Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: Sztálin elvtnr* nyilatkozatának nemzetközi visszhang!« 12. o.) — M. V. Nyeszterov beszéde s* moszkvai nem*®ll- köri gazdasági cti'kezUt április 4i ölésév (2. ol — Vc-rosiAov Ei-js,rU távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz (2. o.l A proletár pftrazetkörísé-g és békehíre jegyében ■ártották mell a komi ói ünnepi nagygyűlést (3. o.) — A pártcooportok ma.Dkáíiiiya.k pi*;-»vitásával készül a tag gyűlésre # 73/1, s*. Magasénítö Vá”a!at pártszervezete is: o.) V____________________________________________________ _____/ MDP B AR ANYAM EG YEI PA’ RTBI ZOTT IÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ARA 50 FlLLLIt KEDD, 1952 ÁPRILIS 8 A jövő értelmiségéért Felemel f ötéves tervünk azt a feladatot tűzi neveiőintézményeínk elé az általános isko ájól az egye temig, hogy becsületes, szakképzett kádereket neveljenek hazánknak. E feladat megoldásánál nemcsak a mennyiségre kell néznünk, ha­nem feltétlenül szem előtt kell tar. tanunk Sztálin elvtárs útmutatását: ki keU alakítanunk munl.ásosztr- lyi‘nk. dolgozó parasztságunk -?s ha adó értelmiségünk legjobb Hat­ból az új értelmiségei! Pártunk iránymutatása meneti sikerült elérnünk, hogy iskoláink tanulóinak szociális összetétele biztosítéka már születő új értelmi­ségünknek. Ugyanakkor komoly harcot vívunk a tanulók tanulmá­nyi színvonalának emeléséért és a íegyclem megszilárdításáért is. E harc eredménye, hogy a jövő tanév iskoláztatási feladatait siker, rel oldjuk meg. lsko\áziatási tervün­ket máris teljesítettük, sőt túltelje, sítettük E túlteljesítés a legjobb alap arra, hogy a felsőbb iskolákba ke­rülő tanulóknál komoly minőségi követelményeket támasszunk. A mi diákjaink már tudják, hogy milyen feladatok várnak rájuk. Kustra Jó- zsef, egy délszláv dolgozó paraszt tjyermeke, az állattenyésztési tech­nikus hallgatója például így ír: • Tudjuk valamennyien, hogy ha­zánk dúlj szomszédja, Tito min. dent elkövet, hogy fejlődésünket megakadályozza. Éppen ezért ne­künk technikumi hallgatóknak és DlSZ-fiataloknak az a kötelessé­günk, hogy még jobban tanuljunk- Előttünk nagy feladat áll. Ipari állammá való alakulásunk mellett állattenyésztésünket is fejleszte­nünk kell. Ezen a éren akarok én jó munkát végezni P® így beszélnek, így írnak is­koláinkról mindazok a diákok — és ezek vannak nagy többségben — akik már most tuaják, hogy szo­cializmusunk építésében milyen megtisztelő szép feladatok várnak rajuk. És nemcsak fiataljaink, ha­nem szüleik érdeklődése is egyre inkább az iskolák felé fordul. Ózv. Molnár Istvánná, szülői munkakö­zösségi elnök mondta például eze­ket: „Szüleim uradalmi cselédek L'°ltak, öten voltunk testvérek és egyikünk sem végezhetett az elemi hatodik osztályánál föbbett pedig legtöbb vágyam az volt, hogy ta­nulhassak. Az én álmaim fiam éle­tében valósultak meg. Fiamat a közgazdasági középiskolába irat. hattam, hogy tanult, jó dolgozója 'egyen a hazának. Most már fiam a pedagógiai főiskolára készül, hogy ö is marxi.lenini szellemben nevelhesse az ifjúságot különösen most a tanév vég- felé fordul fokozottan figyelműn! ,az iskoláztatás felé. Hiszen a j 'skoláztatás