Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-02 / 78. szám
F f VUÁO PfiOlETáfíJAi ECY£SŰLJETÍKl DUNÁNTÚLI % AZ MDP B ARANYAM E C YE I PA'RTBIZO TTJÄCÄ N A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM AKA 5Q HLI.Llt SZERDA, t9öti ÁPRILIS A MAI SZAMBÁN; A Szovjetunió miniszlerUnáciának és * SzK|b)r Központi Bizottságának határosain hí clehniszerek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról (2. o. ~ A világ népeinek felháborodása zúdul Beloiannisz é» tar musáról (2. o.) — A bányász pártszervezetek feladatai az . agitáeiós és propaganda munka megjavításában (3. o.i ... — Hozzuk be lemaradásunkat a .sertcsbegyüjtés vonalán (3. o.) — Befejezéshez közelednek a tavaszi munkák Kaesótán (4. o.) V ______________________________________________________________________ Te rvünk egyik legfontosabb tartaléka: a munkafegyelem további megerősítése Vas Zoltán elvtárs beszámolója a munkafegyelem kérdésében összehívott aktíva-értekezleten Pártunk Központ! Vezetősége március 29-re aiktávaértekezletet hívott tssze, amelyen a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseit vitatta meg '«z das ági vezetőinkké:, üzemi pártfunkcionáriusokkai, szakszervezeti és tö negszerv eseti vezetőkkel és az egészségügyi szervezetek képviselőivel. Az értekezleten megjelent népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs, akit a részvevők hosszan, lelkesen ünnepettek. Megjelent pártunk Politi kai Bizottságának több tagja. Az értekezleten Vas Zoltán evtárs, a Politikai Bizottság tagja, az ÓrszAgos Tervhivatal eLnöke tartott beszámolót, amelyet számos hozzászólás követett. Kétmilliárd forint többtermelést a munkafegyelem megszilárdításával! Gerö Ernő elvtárs megnyitó szavai után Vas Zoltán elvtárs kezdte meg beszámoCóját: Tisztelt elvtúrsak! Ötéves tervünk döntő évében — 1952 0611 a népgazdasági terv telje, sítése és túlteljesítése komoly, megteszitett feladatot állít a gazdasági vezetők elé. Az ipari termelést több, mint 25 százalékkal, a termelékenységet 15 százalékkal kell emelnünk. a2 önköltséget viszont 5.2 százaikkal kell csökkentcnünk. Ezért pártunk vezetése, Rákosi elvtárs, szükségesnek tartották felkutatni azokat a je lentös, eddig még eléggé fel nem tárt és még kevésbbé felhasznált tartalékokat, amelyek elősegítik 1952 évi népgazdasági tervünk sikeres tel. jesítését, a ernte népgazdaságunk és népi demokratikus államunk további jelentős megszilárdítását. Egyik i!yen rendkívül fontos tartalékunk a munkafegyelem további megerősítés«. A Központi Statisztikai Hivatal kimuta tása szerint 1951 folyamán az egész kihasználható munkaidőből, leszámít va a7 ünnepnapokat, és a fizetett szabadságidőt, 9 százalék, vagyis do gőzönként teljes 28 munkanap ve szett el. Nem kétséges, hogy ennek az időnek egy része, mintegy a fele, indokoltan esett ki a termelésből tényleges betegség, szülési szabadság és egyéb elfogadható okok címén. De a kiesés egy része indokolatlan. S ha az indokolatlanul kieseit munkaidőt, vagy lesja’ább nagyobb ré. szét sikerül kihasznált munknidő vé tennünk, hatalmas termelési értéket nyerhetünk. Nem túlzók, ha ezt az értéket kétmilliárd iorintra becsülöm. Népgazdaságunknak olyan tartaléka ez, amit már 1952. ben feltétlenül fel kell használ nunk. Tudjuk, hogy a szocialista munkaié gyelem megalapozása nem megy egyszerre. Hiszen tegnap Horthy-Magyar. országában még dicsőség volt a 'ó- 9*®, a tőkések és hajcsárnak kiját- *z|ása, a munkások érezték, tudták, hogy nem magúknak dolgoznak, hogY munkájuk eredménye a tőkésé, és ar. ra törekedtek, hogy a tőkések profitrí'« csökkentsék. Hála a felszabadító Szovjetuniónak, ma már ez a korszak nálunk is végérvényesen a múlté. A munkásosztály, a dolgozó nép több- Sl|'8e pártunk tanítása nyomán felis- r”"rle hazánk szocialista építésének jelentőségét. A munkásosztály egy részében azonban még étinek a hosszú tőkés ° nyomás alatt gyökeret vert szokó. scr'{ és nézetek, amelyek bizonyos mértékig akadályozzák a Szocialista munkafegyelem teljes megszilúrdu'á- s'át- A dolgozóknak az a rétege ez, amelyet Rákosi elvtárs úgy jellemzett, h°gy ők azok, „akiket ma már nem fegyelmez a kapitalista kényszer és meg nem fegyelmez a szocialista öntudat.'4 Amilyen mértékben növekszik dolgozóink szocialista öntudata, olyan mértékben élesedik a harc az üzemek- ben a munkafegyelem megsértői eL K‘n- A dolgozók egyre yilúgosabban a szocializmus építésének hátráltatóit «merik fel azokban, akik fegyelmezetlenek, »kik Önkényesen változtatlak munkahelyüket, akik különböző űrügyekkel kivonják magukat a mun- Ka alól, akik késnek, igazolatlanul mulasztanak, lógnak az üzemben, F a hídpénzzel, akik bűnösen azt.jók a normát, akik hanyagságuk, kai, nemtörődömségükké*'., selejt re, vagy ross./ minőségű árura fecsérelik a drága időt, dolgozó népünk pénzét és -u '-agór. Felv.etik a munkafegyelem kérdését dolgozóink azért ia, mert véleményük szerint a szocializmus építését nemcsak a fegyelmezetlenek gátolják, hanem azok is, akik bármilyen magas, vagy alacsony vezető beosztásban eltűrik, sőt bűnös hanyagságukkal elő is segítik a fegyelmezetlensé get. Egyre mélyebben és sokrétűbben vetik fe' a munkafegyelem tcwábbi meg szilárdításának kérdését dolgozóink azért is, mert hála pártunk nevelő és felvilágosító -munkájának, ma már a munkásosztály és dolgozó népünk többsége vallja, hogy a szocializmus építéséért többet és jobban dolgozni — úgy, mint a Szovjetunióban, — nálunk is becsület és dicsőség, bátorság és hősiesség dolga. Az „igazolt“ mulasztások egy része fegyelmezetlenséget, munkakerülést takar A dolgozók tömegmozgalmának se. gítaégével 1951-ben. a munkafegye lom erősítésében népgazdaságunk csaknem minden területén komoly eredményeiket értünk cl. Bizonyítja ezt elsősorban az, hogy a minisztériumi iparban a terme, lésből kiesett órák aránya — a fizetett szabadságot nem számít va — az 1951. év folyamán mint egy 10 százalékkal csökkent. Csökkent a ininisztéiiuini. inaiban az igazolatlan távoliét és késések miatt mulasztott munkaórák szájba is, és van javulás az önkényes kiópé. sek, a késések, a munkaidő betartása és a munkakönyvvel való gazdálkodás területén is. De ha vannak is eredmények, tény az, .hogy a kihasználható munkaidő jelentős részét még mindig nem hasz. náljuk fel. Még mindig rendkívül nagy azoknak a dolgozóknak a szó. ma, akik akár tudatosan, akár az el. iensóg befolyása a'att késnek, igazo lattanul hiányoznak, önkényesen távoznak, nem tartják be a munka- könyv.előírásokat. Jeten tikezlk azonban a munkafegyelem, lazítása terén néhány újabb káros jelenség is. Első helyen kell ezek közölt megemlíteni az igazolt mulasztások szúrnának jc lentős növekedését. Az a lény, hegy az elmúlt hóna. pókban az igazolatlan mulasztások csökkentésével párhuzamosan emelkedett az igazolt mulasztók száma, azt jelenti, hogy a notórius lógósok, a munkából kimaradók egy része na mór a vállalatok, üzemek vezetőinek jóvoltából la zitja a munkafegyelmet. Fel kell lépni a táppénzcsalások ellen 1951-ben a betegség címén történi mulasztás egyedül a minisztériumi iparban többmiHiárd forint kiesést je. lentett a termelési értékben. Tekintettel a dolgozók egyre javuló szociális és egészségügyi el. látására, a több rendelőre, a több orvosra, a több gyógyszerre, az üdülésre, a megelőző gyógyellétás lényeges fejlődésére, a táppénze sek létszámának az utóbbi időben észlelt emelkedése nem indokolt és nyilvánvaló összefüggésben van a lógósok munkafegyeíemsértésé- vel, táppénzcsalásával és a társa, dnlombiztosílásban alkalmazott orvosok egy részének hanyag, felelőtlen magatartásával. A tények és számok mögött meg búvó táppénzcsalást mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az SZTK á tál táppénzes állományba vett egv napos „betegek“ száma mindig szombaton, a kétnapos „betegeké“ mindig pénteken, a háromnapos „betegek“ száma mindig csütörtökön mutat erős kiugrást; azaz a biztosítottak egy ré. sze munka helyett vitkendezik és Hét- végű szórakozását még meg is fizetteti becsületesen dolgozó munkatár. sa.ival. A táppénzes létszám emelkedéséhez azonban az is hozzájárul, hogy az üzemi orvosok egy része még mindig nem folytat megelőző munkát, nem helyez súlyt a foglalkozási ártalmak felkutatására és a munkahelyek egészségügyi kérdéseire. Nagyobb figyelmet a munkavédelemnek! Gondosan föl kell figyelnünk a munkavédelmi előírások betartása tecialista társadalmunkban, ahol a dolgozókért van minden és ahol minden gazdasági vezető felelős a hozzá beosztott dolgozó testi épségéért, elfogadhatatlan helyzet az. hogy az üze. mi balesetek száma változatlanul igen magas, emellett egyes iparágakban emelkedik. nehézipar és a bányászat egyes üzemeiben a táppénzes betegeit között a balosét miatt keresőképtelenek arányszáma igen magas. Az összes üzemi balesetek mintegy 45 százaléka annak következtében áiüt elő, hogy a dolgozók és a vezetők az állami és munkafegyelem mellőzésével nem tartják és nem is tartatják be a biztonsági és munkavédelmi előírásokat. A dolgozók testi épségét megkell védeni! Gazdasági vezetőink szén. teljenek komoly figyelmet a bal eseivédelem kérdéseinek. Biztosítsák az ehhez szükséges anyagi fedezetett Helyes ez azért is, mert kevesebbe kerül a jó és szigorú balesetvédelem, mint az a kár, amit a balesetek okoznak a dolgozóknak egészségükben és anyagiakban egy. aránt. Ugyanakkor népgazdaságunk nak is kára van ebből. rén fennálló súlyos lazaságokra. SzoA imiukaerövándorlás megszüntetéséért A munkafegyelem további megerő- sívC-Sért’tertTi-', g, lk‘ .'eykotr.dfyjbb 'feC- adatunk az indokolni an ni unka erő- vándorlás megszüntetésé. Az elmúlt évben egyedül a minisztériumi iparban (12.500 dolgozó önkényesen és jóval több, igazgatói hozzájárulással hagyta el munkahelyét. A munkahelyük önkényes elhagyása az építőipar mellett főleg a bányászat, kohászat, épitőanyagipur, textilipar és gépgyártás ágazataiban okozott igen komoly zavarokat. Az igazgatói engedéllyel történő munkahely-változtatások jelentékeny része is indokolatlan, szintén komoly zavarokat okoz a termelésben. A niunkiiei'öliiilhíiiizá.s egyik leg. döntőbb oka az, bogy gazdasági vezetőink egy része nem ismeri lel a politikai és gazdasági ösz- szefiiggrst a munkaerő megtartása és u tervek teljesítése között. Gazdasági vezetőink még mindig nem érzik át a munkaerő kérdésének teljes népgazdasági jelentőségét és írem foglalkoznak kielégítő módon azzal a kérdéssel, hogy megtartsák üzemükben a dolgozókat. A vállalatok nagy részénél egyáltalán nem foglalkoznak, vagy ha igen, bürokratikusán, lélekte lenül, a dolgozók személyes kérdéseivel. A dolgozók áthelyezésénél — különösen a nem telepített iparban ~ nem tartják be az előzetes frásbeli értesítést. A vállalatok hosszú soránál az új munkásokat — a toborzottakat — nem fogadják megfelelően, nem gondoskodnak megfelelő munkakörülményekről, szociális és Kutlurális ellátásukról. Sztálin eltvárs a szocializmus építésében rendkívüli jelentőséget tulajdonit az állandó munkaerő biztosítást nak: „Ahhoz, hogy üzemeink számára a munkaerőt biztosítsuk. «— mondja Sztálin elvtárs —, el kell érnünk, hogy a munkásokat az iparágakhoz^ kössük és az egyes iparvállalatok mutiKássze mély Bét ét, töhbé. kevésbbé állandósítsuk. Aligha szorul bizonyításra, hogy olyan állandó mimkásszeinélvzet nél küi, amely a termelés technikáját többé kevésbbé már elsajátította, és az új gépekhez hozzászokott, lehetetlen előrehaladni, lehetetten a termelési terveket megvalósítanunk.“ — Sztálin elvtárs tanításának megfelelően a munkaerők megtartásának kérdésében nálunk js fordulatot kell elérni. A mai helyzetből komoiv kára van népgazdaságunknak, mert a munkaerövándorlás következtében romlik a termelékenység, n munka minősége: a vándorló munkás nem tanul szakmát, alacsony a teljesítménye, emiatt rosszul keres, és nem tud gyökeret ereszteni. Az igazgatóknak, a főmérnöknek, az üzemvezetőknek és művezetőknek, a mesternek, de az egészség- ügyi szervezet vezetőinek is világosan kell látniuk, hogy engedé. kény magatartásukkal szembekerülnek nemcsak a fegyelmet követelő dolgozó tömegekkel, de akadályozzák a szocializmus építését, az ötéves terv teljesítését. Nemcsak az vétkezik a munkafegyelem edlen, aki maga fegyelmezetten, aki csal a táppénzzel, hanem az is, aki ezt elnézi és eltűri. Gazdasági vezetőinknek következetes magatartásukkal hozzá kell jáml- niok annak a szellemnek a kiaiukítá. sához, amelyről Rákosi elvtárs beszélt, ahhoz, hogy az üzemekben szégyen és gyalázat tegyen a lógás, a gépek ki nem használása, a noPnia- csalás és lazítás. A szocialista munkafegyelem a termelés rendszeres megszervezésének mellőzhetotCen feltétele. Ebben a munkában különösen műszaki értelmiségünkre vár nagy és megtisztelő feladat. A munkafegyelem további megszilárdítása azonban nem egyoldalúan a gazdasági vezetés, szervezés és fegyelmezés kérdése, liánéin ugyanakkor széleskörű politikai felvilágosító munka kérdése, n dolgozó százezrek kiállásának kérdése az új öntudatos szocialista munkafegyelem mellett. V gazdasági vezetők támaszkodjanak a pártszervezetekre? a DISZ-re, a szakszervezetekre nak kell élenjárniok személyes példa- mutatással a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő, a nyersanyagok, * gépek maradéktalan kihasználása terén. A pártszervezetek és pártcsoportok ne hagyjanak megvitatás nélkül egyetlen munkafegyelmet sértő esetet sem, különösen, ha párttagról van szó. A szocialista építés kérdését hanyagolják el pártszervezeteink, hä nein figyelnek fel a munkafe gyelem lazaságaira, nem harcolnak ellenük, vagy ha a lazaságot megtűrő, avagy egyenest előmozdító gazdasági vezető. kei, de az egyszerű munkást is nem bírálják. A Dolgozó Ifjúság .Szövetsége, mint A gazdasági vezetők ezért messzemenően támaszkodjanak u pártszer rezetekre, a DISZ-re. a szakszervezetekre, a termelésben élenjáró kommunistákra, a sztahanovistákra, a becsületesen dolgozó tömegekre. 1‘árlszer. vezetőink számára a munkafegyelem további megerősítése a szocialista munkához való megváltozott ú j »iszony- kérdése, a nyitt politikai harcban meg vert és a munka frontján kísérletező ellenség elleni küzdelem kérdése. Párt- szervezeteink politikai munkájának lényeges feladata a dolgozók — különösen az újonnan belépő dolgozók szocialista öntudatának emelése, n szó cialista munkához való új viszony megalapozása és megerősítése. Ez az a terület, ahol elsősorban a párttagok. mindenben, itt is álljon szilárdan a párt mellé. Külön is fel kell figyelnie arra, hogy az igazolatlan mulasztások aránylag nagyobb mértékben je. lentkeznek az ipari tanulóknál. Az erősáramú berendezések gyártásának iparágában — január hónapban az összes igazolatlan mulasztások Ó.2 százalékot tettek ki, ezzel szemben az ipari tanulóknál az igazolatlan mulasztások elérik a 0.9 százalékot. A DISZ-nek ezért fokozott felelősséggel kell törekedni a jó tnunkaszellem és szilárd munkafegyelem kialakítására. Fontos szerep hárul ebben a nagy munkában a szakszervezetekre is. Á szakszervezetek a munkaverseny helyes szervezésén keresztül elősegítik a munkafegyelem megszilárdítását. Egyik tegmeglisztelőbb feladatuk a dolgozók megfelelő munkafeltételeinek, az egészségi és munkavédelmi előírások betartásának szigorú ellenőrzése. Ahol az üzemekben nem tartják be az iizcini munkarendet, az előírásokat, a szakszervezetek állja, nak a sarkukra. Ugyanakkor nyújtsanak messzemenő segítséget az üzemek vezetőinek a munkai»- gyelem további megszilúrditasá- ban. Küzdjenek a munkanap teljes kihasználásáért. Tudatosítsák, hogy h hanyag, vagy lúgos dolgozó, becsületesen dolgozó társainak árt, Csökkenti a termelékenységet és ezzel 3 keresetét. A szakszervezetnek és helyi szerveinek feladata ellenőrizni, hogy csakis a tényleg jogosultak maradhassanak el a termelőmunkából, kapjanak táppénzt. Tudatosftaniok kell, hogy az indokolatlan táppénz, az indokolatlanul kieső termelési érték a dolgozókat rövidíti meg. Ne tűrjék el a szak- szervezetek a munkafegyelem legkisebb megsértését sem. Hozzák az ilyen eseteket nyilvánosságra, peiiengérez- zék ki és a dolgozók közössége tegyen az, amely megbélvegzi és elítéli a közös feladat hátráltatóját! A megalkuvó vezető elmarad saját üzemének öntudatos dolgozói mögött A politikai felvilágosító munka mellett, ha szükség van rá, az üzemek vezetői tegyék a nevelés eszközévé a megfelelően alkalmazott bírságot. Ha ez sem használ, a munkafegyelem Súlyos, vagy folyamatos megsértése esetén a térvény teljes szigora sújtsa szocialista építésünk -akadályozóit. De szögezzük le világosan és érthetően, hogy gazdasági vezetőinknek tudnlok kell jutalmazni is. A kötelességüket példamutatóan teljesítő dolgozókat, a munkafegyelem terén élenjárókat nyilvános elismerésben, jutalmazásban, kitüntetésben kell részesíteni. A premizálásoknál is egyik döntő szempont a munkafegyelem terén tanúsított kiemelkedő magatartás legyen. A szocialista munkafegyelem további megerősítésével népgazdaságunk min. den területén hatalmas belső tartalékok állnak rendelkezésre. S nem kétséges, ha gazdasági vezetőink minden területen helyesen érvényesítik a szocialista munkafegyelem további megerősítéséinek szempontjait, akkor a dolgozó tömegek lesznek legfőbb segítőink ebben a munkában és elérhető lesz a cél, hogy mintegy kóUnillárd új termelési értéket megtakaríthassunk népgazdaságunk számára. Ha így, együtt nézzük feladatain, kát, s kiki a maga posztján keményen harcol azért, hogy a fegyelem megszilárdításával növeljék a termelést, ezzel lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy ötéves tervünk döntő éve — az 1952. esztendő — szoc’allzmust építő pártunknak, munkásosilfllyU"k- nak és egész magyar népünknek' újabb győzelme legyen — mondotta befejezésül Vas Zoltán elvtárs. Beszámolója Után számos It izzászó- lás következett, majd az értekezletet Gerö Ernő elvtávs zárta be.
