Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/LAü PROLETÁRJAI EGYESÜL JETt* j l A MAI SZAMBÁN: A helyi srovi*'ek állandó bitoH»átf»i. 12. o.) — Szeriét Wpssztaiatokkal a magasabb leihozamért. (2. o.) — Meg érkeztek a szoviet tornászok. Í2. o.) — A Szőriéi unió M nisrter'an ácsának határozata az 1951. évi Sztálin díjak oda' éléséről. (3, o.) — K'osrtottik az 1952. évi Kossuth dijakat. (3. o.) — I egyelek a közvélemény parancsnokai! |é „ 1 — V*«v*1-“t- » t------bányászok ánrdis 4-re. (5 o.) — Kullurforradalmurk hírei. (6. o. — Helyes n5 véay..poiassaj emetjulc a gy<*pottermést! (7. o.) ■■.mm AZ M DP BAR AN YAM EG.YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 64 SZÁM AHa t|| HLlAh VASAKNA»*, IMS MÁRCIUS 16 Jugoszlávia munkásosztálya harcol felszabadulásáért Irtai A. RUPNYIK A Tifo-klikk gyalázatos árulása következtében Jugoszlávia csat a- kozott az imperializmus és a há­ború táborához. A hétpróbás ké­mek bandája véres fasiszta rend­szert teremtett az országban. Titóék a fasiszta diktatúra meg­teremtése után elhatározták, hogy felszámolják a munkásosztály tö- megszervezeteit. Egyedül 1950-ben a szakszervezeti apparátusban fo­lyó tömeges „tisztogatás“ idején 9500 szakszervezeti aktivistát tar­tóztattak le. Két évvel ezelőtt be­tiltották az összes szakszervezeti la­pokat. közöttük a szakszervezetek központi lapját, a „Trud“-ot is. A jelenlegi titóista „szakszerve­tek“ a teljes fasjzálódás útián ha. ladnak. Szalai, Bozsevics, Pavicse- vics és hasonló árulók vezetése alatt állnak. E vezérek a munkás- osztály és a szocializmus esküdt ellenségei, régi besúgók és provo­kátorok. Titóék a fasiszta „szak- szervezetek" segítségével figyelik, büntetik és üldözik azokat a mun. kasokat. ak:k a belgrádi banda bű­nös politikája e’len nyilatkoznak. A nemrég Zágrábban megtartott „szakszervezet; kongresszuson" ar­ra kötelezték a titóisták a „szak szervezeteket", hogy segítsék azok­nak az új gazdasági rendszabályok, nak a végrehajtását, amelyekkel törvényessé teszik a kapitalizmus visszaállítását, a do'gozók kizsák­mányolását és a külföldi monopó­liumok gazdasági uralmát. A titó's- ta főko’omoosok ezenkívül „szak- szervezeteiktől" a „politikai nevelő, munka" fokozását követeljék; vagvis a háborús propaganda ter­jesztését, gyűlö et szítását a Szov­jetunióval és a népi demokratikus- országokkal szemben. Ugyanakkor, amikor a béke és a szocializmus táborának országa1'- ban állandóan fokozódik a népek jóléte, a jugoszláv dolgozó töme­gek helyzete napról-napra romlik. A Tito-banda hivatalosan meg­szüntette a munkanap mindennemű korlátozását. A gyárakban és érc- fejtőkben a munkanap 12—14 óra. a hadászati fontosságú építkezések­nél — még több. A Borba című fa. siszta lap megállapítja, hogy a munkaidő les-ál litása 8 órára „a munkások kezdeményezőkészségé­nek megbilincselését" jelentené. A munkások rabszolgamunkáju­kért s'-ralmasan a acsonv bért kap­nak. Az átlagos havi bér három­ezer dinár. Ez az összeg még a heti létminimumot sem fedezi. Különö­sen nehéz helyzetben van a mun- kásifiúság. A belgrádi vasúti fűtő- ház fiatal munkása 1050 dinárt kap ‘egy hónapra, az étkezdéi szegé­nyes kosztért azonban 1200 dinárt kell fizetnie. Tömegével alkalmaz­zák a serdülőket és gyermekeket. Bár a „törvény" értelmiben csu­pán naoi 4 órát kell dolgozniok. a titóisták arra kényszerítik őket hogy naponta 10—12 órát görnyed­jenek- A munkabérek rendszeres csökkentését az élelmiszerek és iparcikkek árának állandó emolke dése kíséri. Az élelmiszerárak 1945 óta átlagban 750 száza'ékkal emel­kedtek. egyes cikkeknél még ko­molyabb az emelkedés. A do'gozók életszínvona'a a há. borijelöttinek átlagban 1/10-ére siillvedt. A szakmunkás eg*sz ha­vi keresetéért mindössze 20—25 kg kenyeret vagy 90 kg burgonyát vásárolhat. Feltartóztathatatlanul nőnek az országban az adóterhek. Az utolsó év folvamán 25 százalékkal emel- ked'ok. A belgrád: fasiszták a Wa'i-Street utasítására az egAsz gazdaság-" éUtct héber,íj vágá­nyokra állították át. Erfy újabb háború felvonulási területét ké. szítik elő az imperialisták számá­ra. A háborús készülődések súlyos teherkén« nehezednek a kiéhezte­tett nép vállára. Titóék iskolák és kórházak helyett börtönöket, kon. centrációs táborokat, katonai re­pülőtereket, hadászati müutakat építenek. Szakadatlanul nőnek a katonai költségek, amelyekre az e'múlt évben az állami költségvetés több, mint 70 százalékát fordítot­ták. Jugoszláviában egyáltalán nincs szociális biztosítás és munkabiz­tonság. A titóista Kidrics a közel­múltban jelentette ki, hogy „telje­sen elhal a központi államszervek funkciója", azoké a szerveké, ame­lyek az egészségvédelem és a szo­ciális biztosítás kérdéseivel foglal­koznak. Ez azt je’enti, hogy be­tegség esetén a munkást a sors önkényére bízzák. Egyedül Hor­vátország üzemeiben évente mint­egy százezer munkás válik rok­kanttá. A szerencsétlenül járt munkások nagyobb része semmifé­le orvosi vagy anvagi segítségben sem részesül. Az éhezés, a kímélet­len kizsákmányolás, az embertelen munka- és életfeltételek következ­tében katasztrofális a dolgozók orfósTsitfi állapota. A Nemze*közi Vöröskereszt nemrégiben Jugo­szláviában járt különbizottsága be­számolójában hangsúlyozza, hogy az inari munkások jelentős része gümökóros beteg. A hivatalos ada„ tok szerint is évente százezer em­ber hal meg gümőkórban. Az amerikai és angol imperat's- ták gazdasági igája, a háborús elő­készületek és a po'góri célokra ter­melő ipar felszámolása tömeges munkanélküliséget idézett elő. 1951 folyamán egyedül Belgrádban és Zágrábban 65 ezer embert bocsátot­tak el. Az óriási katonai költségek fede. zésére a titó'sfák egyre újabb köl­csönöket vesznek fel óceánontú'i gazdáiktól, kíméletlenül fosztogat­ják a dolgozókat. A munkásosz­tály, a dolgozó tömegek sohasem fogják elfogadni a belgrádi klikk nérehenes politikáját. Ennek leg­jobb bizonyítéka az a felszabad-tó harc, amelyet immár több. mint bá. rom éve folytatnak a jugoszláv ha­zafiak. A munkásosztály vezetésé­vel harcolnak a Tito-rendszer meg döntéséért, a béke és a szocializ­mus ügyének győzelméért. A munkások mind bátrabban és szervezettebben szállnak síkra ér­dekeik véde'mében, a szörnyű ki­zsákmányolás ellen, a jobb mun­kafeltételekért. A dolgozók nem ismerik el a titóista „munkástaná­csokat“, nem hajlandók aláírni a „munkaszerződéseket" és a hírhedt „akkord-rendszer" szerint dolgozni. A hazafiak meghiúsítják a külön­böző népellenes intézkedéseket, boikotjálják az ú. n. „önkéntes munkát" — e'sösorban a hadászati építkezéseknél. Az ország több vi­dékén Tito-ellenes tüntetéseket szerveznek. A munkások szabotál­ták a termelési „tervek" teljesíté, sót Tömegesen kimaradnak a mun­kából. Az elmúlt év néhány hónap­ja alatt az Adriai-tenger kikötői­ben^ mintegy 20 ezer munkás sztrájkolt. Jugoszlávia népei meg. értik, hogy a Tito-kükk elleni harc Hválasz’hatat'an „ békeharctól. — Országuk dolgozói ezért a mun­kásosztály vezetésével keményen ellenál'nak a belgrádi provokáto­rok háborús előkészületeinek. A kikötőmunkások megtagadják a badjanvagok kirakását és „ hadá­szati fontosságú nyersanyagok be rakását az óceánon'ú’j imperialis­ták. számára. Tőhbezer nyers­anyaggal és kiadian-egrfal niegra­kott vagon áll az Adriai-tenger ki. ^zocialisla vállalásokkal április 4 megünnepléséért Több, mint 1800 tonna szenet termellek terven felül a MESZHART-bányák Negyedévi tervük tií1 teljesítéséért indultak harcba a március 9 i ver­seny kezdetekor a MESZIIART bá n\ászai. Rákosi elvtára iránt érzett szeretetükről azzal az ígérettel tét tek tanúságot, hogy 1952. első negyedévi tervüket 102 százalékra teljesítik. Az első kél hónapban a versenyt el­indító Pécsbámyatelep dolgozói jár. tak az élen. Együttes jó munkával megkiizdöttek a szén/telepek sorozatos e meddüléséből éa tűzvészéi vés tele­pek műveléséből adódó nehézségek kel i.s. Nem maradlak azonban lét lenek a versenytársak sem. Az élen­járó üzem tapasztalatait átvéve, meg. szilárdították a többi bányakerület­ben is a munkafegyelmet, a diszpé cser szolgálat kiterjesztésével pedig megjavították a szállítást. így érték e‘ art, hogy két hónap alatt csaknem felére csökkentek az igazolatlan mulasztások és napról napra növekvő teljesítményekkel újabb nyo.c bányászdolgozó érte el a sztahánovista szintet. Az elmaradókból élenjáróvá emelkedett a verseny során a va­sast Petőfi-akna is, amely 105.7 százalékos havi teljesítmény éved márciusban a MESZHART legjobb kerülete. A versenylendülel fokozásával már­cius 9 után is tovább folytatták küz deimükej a több szénért a pécsvidéki bányászok. 14-én Vasas 105.7, Szabolcs 105.1, Pécsbényatetcp pedig 101 0 szá­zalékra teljesítette havi előirány­zatát. Terven felül több, mint 1800 tonnával közelítette meg a* Ígé­ret valóraváltásáí: az etső ne­gyedévi terv túlteljositését. sftását vállalták. Az eredmények mu­tatják majd a dolgozók harcos el­szántságát a béke megvédéséért és szereletü'ket a Szovjetunió iránt“. A pécsi fütííház dolgozói kimagasló eredményeket értek el Rá­kosi elvtárs születésnapjára. A kocsi­javító műhely do gozói — akik már. cius 15 re vállalták I. negyedévi ter­vük befejezéséi — március 4 én dél­után 16 órakor teljesítették vállalásu­kat. A fűtőház dolgozó megfogadták április negyedikére, hogy még sok­kal jobb munkával harcolnak a II. negvidévi terv tejesítéséért é» május elsejére, a dolgozók ünnepére ,he Is befejezik. Ehhez a verseny vállalás­hoz minden dolgozó csatlakozott as­zal, hogy minőségi munkájukat még fokozni fogják. Szigeti Rudolf moz­donyvezető sztahánovista és fűtője, Schneider József és Kochner József is példát mutatnak. Hazánk felszaba. tiltásának ünnepére vállalták: öt da­„A pécsi Útfenntartó Vállalatnál a versenyCendület március kilenc óta mégimkább fokozódott — hja leveé ben Szalai elvtárs, a pártszervezet titkára. — A pécsi Útfenntartó Váila- la* dolgozó nem felejtik el, hogy a szovjet katonák vére a magyar nép szabadságáért is hullott. A dolgozók megfogadták röpgyűlésen, hogy ápri. íis negyedikét újabb terme ési győ zelmekkel ünneplik. Az árutermelésnél április 4-re vál látták, hogy az idegen vállalások felé teljesítendő szállításoknál a március havi előirányzatot 20 százalékkal túl teljesítik és a februárban mutatkozó t6 százaiékor lemaradás! behozzák. Az anyaglakarékosság a Gazda­mozgalom fokozottabb kiszélesítésével április negyedikéig 5000 forintot ta karftanak meg. Az építési munkáknál 650 ezer fo rinl értékű munkát végeznek el tér ven feiüi. A műszaki dolgozok a mű- szaki feltételek maradéktalan bizto­rab 200 tonnás vonatnak hibát an to­vábbítását. 11 százalékos terv-szerinti szénmegtakarítást és tízszázalékos javítási költség csökkentését. Szabó Gyufa villamos művezető és brigádja vállalta, hogy a fű'.őház ré­szére egy kivilágítható vörös csillagot készít használt anyagból, hogy ezze is kifejezésre juttassa a szucialista haza iránti szeretetét. A begyűjtés teljesítésével készülnek dolgozó parasztjaink április 4-re Már csak néhány hét választ el bennünket nemzetünk legnagyobb ünnepétől, április 4-től. Megyénk dől gozó parasztjai azzal készülnek a felszabadu ásunk hetedük évfordu'ó- jára, hogy le jes odaadással, lendü­lettel folytatják Rákosi eltvárs szüle tésnapjára kezdeményezett versenyt. Az Old: dolgozó parasztok kezdetné nyezéséhez megyénk legtöbb községe csatlakozott és le-kes vetélkedések alakultak ki a fogadalmak t«;jcsilé. se során a járások, községek tszcs k, megyénk valamennyi dolgozó paraszt­ja között. A járások közötl egyre lendületesebben folyik a verseny az első helyért. A legutóbbi kiértékelés szerint sertés begyűjtés ben az első negyed­évi terv teljesítésében első to­vábbra Is a mohácsi járás, 2. a siklósi, 3. a pécsi, 4. a szigetvári. 5. a villányi, 6. a se ilyet, 7. a sásdi, 8. a péesváradl járás. Vágómarha begyűjtésében az e’ső negyedévi terv teljesítésénél első a ««.Ilyet járás, 2. a péesváradl. 3. a siklósi, 4. a villányi, 5. a szi­getvári, 6. a sásdi, 7. a mohácsi, 8. a pécsi járás. A matíjurherte <*ndiek 120 százalékra teljesítették vágómarhabrada sokat — Megmondjuk mi a szándékunk. az, hogy Megyénk legtöbb községében ala­posan megvitatták a dolguzo parasz­tok az oldiak felhívását és úgy csal lakoztak hozzá. így történt ez Ma gyarbertelendefl is. 12-én csat1 akoz­tak az oldiak kezdeményezéséhez és megkezdték a munkát. Pár napon he lül már lehagyták az oldiak ered ményét. Sertésbegyüjtésben elérték a 120 százalékot, az első negyedévi kö telezettség teljesítésében, vágó marhából pedig 80 százalékra tel­jesítették a félévi tervüket. Baromfiból negyedévi tervüket 240 százalékra, tojásból 270 százalékra és tejből 120 százalékra teljesítették. A magyarhertelendiek szilárdan el­határozták: úgy dolgoznak, hogy el­sők legyenek országosan a verseny ben. — Tava-'y a drávacsepeCyiek elsők leltek, mert jól gazdálkodtak, masas Jermésállagol érlek el. Mi nem gon dőltünk erre tavaly, de az idé.n ala­posan felkészülünk — mondta a ta- nácselnök eltvárs. lehagyjuk a megye legjobb kői »égéit, Oldot, Drávaszeruahelyt DrávaesepeJyt és elérjük, hogy április 4-re országosan elsők le­gyünk. Ezzel a felhívásunkkal csatlakozunk az oldiakhoz, — mondták és meg­kezdték a munkát azért, hogy való. ban elnyerjék az elsőséget. A begyűj­tési á landó bizottság tagjai alaposan átbeszélték, hogyan oldják meg, hogy teljesítsék április 4-ig a tervet Mindé, nek e.ötit ők teljesítették túl valameny- nyien sertésből, vágómarhából és a löh. bi cikkekből kötelezettségük«! és úgy mentek a község minden dolgozó pa­rasztjához heszé getni. A beszélgeté­sek eredménye nem maradt ei és jól keli igyekezniük az oldíakuak, ha nem akarnak szégyenben maradni. Ahol a tanácselnök a kulákok aszályába került De nem versenyeznek ilyen lelke sen Somogyviszlón. A községben csak itt-ott lehet hallani arról, hog\ egyes dolgozó parasztok készülnek április 4.re. Aki közelebbről megvizsgálja. h«mar megtalálja az okot: Balogh Ferenc, a tanács elnöke, maga is a kulákok hangját fújja. „Nincs miiből, nem lehet teljesíte­ni“ — ezt mondta ntki már nem egy szer Győri József, Tóth Daniéi és még néhány kulák. És ő annyira hitt a szavuknak, hogy Győri József 30 ho dón felüli kuiákol megsajnálta és a középparasztok közé sorolta. És a „szegény" Győri József kulák, akinek „nincs mibö; teljesíteni a kötelezeti- ségét“ négy hízót vágott le, .untre a tanácselnök adta ki a vágási enge, délyt annak ellenére, hogy Győri kulák még tavalyról Is hátralékban van. De hasorr'ó a helyzet F. Sértő János 25 holdas kuláknál is, aki még ta valyról hátralékban van, de a tanács jószívűsége folytán úgy szabotál, hogy az öt szarvasmarhájából két meddőt tart és azon siránkozik a dolgczó pa­rasztok elölt: „nincs miből teljesíteni a kötelezettséget.“ Ez! csiná ja Tóth Dániel 32 holdas kulák is, akinek három lova, négy szarvasmarha ja van. Ravaszságára jellemző, hogy úgy zsákmányolja ki a dolgozó parasztok munkaerejét, hogy kölcsön adja iga­erejét, amiért megművelteti a több, mint 30 hold földjét. Ezek u'án nem csoda, ha Somogyviszió községben még semmit sem gyűjtöttek be. Pedig a község becsű etes dolgozó paraszt­jainak nem egyezik a véleményük Balogh Ferencével és a kulaKokéval, hanem valamennyiök véleménye as, hogy a terv teljesíthető, csak art sze­retnék, hogy a tanács ismertesse ve­lük a tervet, hogy ők is követhessék az oldi, magyarhertelendi és a többi becsületes dolgozó parasztok példá ját. kötőiben: a titóista Borba beisme­ri, hogy egyedül Zenicében napon­ta lOCk—1J0 vagon marad kirakat lanul. A fasiszta Tito-rendszer ter­rorral és az amerikai milliárdosok adományá val tartja fenn magát. Sem a fasiszta megtorló rendszabá- yok, sem az álszoc;a'ista d •>fr> ndA- gia, sem az imperialisták kői.yör­adományai nem mentik meg a Ti­to—Rankovics-klikket a szégyenle­tes végiül. Jugoszlávia oépemek. felszabadító harca egyre átfogóbb arányokat ölt. A jugoszláv dolgozók képviselői­nek felvétele a Szakszervezeti Vi- ’ágszövetség Végrchaitóbizottségá- ba, elismerése az országukban fo­lyó felszabadító mozgalom sikerei, nek. űiabb ösztönzés a Jugoszlá­via szabadságáért folyó harcban. Jugoszlávia népei, hűen a proletár- internacionsljzmushoz, a munkás­osztály vezetésével, harcolnak azért, hogy országuk megszabadul­jon az imperialista, fasiszta rabi Ságtól.

Next

/
Thumbnails
Contents