Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

4 H Ä Pl íí 1952 MAnCICS 1« A TUDÓSÍTÓK A SAJTÓ HELYI KÉPVISELŐI Török Géza levelének útja a szerkesztősé«*ben Szerkesztőségünkbe naponta i9«n sok levél érkezik. Bányászok, üzemi munkások, íalusi dolgozók, tszcs, tag->k, állami gazdasági munkások, gép­állomást traktoiisták, tanulók, háziasszonyok fordullak a sajtóhoz levele, ikkel, — Szerkesztőségünkben egy-egy dolgozó levele féltve őrzött kincs, — okmány. Figyeljük meg szerkesztőségünkben egy levél útját. XtpiráHiapN, mind nagyobb texü- {»len alkalmazzuk sikerrel a zokni a hasznos tapasztalatokat. »melyeket a Szovjetuniótól, a szovjet néptől ka­punk munkánk megkönnyítésére, eredményeink fokozására. A szovjet sajtó munkájában hala ­im« szerepet játszik a levelezd és tu. dósfctóhálózat. A Szovjetunióban ifién sokat jelent a ..tudósító", »agy ,.he jvi tudósító“ megtisztelő név. A tudósító a MterkessMÓsójr első megbízottja szón a területen, amelyre Őt állítot­tál. A tudósítók kötik össze a szer- ke«»tőséget a járással, az üzemmel, a dolgozókkal, az élettel. Másfelől a tudósító az adott területet, járást, vagy üzemet képviseli az újságnál. A mi tudósítóink többé kevébbé megoldják azt a feladatot, amelyről Lenin elvtárs ezeket irta: „ .'.. te. remisének eleven knpcsoSatót a szer kesztftség és a helybeli munkásság között . . < íréin er Márton eivtárs, villányi járási tudósítónk szoros kapesola tot tart a dolgozókkal, ismeri a járás községeit, a dolgozók prob­lémáit és nzdkat továbbítja is szerkesztőségünk felé. Rozi ver/. a járágj pajtóíelelosíik értekezletén és tőlük is tudakozódik: hogyan dolgoz nak a községbeii levelezők, hogyan segíti munkájukat a pártszervezet ve. zetösége, hogyan vonják he ókét a pártoktatásba. vagy pedig milyen okok gátolják abban, hogy rendsze­res írója legyen a sajtónak. Greiner elvtársnak azonban ennél egy lépés­sel továbli keli mennie. Mint járási tudósítónkat úgy is­merjék meg a dolgozók, mint a Küerkeszáőségnek azt a munkatár­sát, akivel mindig lehet beszélni a helyi munka kérdéseiről, akivel meg lehet beszélni ;■ tudósítás problémáit, akitől mindig meg le_ ivet kopni a szükséges tanácsot, segítséget, útbaigazít ást a levele zéshez, és az élet egyél» problé máinak megoldásához. A Szovjetunióban a Pravda tudósí­tóit az újságban megjelent tudósítá­saiból! és nagy szervező munkájáról i«mi»rik. Ezek aktívákat szerveznek maguk köré a Cap olvasóiból és rend. szeres kapcsokétól tartanak fenn a munkás és paraszt levelezőkkel, sőt bevonják őket nemcsak g levél, ha nem a eikikírásba is. A Pravda tudó silóinak példáját követnie keli Illés Gábor, Marion István, Taskó József elvtársiknak és többi tudósítónknak ts. A tudósítók egyik fontos feladata hogy necsak ők írjanak, hanem Íras­sanak is a levelezőkkel és azokkal az aktívákkal, akiket maguk köré cso­portosítanak. Például Illés Gábor elv. társnak nem feltétlenül szükséges ír niu a sei!vei járási MSZT-szervezet Haraszlia Pál né. délszláv dolgozó pairasztasszony, egy évvel ezelőtt kez­dett levelezni szerkeszt ősegünkkel. Egy darabig szorgalmasan írt. de ősz szel. amikor már Jakabovics István és Márkovics Márk elvtársak is be. kapcsolódtak a levelezésbe, ő abba hagyta az írási. — Miért nem írsz Harasztia elv. társnő? — kérdezte tőle többször is Márkovics Márk, a-ki szorgalmasan (r- ta a leveleket. De Harasztiáné, majd­nem mindig ezt válaszolta: — írd csak meg Márki heiyettem is. Harasztia elvtársnőnek az elmúlt hetekben hatalmas élményben volt része. Heves megyében járt ts el­nuwkájáról egy össze fog! a Só!, vi­szont elsőrendű feladata, hogy a vele kapcsolatban átló aktíváktól megsze­rezze az ezzel kapcsolatos értesülése­ket. A téma kidolgozását és általáno­sítását azután már elvégzi a szerkesz­tőség egy belső munkatársa is. A tudósítónak nemcsak megszervez­ni kötelessége, hogy a külső aktívák Írjanak a szerkesztőségnek, hanem feJadsta az is. hogy segítsen ezeknek cikkeik, tudósításaik, leveleik meg. írásában. A tudósító a szerkesztőség külső munkatárs«!. Tehát, ha az aktívák­tól cikket, vagy tudósítást közve­tít a szerkesztőség felé, meg kell azt bírálnia, nn-gpedig a szerkesz­tőség szemével. Tudósítóink dolgozzanak úgy, mini azt Lenin elvtárs mondta, és igyekez­zenek hasonlóvá válni a Pravda tu­dósítóihoz. legyenek élő, eleven ka pocs a szerkesztőség és a helyi leve­lezők között, legyenek méltó képvi­selői szerkesztő sémiiknek a járásnál és viszont. mondta az ottani dolgozóknak, hogy átláinaik a jugoszláv határon és a műveletlen fö-dek után meg tudják ítélni, hogy sanyargatja a jugoszláv parasztokat a kényúr Tito. Ezidő alatt jött rá Harasztia elv társnő: nem lett volna szabad elma- radni a levélírással, mert ha ezekről a dolgokról a sajtóban ír levelet, sok száz és ezer dolgozó olvassa és egy levéllel, amely a sajtóban megjelenik, többet használhat, mintha csak egyes helyeken beszél Tito gazságáról. Most pedig elhatározta, hogy ezentú' rend­szeresen fog Imi, olyan hűséges leve lezője lesz a párísajtónak, mint egy esztendővel ezelőtt. A levelet Törők Géza elvtárs, a magyarszéki malom igazgatója írta. A levélben kifogást emel a pécsi Vil lanyszereiő Vállalat hanyag munkája ellen. Amint írja, a vállalat dolgozói felelőtlen munkát végeztek a malom­ban. A levél, a levelezést rovathoz ke. rül, ahol a rovat tagjai elolvassák és rövid tartalmát (egv másolattal) leír­ják egy Lapra. A lapra odakerül a levé l író neve, címe, üzemének helye, a levél tartalma és az, hogy melyik ro­vat munkatársa foglalkozzon ezután a levéllel. Török elvtársinak ez a leve’e a le­velezési rovat munkatársához kerül. A feladat: megvizsgálni, hogy Török elvtárs állításai mindenben megtelel, nek-e a valóságnak, megállapítani, hogy a villanyvezetékek bes-zeralésé néi mennyiben követett el hibát a pécsi Villanyszerelő Vállalat. A levelezési rovat munkatársa né­hány nap múlva látogatást tesz a ma. gyarszéki malomban. Tapasztalatait fe jegyzi, beszél a dolgozókkal, s sze mélyesen is meggyőződik a levélben írottakról. A levél közben beiktatásra kerül, A titkárság tagjai végzik etzt a mun­kát. Az egy nap alatt beérkező leve­lekről pontos nyilvántartást vezet­nek. Feljegyzik a beérkezés időpont. 1 ját és később azt is, hogy a szer­kesztőségnek az a munkatársa, akihez a levél került, mikor irta meg rá a levélválaszt. A levél útja a malomban tett láto­gatás után úgy folytatódik, hogy a magyarszéki malom dolgozóinak jo­gos bírálatából gtossza íródik és le. közli a sajtó: ,»Javítsák meg a vil­lanyvezetéket a magyarszéki malom­ban!“ címmel. A gtossza közlése után azonnal választ kapunk a prob­lémára. Szántó elvtárs, a Villanysze­relő Vállalat igazgatója, őszintén megírja: elkövették a hibát és né­hány nap múlva kijavítják azokat a hiányosságokat amelyek a magyar­széki malom dolgozóinak munkáját akadályozzák. Török elviára levelére újból mag­íródik a válasz: a szerkesztőség köz­vetíti Szántó elvtársék válaszát: „né­hány nap múlva megjavítják « vil­lanyvezetékeket, helyrehozzák a hibá. kát.