Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

1B52 APRII.IS 18 w a p t o 3 Milyen legyen a kapcsolat a bukkosdi L páriszervezeft és MNDSZ-S2e;vezel kozott? ' Pártszervezeteink feladata többek között az is, hogy segítsék és vezes­sék a tömegszervezeteket. Éppúgy ér. vényes ez a biikkösdi I. pártszerveze­tére és MNDSZ szervezetére, mint a megye, az ország bármelyikére. De a bükkösdi I. MNDSZ alapszervezeten egy évvel ezelőtt még nem igen lát­szott meg ennek az eredménye. Nem *• annyira a pártszervezetben, inkább az MNDSZ ben volt a hiba: az MNDSZ inkább csak papíron létezett, a veze. tőség passzív volt, a tagság magára maradt. Novemberben azonban fordulat állt be az MNDSZ munkájában. llj vezetőséget választottak a régi he­lyébe. Az új vezetőség már aktívan dolgozott. A tagság is látta, hogy nemcsak papíron létezik már az MNDSZ, ők is hozzáláttak a munká­hoz, sőt új tagok léptek be, mint 6riinczeisz Józsefné, Keller Győrgy- *é, ifj. Weiszmann Józsefné, Bencze Jánosné és a többiek. Ennek láttán az MNDSZ vezetőség megindította a tag­toborzást. A régi tagok mellett Pozs- gai Mária, Horváth Lajosné és még több új tag is bekapcsolódott a tagto­borzó munkába, ami igen eredményes la lett: a régi 24 tag helvctt 84 taíja van már az MNDSZ nek, közöttük Igen szép számmal középparaszdok. Az MNDSZ vezetősége és tagsága vál­lalta, hogy május 1 és május 24 25, az MNDSZ III. kongresszusának tiszteletére beszervezik a még kívül­álló dolgozó nőket is. És sorolhatjuk még a további eredményeket is: MNDSZ olvasókör alakult, nöneyclő- ket szerveztek, tisztasági hetet indí­tottak a faluban. Ilyen eredmények születnek akkor, ha az MNDSZ veze­tősége és tagsága magáévá teszi a pártszervezet segítségét és vezetését. De ugyanakkor előadódhatnak hibák is, ha a pártszervezet vezetése és se­gítsége nem elég inélyrotiátó és nem elég következetes. Megláthatjuk ezeket a hibákat pél­dául a nemzetiségi politika alkalma zásának terén is. A bükkösdi I. MND­SZ szervezet vezetőségében egy dol­gozó parasztasszony van csak. ami elég komoly hiba. Még nagyobb hiba azonban az, hogy még egy németajkú veze­tőségi tagja nincs az MNDSZ szer­vezetnek, holott Bükkttsd több­ségében német anyanyelvű község. Pedig a német anyanyelvű dolgozó parasztasszonyok akkor fogják való­ban egyenlőnek érezni magukat az MNDSZ-ben is, ha a vezetésben épp úgy résztvehetnek, mint az arra alkal­mas magyar anyanyelvű dolgozó nők. És hogy a németajkú dolgozó' paraszt- asszonyok között is vannak vezetésre rátermettek, azt bizonyítja már a be­lépés ténye is: tudják, hogy mit je­lent számukra az MNDSZ: az élen­járó nők között harcolni a szocializ­musért, a békéért. Akik pedig ezt meg értik, azok készek harcolni is érte, még az MNDSZ vezetőségben ,.is'\ A másik komoty hibát a kuíákelle- nes harc területén találhatjuk meg. A nemzetiségi falvakban különösen fontos a kulákellenes harc. Konkrét tényekkel kell itt bebizonyítaná a dol­gozó parasztoknak, hogy mindegy a kulák nemzetisége, egyaránt kizsákmányoló úgy a magyar, mint a németajkú kulak, egyaránt a inultal akarják vissza hozni az amerikai imperialisták és a Tito banda segítségére szá­mítanak. Ezl a bükkösdi I. MNDSZ szervezet nőnevelői nem tudatosítják elég jól, ennek eredményeképpen a kulák elle­ni politikai harc az adminisztratív rendszabályok mögött kullog. I)e nem is tudatosíthatják jól. Van olvün ku­lák, akiről sem Sovány Jánosné, a bükkösdi t. párt alapszervezet párt- titkára, sem az MNDSZ titkár nem tudja megmondani, hogy miből ék Ez­zel bizony nem tudják konkrétan meg­mondani a nőnevelőknek, hogy mi­lyen érvekkel agitáljanak és leplez­zék le a kulákokat, így az agitáció általános és nem elég eredményes. Pe­dig volna konkrét példa arra, hogy a kuiáknak mindegy; hogy kit szipolyoz ki,----csak a haszon fontos neki, — és hogy Szabó ' kulák ma is a dol­gozó parasztok verejtékéből! él. De mindez nem jelenti azt, hogy’ a párttitkár elvtársnő nem dolgozik élig akiivan. Sőt ellenkezőleg. Mindenütt ott vau, részt vesz az MNDSZ és a DISZ kultúrelőadásain mint az énekkar tagja, holott már 59 éves. De épp az a baj, hogy mindent maga csinál. Mindent nem tudhat egyedül elvégezni, a pártvezetőség töb­bi tagja pedig kissé elégedetlen annak láttán, hogy a vezetésben nem vehet­nek eléggé aktívan részt, Ratanóri Ist­ván elvtárs, a bükkösdi I.es párt- alapszervezet elnöke nemrég például kijelentette: „Csak a népnevelő mun­kára vagyok jó?“ Habár ez a kijelen­tés nem egészen helyes, — a népneve, lő munka hizonvosfokú lebecsüléséről', tesz tanúbizonyságot — de megmutat­ja. hogy Ratanóri elvlárs nem tud résztvenni aktívan a pártvezetésben, így adódhat elő az, hogy a pártvezetőség nem tud elég ak­tív segítséget adni az MNDSZ- nek: egy ember jó munkája még nem pótolhatja a pártvezetőség segítségét és így az MNDSZ sem dolgozhat elég jó!. A leghelyesebb az lenne, ha ,a párt. vezetőség többi tagjai is aktívabban hozzálátnának a munkához többet se­gítenék az MNDSZ-t és kijavítanák a hibákat. Különösen a két főhiba: az MNDSZ vezetőségének niem telje­sen megfelelő összetétele és a knlákok elleni harc megindítása lenne sürgős, hogy az MNDSZ munkájában ne áll­jon be törés. 1 e kendőzze el a liibstükat a kovácsszénáéi tanács, hanem lépjen fel keményen a beadást elmulasztókkal szemben! Kovácsszénája, Huszitát és Tekercs ®9T tanácshoz tertozik. Mind a há­rom községnek Kovácsszénáján van a tanácsa. Dóra István elvtárs ta­nácselnök Huszíót községben lakik Kovácsszénája és Húsaiét községek idáig csupán 9 százalékra teljesítet lék félévi sertésbeaüási tervüket. A tanácson tudják, hegy ez nagyon Raégyenlet«s lemaradás, ennek el je­nére ahelyett, hogy igyekeznének munkájukat megjavítani különböző „érvekkel“ el akarják kendőzni a hiányosságokat. '•Későin jeleni meg a rendelet.. ■ * ..Nincs kell ö kilogramm súlyú sorb’s a községiben“ és így tovább lehetne súrolni azokeit az „érveket“, ame.yek. kel Dóra István elvtárs igyencszrK kimagyarúziri a lemaradás okát Ez érthető, hiszen Dóra elvtár® maga is a kötielessögmuliaszto dolgozó panasz. t°k között van, még ő sem teljesí­tette a sertésheadási kötelezettségét, hivatkozva arra, hogy még csak 35 ~~4ü kilós a sertése. Ezt mondja c többi dolgozó paro-zt is. követve a tanácselnök rossz példáját. A sásdi járásban jónéhány közstg *»*•* vállalást, hogy félévi sertósbe- adási tervüket május 1-ig százszázu- tékna teljesítik. Ezek között vanMá- gocs, Saatiria, Mecsekrákos és IIusz. tót közvetítem szomszédközsége. Kis hajmás is. Ezek a- községek fel tud­tak készülni a beadási terv tn je-tté sé.re? Kovácsszénáján talán kevesebb sertés volt ezelőtt néhány hónappal? Nemi Kovácsszénája is tol tudott volna készülni a beadási terv telje­sítésére, ha komolyan kezeli a tanács 0 begyűjtést, ha a község vezetői, tanácstagjai példát mutattak volna. sem a tanácselnök sem a tanács tagjai nem törődtek a beadás. ^■• Mindenkinek kiadták a vágási engedélyt, mintha nem is vom“ be. adás. Márton Józsefné és Szabó Ist­ván kulákok is kihaezniát’áik az al­kalmat és levágták sertéseiket, de a beadási kötelozettsöget még most 9*® telj esi tették. Dóra elvtára ahelyett, hogy isielössépre vonná őket, a hanyagokat kiírja a szégyen táb­lára. A tema.radashoz azonban hozzá iá. rul <iz is, hogy nincs pártszervezet a községben, amgly ellenőrizné c ta­nács munkáját és a járási tanács sem nyújt megtelelő segítséget.- Nem egy szar fordult már ölő, hogy csak be­futottak a tauiácsiTodába, utána mo­torra ültek és mentek tovább a já­rási tanács instruktorai. Haiti' Gyula elv társ április 3-i ellenőrzése során ezt írta az eXenőrzőkönyvbc: „Ellenőrzés ideje április 3. Az el­lenőrzést elrendelő hatóság: sásdi járási tanács VB begyűjtési csoportja. Ellenőrzés célja: é iő á 11 ailbegy ü/t és, vágómarhabegyüjtés a mellékelt ki mutatás szerint.“ Ezzel alákanyarítot- ta nevét és mint, afci jól végezte rajtuk: „Mit csiintöjak velük?... Nincs nekik miből. -Lehet, hogy már válóban nincs ö'ősertésük, vult és hogy most nincs, azt a ^cs mulasztása okozta. Ezek után UGm lehet csodálkozni azon, hogy ^2®zul megy a begyűjtés. Kovács Jénája tanácsa még annyira sem ‘ontja fontosnak a begyűjtést, hogy munkájút, ment tovább. Sokszor pedig utasításokkal látják él a községi tanácsot ahelyett, hogy segítséget adnának a begyűjtési mun­kákhoz. A tanács dolgozói elvárják, hogy több segítséget adjanak mun­kájukhoz a fúrási tanács instruktorai. Dóra eivtárs pedig kövesse a jól dolgozó tar á:se!Rö! Tekintse egyik legfontosabb kérdés­nek a begyűjtést és ne akarjon ki­búvót keresni a kötelességfeljesités nlóL Mutasson példát a községek dolgozóinak és az. állandó bizottság segítségével következetesen harcok jón a lemaradás felszámolásáért, a kötelezettség teljesítéséért! L. J. Szovjet módszerek Itel kezdjük a g) apót vetést! Az élenjáró gyapoétennelők or. szagos, majd megyei tanácskozásán gyapot-terme ö csoportjanink és egyé­nileg dolgozó parasztjaink küldöttei ígéretet tettiek, hogy a múlt évi ter­méseredményeket a Szovjetunió ag­rotechnikai eljárásainak bevezetésé­vel túlszárnyalják. Vóililtaláfluk sike. rés végrehajtásának egyik alapvető követeknénye a vetés időben való e végzése. TermelócsoporSjaiink, egyé­nileg dolgozó parasztjaink alábbi­ak szerint végezzék a gyapot vetését: Vetés előtt a magot naponta' 2~3 órán keresztül melegítsék. A ldppói Béke őre, a malomi Petőfi csopor­tok, a nap sugarát használják fel a csírázási erély növelésére és a be- érés meggyorsítására. Csoportjaink kössenek minél több szerződést a gépállomással, a gyapot traktorral való vetésére, esszéi a kuk tiváitjor-ral történő későbbi ápolási munkákat könmyítjük meg. Vetés előtt minden mázsa vető­magot öt kiló ammoniumszulfát mű. trágyával kell összekeverni, a gyökér- leké'y betegség megelőzésére. A gya­pottermelési vállalat minden termelő­egységhez iormalint szállít ki, mely­nek vízzel való hígítása (egy száza, lékos) után minden olyan eszközt, melyei a vetőmag érintkezik fertőt. Icníteni keli. Mindem vetőgépet 60 centiméteres sortávolságra kell beállítani. A vető mag mennyiségét a csírázás; «zázuíiék határozza meg.. A jaroviaálásra kijelölt csoportok­ban a jorovizálást arzwmail meg kell kezdeni. A jarovizálandó vetőmag csírázás i százaléka semmi esetre se legy-em 90 ezásaliókíná! kevesebb. Az ötholdas egységek rnég ma, 5— 30 holdasok egy nap, a 30—60 hol­dasok két nap, 60 holdnál nagyobb területtel rendelkezők pedig legfeljebb három napon belül fejezzék be a ve. tést.-Partunk es Kiormányuntk által ránk. bízott nagy feladat megokMsárói vau szó. Ennek a feladatnak sikeres meg. oldása nagyrészben attól függ, hogy gyapottermellő csoportjaink, ájfesni gazdaságaink, dolgozó parasztjaink és funkciomáriusaink mennyire te­szik magukévá a hazai gyopottenme é* ügyét. Biztosítsák a műszahi feltételeket! t Régi vágyam teljesült, mert már­cius kilencedikén megkaptam a sz<a- hánovista oklevelet — írta levelében Gáspár Lajos sztahánovista vasbeton­szerelő. Nagyon örülök ennek a nagy kitüntetésnek és brigádommal együtt elhatároztuk, úgy fogunk dolgozni, hogy a sztahánovista jelvényt is megszerezzük. Brigádommal együtt a játszótéri építkezésen dolgoztunk. Teljosítményünk mindig a 150 száza­lék felett volt. Az építkezés, a játszó téren lassan be is fejeződik és én brigádommal lementem dolgozni a nagyatádi építkezésre. Március 22 én mentünk Nagyatád­ra, de még 27-ón nem volt a munka­helyen a csörlő, így a munkát sem tudtuk elkezdeni. A központ azt mond­ta, hogy az EMUK nem tudott csőr. lót szereznil Később kiderült, hogy Simonlomyón v«n egy fölösleges csörlő, amire a szdWási utasítást na építésvezető elvlárs meg is kapta. Örültem annak, hogy végre aratchá- ra lesz csörlő és a munkához komo­lyain hozzáfoghatunk. Élteit azon­ban a következő hét Is. \ csörlő még mindig Simontornyán van. Két hét eltelt munka nélkül és előre látha­tólag a harmadik is így fog eltelni. Igaitón szégyeljük magunkat hanem is a mi hibánkból, de az áprilisi válalásunkat a csörlő hiánya miatt teljesíteni nem lehetett.“ Hol itt a műszaki teltételek bizto­sítása? Jogosan kérdezi ezt Gáspár elvtárs. A 73/1. építőipari tröszt for­dítson nagyobb gondolt arra, hogy e dolgozók a munkahelyen rendesen ej legyenek látva szerszámmal, anyag­gal. Nézzék meg, ki 0 felelős ezért a hanyagságért és vonják felelősségre! A nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet ' április 16-i munkája Bécs (TASZSZ): Április 16-án a nemzetközi gyermekvédelmi értetoez. leien tovább folytatta munkáját a Monod (francia küldött) jelentésével foglalkozó bizottság!, valamint ez ok­tatásügyi, az egészségvédelmi és a gyermekek kulturális és erkölcsi, ne­velésével foglalkozó tagozat. Megkezdődik a pécsi Lokomotív-sportpálya építése Pécs város sportkedvelőinek örö­mére május 1-ón a MÁV Magasépítő UV megkezdi a Pécsi Lokomotív sta­dionjának építését. A futófceriiiliet már kész, do ezzel nincs befejezve az építés, mert meg kell építeni a ké­nyelmes nézőteret is. Ez nemcsak a sportolóink, de Pécs város dolgozói­nak is érdeke. Éppen ezért azok a dolgozók, akik jelenleg még nincse­nek más vá-Jalatoál aífoaiknazásboin, jeíenákefzzeniek a sportpálya építésé­hez. Jelentkezni lehet maiidon nap 9—12 óráig a v^ílabu toborzójánát, a városi tanács nuink&erőgnzdáIbodásl osztályán. (4)- V. L'JJEL AZ ERDŐ sötét óriások ta nyája. A zörgolombú, csőtől vert fák egymás felé hajolnak és ke servesen mesélik egymásnak az ősz fájdalmait. A nappal még barátsá­gos, gyümölcsöt hullató vadkörteía éjjel ugrásrakész, elterpeszkedett szőr. nyeteg. A magas fo gy nyögő.morgó nagy fejű fenevad A bokrok élesre- fent dárdákkal várják a betolakodó idegent ■.. llija azonban nem idegen a Beljanica erdeiben. Apja sem félt az éjszaka óriásaitól. Otthon voltak ők ill, az erdő mélyében és otthon volt a nyáj, amely sötéten hullámzott a keskeny hegyi ösvényen. A nyáj lassan haladt előre, reggel is lesz, mire Rnvha-Rekára ér A két tizterác — opa és Ha — már kifo­gyott a szóból; jóideje hallgattak. Együtt, egymás mellett mentek, de gondolataik távol jártak. — Mondd csak ... Hallottál te már Sztálinról? — I ija törte mea a csőn. det, ő kérdezett. Az öreg elcsodálkozott Hogyan H hét ilyesmit kérdezni?! Hát van a vi­lágon olyan szegényember, aki ne hallott volna Sztálinról? lgfiz, a gaz­dagok is tudják, hogy k; ö. de iga­zán mégis csak az o’yanfólék isme- rik Sztálint, mint ők! — Hallotla.m.s Sztálinról? Nemcsak hallottam, ismerem Is. Ott van a képe a szobámban, az ágy fölött... Egy szovjet katonától kaptam, Igor. tói. Együtt laktunk néhány napig. . Igor ... Most már bizonyosan ott. hon van, valahol Oroszországban! A Főtéren ta'álkoztunk először. Tu­dod, mikor a németek meghallották, hogy jönnek a szovjet csapatok, hát magukraaggatták valamennyi fegyve­rüket. A Főtéren, az élelmezési rak­Garami Lásziá: JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT far' körüt, a Todt.barakok körül pe­dig géppuskátészlseket építettek. Ki­halt az egész falu aznap. Az orrun­kat sem mertük kidugni hazulról. No de egyszerre csak kapták magukat a nácik és összeszedelőzködtek. Úgy megszaladtak, mikor jelentették ne­kik a páncélosokat, mint a nyuiak! Mi pedig, hajrá! Nekimentünk az élelmiszerraktárnak... Valahol elöl összetorlódtak a ju. hók. a nyáj magú ti.. De a jó kutya pillanatok alatt rendet teremtett. A keserves bégetés elhalkult, a íekete átlattolyam ismét hullármani kezdett. Megindultak. -Az öreg folytatta: — Hü, hogy mí volt ott! Nagy dobozokban hús, gulyás, lekvár. Per­sze belorrasztva, hogy ne romoljon meg Ládákban marmaládé, zsákszám a cukor és a liszt... Úgy lelpakkol- fám, hogy alig fértem ki az ajtón! Gyorsa,, fordultam és másodszor is nekiláttam a csomagolásnak. Akkor már nehezebben ment, mert ott volt az egész falu. A gazdám, az a zsugo­ri Vukovics meg a fia sem hiányzott. Majd le löktek, mikor beértem... Az üreg egyszerre két zsákkal akart ki­lábalni ü %zfík ajtón, a Ha murmold- dés ládákat cipelt... Akkor lépettbe Igor, volt vele egy tiszt is, Ványá- nah hívták Lerakatlak velünk min­dent. „Majd igazságosan elosszuk e’vtársak — mondták. — Elosszuk azok között, akiknek szükségük van rá.“ AJ1KO SZTERAC csendesen koca. ' rászólt, miicor eszébejutott, hogy elsőnek Vukovics jelentkezett, de hamar lekonyult az orra és eí. kotródotl, mikor a földje meg a gaz­dasága után érdeklődtek nála a szov­jet katonák. Azután reá is sor ke- sült... J^APTAM ÉN, ami csak keltett. Igor segített hazavinni a zsá­komat... Mikor meglátta, hogy ott- hon már van egyetmás, csóválta a fejét és mosolygott Megfenyegetett: „Hitri!“ — ,,Hamis!“ De még este visszajött. Beszélgettünk. A laluról.az életről... A miénkről meg az övéké­ről! Hej, de szép élete lehet most annak az Igornak! Egyszóval jól meg.! ismertük egymást Már éjfélt (s elkta. hálták, mikor elment. Elment., de ott hegyoii az asztalon egy tekercset... Ml tagadás, kíváncsi voltam, meg­néztem ... Sztálin képe volt... Hát láttam én más képen is Sztálint de ilyen szépen még soha. Gyerekek vol­tak körülötte. Pionírok ... látod, ak­kor is rád gondoltam -. llija félt valamitől, nem akarta ap. ját megsérteni, mégis megkérdezte: — Na és visszaadtad? — Hát bizony gondolkodtam rajt, hogy utánaszaladjak-e Hiszen ö lúd még' akárhány ilyen képei szerezni, de nálunk csaté Tito képét árulják. Már eső nap jött belőle eg\- rako­mány ... Mégis felcihelődtem és utána futottam. „Igor! IgorAz meg- fordu't. Mutogattam neki a tekercset: Itt {elejtetted ezt „Nyet, nyet za­bil! — Dehogy felejtettem! — neve­tett Igor. — Neked hoztam. Tedd az ágyad fölé!“ Hát... így ismerkedtem meg Sztálinnal. llija azt a dalt fütyülte, amit a szovjet katonáktól hallott: Sztálinról zengett dicséretet De nem tudta a szél hangját túllicitálni, így hát éne. kelni kezdett. Ezt már meghallotta az öreg. — Mi ez, fiam? — Dal Sztálinról... A szovjet ka­tonáktól tanultam. Azoktól, akik az iskoláról beszéltek. Milyen szép is lehet iskolába járni... Nem olyanbá, mint amilyenek itt vannak nálunk, hanem amilyenekről ők beszéltei amilyeneket Sztálin adott a szovjet gyerekeknek... Egy név, Sztálin neve milyen kö­zel ’ózza az embereket egymáshozl is, sötét erdei ösvényen ban­két ember is közelebb kerüli áshoz, mint valaha. Sztálinra gondoltak, llija Sztálin iskoláira, a boldog szovjet gyermekekre, apja pedig arra, amiről Igor beszélt neki: 4 nagy-hatalmas kolhozokra, me­lyekben mindenki egyaránt gazdája a földnek és ahonnan végleg kiszo­ruljak a Vukovicsok és a hozzájuk hasonló, más verejtéke árán zsírosa, dó kulákok ... Sztálinra gondoltak, akinek képe győzelemre vezette a szovjet tankokat, akinek szava /el— szabadította hazájukat és akiről egy­re több nóta kelt szárnyra a törd szerb hegyek között. VAJA BEFEJEZTE A DALT. Most *- érezte csak, hogy milyen ál­mos és fáradt. Fázott is. A szemerkélő eső már átáztatta ruhái!, gerince ár­kában jéghideg patakokban folyt It a víz A7 örökös egyedüllétre, Győr- gye polonaira ütlegeire gondolt ée leielé görbülő szájjal kérdezte■ __ (Folytatjuk) X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents