Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-26 / 97. szám

1 1962 ÁPBTLIS 26 W BPI Ó :í pArj és pArtéphés « Csak a páiieífenőrzés megiavííásával kerülhet ismét első helyre a Bőrgyár üzemíennfartó alapszervezete A Pécsi Bőrgyár üzemfennturtó »lapszervezete nyerte cl Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére indított versenyben az üzemi párt- bizottság vápdorzászla iát a többi bárom alapszervczet előtt. Kemény munkával értéke el ezt, büszkék is az eredményükre. Sokszor eszükbe jut Hz a feledhetetlen januári tag­gyűlés, amikor az üzemi pártbizott­ság átadta nekik a vándorzászlót. Sokan elfeledték mór azonban hz üzemi pártbizottság intő szavait, különösen a vezetőség közül: ..Vi­gyázzatok, nehogy az apróbőr üzeni részleg nlups/.ervezete elvigye a vándorzás/lót, mert nagyon meg­közelítettek benneteket. Itt azonban. — elsősorban a veze­tőség hibájából — megálliak az encíményeVnél, mert „úgyis mcgtarlják az _ első­séget“ — mint ahogy Erdőd! elv­társ párliitkárhelyettes mondotta Nem gondoltak arra. hogy n mi ro­hamos fejlődésünk mellett a meg állás azonnal lemaradást jelent Most már meg kellett l.-Wnink mert az apró-bőr üzemrészlep hama­rosan megelőzte olajt, n jelek arra mutatnak, hogy a " vándorzászlói is ÖV nyerik el. Különösen három pontban mutatkozik meg az ii/.emfenn- tartó a'apszervezet lemaradása az. apró-bőr ttzeiarészl.-g a'ap- szerv «rététől. A piírtesoporfok munkájúban, n termelés pártelh-n- őrzesében és a verseny nyilvtí- nosságában. A járási titkárok országos érte­kezletén elhangzottak egyik leg­fontosabb feladatul jelölik meg n/.t. „hogy a párt élrsaput iel'evónek fejlesztése érdekében a jövőben n főfigvelmet nem a párttagok és tagielöltek túlzott mennyiségi növe­lésére kell helyezni, hanem .^..fel­színre kell hozni a párttagságban lévő óriási belső tartalékokat, esz­meileg és szervezetileg egysége­sebbé kell tenni pártunkat." Az üzemfenntartó alpszaervezet azonban a szervezeti megerősítés terén nem valósítja ezt meg. A párlcsosorlok még gyengék. A pártvezetőség általános utasítá­sokat adott eddig a pár-csoportve­zetőknek és azok így adták tovább így fordulhatott elő az, hogy a saj­tófelelőst így „bízták még“:' „Elv- társ. neked mint sajtőfeíélőSpek az les-/ a feladatod, hogy terjeszd u sajtót.“ Az ilyen általános utasításokat »ersz.e néni tudják jól tel iesi- eni a pártcsoport tag iái. külö­nösen akkor Itn a hibát . még tovább tetézik- ' 4 pártvezetőség ugyanis',nein ellen­őrizte a párlesoporive.zf-toket, a pártcsoportvezetők pedig ném el­lenőrizték a pértcsoportok tagiait. Így aztán nem jönnek élő á,, párt­ban, illetve a pártcsoportban lévő óriási tartalékok, nem elég egysé­ges a pártszervezet. Pépig van nz üzémíenntartó 'alapszervezétnéí is ió példa. Nell Győző elvtárs párt- esoportvezető pártpsoporfia a gyű­léseken és össze Jöveteleken n leg nagyobb százalékban képviseli ma­gát. De Nell elvtárs nemcsak ki­adja a feladatokat, •hanem ellen­őrzi is: mindennap beszél a párt-, esonorl tagjaival, serdi őket és e párlcsoporton belül egymást segítő íó koPeklív szellemet alakítónak ki. A többi pártcsoportrói azonban nem mondhatjuk el ezt. A tnrme’és pórfellenőrvősénél és n verseny nvilvánosságánál is komoly hibák vannak. Az. aprőhőr ii zeni részleg pártszerve­zete sal^ktáhlaszerű kockákat csi­náltatott száz;«lékmegjelöléssel. A jól teljesítő dolgozók fényképét a megfelelő kockába teszik.' Az. üzem- fenntartó alanszervezctnél nincs ilyen, pedig látták a .sakktáblasze­rű eredmény ismertetőt. A versenyértéke'ő bizottság nz utóbbi időben néni működik. Tev történhetett meg az. bogv .pól_ dóul Marton László és Nell Gvő/é egyik Gazda-mrt/.galmi felajánlását nem értékelték. Azóta Marton elv- társék ezt a felajánlásukat már tel­jesítették, de meg ma sem tudják megmondani, hogy pontosan milyen összegű megtakarítást jelentett ez az üzemnek. A vprs' nyértékelés és a versen vnyil van osság hiátíva oda hatott, hogy a munka-verseny egy­oldalúvá vált: A' dolgozók megte­szik vállalásaikat. Harcolnak fel­ajánlásaik teljesítéséért, de egymás között nem fejlődhet ki igazi ver­senylendület. így pedig épp a mun- kaverseny „lényege" hiányzik az egyéni verseny. Ebhő' az üzemi pártbizottság is megtanít hatja rtiityen fontos az ellenőrzés. Reggelente ugyanis'végigjárják az üzemet, de nz. iizemfénntartó akip- szervhez tartozó munkahelyekre — mint például a lakatosműhelybe — eddig ritkán jártak le. IgV az ellen­őrzés hiányának egy egész lánco­lata jött már létre: az iizemi oárt- . bizottság nem ellenőrizte kellőkép- pen az üzemfenntartó, alapszervezet vezetőségét, az alapszervezet veze­tősége a pártesoportvez.ptőket, a pártcsoportvezetők a pártcsoporf lúgjait és végül a. feladatokat nem hajtották kellőképpen végre, az ri/einfenntartó alap.s/ervezetet ineg- ISzt^k. A ma még fennálló hibák ellené­re pozitívumként . kell ínoghdül- niink azt. hogy mindezeket' az üzemi pártbizottság és az alnpszer- vezet vezetősége elismeri és hozzáfogtak a hibát kijavításához. A legutóbbi napokban mar többet iár az iizemfenntartó n'lapszérvezet- nól az üzemi pártbizottság, nz. .y-'.-mfenntarto a!nőszervezet veze­tősége is konkrét feladatokkal M iá már el a pártcsoportvezetőket, ellenőrzi őket, a termelés pártel­lenőrzése és a versenv nyilvános­sága torén fennálló hlháVat is ki­küszöböl ik. Iia így haladnak a hi­bák kijavítása útján! hamarosan egyenrangú versenytársai lehetnek nz anróbőr üzemrészleg alapszerve- • zelnek. , . A* elsőségért küxd a Széchenyi-aknai Dudveiler-csapat („A régi május elsejéket mun­kanapnak tekintették az. „arak“. Ax 1904.es évek után többször megkíséreltük, hogy utthonttiarml- tunk ezen a nupon. Ekkor kato­nai őrjáratok cirkáltak a tclr- pUnkön és ezek szedték ösiszr az embereket. Egy Ilyen alkalommal engem éjszaka kényszerítelU'k a leszállásra. Mnnilaiioni írni kell, ezen a műszakon alig Irrnieltünk valamit" — momlotta Dodvfller István csapatvezelő a 25-1 délutá doh mlLszak elölt.) Szfchrnyi-nkna felolvasó termében a te szá Házra kész bányászok beszéde halk zsongássá olvad egybe. Egy cso­port a vorsenylá'bla előtt áll és azl számftgnlja. hogy n mai műszakon mennyit kell nekik kitermelni, ha teljesíteni ukarjnk vállalásaikul. A bányász dolgozók között bőven akadnak asszonyok és leányok is. Szenes munkaruhában, börsapkávul a fejükön várnak ök is. A teremben szerteszét, mint megannyi nagy csil­lag, ragyognak a bányászCámpúk fé­nyi. — Elvtársik! Munkatársak! —- A hangra mindenki az emelvény felé for. dúl, amelyen a bánya műszaki ve­zetői letlieoitö hangon beszélnek a má jus elsejei versenyről. Mos! a verseny győzteseinek jutalmát olvassák fel: „A versenyben legjobb eredményt elért fejteni csapul tagjai 2000, a múnodlk 1.50«, ■ harmadik 1000 forint, a legjobb elövájásl csapat tagjai pedig 500 forlnl jutalomban részenUlurk.** — Hallod ezl? — böki oldalba Ja- kovicska Gyula vájár, a OudveUcr csapat tagja az emelvény feljáróján nidlette DIA fiatal munkatársát. — Na. Jó lesz ..megnyomni" ma is, hogy kiadjuk a vállalt csilléket! Jukovictku Gyula és Pálinkás Já­nos idüa vájárok, nagy lelkesedéssel dolgoznak vállalásuk végrehajtásáért. A*t vállaltak május elsejére, bogy napi 5.« ralllr riülrányeulukat (1.2- re teljenitlk. A felaúuiái icljesltiséért lomrs’y har. eot folytatnak. Fiatal vájárok is van­nak a csapatban, mim Bulovárl 1st. ván ég Tóth József és ezeket állun *óan végit ik munkájukban, flelovárl István é» rótt» József vájártaníolva mól végérték, de bvég m-m rendel- kcznrk megfelelő munkatapasrtn'.alok- kel. Lust úgy eegUciiek. bogy az idősebb vájárok állandóan fog­lalkoznak velük, s gyakorlatban Ls biiiiutntják, hogy oldhatják meg könnyen és jól feladataikat. Nagsíészt ennek IWősw'mhetö, hogy Zákánvi Sándor komolyan fejödik, s legjobban tudja elvégiezni munkáját. A vállalások teljesítéséért folytatott harcot jó! vezeti Farkas József I. elv- társ, pártesoporlbiznlmi. Megmagya­rázza n dolgozóknak, milyen jtíeiHÖ- sége van n termelés szeniponljúból. ha nem késlekednek a faadással. Ki i* számítja nekik. Ha például " fél órát késnek, ez 5—10 csille szónké esést jelent. Ezért határozták el azt, hogy ezcnlú! nem csoportosan, hanem egyenként esznek. Állandó nevelő munkával elérték azt, hogy egyetlen bumlizó sincs a csapatban. Néhány nappal ezelőtt a HndVeller csapat tagjai még nem beszélték ilyen vidámon n vál’alás teljesllésé- ről. mert új fejtésükben nehezen nrnnl n faadás és ürcshlánnyal is küzdöttek. A műszaki vezetők linmur inog látták ii hibát é.s m:iri.s lntézked tek, kibővítették a fejtés bejáratát éy kel­lő mennyiségű üfecaHléve) látták el a Megyénkben befejeződött mindé- nütt & gyapotvetés és mlnőségi eg is Jobb a vetóri, mint tavaly. Így ha a gyapotápolásf munkákat időben vé yezzúk el, ha a kelésnél a cserepe sedest időben megtörjük, biztosítva lesz, hogy a termésben t* n tavalyi- ; ál jóval magasabb áóögot érünk cl.' A pyupnt vetési niunktlibim «Beru iiíri u vil ányi /árát, akii; ügy érjék cl /ó eredményüket, hogy csoport a. sttottdk a gépeket élje!, tigy, hogy nappal ni>gt)ll<is nélkül folyt a vetés minden kütségbsn így két nap a.«ti végezték et nz I2U0 hold gyapo' ve téséi. De nam maiadtak el tő'ük a mellyel és mohácsi Járás dolgozó pa raaztjai sem. A tavostl munkák végzésénél a lá­tások vertenyállúsn a kövctkerSké- pen alakult: 1. szigetvári, !, mohácsi, Hé villányi, I. péctvárndi. X stllyel. 6. sík dsi, 7. pécsi, H a sásdl járás, A szigetvári Járásban ügy értjük •i jó eredményüket, hogy helyesen | te&palot. Ennek eredményéképpen' teg­nap luitvan csillét termellek, s így niin«]en (‘ehetőségük megvan arra, hogy elsők lehei^ewlt n május elsejére indított munkavorsenyben. Felbúg.a leszállást jelző bánya- sziréna. \ bányászok szedelőzkö<'nék az olvasóteremben. Sokhelyütt boldog torvezgetés folyik. „Héj, ha ti mi csa­patunk nyerné azit a kétezer, forlrílotl“ — ’ Van, aki nőm szól semmit, csők magában gondolja: mit is fog tenni, hogy is fog dolgozni, hogy buzdítsa majd a csapat tagjait jobb munkára, az elsőségért. Jakovicska Gyala vájár és fiatal társa, a csapat többi tag jaivnl, Dudveücr Istvánnal az élen, •.szintén lefelé indu'.nuk. Ma délután 70—72 esfllét kell kitermelnünk — mondogatják maguk közt, de már repül is lefele velük a kas. Ma még nagyobb bizakodással látnak munká­hoz, mert nemcsak érzik, hanem kfl- rüGöltük minden arról beszél hogy érdemes dolgozni, érdemes har­colni szebb .(övünkért, hogy minél messzebb tűnjön el a punt. a rosszemlékű május elsejékkel, amelyre Hudvei'er István csapatvezető és idősebb bányász társai nagyon jól emlékeznek. megállapították a kőtelező növények­nek, mint például a napratoigó lucer. na. 'lóhere egyénekre ‘tepienő vetés tervét és a* állandó mezőgazdasági .bizottsági tagok a jár«% valamennyi községében e lenőrizték' a határidők betartását. Azonkívül a járási tamlcs' nagyon helyesen scgileU u községi tanácsoknak a lógatok eloszlásában, népszerűsíti tték az élenjáró kőzségs- kol, és bírálták a l emaradókat A pécsi járásban hanyagul k(zel. lélt ezt a; elsőrendű kérdést, a la. vast; munkák időben való elvégzését- így kerülj a pécsi Járák az. utolsó •‘ótti helyre d látási túnái^s nem «■/. Jen4rizte a községi tanácok műnká. iái. így történhe‘ett. Hogy Uirján, l’ellérd Hogáit községekben még áp ri'is 10 én aem jelentették, -hogy ni 'etették a zabot. Pedig Iia a pécsi Járás nem Javítja meg sürgősen mun­káját, akkor u jidyinyapo isi mun­kákban is állandóan az utolsók kő. tött lesznek­A szigetvári járás vezet a tavaszi munkákban Á tavaszi munkákban és a sertésbegyüjtésben elért eredményeinket vitatta meg a tanácselnökök megyei értekezlete Tanácsülésre gyűltek 1 össze me­gyénk kmóeselniökei április 24 en. «hol megvitatták az első negyedévi móka oredimiényeit, 'hlányossó^railt és a leszűrt lapasalalatok alapján mértéi lapították » következő negyedév mun­kájúnak feladatait. 4 lavanxi munkákban élenjár a szocialista szektor Varga clvtArs referátumában bemu­tatta azt. hogy tanácsaink az elmúlt negyed'év alatt komoly fejlődésen men­tek keresztül. Ezt mutatják a meziő- 'gazdaságban elért sikereink. A tavaszi vetési munkák döntő sza­kasza lényegiéiben lezárult. Megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkeze tei- és dolgozó parasztjai az idén sok­kal lendületesebben kezdtek a mun­kákhoz és végezték a talajétőlkéseítő és votósi műnk átkát, mint- az. elmúlt évben. A szocfalisla szektora* élen­járóm n tavaszi vetési munkák idején döntően kiemelkedett és mindenben az egyéni termelők ehíM járnak. Je­lentős mértékben alkalmazták a Szov jetunió fejlett agrotechnikai módszc reit, mert tudják art, hogy ezeknek a módszereknek alkalmazása biztosítja tervünk teljesítését, sőt túlteljesítését, biztosítja a magasabb termést. A scly lyei járás term előszőve' keretei járlak éen az új agrcylocbmlkai módszerek alk-"i'*nazAsái>*Ti. Árpateriiletiüknok 37, tavaszi biiza votesterületüknek 22. zab ve test érül elüknek 27 százalékát vetet­ték el keresztsoros vetéjp»el, az összes cukorrépa vetésnek 30 százalékán al­kalmazták a csokTos vefévt és az ősz- szes tagosótott kn k o rica terű let ük ön négyzetesen vetik él a kukoricát. Jó eredményt értünk el a gyapotvetésben, amennyiben 5 nap alatt a; egész me­gye területén a gyapoévetést befejeztük. De meg kell állapítani, hogy azt, ámít az első negyedévben feladatul tűztünk ki, nem oldottuk incg teljes mértekben. Elért eredményeink mellett komoly hiányosságok állnak fenn ma is. A mezőgazdasági (tnunkóiMmn a hibák föforrása az, hogy nem sike rült még termelőé so port jóinkat nine* zetni a tervszerű munkára, — megér­tetni velük a brigádok kiépítésének jelentőségét. Másik hiba, nem sikerült biztosítani kellő mértékben a funk­cionáriusok példamutatását. Hiányos­ságok műt atkoznak nz ellenség ellepi harcban is. Nőm véletlen az. hogy a szigetvári járás a tavaszi munkák vég- zÓM'-b<Ti végig az elsőül között volt u tanács jó munkája eredményeképpen. Egyénekre lemenő vetéstervet késrítet tek és a járást tanács ellenőrizi« a községi tanácsok munkájút a községek­ben. És nőin egy esetben leplezték 1« a szabotáló Iculákokat, akiit részben a vetőmag ki nem tisztításával, a ve­téstervek el nem készítésével, a vetési határidők elmu'.aszfásáv«l igyekeztek a vetési munkákat hátráltatni. De a pécsi járásiam liberálisan kecelték eze­ket a kérdésekéi, így nem csoda, hogy a járás hátul kullog a tavaszi mun- káklsan. ijPntaradUmh ft fiertéffbcsiyü iteltben Az idcii tervév első negyedévének Xő- felnzlnta volt, hogy a begyűjtés vona­lán biztosítsák tanácsaink a sertés*, vágómarha-, tojás- é,s baromfibegyüj- tés sikerét. De erőn a téren tervteli«- sftésünkl>en komoly lemaradások van­nak. Megyénk a sertésbegyüjtésben mutatott hatalmas lesnarndás miatt n negyedik ImlyrÖl a 1 -V-ik hehrre csú­szott vissza az országós versenyken Ha a lemaradás okát kÉrr'seük, meg. ál'apithatjuk, hogy egyik fő forrása a helytelen szervezés, a,z elkésett iu­tézkedések, az opportunizmus és a kampány-szerűség volt. A tanácsuk nem tartották szem előtt Ráko«i elv társ mondását a jó beszolgilta• tás, az egész népre kiható, fontos po. titikai tényező.“ Ez azt jelenti, hogy a begyűjtés harci, politikai feladaté« ez t u őrösén fennáll a sertésbegyjij- tésrj nézve, mert éppen ezen a te­rületen igyekszik az ellenség legin­kább terveinket keresztezni. A poji- tikaa felvilágosító munka ezen a té­ren hiánvos volt. Nem érvénycsdU a példamutatás eléggé különösen. a sertésbegyüjtésben így a tésenyfal községi tanácselnök 4 sertést vápqtt !e magának, miolőtt kölelezertsogé. nck eleget tett. A pécsj járásban a tanácselnök eivtársak közül tizéhket- ten nem teljesítették kötelezettségű­ket március végéig. így nem csoda, ha az utolsók közé kerültek a sertó»- begyűjtésben. A liberális opportunista magatar­tás ezen a téren odáig vezetett, hogy a kulákok és egyéb ellensége» e «• mek befolyására több községi tanács, elnök letért a becsület átjárói. így vádat kel’.ett emelni a véméndi ta­nácselnök el'en, aki lO'd. évi hátra­lék miatt helyszíni e’.jáiás során igénybevett sertés levágására adta ki az engedélyt. De a sertésbegyüjtésben kiváló ■ eredményekért jutalomban részesol- I tek a málomi tanácve'jnök Sziós Bója és a tanácstitkár Korbics Tiona. Oer- dén hason lóképipen jutalmat kapót' az elnök és titkár elvtárs. Benedek Já­nos, a drávasserdahelyi munkaérdem, rendes tanács-'nök és Hortobágyi Fe­renc tanácstitkár szintén kaptak ju­talmat. S községük, mivel teljesítette a. tervet mindennemű sertésvágásL- korlátozás alól felszabadul A gazdasági kérdések mellett fontos feladatunk ax isktatás megrjavítása. Mert ahhoz, hogy feladatainkat jól mag tudjuk oldani és magasabb. tér. raelésj eredményeket érjünk el, mű­velt, tanult emberekre van szükség. Az oktatási vonaon feladatunk a kujtúrforradalom győzelemre vitele és a kultúra szélosebb körben való’ ter­jesztése. Legnagyobb hiányossága an oktatási munkának, hogy tanácsaink ezen a téren nem végezték a munkát tervszerűen. A népművelést előadók begyűjteni mentek ahelyett, hogy megszervezték volna a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok népsza, rősitését, a rosszu; teljesítők ktpcllei*- gérezését, Teliát az első negyedévben voltok eredmények, a tanácsok fejlődtek, ez ellenőrzés színvonala i* emelkedett, de ugyanakkor súlyos hibák i« elő­fordultak. Az előttünk álló fe'adatok döntő láncszeme a mezőgazdasági munka — és a sertésbegyüjtés. Ha a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat jól lógjuk elvégezni, az új agrotechnikai eljárásokat helyesen, kiszélesítve alkalmazzuk, akkor megé teremtjük az alapját a begyűjtését az adófizetésnek, az oktatásnak, a köz­lekedésnek, az építkezésnek és . egy csomó más leiadatnak. Ezért jól lel kell használni minden perc időt ah­hoz. hogy a vetéseket május 1 re m*. gyénk területén be tudjuk fejezni. A feladatokat úgy tudjuk végrehaj­tani, ha a hiányos ágokat felszámol­ják tanácsaink, amihez minden adott­ság megvan, hisz nap, mint nap m. gíti, támogatja munkánkat a mi nagT pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Varga elvtárs beszámolóját vita kft. vette, ame’yről holnapi lapunkban számolunk be. Ma nyílt meg Budapesten az Országos Állattenyésztési Kiállítás A letűnt feuddlkapUetUtHi rendszer­ben is értek el egyet urmMnutk és ál­lattenyésztők biremjas eredményeket azonban a niődsrrreket üzleti szem­pontok miatt titokban tartották. A niost megnyíló Országos .AlUdtenyésr- tési Kiállítás egyik legfőbb jellemvo­nása a múlttól rltéröesi éppen az lesz, hogy a kiállításon megjelenő, kitün tätigt legkiválóbb termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozók és eyvé nileg dolgozó parasztok a legszélesebb körben mlják át a Szovjetunió fejlett állattenyésztési módszereivel elért ereit ménjeiket és tapasztalataikat, A kiállítás dokumentációs anyaga is közkinccsé teszi a kiváló fejögvillá­sok, serUsgatnlozók. juhászok és ló­tenyésztők munkamódszereit, ugyanak­kor ők maguk ii élőszóval mondják el és a gyakorlatban nustidják be az dl- t'ilnk alkalmazott fefletl módszereket. • így fi napi hártrmxtori fejéit, a tőim- uuisszúzsd, az iiányttott borjunevelés munkáját és a helyes taicarmár-yozá» módszereit, A többi között atndja lapot Palotait Tóth Hál, a szerűen Vörös Csillag fee Munkaérdemremt arany fokozatával kitüntetett fejőgulyóssa. Az áltató yotc do.ott tehenek fejési átlaga C>—7 liter­ről az egyedi takarmányozás, a napi háromszori fejés. a töijymasszázs, a helyes takarmányozás és gondozó- kIL vetkeztiben 70—ifi literre emelkedett. Mr1,éjinkből is sokan mentek a ki­állít asm. A kátolyi délszláv dolgozók, a mágoeti, buliméi, iuárvlárdai termelő­szövetkezetekből. A babnreiak három tenyészbikát vittek fel, amelyek mind­össze it hónaposak. Már Pesten v ttr ftzzb Milter Mártont, a tsz állat- tenyésztési hrkjádvezetöjét azzal bízták meg a csoport tagjai, hogy alaposan figi/elfen fel az áj és hasznos mód­szerekre, hogy ök is kivezess!k rizstkx a termelőszövetkezetben.

Next

/
Thumbnails
Contents