“ A levélben felvetett probléma itt még nem fejeződött be. A szerkesztő, ség továbbra is figye'emmel kiséri az ügyet. Török Géza elvtárs és a ma­lom főmolnára levelükben azonnal jelezni fogják, ha a villanyvezetéket megjavítják. A levél nyilvántaxtólapjára ráiró- dik az elintéző neve, á, e'lntézés módja és eredménye. A nyilvántartó­lapok és az eredeti levél mellé csatol­ja a szerkesztőség a levelezőnek kül. dött levélválasz máso atát, a titkár­ság ezt bejegyzi az iktatókönyvbe és a levél irattárba kerül. Ilyen egv levél útja a szerkesztő­ségben. Harasztia Pú Iné délszláv dolgozó parasztasszony újra hűséges levelezője lesz a sajtónak Újból levelezője lettem a .sajtónak 1915 óta többször írtam lévaiét a pár sajtónak. Leveleztem az llj Dv- nántúUai, a Szabad Népiül és a Nép­szavával. Ezenkívül a Pártépítés ben is jelent meg néhány levelem .19.10- ben elmaradtam a levelezéssel, mert azt gondoltam, hogy leveleimet nem fogadják szívesen a szerkesztőség­ben és sokan azt- hiszik, hogy sze­replési vágyam vart. A megyei levelezőkoníereneia ulán beláttam, hogy mennyire tévedtem és milyen komoly hiba volt a mun- kdsle relézés elhanyagolása. Azóta új­ból troli és szorgalmas levelezője va­gyok a snj'önak. Az utóbbi időben több levelemet közölte a sajtó a tej­ipar' problémákkal kapcsolatosan és ez még nagyobb kedvet ml nekem a levelezési munkához. * nemrégiben kiadott Levelező Já- jékoztctó komoly segítséget nyújtott a munkáimban. Helyeselném, ha u kö­zeljövőben újból kiadná ezt a szer­kesztőség, hogy segíthessen bennün­ket a levelezésben. PF.TKA MIKLÓS leveleid, Tejüzem. Miunkáslevel ezök faliújságja A megyei levelezőkön!erencin után hagy lelkesedéssel kezdtem el a le­velezők szervezését üzemünkben. — Komoly hibáita/c tart<Atani. hogy egy olyan nagy üzemnél, mint a miénk is, igim kevés a levelező dolgozók száma. Sokat gondolkoztam, miként lehet­ni; ezen a híbán javítani, s végül el- ha’ároztam, hogy szerkesztek egy hriiuiságot, amely főleg a levelezési problémákkal, « imtnJiaslev°lezés fej lesztésével foglalkozat majd. Amikor felraktuk üzemünk folyosójára c ,. M ttnjrdslevclezők faliújságja"A n dolgozók őrömmel fogadták. Ekkor láttam csnk igazán, mennyire hiány­zott ez nekünk, A faliújságot az üzemi levelezők *zfrrke*z'ik. Mindennap kimig juk az Újságban megjelent Ptimkésfev-lek»i és rövid értékeléssel kitűzzük o fali. odúéra. Cikkeket is írunk rá. enne. rgeknek az n cél ja, hogy megszeret­tessék a drdaozókhal « sajtó ’< vele. zést. frásainkwi keresztül a több ter- mrtésben is segítjük egymást. r.hftowl-ta: POZSGAf ERVIN levelező. •' / számú Építőipari Tröszt | KISS GY. JÁNOS LEVELEZŐ-KÖRE Kis« Gy. János fiatal (levelezője a Dunántúli Naplónak. Amikor a me­gyei levelező konferencia után vier, szatén szakérettségis kollégiumba, elhatározta, hogy a „Szabad Ifjúság" mellett, amelynek régebb óta levele zö; ;1 Dunántúli Naplónak u leve­lezője lesz. Elhatározását csak az or­szágos levelező konferencia ulán vál­totta valóra. De nemcsak levelet írt Kiss Gy. János elvtárs, hanem levelezőket is szerve, zett és leveíezőikörl alakított a szak érettségis kollégiumban, A levelező­kör tagjai minden csütörtök este összeülnek és megbeszélik a heti le­velező tervet, amit három csoportra bo ntanak. Kiss Gy János 1. Tanulás. 2. Fegyelem. 3. Kuüúriniiaka K.ss Gy. János lelke* munkájának az eredmény, az Is. hoay Bársics Já nos. a mérnöki F. osztály balga tója • ve ének nyomában nagyon fellendült a tanulási verseny nemcsak az osz­tályban), hanem az egész kollégium­iján. Bársics János Bársies János regi levelezője lapunknak. E ső leve­lét a Bitkkösd Megyefa vegyssásvány hányáról írta. Cikkét nem közölte te nz újság, mivel a benne írt meglálá. sok nem voltak teljesen helyesek. Ez nem keserítette eC Iiársics elvtársat. Sőt. Amikor.bekötözött a kollégium ha, rendszeres levelezője lett szer­kesztőségünknek. Több levelét le is közölte a lap, medvékből nagyon so­kat tanulhattak a dléklevelezök és tanulók. Felföldi József a .evelezökör másik tag-'a a mohács! járásból Irt azelőtt a Dunámat! Nap. lónak. Levelei akkor maradtak el, amikor elkezdte tanulmányait. Ami­kor Kiss G. János eivtárs megalaki tolta a levelez ók őrt, akkor nz elsők között jelentkezett, hogy aktívan részt vehessen n levelezésben. Levelező munkájának már a mohácsi járásban nagy hasznát vette, mert a lapon ke. resztül segíteni tudta bírálataival a járási Kult úrcsoportok munkáját. Most igyekszik továbbvinni azt a munkát, amelyet már a mohácsi já­rásban megkezdett. A pécsi Szakérettségis Kollégium tauulöi megértették a műnk islevete zés fontosságát, mert tátják és ta. pasztallják azt. hogy segíti munkájú kát, de nemcsak az övékét, hanem az egész közösség ügyét szolga ják vele. Kiss Gy. János, Bársics János és Felföldi József csak hárman vannak a sok száz és ezer közül, akiknek írásai nyomán megoldódnak a nehéz problémák és ötleteikkel, eredményeik részletes ismertetésével segítik sok más ezer vagy tízezer dolgozónak a munkáját. Felföldi József Legyen n Szakérettségis Kollégium újonnan megalakult leveiezököre olyan, hogy jó levelező munkájukon keresztül bátran vallhassák magukat a pártsajtó aktív harcosainak, a köz­vélemény parancsnokainak. Igyekez. zenek, hogy tanulótársaiik bizalmát és szeretet ét elnyerjék s azok min­denkor bizalommal fordulhassanak hozzájuk és megbecsül jók őket, mert a evelezők csak úgy tudják kapcso la Inkát megtartani dolgozó vagy ta- nulólársflíkkal. ha magatartásukkal tneg tudják mutatni a helyes utal Alig egy hónapja zajlott le a magyar «ajtó munkás- és parasztlcvelezőinek eCső országos kon. ferenciája. A kerületi és megyei leve ezőkon- ferencíák küldöttei, az ország mint­egy ötszáz legjobb levelezője vett részit ezen a tanácskozáson. S a kon. ferencia után, az ott szerzett ta­pasztalatok felhasználásával küzde­nek ma azért, hogy még színvonala­sabb, az eddiginél sokkal tartalma sabb '.evetekkel segítsék pártsajtónk munkáját. Ma harcosabban, lelkeseb. ben küzd-enek levelezőink munkate­rületükön a hiányosságok leküzdéséért, s ma sokkaC szebben írják meg mun­kahelyük eredményeit. Az alábbiakban a levelezőkonferen- cián elhangzott hozzászólásokból kö. zöljük Vidákovics Károly, András- aknai sztabánoviista bányász hozzá­szólását. Régi levelezője a Szabad Népnek. Leveleiben általában arról ír, ami munkahelyén a bányában történik. Közli az eredményeket, a munkaköz­ben fe merülő problémákat és bátran bírálja a vezetőket is. Termelő, és pártmunkáját példamutatóan vég-zi. Ezért választották meg novemberben a pártvezetöség újjáválasztásakor a III-as alapszervezet titkárának. Az országos levelezőkonferencián elmondotta, hogyan lett levelező „A levelezés számomra sem vo't könnyű feladat. Mielőtt első levele­met megírtam, elmondtam munkatár­saimnak is, hogy írok a Szabad Nép. nek az üzemben uralkodó hiányossá­gokról. mert kommunista kötelessé­gemnek tartom azokat megszüntetni. Néhányan azzal „bíztattak“, hogy: „Majd megjárod, ha Írsz!“ A múlt rendszerben, az elnyomás idejön ez va óban így volt. Amikor a sok fel. gyülemlett keserűség kifakadt az em­berből és megmondta a magáét a munkaadónak, kenyerét vesztette, hosszú ideig nélkülzésnek volt kité­ve. Tudtam, hogy ma egyáltalán nem ke.l félnem euől. Meg ia írtam leve- lemet, ame yre választ kaptam. Ebből móg nagyobb bátorságot merítettem es fel mertem tárni a következő leve­leimben az üzemvezetőség hibáit Ma már tudom, hibát követek el, ha az üzemben lévő hiányosságokat, üzemünk dolgozóinak problémáit nem írom meg Do nemcsak meg kell lát­nunk az üzemben a hibákat, hanem gondolkozni kelj mindjárt a probó mák megoldásén is. Azt tartom, hogy a jó levelező nemcsak levelet fr, hanem tevékeny­kedik is a terv teljesítése érdekében."

Next

/
Thumbnails
Contents