komoly, felelősségtel les munka, melynek elvégzéséné okulnunk kell a múlt hibáiból, é elkeli venni n harcot az ellenség különösen, pedig a klerikális re akció eüen, mely eszközeiben egy a talaban nem válogatós, hog munkánk sikerét veszélyeztess: ugatnak kollégiumaink ellen, fity Jfí*. b®szélnek technikumainkró u onosen a mezőgazdasági tecli í«Lurka‘. *SYck®znek népszerűt •,tcnm’ b'szen elsősorban azo ráfér«- ar,faiut a szocialista útr Dunaszekcsön az ellensé munka,anak tulajdonitható, hog vábhfanuláslór10 leraondott ü U Nekünk küzdenünk kell az c'lenső aknamunkája ellen, bel kell szá­molnunk azt a nézetet, amely azt hirdeti, hogy technikumaink — kü­lönösen a mezőgazdasági és építő­ipari technikum — fizikai munkái végző szakmunkásokat nevelnek. Természetese a ez nem igy van. Ezek az iskolatípusok középkáde­reket, agronómusokat, szervezőket képeznek, akik a munka megszer­vezésével. irányításával foglalkoz­nak. V gyávákkor előképzettséget nyújtanak főiskolai és egyetemi to­vábbtanuláshoz is. Azt is tisztán kell látni, hogy a jövőben éppen olyan nagy szükségünk lesz férfi pedagógusokra és közgazdászokra, mint ma, érdemes tehát a fiúknak is beiratkozni a tanítóképzőbe, il­letőleg közgazdasági technikumba, A múlt rendszer a nők elő! elzárt igen sok munkaterületet, ennek ká­ros hatása most főleg abban je­lentkezik. hogy leányaink a gim­názium, a tanító és óvónőképző, valamint a közgazdasági techni­kum felé igyekeznek és elhanya-' golják az ipari technikumokat. A lányok éljenek épp úgy lehetősé­geikkel, mint a fiúk! Nyitva áll ma már előttük minden pálya és elvárjuk fölük, hogy ennek tudatá­ban foglalják el helyüket a politi­kai, gazdasági és tudományos étet minden területén! A megyei iskolabizottság napok, ban meghozza döntését a felvéte­lek ügyében- Ez azonban néni je­lenti azt. hogy iskoláztatási mun­kánk is befejeződött. A nyár fo­lyamán foglalkoznunk kell a be. iratkozott tanulókkal. Ez a feladat elsősorban igazgatóinkra és neve­lőinkre vár, de szükséges a tömeg­szervezetek, főképpen a DISZ, MNDSZ támogatása is. Segítsék tömegszerveink, tanácsaink a ne­velők munkáját és most az isko­láztatási munka utolsó szakaszá­ban az ellenség elleni harcra és a tanulókkal való nyári foglalko­zásra összpontosítsák erejüket. Kommunista éberséggel leplez­zük le az ellenséget, mely fiatal­jainkat le akarja beszólni a tovább­tanulásról. Győzzük meg jó fel- világosító munkával a szülőket, hogy minden iskolatípus egyenlő értékű. Fejlődő népgazdaságunk káderszükségletét csak úgy tudjuk kielégíteni, ha az iskoláztatás terv- szerűségét biztosítjuk. Ez ma már nem nehéz feladat. Hiszen pár­tunk nagy szeretettel és gonddal ad meg minden lehetőséget a to­vábbtanuláshoz, A szülők is ér­zik, hogy gyermekeik jövője még soha úgy biztosítva nem volt, mint most. Ezért járulnak hozjsá a szülők anyagi erejükhöz mérten oly szí­vesen gyermekeik boldogulásához. Tudják, hogy a kollégiumi téríté­ses rendszer lehetővé teszi, hogy csekély anyagi áldozattal magas szakmai színvonalú és magas ál­talános műveltségű dolgozót ké­pezzenek gyermekükből. Ma már nincs lebecsült pálya. Minden pályán, minden dolgozó értékes munkát végez, ha munká­ját az igaz hazafiság szellemében végzi. Dolgozó népünk, hazánk jó szolgálata ma a megbecsülés alap­ja. Ennek tudatában végezzük jól munkánkat az iskoláztatás érde­kében, a szocializmusunk építése érdekében! Martonossy József m. f. okt. oszt, vcz. A vasasi bánya tcrvteljesítési cs fakarcko^áMi versenri iticSát l?R » Mi, a MESZHART szénbányavállalat vasasi üzemvezető? égf és a be­ruházási osztály dolgozói, ötéves tervünk maradéktalan végrehajtása ér­dekében. tervteljcsitési és takarékossági versenyre hívjuk ki a péesbánya- telepi és szabolcsi üzemek beruházási osztályát. Vállalásaink pontjai a következők: Május l e tiszteletére megfogadjuk, hogy üzemünk kercsztvágat és -*-• irány vágat kihajtási tervét 1952 évben 101 százalékra teljesítjük. 2 Pénzbeli megtakarítást fogunk elérni az üj falazásoknál, ahol a fél • évre előirányzott tOO fm falazást 450 Ft/fm helyett 400 Ft fm fog­juk elvégezni. Vállalásunk e pontjának teljesítésé* el 5000 forint megtaka­rítást érünk el. 3 Megtakarítást fogunk elérni a falazat javítási munkálatoknál, ahol • a félévi 180 fm előirányzatot 250 Ft/lin helyeit 280 Ft fm végez. ziik el. Vállalásunk teljesítésével 11.200 forint megtakarítási érünk cL A A fenti három pont alapján vállaljuk, hogy a Petőfi-akanai új fa *• lázasoknál és falazat javításoknál 10.200 megtakarítást érünk el ez évben. HORVATH JÁNOS (») párttitkár VERLLKLl LAJOS üzmvrzető RAGACS JÓZSEF üR-elnök SZKPESHEGYT ISTVÁN főmérnök Cjabb munkafclijáulá,sokkal készülnek május 1-re a Cementipari Vállalat dolgozói Mi, a Pécsi Ccrnejn/áruipari Válla­lat do’gozój az e’sónegyedévi tervün­ket 107 százalékra téijesiteKük. Az üzemünk dolgozói lelkes harcot fo y látták ápYilis 4.re tett vállalásaik te! jeskéséérí. Büszkén említjük az olyan dolgozókat, mint Horváth Sándorné, aki 220 százalékot, Nógrádi Lajosné, aki 130 százalékot, Nemes Jánosné. aki 130 százalékot ért e’. Jó példa- jukat követték a pártonkivüH dolga zók is. Krizmanics Anna 220. Agárdi Perencné 220. Gergely Józsefné 180, Lusek Józelné 116 százalékot ért el. Dolgozóink most május elsejére újabb ffejajántásokaií kekek. A fok ajánlók között ismét ott találjuk Horváth Sándorné evtársnőt, aki három nappal előbb befejezi áprilisi (érvét. Nemes Jánosné elvtórsnö két nappal előbb, Nógrádi Lajosné két nappal előbb rewjesiii e havi tervét. PártonkivüH dolgozóink látva a kom- munisták példájátt ők Is tesznek te', ajánlásokat május 1 tiszteletére, Fischer Erzsébet két nappal, Mátics Jánosné két nappal, Máté Teréz há­rom nappal. Szalai GyulAnó három nappalt előbb teljesítik áprilisi tervii. két. Ambrus Oezaöné Románc Miltályné párttitkár munkavezető A Komló Mázai Erőmű dolgozói Megyénk bányaüzemeinek vasárnapi eredményei felszabadulásunk hetedik évforduló já . nak tiszteidére folyó versen vben meg fogadták, hogy munkájuk állandó fo­kozása mellett nagyobb gondot fordí­tanak az anyagtakarékossúgra is és április 4-ig 500 kilogram vasat és 200 kilogram rézhu/'adékot takarítanak meg. A vállalásukat az Erőmű dolgo zói teljesítették és április 4-ig 660 ki­logram vasat ás 240 kilogram rezet takarítottak meg. Megyénk bányaüzemei vasárnap a szabolcsi, pécsbányatelepi és komlói bányaüzemek kivételével teljesítették a napi tervüket. A legszebb ered­ményt a szászvári bányászok érték el, akik 118.3 százalékra teljesítették n tervüket. A mázai bányászok 101.7, a hidasi bányászok KV3.9 százalékra teljesítették a napé tervüket. A MESZ- HART szénbányaüzemek közül a leg­szebb eredmé’yt a vasasi bányászok érték cl napi lervük 101.5 százalékos teljesítésével. A szabolcsi bányászok 80.1, a pécsbányatelepi bányászok 79.1 százalékos eredményt értek el. A komlói bányánál ezen a napon a szerelési munkák miatt szünete t a termeié». A sásdi tizem kiesése miatt csak 951 százalékot ért el a tervteljesitésbsn a Téglagyári Egyesülés A Barznyamegyei Téglagyári Egye­sülés 100.4 százalékra teljesítette lég- Uígetési tervét, de globálisan csak 92, az elő nem irányzott cseréppel együtt 95.1 százalékot tudott elérni a nyera- téglagyártásban. A lemaradás legfőbb oka az. hogy n sásdi üzemben idejében nem tudták a villamosáramot bevezetni s igy ez c téglagyár kieseit a termelésből. Az egyesülés többi üzemének dolgo­zói mindent elkövettek, hogy a f< esést pótolják. Békemüszakot kezdeményez­lek és tartottak s például a Pécs l es üzem 149.6. a likas 151.7 százalékra teljesítette nyerstégla előirányzatát, míg a Pécs II. téglagyár dolgozói 85.000 nyerstégla terven felüli elkészí­tésével siettek segítségére az egyesü­lésnek. Fokozott lendülettel dolgozott a Mohács I-cs üzem is, amely 102-9 százalékra teljesítette nyerstéglában negyedévi tervét. Mindezek az erőfe­szítések sem voltak azonban elegen­dők ahhoz, hogy a sásdi téglagyár dolgozóinak hiányzó termelését pótol­ják, holott ezzel az egyesülés a téli gyártás jó előkészítése folytán leg­alább 130 százalékra tudta volna meg­valósítani negyedévi tervét. A sásdi téglagyár felszerelésével április első napjaiban elkészül a sze­relő vállalat, úgyhogy ez az üzem i# megkezdi a gyártást már a hónap ele­jén. Úgy szervezik meg a munkát, hogy lemaradásának egy részét már az első hónapban behozza. A dolgozók továbbviszik az április 4-i versenyt is és a többi üzem termelékenységének fokozatos növelésével együtt már az üj évnegyed elején megindítják a har­cot a terv túlteljesítéséért. Május 1-ig behozzuk lemaradásunkat és az elsők közé kerülünk a versenyben — ígérik a sásdi járás dolgozói Továbbra is gyorsítanunk kell a begyűjtés ütemét, hiszem a mi já­rásunk, a sásdi járás az amelyik leginkább visszahúzta megyénket a versenyben úgy, hogy megyénk a 15. 'ett a megyék közötti versenyben. Szégyenteljes lemaradás ez, éppen ezért mi, a sásdi járási dolgozó pa. raszíjai úgy dolgozunk, úgy visszük előre a begyűjtésben eddig elért eredményünket, hogy a legközelebbi versenyszakasz kiértékelésénél, május elsején mi is az elsők közé kerül jünk. Az eddig súlyos «maradásunk oka, hogy mi magunk is hanyagul kezel­tük a begyűjtés kérdését. Községi tanácsaink is megalkuvók voltak, különösen u sertésbe üt emez és terén Mi igyekeztünk ezeket a hiányosa- gokat kijavítani és az eredmény nem is maradi el, mert egy hét alatt ji- résünk majdnem annyi hizottsertést gyűjtött be, mint azelőtt három hó nap alatt. Így születtek meg o van szép eredmények, mint Ag község dolgozó parasztjaié, akik 128 százalékra tel­jesítették a tervet. De megmutatták a mágocsi dolgozó poraszlok is, hogy teljesíthető a terv. Jó eredményüket úgy érték el, hogy a községi tanács helyesen foglalkoztatja a begyűjtési állandó bizottság tagjait, a községet utcacsoportokra osztották fel, s egy- egv utcacsoportnak egy-egiy bízott, sági tag s népnevelő a felelőse Az utcacsoportok pedig párosversenyben állnak egymással. Ds a jól teljesítő községek dolgo­zó parasztjainak szép eredményét erősen visszahúzzák a hanyagok SzcntkataUn csak bt, Mccsekpö öske hat, Köblény négy, Baranyajenö nyolc százalékra teljesítette a tervét. Ezeken a helyeken is teljesíthető a terv, hiszen a lemaradásuk oka nem egyéb, mint az. hogy maga a tanács eínöke, Doszpod János is a kulákok hangját fújja. Mert bebizonyosodott, nem a sertés hiánya, hanem a tanács rossz munkája az oka a lemaradás nak. Ugyanis a járási tanácstól kint lévő eivtársak jó fc világosító mun kaja nyomán még aznap 5 sertést vjtiek a begyűjtő helyre a dolgozó parasztok. De a többi községekben is a ta­nács jó vagy rossz munkáját legjob ban a begyűjtés eredménye bízó nyitja, Jágónaikon is mindös-ze 11 százalékra teljesítettéit u tervet. A tanács nemtörődömségét, felületes munkáját legjobban az bizonyítja, hogy maga a tanács elnöke. Fodoi Pál annak a kgiiéfaiak is adott ki vágási engedélyt, aki nem teljesí­tette a beadási kötelezettségét. Ezt mutatja a m a gyű regrogyiok példája is, ahol szintén csak néhány száza lékra teljesítettek a tervet. De a ta­nács elnöke Deák Jenő elvtárs saját magát kifelejtette a beütemezésnél, pedig az ő sertésótjábau is ott a hízó. ! De helytelen nézet terjedt el jérA sunkban a tszcs-knél. A csoportok vezetősége nem törődött egyáltalán a begyűjtés kérdésével. A vezetőség hanyagsága miatt nem adtak le egy hízót sem a kisbattyáni Kossuth tszcs tagjai. Pedig náluk is teljesít hető a terv ugyanúgy, mint az orfúi, to'sömindszenti tszcs kben ahol túl is teljesítették a kötelezettségüket. E hibákból okulva járásunk dol­gozó parasztjai most lelkesen kezd tek munkához é* ígérjük, hogy május elsejéig behozzuk a lemaradásunk»* és az elsők közé kerülünk a ver. se övben. Ez nem kis leiadat. de tk érjük a jó versenyszellem kialakilö- sóval, a termelőszövetkezetek, ta­nácstagok példamutatásával. Úgy­hogy a májúé elsejei értékelőméi büszkén mondhassuk el, mi is előse­gítettük megyénket az elsőség e'ir-e. .őséért folyó munkában. Gábciics Matrás Sásd, járási tanács. Túlteljesítettük április 4-re tett vállalásunkat Mi. a ctobokapuszlai állami gazda­ság tehenészei büszke örömmel jelent­jük. amit. vállaltunk április 4. tiszte­letére. azt becsülettel teljesítettük. Vállalásunk az volt, hogy 12 literről 13 literre emeljük a fejési átlagot, boldogunk vagyunk, mert ezt a válla­lásunkat túltefjesiU-tlük: 14.3 literes fejési átlagot ériünk el. Az eredmény elérésében nagy segít­séget adott a gazdaságunkban március 12-én megtartott országos tanácskozás, amelyen résztvett Szergejev elvi árt is. Szergejev elatárs értékes tapasztalato­kat adott gazdaságunk tehenészeinek, amelyek ^alkalmazásával igyekszünk még nagyobb eredményeket elérni. FODOR JÓZSEF állattenyésztési brigádvczclö i

Next

/
Thumbnails
Contents