Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-22 / 69. szám

IM2 MÁRCIUS 82 HP P L O it P4W fiS P 4 R T fi Pl 1 fi S A kölkedi Lj Élet pártszervezete harcol termelőszövetkezeti demokrácia megszilárdításáért A kőfkedt UJ Étet termelőszövetke­zet «évben ismét új tagokká, gyara­podott. Az új tagok felvételében miir. áeo esetben « tsz tagságának kell a döntést meghoznia. Ha valamey ter- meilőezövetikezet vezetősége nem tart ja be az alapszabályzatot, megsérti a tat-» belüli demokráciát, ez pedig azzal jár, hogy a tsz tagsága ^ogosan vieez*utasíthatja a vezetőség intéztke. dósét. Az alapszabályok betartásáért elsősorban is a tsz vezetősége a fele lős, de felelős érte az üzemi pírt- azervezet is. Éppen ezért fontos, hogy a pártawM-vezet vezetősége ezen a té ren is á flandö ellenőrző munkát vé­gezzen a tsz munkájában. A kölkedi tax pártszervezete betöOti feladatát. Ezt mutatják a kővetkező példák. Betartja az alapszabályokat A ts* elnöke iskolán van. A tsz er. í* az időre Deák Károly elvtársat bízta meg a tsz elnöki teendők elvég lésével. Deák eltvárs a tsz legjobb dolgozói közé tartozik. Éppen ezért érdeme te ki, hogy a tagság meg­bízza ezzel a feladattal. Az alapsza bályok betartása természetesen Deák eivtársra is vonatkozik. Ezt azonban ■z új lagfe'vét élnél nem tartotta be. Az történi ugyanis, hogy Deák elv- társat felkereste Kovácska Dezső és kárte a tsz-be való felvételét. „Ennek semmi akadá ya, csak gyere dolgoz, tti“ — mondotta Deák élvtárs, mi után a belépési nyilatkozatot kitöltet, te Kovácska Dezsővel. Hogy Kovácska tacja legyen a tsz nek, ennek való. ban semmi akadálya nincs. Becsüle­tes dolgozó paraszt, Így neki is joga van a közös gazdálkodás útjára lépni. De abban már hiba van, ha Kovács, ka felvétele fő üti nem a tagsag dönt, és ez így történt. Takács elvtárs, az üzemi párttitkár tudomást szerzett erről a .-fe vétel­ről.“ Először a párt taggyűlés elé vit. te, ahol a párttagság alapos bírá'.a tol mondott Deák eltvárs helytelen eljárása felett. Deák elvtárs a kom­munisták bírá atára és javaslatára zsőt a tsz-be. A tagság között élénk viia alakult. Voltak, akik azt javasol ták: ha már felvette Deák elvtárs, hát maradjon tagnak. A tagság több ségének azonban más volt a vélemé­nye. Deák elvtárs helytelenül járt el. A Kovácska felvételét nem a tagság gal beszélte meg, de beleegyezett ab­ba is Deák elvtárs, hogy Kovácska először eladja a lovait és csak azután épjen a tsz-be. A fcsz-nek természe tesen lovakra is szüksége van. A vita során a tagság határozatot hozott, mivel nem a tagság beleegyezésével adta el Kovácska a lovait, a gyűlés úgy döntött: nem veszik fel a tagok sorába. A pártszervezet jó ellenőrző mun káját mutatja az a tény, hogy észre­vette és szigorúan fellépett e helyte­len intézkedéssel szemben. Bírálatra neveli a tagságot Takács elvtárs a tsz kommunistái nak feladatául tűzte, hogy minden munkánál végezzenek ellenőrző mun­kát, oktassák ki a tsz dolgozóit az alapszabály betartására és arra, hogy bátran vessék fel az észlelt hiányos Ságokat, melyek a tsz megszilárdí. tása vagy a jobb munka elvégzése el­len irányul. A kommunisták meg Is fogadták a párttitkár eivtárs taná csál. Bakk Antal elvtárs hiányosságot vett észre a munkaegységek uíegá la pilása körül. Bakik elvtárs öt tsz dől gozóvaC elvállalta egy romépület le. bontását. Az épü'etanyagbói baromfi- ólat épít a tsz. Amikor az épütel ’e bontása megtörtént, az ott dolgozó tsz-tagok 1.25 munkaegységgel akar ták elszámoltatni a munkájukat. Bakk elvtárs ezt nem tartotta helyesnek, sokalta a kérésüket. Neki, mint kom. munislának elsőrendű kötelessége, hogy az élen harcoljon a tsz megszi­lárdításáért, nem tűrheti meg egy párttagság sem, hogy bárme y terüle len lazulás legyen, vagy bárki is jog talanul vegyen fel munkabért. Ezek kel a gondolatokkal sietett Bakk elv. társ a párttitkár elvtárshoz, hogy e5 összehívta a tsz tagságát. Elmondot I mondja neki észrevételét. Takács elv ta: hogyan vette feli Kovácska De- társ megbeszé-1e a tsz vezetőségével és az a tax tagsága elé terjesztette: helyesnek találja e a tagság a rom­épületen dolgozók kérelmét? A tsz tagsága kiértékelte a munkájukat és igazságosan egy munkaegységet álla­pított meg. A pártszervezet vezetősége állandó­an neveli a tsz dolgozóit a bírálat önbírálat végzésének bátor használa­tára. Ennek eredményeként a tsz dől gozói harcosan bírálják a vezetőség munkáját, de bátran mondanak kri. tikát saját munkájuk felelt is. Ez eredményezi, hogy a tsz-ben mind ha maráhb észreveszik a hiányosságokat. Szüntessék be a baktériumháborút és vonják felelősségre a bűnösöket! — követelik Pécs és Baranya dolgozói Rwauya "vegye bArlwremwi szocialista hazájuk építésének stank ajk­ból egy pillanatra a világ nemzeteinek fórumához fordulnak. Az rmbérl­tén boldogabb Jövőjéért érzett mélység«« aggodalommal és megdöbbenéssel figyeljük azt, hogy sötét középkorok borzalmait idézve, aa amerikai vé­res Imperializmus baktérium légiókkal támad. Ez nemcsak Korea, de aa egyetemes emberiség veszélyéi Is jelenti. Felhívjuk az EgyesAH Nemzetek Szövetségének lelkiismeretét arra, hogy a háború az emberi ottlét indula­toknak mily pokoli zsilipjeit nyitja meg már most la Követetjük a baktérium háború bűnöseinek nemzetközi bíróság elé állí­tását és hatékony lépéseket a koreai öldöklés megszüntetésére. BAK ANYAMEGYEI BÉKEBIZOTTSAG Az egyetem tanárai és diákjai békenagygyőlésen A pécsi Egyetem és a Pedagógiai* nagyobb nyomatéked. tiltokozásuk­__________ ______________, Főiskola tanárai, ifjúsága és összes nak. Ángyán János, a belklinika pro. me lyeket azonnal ki” tudnak javítani, dolgozói csütörtökön békenagygyűlést tesszora a pécsi orvosok nevében Azért javul Deák eivtárs munkája W tartottak Pécsett, a Doktor Sándor azokat ítélte el akik a tudománnyal a vezetésben, ment az üzem párt- j kút tárház nagytermében. | visszaélve á’lást foglaltak Ilyen bor­szervezete nyomban rámutat a hibák j á békenagy gyűlésen ár Plachbarl ‘ zalmas eszköz alkalmazása metlett. ra és egyben javaslatot is ad azok j Ernő, a pécsi Egyetemen a nemzet-1 Fias Zoltán joghallgató kijelentette: kijavításához. Azóta alaposan áttanul ! közt jog tanára, a nemzetközi jog „Aki ma hallgat, cinkossá válik“ mányozta az őná ló tsz alapszabályait, szempontjából világította meg a bak- Kéri Ferencné, a dohánygyári doga. amelynek mindenegyes pontját jgyek iériumjegyverek alkalmazásának min- zófc nevében kért szót és megígérte, den egyezményt semmibevevő jegel- ] hogy az üzem többtermeléssel és sé- lenességét. jle/tcsökkentéssel válaszol az imperia. A beszédet felszólalások egész *&• listák koreai aljasságaira. Kun Lajos ra követte Rouss Károly professzor, professzor, a mi életet szolgáló tudó. a mikrobiológiai intézet vezetője azt mányunkat állította szembe a ha'ói a pusztítást ismertette, amit a pestis-: szolgálatában dolgozó „tudomány- és a kolerajárványok okoztak az em- j nyal“ s hangoztatta, a kettő közti | beriségneJc. Rudolf Lóránt, a szövet, harc eredménye csak az életet szol­szik betartani és a tagsággal betar­tatni. A pártcsoportok helyes irányításával tovább fokozhatják eredményeiket A kölkedi Uj Élet tsz hatalmas fej­lődésnek indult. 1400 hold földterüle len ma már 240 tsz.tag dolgozik. A jószágállomány is a-aposan megnőve kcditt. Ezévi munkájuk még eredmé­nyesebb lesz, ha a pártszervezet to­vább fokozza a helyes politikai ne velő munkát, ha jól irányítja a már megszervezett pártcsoportokat, Bát. ran bízza meg feladatokkal a párt szervezel minden tagját, sőt arra ér­demes pártoukívüli dolgozók közül kiválasztott népneve-őket is. Ha a kölkedi Uj Élet tsz pártszervezete to­vábbra is így harcol a termelőszövet­kezeti demokrácia biztosításáért, ha még jobban fokozza és elmélyíti min. den egyes párttagban a pártellenőr zés hatalmas jelentőségét, továbbra is úgy beszélhetnek megyénk dolgozó parasztjai a kö kedi Uj Életről, mint a mohácsi járás egyik legjobb, leg­szilárdabb termelőszövetkezetéről. Ambrus Dezső ségi log tanára Obrazcovot idézte: .Jdilyen szép akkor a löld, ha békés gáló tudomány győzelme fehei. A felsróla'ások után a békenagy­emherek lakják ...“ Azonban a bak. gyűlés táviratot intézett Trygve Lie­lérlumfegyver alkalmazói nem így gondolkodnak, gonoszul tagadták az életet, de ezzel kihívják minden be­csületes ember harcos tiltakozását. hez, az ENSZ főtitkárához s ebben a tudomány nevében követelik a ke­gyetlenkedések azonnali megakadd­Kálmán József, a pedagógiai fóisko'a. ^ozását és azt hogy a nemzetközi hallgatója társai nevében kijelentet-, i°9 értelmében állítsák bíróság elé te, hogy még jobb tanulással adnak I a bűnösöket. Százával és ezrével érkeznek a Bék«Irodához a tiltakozások, a dóig» zók levelei, amelyekben követelik:, Az imperialisták szűntessék be azon. nal a baktériumháborútP* ,-Mf, a Mezőgazdasági Szénám, gyár dolgozói mély felháborodással értesültünk arról az aláva’ó gaz- teltről, melyet a? amerikai impe­rialisták elkövettek Koreában. Orv. támadásnak minősítjük, hogy meg­indították a baktériumháborút az­által, hogy fertőző betegségeket ter­jesztő rovarokat szórnak fe. Tiíta­A tervkölcsön kétszázötvenszeresen kamatozott Novákeknak ST, a terveBg^?t>e hevan­ErzséheMeter», ez a régi pécsi bá­nyásztelepülés egy kis dombhátra épült. Ezen a dombháton kapaszko dott fel tegnap délután lihegve No- vák néni, Novák I. Ferenc bányász felesége. Kezében ott szorongatta a --------------------------------------------­«é p tisztára kopasz:ni! csirkét, me hanem az állandóan szépülő élet. No — Tíz éve lie kefett szoknom a ói" garetíáról, hogv ételre jusson a gye­rekeknek meg az unokának! Ma azonban már ki gondol ezek re! Nem a most nyert 50.000 forjnt feledtette el ezeket a sötét emlékeket lyeta hentesnél nyomtak a markába, éppen akkor, amikor a szomszédok hírül adták neki: _ AUTÓVAL JÖTTEK és magát keresik... Zörögnek az ajtón. d_e Novák bácsi nem nyitja ki, úgyiátszík mélyen alszik ... Alszik, persze, hogy alszik, hi. nzen éjjele* — dohogott vissza No vák »Ferencné, de azért futva igyeke nett hazafele. — Vájjon kik lehetnek, •kik autóval jöttek őt meglátogatni? — A tervkölcsönkötvényeit szeret­nénk látni! — fogadta az együk ide gén és miközben Novákné a zárral uöszmötöl, be is mutatkozott. — A takarék fiókvezetője vagyok! — Talán nyertünk? — Tatán... Majd megnézzük a köt. vényeket! Végre kinyílt az aj!ó, előkerültek a kötvények. Novák elvtárs is feCéh redt, talán a körülötte vibráló izga tott hangulat költötte fel és ágyában felü.ve figyelte, hogyan vizsgálják a kötvényeket a hívatlan vendégek. — 579 — 198... Ez az! Kétszáz forintos a kötvény, 50.000 forintot nyertekl — lobogtatta meg a címere« papírt Horváth elvíárs a takarékból!. Erre már végég felébredt Novák 'eivtárs is, András-akna hatvanketles csapatának vezetője. Nem csoda, hogy elszállt a szeméből az álom! Har­mincegy év óta, amióta bányász, ke­vés ilyen jó hírt hallott! Nagy pénz ©z! Sok pénz még akkor is. ha No vák elvtárs — aki még egyetlen mű szakot sem mulasztott — havonta hazahoz 1500 forintot, ha a munka­ruhát az állam adja, ha nincs is a mindennapira sohasem gondjuk! Kii lönösen sok pénz ez, ha a múltra gondolnak . - ­— MÁSHONNAN KAPTAM minden darab bútort... Mikor a lányom férjhez meat, csak félhálót tudtam neki venni... Az én falusi ruhámat még át sem tudtam alakítani, úgy meg keleti minden fillért néznem! — így beszél a mu’tró! Novákné. Növik elviár* pedig még többet is tudna mondani', hisz fi :s egyik résztvevője volt az 1937.es nagy éhseg«ztrá |knak. 38 órahosszat volt len1 ét’en sznm jan a bányában. Ő azonban csak eny nyit mond: vákék konyhájában ott áll! a Nép- szuper, a terv adta. Az asztalon ott fekszilj a most vásárolt csirke — az áruböséget, a jó keresettet is a terv biztosította. Novákné most már nem arra vágyik, hogy ruháját átalakítsa, * dehogy! Sokszor, nagyon sokszor vá sárolit már új ruhát magának, férjé nek, meg aztán az unokának is ka­rácsonyra, husvétra — a terv seoít. végével, amelynek részvényesévé ép. pen a terv- és békeköicsönlkötvények kel váltak, ^zért mondogatja váltig Novák néni: — EGÉSZ ÉLETÜNKBEN nem él­tünk így, egész életünkben nem tudtunk annvi mindem venni mint eza att a néhány BÜertit — a de­mokráciában! És most még többre jut majd, mind azelőtt. A tervkölcsön 250 szeresen fizetett Novákeknak. BÚTORT VESZÜNK, az unokák nők ruhái, egv párezerért második bé­kekölcsönköt vény eket, kis házat — ha csak egyszobásat is, — hízót, — így tervezget Novák Ferenc és fele ják majd a gyerekek]“'! é*t az linóké kát, különösen a tizenhatévesíL, aki a Sopianábam az esztergáíy ozást tar nulja. Együtt sütik majd ki, mire fordítják ezt a sole sok pénzt. De amíg döntenek, berakják egyrészét a takarékba — hadd kuliváiozzon, meg aztán hadd táplálja addig is a tervet, mely ekkora ajándékot ho­zott a kis Erzsébet-telepi házbal így szövik-szövögetik a terveket a Török-utca 11. számú házban. Ások terv között azonban mégis Novák Fenenc eivtársé, az öreg bányászé, az idős harcosé a legszebb: — Ezután még jobban, még ezt ve. sebben do'gozom! Hadd legyen minél előbb valósággá a terv! kososunkat fejezzük ki hogy ilyen aljas módon rúgják fel m a:tie. rikai imperialisták a nemzetközi egyezményeket, s így pusztítják « védtelen, koreai lakosságot! Az üzem dolgozói nevében: ÄRTHOFFER antalnE párttitkár, MATAKOVICS JÁNOS vállalatvezető „Ml, a Déldunántúll Aram szó’gát. tató Vállalat dolgozói, a Iegeréh a. sebben tiltakozunk a baktérium há­ború ellen, melyet az amerikai Un. perialisíák a békés koreai nép el­len alkalmaznak. Az imperialisták• nak ezt a provokációját mélysége­sen elítéltük és követeljük: hábo rús bűnösként vonják felelősségre azokat, akik a baktériumfegyvert alkalmazták! Termelési értekezletünkön elható, roztuk, úgy válaszolunk az Imperia. listák újabb gaztetteire, hogy ta. kozzuk termelésünket és első ne­gyedévi tervünket 120—130 száza­lékra teljesítjük Ezzel akarunk hozzájárulni, hogy hazánkban mi­előbb fe'épülhessen a szocializmus» A Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat dolgozói.“ Udvar község Baranya kis falvai között is egyike a legkisebbeknek. Nem volt hát sok dől ga annak, aki a fehérremeszell kis házakra an­nakidején felrakta a számokat. Még létrát sem kellett használnia: ha elég megnyu t ember volt, ágaskodás nélkül is elérje az ereszek §.jál. Pi­ciny falu hát ez az Udvar, kis házakká,, mégis híres, nevezetes az egész megyében, de talán még az egész országban is! H OGY MIÉRT? Hát talán azért, mert ha az udvari vendéglőbe betér vaukt, ak­kor a határ mentén ó álkodó jugoszláv határ­őrök pontosan meg tudják mondani: íroccsöt kérte vagy tisztát... Talán azért nevezetes, mert a dáiyoki kutyák ugatására az udvari ebek felelnek vissza... Egyszóval talán azért neveze­tes Udvar község, mert ott fekszik két vi.ág ha­tárán, lakói olt élnek szocializmust építő ha­zánk egyik legdélibb végvárán. Persz-e ez azt jelenti, hogy nem csak odaát ról álnak jól bennünket, hanem mi, pontosab­ban az udvariak is igen jól megfigyelhetik, mi folyik odaát a Tito.paradicsomban. Itt van pél­dául Iűés Lajos... Az ő traktora gyakran dü­börög azon a helyen, melyet a térképen vastag, piros szaggatott vonal jelez, s amely mel.é a jelmagyarázaton ezt a komoly szót írták: ország­határ! Most, a minap is a falu végén dolgozott, hogy megszántsa azt a 40 holdat, mely a hármas típusú csoportnak még visszavolt (hadd iegyen az őszi mélyszántás nyomán még jobb a termés!). Eközben látta, hogy odaát még többszáz ho d az ugar. Oda is fordult a felelős vezetőhöz: Nédó Mihályhoz: — Hát ezek nem valami nagyon igyekeznek! Mennyi föld munkálatlan ... Még akik óit hajla doznak abban a csoportban (mert csoportokban dolgoznak odaát, fegyveres őr „segítségével"), azok is igen-igen kényszerformán dolgoznak... De nemcsak most, szántás közben tűn' ez fel Il'és Lajosnak, és a többi udvari dolgozónak. Nem egyszer, hanem napjában ki Indja iiánvszor néz ál Illés, meg testi.’e!ki jóharátja: Kollár Béla a határon túlra. Bizony, évek -óta már Ml VALAMENNYIEN HATÁRÖRÖK VAGYUNK ugyanazt látják: nyomort, szegénységet, ápolatlan földeket. Látták például, hogy szeptemberben kezdték a cséplés! és azt is hogyan? — Ezek csak nyolc-kileuc órakor kezdik a munkát és a nap még alig alig hagyja el a de Időt, már hazamennek) — újságolta az ősszel egymásnak a két udvari jóbarát. Télen azt beszélték meg, hogyan megy po­csékba túli a hatáuoíi a soványan termett kuko­rica is: Kollár Béla elmosolyogta mérgét: „Lám, nem én vagyok az egyedüli, aki nyakig sáros let»...“ de azután elkomorodott: Előezör is, a másik sá­ros ember ismeretlen vo-t. Azután meg nagyon fürkó.vzkedően nézett a csarnokon túj az árok: a határ l'e..é! De nem csak nézett __Meg is in­du lt arra! Lábujjhegyre állt, átkandikáit, majd megvakarta kucsmája alatt a fejebubját. „Az át. jutással van baja úgy látszik a csirkefogónak!“ Kollár Béla r.em is tudta hirtelen mit tegyen. Már rohanni akart az idegen feé, akikor jutott csak eszébe, hogy puszta kézzel nem sokra megy a megtermett ember elCen, akinél fegyver is lehet. Az utcán sehol senki... Befutott Lflésékhez:- Gyere Lali! Figyeld azt az alakot, míg én értesítem a. határőrséget! — hadarta, mu'ogatta — Most vágják a kukoricaszárat, törik a ku- csak úgy, futás közben. Azután hajrá, futott a koricát... Azután elégetik a szárakat! Nálunk, kul'túrházba, mert ott határőrök takarítottak! Hi- Sátorhelyen besiíózzák, azután, feletetik, vagy szén az az ember, aki odaátra vágyik, nem lehet másra használják fe! .. , ‘ rendes, becsületest Annak rosszban fő a fejel At Egy megállapításra jutott a két baraí. Kol­lár Béla és Iiíés Lajos: — Rossz, nagyon rossz soruk lehet azoknak az embereknek odaát, ha így elhanyago.ják a munkájukat, ha ennyire nem törődnek a termés sei, a kenyérrel: az élettel... Ez azt jelenti, hogy nem maguknak teremne akkor sem. ha több is teremne! Nem is csoda, ha kedv nélkül, öröm né’jküC dolgoznak! Kinek lehet kedve ilyen vi­lágban élni? \ TUEM IS OLYAN REGEN, február elején kapták meg erre a kérdésre a vá.aszt. .. Pénteki nap volt, délután egy óra. A téli nap felolvasztotta a sportpálya pocsolyáira fagyott jégkérget, fellazította a havat és kenöcsszerűen sűrű, tészíás, ragadós sarat teremtett mindenütt, ahova csak elért melege. Kol ár Béla, aki éppen Illésékhez igyekezett egy kis tereferére, szitkozód va törölte a kapubálványba a talpára ragadt nehezékei: — Az anyját. . El lehet merülni ebben a locs.pocsban! Valószínűleg ugyanezt mondta az a hátizsá kos tér/'i is. aki lbé-ek'ke’ ferdén szemközt, a sportpálya kapuja mögött dörzsöígelie ctnőjét a tejcsarnok, kapujának oszlopába. vagy Titoék kéme, vagy az akar l'enni! Ezek a gondolatok kergették, ezek a gondo­latok ösztönözték még gyorsabb futásra KolCár Bélát. Fulás köziben maga előtt látta a megkín­zott jugoszláv parasztokat, a felszántatlan földe­ket, a kinn rothadó ■ termést... Tudta, érezte, hogy az idegen azért igyekszik átjutni a határon, hogy még súlyos abbé tegye a jugoszláv dolgozók igáját, hogy megpróbálja a mi szabad hazánkra is rászabadítani Tito fasiszta fenev-adjait! — Határsértö! — robbant be a kuHúrházba Kollár Béla a határőr elv társak közé. — Határ­sértő! Fogják el!... _ /OLYANOK VAGYUNK mi a határőrség. gei, mint az édeslestvérekl Hát per­sze, hogy segítettünk nekik... ők is segítenek bennünket! Segítettek a cséplésnél, aratásnál, mindenkor, amikor csak kellett! — így beszél most már tv ä, elvtárs a veszedelmes kém, a ha­tárőr.ó elfogásán]!. De még többet jelent ennél az. amit Kollár Béla mond, ha az „esetről“ fag­gatják: Hát ki vigyázzon a ha'árra, ha nem mi? Mi m;nden gyanú« idegent leállítunk, leSgazo'unk! Mi valamennyien határőrök vagyunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents