Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

5»S2 Minors 20 NAPLÓ FARI ÉS FA RT LM Eb « BóÍ4?feíés!M*i a bő termésért % A bük közeli egységes párí vezetőség fól irányítja az ál*pgyprvpzetek munkáját jA Wirk ös öt egységes pártve7>ető9ócj | hév. hat alapszervezet tartóz:’«. Az a epszerveze‘«k sokrétű fe'aHatot áll- 1 Sítarjak az egységes pártvezeiőség éjé A bait aJapszerveajt között van üze aid, fatusi, tszcs alapsaervezet. Ez Igen négy körüOtekini'ést poüitkai és' gazdasági szakértelmet követtel meg az egységes pártvezetőségtól. Egy ' részt azért mert minden egyes alap- szervezetnek a helyi sajátosságiaii fi. gyotembevéve ke': megadni d sngi Vé­gét, tainácsokkaJ keil elOátai őket, utat mutatni a hiányosságok kijavítására. Az aki pszer vezetek vezetőit taníta­ni. önállóságira nevetni, vagyis »jár­ni azt. hogy minden aiepszerveaet gazdájává váljék siaját terű elének. A* «ey* go* páitxzíifiig tál I6>é(fta DO eli M ■Itp ierTeitlek *e>eíői) A bűkik ösdi egységes párt vezetőség, amint az eddigi munkájuk is bizonyít Ja, hedyesem fogott hozzá a nagy és •obrétű feladatokhoz. Egyik legifonto sabb feladatnak tekintette: onáüióság re nevelni az aiapszervezetek ü’Jká. seit, vezetőségi Sagjaitt, Ha az alapszervezetek rezető! ön­állóan képesek megoldani helyi feladatokat. akkor az alapszerve zróróc fejlődése, erősödése biztosít­va van. eredményessé vál;^ azon a területen » pártinurvka. eredményesebb esz a termelés. így van ez a bükkösdi egy. négies pártv.'Zet őséghez tartozó alap- szervezeteknél. De nézzük meg: ho­gyan irányítja, hogyan fogja össze az egységes pártvezetőség a hat alap. szervezetet? Hetenként őss-neül az egységes ve setöség. ahol minden vezetőségi tag beszámol a végzett munkájáról. Itt «'mondják tapasztalataikat, melyeket' az atepsziervezietek mimikájának elten őrzése során szereztek. Pari József e'vliárs. az egységes pártvezetóség til kára. miután a vezetőséggel kiérté keld az alapszervezetek munkájában tapasatailt eredményi.Iket és hiányos, eáóokat. megadja a feladatokat a ve. setőség tagjainak. A» azonban nem tenne helyei ás egésKéges, ha csatit kiadná, illetve megirateá a feladato­tt«*, me'vért íéelősségge! tartezik .; az eVtiárs, akiit valamely feladántaJ meóbízott. Az egv«ége* vezetőség munkáiéi, őzt felelős a vezetőség minden »•íja. I Ezérí szükséges, hogy az egységes v-rzetöség minden tagja becsületesen 'elvégezze feladatát. Ebben a munká­ban Pari elvtárs ellenőrzi a veze;ő- , íéget, munka közben rámutat az el követett hibákra, hogy azokat menet közben ki tudják javítani. így vélik egészségessé az egységes pártvezető- •vég eJ'enőrző, segítő munkája az aíapszervezi tek nél. Pari elvtárs miután megbízta fel­adatokká az egységes vezetőség tag jait. összehívja az alapszervezetek titkárait, beszámoltatja őket végzett munkájukról, gőzösen kiértékelik az aianszervezetek munkáját, megbírálja a titkárokat, utat mutat a hiányossá, gok kijavítására. Majd ezután a he. lyi problémákhoz igazodva, megbízza őket 8 i'adatt-aJ. Nem feledkezik meg arról sem, hogy tanr.sa az »lapszervezetek titkárról. Megmagyarázza