Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

6 NAPLÓ 1952 ÁPRILIS ?• Ötéves tervünk — a kulturális felemelkedés terve j HOZZÁM INDULT... Megnyílott a drávasztárai kultúrotthon Drávnszlára község április -1 én, fel­szabadulásunk évfordulóján avatta fel ■ új- kullúrotllionát. A kultúrház felépí­téséhez az állam által juttatott ősz szegen kívül hozzájárullak a falu dol- a-.zoiÄs szorgalmas munkájukkal. A bűnszervezett társadalmi munká­tok köszönhető, hogy a drávasztarai ■ékítitúró1 tin.n a tervbe vett tr'ó r’.f-'.: ’ eikesziiil- Minus elsejére készül u naisvkozúri kultúrcsoport Nagykozárban egységben élnek a dél. .zláv, magyar és német anyanyelvű du'gpA) parasztok. Ezt az egységei !-.<< . bán nem nézik jó szemmel a la­in k i'ákjai és mindent megtesznek, á.i.v ellentéteket szítsanak a dj.go. zóV között. Az elméit évben sikerült - e 'érniük. hogy az a idig jól működő l ii !ui csoport szétzüllölt. Március 9, április 1, május 1-ének ünnepe azon­ban isimét összehozta a három nein- /e'iségíiöl áilló kultúrcsoportot, amely .kiii-fón l'rlvonásos színdarabbal, ma- i\~éf és délszláv népi táncokkal ké­szül a proletárnemzeiköziség nagy ün- uepér-’ 102.359 mozilálogaló késit éti yfitmszínliázeunkban •' Baranya megye keskenyfilmszínhá- , rail a szovjet film ünnepének hat he te alatt 162..1Ő9 dolgozó látogatta. 'Ez 'Jő alatt kes.kenyfiűrasz ín házaink » i'gi'ijabb, színes és szinkronizált szov jet füineket mutálták' be. Uj iskolapadok fit baranyai iskola kap a legköze­lebbi jövőben új padokat. így új pa­dokhoz jut például Drávasztára, Drá- vakeresztúr is. Alsószentmárton ro­mán iskolájában már néhány hete 'ad-onat új szép padokban ülnek a :.!anutók és a felsoroltakon kívül még .négyszáz, kitűnő állapotban lévő pa­dot küldenek Pécsről községeinkbe, hogy az egyre szaporodó tanulók el­helyezése ne okozzon gondot. Nagy útra készül a verseudi kultúrcsoport A versendi — délszláv, német, ma­gyar és cigány dolgozókból álló — kullúrcsoporl nagy útra készül. 21-én Bács megyében és a román határ melletti községekbe indulnak a nép­művelési minisztérium kultúrautóján, hogy az ott élő dolgozókkal is meg­ismertessék újjáéledt kultúrájukat. A csoport két délszláv.nyelvű színdara­bot. valamint délszláv és cigány néni láncokat mutat he a meglátogatandó községekben. Uj filmszínházak Májusban újabb községeket mozisí- tunk. Kidkor kapja meg Zaláta (ahova most vezetik be a villanyt) a kiskörzeti mozit, amely négy községbe viszi cl a nagyvilágot, kultúrát. Fixmozit kap ugyancsak májusban Mánfa község. itjük, szépítjük iskoláinkat Több. mint százezer forint költség, gel még ebben a hónapban hozzá­kezdünk falusi iskoláink tatarozásá­hoz. Az elsők között kerül sorra a felsőszentmártoni délszláv iskola tata­rozása körülbelül 10 ezer forint költ­séggel. 4 közeljövőben megjelenik a „Dunántúl“ A közeljövőben jelenik meg dunáfl- túl új irodalmi folyóirata, a „Dunán- lúl.“ A folyóirat iránt már megjele­nése előtt igen nagy az érdeklődés, így a pécsi középiskolai tanárok kö­zül eddig már harmincnyolcán rendel­ték meg egész évre a folyóiratot és a icesi és vidéki általános iskolák igaz­gatói, valamint pedagógusai közül szá­mosán nemcsak saját maguk, iskolá­juk számára is előfizetik az új folyó­iratot. Új iskolák Meszesen ebben az évben elkészült egy föbbtanterines iskola, mely szep­temberben kitárja kapuit a tanulók előtt. Komlón ugyancsak idén kezdik építeni a kökönyösi dombon a nyolc f tantermes iskolái. Ez az iskola is márf az össze! megnyílik. P MTH-kultúrverseny Ma tartják Kaposvárott Tolna, Ba ranya, Somogy és Zala megyék ipari ^ tanuló-kuittúrversenyének