Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

2 NAPLÓ IMS MÁJt'S ST Az Egyesült Államok kormányának a szovjet kormányhoz intézett május 13-i jegyzéke és a szovjet kormány május 24-i válaszjegyzéke Moszkva (TASZSZ): Ez év május 13 cm a Szovjetunió külügyminiszte. re az Egyesült Államok, Nagybritarmia és Franciaország moszkvait nagy- követségétől megkapta az Egyesült Államok, Nagybritannia és Francia, ország kormányának hasonló tartalmú jegyzékét, válaszul a szovjet kor­mány április S.i jegyzékére a német békeszerződésről. Május 24.én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta az Egyesült Államok. Nagybritannia és Franciaország nagykövetségéhez a szovjet kor rru'my válasz jegyzékeit. Az Egyesült Államok kormányának 1952 május 13-i jegyzéke Az, Egyesült Államok kormányának Jegyzéke azt állítja, bogy a7 Egyesült Aií-amo-k kormánya kész tárgyalásokat kezdeni a szovjet kormánnyal a német kérdés,megoldására és a tárgyalások­ká; kapcsolatban előkészületeket ja­vasol. A jegyzék a továbbiakban szembe­száll a szovjet kormány legutóbbi jegyzékének ama kitételével. hogy Németország nem csatlakozhat ,.a ha­talmak ilyen vagy olyan csoportosulá­sához, amely bármely békeszerető ál­lom ’elle.n irányul, sőt azt a kijelen­tést kockáztatja meg hogy Németor­szággal kapcsolatos politikája a bé­kéhez vezető utat jeleníti. A német békeszerződést csak abban az esetben lehet ktdoigozinl, ha létez­ni fog az össznéin-et kormány, ame. Ivet szabad választások eredménye ként alakítottak meg és amelynek le­hetősége va-n teljes szabadsággal résztfvenni a szerződés megvitatásá­ban, hangzik a továbbiakban az ame­rikai jegyzék, majd kijeliemti. hog,v a német, választásokat nemzetközi vizs­gálatnak kell megelőznie Németország egész területén. Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke ezuíán ígry folytatja: Az Egyesült Állomok kormánya, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányának beleegyezésével és a német Szövetségi Köztársaság kormá. nyával, valamint a berlini német ha­tóságokkal folytatott tanácskozás után a következő javaslatokat teszi: 1 Az elfogulatlan bizottságnak • azonnal meg kel állapítania, hogy Németország szovjet övezetében, továbbá a Német Szövetségi Köztár­saságban, valamint Berlin minden övezetében megvannak-e a szabad vá­lasztások megtartásához szükséges fel­tételek és ha'nincsenek lépéseket kell ajánlania a Németországban fele ős. ségiet viselő négy hatalomnak, ame­lyeket [Ayen feltételek megteremtésé­re meg kell tenni... A négy hata­lomnak biztosítania kell a szükséges feltételeiket, hogy ez a bizottság vizs. gálatok folytathasson a Némát Szö­vetségi Köztársaságban, a szovjet öve. zetben és Berlin minden övezetében. A három nyugati hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya már kijelentette, hogy kész ezt megtenni, O A négy hatalomnak erre a cél- “• ra az Egyesült Nemzetek bizott­ságát kela felhasználnia, amely máT látszik. Az láthatóan a leggyorsabb és a leggyakorlaitibb módja a cselek­vésinek. O Noha az Egyesült Államok kor. '-*• m-árnya határozottan előnyben részesíti a 2. pontban kifejtett eljá­rást, kész megvizsgálni bármely más gyakorlati és konkrét javaslatot az elfogulaitlap vizsgálóbizottságra vonat, kozó lag, amelyet a szovjet kormány javasolni kíván... azzal a fettétellel, hogy ezek a javaslatok elő fogják segíteni a szabad válisztások leggyor­sabb megtartását egész Németország, ban. Amint ennek az elfogulatlan * bizottságnak a jelentése elké­szül az Egyesük Királyság, az Egye­sült Államok, Franciaország és a Szovjetunió konnányánafe képviselői találkoznak, hogv megvizsgálják a je­lentést abból a célból, hogy meg. egyezzenek: A \ A szabad választások legha- ‘ */ mainabb történő megtartásában egész Németországban,, beleértve a megfelelő feltételek megteremtését ott, ahoi ez szükséges és Q\ a biztosítékokról, amelyeket a négy hatalomnak kell ad­nia arm vonatkozólag, hogy ezeknek a szabad választásoknak eredménye­képpen megalakított össznémet kor_ mány rendelkezni fog a szükséges cselekvési szabadsággal a békeszerző­dés életbelépése előtti időszakban.'* A szovjet kormány 1952 május 24-i jegyzéke A »zenjét kormány az Egyesült Ál­lamok kormányának ezév május 13-án kelt jegyzékével kapcsolatban szüksé­gesnek tartja kijelenteni a következő­ket: I A német kérdés megoldásának ■* * halaszthatatlanságáról és c kér­désnek u nyugati hatalmak által jegy- eékváltással való halogatásáról. A szovjet kormány ezév március 10-( jegyzékében javasolta az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország kormányának, hogy közö­sen vitassák meg a német békeszerző­dés megkötésének és az össznémet kor mány megalakításának kérdését. A szovjet kormány, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a német békeszerző­dés előkészítését, előterjesztette szer­ződéstervezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész megvizsgálni más lehetsé­ges javaslatokat is ebben a kérdésben. A szovjet kormány szükségesnek tar­totta és tartja ennek a kérdésnek ha lariéktalan megoldását, mert szem előtt tartja az európai béke megerő­sítésének érdekeit annak azüksé gességét, hogy teljesíteni kell a német »ép jogos nemzeti követeléseit. Mivel az Egyesült Államok kormányának március 25 1 válaszjegyzékében az ttsAznémet kormány megalakításával kapcsolatban javasolták a németor­szági általános választások megtar­tása feltételeinek kivizsgálását, a szov­jet kormány április 9-i jegyzékében elfogadta ezt a javaslatot, ragaszko­dott azonban ahhoz, hogy az említett vizsgálatot ne az Egyesült Nemzetek Szervezetének bizottsága végezze, amelynek hatáskörébe nein tartoznak a Németországra vonatkozó békés ren dezés kérdései — hanem a Németor­szágban megszállási funkciókat telje­sítő négy hatalom elfogulatlan bizott­sága. A szovjet kormány egyúttal má­sodszor Is javasolta az Egyesült Ál­lamok kormányának, valamint Nagy­britannia és Franciaország kormányá­nak, hogy ne halasszák tovább a né­met békeszerződés, valamint Német­ország egysége és az össznémet kor­mány megalakítása kérdésének meg­vizsgálását. Noha a szovjet kormány elfogadta az Egyesült Államok kor­mányának azt a javaslatát, hogy vizsgálják meg, mrgvannak-c Német­országban a szabad, általános válasz­tások megtartásának feltételei, noha a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy a négy hatalom közötti meg­egyezés alapján nevezzenek ki bizott­ságot ilyen vizsgálat megtartására, biztosítja az említett bizottság tár­gyilagosságát és elfogulatlanságát — a német békeszerződés és Németország egyesítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült Államok kormányá­nak május 13-i jegyzéke tanúsítja, Ismét elhalasztják bizonytalan időre. Az említett jegyzékből látható, hogy az Kgyesült Államok kormánya eluta­sítja. hogy a négy hatalom végre mindrn huzavona nélkül hozzáfogjon ezeknek a kérdéseknek a megvitatá­sához. Az Egyesült Államok kormá­nya ehelyett május 13-i jegyzékében egész sor új, előzetes feltételt tűzött ki, amelyeket március 25-1 jegyzéké­ben nem tűzött ki és amelyekről most Javasolja a megállapodást jegysékvál tás folytatása útján, még mielőtt a közvetlen tárgyalásokat megkezdenék, így az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében javasolja, bogy a közvetlen tárgyalások inegkez rtésc elüti állapodjanak meg „a tár­gyalások kereteit és megtárgyalandó alapvető problémákat illetően“ és hogy folytassák a jegyzékváltást n né­metországi általános választások fel­tételeit vizsgáló M/otLság összetételé­ről és funkcióiról. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is ha­lasztja a német békeszerződés meg­kötését, valamint Németország egyesí­tése és az össznémet kormány meg­alakítása kérdésének megoldását. Csak ezzel lehet magyarázni azt a körül­ményt, hogy az Egyesült Államok kor­mánya május 13-1 jegyzékében Ismét több kérdést vetett fel az anélkül Is több hónapja húzódó jegyzékváltás folytatása érdekében, ahelyett, hoyy a négy hatalom hozzáfogna a közvet len tárgyalásokhoz és megkezdené a német békeszerződés és az összes ezzel kapcsolatos kérdések közös megvizs­gálását. Ebben a helyzetben mind Német országban, mind Németországon kívül szükségszerűen megerősödik az a véle­mény, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a valóságban nem törekszik arra, hogy a békeszerződést megkös­sék és vegetressenek Németország megosztásának. A békeszerződés meg­kötése és Németország egyesítése nélkül azonban nem lehet helyreállíta­ni a független és teljes jogú német államot, amely az egész német nép Igazi akaratát fejezi ki. 2 A nyugati hatalmak Nyugat Németországgal kötött külön egyezményeiről és azokról a kísérle leikről, amelyekkel ki akarnak térni a német békeszerződés megkötése elől­A szovjet kormány szükségesnek tartja külön felhívni a figyelmet arra. hogy az Egyesült Államok kormánya. Nagybritannia és Franciaország kor­mányánál együtt, a folytatódó jegyzék váltással egyidejűleg külön tárgyalá­sokat folytat Nyugat-Németnrszág bonni kormányával az úgynevezett ke* retszerződés megkötéséről. A valóság ban ez a keretszerződés külön szer­ződés, amelyet hamisan neveznek ke­retszerződésnek a nép félrevezetése ér­dekében. Ilvmődon durván megsértik a potsdami egyezményt, amely a négy hatalomra — az Egyesült Államokra, Nagybritanniára. Franciaországra és a Szovjetunióra — bízta a német béke­szerződés előkészítését. Bár a bonni kormánnyal folytatott tárgyalások titkosak és bár, a külön egyezmény teljes szövegét mindeddig nem tették közzé, a sajtóban meg­jelenő adatokból már Ismeretessé vált e külön szerződés tartalma. Ezekből az adatokból látható, hogy az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország kormánya által előkészített, említett külön szerződés Nyugat Né metországgal, egyáltalában nem tűzi ki célul az önállóság és függetlenség megadását Nyugnt-Németországnnk. A megszállási statútum formális eltörlé­sével egyidejűleg ez a szerűdé* fenn­tartja a tényleges katonai megszállás rendszerét és Nyugat-Németországot függő és alárendelt helyzetben tartja az Egyesült Államok, valamint Nagy­britannia és Franciaország kormányá­val szemben. Az Egyesült Államok, Nagybritan nia és Franciaország kormánya ugyan­akkor a Nyugat-Németországgal való külön szerződés megkötésével törvé­nyesíti a német hadsereg helyreállítá­sát hitlerista tábornokok vezetése alatt és következetesen utat nyit az agresz- szív nyugatnémet militarizmus újjá­születésének. A valóságban ez a szerződés az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franeiaország nyílt katonai szövetsé­ge Nyugat-Németország kormányával. E szerződés segítségével a bonni kor­mány a német népet belesodorja az új háború előkészületeibe. Az Egyesült Államok. Nagybritannia és Franciaország kormánya emellett be akarja kapcsolni Nyugat-Németor szagot az általuk „európai védelmi közösség“ elnevezés alatt létesített ál­lamcsoportosulásba. amelynek tagjai Franciaország. Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, és Luxemburg. Ennek az ,,európai közös­ségnek“, az Atlanti Tömb alkotórészé­vé kell válnia és meg kell alakítania az úgynevezett „európai hadsereget“, amelyben benne kell lenniük a Nyu­gat Németországban most újjászerve­zés alatt átlépném,ct fegyveres erők­nek. Teljesen világos, hogy az „euró­pai közösség“ és az „európai hadse reg“ megalakításának nemcsak az a eélja, hogy Nyugat-Németország remi- litarizálását törvényesítsék — ezt már ténylegesen meg is teszik — bánéin a* Is, hogy Nyugat-Xéinetországot be­kapcsolják az agresszív Atlanti Tömbbe Közismert, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya épp a legutóbbi időben arra törekszik, hogy minden eszközzel meggyorsítsa mind az említett külön szerződés megkötés-ét Nyugat-Német- országsat, mjn(! Nyugat-Németország felvételét az «.európai közösségbe“, ezzel nemcsak véglegesen el akarja »flí,tani’ d,! s*embe akarja állítani Németország egyik részét Németország másik részével. Ez azt jelenti, hogy az ^yPAitlt Államok kormányának nem Németország egyesítése, nem a német békeszerződés az érdeke, hanem az, hogy új, külön egyezményekkel az eddiginél még erősebben a hatalmak cs/akatlanti tömbjéhez kapcsolja Nyn gat-Németországot és az újjáalakítás alatt álló nyugatnémet hadsereget, ami összeegyeztethetetlen a békés európai fejlődés távlataival. Mindez azt bizo­nyítja, hogy jelenleg egyezkedés folyik Nyugat-Németország revansiszla ural kodó körei és a hatalmak északatlanti csoportulása között. E megegyezés alapja csak az lehet, hogy támogat­ják az Európában új háború kirob­banását előkészítő Adenauer bonni kormányának revanslszta törekvéseit. Csak a német revansiszták agresszív céljait szolgálhatja a most újjáalakí­tás alatt álló nyugatnémet hadsereg, élén fasiszta, hitlerista (tábor unkák­kal. Ennek a nyugatnémet hadsereg­nek a bekapcsoló*« az úgynevezett „európai hadseregbe“ és következés képpen az Atlanti Tömb hadseregébe: még jobban kiemeli az egész atlanti csoportosulás agresszív jellegét. Ezek­nek a tényeknek a fényébeu senki sem hiszi el, hogy az „európai közösség" és az „európai hadsereg” megalakítá­sa — amelyet most készítenek elő, „a békéhez vezető utat“ jelentheti, amint ez a május 13-i amerikai jegyzékben áll. Az Eszakatlanti Tömb és az Ade- nauer-kormány említett megegyezésé­nek valódi értelme csak az lehet, hogy tovább fokozzák a német revansisz- tákkal, Európa legagresszívebb körei­vel való nyílt egyesülésre törekvő hatalmak atlanti csoportosulásának agresszív jellegét. A már említett külön szerződéshez vagy az „európai közösségről'* szóló egyezményhez hasonló egyezmények kötése Nyugat-Németország bonni kor mányával, új kötelezettségeket ró Né melországnak erre a részére, fokozza függőségét a megszálló hatalmaktól és újabb nehézségeket támaszt a Né metország keleti részével való egye­sülés terén. Németország keleti részét nem kölik ilyen kötelezettségek és Németország egységes, független, de­mokratikus és békeszerető államban való nemzett egyesülésé! elősegítő fel­tételek között fejlődik. Az Egyesült Államok kormányának az a törekvése, hogy a lehető leggyorsabban megkös­se a fent említett külön egyezménye két Nyugat Németországgal — miköz. ben újból és újból halogatja a béke- szerződésről és Németország egyesí­téséről szóló tárgyalásokat — azt je lenti, hogy az említett kü’ön egyez­ményekkel a német népe! kész tények elé akarják állítani: a német népet Nyugat Németország remiiilarizálásá- nak ténye és az elé a tény elé állít­ják, hegy a megszálló csapatokat Nyu- gaLNémetországban tartják, a béke- szerződés megkötésének és Németor­szág egyesítésének útjába pedig le­küzdhetetlen akadályokat gördítenek. Nem lehet azonban egyrészt ki­nyilatkoztatni a békeszerződés és Né metország egyesítése szükségességének elismerését, másrészt mindent meglen. ni ezért, hogy megnehezítsék és meg­akadályozzák a német békeszerződés megkötését és az egységes német ál lám helyreállítását. Ez minden bizaL mai aláás az ilyen hatalmak kettős pelitikáia iránt és a német népet az elé a szükségesség elé állítja, hogy sa ját utakat keressen a békeszerződés és Németország nemzeti egyesítése felé. Q A szovjet kormány javaslata. Noha a német békeszerződés kérdő, seben, valamint Németország egyesi lésének és az össznémet kormány megalakításának kérdésében ellentétek, vennak, a szovjet kormány ismét ja­vasolja az Egyesül! Államok kormá­nyának, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy közö­sen vitassák meg ezeket a kérdéseket, és akadályozzák meg a további huza­vonát ebben az ügyben. Ezeknek a kérdéseknek további jegyzékváltás útján való megvizsgál« sa csak megnehezítheti a megegyezést és nem vezethet olyan eredményekre, amilyeneket közvetlen tárgyalásokon el lehet érni Ha a német békeszer­ződés és Németország egyesítése kér­désének megoldását tovább halasztják, ez feltétlenül jogos elégedetlenséget kelt a német népben, nem is be a/élve arról, hogy az ügy ilyen elhúzása el­lentmond Németország és a szomszé­dos államok normális és tartós kap' csolatai megteremtésének és az álta- | lános béke megszilárdításának- A 1 szovjet kormány ezzel kapcsolatban abból indul ki, hogy a német béke- | szerződés kidolgozása terén mind * Szovjetunió kormányát, mind pedig az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányát a potsdami egyezmény határozatai fogják vezé relní, különösen Németország határai­nak kérdésében, amint erre a szovjet kormány már rámutatott április 9f jegyzékében. Ami az össznémet kormányt és ha­táskörét illett, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami határozatok nak, a békeszerződés megkötése ntán pedig a békeszerződés határozatainak kell vezetoiök, amely szerződésnek az európai tartós béke megteremtését kell szolgálnia. Ezzel kapcsolatban * szovjet kormány továbbra is a német nép elvitathatatlan jogának tartja, hegy az ország védelméhez szükséges saját nemzett fegyveres erőkkel ren delkezzék, mert enélkül az össznémet kormány hatáskörének kérdését nem lehet igazságos és méltó módon meg­oldani. A szovjet kormány, amikor javasolja, hogy haladéktalanul kezd jenek közvetlen tárgyalásokat Né­metország békeszerződéséről és ■* össznémet kormány megalakításáról, azt is figyelembe veszi, hogy Német­ország egyik vagy másik részének más államok kormányával kötött külö» egyezményei semilyen kötelezettségei nem rónak az össznémet kormányra é* hogy az össznémet kormány — mi után aláírta a békeszerződést, — ren­delkezni fog minden olyan joggal, ami" (yennel más független, szuverén álla­mok kormánya rendelkezik. A Szovjetunió külügyminisztérium* hasonló jegyzéket Intézett Nagybritan nia és Franciaország nagykövetségé hez is. Nyugat-Németország népe tiltakozik a keretszerződés ellen Boriim (MTI): A Rajna és Ruhr-vi- dék ipari központjaiba,, szombaton 25.500 nehézfegyverzettel felszerelt rendőrt helyeztek riadókészültségbe A rendőrök parancsot kaptak a „keret­szerződés“ elkeni tömegakciók kö­nyörtelen elfojtására. Ennek ellenére vasárnap Essonben a nyugatnémet if­júság több, mint tízezer képviselője tiltakozott; a „keretszerződés“ aláírá Sa és Adenauer áruló politikája ei­len. Az Essem főterén tartott nagygyű lésen egyhangúan elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy Nyugat-Németor. szag ifjúsága a keretszerződés tör­vénytelen aláírása után kettőzött erő­vel tovább küzd a népéten es Ade n-auer.kormáuiy eltávolításáért, Német ország egyesítéséért és egész Német-' országgal kötendő békesrerzödé* ki" vívásáért. , A do-rtmuodi üzemek 80 ezer mai»­irasa és értelmiségi dolgozója ©zom- baton délelőtt 11 órakor letette * munkát ég nagygyűlésen követed® * keretszerződés elvetését, az árúié A danauer-kormány azonnali lemondd. sat. A bajor országi Erlangenben, R® gensburgban és Bambergben 48 ezer. Kiéiben 15 ezer ember tüntetett a k®- retszerződés aláírása ellen. Hannover­ben szombaton a Hanomag művek 0000 dolgozója kezdett figyelmeztető sztrájkot. Szombaton Bonnban figy«'' meztető sztrájkkal tiltakoztak a k®- retszerződés ellen a városi köziekévé si vállalat dolgozói. A figyelmeztet* sztrájk következtében Bonnban rrá* fúl óráig szüneteli a villamos- és aut®' buszközlekedés. Bonnban gépfegyverek és géppisztolyok fedezete dalt aláírták a békeellenes „keretszerződésit Boriin (MTI): A nyugati imperialis- la államok külügyminiszterei és Ade neuer hétfőn délelőtt. Bonnban, a sző* vetségi tanács épületében a német nép és az egész békesz-erető emberi ség akarata és tiltakozása ellenére a nemet nép, sőt a bonni parlament megkérdezése nőikül aláírták minden idők egyik leg szégyen -etesteb, nép- ellenes paktumát, az úgynevezett ke­retszerződést és az ahhoz járuló há­rom kiegészítő egyezményt. A béke ellenes paktum aláírásának időpont­jában a bonni szövetségi tanács épü­letét 500 géppisztolyos rendőr őrizte Az épület előtti park bokrai között és a köz-ori kapualjakban gépfegyveres rendörosztagok álltak készenlétben hogy megvédjék az áru-ló Adenauert és nyugati imperialista vendégeit a német nép jogos haragjává, szembe® A. nyugatnémetországii tömeg sztrájk®* és tömegtüntetések fél-reérthetetten-Ü■ tanúsítják, hogy a német nép túiny0' mó töbl>sége a ..keretszerződés" le§T veres fedezet alatt történt aláírásé* államcsínynek és ennek folytán m3' gát a „keretsz*erzödés,‘.t törvényié!s*1- nek és érvénytelennek tekinti. A „keretszerződés" életbeléptetésé­hez az amerikai, angol, francia nyugatnémet parlamentek beleegy®*® sé-re, az egyezmény ratifikálására van még szükség. Adenauer és a nyugati -külügyi01' nisBterek hétfőn délután Párisba re_ Pültek ahol n tervek szerint kedd®® az úgynevezett európai védetni zostegröl szóló egyezményt Érjái •—*

Next

/
Thumbnails
Contents