Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-25 / 121. szám

6

M R Pí, O

I»59 MÁJUS *«

Leveleink nyomában

— a Dunántúli Napló elintézte

topánkhoz tömegesen éotemek levelek a dolgozók észrevételeivel j«- V««Bteival kéréseivel, üzemeink eredményeivel. Akadnak a levetek közöt« tAywnok, melyek komoly, fontos problémáikat tárnak fel vagy oldanak neg és vonnak olyanok, megyek kicsiny, 6Zinte semmiségnek látszó kérdéseket vetnek féL

Akár ágy, «kár Agy, ,a megyei pántsajtó szerkesztősége drága kincs, ként kezel minden munkád vagy parasejüevetet. Éppen úgy kivizsgáljuk és eMmtézzük a „nagyobb" ügyeket, mint a semmiség inak látszó „aprókat" Itt vítn például Kórtér Faiuszt Olasz községi levelezőnk legutóbbi levele, amelyben többek között ezeket írja:

i azt kérnénk a Dunántúli Naplón keresztül a MOKÉP vezetőségé. töl Olasz község ifjúságának és dolgozóinak nevében, hogy a Civil a pályán című filmet (nem baj, ha a kópia nem is színes), minél előbb hozzák ei hozzánk ts. Nagyon örülnénk, ha ezt a Hímet megkapnánk, még 220 Jegyet is el tudnánk rá adni. Mielőbb várjuk a MOKÉP válaszát

A megyei párisajtó leközölte a levelet és azt elolvasta Sós Frigyes elv- tára is, a MOKÉP központ helyettes igazgatója. De nem csak elolvasta a levetet, hanem válaszolt is rá: s

„A Dunántúli Napló május 1&-1 számában olvastuk Keller Fauszt olaszi levelező kívánságát. Nagyon örülünk annak, hogy a Távol Moszkvától című színes szovjet filmnek nagy sikere volt a községben. A község dolgozói számára máskor is küldünk olyan szovjet filmeket, melyek magyarul beszélnek, hogy így még közelebb bőszük dolgozóinkhoz a szovjet kultúrák ■* Célunk az, hogy mindenütt megszerettessük a magyar filmművészetet. Eddig is küldtünk a rendelkezésünkre álló magyar filmekből, de most Olasz község dolgozóinak kívánságára a Dunántúli Naplón keresztül közöljük, hogy június negyedikétől nyolcadikáig küldjük le a Civil a pályán című filmet az olaszi mozi részére. Nagyon szeretnénk, ha nemcsak Olasz község dolgozói, hanem a többi községből Is intéznének hozzánk filmkéréseket, hogy a mn- sorbroszlást a dolgozók kívánságának megfelelően tudjuk elkészíteni.“

7 Reméljük, hogy az olaszi fiatatoknak tetszik majd a kért új magyar film. De reméljük azt is, hogy ezentúl még többen válnak levelezőivé lapunknak, közük velünk eredményeiket, nehézségeiket, hogy a jó munkamódszereket közkinccsé téve, a hibákat gyorsan megszüntetve, fokozott ütemében építhessük a szocializmust.

SZÍNHÁZI évadunk mérlege

«(merjük mfo a varó.<AcofT}

Az ember és az eszközök

Amikor ott állunk az esztergapad mellett, vagy a kombájn nagyszerű munkájában gyönyörködünk, ritkán gondolunk -arra, hogyau is jutottunk ezekhez az eszközökhöz, minek köszön hetjük azt, hogy a-z ember ilyen nagyszerű alkotásra képes, melyekkel száz és száz ember kétkezi munkáját lehet percek alatt elvégezni

A MÚLT SZÁZAD egyik legnagyobb természettudósát, Darwin Károlyt meg fogta ez a gondolat, öt évig tartó vi. légkörül! útján számoe vad és egészen kezdetleges viszonyok között élő néptörzzsel találkozott, akik jóformán még a fémek használatát sem ismerték. — Ugyanekkor számos olyan 20—30—50.000 évvel ez- előttrői származó és a föld felszíne 'alá került eszköz maradványaira bukkant amelyek csaknem teljesen azonosak voltak a mai primitív népek ..használati eszközeivel. Sok más tényenő meliert ez a hasonlatosság is fed. „teltet#« a figyelmét és magyarázatot keresett rá. Aránylag csak kevés adat állott még rendelkezésére; ma viszont már számtalan bizonyítékunk van orra, hogy sokezer évvel ezelőtt az ’emberek mindenütt olyan eszközöket 'használtak és mindenütt olYan körülmények között éltek, mint a mai primitív népek. Innen iejlődtek aztán lassú átalakulással, új és új tapasztalatok gyűjtésével többezer nemzedéken keresztül oda, a/ioJ most vagyunk De nézzük a kérdést elejét ÖL A különböző ásatások kapcsán a fő’d egyes rétegeiben talált leletek alapján mér rekonstruálni tudjuk az cm.

. boriség történetét, eszközeinek és életmódjának fejlődését Körülbelül egymillió évvel ezelőtt az ember és az grabersizármazású majmok közös őse megtanult kétlábon járni: keze felsza. b adu Itt, használni tudta és létrejöhetett az emberréválás feltétele és oka: ■a munka. Többszázezer évnek kellett etteni, míg ez a legrégibb ősember megtanulta használni kezeit. Először •csak arra, hogv különböző férgeket, rovarokat és gyökereket gyűjtsön. Mintegy 2‘"300.000 évvel ezelőtt ju- ■fótt el odáig, hogy már vadászni kezdett. Persze, csak egészen egyszerű eszközökkel. Ha egy állat beleesik egy szakadékba, ott rendszerint el- ,pusatui, vagy logallább is annyira -megsebesül, hogy könnyen zsákmá nyúl ejthető. Az első vadászat abból Állott, ,-hogy az ősember társai segítségével szakadékok felé űzte az állatokat, amelyek oda beesve, könnyű zsákmányává váltak. Minthogy azonban szakadék aránylag kevés volt és sok kilométeren keresztül kellett hajszölni egy-egy állatot, megpróbált mesterség esej! csinálni ilyen szaka, dékot, vagyis elkészítette az első csap. dát. Fegyverzete ekkor kö és hegyes fadarab volt, melyet lándzsának használt. Majd mintegy 50 100.000 évvel ezelőtt elkészítette az első íjjat, hajító dárdát, amelynek végére ekkor már hegyes kódarabot köt. Nem sokkal ezután mintegy 20—25.000 évvel ezelőtt már haláezóhálót, szigonyt és zsinóros horgot készít. Ugyanekkor már ismeri a csónakot és a szántat pat is, a kerekes jármű azonba^ még ismeretien.

Innen kezdve már Igen gyors a fej ődés: néhány évezred és már felfedezd a fémek használatát; még né- hány ezer év és már eljutunk Egyiptom és Babylon magas kultúrájú népeihez. 5000 évvel ezelőtt a kína-ak már ismerik és használják a tust, már megszületett az írás és nem sokká» később ugyancsak Kínában már himlő elleni védőoltás van! Mér'oktes léptekkel megy most már a fejlődy a puskaporon, gőzgépen, elektroncsö- vön át a léglökéses repülőgépig és a

kommunizmus építkezéseinek gépóriásáig.

MI TETTE LEHETŐVÉ ezt az óriási fejlődést? — Engels már » múlt században rámutatott erre: a

munka* volt az, ami az ember* éválást, később pedig az ember fejlődését biztosította. A kéz felszabadulásának és eszközkészítésére való felhaszná agának, a kéznek munkára való felhasználásának köszönhetjük, hogy fé’.mU- lió év előtti rovargyüjtő őseinktől mai kultúránk fokára ame.kedtünk és további fejlődésünket Is ez biztosítja. Darwin Károly a mu ikának ezt a döntő szerepét még nem ismerte fél- ö a korábban divatos Maithus fele elvek befolyása alatt állva a tótért való küzdelemben jelölte meg « fej ő. dés okát. Ma már azonban tudjuk, hogY ez helytelen beállítás volt Ez azonba^j, semmit sem von le Darwin óriási érdemeiből hiszen a gyakorlat és tapasztalat igen sok területen 6t- igazoita, és őt igazolják a dawmiz- must továbbfejlesztő szovjet biológusok és egrobiölogusok óriási eredményei is.

Deest László

szig. orvosi.

A Pécsj Nemzeti Színház az 1951— 1952-es évadban 12 új darabot mutatott be: a „Szibériai rapszódia“, „Tik kos háború'1 „Ármány és szerelem", Farkas a havason'', „Határszélen" Klementina asszonv szalonja", „De. nevér“ „30 ezüstpénz", „Harmadévesek", „Kaviár", „Tűzkeresztség", „Orfeusz" című műveket. Ezenkívül „Kedves Kedd-est“ elnevezéssel szórakoztató műsort adott és tavalyi darabjai közül műsoron tartotta a „Je. gor Bulicsov"-ot, „Lil!domfi‘,-t, „Házasság hozomármy aT'-t, „Cigánybárót" és az „Úri murit".

Színházunk műsora nem volt elég harcos

Ezek szerint az új haladó magyar drámairodalmat csupán Urbán Emö és Major Ottó műve képviselte (Tűzkeresztség és Határszélen) a szovjet műveket a „Titkos háború“ és a .jHanmjadévesek'1, « klasszikus dráma- irodalom Schiller müvével kapott he_ lyet, a népi demokráciák hangját a „Klementina asszonv szalonja“ szólaltatta meg, Nyugat forradalmát Howard Fast, haladó hagyományaink Csiky Gergely csökkeni értékű bohó. zártában jelentkeztek e az operett frontján egyrészt Miljutin és Vimcze Ottó, másrészt Strauss és Offenbach zenéje hangzott el. A Kedves Reddest első műsorának hanyatló polgári színvonalát némileg enyhítette és feledtette a másik műsor egészségesebb p rogiresszivi tása..

Repertoir darabjainkat a továbbiak. ban nem érintve megállapíthatjuk, hogy a fentvázolt műsorrend nem volt eléggé harcos és agitatív és ezt a hibát a választott darabokon kívül — azoknak színrehozátata és szervezése is súlyosbítja. Rögtön az évad kezdetén szereposztása vévedésekbői folyóan a „Titkos háború" előadása gerincében megroppant, mert a két legfontosabb központi alak játéka nem volt hiteles. Ezen a színház sebtében úgy kívánt segíteni, hogy Ladányi Ferenc érdemes művész vendégszereplésével erősített. Ez azonban csu. páa a probléma egyik felét oldatta meg és ugyanakkor Ladányi szűkre- szabotrt ideje miatt a színház 16 előadás helyett csak 8-szor játszhatta Pécsett ezt az értékes darabot. A Farkas a havason, noha Mikszáth novellájából készült, nem tudta összefogni mondanivalóját s a történelmi háttér inkább egy lapos cselekmény igazolására szolgált mint arra, hogy a magyar nép szabadságharcosainak méltó profilját rajzolja fel Ugyanilyen félig kelt állapotban jelentkeztünk Major Ottó: „Határszélen“ című darabjával, melynek ugyan akadtak eredmények de voltak fogyatkozásai is és ezért a kívánt egységes hatást ez a bemutató sem érte el, A közönség „30 ezrtistpénz" című dara. bunkert sem fogadta különösebben szeretőiébe, bár ez az előadás nem szenvedett kirívó hibákban. Ugyanakkor nem lőhet azonban ráfogni kifejező, pozitív tulajdonságokat sem. A vékony mese és konfliktus nem ih lette meg különösebben színészeinket és ezért langyos polgári levegő terjengett színpaidunkan. Csiky Gergely Kaviárját a sajtó igen kedvezőtlenül fogadta és elmarasztalt bennünket a boihózarti elemek öncélú kihasználásában. Eléggé sajnálatos ha nem tud. tűk megtalálni a szatíra leleplező stílusát (bár ez volt a cél) és ehelyett csupán a, önfeledt mókázás érvényesült. _ A negatívumok felsorolásáho

z végül bizonyos fokig az Orfeusz is odatartozik, amelynek szövegbeli lapály osságát elsősorban Offenbach zenéje ellensúlyozza.

A hiányosságok okai

MS a mentség a feteoro Makra? Először is a danabtermés átlagos lassúsága, kellő minőség,; ellenőrizetlen sége & központi dramaturgia részéről s a helyi színházi dramaturgia teljes hiánya. A művek nagyrészéhez nem jutottunk idejében hozzá, az éőkészü. let ideje megrövidült s a beütemezett művészi tempó hajrává fokozódott. Egészen tavaszig egyetlen új magyar

darab sem készült el a Tűzkeresztségben kívül (azóta 4 is van) de még így ís' helyes tett volna a régebbiek közül pl. Pécsett még nem játszott „Élet hídjá''-nak bemutatása. Társula tankba idén igen sok új színész került be és kezdetben ez okozta a sze. reposztási tévedéseket. Az operett- szövegkönyvek: nagy része ma is még változatlanul nívótlan. Fél mentség

többek között, hogy az egyik darabra pazarolt energia néha olyan komoly kimerülést eredményezett, hogy az ugyanakkor párhuzamosan próbáit másik darabra már csak „félgőz" jutott.

Mindebből azonban te keli vonnunk a komoly, tanulságokat és összes esz. közünk latbavetésével el kell érni, hogy a dolgozókat mindenkor maximális erőfeszítés fogadja. Ennek elő. feltételei a jövő évben már meglesznek. Váratlan bőség mutatkozik a darabiermésben, ugyanakkor a minőségben is, társulatunk értékes elemei pedig együttmaradnak s az első félév műsorterve készen áll.

Ennek eförebocsájtása után rátérhetünk a mérleg második serpenyőjének vizsgálatára, amely sikereinket eredményezte és lehetővé tette be. vételi előirányzatunk Hő százalékos túlteljesítését.

Az évad legnagyobb művészi eredménye a „Tűzkeresztség“ nívós bemutatása. Tudjuk, hogy országos vonatkozásban is milyen nehéz a ma emberét, különösen a mai magyar szocialista falu teljes arculatát realista hűséggel ábrázolni. Gyökeresen el. szakadni a népszínmű rossz hagyományaitól s a fejlődő új ,a keletkező forradalmi harcát bemutatni a pusztuló régivel s a benmnünk rejlő csö- kevényekkel szemben. Az ilyen darabok eljátszása a szocialista színház igazi erőpróbája és talán ez a körűi, tnény szülte meg azt a bátorságot, hogy a ,,Tűzkeresztség“-ge] kapcsolatosan színházunk eddig még kevésbbc e'őtérberr« lévő kádereihez nyúljunk, hogy ez az előadás egyszersmind a művészi jelentkezés lűzkeresztsége legyen.

A kísérlet bevált.

HaTsányi Margit, Kovács István, Erdélyi Ila, Szalma Sándor, Lejtényi Evő, Cstsatai Andor, Széplaki Endre, az operettből átlépő Bázsa Éva., stb. a régi jó eTŐk: Somló Ferenc és Ba. kos László társaságában élettel telítették a szerepeket és ezt az előadást alkalmassá tették arra, hogy lelvi. gyük Budapestre és a Vidéki Színházak Második ünnepi Fesztiválján ezzel a bemutatóval jelentkezzünk a szakma s a színházi közönség legjobbjai előtt. Bízunk benne hogy Fő. városunk Nemzeti Színházának remekbeszabott Tűzkeresztség-előadása mellett és után a mi munkánk eredménye is méltányolható lesz és ha esz bekövetkezik, akkor idén igen nagy lépést tettünk előre.

Jelentékeny eredménynek könyvelhetjük el Schiller: Ármány és szerelem című szomorújátékának kettős IcL osztásban történő előadássorozatait Gallért Endre Kossuth dijat vendégrendezésében. Ez atka'ómmal színé- saoiník a klasszikus játékJkudtúra iskolá jából_ vizsgáztak. A nagyfeszültségű lendületes, 4 óra izzást magábafog!el<5 költői mü hatása a közönség érdeklődését teljes mértékben elnyerte. A 23. éőadás után teli házakkal hagytak abba a sorozatos játszást, hogy bérleti köitetezebtségehrknek eleget tehessünk. Ugyanő** nagy vonzást Idézett elő a Klementina asszony szálam fa és a Harmadévesek. Előbbi a fiagypolgán fflúaiók «zerteío«níásán kereszÄCB kemény társadalomkritikát

gyakorolt, utóbbi pedig * szovjet ifjúság ttezte szaroknét é» mmdcal&a&t

árasztotta magából, a KtemerttSna asszony szálon ja nagyvaaaM színészi

kiugrást te eredményeawtt.

György a srfnhá* fladaft művésas egy

hetvenesztendöa nagyapó jnegmfertá- zásóban olyan érettségről, fantáziáról, meg jelenítő erőről tett tanúbizonyságot amely ót az ifjú magyar színészgene ráció legelső sorába emelte. Jáftókin" te’lígenciája, találékonysága humora mind olya, tulajdonságok.

ÚTTÖRŐINK RAJZAI A BÉKÉRŐL, A TERV AJÁNDÉKAIRÓL

amelyek ebben a fiatal életkorban ritka eredménynek tekintendők.

Javult a zenekar, a kórus és a táncosok munkája

Operettelőadásaink csúcsát a „Denevér“ jelentette, a sületlen szövegkönyvtől függetleníthető magas zenei vonatkozásban, amely Strauss e®e művét a vígopera színvonalára emeli. Énekeseink dicséretesen birkóztak meg a nehéz feladattal. Operett előadásaink színvonalának említésekor azonban nem szabad elfeledkeznünk Endre Emil karnagy avatott munkásságáról, zenekarunk tanárokkal bővített fejlettségéről és nem utolsósorba" rinckarank kitűnő produkcióiról. Akik az elmúlt éveikre emlékeznek, bizonyosan észrevették, az ezen a téren mu" tatlkozó javulást, annak a törekvésnek célbajutását, hogy a könnyű műfaj nagyszámú kedvelőit igényesebben szolgáljuk.

Színházunk úgyszólván m1nden műfajt egyesít műsorrendjén, amit a *°‘ városban 4—5 színház külőnJcülön teljesít, Bohózattól a tragédiáig, még * kabarét sem száműzve fel kell ölelnünk mindent, am,; hasznos az erőbe, rak gyönyörködtetésére és okuláséi®- Ez a,, út nem könnyen járható. Történik kisiklás, előfordul tévedés 5» ennetk sokszor jóezándók a forrása.

Meg kell még emlékezni a köz ón- séggel való kapcsolatiunkról s néhány szóval az elkövetkező esztendőről if* Az üzemi dolgozókká] sajnálatos r*10" dón nem sikerült olyan baráti légkört teremtenünkmint az kívánatos l(tt volna. A színész még mindig elszig®- telrt jelenség, a nappalokban eltűnő * az estéiken felbukkanó idegen. Ezé® a tényen a patronálna rendszer« sert enyhített, mert szórványos maradt m kell érnünk a jövőben, hogy közó* vitákat, összejöveteleket rendezzünk> amelyek elvtársi közelségbe hoznak bennünket egymással. Fájdalmasa*

nélkülöztük a dolgozók leveleit, bírálatát, Ma már nem elég ha megtett so Inaik bennünket, tudná szeretné«* konkrét érzéseikről ia.

Magam például igen nagy haszonnal vettem Króuman elvtárs m égj egy. zésieirt színházunkról, mikor a Sopiam* Gépgyárban jártunk és mennyi tapasztalatot jelenített a bányászokká való összeismerkedés mindnyájunkpák a tavalyi Csillag-tárna-bemutató

idején s a, Tűzkeresztség bemutatói8

előtt a mágocsi termelőszövetkezettel

való eleven kapcsolat Ha nem ismer- lu‘ ®z ó/ embert, akkor neB1 *.ííu ülezerüen ábrázolni sem. Á

tehetség, ideológia, művészettörténet és a. szocialista esztétika adottságain kívül csak a legmélyebb emberiste* rét szolgálhat * jó alkotóművész® fonásaként.

Az új évad tervei

^«k jegyében tűzzük Jővőre magunk dbé célul a Jelenleg mutatkozó tegnehezébb feladatokat. A mad író» problémáikban felbuzgó mindennap* kérdések szinrevitelét. Katona Bál* bánját, mely a legmélyebb hazafi*1* »zés kristályos tükröződése, Hamle*. et. Shakespeare legforróbb gyermekét a lét és nem lét ezalkadékait jár® nagy drámai hőst. Zenében ei akarunk Jutni Lehártól egészen az oPe" rafg- Egyre jobba^ összefonódó, k<r moly művészi koiektivummá érő táj“ suJatmk segfe-égével műfaji lönböztetés nélkül öntudatosan á* harcosan kívánjuk ellátni leendő fc*. adatainkat Meg nem alíkuvó &égi forrada'munfert be akarjuk f®" jeznd a magyar vidéken, hogy egy1® újabb és újabb erőfeszítésbe fogba8" sjtek, tágítsuk horizontunkat, bővítsük területünkét hogy az éSköveik^r ző ötévé« tervben még egy állítandó színház nyissa meg Baranya megyó- ben kapuit T»Mm éppen Komlón, * «rtiUnvérosj fendütet második otthc' nában.

SmsM József

• Bécsi Nemzeti Színház Igazgatót* *

Fen« eteket vftMndfténak száfitu*- Kérjflk dolgozóinkat, levelezőink*“ h°gy bírálataikkal, észrevételeikkel «*' gftsék szhihá znak munkáját.

Szerkesztőségmn nrtirr nw*m w Bitre

Ni ffJ «

íjf ttl'ViQ Oil 1 •>