Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
NAPLÓ 1952 MÁRCIUS t ÉP_Ü_L A KOMMUN IZMUS Készülnek a Szovjetunióban a tavaszi munkákra Ji. Csendes-óceán partjától a Balti- tengerig, ax Északi Sarkkörtől a szub. trópikus feketetengeri partvidékig és a középázsiai köztársaságok beláthatatlan térségéig csaknem egész éven át, folynak a mezőgazdasági munka- átok. Amikor az északi területek kolhozai májusban megkezdik a tavaszi vetést, lenn délen, a középázsiai köztársaságokban már javában aratják a gabonaféléket. I bőséges termésért folytatott harcban igen nagy szerepük van a tavaszi munkálatoknak. A szovjet állam minden szükséges intézkedést megtes7 hogy a kolhozok sikeresen felkészüljenek s hogv szervezetten, a legmegfelelőbb agrotech- nikai időben gyorsan és jól elvégezzék a teendőket. Minthogy a tavaszi vetési munka sikerét a gép- és traktorállűmások dolgozói biztosítják elsősorban, ezeken az állomásokon a tél kezdete óta serényen folyik a készülődés. A legtöbb gép és traktorállomáson már iókarba is helyezték a traktorokat. az ekéket, a vetőgépeket és a boronákat. A kolhozokban is megjavították a mezőgazdasági felszerelést, átvizsgálták a kocsikat és megigazították a lószerszámokat. Ivan Bunyejev, a Szocialista Munka Hőse már el is hagyta traktoros brigádjával a gépállomást, a „nyári szállásárra vonult. A traktoros brigád szántóföldi telephelye a kubányi Archangelszk kozákfalu határában van. Ax első és legfontosabb tavaszi talajmunka: a simít ózás A tavaszi talajmunkák első és legfontosabb tennivalója az idejében és a megfelelő módon elvégzett simítózás. A cél ugyanis az, hogy az ősszel mélyen szántott és a téli csapadékkal bőségesen ellátott talajokon a legkisebbre csökkentsék a nedves- ségveszteséget. Amint hóolvadás után megszikkad a talaj, előkerülnek a Viljams7 szovjet tudós által szerkesztett, négyszögletes lécekből álló simítok. A lécek hossza egy méter, a négyszög egy oldala pedig öt centiméter. Három-négy lécet egymásután párhuzamosan a végükön láncokkal összekötnek úgy, hogy a lécek szabadon mozoghassanak Ha megcsere- pesedett talajon végzik ezt a munkát, úgy a simító első lécébe megfelelő hosszúságú szögeket vernek, amelyek megszüntetik a cserepesedést. A simitózást el lehet végezni hátára for. dított fogassal vagy szekéro-'.dalak- kal is. a simítót a szántás irányára ferdén, rézsútosan járatják, mert így válik igazán parhanyóssá, morzsa'é- kossá a talajt, így biztosítanak jómi- nőségű takaróréteget, amely megvédi a talaj szerkezetét a kiszáradás ellen. Sok helyen úgy tervezik, hogy tavasszal kétszer megboronáiják az őszi szántást. Ivan Bunyejev traktoros brigádja például tavasszal 1280 hektár őszi szántást boronái meg kétszer. Erre a, feladatra már e'ő is készítettek három gépcsoportot. A munkát egy „Sz—8Ó”-as és két ,,DT —54“-es traktorral végzik majd. Ivan Bunyejev ezidőszerint egy különleges gépcsoport összeállításán fáradozik, hogy még jobban lerövidítse a nedvesség visszatartásával kapcsolatos ta-lajmunkákra fordítandó munka, időt. A kolhoz vezetősége biztosítja a gépcsoporthoz szükséges boronákat. A kolhozparasztok, a pép- és traktorállomások, valamint a szovhózok dolgozói gazdag tapasztalatok birtokában. teljes harci készültségben várják a tavaszt. Minden képességüket latba vetik, hogy ebben a gazdasági évben újabb munkagyőzelmeket érjenek el a kolhoz- és a szovhozföldeken. Ivan Sackij brigádja a vetés kezdete előtt Iwi Petrovics Sackij traktoros bri- gádvezetö, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte (Kurgan-kerulet. mihajlovkai gépállomás) 1949 tavaszán felhívással fordult a gépkezelőkhöz, hogy versenyezzenek a meizei munkák kiváló elvégzéséért. Azóta három év telt cl. Brigádja mind újabb és újabb eredményeket vív ki Ékesszólóan tanúskodik erről a brigád által megművelt földek terméshozama- Gabonaneműekból a hektáronkénti terméshozam 1949-ben 15.2 mázsa, 1950-ben 18.6 mázsa, 1951-ben pedig 24.1 mázsa volt. A napraforgó terméshozama 1949-ben 21.5 mázsa volt. 1950-ben elérte a 22-2 mázsát, 1951- !>en pedig 25.4 mázsára emelkedett. Sackij brigádja eközben szüntelenül fokozta műszaki és gazdasági teljesít- menyeit. Traktorosainak átlagteljesítménye (15 lóerős traktorokra átszámítva) 1949-ben 900 hektár volt. Egy hektár szántás önköltsége tavalyelőtt 3 rubel 52 kopekkel, tavaly pedig továb. bi 3 rubel 75 kopekkel csökkent. Iván Sackij a Kubany-vidékén elsőnek támogatta az élenjáró traktoros brigádoknak arra irányuló felhívását, bogy a mezőgazdasági gépkezelők versenyezzenek az 1952- évi magas terméshozamért és a gépek nagy teljesítőképességéért. A brigád mezei szállásán már ott látható ogy táblán a felírat: „1952. évi feladataink; őszi búzából — 326 hektáron hektáronkénti 31 mázsás, 301 hek táron pedig hektáronkénti 27 mázsás terméshozam, napraforgóból — 98 hektáronkénti 27 mázsás terméshozam, tengeriből 173 hektáron hektáronként 55 mázsás terméshozam!" A kollektíva felajánlotta, hogy traktorunkét 1250 hektárt szánt fel s pénzben 25 százalékos, üzemanyagból pedig 5 százalékos megtakarítást ér cl a műszaki karbantartáson és javításon. A brigád tagjai az őszi és téli javításnál máris több mint 15 ezer rubelt takarítottak meg. A traktorvezetők jól ismerik gépeiket és a földeket, ahol majd dolgoznak. A tavaszi vetésterv összeállításánál a kiindulópont az őszi vetések ápolásához, a vetés előtti talajmegmunkálásához lés a vetéshez agrotechnikai szempontból szükséges idő megrövidítése volt- A terv pontosan meghatározza minden egyes gépcsoport és minden egyes traktoros munkáját. A kalászos növények ke. resztsoros és sűrűsoros módszerrel történő vetésének 3 nap alatt, az évelő, fiivek vetésének pedig másfél nap alatt kell befejeződnie. Sackij elvtárs brigádja a négyzetes (fészkes) vetési módszer segítségével kitűnő eredményeket ért e! 1951-ben ,.SzS—6"-os vetögéppel 90 hektár lóherét és 90 hektár tengerit vetettek. A tengerit 70 centiméter sorköz és 72 centiméter fészektávolságra, 10 centiméter mélységre vetették. A brigád gépesítette a kapásnövények ápolásál, s ezzel leiére ~~ harmadára csökken, tette a kapáláshoz szükséges munkát Ennek eredményeképpen a tengeri terméshozama 1951-ben hektáronként 49 mázsára emelkedett. Sackij traktoros brigádja és a szántóföldi brigádok az elmúlt évi tapasztalatokat figyelembe véve elhatározták, hogy a napraforgót, lóherét és tengerit kizárólag négyzetes (fészkes) módszerrel vetik s hosszanti irányban három, keresztirányban pedig két sorközi megművelést, továbbá kétszeri kapálást irányozlak elő. A brigád munkatervében fontos helyet foglal el az őszi vetések ápolása. A kol. hoz/agok most fejtrágyázzák az őszi búzát. Ivan Sackij tavaly az őszi vetésnél és szántásnál elsőnek követte a Ku- bány-vidékén M. Levcsenko és G- Mu- hanov moszkvai sziahánovkták példáját; minden egyes traklormunkálatra vonatkozóan kidolgozta és eredményesen alkalmazta önköltségcsökkentési módszerüket. Az önköltségcsökkentése és a traktorok teljesítésének emelése céljából minden munkánál széleskörűen alkalmazza az óraütemtervet. — Ivan Sackij brigádjánál az önellenőrzés biztosítása céljából minden agre- gáton egy meghatározott brigádtag számolja a fordulókat, s minden traktorvezetőnek van órája. A vezetög'épek menetközben töltik meg vetőmaggal, s az üzemanyag- és a vízellátás a barázdában történik majd. A gépek folyamatos munkáját a traktorok és a kapcsolt gépek lelkiismeretes műszaki karbantartásával biztosítják- Jóelör.e kidolgozzák a ir.űsza. ki karbantartás ütemtervét és jól látható helyen kifüggeszfették a mezei szálláson.-— Brigádunknál törvénnyé vált a műszaki karbantartási ütemterv fel. tétlen végrehajtása — mondja Sackij elvűire. — A mezei munkák kitűnő minőségének biztosítása érdekében gondosan előkészítjük és beszabályozzuk a kapcsolt gépeket. Ezek a glípek elegendő számmal állnak rendelkezésünkre ahhoz hogy megfelelően ki. használjuk a traktorok teljesítőképességét. A mihajlovkai gépállomás traktoros brigádjai nemrégiben próbaútra mentek ki a Lenin-kolhozba. A próbaút megmutatta, hogy a traktoros-brigádok és a kolhoz szántóföldi brigádjai kifogástalanul felkészültek a tavaszi munkára(P. Baszenko cikke nyomán) A szocializmus útján ...És átalakul a természet ,. . .A Szovjetunió nem korlátozza, hanem ellenkezőleg, kifejleszti az új, hatalmas vizierötele- pilk és öntözőrendszerek építése!"' (Sztálin elvtársnak a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatából) A mevújliodott sztyeppé A Szir-Darja balpariján. a fergnni a Csircsik—Angren-t és a zeravsani oázisok közölt órási síkság terül el, az „Éhség sztyeppe.“ Volt idő, amikor ez a löld egyetlen kalászt, egyetlen gyapotcser/ét sem termett A Szir-Darja egy cseppet sem adott kiapadhatatlan víztartalékaiból a sztyeppe nnpégette földiének. Ez az idő már elmúlt A Szir-Darja vize most ott tolyik az „Éhség szlyep. péf át meg átszelő önlözőcsatornák- ban. /\ szovjet, emberek átalakítják az .,Éhség-sztyeppe“ évezredes arcu'a- tál. Arra kényszerítik a Szir-Darja í oly ót, adja oda vizét az elcsigázott tőidnek, harcolnak magával a szlyep pével, amelv a gyapotcserjére káros, pusztítóhalású nagy sómennyiségei dob ki jelűidére a megöntözött mezőkön. Az ,,Éhség-sztyeppe“ átalakítása szüntelenül tolyik. Új öntözőcsatornák épü'nek, vízgyűjtőket ásnak a sósvíz levezetésére, Jucernavctéssel só- talanítják a talajt. Jelentősen növelik a gyapot terméshozamát és kitűnő szénát biztosítanak a kolhozok állatainak. Az „Éhség sztyeppe’’ ma már megcáfolja nevét. Mindenfelé gazdag gyapot, és rizslöklek húzódnak, kertek, szőlők. szép lakótelepek és nagy állattenyésztő gazdaságok terülnek el. A forgalmas utakon gyapolbálák. kai, gabonával és gyapjúval lelt zsrí kokkal, tejeskannákkal és olajoshor- dókkal megrakott tehergépkocsik kö. lékednek A megújhodott sztyeppe kolhozai milliókban számolják jövedelmüket. A. Szir-Darja t terület ..Pobjeda’’-kol- hozában például nz utóbbi tíz év során közel ötszörösére növelték a gyapot vetésterületét. A kolhoz teljesítet, le a közös állattenyésztés fejlesztésének tervét. Az állattenyésztőtelep egymaga kőzet 8 millió rubelt jövedelmezett az e'múlt esztendőben. Nagy építő lendülettel vezeti közös gazdaságát a Szír Darja-i. mirzacsuli, havaszti és begovati kerületek többi kolhoza is. Tucatjával épülnek az új lakótelepek lilubokkal, rádióhá’ózal- tal, iskolákkal, kórházakkal, traklor- és ezkavá/orállomásokkal. A Szir-Darja lolyó balpartján elterülő nagy síkságot ma már joggal lehet „Termékenység-sztyeppének’1 nevezni. A Moszkva-terüleli kolhozokban idén kizárólag négyzetes (fészkes) módszerrel ültetik a burgonyát A Moszkva-terüleli kolhozok idén kizárólag négyzetes (fészkes) módszerrel ültetik a burgonyát, és a Zöld. ségíélékct. A múlt év gyakorlata bebizonyította, hogy ez a módszer sokkal előnyöseid), mini a szokásos ülte tési módszer. Ez a módszer 'lehetővé teszi a növényápolás széleskörű pépe sitésél és a kézierővel végzett munkát csaknem teljesen kiküszöböli emléke“ és az „Előre a kommuniz mushoz“-kolhozban lazán kötött homokos talajon alkalmazták 9 négy zeles (fészkes) módszert, ahol a húr. gonyatermés azelőtt sohasem halad ta meg a hektáronkénti 80 mázsát. A négyzetes (fészkes) ültetés erednie nyeképpen mind a két kolhozban Ki—20 tonnára emelkedett a buryoAz orehovo.zujcvoi kerületi „Lenin nva hektáronkénti terméshozama. Még as idén elkészül a komlói altáró Komlóból nemcsak gyönyörű bányászváros de nagykapacitású bányaüzem is fejlődik az ötéves terv jóvoltából. Az építkezések között — a jövő szempontjából — egyike n legfontosabbaknak a körülbelül bárom kilométer hosszú, a begybe vágott széles táró. Elkészülte után lehetővé válik, hogy az összes aknákból ne a nehézkes kötélpályán hanem villanymozdonyok vontatta, száz csilléből összeállított vonatok kai szállíthassák ki a szenet. Ehhez a megnövekedett termeléshez megfelelő nagyságú szénosztályozót is építenek, amely a legmodernebb, úgynevezett „légszer-szeparációs“ eljárással osztályozza n szenet — kiválogatva belőle a meddőt, a különféle nagyságú szén darabokat. A tárón keresztül két vágányon közlekednek majd ki-be a megrakott és üres szénvonatok, amelyek nemcsak az Uj akna, — ez az ország legszélesebb aknanyílása, — hanem a Zobák-felé nyitandó új szénmezők kincsét is felszínre hozzák. A Kossuth-aknához is, az új fejtésekhez is külön elágazás vezet. A „rakodó“ a hegység szivében egész kis pályaudvar. Külön érdekessége, hogy nem oszlopok tartják, hanem az oldalfalaknak a föld beágyazott „ellenevekre“ neheze nyomása fogja össze a tetőt. A csillék rendezésére láncpálya épül, ami 30 ember munkáját végzi el « működik majd egy „csillebetoló készülék“, amely csapóhidon át a csilléket beemeli a felvonó kasba. Ez nyolc csille szállítását teszi lehetővé, mert az aknában kétféle rendszerű felvonó gépet tudnak majd működtetni, amivel igen meggyorsul a szén szállítása. A „mellék-létesítmények“ egész sorával látják el a tárót. Elágazások, mozdon vkitérők mellett légkamrák, szivattyúk, vízgyűjtők épülnek. A táró teljes egészében ev végére készül el, de a szénszállítást legkésőbb júliusban el akarják rajta keresztül kezdeni. Nemsokára bárom akna ontja majd a liánjából a szenet s eddigi kapacitása a mostani termelésének többszörösére emelkedik. Ebben része lesz annak is, hogj’ a taron keresztül, tehát gyorsabban J**hH szállítani a „fekete ?yt;\n.an‘°* Sztálinváros kohóinak táplálásához. Gyorsan fejlődik a Mohácsi Mezőgazdasági Sserárugyár Nemcsak Bnranya megye, de az egész ország mezőgazdaságának jc- lent ős segítséget ad a szerszámnye- leket tízezrével gyártó mezőgazda- sági szerárugyár. Az üzem fokozatosan fejlődik. Ma inár 30 embert foglalkoztat. A berendezés alatt lévő kézi- és kovácsműhely megindulása újabb 12 embernek ad foglalkozást, úgyhogy az első negyedév végén 47-re_ emelkedik a gvár dolgozóinak száma, tízezer ásó, (5.000 csákány, 10.000 lapát és 1000 bal tan vél az üzemnek első negyedévi előirányzata, de emellett készítenek seprűnyeleket is. A hulladckanvagot kefehátak és lábtörlőrácsok készítésére tudják felhasználni. A gyártás jo ütemben meg is indult. A jelenlegi körűimé nvek között havonta közel 200 köbméter az a gömbfamennyiség, amit fel tudnak dolgozni Az üzem új munkagépekkel is bővül. Korszerűsítik a beremendi Cementgyárat A Beremendi Cementgyár két öreg gőzgéptől hajtott, korszerűtlen üzemből az ötéves terv hatalmas beruházásai révén válik modern, nagyteljesítményű cementgyárrá. 1951-ben kezdődött meg a gyár villamosítása, a transzformátorház megépítésével. A harmadik tervévben szerelik fel a belső árainelosz tót, amelv lehetővé teszi majd. hoc 50 olvan motort állítsanak be. amelyek transzmissziók helyett már egyedi, illetve csoportos meghajtási adnak. Ezzel a gépek eddigi kihasználási foka 30—40 százalékról 90-re emelkedik s ez egyik legfőbb biztosítéka lesz az egyenletes termelésnek. A villamosítással párhuzamosan folynak a szükséges építkezések és a géppark felújítása is. Így példáu' a kőbánja szintén külön transzformátorháznt kap, kap két Dnmperf is, hogy a kőtörőliöz is gép szállítsa le az nnj'agob A mészkövet 1951 óta szovjet módszerrel, 30 méteres befúrassal robbantják ki a hegy- bői, úgyhogy egyszerre 10—12 ezer köbmétert dob ki a robbanás. Átépül a kőosztályozó. Villanyerővel hajtanak meg három cementmal- nsot, egy njersmalmot és az egyik szénőrlőmalmot is, amely a keveréshez szükséges szenet őríi meg a kívánt finomságára. A szén szállítását szállítószalag és csatorna köny- uj.'ti meg- Széntnrtály és egy szénszárító is épül. Végül idén szerelnek fel még egy napi 12 vágón teljesítményű Krup-őrlő malmot, valamint két kalapácsos kőtörőt is. Körülbelül két és félmillió forintra rúg az az, összeg, amely 1951 k.*!'} /‘s í 952-ben a gyár korszerűsítését .szolgálja. Igv a gvár meg tudja obiani feladatát: többet, jobbat, s olcsóbluiu termeljen majd, mint tu válj". Épül a hidasi bánya Kis „bietsakbánya“ volt a múltban a huszas óvekben művelés alá vett hidasi iizean, egy bonyhádi téglagyáros tulajdona. Néhány ember dolgozott bejnne, kezdetleges eszközökkel. 1945-ben, a nép vagyonának szamba vételékor itt is megindultak a túrások, a hidasi lignitkészlet pontos niegájlapítnsára. 1948-ban mar elkészült ,a lejtősakna és hozzáfogtuk a termeléshez. A kutató urasok még mindig tartanak, de aozben hatalma*- átalakuláson ment at az egykori kas üzem. Nemcsak a 20 méter hosszú lejtosaknat falazzájk végig, már kés,z!i i!/ illJ. tard ^s- a nagy garmadák helyén pe>:lig, a külszínen, ihonnan azelőtt teherautók hordták el a szenet, sínpújsok szelik keresz- tul-kasul az üzemei Most még a siklóján közlekednek a ,dc nem sokkal távolabb — a feltárás alatt levői új táró közelé- .íf? ,T~ ni.ár a végfelen kötélszá!- Utopalyn óriáskereked merednek az e^n4e-i ' .Készült az tij szúzvagónos osztályozó is, innen pedig vasútvonal vezet a bonyhádi pályaudvarra. fh,J,alVa>'dvaron billenőkerékkel töltik a «gyűjtőaknába a szenet, ahonnan — örökmozgó gumiszalag- palyan keresztül nyofc perc alatt töltenek meg egy-egy vagont. Épül a párhuzamos sínpár is, amelv az üres es teli csillék folyamatos szállítását teszi lehetővé. Az új bánya új emberieket is ne- ' Neme«*#a létszám emelke- ett egy-ket év alatt, csaknem a háromé . az fojl6dő pártszervezet irányításával abban a '}irmhe?V t nemrég még egyetlen sztahanovista seím volt, mar három élenjárót tüntettek ki okleveUel s a párttagok száma is Olvk„nCm k,6<SZ?resére emelkedett. Olyan emberek mutatnak itt pél“‘Vm'?t,Érsek József, aki két év alatt furónapszamosból sziaháno- vista aknász lett. . Amikor # a szállítás problémái mar oly égetőkké váltak, hogy azonnal megoldást követeltek, a hidasi bányászok elhatározták: a maguk erejével is hozzájárulnak: ahhoz, hogy mielőbb megépüljön az iparvasút. Augusztusban négy földmunkás-brigádot alakítottak, amelyek három hónap alatt 52.000 köbméter földet mozgattak meg, az építés útjában álló patakot kitérítették a medréből cs hidakat építettek. 120 bányász cserélte fel a bányász- szerszámot lapáttal, ásóval cs kezük nyomán néhány hónap alatt elké- szii ^ a 1,dgy kilométer hosszú vasútvonal, s — a mányoki gépüzemi dolgozók segítségével - a nagy osztályozó. Az Erni-, a Gradwohl, a Miklós-, a Ncmeth-brigád tagjai pedig azóta mar ismét a föld alatt teljesítik kötelességüket. A hidasiak a bánya augusztusi termelését februárra megnyolcszorozták. S a hidasi üzemben, amelyet a ( o gőz ók államának tízmilliós beruházása és az itt dolgozók hősies munkája jelentős üzemmé bővít, az munkahelyeken az új emberek uj módszerekkel, gépekkel dolgozna azért, hogy a bánya az ötéves terv harmadik évének végére a mostaninak a kétszeresét termelje. r-M ilnCn szovíet rakodógépek, a o alatt, az elővájásoknál pedig Jtuy-szenkombájnok segítik a teignclést. Mindez biztosíték arra, teljesítik?* * telVet “ tÚ1' Ú-A- •<. •
