonozásra kerül sor. A Kujbisevi Vizierömü évente körülbelül 10 milliárd kilowattóra villamos, energiát termei, amelyből több, mint 6 milliárd kilowattóra a moszkvai energetikai rendszernek jut. Ezt a nagy- mennyiségű villamosenergiét a 800 kilométernél is nagyobb távoltágra különleges, körülbelül 400.000 voltos feílémöl'vözeteklben és különleges acélfajtákban mu talk ózó szükségletét, s nagy fejlődés várható az elektrokémia területén is. A főváros és az ipar mellett a vidék" és a mezőgazdaság is rendkívüli hasznát látja a Kujbisevi Vizíerőműnek. A Volga vidék kollhozparaszisága megszabadul az aszály és a forró szelek pusztításától, a villaniosenergiát széles körben felhasználják a mezőgazdaság gépesítéséhez, a különféle termények feldolgozásához. A 10 milliárd kilowattóra vl'l lamosenergiából másfél milliárd jut a Volga környéki sztyeppék öntözésére. Az óriási öntözőrendszer 1 millió hektár területet hálóz be. a Volga vize hatalmas szivattyúk és villanymotorok segítségével megindul a sztyeppék felé, éltető nedvesség itatja át a vízben szegény talajt és megteremti az állandó bő termés lehetőségét. Uj fejezet kezdődik a voígai hajózás történetében is, a tengernek beillő duzzasztómedenoélk és zsilipek felemelik a rizszintot, megszűnik a folyam eliszaposodása, a Volga mindig bővizű lesz és eltűnnek a hajózást veszélyeztető zátonyok. A villamosenergia kiapadhatatlan forrása lesz a Kujbisevi Vizierömü, amelynek rendkívüli jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha elmondjuk, hogy ugyan olyan mennyiségű villamosenergnát, amennyit az ú j vizierömü termel ma jd, hőerőművek évente legalább 10 millió tonna tüzelőanyagnak helyszínre szállításával és elégetésével tudnának csak előállítani. A Kujbisevi Vizierömü vil- lamosenergiá ja öt-hatodával Olcsóbb lesz, mint a hőerőművek energiája. Kujbisev környékén lüktet az élet, a munka üteme- Napról-napra szebbé, erősebbé, nagyobbá nő a Volga órláUjtipusu traktorvontatású rigol eke szőlővenyige és gyümölcsfacsen.r* \ 60 centiméter mélyen történő elültetésére. Traktorvontatású gereblye, mely a fö Ideken szénát. rendekbe rakja a lek aszalt Az első női cementégetőmester A forgókemencék hatalmas testéből áramlik a forró levegő, az óriási műhelyben olyan meleg van, mintha a kohók mellett állna az ember. A kemence roppant vízszintes csőre emlékeztet, hossza 150 méter, átmérője pedig akkora, hogy jólmegtermett ember görnyedés nélkül végig 'ud menni a belsejében. Egyik végén adagolják az ásványi anyagokból és márkából álló iszapot, amelynek nyúlós, ragadós masszájával szemben a másik oldalról izzó gázok hatalmas áradata gomolyog. Az iszap lassan halad a hatalmas csőben, 1500 fokra hévül és így .jut el az összeolvadás állapotába. Ekkor megváltozik az anyag szerkezete, a massza klinkerré, a cement félgyártmánnyá alakul át, amelyet különböző hidraulikus tulajdonságú anyagok: trasz (könnyebb vulkanikus kőzet), kohósalak vagy kazánsalak ós pernye hozzáadása után megőrölnek, így készül a klinkercement! * A novorosszijszki „Oktyabr"-gyár a Szovjetunió élenjáró cementgyára. Hatalmas lendülettel dolgozik, innen szállítják az építés nagysontosságú anyagát a cimljanszkajai vízierőműhöz, a Volga-Don csatorna nagy építkezéseihez. Az egyik kemence mellett fiatal 4 magyarral rokon komi (zűrjén) nép Mfjjászületése A komi .fold végeláthatatlan zt- sztyeppék és erdők között terül el. Sok legenda fűződik e lóid és a kis linn-ugor nép történetéhez. Hatalmas térség ez, gazdag tőid ez, smültségiü tá-we seték ek viszitk el. Ilyen ame y évszázadokon át rejtette mé. niagyfeszü 1 tségü éa ilyen nagy távol-,flébc'1 « hasznos ásványok egész so vasércet, szenet, kőolajat. Osnagy Ságra történő emergiaátvitel most valósul meg először a világon. Iizzói az energiaátvitellel hihetetlen távlat nyílik meg a főváros gazdasági fejlesztésében, az ipar, a helyi közlekedés és a távolsági vasútvonalaik városkörnyéki j és szállítóeszközök. A küllöldi cégek szakaszának vil 1 amosftásábam. Milyen.®5 az orosz nagyiparosok nevetséges hataLmas fellendülés lesz új gepék «ynr mj nép íáját< ™prémeket és nem js húsúiban, új techniolóftiai foiliyamatok! gondoltak arra, hogy komi földön bevezetésében. Tömegméretekben ni- 1 gyárakat, üzemeket, bányákat létesít, kalmazhatják majd a fémmegmunká senek Kisebb gondjuk is nagyobb I . JHPHIH . erdei értékes vaddal vannak tele: van itt sötétbarna coboly és prémes mókus, vörhenyes róka és rengeteg szarvas A bő, gyorsvizü folyók halban gazdagok. A forradalomig mégis reménytelen ínségben élt a komi nép. Az orosz és külföldi tőkések kíméletlenül ki zsákmányo'ták, A vidék gazdasága i kezdetleges volt nem voltak utak lások legújabb nagytermetékenységű módszereit: a villamos edzést és marást, a nagy frekvenciájú indukciós árammal történő hevítést, a készítmények villamos szállítását. A villamos fónrkoliászal teljesen kielégíti majd a gépgyártás és más iparágaik keményvo't, mint a nép szükséglete A lakosság düledező kunyhókban lakott és a legprimitívebb földműveléssel, esetleg vadászattal, halászat, tál és lakitermeléssel togla'kozolt. Nyomorúságosán lengette életét. Jack London egyik regényében a Sarkvidéket és a Távol-Északot „kék csönd“ nek nevezte, A komi nép a 60. és 70. szélességi fok között azon a vidéken él, amelyre az angol író elnevezése c forradalomig valóban je lemző volt A szovjet rendszerben azonban a komi íöló megszűnt a „kék csönd ' földje lenni. A szovjet emberek vé- getvetettek ennek. Felébresztették a tundrát és új romantikával ajándékozták meg az addig elhagyott kopár északi tájat- A hősi szabad munka, az alkotás roman. tiled ja ez — szovjet romantika. A lanti nép, mint a Szovjetunió rí északi területének többi elmaradt nemzetisége is, példátlanul rö vid idő alatt óriási fejlődésen men! át. Harminc év alatt több évszázadnyit haladt előre A komi nép nemm csak részese az élenjáró szovjet kuk túrának, hanem alakítója is ennek s szabad ura a földjén leltárt természeti kincseknek. A villamosság átalakította a komi nép életét. A sárkunyhókból új, világos házakba költöztek az emberek, A komi töld legnagyobb iolyóját, a Pe. csórót régebben „elfelejtett lolyó nak nevezték. Ma megszámlálhatat. lan gőzhajó szántja vizét. A komi nép úgy énekelhet ma már a Pecso- ráról, mint az orosz a Volgáról. A ré_ gebben néptelen vidékeken sokeze'r lakosú, szép épületekkel, színházakkal, iskolákkal ékes városok keletkeztek. A töld mélyének kutatói mesés kincseket tártak fel. Szén és ércbányák létesültek, gyárak, üzemek épültek. Ar őserdőt autóút szeli át, a Komi Köztársaságot vasú! köti össze a szovjet ország többi részeivel. Míg régen alig akadt ezen a vidéken (rr»C olvasni tudó ember, ma 700 iskola, mintegy 2€ középfokú szakiskola és 2 főiskola neveli, tanítja a komi nép gyermekeit. Vorkuta, a komik büszkesége a Szovjetunió legfiatalabb ipari városainak egyike — sarkvídé. ki város. Ide központosították a feli söoktatási intézményeket, innen indulnak útjukra a komi föld minden részére az orvosok, tanárok, mezőgaz. dasági szakemberek: az új komi értelmiség. A természet átalakításáért _ vívott harc eredményei a ko. mi nép életét is beragyogják fényükkel. Ezen a tundra-övezethez tar. tozó északi vidéken ma már megterem a főzelék, a gyümölcs és Vorkuta kertjeiben illatos virágok nyílnak. A komi nép és földje újjászületett. lány áll. Alacsony, szőkehajú, élénk- tekintetű. Valja Zsuravljeva, az „Oktyabr“-gyár égetőmestere, az egyetlen nő a Szovjetunióban, aki ilyen munkát végez, még hozzá a világ egyik leghatalmasabb cementégető kemencéjét kezeli. Mozdulatai gyorsak és határozottak, egész lényéből a szakértelem és a munkaszeretet sugárzik. Kinyitja az öntöttvas ajtót cs a kémlelő üveggel a kemence lángteu- gerebe pillant. Arca pirosra gyullad a kiáradó hőségben, odabenn lobogd lángban pereg a kemence falain a klmker izzó anyaga. A massza mái* naszínben villódzik és apró füstid- ltok csapódnak fel belőle, ami azt mutatja, a massza még nem hevült at annyira, hogy az összeolvadás ál- lapotaba kerüljön. A nedvesség és ft széndioxid-maradványok fékezik a lang hatását. ^alja pillanat alatt felismeri * helyzetet es gyorsan határoz. Megalapítását ellenőrzi a mérőeszközök- kel, azutan fordít a fogantyún, amely “ tüzelőanyag adagolását szabályozza. A következő pillanatban már tompa morajlással áramlik az óriás Kemencobe a további üzemanyagkeverek. A megismételt ellenőrzés azutan megállapítja, hogy a klinker mar rózsaszínűre pirult, a láng teljes erővel lobog, a füst megszűnt, —- minden B lefina&y°bb rendben haVfdja elégedetten megtöri! verejtA1 hezo homlokát. Jól megy a munkai i 1 elnézi a lányt, joggal gondolja* hogy évek óta dolgozik már munkahelyen, annyira biztos és határozott minden mozdulata. Ennek azonban ellentmond fiatal kora. Évekről nem lehet, de nincs is szó. Valját néhány hónappal ezelőtt állították a forgó- kemence mellé, s ezalatt a rövid idő alatt bizonyította be, hogy méltót ért a választás. Most már a legjobb szovjet égetőmesterek között emlegetik nevét. Megtörtént az első zsilipelés a Volga-Don csatornán Moszkva. A szovjet sajtó beszámol arrób hogy Volga-Don csatornán keddem délután öt óra negyvenöt perckor megnyílt a 13. számú zsilip also zsilipfőjének kapuja. A zsilipkamrába két kotrógépet bocsátottak be> A karpovkai vívtárolóból széle® sugárban ömlött a víz a zsilipbe. A v,z szintje a zsilipkamrában egyr® magasabb lett s a vízzel együtt emelkedtek^ a kotrógépek. Végül megnyílt a felső zsilipkapu és a kotrógépet <‘Ky Voutotóigőzös átvonalatta a kar' povk*i víztároló vízterébe. i