elődöntőjét. A baranyai és pécsi ipari tanulókat a komlói vájártanulók, a mohácsi ta­nulóváros fiataljai és a pécsi 100-as lanulóotlhon kuítúrcsoportja képviseli majd a kaposvári Nemzeti Színházban. Gimnázium nyílik Szigetváron J Szigetváron 60 személyt befogadó # kollégium és gimnázium Létesül. A f kollégium elhelyezését a tanács bizto- w síi ja, az új gimnázium pedig az egyik P általános iskola helyén nyílik meg).1 A kollégium és a gimnázium számárai már elkészült az új bútorzat és fel- * szerelés. IJ Uj népkönyvtárak Népkönyvtáraink egyre szaporod­nak. Március 9-re, április 4.re számos népkönyvtár nyílott meg falvamkbnn és május elsejét újabb népkönyvtárak nyitásával ünnepeljük. Baranya megye területén előreláthatólag 15 népkönyv­tár nyílik meg ezen a napon. nozzám Indult akkor a hegy? Már nem tudom. Lehet. Álltam a völgyben. A TcMyén úsztak a fellegek. Fentrffl felém .szórta színét: mandula, sárga som, halkan zizzent a szél, inig elértein az ágakon. Köszöntött, zengett a kő, a szürke sziklafal. Leány jött szökdolve, szőke, tavaszi, fiatul. Mint a virágszirom rezdiilt, t iebbent zsenge melle és szívem boldog kacajjal jókedvvel lett tele. Az Ifjúság újjong, zsibong lent a város terén. Szabadon szálló sok daluk ide, hozzám felér. Meg a MeesekszáHóhoz, hol t P * t * P P P P P a Nap nyitja szemét és pihenő munkás küldi vidám üzenetét. És tovább: hogy feljebb mentem tágult a láthatár. A táj most országgá nőtt: T» vagy drága, szép hazám. De a távolban, hol az ég sápadt köddé fakul, a Fruska Gora ott sötét gondolatként vonuL Vigyázzatok ti lombos fák! Virra8szatok ti kis tanyák! llogy békés évek megosztott édes új gyümölcse álnok gazember kezétől ne hulljon a főidre! Már a csúcsról búcsúzott a bánya kormos képe és hogy ránkhajolt a Nap, ízzott bíbor széle. PARÁNYI JÓZSEF Szeptemberben megnyílik Pécsett a délszlávnyelvfí általános iskola Szeptemberben a Nagy Lajos gim­názium egy részében megnyílik Pécsett a délszMvnyelVŰ általános iskola. Az új iskolában .szakosított oktatás fo­lyik,’ amely biztosítja, hogy úgy az aísó, mint a felső tagozat tanulói ma­gas színvonalú oktatást élvezzenek. Az iskola mellett kollégium is nyílik. A Megye utcában, a volt jegyközpont helyén laknak majd a fiúk, az Anna- utcai általános iskola volt helyiségei­ben pedig a lányok. A kollégiumok megnyitását már készen várják a va­donatúj. csillogó fehér csőbútorok, székek, szekrények. Ugyancsak elké­szült már az iskola felszerelése is. ISMERJÜK MEO A MLoUGOtI] Hogyan alakult ki Földünk? Régn és ma sem egészen megoldott probléma, Solt erőfeszítés, izgalmas és fáradságos kutatómunkái, missztikus elképzelés és vallásos hiedelem fűző­dik hozzá. Egy jellemző vonásuk azonban van ezeknek a, elképzelő, seknek: valamennyi feltételez egy természet felett álló szellemet, istent vagy szent állatot, aki vagy amely a Földet valami, máir meglévő anyagból, vagy éppen a semmiből, é létrehívta, A tudomány fejlődése csak a XVIII. században ért' el arra a fokra, hogy megcáfolhatta ezeket a régi keletű és a középkorban megkövesedett mesé­ket. Kant ismerte fel először, hogy a Naprendszer minden isteni beavat. hozás nélkül fejlődött ki az anyag egy más, korábbi állapotából. A későbbi évtizedek kutatásai ORMÁNSÁG FELETT SÜT A NAP... Ormánság mégsem lett temetOl 1944 decemberében géppuskák kattogása, „ka. tyusák“ vörös tüze, hurrázó szovjet katonák győ­zelmi dala. közepette eljött a, szabadság! Döngölt a lötd a menekülő fasiszták talpa alatt és az or. mánsági falvak, mint a megszületett gyermek, szívták a szabadság tiszta levegőjét. Ezen a tava. szón még nem jutott eke minden újgazdának, so­kan ásóval, kapával törték fel a rég sóvárgott, kemény földet... • Sellye, az egyik legnagyobb ormánsági köz­ség. Két és félezer lakosa van. Itt székelt hajdan a megyeszerte gyűlölt Draskovics gróf, akinek 12 ezer holdnyi birtoka terpeszkedett a lratárban még Somogyba is átnyúlt. A lakosság fele sze­gényparaszt és gazdasági cseléd volt. A cselédek­nek nem volt földjük, nem vo't mii félteni csak a szegénységet adhatták örökbe a három.négy, néha hat-nvolc gyereknek is. De a nyomorúság szülte bűn megfertőzte azokat, akiknek földjük volt, még ha csak egy fél hold is. Nézzük meg, mit árulnak el az anyaköny­vez? 1933-ban 22 gyerek születését jegyezték be s ugyanebben az évben 31-en haltak meg, köztük olyan asszonyok, akik a babonás hiedelmek, a magzat«!hujtás áldozatai lettek. Tizenöt év múl­va, 1950-ben már életet mutatnak a számok: 38 szülelést és csak 30 halált számlál az anyaköny­vi beírás. Az elhallak többsége öreg. 1933-ban csupán 9 fiatal pár házasodott, a múlt évben pe­dig 17 pár. A fiatalok Kardos János és Fekete Irma, Máté Ferenc és Borhács Mária, meg a többi ifjú pár már aT életük folytatásáért, a gyermekért há­zasodtak. irtózottal gondo'nak az anyák, nagy­anyák bűneire, öle egészséges, boldog gyermeke, két akarnak , • Tóth Ambrusékfiál lobog a tüz lángja, nagy karéj fehér kenyruek pirulnak: reggelihez készül a család. A szülaf$l „egykék.“ de lélekben messze állnak anyáiktól. 1942-ben házasodtak. Első gye­rekük, Janika harmadikba jár. Sanyika, F.ta Jós­ka és a kis Erzsi a leiszabadulás után születtek. Nem aggasztja őket, hogyan osszák el az öt hold földet. Májusra várják a hatodik gyereket. — Janikát tanulni küldjük — mosolyog m aszónv —, ]6 tanuló. Nem ismerik a hajdani miniszterelnököt, bár. gyú favaslatát sem, de nem is érdekli őket. Jani­kát, Sanyit, Etát tárt karokkal fogadják majd a középiskolákban, az egyetemen. A nagymama nem őrül a sok gyereknek. Neki egy volt s szinte szégyellt, hogy menyé, nelc már a hatodik jön. Legkedvesebb unokája az Az arak Magyarországa nem segített, de nem is első. Fiatal korába„ nem szokta meg s már nem „Ezernyi fajt* népbetegség, szapora csecsemőhalál, .. 1 árvaság, komi öregség éJ inéba j, eg) ke és sivár * bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, csodám vár, nem elegendő, hogy kiteshék: föl kéne szabadulni már!“ (József A.) Vfiiif a szegényember öröme, olyan ritka • '' volt a gyermekkacaj, csak a fejták sza. po: Jalak évről évre az ormánsági temetőkben. Ezernyi lajta népbetegség közül pusztított az „egyke1 A nagybirtokot. az úri Magyarországot vádolták a korán elhalt és a soha meg nem szü. letett gyermekek, a fiatalén megrokkant derék­fájás asszonyok, nz üreseit porosodó bölcsők, a mogorva tekintelek, a beszögezett kiskapuk, om­ladozó házak, ahonnét kihalt a család . Kicsi volt az ormánsági falvak határa, mert a nagybirtok vaskos testével rátelepedett, s fojto­gatta a már a ig éélgkző Dél-Baranyát. Akinek ju­tott. az ösők jussából, görcsösen ragaszkodott hoz. rá, bűnt bűnre tetézett; küzdött, hogv csak egy ijrökosnejc adjon, életet, ne kelljen szétosztani a három, vagy öt-tíz holdat Mert mit is ért volna az örökség, ha szét kellett vo'na vágni a lóidét? Könyveket írnak a harmincas évek elején a késsülő ormánsági katasztróíáról, néhány faluku­tató tollából cikkeket közölnek — egyik-másik uj. súg rátapint az igazságra is: földreformot köve­telődé a hivatalos Magyarország, a7 uraké, más­kép „segít“ a pusztuló Ormánságon. • UJ örökösödési törvényt javasolt az agyaid- g)'illt miniszterelnök Bethlen István: az elsőszü­lött, örökölhesse csak a birtokot a többi menjen iskolába, vagy tanuljon mesterségei. Ez megöl. das? Hiszen így is az elsőszülött örökölt, meri a másik meg sem született. Tanuljon a második? Miből? Hiszen a középiskolában száz'közül csak egy lehetett paraszt. A katolikus lőpap szenvedő- lyesen ismételgette, hogy a nép nemi elég vallá­sos, elhagyta az igaz. istent, de mindezen segí. teni lehet, ha keresztényi alázattal „viseljük a csapást.“ Mindenről beszéllek az urak, csak éppen ar­ról nem, ami a legégetőbb volt: a földreformról, lelki tanácsokkal üres, hangzatos szavakkal akarták megoldani a7 egyke-kérdést. Es múltak az eiztertdők... Volt olyan ormánsági Iskola, ahol a'Jthér falak szomorúan bámulták az üres kis padokat — a község elküldte a tanítót, hiszen egy. két gyermeknek mér nem volt érdemes tartani. Besencén fiz év alatt csak minden második évben született egy gyermek és harmincegyen háltak meg ez alatt. A háromszázlelkes Dráva- Ivanyiban 1935-ben mindössze hét gyerek szüle, tett ,és kétszer ennyien költöztek a temetőbe. Ma. rácsán ugyanebben a, évben bezárták at iskolát, nem Holt egyetlen elsőosztályos sem. ■Néhányon felemelték tiltakozó, segélylkérö szavukat, de hangjuk pusztába kiáltott szó maradt. akart segíteni a haldokló Ormánságon. Ácsolták a lej fákat, nemcsak Déf-Baranya, hanem az egész ország, számára, is fogja megszeretni, a gyermekzsivajt. De a hu- szonhatéves édesanya nem adná a fél világért azt « boldogságot, amit gyermekei szereznek. Az udvaron malacok röfögnek, birka béget. Gyapjúból me eg kabátka less majd a kicsiknek. o Draskovic« hajdani cselédje Sípos Ferenc, öt hold föld és egv szép ház boldog tulajdonosa. O sem lél a jövőtől. A tiszta kis konyhában gyermeket fürősztaz asszony. Az apróság kis kezeivel kacagva csap­kodja a tüzet a faragott teknő oldalához. A nép­hit szerint nem szabad asztalra fektetni a gyere­ket — mert a rossz szemek megrontják. Anya- és fia tudomást se vesznek az évszázados babonáról. A lehér takaróval leterített asztalon gagyarászfk, rugdalózik a rózsaszín kis ember s nagyokat ka­cag, mikor anyja végigdőrzsöll kövér kis testéfi az illatos hintőport. Védőnők járják az ormánsági falvakat, megtanítják az édesanyákat, hogyan ápolják kicsinyüket és leszedik a piszkos íáty. lat a butító, babonás hiedelmekről. • Az iskolában vége a tanításnak. A telszaba­dulás évében született elsőosztályosok — negy­venkilenc kislány és fiú — zajongva szaladnak ki az iskola kapufán. — Van-e testvéred? — kérdezzük az egyiktől. — Van hát, de még pályás — adja meg a választ s már szalad is mert ugyan mit lehetne beszélni többet arról a kistestvérről, aki még csak enni és sírni tud. Tíz gyerekből hatnak van testvére, egyiknek három is. Valamennyien ki­sebbek. Az óvodában harminc apróság ül a kis aszta. lók körül. A naposok — két kicsi lány — az uzsonnát osztják szét. A tisztára fényezett padlón kötött papucskákban nesztelenül sürögnek Job. ban megnézzük, minden gyerek lábán Ilyen kö­tött papucs van. Az édesanyák csinálták, hogy megvédjék a szép kis óvodát az utca sarától. — Mi a napos feladata? — kíváncsiskodunk, — Példát kell mutatnia — letelj öntudatosan a szőke, fitosorrú napos. — Nem is igaz — súgja a pádból egy nagyob­bacska hú, — a bögréket kell elrakni. A múlt Árnyékaként néhány öreg kísért még Sellyén, de mind ritkábban nyitják k{ a kiskapu, hat, zárkózottak, mogorvák, őket már nem vidít­ja fel többé a nap ténye és a gyermeknevetés. Farkas Göndöröknél az omladozó házban már csak ketten élnek. Az asszony hetvenhat éves, az ember kettővel több. öt hold földjüket az egyetlennek tartogatták, most meg úgy állnak, mint a szedett fa, se rokonul:, se ismerősük. Meg­halt a, egyke. Az új Ormánság, a fiataloké, akik szeretik az életet, akik már a gyermekekért házasodnak. — Ezért ápolgatják a fiatat termelőszövetkezeteket is. S ahogy nő az elvetett mag hajtása, úgy te meti el a múltat, az egykét Már tüt a nap Ormán- ság lelett s a langyos szelek évről évre több in- gecskét szárítanak a kis házak udvarán. SZEMES PIROSKA (4 Nők Ijxpfábót) szultán igazolták «* eloö természetté, dón Ányos megállapításokat és felte­véseket, különösen a Föld keletkezé­sére, helyzetére, alakjára vonatkozólag Befotob nyúlt, hogy bolygónknak nincs kivételes helyzete a világmindenség- ben, mint az idealista filozóíia kép­viselői tanították, mert sok naprend­szer lehetséges még a mienken kí­vül s így Földünkhöz hasonló égitest létezése is feltételezhető. Ezek a távoli bolyó rendszerek, me­lyeknek központja egy-egy a mi na- púnkhoz hasonló csillag (a látható csillagok js mind napok) — nem egyszerre, mintegy varázsszóra ke­letkeztek, hanem különböző Időben alakultak ki s alakulnak ki ma is. A csili agok hosszú idöa át végbe­menő ilyen változásának a, az oka, hogy anyagukat idők folyamán szét­szórják, kisugározzák a világminden­ségbe. Ha az összes anyagkészletük elfogy, megszűnnek csillagok lenni. A csillagok anyaga azonban nem szűnik meg, csak az anyagnak más tormájában (m-eteoritikus kő. és vas- tömegek, apró porszemek, gázok, atomrészecskék, elektronok) jelent­kezik. Ez a kozmikus por. Kozmikus por igen nagy mennyiségben van je­len a világm ind enségbe n és a tér minden részét betőltL A kozmikus anyaiknak nagv sze­repük van a csillagok születésénél- Ezt bizonyítják Ambarcumján, szov­jet csillagAs7 kutatásai is. mert a tér­ben szétoszlott por és gázfelhők bi­zonyos körülmények között újra sű­rűsödnek, a sűrűsödés következtében a forogni kezdő, most már egytömegú — por és gáztömeg hatalmas hőmér­sékletűvé válik, újra megindul az atomátalakulás, mely a kialakult t}/ csillag további hőmérsékletét és su­gárzását biztosítja. A mi napunk is hasonló körü'ményék között alakult ki. ■ i Napunk azonban r,«m egyedül ala­kult ki — Fjeszenkov szovjet akadé­mikus elmélete, szerint, hanem egy másik, hozzá közel lévő és kisebb esik taggal oeyidobén, mely a nagyobb nap körül keringett éppen úgy, mint ahogy Földünk körül kering ma a Hold. Az a feltevés, hogy Napunk ilyen úgynevezett kettőscsillagként alakult kJ, nem véletlen, hiszen ha sorolót ma Is nagyon sokat Ismerünk. A 'látható csillagok nagyrésroo kettős, sőt hármas négyes, stb, csillag. A Napunk körül keringő sokkal kisebb éa gyengébb fényű csillag a Nap tömegvonzásának hatására szét- darabolódott. A ldsebb-nagyobb da­rabok aztán ismét a Nap-vonzás kö. vel’kezményeként nem szóródtak széf a világűrben, hanem a Nap körül kezdtek keringeni. Forgás és kerin­gés közben nyerték az égitestekre jellemző gömb alakjukat. A széthullott csillag nagyon sok kisebb és kevesebb nagyobb darab ra esett. A nagyobbak a bolygók, a kisebbek kisbolygó néven ismerete­sele, melyek szép számmal (több ezer) keringenek a nagybolygókhoz hasonlóan a Nap körül. Földünk a nagybolygókhoz tartozik. közepes nagyságú égitest. Fjcszcpkov ernéllzte azt mutatja, hogv a megfigyelés és tapasztalat eredményeire építő, haladó materia­lista tudomány fokozatosan egyre jobban megismeri az égitestek tcjlö- désénck törvényszerűségeit. Az égi­testek kialakulásának megmagyarázó- sóhoz nincsen szükség semmiféle „felsőbb“ szellemi lény feltételezésé­re, — ez az anyag mozgáti törvé­nyeivel jól megvilágítható folyamat.

Next

/
Thumbnails
Contents