Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-11 / 85. szám
1952 ÁPRILIS 11 II NÄPte PÁR T ÉS PÁR TÉP IT ÉS » ígr segíti a mozsgói József Attila tszcs pártszeprezete a tavaszi munkák elvégzését Ebben az évben * mozspői József ÜMtita tszcs dolgozóinak száma újabb belépőkkel gyarapodott. Az új belépőkkel természetesen növekedett n csoport földterülete is. Ugyanakkor nagyobbak lettek a csoport pa.isze-r- pssete előtt Álló feladatok is. A legjobb dolgozókkal erősíti a pártszervezetet Galamb Péter elvtárs, a csoport ft&rttitkira április negyedik« előtti napokban meat haza a háromhónapos ipárüskoláról. A csoport tagjai örömmel újságolták neki, hogy az új belépőkkel együtt milyen szép eredményeket értek el. Már 90 százalékra elvégezték a tavaszi munkákat. tbalamb elvtárs, miután elbeszélgetett • tszcs dolgozóival, összehívta a párt- vezetőséget. Itt azonban másról is beszélgettek az elért eredmények mellett. Arról, ^ melyek azok a hiányosságok, amelyeken a legsürgősebben javítani kell. Bizony van javítanivaló * pártszervezet munkájában. Ezidáig még nem építettek ki a pártcsopor- lokat, nincs megszervezve a politikai iskola sem. A pártszervezet alig fejlődött a csoport megalakulása óta. Pedig let» volna arra mód, hogy új tagokat, tagjelölteket neveljenek Hogy ez nem így történt, egyrészt az gátolta, hogy a pártszervezet előbbi titkára vajmi keveset törődött a pártszervezet irányításával. A másik ok P«dig az volt, ami még ma is fenn *11, hogy elmaradt az állandó politikai nevelő munka. Galamb elvtár* ezeket beszélte meg a vezetőséggel. A pártcsoport megszervezése nem kis feladat. "■ meglévő hét párttag közül nem tudnak minden munkacsapatba tenni kommunistát. Ahhoz pedig, hogy minden munkacsapatban üegyen.aki s-cgí ti és nevelj a dolgozókat, több párt tagra volna szükség. Do a pártcso port, kiépítése így sem megoldhatatlan. A tszcs párívezetősége úgy határozott, hogy azokat a dolgozókat, akik munkájukkal bebizonyították, hogy méltók a pártmegbizatásra, bevonják a pártmunkába. Megbízzák őket azzal, hogy a saját munkacsapatukban segítsék a dolgozók mtm- káját, politikailag neveljék őket. Harcol a szovjet módszerek bevezetéséért Galamb dvtára sokat tanult a párt iskolán és a tanultak alapján neki. látott a munkának. A tszcs vezetősége és a csoport dolgozói nap, mint nap újabb segítséget kapnak Galamb elvtárstól. Egy alkalommal o tszcs vezetősége arról beszélt, jő volna alkat mázni a négyzetes vetést. Ehhez azonban nincs megfelelő földterület. A megbeszélésen ott volt Galamb elvtárs is. A vita során javaslatot tett a tszcs vezetősége felé. Elmondotta, hogy náluk is lehet alkalmazni, ehhez azonban az szükséges, hogy jól osszák be a vetésre kerülő földeket. Ezt a javaslatot helyeselte a tszcs vezetősége és ennek alapján tervbevették a szovjet négyzetes vetést. A jövő hét folyamán tnár így vetik el a tszcs dolgozói a kukoricát. Galamb elvtárs ne végezze el mások feladatat is Galamb elvtárs munkájában természetesen vannak hiányosságok is. A tszcs párttagsága a csoport üzemi párttitkárának választotta Galamb elvtársat. Elsősorban az a feladata, hogy a tszcs pártszervezetének irányítója legyen. Előfordult azonban már olyan eset is, hogy átvette a falusi alapszervezet tijtkárának a feladatát és Galamb elvtárs akarta azt is elvégezni. Erre egyik példa az, hogy igen gyakran keresi fel a községi tanácsot, hogy ellenőrizze annak munkáját. De történt már olvan eset is, hogy irányítani akarta az alapszervezet titkárát. Helyes az, ha a pártiskolán tanultak alapján tanácsokat ad a falusi alapszervezet titkárának, az is helyes, ha segíti az alapszervezet munkáját. Az azonban, hogy Galamb elvtár-s Irányítsa az alapszervezetet, már nem egészséges, sőt káros is lehet. A másik komoly hiányosság pedig az, hogy a tszcs dolgozóinak a munka beosztását jis több esetben Galamb elvtárs igyekszik elvégezni. Mindezek a hiányosságok arra vezethetnek, hogy nem politikai Irányítója, nem a politikai nevelője és segítője lesz a csoportnak Galamb elvtárs, hanem átveszi a gazdasági vezetők munkakörét és ez előbb.Htóbb a pártmunka rovására megy. Galamb elvtársnak ellenőriznie kell azt a munkát, amit a tszcs vezetősége, a brigád- és mumkacsapatveze- tők végeznek, de nem szabad átvennie az ő munkakörüket. Erre kell nevelni a pártcsoportbizalmiakat és a párttagságot is, bogy még az eddiginél is jobb legyen a pártszervezet munkája. Ambrus Dezső Dolgozóink elítélik az in%peria«l»ísík gaztetteit Hostyánszücy János a V Hiány szerelő Váltóját dolgozója a nagyatádi építkezésnél dolgozott brigádjává:’, amikor értesült a görög' azabaidság- harcosok kivégzéséről. „Megmutatták ezzel a cselekedetükkel most az amerikai gazemberek, hogy lécnek a dolgozók igazságától, mert máskülönben nem lett volna szükségük Beloiannisz elvtárs és társainak a kivégzésére és elhallgattatására — írja levelében Hostyánszky elvtárs. ,,A mi brigádunk elhatározna, hogy a görög szabadságharcosok emlékét örökké megőrizzük és énért brigá. dunkat Beloiannisz elvtársról neveztük él. Ez arra kötelez bennünket, hogy az eddiginél még jobban dolgozzunk és kettőzött erővel harcoljunk azért, hogy teljesülhessen a*, amiért Beloiannisz elvtárs és hős társai olyan öníeláldozóan harcoltak“ — fejeződik be a levél. * Mony őröd község magyair, délszláv, és németajkú dolgozói nevében Ta m/ág Alajos délszláv egyénileg dob gozó paraszt és TilImáim József VB. e'hök tiltakoztak. „Nagyon megdob beütött és felháborított bennünket az a hír, hogv meggyilkolták a hőé görög szabadságharcosokat Érmek a szörnyű gyilkosságnak az elkövetése még jobban elmélyítette községünk délszláv, magyar és németajkú lakos. Ságéban « gyűlöletet az amerikai gazemberekkel szemben. Eddig is gyű. 'öltük őket a kegyetlenkedéseikért, a baktériumba borúért amivel sok ártatlan édesanyát, gyereket és öreget öltek meg. Gyűlőjük őket- és mé&* vetjük azért, a, alattomos gyilkosságért, amit a munkásoktól való félelmükben' (követtek el igazi gyilkosok módjára, lopva, hajnalban, nehogy a dolgozók valamelyike is tudomást szerezzen róla. De tévedtek az amerikai gazemberek és görög cinkosaik is, akik azt hitték, hogy egy aljas gyilkossággal meggátolhatják a szabadság után vágyó görög nép további harcait.“ * A határ mentén fekvő károly majori állami gazdaság dolgozói amint hírük vették Belo’annis, elvtárs és társainak meggyilkolását, csoportos kis. gyűléseken fejezték ki felháborodásukat és javasolták, hogy majorjukat többé ne a rosszemlékű uraságiói, háöcxa a hős Beloiannisz élvtársról nevezzék el. Azt akarják, hogy a fasiszta Tito közvetlen szomszédságában állami gazdaságuk elnevezése ál. landó figyelmeztetés legyen az ama. rikal imperialisták leghűségesebb cinkosa, a Tito-banda száméra. Apri. lis negyedikén, a félszabadulás ürme pém többszáz dolgozó jelenlétében az állami gazdaság dolgozódnak kívánsá, gára megtartották a névadó-üimepsé get is. Ugyanakkor a szomszédos üzemegységet, a volt M’ariaitmuna- jort Beloiannisz elvtárs társáról, ká- lumenosv, elvtársról nevezték el. Közös a tervek határidő Mi, a pécsi 78/1 Építőipari Váltó- tót dolgozói, jelenleg a harkányi gépállomáson dolgozunk. Munkahetyüükről látjuk, amint vidáman, jókedvvel, busákén indulnak ki a gépállomásról a fiatal lányok és fiúk a traktorokkal a dolgozó parasztok földjeire. A traktorosok munkájának meg is lesz az eredménye: egy talpalatnyi föld sem marad parlagon, mert ők is szív ügyüknek tekintik a nagyobb termés hozamot. Mikor ezt látjuk, mi is sokkal jobb kedvvel dolgozunk. Azért jöttünk ide, hogy a falusi dolgozók munkáját elősegítsük, hogy könnyebben menjen nekik is a munkájuk, hogy ök is minél többet tudjanak majd biztosítani államunknak. Április 4-rs a gépállomás dől go. tóinak átadtunk egy gépjavítóméi. helyt, egy traktorszint, két cséplőerővel előtti teljesítéséért szint és egy üzemanyag tárolót. , A most közeledő nagy ünnepünkre, május elsejére egy kétlakásos épületet delünk út a dolgozóknak. A befeje. zés határidejét május elsejére tűzzük ki, ge elhatároztuk, hogy jóval előbb befejezzük. Amilyen szerotettei beszélnek velünk a. gépállomás dolgozói, mi éppen olyan szeretettel közeledünk hozzájuk. Közös munkánkon keresztül fokozatosan eltűnik majd a város és falu közötti különbség. Arra kérjük a megye -többi gépállomásainak és állami gazdaságainak építkezésein dolgozó munkatársainkat, hogy ezentúl ők is nagyobb lendülettel dolgozzanak,' segítsenek a falusi elvtáTsafcnak, hogy közös erővel, még sokkal szebb, sokkal jobb eredményeket érjünk et, mint eddig. Glittferd György ■ <> sztahánovista munkavezető. harkányi gépállomás. A szovjet módszerek alkalmazásával ért el 57 mázsás kukoricatermést a kátolvi tsz Komlói építők Sztálinvárosban K«*et harminc komlói épUSmunkát megjár- azt a* utat, amerre majd a szén megy, —* csakhogy ®k autóbusszal utaztak Komlótól Sztálinvárosig. Oondolatban már mindegyik járt ott, falrakás, kubí. kol&a közben nem egyszer maguk elé képzelték milyen ** lehet a Sztálin nevét viselő város és vasmű. Ez a képztíődés munkájukkal függött össze, hiszen Komlót építeni ugyanannyit jelent, mint Sztállnvárost építeni, ®crf Komló jóformán a Sztálin Vasmű legnagyobb üzemegysége — szénbázisa. Így azután azzal a jó érzéssel indultak el a kom- °ylalc, hogy nem Idegenbe, ds hazamennek, ahol Isme- és szeretik őket, Így is volt. Attól a pillanattól kezdve, hogy sztáHnvárosi ka- ®űzufc a napfényes autóbuszban azt mondta: „Ez itt, nhol állunk, a Május ljitca, jobbról az első két ház- a „bivalyokkal“, így nevezték et a% építők, mert 0ÍYan nagyok'1, — ettől kezdve végestelen-végig azt érezhették a tapasztalatcserére érkezők, hogy a komlóiakkal megkülönböztetett szeretettel bánnak. Itt is-oit I* elhangzott a kérdés: »Hogy álltok? Időre készen rrszteki Adnak-e majd elég szenet a komlói bányászok?“ Sétára Indultak a7 aszlaltos, fásított utcákon, ahol ^ kertészek már javában szorgoskodtak a virágágyak között, Megnézték a gyönyörű Béke éttermet, még a ragyogó üzletekbe is bekukkantottak. Bementek a ha- lolmas új moziba, ahol az előcsamokban nemcsak szi- nes karrikalura-klállítás, de a felépülő házak tervrajzi is fogadják az érkezőket. Pompás épületek tervei ezek. Az alkotók háza, ahol az írók művészek dolgozó-ók majd, mellette egy óvoda, azután pedig hatalmas kultúr ház terve. Az építőmunkások most már türelmetlenek, nem- CSak kész, de munkában lévő épületeket is akarnak !átnl. — Oda menjünk, ahol építenek! — mondja egy "Utal kőműves, Kerner Henrik, aki Makszímenko blinódnak a vezetője. . ... Ötemeletes üzletházhoz érnek. Toronydaruk gördül- nek fel és alá, azok emelik játszi könnyedséggel a marósba az anyagot. Odalent falaznak. Szép, hézagmentes a fal, bár a sarkoknál lehetne f°bb minőségű is. Kiderül, hogy mi a titka a fal szép, síkbnn építésének. Rugós vaskalodába rakják a tégla, és ezzel gátolják meg a habarcs Iecsurgását A kom’óiak szorgalmasan jegyeznek, majd 'Mindjárt ők mutatnak valamit, mert. ez az igazi tapaszát csere. Lévai Gyula kőműves már fent egyensúlyoz °11Y Makszímenko-állvány tetején és mutatja, hogyha 81^szélesítik a legfelső lépcsőt, akkor ' több anyag tér el és Jobban lehet rajt mozogni. Már az ötödik emeleten járnak, megnézik azt a vakolópisztolyt, melynek segítségével Szlipcsevics 1st- ván ezer százalékot ér el. Az üzletházaktól a Sztálin Vasműhöz mentek. Itt volt még csak rengeteg látnivaló, Az erőmű építkezésénél az előregyártott óriási betonelemeket az hiotai erőműt megjárt emelő bikák húzzák a helyükre. Olyan óriási csarnok lesz ez is, mint az inotai, Egy nagy mezőn még csak egyetlen fúrótorony áll, de már mellette ott az út és a vasút. Így kezdenek ifi építkezni, előbb az utat, vasutat és mindenhova oda- kanyarodnak a keskesnyvágányú vasút fürge mozdony, nyal, ott vannak a legkülönféle gépele, szovjet exkavátorok, földgyaluk, daruk, emelők, bizony a komlóiak nem nagyon dicsekedhetnek ilyennel, mert ők nem az építésügyi minisztériumhoz tartoznak, a bánya- és energiaügyi pedig nincs úgy felszerelve építőipari gépekkel és anyagokkal. Ezután az épülő kikötőhöz, a szigetre robog az autóbusz, előbb még megnézik az anyagot szállító kétvágányú siklóvasutat, a gépesített kirakodást, majd az öbölben a betontestek süllyesztését. Nem fogv el a komlóiak arcáról a mosoly, az Öröm, mikor látják, hogy még az elképzeltnél is hatalmasabb, szebb ötéves tervünk büszkesége. Nem telnek be a látnivalókkal, már ismét a Vasműnél vannak, most a gépgyárban. Megcsodálják a nagyszerű gépeket és a nagyszerű munkásokat, munkás-nőket mellettük. Nyers öntvényekből gyönyörűbb, nél gyönyörűbb alkatrészek születnek, közben kék fémforgács kígyózik a gyors esztergákról. Az öntödében daruk görögnek a magasban és hozzák a vörös fényt sugárzó izzó vasat, szikraeső hull, mikor öntenek. Felejthetetlen látvány, felejthetetlen élmény volt ez a tapasztalatcsere. Nemcsak azok dolgoznak majd jobban, akik résziveitek benne, de azok is, akik mind nem lehettek ott. Hajnal Gyula, a szénosztályozó építésének helyettes vezetője járt Sztálinvárosban, járt a Vasműnél. Mikor visszatért, sokan kérdezték a látottakról. Volt mit mesélnie. Elmondta azt is, hogy mennyire számítanak az ottani dolgozók a komlóiakra, mennyire örüllek, amikor hírét vették a szénosztályozó első széregysége elkészültének és mennyire várják, hogy a második is települjön és Komló időre küldje a kokszositásrn kerülő szenet. Hajnal vlttúrtt mán nap ívlef'ttnon jelentene „A szénosztályozónál Hergert József kőműves brigádja IC6, Sebők Szilveszter hubikosbrigádja 135, Futó józsei vasszereid brigádja 154, Schmidt József ácsbrigúdja 15% és Werb Jozefa segédmunkás brigádja 132 százaié kos eredményt ért el“ A JMteljesltés minden százaléka nyomán közelebb er Sztólrnvároshoz a komlói szenet szállító első vonat. A káíelyi December 21 termelés tő vetkezetben szinte hagyománnyá vált már a magas kukoricatermés. Évről- éwe új és új megyei rekorderedményt állítottak fel a ts® növény,«emésztési brigádjai, hogy a követező esztendő ben saját magúit döntsék meg azt. Két évvel ezelőtt 50 mázsa kukoricát termeltek egy-egy. holdon, tavaly pe dig 57 mázsás átlagtermést értek el a kátolyiak. Szerdán itt gyűltek össze tapasz, taiatcsere értekezletre megyénk élenjáró kukoricatermelői, tszcs-tag-ok, egyénileg dolgozó parasztok, agro- nómusok mintegy százan. Az ehő felszólaló, Kasza-povios András délszláv dolgozó paraszt volt a December 21 termelőszöv-e-t kezet Kossuth-díjas elnöke. Elmondotta, hogy 1947-ben 25 dóka újfajta kukoricave tőmagot szerzett, amely az első évben nem a legjobbnak bizonyult De utána mégis tovább kísérleteztek és nemesítették, alkalmazták atz új agrotechnikai eljárásokat így a 'terméseredményük 47—57 mázsa között volt minden évben. Elmondotta Kaszapo. vies elvtárs, hogy tavalyelőtt mindjárt a tarlóhániáskor kiszórták a ku- korlcaföldre az iStállótrágyát, hol dánként 150—200 mázsát.' Október elején 25—30 centiméter mélyen gon. dósán megszántották a földet. Tavasszal, mihelyt rá lehetett menni a kukoricatáblákra, háromszor meglő- gasolták, míg olyan morzsalékos left, mint a kerti föld. Április közepén az tán elvetették a magot négyzetesen, nyolcvan centiméter sor és nyolcvan centiméter tőtávotsáifra. Az egyelés nél mindenütt egy tövet hagytak. A jó termés erdménye mindig harcok eredménye a maradiság ellen. Kátolyban Is harcolni kellett az új módszerekért, mert különösén, a ku torira négyzetes vetését a többszöri kapálást és pótbeporzast igen so kan ellenezték, a termelőszövetkezet bem. Főleg az augusztusi kapálást el lenézték, amit kabátban és kesztyű ben végezték él a legmelegebb időben, mert a kukorica oly magas volt, hogy elvágta volna kezüket. Azonkívül Kaszapovics elvtárs javaslatára érdekes kísérleteket végez, lek a tsz kukoricaíöldjén. Az első 25 holdas táblát csak háromszor kapálták ' meg,, a másik 56 holdon, ötször huzatták meg a sorközöket Só- kapával. A harmadik különálló hát- holdas parcellát a négyzetes vetés mellett ötször kapálták meg és elvé geztéfk a pótbeporzást is. \ termés eredmények meggyőzték a ts7 valamennyi tagját a szovjet módszerek helyességéről. A 25 holdas táb-áh csak 39 mázsa, a másik területen 43 mázsa kukorica termett, a póíbepor- zott hatholdas parcellán pedig 57 mázsás termést ért ol a üzes Mun-- k aérd emren üdéi kitüntetett csapat vezetője, Zdrájevics Pálmé délszláv parasziasszony. A 16—18 soros kuko. ricacsöveken 800—1000 szem var., úgy hogy egy egy mázsa csöves kukoricában alig 15—16 kiló vo-t csak a csutka. Varga. Kálmán eósvertiked egyénileg dolgozó paraszt arról számolt be, hogy két évvel ezelőtt a magyar pá- rasztkü'döttséggel ő is meglátogatta a szovjet kolhozokat — A Szovjetunióban saját szérnem mel győződtem meg, hogy a négyzetes vetéssel, a többszöri kapálással és a póibéporzássai nyolcszor tízszer akkora kukoricatermést érnek el a kolhoztagok, mint én. Tavaly eg.y holdon négyzetesen vetette el kukoricáját és elvégezte a pótbeporzást. A községi átlagtermés,’ amely, a muH évben ’ igen jó volt, alig hatódta meg 25 mázsát, míg' Varga Kálmán 37 mázsás termést' takarított be a maga egy holdjárók Es minden mázsa esoveskukorica 87 kg s-zemet adott. Bejelentette, hogy a* idén a sósvertikei dolgozó parasztoknak nyolcvan százaléka négyzetesen veti a kukoricát és. elvégzik a pótbe- polzást is. A hozzászólók legtöbbje, igiy Kovács János, a nagvárpádi UJ Alkotmány tsz küldötte is elmondotta, hogy nem csodakukorica a két»: lyiaké. mint ahogy eddig a vélemény volt, mert ilyen eredményt mi is eh érhetünk, ha alkaimazzuk a szovjet módszert... Á tanács rossz munkája miatt maradt ie Gödre a sertésbegyüjtésben Gödre községben ugyanúgy vanpak beadásukat jól teljesítő dolgozó parasztok, mint megyénk minden községében. Nincs is hátralékban egy dolgozó paraszt eern, valamennyien becsülettel teljesítették sertcsbeadási kötelezettséglüket, mégis még hét darab sertés hiányzik a község negyed- ári tervéből. Nagy József tanácselnök elvtárs azzal indokolja « lemaradást, kogv későn jelent meg c rendelet, amely előírja. hogy hátralékosoknak vágási engedélyt kiadni nem szabad. Dehát más községek időben megkapták a rendeletet? Gödre volna az egyedüli, ahová későn érkezett meg* Nem! A rendeletét időben megkapták ott is, csak az a hiba, hogy későn intézkedtek Herényi Mihály, Solti János, Vár szegi József, Raranyai György, S.ebó Gyula és Pál Vilmos knlákok meg nem teljesítették beadási tervüket, nzonlum o tanács valamennyinek kiadta a vágási engedélyt. Ez hiányzJlt a község begyüjtcsi tervéből, ezek hátráltatják a községet í terv teljesítésében, nem pedig az, hog' későn érkezett Gödrére a rendélét Ezek miatt a kulákok miatt szégyen keznék^ a község becsületes dolgoz« parasztjai. Súlyos mulasztást követet el a tanács, amikor vágási engedély adott ki az agyafúrt kulákoknak, utá na pedig nem kötelezte őket a tér. teljesítésére. Nem is akar a ecrtw beadásról beszélni Nagy elvtárs. mer tudja, hogy ezzel lemaradtak és est pán a hét lculák van hátralékban. Ug tesz mintha a tojásbeadás volna a leg fontosabb, mindig beszél, mert azza jól állnak s a hibákat pedig elkendőz a dolgozók előtt, amit a sertésbeadáj nál elkövetett,. Nagy elvtárs a dolgozók követelési re lépjen fel keményebben a szabotál kulákokkal szemben, ■'
