Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-27 / 98. szám
6 K Ä P t 6 ma aprít,f« rr ffl ISMERJÜK MEG A VALÓSÁGOT jj EGY MAJOMPOR AMERIKÁBAN Huszonhat évvel ezelőtt, 1926 ban jelent meg Lambrecht. Kálmánnak, a pécsi egyetem volt tanárának könyve: Az ősember. Lambrecht Kálmán könyvében — melyet népszerű nyelven a nép számára irt — élesen és bátran síkraszáll a lejlődés, az evolúció elmélete mellett és elítéli azokat, akik tagadják a való tényeket, akik a fejlődéselmélet tagadásával, nem egyszer erőszakos eszközökkel is, gátolni akarják a haladást. Most, hogy az egész lrnladó világ megemlékezik a nagy tudós, Dar. win Károly munkásságáról és fejet hajt halálának hetvenedik évforduló, ján, időszerűnek tartjuk, hogy Lambrecht Kálmán fentemlített könyvéből egy olyan részt idézzünk, mely élesen rávilágít arra, hogy kik voltak és kik még ma is Darwin tanainak és követőinek halálos ellenségei. NAGY SIKERREL SZEREPELT BÁCSKÁBAN A VERSENDI KULTÚRCSOPORT 1925 nyarán az egész világsajtó hasábokai szentelt az unióbeli Tennessee állam egyik jelentéktelen városkájá. nak: Day bonnak. Komoly világlapok óé kérészéletű boulevard-újságok egy. arant kiküldték tudósítóikat ebbe az alig harraadfélezer lakosú amerikai fészekbe, ahol azokban a napokban a gondol a t-zabadság volt keresztre feszítendő, Nem először — de nem is utoljára — az emberi művelődés történetének során. ■ A függetlenségi nyilatkozat aláírói, mik hazájában ugyanis vád alá he- -Iveztek egy fiatal természetbúvárt, John T. Scopes t. a daytoni főiskolán a biológia előadóját, mert egyik előadásában az evolúció gondolatát fejtegette. Scopes docenst tehát aki megszegte a törvény tiltó rendelkezését, vád a a helyezték és pőrének főtárgyaié, -sáj 1925 július 10 re tűzték ki. A nagy napon, július 10 én, a várlat William Jennings Bryan, egykori államtitkár képviselte, akit az Egyesült Államok demokrata pártja három ízben jelölt az Unió elnöki nié'tóságára. . .A por azon fordult meg, jogos-e az Egyesült Államok alaptörvényei ér. tőimében a tennesaeei ..majomtörvény“. A daytoni esküdtszék tagjainak verdiktje alapján bírói szónak kellett eldöntenie, joga van-e Tennessee államnak szembehelyezkednie a tanszabadság a'apel vével. A tárgyalást John Randolph Neal, * tennesseei egyetem jogtanára verette, Scopes védelmét pedig Clarence Harrow, chicagói ügyvéd látta el. Nyolc napig tartott az izgalmas tárgyalás Scopes védője érdekes és hu moros párbeszédbe elegyedett a tárgyaláson Bryan.nel. Harrow: Hiszi ön. hogy a bibliát minden sorában szó szerint kell venni? Bryan: Hiszem. Úgy van. amint írva vagyon, Darrow: Hiszi ön, hogy Jónást a cethal elnyelte, hogy annak a gyomrában három napig élt és azután onnan sértetlenül került elő? Bryan: Ha atzt olvasom, hogy a hal Jónást elnyelte, «ekkor hiszem azt. Az isten teremthet olyan embereket és halakat, akikkel, vagy amelyekkel a fenti dolog megtörténhetik. Darrow: Azt hiszi ön, hogy ez a haj egyenesen azért teremtődött, hogv Jónást elnyelje? Bryan: Nem tudom és nem is gon- dolkodom felette. Darrow: Ha gondolkodunk, akkor legalább meg van a lehetősége annak, hogy megismerhessük az igazsá. got. Bryan: Hiszek a csodában, mint mindenki más. Darrow: Tehát azt. is hiszi, hogy Jónás éppen úgy elnyelhette volna a halat? Bryan: Igenis^ ha Isten úgy akarta volna, de erről a bibliában semmi sinc9. A bíróság nem engedte meg a szakértők kihallgatását mert nem érzi magát hivatottnak arra, hogy eldöntse: a bibliai teremtés tana. vagy az evolúció a helyes-e, csupán azt állapítja meg, hog„ törvénybe ütköző cselekedet nyilvános iskolákban azt tanítani, hogy az ember valamely alacsonyabb állatrendbőt származott le. Scopes sorsát ez az állásfoglalás megpecsételte: a majomtörvény alapján valóba,, elítélték. Az eset tragikus csattanója né. hány nap múlva hangzott csak el: Bryant, a vád hangosszavú képviselőjét, aki a szűklátókörű ember seen- vedélyes fanatizmusával hirdette a harcot a „törvénytipró“ Scopes ellen, a rendkívüli izgalmak megölték. A daytoni tárgyaláson tehát két halálos ítélet hangzott el: az egyik a tanszabadság elvét sebezte halálra a másik az orthodox vádlót ölte meg. Auguszitus végén azután híre kelt, hogy egv tennesseei polgár a washingtoni főtörvényszék előtt panaszt emelt saját állama ellen. Mint öt fiú apja, akik Tennessee iskoláit látogatják, tiltakozik az ellen, hogy gyér. meke; művelődését a darwinizmus elhallgatásával megcsonkítsák. A tanszabadságnak ez a megsértése ellentétben áll az amerikai alkotmánnyal és a lelkiismeret szabadságával. Nem tudjuk, mi lett a sorsa a derék polgár panaszának, de nem ie nyomozzuk, mert a daytoni eset csak egyik láncszeme az evolúció gondola, ta elleni' örök pörnek. Kentucky állam már 1922-ben kitiltotta Darwin evolúciós tanait aiz iskolákból, Kalifornia is megmozdult és aligha csalódunk, amikor azt hisszük, hogy a tennesseei majompör csak elmérgesítette a vitát és az Unió puritánjai ezentúl is a hatalmi sző kér. lelhetetlenségével akarják majd a vitát — a maguk javára eldönteni A versend! kultúrcsoport mohácsi szereplése után néhány bácskai falut látogatott meg. Ez a harmadik baranyai kultúrcsopont, mely vendégszereplésre Bácskába indult. Ez igen nagy dicsőség és megtiszteltetés a versend: fiatalok számára. A versendi kultúrcsoportra jellemző, hogy a különböző nemzetiségű tagok teljes egyetértésben dolgoznak. A versendi kuUiircsoport tizennyolc tagból éli: magyarokból, cigányokból, és délszlávokból. A programot magyar, délszláv és cigány nyelven ál. íítolták össze. A műsor dalokat, táncokat tartalmazott és régi népszokásokat elevenített feL A csoport szép eredménnyel szerepelt 21-én Vaskuton. Különösen az tetszett a vaskutiaknak, hogy a ver- sendiak programját átszőtte az új élet, a szocializmus építésének a lelkesedése, Persze az új élet bemutatása mellett megmutatta a kultúrcsoport a dolgozó nép múltbeli szenvedéseit is. Ezt szolgálta a Vén napszámos című színdarab. A darab megmutalta a ku- lák és a klerikális reakció igazi arcát s a nép ellenségei elleni küzdelemre bíztatta a közönséget. A legnagyobb sikert a népi táncok* kai és énekekkel érte el a csoport* Nagy sikere volt a cigány daloknak és táncoknak is, melyleket ikét versendi dolgozó nő mulatott be zenekíséret mellett, Kovácsevics Márk szavalataival és jó színjátszásával különöset1 kitűnt. A csoport egyik legérdekesebb száma az előadott csasziuska volt. Rigmusokban elmondták a versendifk, hogy falujuk mit kapott a párttól, mit fejlődött, hogyan épült a felszabadulás óta. Versenden nemcsak a fiatalok dolgoznak jól, hanem az idősebbek i* megteszik a magukét. Így példád! 11 kultúrcsoport egyik legjobb tagjának édesapja: Kovácsevics Ferenc 200 százalékra teljesítette első negyedévi be. szolgáltatási kötelezettségét. Versend dolgozói búsakén mondták el eredményeiket, büszkén mutatták be fejlődő kultúrájukat Bácska dolgozóinak és útjukról hazatérve, bizonyosan még jobb harcosai lesznek szocialista építésünknek. Glazsar Borsó Nase Novine 'Az amerikai imperialisták az elmúlt 26 év alatt bebizonyították, hogy lem csak a tanszabadság elvét kívánják sdrbataposni. Amerika hazája ett a jogtiprásnak, az elnyomásnak és az amerikaellenes tevékenységet ’izsgáló bizottság már sokkal kisebb „bűnökért“ i* üldözi a haladó ele. neket, mint Darwin tanainak elismerése. Hiába azonban az USA urainak erőlködése! Hiába a hatalmi szó! A >ör. a nagy vita már eldőllt — és nem az 6 javukra dőlt el. Az igazság, tak, a haladó tanoknak nem lehet gátat vetni és ahogy az egyszerű iolgozók, a becsületes emberek körében egyte inkább terjed a fejlődés 'ana az USA-ban, úgy terjed, úgy szélesedik a béke gondolata is. A najompörök ügyészeire és imperialista gazdáikra pedig visszahullanak a haladás ellen emelt vádak. *"" " '*" ' .................— —— .— nincs úttörőotthonuk az Agoston-téri iskola tanulóiuak? Az Ágoston -tért állami általános iskolában több, mint ezer tanujó hallgatja 110 osztálycsoportban a la. nílást. Az életre készülnek a kisfiúk és kislányok, belőlük lesznek a jövő mérnökei, Írói, bányászai, pedagógusai, sztahánovistái. A gyermekek nyugodt, békés tanulását azonban idegen, ellenséges elem zavarja: az Agoston-tért templom ha- rangozója. A harangozó ugyanis — az Iskolák államosításakor megjelent rendelet ellenére — még mindig az iskolában lakik, még mindig az iskola épületéből jár teljes „díszben“ a templomba, miközben cukorral és mis ígéretekkel „szervezi“ a tanulók közül a mlnlstránsgye- rekeket. A harangozó áldatlan működése ellen már számos szülő, MNDSZ asszony és SZM tag szót emelt. De a káros tevékenységen túlmenően, az Illetéktelenül elfoglalt lakás akadályozza az Iskola fejlődéséi, a gyermekek nevelését. A harangozó! lakás ugyanis kitünően megfejelne úttörőotthonnak, melyre a gyermekek más második éve hasatala" várnak. És hogy a gyermekek hiába »•’ jak az úttörőotthon megnyitását ** a megyei és városi tanár.snak ,.k&- .szűnhető1'. Az Iskolák államosításakor megjelent rendelet a nie Heti’ hogy előírja: szolgálati viszonyon kívülálló nem lakhat az iskola é|»*> létében, módot ad arra is, hogy * rendelet hatálya alá eső lakókat átköltöztessék. Miért nem Hajlott* végre a törvény utasításait a város* és másodfokon a megyei tanács oktatási osztálya? Miért fordulnak hasztalanul a szülők és nevelök ■' oktatási osztályok felé: „Távolítsák el már végre a harangozó! az iskolából)“ Miért nem gondoskodik végre a lakásgazdálkodási osztály megfelelő lakásról? Ezekre a kérdésekre csak egy lehet a válasz: *u hogy az oktatási osztály sürgőse" érvényt szerez a törvénynek — ai«1*" lye.l elsősorban az állami szerveknek kell betartaniok — és áronná* intézkedik az évek óta vajúdó ügyben — az iskola és a dolgozók gyermekeinek érdekei szerinti ..Magyarország összes bányájából kitiltjuk'1 — olvasta egy recsegő hang huszonkét évvel ezelőtt az ítéletet Szllas elviére megdöbbenjen hallgatta. nézte a bíró száját, várta, hogy e ismételje ezt a mondatot. Az emel. vényen álló bíró most már másról beszélt, törvényeket idézett és számokat dobált, ajka körül még ott csillogott a icggelj zsemlye vaja. Szila« Adolf fiatal vájárt most ka- lonragadták a fegyörök és vitték. . — Hová visznek? — Jó vicc... Nem hallotta a hat hónapot?! ‘ Szilas Adolf nem hallotta, csak azt hallotta hogy ő nem lehet többé bányász. * Volt ideje ezután gondolkozni. Különös módon, nem törődött a holnap, pal, C6ak a rácson túli mára gondolt és a múltat idézte fel. Arra a gyerekre várt, aki mozgott, éli, de még nem született meg. Talán éppen most... Lehet, hogy az asszony é sok csapástól korábban szül majd, addig addig sír, amíg... De nem, hiszen nyugodtan, könnv néLkül viselt el eddig is minden szenvedést. Spha nem kérdezte: ,.Miért kellett rufked ebbe belegabalyodnod?1’ Soha nem hibáztatta. Két lányuk van már. Harmadik lesz-e most, vagy fiú? De hogy neve Jik fel? Igaz. 6 is csak felnőtt. Somogybányatelepen, a porban és az árkok partján. Egyetlen rongy- labdát rugdalt a fél falu gyereksere. ge. Ez jó volt, nem úgy, mint a sok pofon és nádpálca azért, amiért nem mentek templomba, vagy hittanra. Az isten már már úgy tűm előtte, mint egv óriási birkózó, vagy box- bajnok aki szörnyű frászokat oszto gat papjai között, mert azok nem tudják megtölteni a templomot, erre az- rán a papok is kiosztják, amit kap. tak. Jobb volt a football, nem is beszélve arról, amikor már öreg bőrből varrt össze labdát. Mert 12 éves korában, mive! a banyába még nem ni »«hotelt, cipészinasniak ment, fel Is szabadult, aztán sietett az aknára. Az 5 családjukban — amennyire csak visszaemlékezhet — mindenki bányász volt ő sem lehetett, kivétel. Az iskola is csak arra jó, hogy azontúl a cégtáblákat elolvashassák é« hat éven á< kevesebbet csatangolSZILAS ADOLF KOMLÓI VÁJÁR ÉLETE janak a7 utcán. Nem az akkori iskola, az élet tanította meg a harcra és a védekezésre a kizsákmányolók ellen. Sok tanítója van az életnek, az egyik legjobb volt közülük a „muszáj“, 1919-ben, amikor anyjuk már nem élt, apjuk pedig a Vörös Hadseregben védte a hazát, Ernő bátyja lett a csa. ládfö, az egyetlen kenyérkereső és nővére a „mama“. Ok meg szépen szótfogadtak, mert így tanította az a „muszáj". Aztán később jöttek neves tanítók i», mint apja, az öreg kommunista. Pemecker Pista, aki 1929 végén — és most, 1930 elején — irányította őket, a fiatalokat a sztrájk megszervezésében. őket nem figyelték annyira és így szépen kirobbanthatták a sztrájkot. Két hétig hősiesen kitartottak és győztek. Megkapták a kért emelést. Nagy örömmel indult el Faltig Imrével, hogy hírül vigye Szent Istvánra, meg az öreg aknára a győzelmet, csakhogy ott már a csendőrök vártak rájuk. Egy hetet töltöttek a csendőrök karmai között, egy hétig titőttéJc.ver- ték őket és szorították ujjaikat a befelé nyomott ajtó résébe. Végül-már ötven bányászt hurcoltak oda. A rendszer bosszúra készült... Most a börtönbe dugták. . Megso- kalták, hogv már 23 éve „szabadon" élhetett, megsokalták, hogy egyszer, amikor a cipészinestertől borravalót kapott, még a moziba is elment Szilas Adolf megrázta a rácsot Abban az órában fia született * Ä szabadulás után mégiscsak megpróbálkozott a bányákkal- Gyalogolt egyik aknáról a másikig. Egy napot dolgozott, másnap elküldték, volt hogy két három napig is nem jöttek rá, hogy ő az a kitiltott lázadó. Lassan elfogytak azok az aknák, ahol nem próbálkozott. Különben sem igen volt felvétel. Sokan, nagyon so. kan odahagyták az országot és külföldre indultak szerencsét próbálni, ö nem ment. „Fiatal vagyok és még sem megyek el. Itt maradok és küszködöm, míg eljön a mi világunk.“ Ki tartja szégyennek azt hogy Szi. las Adolf elment pöregödröket tisztítani? Akj emiatt fanyalog, annak nem volt még otthon három, ha ruhát nem is, de legalább ételt váró gyermeke. 1934-ben felkerekedtek és a Bácsbodrogi Csávoly községbe mentek. A kulákok cselédjének. Az asszonnyal együtt néha hajnali háromtól dolgoztak 50—60 fillér napszámért, míg a gyerekek magukra maradtak, majd hogy később iskolázna, kellett tényleg a saját szájuktól vonták el a falatot csakhogy azoknak tankönyvre jusson. Mindent ki lehetett volna bírni, csak ne látszott volna oda messziről, kékesszürkén a pécsváradl hegy. Ez mindig a bányára emlékeztette. Fel js kerekedett évrókévre és újból megpróbálta, hátha valahol felve. szik. Nem sikerült Ki kellett várni, amíg letelt a tíz év. Közben, ezerszer is elsóhajtotta: „Csak mégegyszer a zsebemre akaszthatnám a lámpát«“ Lejárt a tlla'mi idő és 1940 január 8-án Szilas elvtárs munkába állt a komlói bányában. Két évig még megfigyelés alatt volt. Vigyázott is. Ma Így mondja: „Még a vizhordó gyereknek sem szóltam. Ha kaptam vizet a fejtésben, ittam, ha nem kaptam, nem ittam.“ Közben azért megismerkedett a bánya kommunistáival, hiszen lehetőleg azokat az öreg aknára tették. Híreket is hallott a régi munkahelyéről. Pemecker Pistát elhurcolták a néme. lek, Faltig Imrét, pedig még 1937-ben agyonlőtték a csendőrök a csertetői sortűznél. Török János pedig, aki beárulta őket, „vitéz" lett és vitézi telket is kapott. Ok Itt Komlón csendben, de szívósan szabotáltak míg a felszabadulás előtt, annak hírére, hogy a németek el akarják hurco'ni a bányászokat, századmagával az erdőbe menekült, majd az aknát őrizték a németektől. Puskát szereztek, .de mindegyikhez csak egyetlen töltény akadt. , Mikor n németek és nyilasok elfutottak és közeledlek a felszabadítók, akkori az egész községet kivilágították, hogy lássák a szovjet csapatok, úiérre az út. Jöttek is a kőbánya felöl és tovább üldözték a nácikat Me- caekjánosi irányában. Az asszonnyal együtt rögtön beléptek • pártba. Szilaj elvtársnő azóta is a gesztenyéd pártszerveae-t elnöke, a férje pedig 1946 óta vezetőségi tag az aknán. Helytállást követető idők jöttek, volt amikor száraz kenyérrel termel, tek és bizony jópár lyukkal beljebb kellett venni a nadrágjai jat, aztán Rákosi elvtárs megígérte a jő forintot és ez már annyi volt, mintha meg is tett volna. Szilas elvtárs Kaposvárra U elmen! meghallgatni Rákosi elv-társat és új evőt kapott a további harcra. Mondatokban Is be lehet mutatni Szálra elivtárs fejlődéséi. 1948-bau 180 százalékos termeléssel élmunkás lett, 11060-ben 206 százalékra sztahinovista oklevelet kapott, ugyanebben az évben 217 százalékra sztahánovista jelvényt, 1961-ben 256 százalékra a másodikat és 1961 szeptember 2-án, a Bányásznapon, azon a napon, amikor Komló város lett, elnyerte jutalmul e mun- kaéndemérem arany fokozatát Közben egyszer sem hiányzott az oktatásról és csapatából már nem bár man, de tizenkettőn kezdtek tanulni. Szakmailag is tanítja a fiatalokat, Haui József, bár nagyon igyekezett de amíg meg nem mutatta neki hogyan reeeljen, addig 100 százalék alatt járt, azután elérte a 117 «I, most már nem nóHa dolgozik, de örömmel hallja, amikor a hangszóró bemondja: Haui József 170 százalék. Szrlasáknak a felszabadulás előtt kél rossz ágyuk és egy szekrényük volt. Szilas Anitái addig még Budapesten sem járt, az iskolakönyvön kívül más könyvet nem olvasott, színházban nem volt; moziban ia csak talán háromszor. Most két srépen bebútorozott szobájuk van, 2200 forintos rádiójuk, a lányuknak is' vöt tek bútort, kö nyveiről listát vezet, 40 jó könyve van és Gesztenyésben széltében-hosszáibaji szívesen kölcsönadja. Ö maga háromszor Ls elolvasta a Bolsevik Párt történetéi és mindig újabb könyvekbe kezd. Csak felülnek az asszonnyal öt óra kor a buszra és ben:ennek a kultúr, házhoz, színházba, moziba és ogy-ogy pohár sörre. Kilenckor otthon vannak. w„ -----,--------““-K'’1nem csupa pihenés és szórakozás az. Meglátogatták a németek féli rombolt auschwitzi haláltábort, nézték a kivégzett százezreik lev haját és megmaradt holmiját. — Ott megfogadtam, — mondi, hogy »zázszor különbül harcolok túl a békéért, mint addig >« Még ádázabbul gyűlölöm az új fi Iákat, akik most Koreából akt egyetlen Arischwitzot csinálni- É éves vagyok, de ha szüksége*, i először veszek kezembe fegyve velem együtt a családom. Szila* elvtárs családjában ha» tonatiszt van. Az egyik bátyja őr a fia hadnagy, de persze máské etőreim én t ez a család. Az eg családfenntartó, Ernő most főal a rózsaszentmártoni új bányában Szitás elvtárs halk szavú, izet stédű, sovány ember, haja elválat akár akkor, amikor még a róni: dát rúgta. Azóta évtizedek telte Csendes szóval tesz erről tanús „Ha azt kérdezik, hogy mire ta: az élet, azt felelem: Arra, hogy denkor fogadjam meg a párt sz: Rákosi elvtáiws&l többször tál zott már. 0 te ismeri, akár Geri társ. Rákosi elvtáirs a tntabányi nácskozáson is megkérdezte: van Szilas elvtárs és miként ill a tdjesttfa Komlón?“ A válasz csuk az lehetett, hogy segít ebben a ciklusos, mint » mér annyiszor segített a szovjet szer, a szovjet gép, akár a b megváltoztató Vaparószalag és bájn. Szítás ehrtárs legutóbb s 1 pesti Déli pályaudvaron találll össze katonafiával. Hová mégy apám? — kér Szilas elvtárs huncutul kacs és még jobban magához szőritől ajándékot tartalmazó csomagot: Kosi elvtárshoz megyek“ — fele jót' mulatott azon, hogy núph»< günk egv fiatal lisztje eltátottn : ját. Csodálkozott, pedig csoda t: való, nagy, hatalmas eredmény melyet munkásosztályunk elért, nyitói, üzemtől, munkától vá’.ó fástól, — a hatalomig. Szántó TilH
