Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VílAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A MAI SZAMBÁN: A Vilii dolgozol tiltakoznak az ómraIVni agreeszorak haktérluuiháborúja «ben i2. o.) — Erősödnek a sztrájk- mozgalmak, tüntetések az elnjmnoát országokban t2. o.J — Egyre nagyobb nyomorúság és éhség a jogoszíáv dolgozók osztályrésze (2. o.) — -A bükkitsdt egységes párivezctőség jól irányítja az alóp*zerveretek munká­ját (3. o.) — Békevtiésscl a hő termésért (8. o.t •*— Há rom jólsikerült körzeti kultúrversény (4. o.j I AZ MDP. BARANVAMECYEI PA" RTBI ZOTT ÁCÁN A K LAPJA IX. KVHILl AM, 07. S/.AA1 .■Iá Jy rltl.Ui (.si rtlKlUk, l»o2 MAIUllJN 20 NYOLCVANMILLIÓ FORINT (G. L.) Három év nem volt nagy idő egy ország, egy megye, de még egy ember életében sem. Hosszú évek alatt hozzászoktunk, hogy a világ vajmi keveset változik az idők folyamán. Mindegy volt ne­künk, akár 1932, akár 1938 áll a naptár tetején, egyaránt keserves volt a munkanélküliség, egyformán befolyt a víz a munkás cipőjébe, ugyanúgy szipolyozta a földesúr, a kulák a zsellért, éppenúgy leste a havat, a szükségmunkát az ér­telmiségi, akinek nem jutott pro­tekció. Ma azonban nagy idő három év! Hosszú idő! Az ötéves terv első három évében új város épült » megyében: Komló. A régen el­hanyagolt bánya új életre ébredt, felépült Kökőnyös, a néhányszáz lakosú faluból többezres lakosú város lett. Hónapok alatt változik Meszes képe is. A régi. roggyant bányászviskókból megindult a nép- vándorlás a hatalmas, egészséges, új bányászházak felé és már nem csak. a most bekötözök járnak az új városrészben, hanem odajárnak tervezgetni azok is, akiknek csak ezután kezdik építeni lakásaikat, akik csak a tervet ismerik, — de tud i ák , hogy a mi terveink mind­mind valóraválnak. De nem csak a bánya, a bánya­vidék életében jelent ma már so­kat három esztendő. Gyáraink is úgy nőttek, úgy terebélyesedtek, mmt a történelem folyamán még sohasem. A Porcelángyár új ke­mencéi, alagútja, laboratóriuma, a komlói kenyérgyár, a megnöveke­dett Bőrgyár és üzemeink egész sora bizonyítja, hogy a terv — iparosodásunk terve. Ahogy felvirult ipari dolgozó­ink élete, úgy lett egyre szebbé a falu dolgozóinak é'ete is. A nehéz paraszti munkát traktorok segítik, egyre szélesebbsk. egyre nagyob­bak lesznek a barázdákkal fel nem sebzett termelőszövetkezeti földek és ezeken a földeken új növények: gyapotcserjék, korianderszálak, gu- mipitypangok nőnek. És az új nö­vények, a dübörgő traktorok. a szövetkezeti csoportok gazdagítják, boldogabbá teszik a falut. És értelmiségünk, mely a Hor- thy-rezsimben — akár mint tanító, akár mint orvos vagy mérnök — az állástalanság rémével álmodott, a nvomor kenyerét ette, ma már megbecsült, szeretett rétege társa­dalmunknak. A tudós munkáját ma már Knssuth-díiial jutalmazza népünk. Kernel Frónius Ödön, Szentágotav János és Ernszt Jenő. egyetemünk professzorai büszkén y'se'ik a Kossuth díj koszorúiát. Pedagógusainkról külön is gondos, kodott pártunk, hntfv a nemzet napszámosaiból valóban a nép jól­honorált tanítói ledvenek. Orvosa­ink, mérnökeink alig hagyják el az egyetemet, máris szinte edvmés kezéből tépik ki őket n különböző intézmények, tudományos intéze­tek. Vereilékes, kemény munka árán fei'ödtünk i'van rohamosan, ösz- szeforrott ebben a munkában me­gyénk m;nden becsületes dolgozó­ja. — délszláv, magyar és német anyanyelvű, falusi és városi, idős és fiatal, kommunista és pártonkí- viili. És amikor a párt — melyet o'y híven követnek dolgozóink.— azt kérte, hocry ne csak munkával, hanem foríntiaínkkal is járuljunk hozzá az orszádof építő. Knm'At, Sztáb'nvároct November Hét Erő­müvet létrehozó tervhez, akkor minden becsületes dolgozó két ke ze keresotéKöl js elősegítette ha­zánk feUődését, főbb mint két és félmillió dolgozó jegyzett lerv­kölcsönt hazánk erősítéséért, bé­kénk védelméért, saját jólétéért. Nem adomány, nem áldozat volt ez a jegyzés. Pártunk, kormá­nyunk szavát adta, hogy a tervkől- csönön épülő munkáslakásokon, is. kólákon, üzemeken és kórházakon felül kamatostul visszaadja az ösz- szeget is mindazoknak, akik köl- csönükkel tervünket segítik. És a párt, az állam megtartja adott szavát. Ma kezdődik a tervkölcsön- kötvények negyedik sorsolása, ma és az ezt követő három napon át ismét sok-sok dolpozó kaoia vjsz- sza pénzét, nyer kötvényével — azon felül, amennyit már eddig is nyert. Mert mindenki, minden dolgozó nyert már eddig is a tervkölcsö- nön. A pénzből, amelyet az ál am- nak ’kölcsönöztünk, épül Sztálin- város, a pénzből épül a földalatti gyorsvasút öblös alagútia, és a tervkölcsön, és a békekölcsön volt a mag, melyből a komlói bányász­házak kinőttek, ebből az összegből épül a Sopiana új szerelőcsarnoka és/ ki győzné felsorolni, még mi minden! Most Miskolcon sorsolják ki a 80 millió forintot. Azért Miskol­con, hogy a vidéki dolgozók köz­vetlen részesei legyenek annak a nagy eseménynek, amikor a dol­gozók az államnak kölcsönzött pénzüket többszörösen visszakap­ják. Azért Miskolcon, mert ez a város az ötéves terv során az or­szág legnagyobb vidéki ipari vá­rosa lesz. Azért MiskolcoTC,* Borsod megyében énül a Mályi- tég’agyár, a kazinczbarcikai ve- gyimű, a heluőcsabai cementgyár és még jónéhány nagy ipari léte­sítmény. A miskolci sorsolás is bizonyí­téka, hogy a mi népünk jó helyre adta a pénzét, a negyedik tervköl- csőnsorsolás bizonyítéka, hogy a mi népünk a béke útját járja, mint ahogv ez a kölcsön a béke céljait szolgálta. Vájjon miiven gyümölcsöket ér- 'eltek a mi kői csőriünkkel szemben az imperialista kölcsönök? A Mar- shall-segély a nyomort, a fokozott kizsákmányolás nyü<*At. ezer torhát zúdította a csatlósál’amok dolgo­zóira. Franciaországban infláció oövelte az állástalanok nyomorát. Olaszországban csendőrsortűz tett felkláltéíelet az amerikai „segítr "ég" áldásai mögé ős mi. magvar dolgozók és érmen haran,ra' dolgo­zók — Jugoszlávián figvel- betiük meg legiobbzn az amer;Vai kölcsön „áldásos hatását", Soha i'ven nyomorban nem , élt a jugo­szláv néo. mint most, hogy az ame. rikaí imperialisták „siettek" a há­borútól szenvedett ország „segít­ségére." Amer:kai fegyverekből ki- rör>ftelt golvéíól pusztulnak e' a s7ob*rleá(fhA«ök srórnt, amer:kai pénzből épített fö'dolatti kazama­tákban és intemálótáborokban tart. ;a fogva Tito kormánya a ..segé- ’yezett" jugoszláv néo legjobbjait és míg Tito és bandája reoülögé- oen kapja az ananászt és a banánt — mint a segély látható jelét, — addig a nép keseredett kukorica­máién tengeti életét. Ilyen hát a különbség kölcsön és kölcsön között. És mi, akik szem­tanúi vagvunk ennek a különbség­nek, érezzük át igazán, mit je’ent nekünk a tervkölcsqp sorsol ás, mit ielent nekünk az a becsü'etes nye­remény. melyet a szerencsekerék kivet. Mert a tervkölcsön nyere­ményei becsületes nyeremények. Olyan nyeremények, melyének magvát akkor vetett,”,v el. m:korno. vünket a iegvzési lapra forintjaink mellé aláírtuk! • * * * Á Szovjetunió Minisztertanácsa Sztálin-díjjal tüntette ki Szörényi Imre magyar orvostudóst A Szovjetunió Minisztertanácsa az orvostudomány területén 50.(100 ni be les, (11. fokozatú SztáUn-dijban része, sftett egy munka közösséget, amelynek tatjai között ott van a magyar Szö­rényi Imre is, a biológiai tudományok doktora. A munkaközösség új gyógyá szati készítményt dolgozott ki és ve­zetett be az oirvoal gyakorlatba. * Szörényi Imre életpályája hű lökre a magyar tudomány felszahadu'ás eiöili és utáni helyzetének. A Horthy fasizmus idején a tudomány képvise- ői nem megfelelő, aianias munkakör­ben dolgoztak, vagy elhagyták az or szágot, hogy kielégíthessék tudomá­nyos ambícióikat. Ez utóbbiak közé tartozott Szörényi Imre, aki s tmszus évek végén külföldre ment, majd a harmincas évek elején meghívást ka pott a Szovjetunióba, ahoi további élele munkássága szorosan összekap csolódolt a hatalmas Szovjetunió tu. dományának rohamos fejlődésével. Nagyszerű tudományos eredményét a Szovjetunió támogatásával érte el. amint a fe-szabadulás óta az új ma gyár tudomány is a felszabadító Szovjetunió segtlségével ér el soha nem lálott virágzást. Hazánk min den dolgozója, egész népünk büszke arra, hogy a magyar tudomány egyik kiváló képviselőjét a legmegtisztelőbb díjjail tüntették ki, amelyben tudós részesülhet. A játszótéri építkezésen kilenc brigád lett felajánlást április 4 tiszteletére A 73/1 számú Építőipari Válla'al játszótéri építkezésén meglátszik, hogy a dolgozók április negyedikére készülnek. Felajánlást már kilenc bri. gád tett, de a többi brigád »em akar lemaradni a vállalásokban. Gáspár La jós vasbetonszerelő brigádja Rákosi e vlárs születésnapjára tett vállalását teljesítette. A Jelenlegi teljesítményük Is 140 százalék és úgy fognak dolgozni, — mondja Szőke Jánosné — hogy ezt a száza .lékot még magasabbra emeljék. / Misii József öttagú kőműves bri. ádja az építkezés területén riadnék tett április negyedikére felajánlási. A te jesílménvük március ki'encedike előtt alig volt 105 százalék. Rákosi ei'.vtárs születésnapjára 123 százalékot érlek el. ! Ezt a lendületet még fokozzák * brigád tagjai és április negyediké­re a vállalt 130 századot U túl akarják szárnyalni. Az építkezés elkészítésének a határ 'deje május 31 — mondja Kovács Géza munkavezető. — Majd így foly. tatja: Bizony meg kell kicsit szorítani a munkál, meri a muíl hetekben a hőmérséklet csökkent és ez komoly visszaesés! okozott. ötJiat fokos fagy ban betonozni nem lehet, mert ez ro­vására menne a minőségi munkának. A játszótéri építkezésen a műszaki vezetőség minden segítséget megad a dolgozóknak. Nem egymástól elszige lelten végzik a munkájukat, hanem közösen megvitatnak minden egyes problémát. Kovára Géza elvtárs és ■ többi munkavezető, mindenben ott van­nak, ahol segítségre van szükség. Tudatják a dolgozókkal mielöll a munkához kezdenek, mennyi idő áll a rendelkezésükre és ha kevesebb idő a'att készítik el, mennyivel keresnek többel. Az építkezés fontosságának ismertetésével és a minőségi munka előnyével sokkal nagyobb lendületei adnak a munka időeíőtti befejezésé­hez. így tehetővé válik, — ahogy azt az építésvezető elvtárs mondja — hogy április lő re minden munkál elkészít senek és a párosversenvben. ami! a kanizsai építkezés felhívására elfogad­tak, mint győztes építkezés kerülje­nek ki. Jó a műszaki vezetőség munkája, de javítanivaló még Itt Is van. 18.án a betonozó brigád tagjai pa naszkodlak: nem jut mind a négyük­nek munka az anyag előkészttésénéL Egymás teljesítményét rontják (gy de ha kevesebben volnának, sokkal ma­gasabb százalékot tudnának elérni. A* építésvezető elvtárs felhívta a főmunka­vezető figyelmét, hogy két embert osszon be más munkára. Ez Hz óra tájban történt. Három óra elmú.tával még mindig négyen nézték a megte t talicskákat és várták, hogy újra ki­üríthessék őket. Nagyon sokszor munkáshiényró! pa. naszkodnak az építkezéseken. A pél­da azt mutatja, hogy csak szél keli nézni és találnak olyan brigádokat, ahol a munkát kevesebben is el tud­nák végezni. Ha ezeket a kicsim k látszó hibákat a műszaki vezetők éa munkavezetők a dolgozókká' közösen megszüntetik, május 31 helyett ápri i« 15 re valóban befejezhetik az épít­kezést. Megkezdte termelését a komlói Bányagépgyártó és javító üzem Nemrég tértem haza Hévízről, írét lemez üdüléssel eltöltött szabadságom. tó1 és most őrömmel számolok be öt­éves tervünk sikerének egy újabb, ragyogó vívmányáról, az új komlói Bányagépgyártó és javító üzemről. Kimondhatatlan örömet éreztem, amikor a gépteremben elsőnek in, dúlt meg a gépem Úgy éreztem, hogy az imperialisták háborús terveit, a béketábor országairól terjesztett aljas hazugságait az ilyen gépgyárakkal, épülő új üzemeinkkel, lakóházaink* ka! zúzzuk igazán össze De tudom azt is hogv nekünk kötelességünk tt* új gyárban az eddiginél lobban daL gozni, hogy nagyobb segítséget ad* junk ötéves tervünk gyors betejezé- séhez. Április 4-re, felszabadulásunk ön. nepére, felajánlom, hogy a gépáthe­lyezéssel eltöltött öt napi munkaidőt behozom a termelésben és a, új üzem, ben ál’andóan minőségi munkát végű zek. Ezenkívül a mellém beosztott Papp Anna ssztergilyos tanulóval úgy foglalkozom, hogy lelszabadulásá, lg a lehető legjobb szakmai leiké, szültséggel rendelkezzen. Éljen öl. éves tervünk legújabb ajándéka, a, komlót Bányagépgyári ,«sf 1PJ. KENYERES IMRE vasesztergályos, levelező, Komló. 3avul az élőállatbegyüjtés az április4tiszteletére folyó versenyben Megyénk minden községében lelke­sen készülnek a dolgozó parasztok április 4-re. Legtöbb községben bele­kapcsolódnak az oídiak által kezde ményezett versenybe és harcolnak azérl, hogy megszerezzék az élenjáró o diáktól az elsőséget. Meri Old köz ség dogozó parasztjai még mindig szilárdan tartják az első helyet. Ser. téshen már Í08. vágómarhában 120 százalékra leljesíteliék e'sö mgsedévi kötelezettségüket. Jóeredménvüket fő­ként azzal érték el. hogy népszerűsí. lik a község élenjáró dolgozó paraszt jail és bírálják a .lemaradókat. Az úttörők csasztuskákat éneke nek és köszöntik az élenjárókai. Példái mutatnak a begyűjtésben Mihó György, aki vállalta, hogy április 4-re 800 százalékra telje­síti bötelezettsé'/ét és Bőner clv- lárs, aki már eddig Is 500 száza­lékra teljesítette beadását. Ahol a Ipnácsplniilök nrmtÖiődnmiM’se hátráltatjo a begvöilést Nem beszélhetnek ilyen szép ered ménvekrö Szőke község dolgozó pa­rasztjai. Eddig mindössze öt hízott serlést és ki!« ne vágómarhát adlak he a község becsületes dolgozó paraszl- jái, pedig még tavalyi hátralékosok is vannak a kuiákok között. De a tanács egy kulákol sem szólított még fel a serlés- és vúuómarliubeudás telje sí lésére. — Hlszpn lő'iink hiába kémén- k nincs miből teljesíteni — na’ins»|f->d nak útcn-ólfé'ett a szegény“ kukkok a do'pozó parasztoknak í< t" - Vn két.három hízót vágnak le és vacsorá ra meghívják a tanácselnököt, Katus Miháívt és Radl Antal párttitkárt ia- akik a legtöbb esetben örömmel fo­gadják el a meghívást. Ha nem vacso­rára, akkor borozgatásra a kocsmába mennek, ahol természetesen a kulá kok állják a számlál. A tanácselnök pedig gondoskodik arról, hogy a ku 'ákoknak ne legyen probléma a be. adás teljesítése. Ahelyett, hogv a köz- ség dolgozó parasztjaival ismertetné a begyűjtési rendelelet és pé'oát mu­tatna a kötelezettség teljesítésében. Hasonló megalkuvás jellemző Té senfa tanácselnökére is, aki csodál kozik azon, hogy a községben a to jás-, baromfi- és vágómarha begvüj lése jól megy. de a sertésbegyüj tésseC nagyon rosszul állnak. — Ez azt mutatja, hogy nincs sertés a községben, hiszen ahogy a 'öhhiből teljesítik, itgv ezt is lejesílenék — szokta mondani De arról eife.edke. zik. hogy mindeneke'őtil a község ve zctőinek példáját követik a falu dol­gozói. A tanácselnök elvtára még nem tett eleget sert «V beadást köfe’e­zettségének, de ő maga Is eddig négy hízót vágott le saját ré­szére. Pé’dájál követték a lobbi dolgozó pa. rasztok is és ez az oka annak, hogv ..nincs miből teljesben:“ Tésenfán a sprtésbeadási kötelezettségei. Pedig van. csak a tanácselnök elvtárs írni tasson pé’dát. A hízottserf«*s be-'vü flésben első helyen a mohácsi járás áll, amely első negyedév« Tervé* 79.6 száza­lékra teljesítette. Lapos Sándor, a járási tanácselnök«, valamint Králl József, a járási tanács begvüjlési csoportvezetője a begyüjlé* munkáját jól fogták meg. Ez mutat­kozik meg a begyűjtési rendeleiek; szé es körben való tudatosításával*., a begyűjtési állandó bizottságoknak a, munkába való bekapcsolásával és al tömegszervezetek aktivizá ásávaL Példát matatnak a délszláv dolgozók A Sellye! járás 84.4 százalékra teL jesftette eddig első negyedévi vágó marhabeadási tervét. A községekre fel­bontott terv teljesítésében a fe ső- szenlmártont délszláv dolgozok jár­nak az élen, mert első negyedévi elő. irányzatukat eddig 175 százalékra teL jesítetlék. Dícseretreniéltó eredményt ériek még el: Drávatványl 141 és Ókor, ág dolgozó parasztjai 111 száza­lékkal. A tervte'jesltésben lemaradtak: Zá- dor 42 Révfalu S3. Drávaaztára 28 százalékkal. Hizottserfésbeadásban azégyenlelje. sen lemaradt a sellyei járás. Eddig aa előirányzottnak csak S3 százalékát gyűjtötték be. A Járási visszafele húzzák a ver­senyben: Nagycsány 41, Kákics 49, Pettend 55.9 százalékos teljesítésük­kel. A hízottsertéshegvfijtésbpn megyénk'« ben javu'ás mutatkozik Ez annak tu­lajdonítható hogy a megyei tanács begyűjtési osztá’va állandó és foko. zottahb ellenőrzés éa iránvbA« alatt tartja a járásokat ezen a vonalon.

Next

/
Thumbnails
Contents