Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

1953 MÁJUS 7 W Ä P L O A A BOLSEVIK FART TAPASZTALATAIBÓL » HARCBAN AZ ÚJÉRT A SZOVJET ÚJSÁGÍRÓ TOLLA A BÉKÉT SZOLGÁLJA KONSTANTIN SZIMONOf Cskalov város pártbizottsága érté kés munkát végez a szocialista mun­kaverseny fejlesztése és az újító kez­deményezések elterjesztése érdekében. A várnai pártbizottság jól dol­gozik és ez meglátszik a párt- szervezetek munkáján is. Az „Avtozapcsaszty“ aulóalkatrész- gyár pártszervezete például rövid idő­vel ezelőtt célul tűzte ki, hogy az egész üzemben megvalósítja a kollek­tív sztahanovista munkát. A kérdést taggyűlésen és a műhelyértekezleteken vitatták meg. A sztahanovisták, mun­kások, mérnökök és technikusok egy­más után teltek javaslatot a munka tökélesítésére. A pártszervezet ezeket a javaslatokat az új gépek és az élen. járó munkamódszerek bevezetésévéi kapcsolatos szervezési technikai tervek álapjául használta fel. A pártszervezet jó politikai munká­ja nyomán hamarosan lendületes mimkaverseny indul! a kollektív sztahánovista munkára való áttérés érdekében. Gyeniszova és ■lurkina komszomolkák a gyárban elő­ször aikaCmazták , Rorabelnyikova komplex anyagtakarékossági módsze­rét. A pártszervezet kezdeményezésé­re hamarosan az egész kollektíva bekapcsolódott a komplex takaré koesági versenybe. Ebnek eredményeként jelentős meny- ayiségü színesfémet takarítottak meg. A pártszervezet ugyanakkor lelkesen felkarolta Lévcsenko és Muhanov raoszkvai újítók kezdeményezését, hrvlynek alapján kidolgozták a műve­ltenként! önköltség alapelemeinek normáit. A munkaverseny helyes meg­szervezése és az újítások bevezetése nagy lehetőségeket teremtelt a terme­lékenység emelése, a minőség tökéle­tesítése és az anyaglakarékosság te rén. A gyár ma már jóval a határ­idő elölt teljesíti az állami terveket. A pártszervezet által kitűzött eél ts közel van: három műhely, nzá- brigád és részleg már áttért a kollektív sztahanovista munkára. Minden munkást megtanítani arra, hogy sztaliánovista módon dolgozzon, annyit jelent mint állandóan, felszínre hozni a kimeríthetetlen tartalékokat. Ebből a szempontból igen tanulságos az orenburgi vasúti csomópont párt- szervezetének munkája is, amely az „Avtozapcsaszty“ gyár pártszerveze­téhez hasonlóan, kitartóan harcol az újért, és élenjáróért. A cskalovi selyemszövft kombinát cémázógyára és a szövőgyár élők eszi. tő műhelye lemaradtak a termelésben. A pártszervezet javaslatára termelési­technikai konferenciát hívtak egybe, amelynek munkájában résztvettek a sztahanovisták, észszerűsítök és szak­emberek. A konferencia megvizsgálta a lemaradás okait és javasolta, hogy a cérnázógépeken térjenek át gyors- munkamódszerekre. A pártszervezet most az óraiitem- terv bevezetését tűzte ki célul. A városi pártbizottság nemrégiben városi termelési-technikai konferenciát Pártunk II. kongresszusa komoly feladatokat tűzött elénk a szocializmus megvalósításában. Virágzó jövőnk építése szempontjából az egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy céltudatos tanulással emeljük elméleti színvona­lunkat. Ezt csak akkor tudjuk meg­valósítani, ha mi, kommunisták já­runk elől jó példával. Pártunk II. kongresszusa az t9ől—’52.83 években az oktatási munka megjavítását tűz­te ki célul. Feladatunk tehát, hogy a politikai tudásunkat tovább fejlesszük. Mi, a harkányi gépállomás dolgozói versenyre hívjuk az alábbi verseny­pontok szerint a baranyamegygi gép­állomások kommunistáit. 1 Nem mulasztunk a "politikai -*-• iskolán. Az oktatási év befeje­zéséig minden irodalmat átveszünk, amely a tananyaghoz tartozik. A sze­mináriumon rendszeresen felszólalunk. O Az oktatásnál is megszilárdít. “• juk a munkafegyelmet. A mű­szaki munkákban is példát mutatunk hívott össze, amelyen megvitatták az új technikai és az élenjáró munka, módszerek bevezetésének tapasztala­tait az ipar, közlekedés és építés te­rén. A konferencia előkészítésében 200 mérnök, technikus, sztahánovista, vál­lalatvezető, párt- és szakszervezeti funkcionárius vett részt. A városi pártbizottság állandó ligyelemmei kíséri a vállalatok munkaversenyét, ellenőrzi a felajánlások teljesítését és hathatós segítséget nyújt a pártszer­vezeteknek az újítások és kiváló mun­kamódszerek népszerűsítésében és meghonosításában. Abban, hogy Cska- lov ipara határidő előtt teljesítette múlt évi tervét és többmillió rubel értékű árut termelt terven felül, nem kis része van a városi pártbizottság jó munkájának. P. KolesznyHtoo minden téren. *> Az oktatás előtt 10—lő perces kül- és belpolitikai sajtóvitát tartunk. A hallgatóság önállóságra ne­• velése érdekéber. ha4 kiselő­adást fogunk tartani. Minden dolgozó egyéni ver­• senvző lesz. Párosversenyre hívjuk egymást. 4L Az iskola befejezéséig öt nioz. galmi dalt fogunk megtanulni. *7 A legjobban tanuló elviársak • közül kettőt könyvjutalomban részesítünk. A szemináriumok veze­tők is értékes könyvvel jutalmazzuk. Vállalásunkat magunkévá tesszük, ígérjük, hogy a politikai iskolán úgy tanulunk, hogy példásan vizsgázhas­sunk le. Erdei László a gépállomás politikai vezetője. Aki azt mondja és írja, hogy a háborúra szükség van. s a háborút nem lehet megakadályozni — az ha­zudik. Aki azt mondja éa írja, hogy az emberiségnek nincsen szüksége a háborúra, s az emberiség nem akar­ja megengedni de meg is tudja aka­dályozni a háborút — az igazat mond és ír. Becsületes újságíró nem hirdet. Iiet ú) háborút, mert új háború nem kell a földkerekség egyetlen becsüle­tes emberének sem. És csak hazug ember, az emberiség rágalmazója ha- zudhatja azt, hogy az embereknek keit az új háború. A béke ellenségei, köztük az új háborút népszerűsítő újságírók, gyak­ran úgy igyekeznek feltüntetni a dol­got, mintha mi, a béke hívei, azért védelmeznénk a békét, mert félünk tőlük. Félünk kardcsörtetésüktől, fé­lünk attól ahogyan készenlétbe he­lyezett bombákkal, vagy katona- ké­pességeik bemutatására áhítozó ame. rikai tábornokokkal kérkednek. Úgy vélem, hogv ezeken a magu­kat bátor embereknek, minket, a bé­ke híveit pedig gyáváknak tartó há­borús propagandistáknak aligha van igazuk. Úgy vélem, hogy éppen a béke hívei között találhatjuk meg Sztálin hadseregének katonáit, akik elfoglalták Berlini és felszabadították Budapestet, itt taWhatjuJc meg azo. kát az embereket, akik a nemzetközi brigádokban harcoltak Madridná' a fasiszta Franco ellen, itt taíplhaifuk meg azokat az embereket, akik tíz észter,deiq raboskodtak Dachauban de akiket