Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-16 / 88. szám
2 N ÄP «. O 1952 ÁPRILIS 1# KIM IR SZÉN ELVTARS 40 ÉVES lAkosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata Kim ír Szén elvtárshoz negyvenedik születésnapja alkalmából KIM IR SZF.N elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének Phenjan A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önnek negyvenedik születésnapja alkalmából.Biztosak vagyunk benne, hogy az a hősi harc, melyet az ön vezetésével a bátor koreai nép az imperialista betolakodók ellen folytat, s amelyet az egész haladó emberiség rokona zenve kisér és helyesel, az amerikai agresszorok teljes vereségével végződik. Kívánunk önnek születésnapjára jó egészségek kitartást és teljes sikert. •V Meleg kommunista üdvözlettej ' RÁKOSI MÁTYÁS a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Dobi István üdvözlő távirata 500 éve született Leonardo da Vinci, tudós és művész KIM ÍR SZÉN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Phenjan Negyvenedik születésnapja alkalmával, tagadja a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam szív MJ jövő jókívánságait Kívánok, kedves Kim ír Szén elvtárs, erőt, egészséget és új sikereket a korai népnek a On vezetéséve’ az imperialista agresszorok ellen vívott hősies szabadságharcában. ■r DOBI ISTVÁN A Magyar Népköztársaság Miniszter, tanácsa elnöke. Kim Tr Szén 1912 április 15-érn ez feszakkoreai Mangendaj faluban szói. letett. Apja Kim Hen Dik szegény- parsszt, nehezen tartotta el feleségét, három fiát és legkisebbiik öccsét, Kim Hen Gut. Kim Ír Szén apja Korea japán megszállása utón a hős szabadságharcosok sorába lépett és élete végéig odaadóan harcolt tv korai nép felszabadításáért. A z ügyet, amiért harcolt, felesége, ■r* öccse és légióként fia folytatta. Kim ír Szén, aki ekkor 14 éves veit, a girini középiskolában tanult, feliére Alit a tanulóifjúság forradalmi mozgalmának és azt az illegális kom. raumsta ifjúsági szervezet köré tömörítetté. Szorgalmasan olvasta a marxista irodalmat és közben agitációs munkát végzett. Rövidesen letartóztatták és börtönbe vetették. A börtön nem törte meg-: forradalmi szelleme még jobban megacélozó dóit. 1931-ben lépett be a Kommunista Pártba, ugyanabban az évben, ami. kor a japán imperialisták megszállták Mandzsúriát. Ezek a7. esmények óriási változásokat hozlak. Ekkor kezdő, dőtt meg Kijn ír Szén legendáshírű fegyveres harca a japán megszállók rifen. 1935-ben Mandzsúriában megala.ku't az egységes nemzeti front szervezete — a „Koreai Függetlenségi' Szövetség“, amely tíz pontból álló politikai program fában mind Koreára, mind az orsizág határain túlira vonatkoztatva meghatározta a koreai nép harci feladatait. Ezzel egyidejűleg meg in. dúlt az Észak- ée DéLMandzsuriAban működő partizAnalaikulatok egyesülő •ének folyamata, megszületett Korea egységes forradalmi néphadserege, amely Kim Ír Szénnél az élen a szabadságáért harcoló koreai nép fő erejévé válit. jPz a hadsereg rettegésben tartót- ta a japán imperialistákat és dicső hírnévre lett szert Mandzsúriába^ és Koreában egyaránt 1945 május 9-én Korea népe nagy örömhírre ébredt. A győzelmes Szov je; Hadsereg térdre kényszerítette a hitlerista Németországot. Augusztus 9-én a Szovjetunió szövetséges! kötelességét teljesítve megindította a had. műye'eleket az imperialista Japán e'l^n és azt már augusztus 15-én feltétel nélküli fegyverletétele kény- szeritetie. A koreai nép félszázados Japán elnyomás után visszanyerte szabadságát. Kim ír Szén a dicsősége* Szovjet Hadsereg gyors előrenyo. múlása után, 1945 októberében visz. szálért szülóföirij Ire. * >A foszabadulás eteó percétől >**■ kezdve Korea történetében még soha nem látott népi mozgalom indult a d"ir«kidtiku.-, és független áljáig megalakítására, azonban már 1945 szeptember 6-án, alig egy hó nappal Japán kapitulációja után az egész ország déli részében partraszáll- tak az amerikaiak, akik nem min teJswabadítók, hanem mint megszállók jöttek Ké’ Koreába. Azonnal fel Oszlatták a népi bizottságokat, a de. moknaükus pártokat és szervezete, kei, visszaállították azt a közigazgatási rendszert, amely a japánok alatt 4s .működött és ismét megvalósították a gyarmati uralmait. A köztársaság északi részén virág zó élet indult meg. 1946 február 8-án mcgal.il oil*; Észak-Korea Ideiglenes Központi Bizottsága, melynek elnöke Kim Ix Szón tett. Ezzel megkezdődött a döntő á1 alakú'ás időszaka, mely. oek célja az ország következetes de. maknutizilása volt. 1948 Burziisztua 25 én a7 Észak- és Dé' Koreában rneg tartott általános választások ered. métiyekéwt kikiáltották a népi demo, knatikus. köztársaságot és megvá lasztották központi kormányát. Kim ír Szén a nép akaratából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter temcsának elnöke lett. Esaak-Korea a Koreai Munkapárt A koreai nép vezére vezetésével, Kim ír Szem irányításával ég a Szovjetunió, segítségével ha. tamas eredményeket ért el az ot. szág demokratizálása, újjáépítése és építése terén. Az ipari vállasatokat, bankokat, a postát és a közlekedési eszközöket a nép tulajdonába vették. Egymillió hektárnyi földet, amely a japán és koreai földesurak birtokában volt, a földnélicül és törpebirtokos parasztoknak juttatták. Kifejlődött a koreai ipar, virágzásnak indult a mezőgazdaság, rohamosan javult a nép jóléte és hatalmas léptekkel fejlődött a kulturális élet. T Tgyanakkor Dé-Korea továbbra is gyarmat maradt, ahol a nép ’legjobbjait bebörtönözték, ahol meg. akadályoztál-e a gazdasági élet fejlődését és elnyomták a nemzeti kultúrát. 1950 június 25-én az amerikaiak gálád módon megtámadták Eszakköréé t. A koreai nép Kim ír Szén ve zetósével egy emberiként kelt fel az agresszorok ellen. A dogozók száz. ezrei ragadtak fegyvert, hogv ha kell, életük árán is megvédjék azt a szabadságot, amelyet a Szovjetunió, tói kaptak. A koreai nép idestova két éve folytatja hősies harcát az ag- resszo rokkal. Ez a két év Korea történelmének legvéresebb, de legdicső- ségiesebb fejezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy miyen hősiességre képes a7 a nép, axnoly szabadságát és függetlenségét védi ós amelyet olyan férfi vezet, mint Kim ír Szem. a Irfa: NYEDOSIVIN művészettörténész a Messzemenő intézkedések Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a baktériumháború ellen Phenjan (TASZSZ): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egész területén hatásos intézkedéseket tesz. nek az amerikai agresszorok által alkalmazott baktiériumfcgyver következményeinek megakadályozására. Az amerikai barbárok március végéig Tjagun tartomány 25 helységére szórtak fertőzött rovarokat A helyi hatóságoknak, a lakosság bevonásával tett hatásos intézkedése! eredményeként az amerikai repülőgépekről ledobott fertőzött rovarok túlnyomó többségét haladéktalanul megsemmisítették. Március végéig a tartomány egész lakosságát pestis elleni védő. oltásban részesítették 110.000 embert pedig beoltottak: kőiéin eiten. Ugyanakkor megtisztították a kutakat és a csatornákat A tartományi járványelhárító • bizottság minden városi és körzeti járványe’hárító bizotíságiot megfelelő gyógyszerekkel és orVosi eszközökkel íáitott el. Leonardo da Vinci emlékéi nem homályosította el a születése óm el. telt 500 év. Leonardo ma is úgy ál e'őltünk, mint a realista művészet ut. törője, lánglelkű festőművész és szob. rás-z, mint merész tudós, aki állandóan kutatta a természet titkait, igye kezelt a természet javait az emberek hasznára megszerezni, mint fáradhatatlan feltaláló. aki megelőzte a következő századok számos technikai elgondolását. Tisztán ál’ előttünk e nagy humanista és újító alakja. Mennyire szánalmasnak látszanak’ "ele szemben a tudomány és művészet különíéle reakciósai, akik hiába erőlködtek, hogy az utókor szemében elhomályosítsák, eltorzítsák a lángeszű olasz tudós tündöklő, ragyogó alakját Leonardot hol misztikus lan- tansztának, hol rideg, cinikus em. bérnél; próbálták beállítani. Középkori skolasztikusnak, vagy betegesen finnyás modemkedönek álcázták. Azzal rágalmazták, hogy embergyűlölő volt. aki a gonoszságban talált gyönyörűséget. A reakció nem fukarkodott- az erőszakos torzításokkal, hogy a népek előtt elrejtsB Leonardo iaazi arcát. A haladásellenes irányzatok még ma sem hagytak tel hamisításaikkal. ugyanis arra gyengének ér. zik magukat, hogy egyszerűen elfeledtessék a rájuk nézve fenyegető da Vinci nevet. De a népek, a vEág becsületes és haladó emberei tudják, hogy a nagy tudós kora leghaladóbb eszméinek bátor és odaodó harcosa volt, egész hatalmas értelmével az új, a jövő felé tör előre látta — bár olykor nem egészen világosan — a szabadság és igazság fénylő, boldog világát. A szovjet nép ilyennek ismeri és tiszte’i Leonardo da Vincit. A Szovjetunióban számos tanulmányt és könyvet adtak ki a nagy olasz művészről, kétszer adták ki a „Traktátus a festészetről“ című híres művét, képeinek sok re,produkciója jelent meg' A leningrádi állami Ermitageban őrzött két eredeti Leonardo kép — a „Madonna Eéncis“ és a ■-Madonna Litta“ — előtt mindig nagy tömegek állnak. De ismerik a Szovjetunióban a nagy művész más híres műveit is, amelyekben oly soko’dalúan és teljesen nyilatkozik meg a természet végtelen életének lángeszű megértése és amelyekben ott él az életigenlés nagy ereje. Leonardo fáradhatatlan újító volt. Béniié testesült meg legjobban a re- naissance-ember, a középkori sötétség ellen merészen küzdő harcos típusa. Olykor nehéz szétválasztani művészeti alkotómunkáját, — amelyben kísérletező és a természet mohón érdeklődő ismerője — és tudományos kutatásait, amelyekben gondolatai bizonyos költői ihlettel szárnyalnak. Leonardo, a tudós mindenekelőtt a kísérletezés, a világ gyakorlati tanulmányozásának híve volt. Mindenekelőtt a természet nagy könyvéből akart tanulni, de ugyanakkor felismerte a gondolkodás értékét is. Az e'mélet és gyakorlat viszonyának értelmezését találóan így' jellemezte: „A tudomány a kapitány, a gyakorlat a katonák“ Mint materialista gondolkodó Bru. no és Bacon előfutárja volt, nézeteit a kísérletekből, az élet tanu mányozá- sából merítette, állandóan arra tőre. kedett, hogy a technika segítségével a természetet az ember akarata alá rendelje. Mérnök Volt, aki lelicdezie a repülőgép gondolatát, csatornaépítő, matematikus és fizikus, asztrológus és ílzioiógus. Leonardo meglepően messzirenéző. bátor gondolatokkal gazdagította a tudományt. Egész életén át az emberekért dolgozott és a világot a békés aikotómunlca napfényes színterévé akarta változtatni. A néphit Leonardo nevéhez fűzi például a Milano környékén létesült öntözőrendszer megteremtését. A nagy tudós lángelméje már a kapitalista korszak elérhezése előtt látta a jövendő nyomorúságokat, amelyeket a pénz korlátlan uralma hoz űz embereknek, őszinte és haragos szenvedéllyel zengenek ma j3 az aranyra szórt átkának Szavai: „Árulást követ ei vég nélkül Minden embert gyilkosságra, rablásra és hitsze- gésre ösztönöz ..., sokaktól elveszi az étetet. Az embereket arra készteti hogy sokféle mesterkedéssel, csalásokkal és árulásokkal éljenek a ma. guk körében. Oh, szörnyű vadállat.. “ Meglepő, hogy már akkor, majdnem íéíévezreddel ezelőtt " felcsendülték ' ezek a keserű haraggal teli szavak arról, hogy milyen szörnyű bűnökre csábíthat az arany, a pénzeszsák hatalma. Ezekben c szavakban kortár- sunknak érezzük Leonardot, leleple. zése eléri azokat, akik ma az aranyért tömegesen gyilkolnak rabolnak. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének jelentése az USA koreai bűntetteiről n. (Folytatás) Következtetések: A jelentés ezután a gondosan megvizsgált tényekből az alábbi következtetéseket vonja le: | Az Egyesült Államok fegyveres ■"-* erői, — azzal, hogy baktériumokkal mesterségesen megfertőzött lc_ gyeket és egyéb rovarokat terjesztenek, halált okozva és betegségeket terjesztve a koreai néphadsereg valamint Észak-Korra polgári lakossága körében — szörnyű bűncselekményeket követnek el Koreában. Ezzel durván megsértik ,a szárazföldi hadviselés törvényeire és a hadviselési szokásokra vonatkozó 19U7 évi hágai egyezmény rendelkezéseit, valamin* a baktériunihábivrút tiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyv általánosan elismert rendelkezéseit. Az északkoreai polgári lakosság ’ megsemmisítésére vegyi bőm. bákat és esyéh vegyf anyagot felhasználó amerikai fegyveres erők bűnösök az 1907. évi hágni csyezmény 23, cikkelye A) és B) pontjában foglalt rendelkezéseknek, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv előírásainak szándékos és előre megfontolt megsértésében. Q Az Egyesüli Államok fegyveres * * erői és a parancsnokságuk alatt lévő Li Szin Ma» féle katonák n megszállt vidékeken minden bírósági ítélet nélkül tömegesen gyilkolják a polgári személyekei, küzdik snk nőt és gyermeket. Ezekkel a bűncselekményekkel sértik az 1997. évi házai egyezmény 46 cikkelyének világos elő Írásait, amelyek a megszálló hatóságokat a polgári lakosság éleiének védelmére kötelezik. /%, Az FSA fegyveres erői és a * parancsnokságuk alatt lévő 1.1 Szín Man féle katonák az általuk megszállt területeken törvényellenesen elfogják, börtönbe vetik, iilirgvllk és kínozzák a polgári lakosságot. Ezzel megsértik az 1907 évi hágai egyez. mény világos rendelkezéseit. £2 Az amerikai csapatok messze *** a front mögött lévő védtelen városok és falvak bombázásával és nem katonai objektumok pusztításával megsértik az általánosan elfogadott hadviselési törvényekéi és szokásokat. ezen belül a hágai egyezmény előírásait. á- Az amerikai fegyveres erők ™ * pusztítják a templomokat, műemlékeket. tudományos intézményeket, történelmi emlékműveket, kórhá zakat. Az amerikai fegyvere« erők ezt egyes esetekben védtelen városok és falvak rendszerielen bombázásával, máskor pedig e sérthetetlen épületek ellen Intézett, előre megfontolt támadásokkal követik el, jóllehet ezeket a megfelelő ismertető jelekkel ellátott 1 épületeket kizárólag rendeltetésükre használják. \z amerikai fegyveres erők ezzel megsértik nz 1097. évi hágai egyezmény rendelkezéseit, de különösen az egyezmény 27. cikkelyének előírásait. Az amerikai fegyveres erők — * azzal, hogy szándékosan felgyújtanak és felrobbantanak polgári vagy nem kalonai jellegű középületeket. olyan esetekben, amikor ezek a pusztítások hadviselési szempontból nem feltétlenül szükségesek — sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 55. és 50. cikkelyének rendelkezéseit. J? Az amerikai fegyveres erők — azzal, hogy megfelelő felhatalmazások és kártalanítások vagy nyugták nélkül > lkobo/zúk. vagv szándékosan megsemmisítik a polgári lakosság élelmiszerkészleteit és magántulajdonát — sértik a hágai egyezmény, d< különösen az egyezmény 46. és 52. cikkelyének rendelkezéseit. (b Az amerikai csapatok hadifog* lyok -logyilkolásaval bűnösök a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1929 évi és 1949. évi egyezmények megszegésében. | A történelmi műalkotásokat * és inagánjuvnknt elrabló amerikai fegyveres erők bűnösök a bágal egyezmény (47. cikkelyt rendelkezéseinek megszegésében. A bizottság véleménye szerint a felsoroltak háborús bűncselekmények, amint azt a nürnbergi nemzetközi katonai bíróság alapokmányának 6. cikkelye meghatározta. Ä bizottság — figyelembevévc a felderített bűncselekmények nagyságát és jellegét — azt a következtetést vonta le, hogy a Koreában lévő amerikai fegyveres erők bűnösök az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekben, amint azt a nürnbergi alapokmány meghatározta, mégpedig: "B A polgári lakosság egy részének * és különösen menekülteknek tö meges megsemmisítésében és irtásában anélkül, hogy valamilyen bflncselek ménnyel kapcsolatban bíróság elé ál lítsák Őket, terrorista módszerek ai kulmazásában a koreai lakosság egész csoportjai ellen, úgyszintén 1952 január 28-u óta baktáriumfegyver széleskörű alkalmazásában a polgári !a kosság ellen. az északkoreai lakosság életfor májának szétroinbolásában, vagy szétrombol&sának megkísérlésében: az északkoreai lakosság iskoláinak. egyetemeinek, múzeumainak, történelmi emlékműveinek és kultúr intézményeinek megsemmisítésében, hatósági szerveinek szétrombolásában és tisztségviselő személyek meggyilkolásában. A bizottság feltételezi, hogy a tömeg gyilkosságok nem egyes személyek túlkapásainak kővetkezménvei, erre utal az amerikai fegyveres erőknek az általuk megszállt területeken tanúsított azonos magatartása. A bizottság ezenkívül figyelembe veszi, hogy a baktérium, és a vegylfegvver széleskörű alkalmazása az ország területén kísérletet jelent az egeész nép vagy a nép egv részének kiirtására. A bi zoltság véleménye szerint az amerikai fegyveres erők bűnösök a tájirtásról szóló 1948. évi egyezményben meghatározott bűncselekményben. E következtetések figyelembevételére! a bizottságnak meg kell neveznie 2. azokat, akfket nemzetközi bíróság előtt felelősségre kell vonni, hogy feleljenek ezekért a bűncselekményekért. A bizottság tétovázás nélkül kijelenti, hogy e bűncselekmények közül többet ném tudtak volna elkövet- I ni, ha azokról az USA kormányának vezetői és az amerikai fegyveres erők felső parancsnoksága nem tudlak vol na és anélkül, hogy az amerikai kormány veztői és az amerikai fegyveres erők felső parancsnoksága nem készítették volna elő ezeket a bűncselekményeket. A bizottság ezért vádat emel e személyek és a hadrakelt csapotok minden tisztje ellen, akik felelősek ezekért a bűncselekményekért. A bizottság ezenkívül vádat eme) minden egyes katona ellen, akt résztvelt a nemzetközi jog előírásainak ellentmondó parancsok teljesítésében. I;yen következtetések levonásával teljesítettük azt a feladatot amely- lyel _ a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége megbízott bennünket. Szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy borz,a.ommai í.ötött e.l bournür- t mindaz, amit Koreában a vizsgálat lefolytatása során láttunk. Tud juk, hogy atkádnak sokan, akik . — épúgy, mint közülünk egyesek Koreába utazásunk előtt —. nehezen adnak hitelt a jelentésben idézet* szörnyű tényeknek. Éppen ezért, mi, mint jogászok és mint egyszerű emberek. ünnepélyeden becsű leíszavun- kat adjuk, hogy a megállapított \é- nyclk helytállóak. Különböző ors-zá. erőkből való, különböző vallasd, politikai nézetű és anyanyelvű emberek vagyunk. Feladatunkat Igyekeztünk elkiísmeretesen és jogász, felelőssé günk teljes tudatában elvégezni. A jelentés végül hangsúlyozza: A bizottság meggvöződéso. hogy munkájával hozzájárult a béke nagy ügyének védelméhez. A jelentéshez, amelyet, a bizottság minden tagja aláirt, melléket dk az okmányokat és a tanuk jegyzékét ^ _ ..-j