nekik: hogyan keli! a vezetőségi üléseket helyesen meg­tartani, össizaá Citani a beszámolót, stb. Ezután minden ateipsze-rvezet rit­kára övsz.ehivja az ai'a,pszervezet ve­zetőségi tagjait és helyi viszonyok nak megfe'élően az egysén:« párt- vezetőség ütmutatäsa alapján me-rvi tátják a munkájukat, a legközelebb álló feladóitokat. Az egységes vezetőség lem feledhetek meg a ifme»iier«e>eiek ö •cm. Összehívják a tömegszervezelek ve­zetőit, beszámoltatják őket az elért eredményekről s aztán közönén meg. vitatják a tömeciszervezetok feiada. tarlt is. Arra azonban vigyáznak az egységes pártvezp’öség tagjai: ne ve­gyék el az alapszervezetek önállósá­gé ‘ egvik -terü'eten vem. Az alapszerveze'ek veze'öségének ke'l ezután helyi konkrétumokkal ellátni a törne*5'Tervezetek veze tőit. Hogy az egységes vezetőség őss-ne- fifvja a tömeg-szervezetek vezetődé gét, ezzel azt a célt szolgálja, hogy a tömegszer vezet eik ezen keresztül mocrismerik a többi területeken mű­ködő tömegis-i irvezetek munkáiét, át adják egymásnak a jó tapasztalaté kát. De a tömeg-szervezeteik muniká. iáért elsősorban is a területen mú. ködő párta apszervezet felelgs/ . Az egységes pártvezetóség felada­ta az is. hogy ellen,őrizze az aöapszer- vezetekint munka közben, hogyan hajtják végTe a kapott Útmutatásokat j a pírt- és kormányhatározatokat. Az egységes pártvezeőséghez nemcsak az alapszervezetek veze tői, pártszervezetek taglal fordul, nak bizalommal tanácsokért, út miU-uUisert. de fe’keresik a párton- kívüli dolgozók is. Az egyik napon Ferenci József, 18 holdas dolgozó paraszt azzal a ké réssé, fordult az egységes vezetőség­hez, hogy segítsen vállalásának tel­jesítésében. Ferenci ugyanis azt vál- 0Ó‘ia, hogy március 9 tiszteletére túl. teljesíti! negyedévi beadását. És ez nem sikerült, mart nem beszélte meg otthon a családjával Az egységes ve. ze’őség azt tanácsolta neki hogy előbb győzze meg családját a begyűj­tés túlteljesítésének jelentőségéről és azután teHesitse. A bükkö-dí egységes pártszerve, ze' vezetősége rövid egvéves mú ködöse óta szép eredményeket tud felmutatni. Mind jobban és jobban összefogja az a apsz-Tvezietek és töm,egszervezetek munkáját, mindig eredményesebben -mozgósítja a pártszervezetik e őtt ál ló feladatok végrehajtására a tagsá got és így állandó javulás van nrn den területen. Az egységes párt veze tőség mindig megta'álja a nagy és bonyolult fe adatok között a legfon­tosabbat, a legdöntőbbet, és ezt meg. ragadva, állandóan javítja a munkát, így például: jól állnak a tavaszi munkával. szépen halad a tolás, és ba.romfibe. gyűjtés, — ugyanakkor nagy lemara­dás muta'lkozik a vágómarha- és a sertésbeadás terén. egységes párt- vezetőség most erre az igen fontos területre mozgósította az alapszerve zetek és tömecszerveze'iek tagságát. Minden munkaszakasz végén az egvssges pártvezelőség külön ki értékeli az összes alapszervezetek eredményeit és a jó tapasztalata, kát pedig áValánosítja az egész területen, amely biztosítékot je1 ont arra, hogy az egységes pártven-tőség leoe&í tud tartani az egyre tövekvő fe ’adatokkal. Ennek érdekében a bükkösdi egysé­ge« pártvezetőség mindig az új ve­zetési módszereket keresi, hogy egy re tökéletesebben tudja betölteni hi­vatását a ráháruló nagy feladatoknál. NAGY NAP VOLT 18 án DrávapaJ. konyán. Már dé előtt is nagy volt a készülődés. Az úttörők. DiSZ-lagok, színdarabbal, lánccal Koszültek és a színpadot díszítették. Úgy hogy este mikor a község dolgozó paras,ztj-aá összegyűltek a kultúrházba, már ün. népién feldíszített terem fogadta őket De nemcsak a térem öltözött ünnep lőbo, hanem a község dolgozó pa­rasztjai is. Ugyanis erre a napra ter­vezték. hogy versenyre hívják me­gyénk dolgozó parasztjait a tavaszi vetés határidő előtti elvégzésére Az e őadás u*án, amit Csicsvári István né. a megyei bék(.'bizottság kiküldötte tartott, egymás után felszólaltak a dolgozó parasztok. Ifj. Mohácsi Sándor, alk-i tavaly is juita"imat kapott a mezőgazdasági munkákban élért jó eredményeiért, el mondta, hogy az idén még szorgal­masabb lesz és az új módszerek foL hasr/málásáv&l még jobb eredményt ér el. — A minl.sztierta'ná cs határozata ál­tal megje'ölt határidő előtt fejezem be a vetést, ezzel válaszolok a bak. tóriumf egy verőket használó amerikai imperiaiH,sióknak. Bosnyák Sándor 15 holdas bétkebi- zottsági tag e'mondta ö tavaly úgy érte el a növénytermesztésben jó eredményét, hogy időben végéráé ró a munkákat. — Éhben az évben cukorrépából 250 mázsás, búzából 16 mázsás átlag*- termést fogok e'émi azzal, hogy feí- haiszftá'iom az új agrotechnikát és vs egész községéi versenyre hívom bé­kevetésre, a munkák időbeni elvég­zésére Azonkívül javaslom, hogy hívjuk versenyre mi. d avapa kenyai­ak a megye minden községét az egész évi mezőgazdasági munkák ’ó elvégzésére. A BÉKEBIZOTTSAG TAGJAI ée a község minden do gozó parasztja, aki a gyűlésen ré=ztvett, le'kes tapssal helyeselte Bosnyák Sándor ja vasié,tát — Tudom, miilyen felelősséggel tar- fozo-m békénk megvédéséért itt. alig fél ki ométerre Tito szomszédságában — mondta ifj. Ppuncsó Lajos. — Csics. vári elvtársinő azt mondta, hogy ha többet termelünk, azzal erősítjük a bókét. ígérem a többiek nevében i®, hogy megmutatjuk bókeakaratunkat itt Titóéik szomszédságában — többet fogunk termelni. Én egy héttel határ idő előtt vetek el mindent.. Még sok illyen hozzászólás hangzóit el, melyekből megszü etett Drávapair konya dolgozó parasztjainak felhí­vása: „Mi, Drávapalkonya dolgozó parasztjai csatlakozunk Mucsl község dolgozóinál; felhívásához és békevetésre hívjuk megyénk dolgozó pa­rasztságát. Mj tudjuk legjobban, akik néhány méterre élünk a jugosz óv határtól, mii jelent a szabadság, melyet a felszabadító Szovjet Hadsereg hozott meg számunkra és amelyet pátunk és Rákosi elvtárs biztosit ne­künk. Ezért hálánkat ügy tetézzük ki, hogy fokozzuk termésünk hozamát Április 4 tiszteletére vállaljuk: 1. minden növényt határidő előtt tíz nappa’ elvetjük a leggondosabb ngro'ec.hnikai előírás szerint, 2. A nö­vényápolást szintén határidő előtt végezzük el. A kukoricát háromszor kapáljuk, a cukorrépái négyszer, a napraforgót kétszer. 3 Állatállo­mányunk fejlesztésére a takarmányvetések területét a tavalyi kétszere­sére emeljük 4. A kukorica pótbeporzását elvégezzük. — 6. a műtrágva haszná alát fokozzuk, mert a gondos művelés mellett így magasabb ter­mést érünk el. 6. Kukoricából 30, cukorrépából 250, napraforgóból 8 rostkenderből 40, magkenderből 25, zabból 12 mázsás átlagtermést érüvJe el Kérjük a járási és megyei tanács mezőgazdasági osztályát, hoav ellen­őrizze teljesítésünket. Drávapalkonya dolgozó parasztjai Vállalom9 hogy s%tahánovlstát nevelek belőle * *7 Gondos <«!a{előkészítéssel és növényápolással a 300 mázsás cukorrépatermésért Kedden Magyarteleken értekezletei tartottak megyénk legjobb cukorrépa, érmétől. Erén az érlekez.eten megtárgyalták, milyen módszerekkel tudják aég emelni egyik legfontosabb ipari növényünk, a cukorrépa átlagtenné ét. Sok értékes tapasztalatot és javaslatai adtak át egymásnak az érte- lezlet résztvevői. * Több hapálás — több cukor Vita János elvlárs felszóia'ását megbeszélés követte. Az nem kélsé ges. hogy a répa akkor fejlődik, ha minél többször kapáljuk, abba úgy keli belekapá ni a cukrot, bizonyí­totta Petler János elvlárs, a csánv osz-rói Uj Március ternie’őszövetkeze! agronómusa felszólalásában. Petler elvlárs arról beszélt, hogy a talaj­munkákat 14)50 őszétől kezdve a ve lésig pontosan elvégezték, trágyázott fő dbe vetették a répát, de nnn ka pálták meg egvszer sem, csak az egvelést végezték el és így csak 270 mázsás átlagtermést érlek el. A sellyei járási tanács agronómu sa arról beszélt, hogy tszcs mk és egyénileg dolgozó parasztjaink bátran a’ka’mazzák munkájukban a szovjet tapasztalatokat és a gépi munkál. A jó gépi talajmunka nemcsak meg­könnyíti munkánkat, de hoizás-gít a magasabb terméseredmények elérésé hez is. A kapá’ásnál javasolta, hogv a répatermelők végezzék el a vak ka >1. A vetés ideje alatt szórjanak kendermagot a répasorokra, mer! a kender előbb ki ke! mint a répa és már a répa kikelése élőit el lehel végezni a vak.kapá.ást. Azonban Ba rács elvlárs. a megyei tanács főagro- nómnsa helyesebbnek találta, hogy inkább árpát szórjanak a sorok kő zé. meri a kender magasabb hömér sék'ete! kíván meg és elöfordulha:, hogy a répa előbb ki kel, mint a ken der. Nagyon sokat jelent a répának, ha az aratás ideje alatt sem mu.aszlják el a kapálást, az egye ésl pedig két. leveles korában végezzük el. Az egye- lést megkönnvítjiik, ha a sorokat ke­resztbe. devl kapázzuk. Igv az egve 'ésnél már csak né.hánv szálat kell kihúzni és egyben a kapálást is ei. végeztük a bevetett terü'eten Ezután az értekezne! 70 résztvevője iiatározr.’of hozott, hogy mindent el­követnek a magasabb eukorrépater més elérése érdekében és vállalták hogv legalább 300 mázsa termésl ta karí'anak be egy hold földről. d>- igyekeznek ennél nagyobb eredménye ke! is elérni. Kérik az ország cukor répatermelőit, terme őcsoportot, és egyénileg dolgozó parasztot, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Végül az éle'mezési minisztérium kiküldötte ezüst- és bronzéremmel tüntette ki a legmagasabb répaier mést elérő ternvdöcsoporlokal és egyé nileg do gozó paraszlokat. Mi akadályozza a vetést a kölkedi tsz-ber 33 mázsa cukor és 9490 forint volt a jövedelmünk Elsőnek Vita János elvtárs, a ma. jgyarteieki tsz helyelles e nöke mond. tá eL, hogyan érlek ei az elmúlt gaz­dasági évben 297 mázsás átlagtermést. Azelőtt rét volt a terület, ahol ilyen magas átlagtermést értek el. — Mikor fe törtük a rétet — mond ja Vita elvlárs — az egyénileg dől gozó parasztok és a csoport tagjai közül is jónéhányan azon a »-élemé nypn voltak, hogy abban a földben mi nem leruieiiiíik cukorrépát. Én tudtam, hogy nem kis ered. ményt erünk majd el, meri rét volt azelölt a terület és az annyit jelent, mintha bevezettük volna a füves vetésforgót. De mégsem értük vo na el a 297 má­zsás termést, ha nem pontos időben végzünk el minden munkát, ha nem alka'mazzuk a szovjel tapaszába lokál. Tavaly március Iáén megboronál tűk a területet és utána sztgerfosz fátot szórtunk rá. Vetés előtt —már. cius 22-én ismét könnyű burorával megboroná'tuk és mindjárt le is ben gereltük és egyben a vetést is el kezdtük 40 centiméter sortávolságra. Vetés u-tán könnyű boronává boro Háltuk és hengereltük a földei. Ápri lis 22-én sarabollunk. az egvelést pe dig 28—24) és 30 án végezliik rí. Má­jus ti.én a sarabo'ást és sorkapálást végeztük, utána még 14 naponként megismétel’ük a kapá'ásl háromszor. Június 27 ín mélyen megkapniuk és holdanként 30 kiló kálisót szőriünk a sorok közé. Ezekkel a munká'alokka! érlük el a 297 mázsás átlagtermést és az öt hold földről 33 mázsa 28 kiló cukor, ezenkívül 9 490 forint volt a jövedel­miünk. Vállalom, hogy ebben az év ben elérjük a holdanként! 380 mázsa termést, —- II. a k,~ keói b/ £iet iermetőszö. vetteret tagsága, dicsekvés nélkül álbthatjuk, hoay a mohácsi járás legjobb termelőszövetkezetei közé tartozunk Már 1400 hold , földön gazdálkodunk 240 taggal és állat­állományunk is igen szépen gyara podolt az emúlt évben. Van 100 darab szarvasmarhánk, 40 darab anyakocánk és hízónk is. Rákosi elvlárs születésnapjára felajánlottuk többek között, hogy 200 léröhelyes baromtiólat Is épí­tünk. régi roncsépvlrtek anyagé bál. A bontási engedéívl még feb­ruár e’eién kértük a inrási tanács illetékes ügy oszló y ától, de ennek ellenére csak fpbruor 2*-dn kap­tuk meg így felaiánlásunkat nem tudtuk időben teljesítem. Másik jogos panaszunk az, hoa a tavaszi vetések alá elkészítettük a földet, de a vetőmagot (zabot) a mai nno’a sem kaptuk meg. Kér. dezzük: ki a hibás, hogy késleked­nünk kell a vetéssel? Sürgősen in. tézked'enek az i letékesek. mert a ve'ömag kései meoküldéséve! nem­csak z ml munkánkat akadályoz zák hanem gátolták azt hogy ma­gasabb terméseredményt é'iiink el, Szabotálták ötéves tervünket, TAvár-g TAtng üzemi pántlikát, Kölked, 111 százalékot vállaltam Rákosi elvtárs születésnapjára. Jól meglóg­tam a munkát, így aztán a 122 sz<i- zalékot is elértem. Aprils 4 re sem akarok rosszabbul dolgozni ezért nem csökkentem munkalendületemet. De ezenkívül még más felajánlást ia teszek. Nyolctagú brigádom tele szia- hánovista ugyan, de ez nem elég.kü lönösen amikor Vincze Lajosrc gon- do'ok. Olyan szorgalmasan dolgozik, hogy sokszor rá sem ismerek Nem is csoda, ö is sztahánovista akar len. ni. En pedig szeptember 12-re, a vas­utasnapra elvállalom, hogy szlaháno. vistát nevelek belőle és hogv ezután is mindenkinek átadom tapasztalatai mat. A tapasztalatát a dóst politikai nfvelőmunkával kezdjük. Munka előtt mindennap megvitatjuk o legfontosabb újságcikkeket Ha va­laki valami yen dolgot nem ért, jól megmagyarázzuk neki. Utána pedig megkérdezzük a menetirányítót és a forgalmi szolgálattevőt, honnan, mi­lyen vonatot kapunk milyen kocsik maradnak itt, melyikeket továbbítjuk más állomásra, stb Tolatógépre nincs gondunk, mert komplexbrigádszerző- désiink van g íűlőházzal. ami ??á. munkra azt je enli. hogy időben és megfelelő jó gépeket kapunk a tola fáshoz. Amíg e, nem volt meg. bi zony nem eavszer előfordult, hogy akkor iavitották a aéoct. amikor a legnagyobb szükségünk lelt volna rá. Most ez nem lordul elő, mert a fűtő- házban is a munkák szerint üteme­zik be a iavítási időt Ezután már mi is néhány perc alatt megcsinál­hattuk a napi munkatervünket és tudjuk hogv mihez tartsuk magún- kát. Ezután jön a tapasz a'a'átadás g\uhorlati része. Amint beton az e’ső vonat, mind 'árt megkérdezem például a Vincze la- jóst- tom inn rendeznéd te szét a vo. natot? Ö erre elmondja a saját eL gondolását, és ha va'amít helyesebb­nek Iátok, akkor megmondom és el­végezzük a munkát Persze nemcsak en tanítom őket. hanem ők is erí- gem. Például műdkor megkérdeztem Barna József kétszeres je vényes szta- hánovistától a tolatásnál: Miért csak egy részét veszik le a beérkezett és kijelölt vonatmennyiségnek? ö erre elmondta, hogv ezt szovjet brosuni. hót tanulta és hogy így a helyesebb, mert időt és energiát takarítunk meg, En is olvasok ugyan szovjet füzete­ket,-de még ezt nem láttam, így hl zony nagyon megörü’tem, hogy előbb tudhattam meg. Mindez azonban még nem volna elég iá példamutatás nélkül. Ehhez pedig úgy kell dolgoznom, hogy legyen is mit követniük. De még más miatt is kötelességem. A felsza badulás előtt egyszerű kocsirendező voltam, ma pedig kocsimester Hat­van pengőből ke lett akkor megél­nem, — már ahogy tudtam. Mert mi­lyen élet volt az. amikor még egy Snneplőruhám sem volt. Ma három ünn-’olőm van de van is miből: jó a fizetés és egymásután kapom a nagy jutalmakat. 1950 november 7 re sztahánovista, és az ország első ko­csimestere lettem az élszilorgalomért vívott versenyben, 2000 forint 'u* tnlmat kaptam akkor. Ezután még icbban dolgoztam. Mindig e’őttem le­begett Gerő elvtárs mondása: 1951- ben a grafikonoknak lelteié kelt emelkedniük. Ráadásul én fs elmehet lem Pestre szeptember 12-re, az első magyar vasutasnapra A parlament­ben iogadalmat tettünk Rákosi elv­társnak: vúlalásunknck eleget te. szünk. sőt túl teljesítjük tervünket. — Ezek szerint dolgoztam már ezután, de meg is lett az eredménye: 1951 no vember 7-re megkaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát és 1500 forint jutalmat. Ezért kell nekem jót dolgoznom ezután is. Elmondta: SZUTYOR BÉLA sztahánoyista kocstmester a pécsi állomástól. « *

Next

/
Thumbnails
Contents