nem tört me9 a német fa­sizmus; úgy vélem, hogy éppen a béke hívei fcözőtf találhatjuk meg az ellenállás hadseregéből való embere­ket, akik Franciaországban és Olasz, országban, Hollandiában és Belgium­ban küzdöttek a fasizmus ellen; úgy vélem, hogy éppen a béke hívei kö­zött találjuk meg az'Angliáért vívott tégiharc egyszerű angol repülőit, akik Goring légikalózainak támadásától vé­delmezték országukat. Úgy" vélem, hogy éppen a béke hívei -körött ta­láljuk meg a kínai néphadsereg ka­tonáit. akik 15 éven át harcoltak a japán hódítók ellen, úgv vélem, hogy a béke hívei között táléi juk meg Ja­pán bátor, haladó embereit, akiket sem Hirohito börtönei nem tudtak megtömi, amelyekben eleinte ültek, sem MacArthur börtönei, amelyek­ben később sínylődtek. Végűi úgy vélem, hogy a béke hívei között ta­lálhatjuk meg a hazájukat védeimesö koreaiakat, akik a katona szótian bá­torságává! hiúsítják meg az amerikai imperialistáik hódító reménységeit —- Úgy vélem, bogy ami a bátorságot il­leti, ez ma a mi kiváltságunk, a bé­ke híveinek kiváltsága. Másrészt aligha tarthatjuk a bátor­ság jelének a fegyverkezésre való hisztérikus felhívásokat meg azt sz ideges rikoltozást, hogy amíg még nem késő, a lehető leghamarabb e! kell kezdeni a háborút. Úgy vélem, hogy amikor egy valóban nagy é* erős ország napönta rekedtté ordítja magát arról, hogv az az ország őrié. si és ultra óriási, erői hatalmasak és ultra-hatalmasak, s hogy ez az ország senkitől sem fél, mindenkit legyőz, szétver, porrázúz és meghódítja az egész világot, akkor ez a rikoltozás nem is annyira a bátorság jele az én szememben, mint inkább a gyávasá­gé és a jövőtől való félelemé. A gye. va mindig kiabál, amikor fél és se ját hangjának erejével iparkodik el­fojtani rémületét. A harchoz mindig bátorság keii A békeharc is harc, ezért bátorság kel] hozzá, bátorságot követel minden embertől, aki résztvesz benne, kö­zöttük a békéért küzdő újságíróktól- Van egy régi jó oro3z közmondás: Bátorsággal várakat lehet megdőn. feni“. S ezt meg kell jegyeznie a bé­ke mindég harcosának, különösen at újságíró békeharcosoicnak. Bátorsá­gunk, a békeharcosok bátorsága meg. dönt minden várat, megdönti a béke ellenségeinek minden erődítményéi. — ök háborút akarnak ránkerősze. kölni, mi rájuk erőszakoljuk a békét. Ez így tesz, mert mi erősebbek vS gyünk és azért vagyunk erősebbek mert emberek vagyunk, mj vagyunk aT emberiség, mert minden anya és minden apa világszerte a jövőre, gyer­meke jövőjére gondol, áldja a bétte híveit és átkozza a háború gvujío- gaíóít. „Céltudatos tanulással emeljük elméleti színvonalunkat44 (Mvón-aknán a szakszervezeti bizottság segítse jobban a mimkaverseny kiszélesítését Nagy segítséget nyújt az „Anyag és Adatszolgáltatás“ a propagandamunka területén István-aknán kedden rpgge! a ver- seaytáblára ismét százszázalékon aluli *redmény került. A versenytáblára írt ^■7 százalék élénk figyelmeztetés va- ‘ainennyi István-aknai bányász felé: a lemaradás megszüntetése kétszeres erőfeszítést követel. * bányászok megértették ezt, hisz n Iöulü hónap alapos lecke volt szá­nkra is. A fejtési csapatvezetők és ^akszervezeti bizalmiak közül többen is mentek az üzemi bizottság iro­dájába, hogy megbeszéljék a leendő- ~et- Később lent a bányában az ét- *ezéai idő alatt a csapat’ tagjaival ü'ytattak megbeszélést. A legutóbbi verseny.szakuszhun. »mely május t e méltó niegiin- nePléséért folyt, sok kiváló ered hiány született ás ezek az ered ’"éiijek nagy lépéssel vitték előre ötéves tervünk megvalósítását. * Háromszéki-csapat tagjai leltek e yrsenvszakasz győztesei és ina bol­," tulajdonosai a szakszervezeti vándorzászIónak. A második helyezett j* UlSZ-brigád Tett, amely csupán né- százalékkal maradt le verseny- ®Fsa mögött. A fiatalokat ez az yedmény még jobb munkára buzdítja, °vábhra is versenytársai maradnak a ^áromszéki-csapatnak a második ne. jbvdévi terv teljesítéséért folyó harc- “an és céljuk az, hogy a versenyben első helyet is elnyerjék. . k munkaverjenvrol, az új szóéin ***** kötelezettségekről beszéltek lent * bányában a csapatok dolgozói. A ^palvezotök, szakszervezeti bizalnii­mondták eü először, ők hogy gon- °iják az iij vállalásokat. Igyekeztek *®c9«iagyarazni, hogy "eni úrról van szó. hogy mind '•Bynlib legyen a vállalás, hanem ,1,rról, hogy amire szavukat ml W«. azt maradéktalanul teljesít- . sék is. .««menny; dolgozó heh «selb- z! 8 ,'*ha azon viUilkoziIuk, hány csi!U ► íj1 kileimdésére képesek — IrrVen Volt, akinek ingáival voltak a l e'tátásal. adlloellátással knpc.soJ.it- j ’lri’ de az új Vállalás iöbh helven ,l'*S**üÍMett. Két órakor. Dinikor ki­állnak u hányából. « ee:ipnlvexelök, f *F be Is j*i<ir>!hetik, hány csillével löbhe* let mein:, hosvan ki vánnak harcolni a második negyedévi terv sikeréért. Az Litván-akna: szakszervezeti veae tők. már a május 1-e tiszteletére folytatott versenyszakasz idején akar­ták biztosítani a munkaversenv má­jus 1-e utáni zavartalan továbbfejlő­dését. Az eddigi tapasztalatok arra figyelmeztették őket, hogy a dolgozók hatalmas munkalendülete egy.egv nagy ünnepünk után kisebb nagyobb időre visszaesik, a versenynek még mindig kampányjellege van. Már a május elsejei vállalásokat is úgy szervezték, hogy azok a második negyedévi ter\ túlteljesítését tűzzék ki célul s ezzel is azt akarták elérni, hogy a bányászok versenylendületét — a távolabbi cél megmutatásával — fokozzák. Ezt azonban nem sikerült a' szakszervezetnek teljes egészéi*® megvalósítania. A május t e tiszteletére folyó \er- senys*‘*lcn»r.h»n együtt értékelték azok nak a csapatoknak az eredményét is, amelyeknek tagjai két harmadban dolgoztak. így nem lehetett megállapítani azt, hogy a két harmad dolgozói kit ziil melyik ért el jobb credmé nyékét. Ezt hiányolták a dolgozok es nem egyszer egymást okozták, ha lemarad­lak a termelésben. Ez az együttes ér­tékelés akadályozója let: a munkaver­seny széleskörű kibontakozásának és maguk a dolgozók kérték, hogy ered Hiún veiket harmadosként mulassák ki. Ezt a pártszervezet, a szakszervezet vezetői és u műszaki vezetők is he­lyesnek találták es a hónap elején tel. jesílclték is a dolgozók kérését. Igv lett Jakab Jánosnak é* Szik-, .lózvf- uek Ugyanazon a munkahelyen kü­lön csapata. így töri ént ez a többi csapatnál is. Természetesen az új Csa palok létesítésével megváltoztak a csapolok előirányzatai is. Az eredeti előirányzatra teli vállalások most már nem voltak reálisak és a dolgo­zok csupán tervük teljesítéséért in­dultuk nap. mint nap harcba V .szakszervezeti vezetők igyekez fok azonnal segítséget nyújtani, hozzáfogtak az új felajánlások szervezéséhez, de ez nagyrészben az íróasztal mellől, bürökratiLii san történt. Lukács és Ueresdi elvtársak a szak szervezeti irodába hívták be a csa­patvezetőket és a szakszervezeti bizal­miak közül néhányat, és ott hízták meg őket a munkaverseny, az új vál­lalások szervezésével. Ennek következ­ménye az, hogy az első vállalások csuk május hatodikén születtek meg. A szakszervezeti vezetők ahhoz azon­ban már nem sok segítséget nyújtó! tak, hogy a szakszervezeti bizalmiak és csapatvezetők feladataikat sikere sen meg is tudják oldani. A szakszer­vezeti vezetőknek — különösen inosl a szakszervezeti választások előtt — ■sokkal többet kell lent tartóykod niok a bányában a dolgozók kö zött és a helyszínen kell szervez niök a munkásersenyt Azt követeli meg pártunk u pártszer­vezetektől, de a szakszervezeti és mű szaki vezetőktől is. hogy minden mó­don támogassák azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a dolgozók köre. ben születnek, hogy fejlesszék a szo­cialista munkaversenyt, fokozzák an­nak e red meny ességét. Az István-aknai sza kszervezet mankó jó n tt k vannak eredményei. A .szakszervezeti aktívák ma már na ponta tájékoztatják az üzemi blzolt- ságot munkahelyük termelési eredmé­nyeiről, a termelési akadályozó hiá­nyosságokról. a szakszervezet népsze­rűsíti a dolgozóik eredményeit, részt- vesz a munkaversenv szervezésében. Ez azonban nem elegendő. Az István aknai szakszervezet állandóan foglalkozzon a munka verseny vezetésével, ismerj.' ni- ■- ., verseny célját és je­lentőségét. in.-Ívről Sztálin elvtárs azt mondja: ,,.\ mim ka versenyben az y '.e. iiagyszerűbb hogy az embereknek a munkáról vak» nézeteit gyökeresen megváltoztálja. mert n munkát, me­lyet korábban szégyeénivaió és sá vos tehernek tekintett, tiecsü’et dolgává, érdem és hősiesség dolgává változlaf- ja. \ tőkés országokban ''ve,ml nincs é< nem is lehet. A pártoktatás ideológiai színvonalé, nak és politikai tartalmúnak elmélyí­tése egyik legdöntőbb feladata a pro pagundistának. Ezt a feladatot csakis akkor tudja megoldani, ha nem elég­szik meg az egyes útmutatókban ki­adott anyaggal, hanem figyelmét ki­terjeszti az útmutatókban közölt kö telező, valamint javasolt, irodalom mc’tóft ooyéb tanulmányokra is. Néhány tapasztalatot szeretnék itt ismertetni, amelyet a pártkiadványok hasznosítása terén szereztem akkor, amikor a propaganda szeminárium .sorón lévő kérdéseivel foglalkoztunk. Icjy például, amikor a szocialista iparosítás eredményeit tárgyaltuk, megvitattuk azokat az erőket, ame­lyek .lehetővé teszik a válság mentes gazdasági élet kibóntakozását Na­gyon helyes volt, hogy rávi’ágíio;- tunk arra hogy milyun helyzetben él. nek a dolgozók Amerikában. Enné! a kérdésnél hasznos volt tanulmányoz­ni az „Anyag és Adatszolgáltatás“ 1951 októberi számúban Amerika gaz dasági helyzetéről megjelent gazda­sági tanulmányt, amely konkrét ada. tokkal mutatja be, hogy miért Tom­iik állandóan a dolgozók helyzete a, USA-ban. Vagy ugyancsak az „Anyop é» Adatszolgáltatás", ban a gazdasági vezetők feladatairól megjelent cikk (1951 október) arra vi'ágitott rá, hogy milyen öntudatosan építik ki a né. pi demokráciákban mindenütt a he­lyes munkaszervezést, E folyóirat no­vemberi számába« jelent meg egy cikk az iparpolitika különbségéről a kapitalizmusban és a szocializmus­ba« H. Mine elvtárs tollából és a cikk ismertetése ni kam sí. nyújtott nr. ra, hogv a hallgatóik világméretekben lássák meg a szocializmus erőit, a párf Imtajjwis jelentőségét a munkás osztály harcának győzelmes útját, a mar xizmuslen inizmus e «lététének cselekvő erejét. „A marxizmus-'cninizrnus tanítása a háború és béke kérdéséről. A nem. zetközi helyset alakulása a második világháború után“ című anyaggal most foglalkozik u propaganda szeminári­um. Ezé,} u iéron hatalmas anyag áll rendelkezésünkre. A pártkiadvá- nyokbó' ezeket >s fel tudjuk hasz. r.áini. hogy nz „Anyag és Adatszol aállatás'’ 1952 áprilisi száma, milyen jói feltárja a jelenlegi nemzetközi helyset alakulását, mint például Sztá in elvtárs válasza amerikai lapszer­kesztők kérdésiére, Vagy D. Melnyl- kov: Mi is oy a .,keretsrerzödés1-? és B Ponomarjov: A gazdaság militari zálása és a proletariátus el nyomot ódé. sa a tókés országokban című cikkek megmutatják a Szovjetunió béké? építőmunkéját és az imperialista öt­szögök tervtót, hogv milyen eszközök­kel akarják a világot ketté szakitú- ni és kirobbantani a harmadik világ háborút. Folytatni lehetne még azoknak tanulmányoknak számát, amelyeket közvetlenül bevonhatunk a pártokty tás eszmei színvonalának emelése ér. dr;kében, de példának talán ez is elég. És, hogy ezt megtehossük, miit* denekelőü az szükséges, hogy mi­előbb magunk olvassuk el őke:, le­gyen meg bennünk az &z öntudat, •amely sohasem zárkózik el az Lgar eredmények közlésétől sohasem leiU véka a á a párt szervező, nevelő, iráu. nyitó munkája következtében elért eredményeket, hanem azokat úgy tu­datosítja, hogy ugyanakkor a halódás ellenes tábor rothadtságát, gazdasági rendszerének íarthatatlanságat ír meg­ismerteti. A módszer, amelynek segítségével közelebb hozzuk a hallgatóinkat, a tárgyalt anyag problémáihoz, tikkor a legjobb, ha mindjárt közvetlenül szcí- vősen az artyugho7, kapcsoljuk a hoz. záohrasoft cikket, tehát konkréten hív juk íel rá a figyelmet de sokat se gít az is, ha egy-egy mondatot, vagy esetleg részleteit felolvasunk, bár est sok időt vesz igénybe. Még az is tla. gyón előnyösnek bizonyult, hogy egv- egy eivtárs egészen röviden boszi moi a cikkről, ehhez azonban előzete­sen kei; megbeszélni a tárgyat és a vonatkozó cikket. Természetesen tíí-jd ez a? egyellek eszköze annak, hogy a kérdéseket kő. zelebb hozzuk a hallgatóinkhoz. Ezek mellett uagy°n hasznosnak bizonyult a történelmi adatokkal alátámasztott érve és. amelyeket a kiadványokban, vagy éppen a levéltárakban találton^ meg; vagy a filmek és a szép:roda; ion értékelése, amely elevenné, éiS vé tudja tenm; óz anyag mégis®éré ■ sét, ezen keresztül a marx.izmuS.lenV oirmus még ‘eljesebb győzelmét, n butzsoá gondolkodás maradványainak felszámolását, békénk megvédését munkánk öntudatál. u Szovjetunió iránti szeretet elmélyülését, pártunk politikájának hoiyos követését Konvoróczy (ivürfi középfokú prop, szem. vezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents