Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-19 / 91. szám

19B2 APBÍT.TS 1» "TP H II Pl r o A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata Berlin (ADN) A Néniét Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsa 1952 április 17-i ülésén nyilatkozatot tett, meLy a többi között ezeke! mondja: Népünk egyértelmű akaratának és bé­kevágyának felel meg a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának a .megszálló hatalmakhoz intézett ez év februári kérése, hogy állítsák hely. re Németország egységét és kössék meg végre a békeszerződést. A Szovjetunió kormánya 1952 március 10-1 jegyzékében jogo« aak ismerte el a német nép köve­telését és konkrét javaslatokat tett az USA, Anglia és Franciaország kormányának e kérés teljesítésére. Ezeknek az országoknak kormányai azonban a szovjet kormányhoz inté­zett válaszjegyzékükben kibúvókat ke­restek és a halogatás taktikáját al­kalmazták. A Szovjetunió kormánya 1952 április 9-i jegyzékéiben megismételte a javas­latát, hogy a Németországban ellen­őrző funkciót betöltő négy hatallom kormánya tárgyalja meg közösen a néíhét •' békeszerződéstervezetét, vala­miig- az Össznéinét kormány megalakí­tásának és a szabad össznémet válasz­tások megtartásának kérdését. Az Idő most már döntést köve. teL Vagy u német egység helyre­állítása — azon az egészséges és jogos alapon, amely megfelel né. piínk élétérdekeinek, vagy pedig Németország szétszakltotLságának fenntartása. Nyugat-Xémetország lakosságának rabszolgasorba dön lése és ezzel együtt az új háború veszélye. Erről kell most dönteni 1 Adenauer nőm akar egységet és bé­két! hanem szétszakítóttságot és hábo­rít. Ellenzi a tárgyalásokat, mert tud­ja! hogy ha.a négy nagyhatalom meg­éhezik egymással és az egységes bé­keszerelő Németországgal, akkor meg­hiúsulnak a* új hábofúra uszítok bű­nös tervei. Ezért április 3-án a bonni szövetségi gyűlésen a nagyhatalmak tárgyalásának azonnali megkezdését az „össznémet érdekek súlyos meg Bérlésekén*“ jellemezte. A német nép azonban döntött. Azt akarja, hogy a négy hatalom kezdjen végre közvetlen tárgya ' lasokak hogy a német kérdést békés úton megoldhassák. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya még egyszer világosan le­szögezi, hogy a szabad össznémet vá­lasztások megtartását lehetségesnek és- rendkívül sürgősnek tartja: A sza­bad - választások eredményeképpen már régen megalakíthatták volna az ősfznémet demokratikus kormányt, amely tárgyalhatna és megköthetné a békeszerződést, ha az Adenauer kor. mány nem akadályozná a németek-- 1 tuniszi nép tovább harcol szabadságáért Paris íMTl). A tuniszi hivatalos lapban közölt rendelettel a hely- tartóság felosztja a tuniszi bej fjünak vezetésével működő kabinet- irodát, mert a bej fia állítólag ked­vezett a menesztett Chenik.kor- míány politikájának. Ezzel egyidő. ben _ több tuniszi személyiséget le tartózhattak a Bakkus-kormány el­len irányuló törtetésekben való részvétel miatt. Az Humanité jelentése szerint szerdán a rendőri megerősítések ellenére többszáz tüntető „fiigget. lenspg“, „I« az árulókkal!” kiáltá­sokkal behatolt Dinguizli munka­ügyi miniszter lakásába. Tuniszban szerdán két bombarob­banás történt. Radesben pokolgép­pel lévegöbe röpítettek egy ben. rintattályt. Szalah Ben Jusszef és Búdra, fi Chenik-kormány Kairóban tartóz­kodó két tuniszi minisztere szerdán hyi’atkozatot adott ki, amely le­szögezi. hogy Tunisz továbbra is a.: francia kormány irányította atrocistások és terrorista intézkedé­sek színtere, és felszólítják az ENSZ közgyűlését: tűzze napirend, re a tuniszi kérdést A nyilatkozat végül kiemeli, hogy a tuniszi nép továbbra is lan­kadatlanul szembeszegül a gyarma­tosítók nralmával. Újabb fasiszta törvényjavaslatot készített a josida-kormánv Peking (Üj Kínai Tókióból érkezett jelentés szerint a Josida-kornány már­cius 28-án elfogadta a fasiszta szelle­mű a „bűncselekményekre vonatkozó különleges törvényjavaslat’' ot, amc tyet jóváhagyás végett nyomban a nemzetgyűlés elé terjesztettek.- A Klodo hírügynökség felfedi, hogy ■az új törvényjavaslatot — a ..köz igazgatási egyezménnyel'' összhangban — a Japánban állomásozó amerikai megszálló csapatok biztonsága éoleké. hot) készítették. megegyezését. Ha a néigv megszál’ó hatalom elismerné az ilyen válaszlá- sok szükségességét, amint azt a Szov­jetunió kornánya javasolta — akkor e választások megtartása a legrövidebb időn helül lehetővé válna. Ismeretes, hogy a kelet- és nyugat- németországi pártok az egész Német­országban megtartandó szabad válasz, tások mellett nyilatkoztak meg. Az ilyen választások megtartásához első­sorban a németek megegyezése sziik. séges az össznémet választási törvény kérdésében. Félre kell tenni minden akadályt, amely ezt a megegyezésit gátolja. Nem lehet akadály az ENSZ ma­gatartása sem, mert régen bebizo­nyosodott: az ENSZ bizottságot nem azért hozták iétre, hogy meg­valósítsa a szabad össznémet vá­lasztásokat, hanem ' azért, bogy akadályozza azokat. Hazánk egységének helyreállításával és a Németországgá! való békeszer­ződés megkötésével meg lehet szilár­dítani a békét Európában. Németor­szág szétszakítottságát és a német békeszerződés hiányát az imperialista tábor agresszív, háborúra uszító erői arra használják fel, hogy Nyugat-Né- metországot a keretszerződés és az európai katonai egyezmény segítségé­vel bevonják az új világháború előké­szítésébe és a német népet gyilkos testvérháhorúra kényszerítsék. Nvil vánvaló, hogy a nyugati hatalmak szá­mára teljesen mellékes a német egy­ség kérdése. Számukra csak az a fon­tos, hogy Nyugait-Németországot be. vonják agresszív hatalmi tömbjükbe. A Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa hangsúlyoz­za: a helyzet rendkívül komoly és az Idő sürget. Néhány hét múlva már késő lehet az össznémet vá­lasztások lefolytatására, mert Adr_- nauer és az amerikai háborús gyujtogatók cselekszenek, míg sok bonni szövetségi' gyűlést kép­viselő — akik pedig akarják az egy­séget és a megegyezés* — csak be- szá. Elérkezett a cselekvés órája a né­met egység békés helyreállításához! A nyugatnémetországi hazafias el­lenállási mozgalom és a Német De­mokratikus Köztársaság demokratikus állami rendje elég erős EÉihoz, hogy felvértezetten álljon ellen Németor­szág ellenségei gonosz terveinek és keresztülhnzza azokat. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya felszólítja az összes német hazafikat, hogy egyesüljenek a nem­zet megmentéséért és a? új, békés, szabad életért folyó harcban, — fe. jeződik be a felhívás. Magyar válasz a jugoszláv kormány képmutató javaslatára A magyar kormány a határsértések beszüntetését követeli és elégtételt a provokációs támadásokért A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A jugoszláv külügyminisztérium február hó 18-án jegyzéket juttatott el a belgrádi magyar követséghez, amelyben egyrészt kísérletet lesz ar­ra hogy visszatérjen a magyar területet képező Murasziget már régebben lezárt kérdésére, másrészt képmutató módon teveti a magyar-jugoszláv határvonal rendezésének kérdését. Erre a jegyzékre ad választ a Magyar Népköztársaság kormányának alábbi jegyzéke, amelyet a belgrádi ma­gyar követség, kormánya megbízásából április hó 18-án juttatott el a ju­goszláv külügyminisztériumhoz. „A Magyar Népköztársaság korina Úja megkapta a jugoszláv kormány 1952. február 18-án kelt 11.141. sz. jegyzékét, amelyben a jugoszláv kor. mány — annak ellenére, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormánya a Mu­rasziget kérdésével kapcsolatos előző jegyzékeiben már többízben félreért­hetetlen módon leszögezte álláspont­ját és kijelentette, hogy a kérdést végleg tisztázottnak tekinti — Ismét visszatér erre az ügyre. A jugoszláv kormány álláspontjá­nak alátámasztására áladta a belgrádi magyar követségnek a magyar folyam mérnöki hivatal 1943-ban készített tér­képvázlatának fotókópiáját, amely a jugoszláv kormány véleménye szerint „leginkább megfelel a mai helyzet­nek**. A Magyar Népköztársaság kormá­nya leszögezi, hogy a szóbanforgó tér­kép éppen a jugoszláv álláspont tel­jes tarthatatlanságát bizonyltja. A tér­kép ugyanis számszerű adatokat tar­talmaz a Móra folyó relatív mélységi viszonyairól, melyekből minden két­séget kizáróan kitűnik, hogy a folyó főfolyása a sziget és a jugoszláv part közötti ágban vonul. A beküldött (ér­kép ilymódmi nem bizonyít egyebet, mint a jugoszláv kormány lelkiisme- retlensévét és nyilvánvalóan provoká­ciós céljait. Ami a jugoszláv kormánynak azt a javaslatát illeti, hogy „egy jugoszláv- mngyur vegyesbizottság mielőbb oldja meg valamennyi ledöntött vagy bár­mely más módon eltűnt és megsérült határjelzés helyreállításának kérdé­sét** és hogy „mindkét kormány meg­hatalmazott delegációi mielőbb kezd jei.<*k tárgyalásokat a határjelzések megőrzése és karbantartásáról szóló konvenció aláírása érdekében“, a ma­gyar kormány leszögezi, hogy minden vitás kérdés békés úton való rende. zésére törekszik és a jugoszláv kor­mánynak ezt a javaslatát is ebből a szemponthói bírálja el. A jugoszláv kormány fenti javasla­tával kapcsolatban a magyar kormány mindenekelőtt emlékezteti a jugoszláv kormányt, hogy amikor 1949 február­jában Belgrádban a magyar-jugnszláv határjelek megújítása és megőrzésére irányuló magyar.jugoszláv tárgyald sok folytak, éppen a magyar delegáció volt az, amely javasolta a határvonal megállapításával kapcsolatos összes kérdéseknek, köztük a fo-lyömcdervál- tozások kérdésének rendezését, a ju­goszláv delegáció azonban ezt eluta­sította azzal, hogy ilyen rendezésre nincs szükség, mert mint Skrbovics Bosko alezredes, a jugoszláv delegá­ció elnöke mondotta: „A folyó vál­toztatja medrét, de a határvonal a helyén marad“ —■ amivel szemben ma a jugoszláv kormány pontosan az el­lenkezőjét állítja. Másrészt a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a jugoszláv kormány közegei rendszeresen a leghallatlnnabb pro­vokációkat követik el, amelyeknek kirívó példái: a be’grádi magyar ügyvivő e'len t951 márcins II-én követett merénylet és nz ügyvivő feleségének Díszként való visszatar­tása. valamint a magyar-instoszláv határon rendszeresen végrehajtott f-űIv«»s haíársértések. fesrvveres tá­madások és a ineoszláv katonai r»- „„ . _ .... pii tógépek magyar területre való ben követeit elégtételt megadja.' J. A. Malik elvtárs levele az ENSZ titkárságához Beloiannisz és társai meggyilkolása ügyében egyre gyakoribb berepii’ései. A ju­goszláv kormány ezekkel a provo­kációkkal kapcsolatban a magyar kormány tiltakozásait mindeddig teljesen figyelmen kívül hagyta, az elkövetett támadásokért és határ- sértésekért egyetlen esetben sem szolgál tiltott elégtéte't és sémi yen intézkedést sem foganatosított a szp.knda’íanu? és eg> re nagyobb számban megismétlődő provokációk megszüntetésére. A magyar kormány nem teheti ki magát annak, hogy a jugoszláv kormány a javasolt bizottság mű­ködését, valamint a javasolt egyez­mény megkötését és végrehajtását is újobb provokációk elkövetésére hasznúja fel. Minderre való tekintettel a ma­gyar kormány abban az esetben hajlandó a jugoszláv kormány ja­vaslatát megfonto’ás tárgyává_ ten­ni ,ha a jugoszláv kormány jegy­zékében hangoztatott békés szándé­kainak komoly bizonyságát adja azzal, hogy "I beszünteti határszerveinek a -1-* magyar.jugoszláv határol» rendszeresen elkövetett határsérté­seit és provokációit és O az általa eddig e'bövctett “• provokációs támadásokért a magyar kormány e őbbi jegyzékei­Newyork (TASZSZ): J. A. Malik, a Szovjetunió áilaindó ENSZ-bed kép­viselője április 16-án a következő le. velőt intézte az ENSZ titkárságához. „A Szovjet Szocia ista Köztársasá­gok Szövetsége ENSZ-belj képviselete, közli az ENSZ titkárságával, hogy a képviselet táviratot kapott hét görög demokratikus szervezettől A távitat elítéli Nikosz Beloiannisznak és a három másik dörög demokratának kivégzését, továbbá követeli, hogy szűnjenek meg a görögországi kivég­zések és hirdessenek általános köz­kegyelmet. A képviselet me'lékeli az említett táviratot és kéri az ENSZ titkárságát, 1egyen az ENSZ-en keresztül sürgős Intézkedéseket a görög demokraták kivégzésének megszüntetésére. Kéri továbbá, hogy jelen levelet és a hozzá mellékelt, táviratot az ENSZ okmányaként adják ki és küld­jék meg az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tagál'amai kormányának A görög demokratikus szervezetek táviratukban hangsúlyozzák, hogry az athéni gyilkosok és Peurifoy, a fő­bandita, azért készítették elő és haj­tották végre ezt az aljas és szörnyű bűntettet, hogy megtörjék a görög nép ellenállását az amerikai meg. szállókkal szemben, megnyissák az utat Papagosz nyílt fasiszta diktatúrá­ja e őtt és közelebb vigyék Görög, országa* a háborúhoz. Görögország demokratikus szerve­zetei — hangzik tovább a távirat a világ közvéleménye előtt elitélik az amerikai imperialistáknak és az athéni gyilkosoknak ezt az újabb em­bertelen bűncselekményét és kérik a világ minden becsületes emberét, segítsék népünket a demokráciáért es a békéért vívott harcában. A távirat a továbbiakban általános közikegye met követel Görögország, ban és így fejeződik be: Görögország demokratikus szerve, zetei hálás köszönetüket fejezik ki ;i a Szovjetunió népeinek és a nagy Sztálinnak, miniden népnek és demo­kratikus szervezetnek, minden jó­akaraté embernek azért a lelkes tá. mosatásért, amelyet Nikosz Beloian­nisznak, nemzeti hősünknek, a béke harcosának életéon vívott küzdelem­ben tanúsítottak. (5) ÍT AT akkor miért nem járhatok ■*-* mégsem iskolába? És Nikics hogyan került a Nemzeti Bizottság- ba? És te miért mentél Crna-Oorúba? Mégsem volt igazuk a szovjet kato­náknak... Nem szabadítottak tel bennünket! A németek elmentek, a többi meg maradt, ahogy voll! — Nem így van gz, kisfiam! Ni kies, az a szentfazék a jómu’tkot úgyis azt prédikálta, hogy mi min­dent magúnknak köszönhetünk, hogy mi saját magunkat szabadítottuk fel. Hej, pedig ha nem joti volna ide Igor, ha Sztálin nem küldte volna hozzánk katonáit, fiaink már egytől- egyig elvéreztek volna! Nem, ben­nünket felszabadítottak — emlékezz rá, bizonyosan a te életed is szép volt akkor, mikor még itt voltak az oroszok — de va ami történt azóta.. Az öreg megállt. Illja azt hitte, hogy elfáradt és kilújja magát. Biz­tatta is: Nincs mát messze a falu, nem érdemes itt vesztegetni az időt! De apja nem pihenőt tartott. Leha­jolt hozzá és mintha félt volna, hogy fák kihallgatják, fülébe súgta: — Megloptak bennünket, gyere, keml Ellopták tőlünk a szabadságot! VI. A kafana, a kis falusi kocsma már kora reggel megtelik, ha ünnepnap van. A sarokba behúzódnak a tamburások és kezdetnek csak halkan pengetik, mintegy „étvágycsmólónak1', azután vaamelyik gazda odainti őket asz­talához és odavág az asztalra — a pálinka és a hagyma mellé — egy százdínárost: Most pedig valami $zé pet, de olyat, hogy sírjunk is neves­sünk is tőlel Akkor azután rákezde- nek és addig nyúzzák a cllerát, míg más asztalnál elő nem kerül egy má­sik százas. Akkor ott folytatják. Györgye Glazár ott terpeszkedett a borral, pálinkával megöntözött pult mögött. Jó, zsíros bevételre számított. Garami Lászlót JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT Hiszen a parasztoknak ma kel] lead niok a hízókat, azt a néhány párát pedig, amit kapnak értük, igazán nem érdemes hazavinniök! Eljönnek, ke­serves dühükben elmulatják a pénzt, aki pedig nagyon szidja a bátyját, az a keshedt Sztevot, az csodálkozik, ha másnap a priccsen ébred löl. . Hej, az a Sztevo, az a Sztevo! Az jól kifogta! Annak nem kell mindenféle részek népséggel baj'ódnia! Csak ül a jó meleg, kényelmes irodában és úgy lop, ahogy akar... Most is mái előre eladta a még be sem adott disz. nők nagyrészét ennek a hólyagíejü zsagubicainak, ennek a Nikolicsnak.. Neki pedig itt kell rostokolnia nap­hosszat a kocsmában és még jó, ha meg nem verik, mert egy kicsit meg­kereszteli a bort... De azért van tűi.« Sztevonc!:.' Olyun fényes egy esze van, mint Salamon kirá'ynak.. Lám, milyen fifikusun elintézi majd, hogy llija ne menjen el! Jöhet már az öreg Szterác, úgy megy el- ahogy jött — egyedül/ Györgye beszopta lethedt alsóal- kát, töltött magának egv kupicával és ivott. Szinte kedve lett volna oda- inteni Dragoljubot, a sánta prímást és e énekeltetni a „Hej, maja draga Marica“-t... De hát mégse való, hogy a kocsmáros a saját vendéglő- jében mulasson! Meg azután akármi■ kor beléphet Jovankn, a felesége ... Nem, nem muzsikáltassanak csak ma­guknak a parasztok — és fizessenek! f" YORGYE ÉSZREVETTE, hogy bejön bátyja és a vendég: Ni- kolics. Feltúpászhodött és eléjük to­tyogott. — Hova parancsoltok? Melyik asz­talhoz? Azonnal hozatok egy kis pá­linkát... A jobbikból .. — Hagyd csak — legyintett a báty­ja — nem ülünk le... Vár a hiva­tal! Csak azt akarom mondani, hogy vigyázz, ha jön az öreg Szterác — — Burek, biuekl Friss, vrucsl — Lepény, lepény, friss, meleg nyí* tolta be az ajtót a pék süvölvény inasa és körülnézett. Burek... — Hozz ide egyet! — intett neki Sztevo Glazár. — Húsosat! — Es mi­közben a pék az öblös bádogved - búi előhalászta a lepényt, folytat a. — Érted, mit kell csinálnod?! M»g- mondod, hogy elengeded ftíjcrí, megtérítik az elveszett 23 ju nem tudják megtéríteni, hat akkor majd leszolgálja a gyereki , . 1 Tudom, tudom! De ha okvetet- lenkedik, mit csináljak! Kü djem ^Aztősebb Glazár nagyot tépett a forró lepényből és teles*ál a telette. — Te tehetetlen ember le! hat na du ílníí'tdrn's « Jto Ssi.Ä-srvi.Äi lemetlen vendéget. Már előre meg- logalmazta szavait, megrágta a mon­datokat: Hát látja, kedves Szterác szomszéd... Így mondja majd neki: szomszéd, hadd lássa, hogy úgy ba. szél vele, mint egyenrangú téllel... Hát látja. Szterác szomszéd, hagynám én a fiát, hagynám szívesen, hiszen nem hoz nekem semmi hasznot, in­kább kárt, de ki téríti meg nekem azt a 23 birkát... Nem lesz az öreg­nek még annyi pénze sem, hogy egy birkát megvegyen nemhogy huszon­hármán Györgye megint töltött és ivott, azután tovább beszélgetett kép­zelete Szterácáva1: Mert bizony 23 birka veszeti el a gyerek kezén... Akkor, mikor az oroszok erre men­tek, akkor tűntek el. . Hát én iga­zán nem vállalhatom el a kárt! A gyereket lecsukatni nem akarom, hi­szen olyan, mintha saját Ham lerine. De az elveszett állatokat le kell szol­gálnia ... Ez törvény! Hál valahogy [gy mondja majd... Ha pedig ez nem lenne elég, akkor: Tudja mit, menjen a bátyámhoz, Szie- vohoz. Az törvénytudó ember, a községtanács elnöke, beszéljen vetet A tamburások már valósággal ver­ték, ütötték hangszereiket, hogy túl- muzsiké ják a kafana lármáját. Hosz- szú asztalnál álltak, rongyos, búnak- ereszkedett embereknek játszottak. At egyik paraszt hangosan, hosszán nyújtva, dúsan cifrázva énekelt: Tito elvtárs, jaj, Tito elvtárs' Mi leányok szépen kérünk: Engedd vissza, jaj, engedd vissza Hozzánk drága vőlegényünk! A EErpi HANGJA átszállta a termet, Oda/alált a bús dal minden aszta'hoz, minden szomothö dóhoz Az énekes lejét lehajtva tujh tovább a nótát. Arcán végigcsurog lak könnyei bebújtak a könnycsrp Pék szakáiéba, belecsöpögtek a po­hárba, melyben még ott szomorkodoH egy kevés lőre, (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents