Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

2 W R Pl. á raw májtts » A% országgyűlés csütörtöki ülése 5ts országgyűlés csütörtöki ülésén „ polgári perrendtartásról, valamint m hisasságról, a családról ét a gyámságról szóló törvényjavaslatot tár ryalta. Megjelent az ülésen dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Má tyá»' Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a Minisztertanács elnöke. valamint a Minisztertanács számos tagja Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést, majd Tóth Endre előadó ismertette a polgári perrendtartásról szóló törvényjavas tatot, A törvényjavaslat vitájában Keleti Ferenc és Pesta László szólalt tel. Dr. Pesta László beszéde Der. Pesta László, a polgárt per­rend tártáéról szóló törvényjavaslat vi_ tájában a többi között a kővetkezőket mondotta: A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat nagy Jelentőségét ab­ban iá tóm, hogy komoly biztosítéko­kat nyújt népünk lokozott és tévé. kény részvételére a jogszolgáltatásnak ezen a területén. Kiemelkedik a javav bevezetése a polgári bíráskodásban. A régi magyar bíráskodási eljárás keresztülUkasul ét volt szőve a leg- körmönfontabb bürokratikus rend­szabályokkal. A bírói eljárás új, de. mokratikus szabályozásával #1 kelt tűnnie a bürokrácia * rémének az igazságszolgáltatásból. A bírói eljárás közvetlenebbé és demokratikusabbá tételét szolgálja a törvényjavas'atnak az a rendelkezé­se is, amely lehetővé teszi, hogy a peres fél mindazt, amit az ügy szem­pontjából lontosnak tart, személyeset» adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kell úgynevezett jogvédelemről gon­doskodnia ha ezt nem tartja szíiksé gesnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit világos, közérthető nyelven fogalmazza meg. Abban, a meggyőződésben, hogy az új törvény, javaslat hozzájárul hazánk fejlődésé­hez, őrömmel elfogadom. * Pesta László beszéde arán ax or­szággyűlés általánosságban és részié^ teiben elfogadta o polgári perrend-' tartásról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután megkezdte a házasságról, a családról és a gyám. Ságról szóié törvényjavaslat tárgyalá­sét, amelynek előadója Csa'a László volt. latból a népi ülnökök rendszerének \ Csala László előadói beszéde a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatról % házasságról, a esaládröi és a gyámságról szóló törvényjavaslat do.- gcaó népünk minden egyes tagját '«gközelebbül érintő életviszonyokat szabályozza Népköztársaságunk alkot_ márvyában lefektetett szocialista ef veknek megfelelően. Az előttünk fék. vő törvényjavaslat a házasságot egy férfi és egy nő szabad és önkéntes életközösségének tekinti. A javaslat megvalósítja alkotmá­nyunk. 50. paragrafusának azt a ren­delkezését, amely a nők és a férfiak egyenjogúságát biztosítja és kifejezés^ re juttatja, hogy alkotmányunk 51. paragrafusának az a rendc'kezéee, ■mely szerint Népköztársaságunk vé di a házasság és a család intézmé. nyét, nem üres szó csupán. Megmu­tatja. hogyan válik valósággá Itt is a, ifjúság fejlődésének és nevelésé­nek biztosítása. A tőkés társadalomban a megkő. tőtt házasságok nagyobb része nem a személyes és kölcsönös vonzalom, ha nem gazdasági érdekből, Igen sok esetben kényszerből jön létre A szocialista társadalom nem isme ri az érdekből, még kevésbbé a kény. szerből kötött házasságokat. Éppen ezért ez a házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi ieliogása. Sehol a vi­lágon, de tegkevésbbé a tőkés orszá. gokban, megközelítőleg sincs és nem lehet olyan, minden tekintetben meg­felelő családvédelem, mint a Szovjet. Ontó ban. A népi demokráciák is menz­aié maguk mögött hagyták ezen a (éren is az összes tőkés országokat. Nálunk, szembe,, a tőkés országok­kal, egyre inkább szaporodik a há- saaságkötések száma és erre va ó te leintettél is. Javaslatunk jelentősen egyszerűsíti a házasságkötés módját. Jelentősek a javaslatnak a házasság felbontására vonatkozó rendelkezései. A dolgozók érdeke: a házasság szi­lárdságának tartósságának, komolysá­gának új erkölcsi tartalmának meg­védése, a gyermekek nevelésének biz­tosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel ás a bíró nak különösen tekintettel keli lennie a kiskorú gyermekek érdekeire A könnyelműen, illetve meggondolatla­nul elhatározott válásoknak nincs helye. A bíróságnak külön előkészítő eljárásban kell a válni szándékozó házasfeleket meghallgatnia és csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapítja, hogy va'óban komoly és a'apos okról van szó. Javaslatunk biztosítja a nók egyen, jogúságának elvét a házasságban fs, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben * házastársaknak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, egy­másnak hűséggel tartoznak és köte'e- sek egymást támogatni Lakásukat egyetértve választják. A névviselés tekintetében pedig lehetővé teszi a fr'eség számára, hogy a házasságban Is megtarthassa leánykori nevét. A házasság alatt szerzett vagyon tekin­tetében a férjet és feleséget szintén egyenlő jogok illetik meg és szükség esetén külön vagyonukból is kötele­sek hozzájárulni a közös háztartás költségeinek fedezéséhez. A teljes egyenjogúság Jellemzi Ja. vas'atimkban • házas társak viszo­nyait az őket gyermekeik irányában megillető jogok és kötelességek te­kintetében is. A szülök kötelességé­vé teszi a javaslat, hogy a gyerme­ket megfelelően gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegít. i ék. Javaslatunk rendezi az örökbefoga­dás kérdését is. A ezocia ista jog­rendszerben csakis az lehet az örök­befogadás célja, hogy családi kapcso­latot létesítsen az örökbefogadó és a, o'.yan kiskorú örökbefogadott kő. zött, akinek szülei nem élnek vagy altit szülei megfelelően nevelni nem tudnak, hogy ezen keresztül a kis­korú csaádi nevelése biztosítva le­gyen. Ml ezt a törvényjavaslatot alkalm mosnak tartjuk arra. hogy a családi élet terén (s lelszámolja a rothadt ka pitalista erkölcsöket és az élenjáró szovjet jog példáját ésjapaszlalatail a mi körülményeink V%zött ie hasz. nálva a szocialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életet. Kérem a javaslat elíogadását. Halász Aladár felszólalása Halász Aladár fe-lszó'alásában a házasságról, a családról és a gyám­ságról szóló törvényjavaslatnak a há­zasságra vonatkozó részével foglal­kozott, Részletesen eémezte az ezzel kapcsolatos régi törvény keletkezésé nek körülményeit, majd így folytatta: Uj házassági jogunk nem ismeri azokat a forma', isztikus csökevénye. két, amelyek a felekezeti jogokból származtak át a régi törvénybe. A régi törvény szerint a házassá­got csak vétkesség alapján lehet fel­bontani. Uj házasségjogunk csak egv bontó okot ismer, amelyet akként je ölnie«, hogy annak komolynak és alaposnak kell lennie. Tehát nem a vétkességet kutatla a bíróság, hanem azt: tartha. tatlanná vált e a házasság, valóban tartósan s súlyosan van-e feldúlva az egyetértés. A házasság felbontására irányuló perek komolyságát biztosítja ez a rendelkezés Uj házassági fogunk nem nyújt módot a feleknek arra, hogy meg nem lévő bontó okot szín­leljenek, annak látszatát megteremtL sék. Ez a törvényjavaslat elősegíti, hogy a házastársak együttélése valódi és teljes életközösség legyen, egymást támogassák és gyermekeiket a szocia ista társadalom építésére és tovább fejlesztésére képes emberekké nevel, jék. Ki is az a Joszip Broz Tito? AGAROL TITORÓL is reámta­*•”•1- ián adat van már, amely be­bizonyítja, hogy a jugoszláv nép vé- reAezü hóhéra régóta kém és a mun. káaosziály me-gátalkodott ellensége. A harmincas években a Szovjetunió­ban tűnik fel, ahol a nép ellenségei, a trookisták azonnal felismerik ben. oe a felhasználható, megvásárolható árulót. Tito itt a politikai emigránst, az üldözött Jugoszláv kommunistát játaeza. ,,Waiter" néven él Moszkvá bon és három azóta leleplezett trockis­ta, Kun Béla, Valecklj és Trajcso Kotztov segítségével eléri, hogy Ju­goszláviába küldik pártmunkára. Ju­goszláviában akkor Gorkies a párt főtitkára. Tito legjobb barátságba, bi_ zalroas viszonyba kerül Gorkiccsal. Gorkicsot 1937 ben leleplezik, mint *»x angolok kémjét. A leleplezett áru­ló helyébe Tito lép, — aki nemcsak a pártban tölti be Gorkies heyét, ha­nem a kémszolgálatban is Ugyanak­kor kapcsolatba lép a jugoszláv fa. HiwtA rendőrséggel is. Tito, mihelyt szerephez jutott a Jugoszláv Kommu nisuu Pártban, azonnal megkezdte az e lenség utasításainak végrehajtását. Ö maga fecsegte kJ: „Amikor 1936 után kezdtem kevésbbé törődni a Ko­mintern irányításával, pártunk életé­ben döntő változások történtek.’“ — Amikor Tito egyszerűen félrctolta a pruletárintemaclonalizmus szervének, a Kominternnok tanácsait és segítsé­gét akkor kerültek be egymásután a pártba Tito cimborái, kémek és pro. vokátorok... Mi történt ezután? A németek meg rohanták Jugoszláviát. A jugoszláv hazafiak fegyvert ragadtak a meg szálló fasiszták ellen. És Tito? Hol volt Tito, amikor a becsületes kom­munisták a jugosz'áv nép felszabadító harcát szervezték? Tit« sietve csat­lakozott a harchoz — szavakban. —* 1941 nyarán, amikor a harc tetőpont­ján állt, Tito Belgrád utcáin, a Gc stapo ügynökeinek orra előtt setdlt, a legnépszerűbb kávéházakba járt és a leglényűzőbb városrészben lakott, a megszálló náci hadsereg főparancsnok­sága mellett... Tito, barátjával. Ran koviccsal együtt Beigrádban a Ge- stapot tájékoztatta arról, hogy mer. re vannak a partizánok, hol dolgoz­nak a törzskarok. Rankovicsot például ,el is fogták" a németek. Megtalálták nála a Központi Bizottság felhívását a felkelésre, a párt taláikozóhe yelnek címeit, fegyvert és pén-zt. Ebben az időben a nácik azonnal kivégeztek minden komnvunistát Jugoszláviában De Rankoviccsal, Tito barátjával, sa­ját kémükkel másképpen bántak. Kórm házba utalták és mindent megtettek, hogy a rendőrspicli sürgősen „meg- szökhessen.“ Tito azután kénytelen volt a par. tizének hadműveleti terültére utaz­ni. Vájjon azért hogy harcoljon hazája meg-izáKói elien? Dehogy. — 19414ŐI 1943-ig tárgyalásokat folyta­tott a németekkel, hogy abbahagyja a harcot abban az esetben, ha a né. metek beleegyeznek, hogy ő kormányt alakítson Jugoszláviában. Amikor már mindenki előtt vi'ágos volt hogy Hitlerék pusztulása közeledik, Tito abbahagyta ezeket a tárgyalásokat. Akik tudtak arról, hogy Tito o «érne lekkel tárgyalt, azok vagy ..baleset áldozatai lettek", vagy olyan front- szakaszra kerültek, ahol hamarosan hősi ha dit haltak. Titóék már okkor értették a módját, hogy elhallgatta*, sák a nekik kellemetlen embereket. A NÉMETEKKEL való együhmft. ködé* sokerer becsületes ju. gosz'áv hazafi é elébe került. A Szil leszka folyó völgyében példán Tito .saját hadműveleti terve'" nvomán a németek bekerítenék a partizánok fű erőit Több. mint tízezer harcos pusz­tult el. A köte.ékek parancsnokai egymásután pusztultak el — lehetetlen volt kitörni. Egyedül Tito és Ranko. vies menekültek meg, sorsukra bízva a harcosok ezreit. Az áru ónak a né­metek segítettel: — ezzel fizettek a harcosok Időm ölt véréért. Nemsokkal később ejiőtmyós nácik bokeritették a partizánok vezérkarát Tito kijelen­tette, hogy megadja magát a németek, nek. Arszo Jovanovics, a néphez hű kommunista vezető revolverrel kény- szeri'.ette a gyáva kémet, hogy hagy. ja el a főhadiszállást és tartson a harcoló csapatokkal... A MIKOR HITLEREK végpusziu ása már mindenki előtt egé­szen közelinek látszott, -egyszerre csal: amerikai és angol kémek váltották fői Tito náci barátait ChurchII1 saját fiát küldte Tilohoz és egymásután érkez­tek az angolszász tisztek Tito vezér­karához. Ugyanakkor jugoszláv ké. mek utaztak Svájcba, Franciaország­ba, Olaszországba. Angliába. hogy Tito parancsa szerint ott szolgáljanak Az amerikaiaknak. l‘N4 ben Tito és Al an Dulles (Dal. lesz), az amerikai kémszo'gá:0! akko­ri európai vezetője között titkos kap. csolat jött létre. Tito és az ameri­kaiak megállapodtak, hogy a Balká­non Tito megszervezi és irányítja a Szovjetunió, a népi demokráciák ét a kommunista pártok elleni romboló aknamunkát. Bezárul a kör. A trocklsta, aki az­zal a szándékkal m'nt 1934-ben Jugo. tsláviába, hogy a Szovjetunió, a mun. kn^ mozgalom ellen dolgozton, tíz év. vei később eladja egész Jugoszláviát az amerikaiaknak ssovjettllencs tá masrpont céljaira .., Miféie ftobvr ez n Tito? Eqy |ugn.. n :iv kemmunit ■>, tiki még nagyon I Rákosi Mátyás elvtárs távirata a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez-A Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének Pária. A Magyar Dolgozók Pártja ée az egész magyar nép mélységes felhá­borodással értesült a Francia Kommunista Párt vezetője, Jacques Ducim elvtárs letartóztatásáról Az amerikai Imperialista megszállók és franci» lakájiúk e gyalázatos orvtámadisa merénylőt a francia munkásosztály, Fi»* eiaország függetlensége, a béke Ugye ellen. A magyar dolgozó nép egy emberként tiltakozik a francia nép nagy fiának és azahadsághart-oMUiak letartóztatása ellen A Magyar Dolgozók Pártja a legteljesebb szolidaritásáról biztosítja nagy francia testvérpár tónkat a teljes győzelmet kivan a hósl harchoz, melyet t’ramlaorsaräg füg­getlenségéért, demokratikus szabadságáért és a békéért vfv. Ttudapcst, 1952 május 29. A Magyar Dolgozók Páréi« Központi Vezetősége RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár" A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye Jacques Duclos letartóztatásáról Párt» ttMrm Jucque» Duclos letar. térlátásának híre hé talmas felháboro­dást kelltett • francia dolgozók kőié­ben. A Francia Kommunist» Párt Politi­kai Bizottsága közleményt adott kJ. A közleményt az „Humanité" csütörtök reggeli száma közölte, a lapot azon­ban a rendőrség elkobozta. _A közlemény kiemeli: A kormány retteg a Párlsban és egész Franciaor­szágban Rldgway érkezése ellen és a béke mellett lezajlott tüntetések hatal­mas méretei miatt, ezért jutott azirtán amerikai gazdáival egyetértésben arra a felháborító elhatározásra, hogy le­tartóztatja Jacques Duclos t. Ez a le­tartóztatás jellegzetes fasiszta intézke. •lés, amely az egész országban óriási felháborodást kelt. A Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága ünnepélyesen felszólítja a dolgozókat, a demokratákat, — az ország függetlenségének és a súlyosan veszélyeztetett héttőének sorsán »térén viselő minden franciát, — hogy emel­jék fel hatalmas és eilenáÜihntiatlan tiltakozó szavukat. .Jacques Duclos letartóztatásába be­lenyugodni annyit jelentene, mint há­borúra, fasizmusra, katasztrófára Ítélni magunkat. Jacques Ducfos.t azonnal szálaidon kell bocsátani! Feihiofuk a munkásosztályt és Franciaország népét, hogy harcolja ki Jacques Duclos szar badonbocsátását“ — zenéli ki a kös- laméivy. Raymond Guyot, > Francia Kormon­nista Párt szujnamogyei szerveretén<*A titkára és F.ugane Hé’naff, a Páris kör­nyéki szRk szervezetek szövetségének főtitkára tiltakozó munkabeszüntetések re szóMtot ta fel a dolgozókat, hogy Jacques Duclos-t kiszabadítsák * há­borús u szilt ók karmai közül. ..A fasizmus nem kerekedik felül! A béke győzni fog" — érméit ki a frfllrí- váv , A francia bcliizrvminiázter Jacques Duclos 1 e (a rtózl áfásáról Péría (MIT Charles Brune fran­cia belügyminiszter az éjszaka folya­mán sajtóértekezleten „indokolta" Jacques Duclos letartóztatását. Brune Güíbbel* fegyvertárából kölcsönzött át­látszó hazugságokkal próbálta iga­zolni a példátlan gaztettet. Az este folyamán a karhatalom lefoglalta a X. kerületben Jacques Duclos gépkocsiját, amelyet a tünte­tések színhelyén láttak — mondotta a hol ügy miniszter, majd azt az egy- ügyficn otromba kijelentést kockáz­tatta meg, hogy Duclnst azért tartoz­tatták le, mert a gépkocsiban „revol­vert, Rumibotot, két postagalambot éa egy rá dió vevő készüléket- találtak. Jacques Duclost „tettenérés“ címén tartóztatták le. A Jobboldali „France Soir“ azt áfHV Ja, hogy két riportere jeden volt Jacque» Duclos letartóztatásakor. Dúc- loe gépkocsiját a Köztársaság tértől " nem messze tartóztatták fel, Jacques Duo'os feleségét, Gilbert* Dnelos-s és a gépkocsivezetőt is 'letartóztatták a az örszobára hurcolták. A csütörtöki lapok szerint Jacques Duclos mentelmi Jogának kérdését a parlament már csütörtökön tárgyal­hatja. A szerda esti párisi tüntetésnek egy halálos áldozata vau A szerda esti párisi rendörterrornak igen sok »ebesültje és egy halálos áldozata van. Belaid Hacine algiri régről, párisi emigrációja Idejéből is­merte, ezt mondta róla: „Már Páriá­ban rossz benyomást tett rám burzsoá magatartásával és fényűző életmód­jával, gyűrűivel é3 aranytárgyaivul kevéssé különbözött a francia búr- zsoától vagy egy idegentől, aki be. tolakodott a kommunisták kö*é.4i — Kémtársa, Kosziov így jellemezte Ti­to 1934 es viaelkedóKét: „Meggyőző­dése* irockista .. Gyülö etlel beszélt a Bolsevik Párt vehetőiről, az élükön álló Sztálinról...“ Egy francia újsúg- Írónő így látta: ,.Tengerzöld szemének hideg tényével állandó nyugtalanságot áru’t el. Kövér, ápolt kezével szünte. lenül csillogtatott egy olyan nagy gyémántot, amit egy maharadzsa kc- gyence Is megirigyelhetett volna tőle “ . Öntőit, hiú, a népeik békéje és szs. badrága fölött őrködő Szovjetunió és Sztálin elvtárs ellen gyü'ölködő kém — ez Tito. Azok pedig, akiket maga köré jfyüjtőtt régi és kipróbált ügynök rt voltak a különböző kómwervezeték­nek. Rankovícs, Kar del j és Kidrics a Gestapo ügynökei voltak. Veleblt az angolok kéme voát. Kocsa Popovlcs pedig, aki most „vezérkari főnők", amikor Páriában élt, mint idősebb hölgyek kitartottja, minden kémszer- veretnek „dogozott“. E? a banda fu. rakodott be a Jugoszláv Kommunista Párt é* a jugoszláv áltam legfonto­sabb helyeire.,, A TITO-BANDA kezdettől fogva az ímprrlaU^'ák balkáni ro­hamcsapatának szerepét töiiöíte be fontos láncszem volt abban az aljas, a népek szabadságára törő tervben, amelyet az tmperia isták ,,Operation X"-nek neveztek. (Részint az Or«Mgu» Béketa. *árt á el kbirioti „USA gyúr­ta M ■ 'ág délj határon ’ négy gyermeke» dolgozó »rem élvében. Belaid Hacinet a vas- és fémmun­kások kórházába szállították, de már nem tudtak rajta segíteni. Charles Tillon, volt miniszter, Anber vÜIlera peremváros polgármestere, lamint a helyi békebizottaág roefrtüzot- tai azonnal a kórházba siettek, hogy kegyelettel adózzanak a békeharoba« elesett dolgozónak, A csütörtökön reggel között hivat»' . lo-s adutok szerint a tüntetések sorá* 718 embert tartóztattak le. A francia floljro/ASk tiltakozó akciói Ducin? letartóztatása ellen A páriskörnvóki nagyü rém ékben * dolgozók felháborodottan tárgyalj** az eseményeket és megbeszélik * Jacques Duclos letartóztatása ellő* tiltakozó akciók módozatait Máris nagyarányú mepmozdulásokr* került sor az északi bányavidéken- Uensaii» ben Ötezer dolgozó vonuü fel a város utcáin, hogy követelj* Jscques Docloe haladéktalan szabadó" bocsátását. A bánvoridék különböző pontja'* tiltakozó munkabeazáintetéackre kor0< sor. A dolgozok egyes helvdVer ” órára hagyták abba a munkát. A ttzajnaineíryei l»ékenioziraloin v eze tödéjjének közleménye A saajnamegvei békém,>ZRS!.otn .^_ zetősége köt'croéciyt »doM ki. A kő*',, ménv megállapítja: Pária népe h** HUM töméiben vá!n*zoll » békemo*^ lom fölhívásán és tiltakozott nf t), lanti koa'letó tmdseregének élére „ nevezett Bdgsvnv Pranclaorafátb* kézé«# *t>B. . .f. A közlemény követeli n leterh’ jj, tot'uk hu'ndékíulni» szibadoobor** í sál. « „Éljen Párt* »énének küzd* "KfO j nm**H füige'lea'1 ■'"ért és » bé»1 fejeződik lie * köriemén»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents