Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-10 / 108. szám

1052 MÁJUS 10 NAPLÓ a k minisztertanács határozata alapján megszilárdították a munkafegyelmet a belvárdgyulai Lenin tszcs-ben Újabban egyre nagyobb mértékben &t*ul a munkafegye’em a belvűrdgyu- tej Lenin tszcs-ben. Előfordult az is hogy néhány dolgozó szó nélkül el_ «n«nt haza éa a háztáji gazdaságában (WgoBott. A példa ragadt. Hamarosan * csoport rendose,, dolgozó tagjai is azt mondták: — Ha nekik raabad, akkor nekünk K mi iá csak akkor fogunk dolgozni, ha kedvünk tartja. Ezen a helyzeten sürgősen javítani ^ellett, énért csopoi'tgyülést hívtak össze a héten egyik este.' A gyűlés­be eljöttek valamennyien, úgy hogy Btég az előszobában i® álltak. Furuglyás István elvtárs, a csoport elnöke nem húzta sokáig az időt, ha. Bem egyenest rátért á tárgyra: Legfontosabb feladatunk a munkafegyelem megszilárdítása. »ért törhetetlenü’. meglazult és ez ve- *sélyeBtett, hogy az őssziel jó termést takarítsunk be. A legutóbb megjelent fünisztertanácsi határozatban is az ■ban, hogy feladatainkat csak akkor tudjuk végrehajtani, ha szilárd mun- egy ebnet teremtünk, vagyis, ha Bünden oso porttag rendesen eljár a •unkába. Akik pedig figyelmeztetés ellené­re sem járnak rendszeresen mun kába, araknak a mulasztott mim- kauapokon egy-két munkaegyseget le kell vonni A minisztertanács határozata nagyon íé segítség nekünk érf én azt ja­vaslom, hogy eszerint itt a gyűlésen intézkedjünk a fegyelenilazitók e - !®c. Mert ma is csak 22-cn dolgom tik. Ezt nem lehet, megengedni, hiszen a, elnök, feletek a munkáért, de valamennyi tag felel a részére kije. -ült texü'etén. És minden tag úgy- ré­mesül, ahogy dolgozik, azonban a h&nyagok rontják valamennyiünk Eredményét js.“ , Majd eimondta még, hogy a legsú- •Vosabij fegyolemlazitást Gulácai Sán- ÜBr. követte el, aki több napig felé. lük sem nézett azoknak a lovaknak, amelyek gondozásával megbízta a csoport tagsága. Fischer Józsefné pe­dig szó nélkül elment az állami gaz­daságba dolgozni, Dékány József és felesége a háztáji gazdaságban dől. goznak. A csoporttagok alig várták, hogy az elnök elvtárs befejezze szavait és megmondhassák véleményüket. Különösen azok, akik rendszeresen résztvettek a munkában. Vidákovics Balázsné délszláv parasrtafiszonv szólt elsőnek hozzá. — Én azon a véleményen vagyok, hogy igaza van Furuglyás elvtársnak Hiszen mindannyian önként léptünk be ée akikor azt mondtuk, hogy a csoportban még jobban dolgozunk, mint egyénileg, hogy jobb eredményünk legyen, de erről elfelejtkeztek egyesek. Ezért sze­rintem itt az ideje, hogy a fegyelmi bizottság megkezdje működését! Nagy morajlás követte szavaik — Helyes, <jc akkor olyanok legyenek a fegyelmi bizottság tagjai, akik élen­járnak a munkában, nem úgy, mint Gulácsi Sándor, aki a fegyelmezetlen­ség mintaképe... — hangzott innen is onnan is. Most Doszpod György elvtárs, a párttitkár emelkedett szó­lásra: _ Azzal akarom kezdeni én is, hog v amíg egyénileg dolgoztunk, min­denki azon iparkodott, hogy időben elvégezze a cukorrépa egyelést, a kapálást és a többi munkát. Most ís így kell és a háztáji gaz daságban azt az 1200 négyszögölet meg lehet munkálni, miután a cső poriban kész a munka. Mert csak előbbre való a 300 hold, mint az a 10 — fejezte be szavait Doszpod elvtárs. A hozzászólók valamennyien egyet, értettek abban hogy munkaegységle. vonással koli büntetni azokat a tago­kat, akik a fegyelmet lazították és ezzel az egész Tagságot megkárosítót, ták. — Ig«p ám, de hogy’ jön az ki, bogy mi dolgozzunk azok helyett is. akik 16 holdat hoztak be, míg mi csak hat holdat — mondta méltatlankodva Bodnár Gyu'áné. Szavait többen he­lyeselték, főleg azok, akik legtöbbet hiányoztak a munkából. De Tölgyesi Imre és Gyulánczi Sándorné csoport_ tagok válaszoltak erre is. Elmondták, hogy Bodnárné ugyanannyit kereshet, mint Király Lajos és Doszpod György, ha jól végzi munkáját és sok munkaegységet szerez. — Ezek szerint, ha én több mun­kaegységet szerzek, többet keresek, mint a legerősebb férfi a csoportban — állapította meg Zakari Jánosné. Gulácsi Sándor is elmondotta, hogy nagyon szégyenli a viselkedését, mert látja, hogv a fegyelmezetlenségével nemcsak magát, hanem a csoport minden tagját megkárosította, mert így később végeznek a munkával, a késlekedés pedig terményveszteséget jelent. Helyesnek találta ezért, hogy munkaegységlevonással büntessék meg. De tanult belőle és megfogadta a többiekkel együtt, hogy ilyen nem fog többé előfordulni. — Mi asszonyok pedig csatlakozunk a 200 munkaegység eléréséért folyó versenyhez — mondta Gyulánczi Sán. dómé a többlét nevében is, de Bognár Hajnalka 250 munkaegység elérését vállalta. A fegyelmi bizottság tagjai sem dolgoznak már papíron mert a cső. portgyűlés után másnap példamuta­tóan elsőnek mentek ki a munkába, hogy meg legyen az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy a hanyagokat felelősség, re vonhassák, de erre nem kerü't sor. A csoporttagok ma már valameny­nyien kint voltak a mezőn és vé­gezték a kukorica kapálását. Most már tudják valamennyien, ha nem végzik el időben a munkát, az­zal saját magukat károsítják meg, de ha időben végeznek a munkával, — amit úgy érnek el, hogy még a családtagok is kiveszik részüket a munkáhó!. — több les/ a jövedelmük . Vf/iór»!/ tvc mén idegen, ^tncrctlen emberei: járták 9 városok útjait, a falvak Bfcócsi-óif a mi megyénlr r" is. Idegenek, ismeretit- "tk, voltak a: emberek. ha egymást érte is há- 'ta, hiszen néni sokat tö- r.^dtek más gondjával. ba- fo'n! 4 szűkös kenyér, a ^indennapi goiul esiif faty 'lu‘: irigységet szült. Irigy- *e<lctt a kenyériéin) a kön Ködön a hóiapátolóra, fél- KHe az egtjhuldas az öt- ludastól a földet és cm- .esszém, irigyeltem, nagyon f*Qyeltem elemista korom- ?*Jn azt a kis foltozottfene- ü társamat, akinek vasta- "áh szelet kenyeret cső- "tagolt ebedre az fdesany­, oironr/, nem tanította a 0r a szegényembert sem sít ^^olában is csak ti j** lássák foglalkoztak v ' 'untkor onnan kikerü ly°r meg éppen magár /jZlákl Majd megtanít jn f rf-' A munkás eifordn jí? *01/ áj fogást prábi k nrh°™ ellessék tö, ,Í*O0|/ rttannlják és azut *öl-,n-en " ^<r: n tn tndatlmisifgban p' Un/f *S *n nem Kiig te a n v'lúgért sem a 1 r" előtt citerázá diáki/ hí/T”0*"' ahogyan én t 'Hoztam, tanulta vöt ö h! —. gondoltam. l'Jif1'1^ év h',t csnk J '* öt a mégis, hagy > ZT'ill0^< "linden! M, h.,'ntotl nz ortzitg képe 5 *ne megmotoztak az ei iu , f*. A dolgozók le oj ,‘ari'Kok lettek Te Imrúiak, Inkái tj, "olatui. Tanít jí ik. run ft,. r9!l")nst, öreg a fiain i- " "ént. férfi az as ""l* és viszont. Mp összegyűlik V«Ot, a; ember at/yiilm "’ni ri"u'l,lik hosszét év ámítt'’/ * W»r/nnp eleven s Vu> i T"OViél- ”an oly' ^Vileet belepte a: ­MEG VÁLTOZTUISK pora, megfakult, homályos­sá vált. Ilyen fakó képekké válnak mindinkább a régi idők benyomásai, emlékei bennem. Es ahogyan ezek fakulnak, úgy fényiének mindinkább az újak, ágy illeszkednek egymás mellé az emlékmozaikok egyetlen iMlalmas ábrává. Nézzük liát sorra őket: Itt van mindjárt az első: A minap egy kis délszláv faluban jártam. A nap már nyugovóra tartott, a mező­ről hazatérő szekerek fe­hér port kavartak, az Egyet értés termelőcsoport mata" eai ujjongva vetették ma­gukat a vályúba döntött korpakeverékre. .4 párttitkárt kerestem, meg is találtam. Kanyargós, poros út vitt cl hozzá a szőlőhegyek közé. Útközben jól meitnéztem minden szembejövőt: töprengtem, hogyan ismerem majd fel, hiszen sohasem láttam. És mégis, ahogy észrevettem, máris tudtam: csakis ö te­het az.’ Három négy fér/i vette körül, 6 pedig mauya- rázott nekik, tanította őket. Néhémyukat ismertem.. ,4f egyik a gépéit!omásról való cigány fiú volt. a másik egy délszláv csoporttá)/, a har­madik németaikn dolgozó paraszt. És a titkár fők ioy szólították). a párttitkár fe lelt a kérdésekre, (tivon nneloi-n felett, ahoqynv fel­tették azokat, egyforma sze­retettel és türelemmel, bármelyikhez is fordult. Másik kép jut eszembe, másik tanítóról és tanít­ványról: Vasárnap a Kór­ház téren menti ni keresztül, fjdttam, amint egy apró, vigyázatlan legényke bete- taposott az utcákért frissen ásott, gereblyézett földjébe. • Mintha szőnyegen járnék1' ~ gondolta a kis haszon­talan és apró cipőinek nyo­mai katonás rendben so­rakoztak egymás möyé <i por hányás földön. Éppen megunta a játékot a legény és a járdára tért, mikor egy hatalmas kéz barackot nyomott buksijá­ra. Barátságos barack volt. a gyerek még fel is mar solygott a nagyszál férfire, a „tettesre“. 4: azonban nem nevetett vissza. „Nem azért ásták fel ezt békás hogy te összetapasdl" — magyarázta nayykomoiyan, és mikor a sarokról vissza­néztem, még miiulig ott álltai: ők ketten: aki taní­tott és a másik, aki most tanulta: hogyan becsülje ’"eg a társadalmi tulajdont, az emberi munkál. És még hány ilyen képet őrzök én. amelyen ismeret­len emberek tanítják egy­mást/ Nézzük meg a követ­kezőt. A kép a Sallay- utcát ábrázolja vasárnap délután: Hömpölyög a nép Néha feltűnik egy cattimo- gó-döcőgö sárga villamos, panaszosulí csikorog és kér srgbeesett csengetéssel kér utat. 4; emberhuilátnok torlódnak, szétnyílnak, az áradat hömpölyög tovább... Három fiú ment előttem, beszélgették. Nem figyeltem rájuk az utca zenéjét, lük­tetését hallgattam, s csak mint távoli hang ért a fü­lemhez az üdvözlés, mellyel a három gyerek a negye­diket fogadta: — Olvastad'/ J ríttad:' Ben­ne van a leveled a mai Naplóban! Újságíró vagyok, feléb­redt bennem a kíváncsiság: e: a fiú egyik levelezőnk! Nem ismerem, ő sem ismer ínyem... Mit szól, mit vá laszol majd társainak-a Mit szól hozza, hogy nevét, le­velét ma löbbezer ember olvasta, egész Baranya lát­tad He a fiú, a: érettségiző gimnázitla (emlékeztem le­velére) nem illctlUlötl meg lulsiígosan. Látszott roita. hogy örül, hogy a büszke­ség dagassza a mellét, mi­kor azt mondta: — Ez már a negyedik levelem, amit lehoznakt Hát csak meg kell magya­ráznom a többieknélhngxj mit jelent a jogi pályái Lám, még a bajusza sem serkeiI ős már tunit! Több- száz fiatalhoz eljut az újsá­gon keresztül szava és ta­lán meg is fogodjiík taná­csait. , És most eyy levél jut eszembe. Egy sztahanovista bányász írta a szerkesztő­ségbe. Arról irt, hogy má­jus elsejére 18 fiatal neve­lését vállalta, most pedig huszonháromra emeli ezt a számot a megyei békeUrlál- knzó tiszteletére. És levele nyomán most már a hánya mélyén öt jólteljesitő bá­nyásszal jobb van Öten is­merkednek meg az ő ta­pasztalt sztahanovista fogá­saival, módszereivel öten döntenek több szenet a ha­zának. És hány öreget, fiatalt, asszonyt és gyermeket, ta­nít, nevel a páti! Hányán hallgatják, olvassák Sztálin és Rákosi elvtársak szavait, nagy vezetőink útmutatá­sait. Az ü s avul: nyomán ve­szi egyre több és több em­ber k/zébe a béke megőr­zésének ügyét, miközben tunílvu-tunulon erősíti az ürszrégat. Anyámat ükkor ölték meg n fasiszták, mikor én felszabadultam. Addig ij ta­nított engem, az ö szava ngomáit láttam egyre mész- szebb, egyre tisztábban Ma a párt lett anyám helyett anyámmá. És mint az édes­anyái szót, ágy fogadom én és velem együtt még ■iokmillii Hlyi dolgozó a part szavát. 4 piírt ámított meg bennünket tanulni és taní­tani a vári változtatott meg hennánkét, és alkot, farag, kovácsol belőlünk szociális la emhi re két GARAMI LÁSZLÓ Értelmiségi Békcnagygyűlést tart a Magyar Jogász Szövetség Pécsi Cso­portja vasárnap délelőtt 10 órakor az Igazságügyi Dolgozók Széchenyi tér 14. sz. alatti kultúrtermében. A nagy­gyűlésre lelkesen készül jogasz értel­miségünk, résztves/aek azon az üzemi dolgozóknak és a megye összes béke harcosainak képviselői is. A nagygyűlés előadója dr. Kovács István elvtárs, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára, résztvett áprtlisbaa a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bécsi ülésszakán, me­lyen a Koreába kiküldött nemzetközi vizsgálóbizottság beterjesztette jelen­tését az amerikai imperialisták tégy veres erőinek Koreában elkövetett bűntetteiről, a baktértumhábornt vise­lő amerikai kormány gaz terveiről. A nagygyűlés jelentős mértékben fog hozzájárulni ahhoz, bogy megyénk értelmiségének újabb tömegei kapcso­lódhassanak be a békrhareba és ez­által a fizikai és értelmiségi dolgo­zók még szilárdabb egységbe ková- esolódhassonak hazánk békés életé­nek, latidog .jövőnk építésének védői méhen. A nagypeterdi dogozó parasztok a megyei béketamác&kozás tiszteletére versenyre hívták ki a megye összes uékebizotJtsági tagjait a félévi be­adási ^kötelezettség teljesítésére, sőt túiteljesílésére. A félévi adóbevételi tervük önkéntes 105 százalékos telje, sítésére, a gyomirtás maradéktalan el. végzésére. * Zöldfülűi Antal in nisi Itt holdas dől. gozó paraszt a községből tartott béke- gyűlésen vállalta, hogy június t-ig. a megyei béke tanácskozás napjáig tel­jesíti egész évi kenyér- és takarmány- beadási kötelezettségét. Dunst&zekcső dolgozó parasztjai bé. kekisgyű ést tartottak, ahol elhatároz­ták, hogy a község első félévi hiaott- sertésbe adását 105 százalékra, barom- íibeadását 140 százalékra, tojásbeadá sát 110 százalékra fogják teljesíten£ V A ME.SZHART legény szállásául meg. atakftották a háromtagú békebizottsa. gokat, akik már megkezdték a béke- klsgyülésck előkészítéséi. A Dohánygyár dolgozói a béketalálkozóra készülnek A Dohánygyár udvarán zöld pázsit_ szalagok közepén égő vörös muskát tik virítanak. A szökőkút vize nyol­cas agakban szökik fel, majd finom permetkónt hullik vissza. A nap su­gara megcsillan a friss vízcseppeken s számtalan apró. csillogó vízkristály, lyá változtatja. Az elölcészítő osztályon békegyCdés van. A válogató, nedvesítő és vágó dolgozók dohányostádákon, válogató- asztalokon, székeken foglalnak he­lyet, HAlrakötött fejkendős asszonyok ülnek itt többnyire, mert az üzem dolgozóinak zöme nő Jól megállják az asszonyok helyüket a termelésben, a békeharcban. Ezt bizonyítja az a versenytábla is, amelyen május hato_ dikai keltezéssel a következő szö­veg áll: Terv teljesítés: ,,Keverök: 131°/c Válogatás: 114*'t Mindkét helyen három hibapont.“ Sípos La/os békebizottsánt titkár beszél: „... valamennyiünk feladata, hogy munkánk megjavításával, a termelés tokozásával harcoljunk a békéértT' A beszámoló után egy pillanatig sem kell várakozni. Pető Józsefné, a Béke brigád vezetője felemeli kezét Szót kér. , — Brigádom nevében vállalom. — mondja többek között, — hogv ezen. túl tiszta, minőségi munkát végzünk. ÁÉagtcljesítményünk megtartása mel. lett főleg arra tordítunk gondot, hogy hibapontjainkaf lecsökkentsiik kettő- re. Unnék érdekében párosversenyre hívjuk ki a Beloiannisz brigádot! Szavait lelkes taps fogadja. A dol­gozók várakozóan tekintenek Kovács Ferencné télé, aki Petőné Után kért szót, Kovácsné is azt vállalja, hogy a 12-én induló háromhetes békemO. szakon csak két hibapontjuk lesz. Brassói Józsefné arról beszél hogy minden anya céljaj a béke védelme, minden édesanya szívügye, hogy gyermekét védje és botdog jövőt te remthessen neki. Ennek érdekében ő Is jobb munkát végez ezentúl. A kisgyülés véget ér. A dolgozók eliogldljúk helyeiket a munkaaszta. toknál. Ki-ki munkájához lát. Kőt egymásra rakott dohánylevelekkel left ládát visznek el mellettünk. A válo­gatónők kezében finom sustorgással szaladnak a dohánylevelek, megindult a munka. Kint a szökőkút vize továbbra i* nyolcas alakban szökik fel. A kutat otyan forrás táplálja, amely kiapad. hatatlan, mint a hatalmas béketábor ereje. Mi történt a Pécsi Bőrgyárban, a sajtó birálata óta ? Április 10-i (apunkban bíráló cikk jelent meg a Pécsi Bőrgyárról. A cikk­ben megírtuk, hogy a „Termelj ma jobbat, mint tegnap“ mozgalom ki szélesítéséhez nem nyújtanak megfe­lelő segítségei a műszaki vezetők, a szakszervezet, s nem ad megfelelő Iá. ■nógatást a pártszervezet sem. Meg­írtuk, hogy a blankos-műhelyböl in­dult el a minőség megjavítására irá­nyuló kezdeményezés, ezután átvették a boxns és szinesbirkás üzemrész dolgozói is, de a műszaki vezetők ar rój már nem gondoskodtak., hogy a lel­kes verseny, amely a inűhelyrészek között elindult. nyilvánosságot is nyerjen. \ bírálat megjelenése óta több. mint két hét telt eil. A jelenlegi helyzetről ezt mondja el Cmngl elv. társ, a pártszervezet helyettes titkára. „Őszintén meg kell mondanunk, a cikk megjelenése után sem történt semmi javulás a „Termelj ma job­bal. mint tegnap" mozgalom kiszéle­sítésében. \ bírálatot nem tettük ma­gunkévá, az elolvasás után nem tö­rődtünk vele. Még ma sincs értékelve, hogy az üzemrészek között megindult minőségért folyó versenyben, melyik műhelyé az elsőség. Pedig ez uagvon fontos volna a minőségi termelés szempontjából. Az utóbbi időben gyen ge minőségű import bőröket kapunk és a bárom üzemrész jó munkájától függ, bogy ezekből n bőrökliől első­rendű minőségű árul készíthessünk. Ha a műszaki vezetők, és a szakszer vezet nagyobb gondot fordítana a verseny nyilvánosságára és ha a part­szervezet ezt a munkát remiszeresen ellenőrizné, akkor «zúz százalékos minőségi munkát végecbelutsok. Most már beláljuk hibánkat és igyekezni fogunk kijavítani is azo­kat. Május tizedikéig a minőségi el­lenőrök bevonásával kiértékeljük az elmúlt havi eredményeket és azokat a gyár egyik feltűnő részén, táblára kifüggesztjük Május első hetének ki­értékelését ugyancsak tizedikéig ké­szítjük el. Az eredmények tudatosításában felhasználjuk a pártcsoportbizalmia. kát és a népnevelőket is. Nekik se- giteniök kell abban, hogy a verseny- kezdeményezést, amely a blankosból elindult, felújíthassuk és olyan lel­kes versenylendülelet alakítsunk ki, amelyben az elsőségért küzdenek az Üzemrészek, a brigádok és az ügyé­nek is. Vannak nekünk eredményeink a minőségi munka javítása teréu, mert üzemünk ebben a tekintetben az or­szág első üzeme, de ez az eredmény még kevés. Nem értük el azt a fokot a minőség javításában, amit eiér. licitünk volna, ha kihasználjuk a dol­gozók kezdeményezését és tápláljuk is azt. Golin János, Visnyei István ét Kikkert György igen komoly javulást érlek el munkájuk minőségében. Leg­többször 97 százalékos minőségi mun­kát végérték, most pedig Kikkert György brigádvezető pénzjutalmat ka­pott azért, mert minőségi százalékát 99-re emelte. A pártszervezet nevében Ígéretet teszek, hogy a szakszervezetnek és » műszaki vezetőknek segíteni fogunk a hiba kijavílásábajn és állandó ellen, őrzést gyakorolunk a versein nyil­vánossága érdekében. 1 Gungl János párttttkár U. ‘

Next

/
Thumbnails
Contents