Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

19S3 MÁJUS 28 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Geresdeo is csak a pártszervezet és a tanács együttműködése biztosítja a falu fejlődését WVort «ártér* % II. kongresszuson I'0Wott beszédében többek között a fcóvetkeaőket mondotta: „ötéves ter­hűnk végrehajtáséiban, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében óriási feladat hárul az á'Ilam- •parátusra, elsősorban a községi, já­rasd és megyei tanácsokra... Túlzás léikül el lehet mondani, hogy jó ta­nácsok nélkül nemcsak jó közigazga •áe, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz“ Rákosi ehrtárs a továbbiak­on megmondotta azt is, hogy ahol jé a pártszervezetek és a tanácsok tózötti viszony, ott a tanácsok mű­ködése jó és egészséges, de ahol nem I?y van, ott... „rossz a közigazgatás, ** élelembcgyüjtés, az adózás, nem •őrödnek a termelőszövetkezetekkel a tanácsok, emiatt nem megfelelő a fej­lődés e téren“. A tanácselnök elfojtja a bírálatot Geresden azonban jó néhányat». nem akarják ezt megérteni és különösen ~~ ami a legnagyobb baj — a falu kél első embere: a falusi pártszervezet khkára, Cegle eCvtárs és a falusi ta- •ács elnöke, Bába élvtársnö. Cégi« elvtárs a tanács végrehajtó ®’<»ottságj ülésére elmegy ugyan, meg­éri, hogyan állnak a begyűjtéssel, de Cégsem törődik úgy a tanács munká­iéval, ahogy azt Rákosi elvtárs a II. knngersszuson megjelölte számunkra. Cegle elvtársnak a végrehajtó bl­»ottsági üléseken javaslatokat és segítséget (kellene adni, Például arról is, hogy azokat a ne­hézségeket, amelyek a sertésbegyüjtés- még fennállnak, hogyan lehelne kiszámolni. Az ellenőrzésnek is rend­szeresnek és következetesnek kellene kuni«. Meghatározott időpontokban l**szélgetm kellene a tanácselnök elv- ^Ársnövel, i»e kellene számoltatni a Sonkájáról. Még helytelenebb Bába elvtársnő ál­láspontja. Cegle elvtárs bírálata, — **i bizony nem valami sűrű — a leg­többször veszekedésbe fut, mert Bába 'Ivtárinő egyszerűen személyeskedés ®ek veszi a bírálatot. Szóban elismeri *gyan a párt vezelőszerepéf, a való- •éghan azonban nem azt nézi, hogy Wie elvtárs, mint a falusi pártszer- titkára a pártot képviseli. A hi­zlalókra a legtöbbször azt válaszolja. hogy „váltósnak te“. Sok jel mutat arra Is, hogy Bába elvtársnő elfojtja a bírálatot, ön- kényeskedik. Ezért a falu dolgozó parasztjai nem­csak, hogy nem merik bírálni, hanem sokszor még el sem mennek a gyűlé­sekre, ahol Bába élvtársnö ott van. Ez odáig fajult, hogy taggyűléseken is csak kelten vagy hárman jeCennek meg, mert a párttagok egyrésze, mint például Szökőos Elekné kijelentette, hogy inkább másutt fog még tag bélye­get is fizetni, de ő nem tűri azt, hogy Bába elvtársnő így bánjon veie. Nem segíti a tszcs-t Ennek az áldatlan állapotnak sú- lyos következményei kihatnak az egész falu életére és fejlődésére. A falu dolgozói nem érzik magukénak a tanácsot, nem is bírálják. De ez nem­csak a falura hat ki, hanem kihat kü­lönösen a termelőszövetkezet fejlődé­sére. A trrmelőszövetkezet megalaku­lása óta számban nem igen gyarapo­dott, mert a kívülállók nem a legjobb példái látják. A tszcs párttitkárát Bá ba élvtársnö még végrehajlóbizottsúgi ülésekre is elfelejti meghívni. De neme.sak a gyűlésekre nem hívja meg. hanem más téren sem segít) munkáját. A tszcs pártszervezetének és annak vezetőinek meg kell követelniők, hogy a tanács segítse a tszcs munkáját. A termelőszövetkezetek előtt nagy fel­adatok állnak. Ezeket a feladatokat sikeresen megoldani csak erős, jól mű ködő pártszervezettel lehet. A párt­öri, Dunaszekcső-szigeti úttörők a fémgyűjtés megkezdése óta lelkesen járjuk a lakóterületeket, hogy minden fémet, vasat, összogyüjtsünk, Verseny­re hívtuk egymást „Ki gyűjt ma töb­bet, mint tegnap“ jelszóval. A pajtá­sok két nap alatt sokat gyűjtöttek. Vannak olyanok is, akik egyénenként 120—lőO kilogramot is hoztak a fém- gyűjtőhelyre. Átlagos napi gyűjtési eredményünk egyénenként 25 kilo­gram. szervezet feladata, hogy elmélyítse a szövetkezet minden tagjában a szö­vetkezeti vagyon gyarapításának, óvá­sának gondolatát. A kommunistáknak kell példát mutatniok. lappén ezért meg kell követelni a pártszervezetnek, hogy a tanács mindenben világosítsa fel őket, hogy tudják azt úgy a csép- lésnél, vagy behordásnál, hogyan gaz­dálkodjanak. A hibák kijavítását a pártszervezet megerősítésével kell kezdeni. össze kell fogni « tagságot, rendisze­ressé kell tenni' a vezetőségi ütéseket. Az élenjáró párttagokat meg kell bízni a dolgozó parasztok párttaggá neve­lésével. A falusi népnevelő gárdát is be kell venni az oktatásba, mozgósí­tani kell őket, mert a népnevelők ma még politikailag igen képzetlenek. (Többször előfordult, hogy a népneve­lők csak úgy tudtak agitálni a be­gyűjtés mellett, „hogy ez kell, erre szükség van“.) Ugyanekkor a pártszervezet az ed­diginél «okkal jobban bírálja, ellenőrizze és »cgftse a tnnáes mun­káját, támaszkodjék a falu dolgozó paraszt­ságára, számoltassa be előttük a meg­választott tanácstagokat. A tanácsta­gok őnbfrálata, a pártszervezet és a dolgozó parasztok segítsége, a biztos és egyedüli út ahhoz, hogy a gercsdi tanács is kijavítsa hibáit és teljesít­hesse a II. kongresszuson is megjelölt feladatát. Vidáman gurftják a pajtások a vas- kerekeket s mosolyogva adja át a ve­zető pajtásnak a kis Juhász Teri, aki csak első osztályos, de már tudja, mi az úttörő kötelessége. A fémgyűjtés befejezéséig még sokat akarunk gyűj­teni, mert tudjuk, hogy államunknak, saját magunknak adjuk. Több vas, több traktor, több kenyér, boldogabb élet jut a dolgozóknak. Sziits László Dunaszekcsű, ált. iskola. Á dunaszekcsőszigeti úttörők példát mutatnak a fémgyűjtésben A siimonyi dolgozók egyik legnagyobb ellensége: Gedeon Sándor esperes-plébános „Mert ba « tömeggel egészen «1 tudják hitetni, hogy van más­világ, akkor az nekik hagyja ezt •z egyiket. E* őnekik ez Is elég.“ (Mikszáth Kálmán: Uj Zrínyié»*) „ ^aranya megye sellyei járásában vau **«nony község. Nem nagy, non híres **ki *z, mégis bű»*kélke<ilhelik jócskán ^dnrényakkel, «Ikerokkel. Itt van pél- ■éjwifc mindjárt a tógazdaság: fó 20 **ótalSil;nl túlleljeittelte elmúlt ne- *V*<féuí tervét és a gazdaság kormmu- dolgozód a*on vamjaik, hogy efo- a negyedben még magasabb Százalékban túlteljesítsék felemelt tervüket, N* nézzük meg a beadást! A község J’JgoaM baromfiból 113. tojásból 90.5, .falóiból 80 százalékra teljesítették ■ térítőkét. Természetesen a község fnjlftdött. Telefon köti már össze a ^«forsaL, artézrkút, híd, iskola épült és Jól halad a begyűjtés, az év végére ^án más- kultúr háza is lesz Snmony. . Á dolgozóknak természetesen tetszik l,égü.k fejlődése. Tetszik nekik, >2^ könnyebben, boldogabban, szil- ''Ion élnek, tetszik nekik, hogy már kdl ha jlonganink a íöldnsúr előtt. °*V mar nem kell megaüvege In iök jj jj**” Haraszti száradon urat én nem , -oemzetes asszonyunk“ szólítaniuk bt !J*r**ztveré>»ben, nepnyuzásban „vi- * százados úr feleségét. 'V-r^ vannak még olyanok to, akik- ** a váho/Vs nem tetszik. Ign* ^ v*mák kisebbségben. így pMdúiil w füllik a foga a változáshoz a vá n’Vhurcolk odntt vitéz Harasrtóék. «ak tn°K barálniikTisk, a falu kwlákjai- y nem tetszik a fejlődés a „VI­L^.I'P" lakóinak, Horthy meghitt cm- •in 'i^ Mn' tőkééit pétiig nvn tetszik ^Ja'b aki ereket ur. elégetlclleuekct b-s V:.*^***l alá összefogj*. a fahl espe •Iái1|’’•'^nótának: Gedeon Wndonnnk. * n Is letsrene neki az, hogy telefonon beszél, hogv gvc- *k '*koláha jár, hogy a volt rongyo- f8é»z»«'gct. lis/la viarl ismnk és * fai í közelebb hozta a várost tat»' mór?; Hiszen így egyre kevesebb •z/ tad majd mrgrzédUcui aieséj,­vei, egyre kevesebben hiszik el neki, hogy ez a világ a siralom völgye és majd ott, ,másvilágon" nyeri e! az em­ber a jutalmát. Ezek a fetvilágosodolt emberek már csökönyösen (és a pap szerint oktalanul) ragaszodnak hozzá, hoigy jó munkájuk jutalmát már itt, a földön megkapják, így hát Gedeon Sándor esperes úr mindent megtesz, hogy az embereket a maga módján „felvilágosítsa“, hogy akadályozza országépftő, saját magu­kat is gyarapító munkájukat. Nem egyszer célzott már rá, hogy legjobb azon a módon dolgozni, ahogy azt az ember már őregapjálól is látta é* azt sem felejti megemlíteni olykor-olykor — ha megfelelő társaságban érzi ma gát, — hogy előbb az istennek rója le a nép „tartozását“ és csak azután „másnak“. Az ««per« úrnak ez sem tetszett, hogy a gyermekek egyre inkább ki kerülitek befolyása aiól. Tiz apróság például hegedülni akart Akadt is vol­na tanítójuk. Keresztes elvtárs, aki is­meri a szárazta titkát. Azonban a pap működésbe lépett: a gyermekek egy- részét lebeszélte a tanulásról azzal, hogy „istentelen dolog az sokkal helyesebb, ha a hit tételeivel foglal, koztok az alatt az*riö alatt.“ Persze most már sóvár, vágyó szemekkel nézik az eltanácsolt gyermekele tár­saikat, akik nem hallgattak az espe­resre és ifiú-T vigan húzzák a leg­szebb magyflT és szovjet dalokat, mcvzga'ml indulókat. Nem véletlen az sem, hogy Sumony. ban május elsején éppen akkor szó­lalt meg a miséne hívó harang, mi­kor a felvonulás a legszebben kibon­takozott. Persze a kommunisták most sem hagyták, hogy a pap provokációja felborítsa az ünnepséget. Ifjabb Szűcs János elvtárs megmagyarázta a dolgozók, nak, hogy mi a célja Gedeon Sán dórnak, de megmagyarázta a haran- gozóknak is, hogy ma már nem fehet megzavarni a munkásosztály és a do'gozó parasztság egyik legnagyobb ünnepnaplát. , fixek alán *ennévzete*c*J senki «ein csodállkozhatík azon, hogy Gedeon Sándor megtagadta a békeív aláírását és csak második felszólításra kanya- rította oda a nevét nagy-keservesen és az sem csodálatos, hogy a béke, a termelő munka, ez ellensége nem hajlandó résstvenni a papi békebisottság munkájában, csak ha az „Aula“ erre engedélyt ad. Vájjon miért kell engedély Gedeon Sándornak ahhoz, hogy résztvegyen a békeharcban és máért nsm vári sem- miíée felsőbb hozzájárulást, mikor kukáik barátainak tett apróbb-nagyobb szolgálatokat?! Mert Gedeon Sándor, aSq egyszeri­ben eltoloefkezik az állam és egyház között történt megegyezésről, a püs. pöki kair és a katolikus papság ígé­reteiről. miikor a béke ügyéről van szó, nem vár felsőbb utasításokra, az „Aula“ hozzájáru’ására, ha demokrá- ciaollenes, népel'erues cselekedetről kell dönteni. „Vitéz" Haraszti „száza­dos úr" százholdas földbirtokos zász. Iáit, mezőgazdasági felszerelését is ad­dig rejtegette az esperes, amíg a lei­háborodott dolgozók lel nem jelentet- ték. De szereti 6 a földbirtokosszagot 100 holdon alul is. Ezért lakik nála még most Is Viczc Géza abaligeti 60 ho'das kulák, aki most a halgazdaság munkáját igyekszik hátramozdítani. Ä sumonyi esperesplébános gyűlöli a békét, a népi demokráciát, a pár. tot és a dolgozó népet. Persze van, amit szeret Gedeon plébános úr Í3, így szereti a pénzt, a földbirtokosokat, a kulákokat, a ledér, könnyű életet. Ismeri már a sumonyiak nagy több­sége a papot. Tudják hogy 6 a falu egyik esküdt ellensége. Azonban nem elég ezt tudni! Tárja lel a pártszer­vezet az esperes úr valamennyi sö­tét bűnét, ismertesse a még létreve. zeteti dolgozók között azt a kártevő, népcllenes munkát, melyet a pap és hasonszőrű társai végeznek! E harc közben újabb eredmények születnek majd, megnyílik a még gyorsabb fej­lődés útja és még szebb, még gazda­gabb eredményekkel büszkélkedhet­nek majd megyeszorte a »unvonyi dől. gőzök. A ééfáerf/ BEK£MOZGAlMUHK HIÚÉI ................. ........—--------- ■&-* Sc hwarcz elvtársnő a béketalálkozóra készül Schwajcz Hajnalka a Mezőgazdasá. gi Szerárugyúrban dolgozik, öt vá­lasztották meg a dolgozók küldöttnek a június 1-i béketalá kozóra. Schwarcz elvtársinő nem igen szeret magáról beszélni, sokkal jobb a,„ szereti a „mi“ szót, mint az ..ém"-t. Pedig Schwarcz elvtársnő a gyár egyik legjobb auto­mata hegesztője. 119—120 százalékos átlagteljesitéssel dolgozik. D<e halígas. suk meg ót. — Amikor békeküJdöttnek választot­tak meg, először kissé visszariadtam — mond/a. — Persze nem a leladaL tői ijedtem meg, de ilyen tömeg előtt még nem beszéltem. Az etvtár^li azt mondták azonban, hogy én meg telelek, így elvállaltam és felajánlást tettem. Vállaltam, hogy az akkori 110 százalékos teljesítményemet továbbra is tartom hogy segítek Engels Já­nosáé elvtársnőnek, átadom műnka. módszeremet. Felajánlottam, hogy tíz tagot szervezek be a béJrebizottságba. Schwarcz élvtársnö vállalásait telje­sítette, sót tú'lteljesitette. Teljesítmé­nyét azóta 119—120 százalékra emel­te. Enge'.s elvtársinő Is 110 százalé­kot teljesít már a régebbi 105 száza, lék helyett. A tíz új békebizottsági tagot is beszervezte és folytathatnánk tovább ezt a felsorolást. A múltkor például a porcelángyári nő bizottságtól versenykihívást kaptak, hogy a béke héten ki ér el nagyobb százalékot- Schwarcz elvtársnő, mint az üzemi bizottság nöfeleJősp nemcsak a terme, lésben mutatta meg az asszonyoknak, hogy hogyan kell dolgozatok, hanem a deli ebédidőket is kihasználta és ki­használja a gyár nődolgozóinak a ne­velésére. Ebédidő alatt kihirdeti a haugoshiradó az eredményeket, meg. dicséri a legjobban dolgozókat és a legjobban dolgozóknak cukorkát is ajándékoznak ... Schwarcz eívtánsnő nemcsak a gyárban dolgozik ilyen jól. Munkaidő után többször meg át­hatjuk, hogy Schwarcz élvtársnö a óobozgyárba siet. Vájjon mit keres ott? Erre is eredmények válaszol­nak: A dobozgyárban igen aktív és jó békebizottság van. Egy évvel ez­előtt pedig még más volt a helyzet. Azután kezdett Schwarcz elvtársnő a dobozgyári békebizottságnak segíteni. Vájjon mi az az erő és energia ami Schwarcz elvtáranőt fáradhatatlanná teszi a békeharcban? Az, hogy a mi bénkénket rajongásig szereti Vájjon nriórt ezereti Schwarcz élvtársnö amy- nyira a békét? — Fiatal vagyok, de tudom már, hogy milyen szenvedést jelent a há ború — mondja. — Az első világhá­ború után szüleim küllőidre menekül. lek. Elüldözték őket, mert apám kom­munista volt, En is küllőidén szület­tem. Amikor a németek megrohanták Jugoszláviát, minket is deportáltak. Pedig alig voltam még 16 éves akkor. Németországba hajtottak bennünket, mint a barmokat és otf dolgoztunk, mint deportáltak. Éhesen, tagyoskod. va és összezsúfolva. Annyi helyünk volt csak a számunkra kijelölt szo­bában hogy lefeküdhettünk. Csak a leiszabaduláskor tudtunk hazajönni ebből a pokolból. Semmink se volt először. Csak épp az a rongyos ru. ha, ami rajtunk volt. De most kelI elnézni hozzánk Szebbnél szebb ru­háink vannak ágyneműink és jól étünk. En Is jól keresek. Ezt nem akarom én odaadni a háborúnak. E% azért harcotok a háború ellen, hogy ez a múlt soha többé ne térjen visz. na. Amikor pedig megkérdezzék Schwarcz elvtáranőt. hogyan készül a béketalálkozÓTa — egvsBerüeo éa röviden így válaszol-: Minél többet, jobbat és szebbel fogok nyújtani további munkámban. Beszéljenek most már a tetteik ... A komlói Feltáró Vállalat dolgozói teljesítették a béketalálkozó tiszteletére tett vállalásukat A komltój Feltáró VÁltalat dolgozói lelkes harcot indítottak a tízezer fo­lyóméter feltárás eléréséért. A bri­gádok lelkes vállalásokkal és tervük túlteljesítésével készülnek a június eíhsejei béke találkozóra. A béketalálkozó tiszteletére vállal­tunknál 297 dolgozó tett vállalást ter­vének túlteljesítésére. A brigádok pá. rosverseuyre hívták ki egymást. Finck András brigádja versenyre hívta Tatai Imre brigádját. To fai Im­re a versenykihívást elfogadta és vállalta, hogy a béketalálkozó tiszte­letére napi 154 iolyóméler feltárás helyett három métert teljesítenek. A Tatai-brigád a mai napig az előirt 29 folyóméter helyett 57 folyómétert hajtott Id. Ez napi 3.1 méteres telje- sátményt jelenít. A FinciLbrigád a rossz munkabeíyi körülmények miatt lemaradt és tervéi jelenleg csak 90 százalékra teljesíti. A brigád tagjai azonban a rossz mun­kakörülmények ellenére csügged­tek el és munkájuk helyes átszerve­zésével pótolni fogják a 3 méteres lemaradást, A Feltáró VATlatat doftgozól feiajárv lotiák, hogy a vállalat június «le*jé ig őt százalékkal túlteljesíti tervét. Teljesítettük felajánlásunkat, mert át­lagosan 126 6 százalékot értünk el « tervteljesítésben. Tehát 110.5 lolyómé. tér leltárás túlteljesítésével járultunk hozzá nagy békeművünk, a Sztálin Vasmű szénnel való táplálásához. Vállalatunk dogoaói lelkesen csat­lakoztak Mo-inAr István, Komló váro­si DlSZjzervezö titkár kezdem én vezé- séhez, a havi száz folyómétere« feltá­rási mozgalomhoz. A csatlakozó bri­gádok ciklusos munkamódszerrel, munkaidejük tg jea kihasználásával, a munkaíegyetam megszüárdítésával akarják végrehajtani komoly véltalá- sukat, A brigádok között kialakult leik* verseny mozgalom támogatására telje sen felkészültek műszaki vezetőink. Generáijavítoitá’k a rakodógépeiket, s fúró szárakat elkészítették, ezenkívül elegendő üres csillét és eürített leve. gőt biztosítanak a dolgozók részér«. Schmidt Tibor versenyfeiefúz. Komló. Vagy esemény Drávaszabolcson Vasárnap délután mint a szélvész járta be Drávaszabohcsot a Mn Jak. sa József 25,000 forintot nyert • sorsoláson! Jaksa Józsel maga is meglepődött, de alaposan, mikor a jó hírt megliallotta a takarékpénz­tár embereitől. Hiszen nem remélt ő ilyen nyereséget! Azt tudta hogy a pénzt — mind az 1500 forintot, amit jegyzett — visszakapja, de ilyenre azért nem remélt. Hogy is számíthattam volna ~ mondogatja még ma fs — mikor lá­tom, mennyi/ kaptunk ezen felül Is Felépült az új házam — mert itt az egész falut rombadöntötte a hábo­rú — tavaly bevezettettem a vil. hnyt, megszépült az életem. Persze a 25 ezer forintos nyere­mény még szebbé teszi Jaksáék éleiét. A 12 holdon eddig is meg­termelt a mindennapi, meg annál jóval több, hiszen megadlak min­dent a tőidnek, ami csak kellett, így aztán nem csoda, ha Jaksa Józsel az élenjáró beadók közé kerül. 530 százaiéira teljesítette vágómarhabeadását tojásból har­minccal túlhaladta egész évi köte. lességét és az ólban már ott hízik, gömbőlyödik egy sertés az J953-as beadás teljesítésére. Természetesen azért nem okoz gondot: mire költ­sék a nyereményt. Von még építeni- való a ház körül, bútorra, ruhára, rádióra meg aztán takarékbetétre te telik belőle. Bőven megtérült hát Jaksa Jó- ueinejt. w at 15QP torsát, mii «* wakfdefén kölcsönadott az ország­nak. Igaz, Jaksa Józsel nem is gondolt rá, hogy Ilyen busásan ka­matozik a pénze, ö csak arra gon. dőlt mikor a kölcsönt jegyezte, hogy mit szenevedett Drávaszabolcs — ez a határszéli község a háború alatt, hogyan menekült el felesé­ge és akkor még alig négy éves kis Ha, Idegen faluba, Szavára, a pusztítás, a vész elől. — Egy ép ház nem maradt « faluban. Kinek az apja, kinek az anyja hiányzóit... Nem óhajtja egyikőnk sem rossza, ami akkor yolt! — Így emlékszik vissza a 25 ezer forintos nyeremény boldog tu­lajdonosa a háború Idejére, ak,- már jegyzéskor tudta, hogy a kölcsön­adott pénzzel is segít megóvni fa. luiát családját egy újabb háború borzalmaitól. 'A pusztítás ideje elmúlt A föle- magnyi kis Jaksa Attilából azóta kéksapkás uttötő, oklevéllel kitün­tetett tanuló lett. Ha édesanyja be­szél róla, csak így jellemzi: Annak a gyereknek a gép m élete... Számolni is szeret Úgy gondolom, mérnök lesz belőle. Márpedig ha ők így akarják, flle. kor úgy fesz. Mérnök le»z Attilá­ból, olyan mérnök, aki a béke új erődjeit: a gyárakat, iizemekct, »e- glt építeni, üzemeltetni. Mérnököt farag belőle az állam új ajándék­ként a telelőn, a villany, a húz. « 2» *s*r tanai nyre-ong mellé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents