Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-02 / 78. szám

F f VUÁO PfiOlETáfíJAi ECY£SŰLJETÍKl DUNÁNTÚLI % AZ MDP B ARANYAM E C YE I PA'RTBIZO TTJÄCÄ N A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM AKA 5Q HLI.Llt SZERDA, t9öti ÁPRILIS ­A MAI SZAMBÁN; A Szovjetunió miniszlerUnáciának és * SzK|b)r Köz­ponti Bizottságának határosain hí clehniszerek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról (2. o. ~ A világ népeinek felháborodása zúdul Beloiannisz é» tar musáról (2. o.) — A bányász pártszervezetek feladatai az . agitáeiós és propaganda munka megjavításában (3. o.i ... — Hozzuk be lemaradásunkat a .sertcsbegyüjtés vonalán (3. o.) — Befejezéshez közelednek a tavaszi munkák Kaesótán (4. o.) V ______________________________________________________________________ Te rvünk egyik legfontosabb tartaléka: a munkafegyelem további megerősítése Vas Zoltán elvtárs beszámolója a munkafegyelem kérdésében összehívott aktíva-értekezleten Pártunk Központ! Vezetősége március 29-re aiktávaértekezletet hívott tssze, amelyen a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseit vitatta meg '«z das ági vezetőinkké:, üzemi pártfunkcionáriusokkai, szakszervezeti és tö negszerv eseti vezetőkkel és az egészségügyi szervezetek képviselőivel. Az értekezleten megjelent népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs, akit a részvevők hosszan, lelkesen ünnepettek. Megjelent pártunk Politi kai Bizottságának több tagja. Az értekezleten Vas Zoltán evtárs, a Politi­kai Bizottság tagja, az ÓrszAgos Tervhivatal eLnöke tartott beszámolót, amelyet számos hozzászólás követett. Kétmilliárd forint többtermelést a munkafegyelem megszilárdításával! Gerö Ernő elvtárs megnyitó szavai után Vas Zoltán elvtárs kezdte meg beszámoCóját: Tisztelt elvtúrsak! Ötéves tervünk döntő évében — 1952 0611 a népgazdasági terv telje, sítése és túlteljesítése komoly, meg­teszitett feladatot állít a gazdasági ve­zetők elé. Az ipari termelést több, mint 25 százalékkal, a termelékenysé­get 15 százalékkal kell emelnünk. a2 önköltséget viszont 5.2 százaikkal kell csökkentcnünk. Ezért pártunk vezetése, Rákosi elvtárs, szükséges­nek tartották felkutatni azokat a je lentös, eddig még eléggé fel nem tárt és még kevésbbé felhasznált tar­talékokat, amelyek elősegítik 1952 évi népgazdasági tervünk sikeres tel. jesítését, a ernte népgazdaságunk és népi demokratikus államunk további jelentős megszilárdítását. Egyik i!yen rendkívül fontos tartalékunk a mun­kafegyelem további megerősítés«. A Központi Statisztikai Hivatal kimuta tása szerint 1951 folyamán az egész kihasználható munkaidőből, leszámít va a7 ünnepnapokat, és a fizetett szabadságidőt, 9 százalék, vagyis do gőzönként teljes 28 munkanap ve szett el. Nem kétséges, hogy ennek az időnek egy része, mintegy a fele, indokoltan esett ki a termelésből tényleges betegség, szülési szabadság és egyéb elfogadható okok címén. De a kiesés egy része indokolatlan. S ha az indokolatlanul kieseit mun­kaidőt, vagy lesja’ább nagyobb ré. szét sikerül kihasznált munknidő vé tennünk, hatalmas termelési ér­téket nyerhetünk. Nem túlzók, ha ezt az értéket kétmilliárd iorintra becsülöm. Népgazdaságunknak olyan tartaléka ez, amit már 1952. ben feltétlenül fel kell használ nunk. Tudjuk, hogy a szocialista munkaié gyelem megalapozása nem megy egy­szerre. Hiszen tegnap Horthy-Magyar. országában még dicsőség volt a 'ó- 9*®, a tőkések és hajcsárnak kiját- *z|ása, a munkások érezték, tudták, hogy nem magúknak dolgoznak, hogY munkájuk eredménye a tőkésé, és ar. ra törekedtek, hogy a tőkések profit­rí'« csökkentsék. Hála a felszabadító Szovjetuniónak, ma már ez a korszak nálunk is végérvényesen a múlté. A munkásosztály, a dolgozó nép több- Sl|'8e pártunk tanítása nyomán felis- r”"rle hazánk szocialista építésének jelentőségét. A munkásosztály egy részében azonban még étinek a hosszú tőkés ° nyomás alatt gyökeret vert szokó. scr'{ és nézetek, amelyek bizonyos mértékig akadályozzák a Szocialista munkafegyelem teljes megszilúrdu'á- s'át- A dolgozóknak az a rétege ez, amelyet Rákosi elvtárs úgy jellemzett, h°gy ők azok, „akiket ma már nem fegyelmez a kapitalista kényszer és meg nem fegyelmez a szocialista ön­tudat.'4 Amilyen mértékben növekszik dolgozóink szocialista öntudata, olyan mértékben élesedik a harc az üzemek- ben a munkafegyelem megsértői eL K‘n- A dolgozók egyre yilúgosabban a szocializmus építésének hátráltatóit «merik fel azokban, akik fegyelme­zetlenek, »kik Önkényesen változtat­lak munkahelyüket, akik különböző űrügyekkel kivonják magukat a mun- Ka alól, akik késnek, igazolatlanul mulasztanak, lógnak az üzemben, F a hídpénzzel, akik bűnösen azt.jók a normát, akik hanyagságuk, kai, nemtörődömségükké*'., selejt re, vagy ross./ minőségű árura fecsérelik a drága időt, dolgozó népünk pénzét és -u '-agór. Felv.etik a munkafegyelem kérdését dolgozóink azért ia, mert véleményük szerint a szocializmus építését nemcsak a fegyelmezetlenek gátolják, hanem azok is, akik bármilyen magas, vagy alacsony vezető beosztásban eltűrik, sőt bűnös hanyagságukkal elő is segítik a fegyelmezetlensé get. Egyre mélyebben és sokrétűbben ve­tik fe' a munkafegyelem tcwábbi meg szilárdításának kérdését dolgozóink azért is, mert hála pártunk nevelő és felvilágosító -munkájának, ma már a munkásosztály és dolgozó népünk többsége vallja, hogy a szocializmus építéséért többet és jobban dolgozni — úgy, mint a Szovjetunióban, — nálunk is becsület és dicsőség, bátor­ság és hősiesség dolga. Az „igazolt“ mulasztások egy része fegyelmezetlenséget, munkakerülést takar A dolgozók tömegmozgalmának se. gítaégével 1951-ben. a munkafegye lom erősítésében népgazdaságunk csaknem minden területén komoly eredményeiket értünk cl. Bizonyítja ezt elsősorban az, hogy a minisztériumi iparban a terme, lésből kiesett órák aránya — a fizetett szabadságot nem számít va — az 1951. év folyamán mint egy 10 százalékkal csökkent. Csökkent a ininisztéiiuini. inaiban az igazolatlan távoliét és késések mi­att mulasztott munkaórák szájba is, és van javulás az önkényes kiópé. sek, a késések, a munkaidő betartása és a munkakönyvvel való gazdálko­dás területén is. De ha vannak is eredmények, tény az, .hogy a kihasználható munkaidő jelentős részét még mindig nem hasz. náljuk fel. Még mindig rendkívül nagy azoknak a dolgozóknak a szó. ma, akik akár tudatosan, akár az el. iensóg befolyása a'att késnek, igazo lattanul hiányoznak, önkényesen tá­voznak, nem tartják be a munka- könyv.előírásokat. Jeten tikezlk azon­ban a munkafegyelem, lazítása terén néhány újabb káros jelenség is. Első helyen kell ezek közölt megemlíteni az igazolt mulasztások szúrnának jc lentős növekedését. Az a lény, hegy az elmúlt hóna. pókban az igazolatlan mulasztások csökkentésével párhuzamosan emelkedett az igazolt mulasztók száma, azt jelenti, hogy a notórius lógósok, a munkából kimaradók egy része na mór a vállalatok, üzemek vezetőinek jóvoltából la zitja a munkafegyelmet. Fel kell lépni a táppénzcsalások ellen 1951-ben a betegség címén történi mulasztás egyedül a minisztériumi iparban többmiHiárd forint kiesést je. lentett a termelési értékben. Tekintettel a dolgozók egyre ja­vuló szociális és egészségügyi el. látására, a több rendelőre, a több orvosra, a több gyógyszerre, az üdülésre, a megelőző gyógyellétás lényeges fejlődésére, a táppénze sek létszámának az utóbbi időben észlelt emelkedése nem indokolt és nyilvánvaló összefüggésben van a lógósok munkafegyeíemsértésé- vel, táppénzcsalásával és a társa, dnlombiztosílásban alkalmazott or­vosok egy részének hanyag, fele­lőtlen magatartásával. A tények és számok mögött meg búvó táppénzcsalást mindennél éke­sebben bizonyítja, hogy az SZTK á tál táppénzes állományba vett egv napos „betegek“ száma mindig szom­baton, a kétnapos „betegeké“ mindig pénteken, a háromnapos „betegek“ száma mindig csütörtökön mutat erős kiugrást; azaz a biztosítottak egy ré. sze munka helyett vitkendezik és Hét- végű szórakozását még meg is fizet­teti becsületesen dolgozó munkatár. sa.ival. A táppénzes létszám emelkedéséhez azonban az is hozzájárul, hogy az üzemi orvosok egy része még mindig nem folytat megelőző munkát, nem helyez súlyt a foglalkozási ártalmak felkutatására és a munkahelyek egész­ségügyi kérdéseire. Nagyobb figyelmet a munkavédelemnek! Gondosan föl kell figyelnünk a munkavédelmi előírások betartása te­cialista társadalmunkban, ahol a dol­gozókért van minden és ahol minden gazdasági vezető felelős a hozzá be­osztott dolgozó testi épségéért, elfo­gadhatatlan helyzet az. hogy az üze. mi balesetek száma változatlanul igen magas, emellett egyes iparágakban emelkedik. nehézipar és a bányá­szat egyes üzemeiben a táppénzes betegeit között a balosét miatt kereső­képtelenek arányszáma igen magas. Az összes üzemi balesetek mintegy 45 százaléka annak következtében áiüt elő, hogy a dolgozók és a vezetők az állami és munkafegyelem mellőzésé­vel nem tartják és nem is tar­tatják be a biztonsági és munkavédel­mi előírásokat. A dolgozók testi épségét megkell védeni! Gazdasági vezetőink szén. teljenek komoly figyelmet a bal eseivédelem kérdéseinek. Biztosítsák az ehhez szükséges anya­gi fedezetett Helyes ez azért is, mert kevesebbe kerül a jó és szigorú bal­esetvédelem, mint az a kár, amit a balesetek okoznak a dolgozóknak egészségükben és anyagiakban egy. aránt. Ugyanakkor népgazdaságunk nak is kára van ebből. rén fennálló súlyos lazaságokra. Szo­A imiukaerövándorlás megszüntetéséért A munkafegyelem további megerő- sívC-Sért’tertTi-', g, lk‘ .'eykotr.dfyjbb 'feC- adatunk az indokolni an ni unka erő- vándorlás megszüntetésé. Az elmúlt évben egyedül a minisztériumi ipar­ban (12.500 dolgozó önkényesen és jó­val több, igazgatói hozzájárulással hagyta el munkahelyét. A munkahe­lyük önkényes elhagyása az építőipar mellett főleg a bányászat, kohászat, épitőanyagipur, textilipar és gépgyár­tás ágazataiban okozott igen komoly zavarokat. Az igazgatói engedéllyel történő munkahely-változtatások jelen­tékeny része is indokolatlan, szintén komoly zavarokat okoz a termelés­ben. A niunkiiei'öliiilhíiiizá.s egyik leg. döntőbb oka az, bogy gazdasági vezetőink egy része nem ismeri lel a politikai és gazdasági ösz- szefiiggrst a munkaerő megtartá­sa és u tervek teljesítése között. Gazdasági vezetőink még mindig nem érzik át a munkaerő kérdésének tel­jes népgazdasági jelentőségét és írem foglalkoznak kielégítő módon azzal a kérdéssel, hogy megtartsák üzemük­ben a dolgozókat. A vállalatok nagy részénél egyáltalán nem foglalkoznak, vagy ha igen, bürokratikusán, lélekte lenül, a dolgozók személyes kérdései­vel. A dolgozók áthelyezésénél — kü­lönösen a nem telepített iparban ~ nem tartják be az előzetes frásbeli értesítést. A vállalatok hosszú soránál az új munkásokat — a toborzottakat — nem fogadják megfelelően, nem gondoskodnak megfelelő munkakörül­ményekről, szociális és Kutlurális el­látásukról. Sztálin eltvárs a szocializmus épí­tésében rendkívüli jelentőséget tulaj­donit az állandó munkaerő biztosítást nak: „Ahhoz, hogy üzemeink számára a munkaerőt biztosítsuk. «— mondja Sztálin elvtárs —, el kell érnünk, hogy a munkásokat az iparágakhoz^ kössük és az egyes iparvállalatok mutiKássze mély Bét ét, töhbé. kevésbbé állandósít­suk. Aligha szorul bizonyításra, hogy olyan állandó mimkásszeinélvzet nél küi, amely a termelés technikáját többé kevésbbé már elsajátította, és az új gépekhez hozzászokott, lehetet­len előrehaladni, lehetetten a termelési terveket megvalósítanunk.“ — Sztálin elvtárs tanításának megfelelően a munkaerők megtartásának kérdésében nálunk js fordulatot kell elérni. A mai helyzetből komoiv kára van népgazda­ságunknak, mert a munkaerövándorlás következtében romlik a termelékeny­ség, n munka minősége: a vándorló munkás nem tanul szakmát, alacsony a teljesítménye, emiatt rosszul keres, és nem tud gyökeret ereszteni. Az igazgatóknak, a főmérnöknek, az üzemvezetőknek és művezetők­nek, a mesternek, de az egészség- ügyi szervezet vezetőinek is vilá­gosan kell látniuk, hogy engedé. kény magatartásukkal szembeke­rülnek nemcsak a fegyelmet kö­vetelő dolgozó tömegekkel, de aka­dályozzák a szocializmus építését, az ötéves terv teljesítését. Nemcsak az vétkezik a munkafegye­lem edlen, aki maga fegyelmezetten, aki csal a táppénzzel, hanem az is, aki ezt elnézi és eltűri. Gazdasági vezetőinknek következe­tes magatartásukkal hozzá kell jáml- niok annak a szellemnek a kiaiukítá. sához, amelyről Rákosi elvtárs be­szélt, ahhoz, hogy az üzemekben szé­gyen és gyalázat tegyen a lógás, a gépek ki nem használása, a noPnia- csalás és lazítás. A szocialista munka­fegyelem a termelés rendszeres meg­szervezésének mellőzhetotCen feltétele. Ebben a munkában különösen mű­szaki értelmiségünkre vár nagy és megtisztelő feladat. A munkafegyelem további megszilárdítása azonban nem egyoldalúan a gazdasági vezetés, szervezés és fegyelmezés kérdése, liá­néin ugyanakkor széleskörű politikai felvilágosító munka kérdése, n dolgozó százezrek kiállásának kérdése az új öntudatos szocialista munkafegyelem mellett. V gazdasági vezetők támaszkodjanak a pártszervezetekre? a DISZ-re, a szakszervezetekre nak kell élenjárniok személyes példa- mutatással a munkafegyelem meg­szilárdítása, a munkaidő, a nyers­anyagok, * gépek maradéktalan ki­használása terén. A pártszervezetek és pártcsoportok ne hagyjanak megvita­tás nélkül egyetlen munkafegyelmet sértő esetet sem, különösen, ha párt­tagról van szó. A szocialista építés kérdését ha­nyagolják el pártszervezeteink, hä nein figyelnek fel a munkafe gyelem lazaságaira, nem harcol­nak ellenük, vagy ha a lazaságot megtűrő, avagy egyenest előmozdító gazdasági vezető. kei, de az egyszerű munkást is nem bírálják. A Dolgozó Ifjúság .Szövetsége, mint A gazdasági vezetők ezért messze­menően támaszkodjanak u pártszer rezetekre, a DISZ-re. a szakszerveze­tekre, a termelésben élenjáró kommu­nistákra, a sztahanovistákra, a becsü­letesen dolgozó tömegekre. 1‘árlszer. vezetőink számára a munkafegyelem további megerősítése a szocialista munkához való megváltozott ú j »iszony- kérdése, a nyitt politikai harcban meg vert és a munka frontján kísérletező ellenség elleni küzdelem kérdése. Párt- szervezeteink politikai munkájának lé­nyeges feladata a dolgozók — külö­nösen az újonnan belépő dolgozók szocialista öntudatának emelése, n szó cialista munkához való új viszony megalapozása és megerősítése. Ez az a terület, ahol elsősorban a párttagok. mindenben, itt is álljon szilárdan a párt mellé. Külön is fel kell figyelnie arra, hogy az igazolatlan mulasztá­sok aránylag nagyobb mértékben je. lentkeznek az ipari tanulóknál. Az erősáramú berendezések gyártásának iparágában — január hónapban az összes igazolatlan mulasztások Ó.2 százalékot tettek ki, ezzel szemben az ipari tanulóknál az igazolatlan mu­lasztások elérik a 0.9 százalékot. A DISZ-nek ezért fokozott felelősséggel kell törekedni a jó tnunkaszellem és szilárd munkafegyelem kialakítására. Fontos szerep hárul ebben a nagy munkában a szakszervezetekre is. Á szakszervezetek a munkaverseny he­lyes szervezésén keresztül elősegítik a munkafegyelem megszilárdítását. Egyik tegmeglisztelőbb feladatuk a dolgozók megfelelő munkafeltételei­nek, az egészségi és munkavédelmi előírások betartásának szigorú ellen­őrzése. Ahol az üzemekben nem tartják be az iizcini munkarendet, az elő­írásokat, a szakszervezetek állja, nak a sarkukra. Ugyanakkor nyújt­sanak messzemenő segítséget az üzemek vezetőinek a munkai»- gyelem további megszilúrditasá- ban. Küzdjenek a munkanap teljes ki­használásáért. Tudatosítsák, hogy h hanyag, vagy lúgos dolgozó, becsüle­tesen dolgozó társainak árt, Csökkenti a termelékenységet és ezzel 3 kerese­tét. A szakszervezetnek és helyi szer­veinek feladata ellenőrizni, hogy csak­is a tényleg jogosultak maradhassa­nak el a termelőmunkából, kapjanak táppénzt. Tudatosftaniok kell, hogy az indokolatlan táppénz, az indokolatla­nul kieső termelési érték a dolgozókat rövidíti meg. Ne tűrjék el a szak- szervezetek a munkafegyelem legki­sebb megsértését sem. Hozzák az ilyen eseteket nyilvánosságra, peiiengérez- zék ki és a dolgozók közössége te­gyen az, amely megbélvegzi és el­ítéli a közös feladat hátráltatóját! A megalkuvó vezető elmarad saját üzemének öntudatos dolgozói mögött A politikai felvilágosító munka mel­lett, ha szükség van rá, az üzemek vezetői tegyék a nevelés eszközévé a megfelelően alkalmazott bírságot. Ha ez sem használ, a munkafegyelem Sú­lyos, vagy folyamatos megsértése ese­tén a térvény teljes szigora sújtsa szocialista építésünk -akadályozóit. De szögezzük le világosan és érthe­tően, hogy gazdasági vezetőinknek tudnlok kell jutalmazni is. A kötelességüket példamutatóan telje­sítő dolgozókat, a munkafegyelem te­rén élenjárókat nyilvános elismerés­ben, jutalmazásban, kitüntetésben kell részesíteni. A premizálásoknál is egyik döntő szempont a munkafegyelem te­rén tanúsított kiemelkedő magatartás legyen. A szocialista munkafegyelem további megerősítésével népgazdaságunk min. den területén hatalmas belső tartalé­kok állnak rendelkezésre. S nem két­séges, ha gazdasági vezetőink minden területen helyesen érvényesítik a szo­cialista munkafegyelem további meg­erősítéséinek szempontjait, akkor a dolgozó tömegek lesznek legfőbb se­gítőink ebben a munkában és elérhető lesz a cél, hogy mintegy kóUnillárd új termelési értéket megtakaríthas­sunk népgazdaságunk számára. Ha így, együtt nézzük feladatain, kát, s kiki a maga posztján keményen harcol azért, hogy a fegyelem meg­szilárdításával növeljék a termelést, ezzel lényegesen hozzájárulnak ah­hoz, hogy ötéves tervünk döntő éve — az 1952. esztendő — szoc’allzmust építő pártunknak, munkásosilfllyU"k- nak és egész magyar népünknek' újabb győzelme legyen — mondotta befejezésül Vas Zoltán elvtárs. Beszámolója Után számos It izzászó- lás következett, majd az értekezletet Gerö Ernő elvtávs zárta be.

Next

/
Thumbnails
Contents