Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

2 w n p r. o m2 március w A szovjet kormány |egyzeke fiz Egyesüli ÁII»mok,Ní3"y-Bri!annia és Franciaország korma ii vall oá a német békeszerződésről Moszkva (TAS7.SZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió helyettes külügy­minisztere, március 10-én Gascoigne úrnak, Nagybritannia nagyköveté, nek, O'Sbaughnessy árnak,az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének és Brionvai úrnak, Franciaország ideigl :nes ügyvivőjének átnyújtotta asz ov jel kormány jegyzékét a német békeszerződés előkészítéséről A jegyzék hcr csatolták a német békeszerződés alapjairól szóló szovjet tervezetet. Az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék és az említett terve *et szövege a következő: )rA szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Amerikai Egyesült Államok kormányának figye-mftt arra a tényre, hogy noha az európai há­ború befejezése óla már csaknem hét esztendő telt el, Németországgal még mindig nem kötötték meg a békeszer ződést. A szovjet kormány az ilyen nem normális helyzet megszüntetésére — támogatva a Mimet Demokratikus Köztársaság kormányának a negv hu (alomhoz intézett felhívását, amelyben kéri, hogy gyorsítsák meg a német békeszerződés megkötését — a maga részéről javaslattal fordul az Egyesült, Államok, va amint Nagybritannia és Franciaország kormányához: haladéktalanul tárgyalják meg a német békeszerződés kérdését avé­gett, hogy a közeljövőben elkészít. 8ék a békeszerződés egyezményes tervezetét s e tervezet megvizsgá lása céljából megfelelő nemzetközt értekezlet été terjesszék, amelyen Minden érdekelt állam résztvesz. Magától értetődően, ezt a békeszer ződést Németország részvételével, az össznémet kormány részvételével ke 1 kidolgozni. Ebből az következik, hogy a Szovjetuniónak, az Egyesült Álla moknak. Angliának és Franciaország nak, — amely államok ellenőrző funkciókat végeznek Németországban egyben meg kel vizsgálniok azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a né­met nép akaratát kifejező össznémet kormány mielőbbi megalakulását. A szovjet kormány a békeszerző dés tervezel előkészítésének megköny nyítésére az e jegyzékhez csatolt, i német békeszerződés alapjairól szóló lerveze'tet megvizsgálásra javaso ja az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának. Antikor a szovjet kormány ezt a tervezetei megtárgyalásra javasolja, egyben ki fejezi arra irányuló készségét, hogy e kérdéssel kapcsolatos más esetleges javaslatokat is megvizsgál. A Szovjetunió kormánya számit ar ra. hogy az Egyesült Ál1 amok kormá­nyától az említett javaslatra minél hamarabb választ kap.“ A szovjet kormány Nagybritannia és Franciaország k trmányához azo­nos szövegű jegyzéket intézett. A szovjet kormány nemet békeszerződés tervezete A Németország elleni háború befe jezése óta csaknem hét esztendő telt el és Németországnak még mindig " nincs békeszerződése, az ország kelté van szakítva, ntűs államokhoz viszo nyílva továbbra sincs egyenjogú hely ze-tben. Ennek a nem normális álla pótnak véget kell vetni. Ez felei meg áz összes békeszereíő népek törekvé­seinek. A német békeszerződés mielőbbi megkötése nélkül nem lehet bizto­sítani a német nép jogos nemzeti érdekeinek igazságos figyelembe vételét. A német békeszerződés megkötésé nek nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés ehetővé teszi, hogy végérvényesen megoldjuk a má­sodik világháború következtében elő. állt kérdéseket. K kérdések megoldása létérdeke azoknak az európai át.ia - moknak, amelyek szenvedlek e hitleri agressziótól, különösen pedig Német ország szomszédainak. A német békeszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzet­közi helyzet megjavítását és ezzel hozzájárul a tarlós béke megte­remtéséhez. A német békeszerződés megkötésé, nek meggyorsítását nz a körülmény feszi szükségessé, hogy a két ízben világháborút kirobbantó német milita- rizmus újjáéledésének veszélyét nem hárították el, minthogy a potsdami értekezlet megfelelő rendelkezéseit még mindig nem teljesítették. A német békeszerződésnek bizto­sítania kell a német milita/izimis és a nőmet agresszió újjáéledést lehetőségének elhárítását. ; A német békeszerződés, megkötése megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, elősegíti a potsdami határozatok értelmében Né tnetországnak, mint egységes, függet­len, demokratikus és békrszerető ál­lamnak fejlődését és biztosítja a né met nép más népekkel vaió békés együttműködésének lehetőségeit. Ebből kiindulva a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybri­tannia és Franciaország kormánya el határozta, hogy késedelem nélkül hoz zálát a német békeszerződés ^dolgo­zásához. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran ciaország kormánya azt tartja, hogy a békeszerződést az össznémet kormány személyében Németország részvételé­vel kell előkészíteni és hogy -i német békeszerződést a következő alapokon Wtll felépíteni: I nemet békeszerződés alapjai i RÉSZTVEVŐK: Nagybritannia, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Ál.amok, Francia ország, Lengyelország, Csehszlováké, Belgium, Hollandia és a Németország elleni háborúban fegyveres erejükkel részlvett utás államok. POLITIKAI ■ RENDELKEZÉSEK: I Németországot egységes állam *-• ként á.lítják helyre. Ezzel vé­gelvetnek Németország széttagoltságá­nak és lehetővé teszik az egységes Németországnak független, demokrati­kus, békeszerelő államként való fej­lődését. O A megszálló hatalmak minden fegyveres erejét legkésőbb a bék'szerződés éleibe.épésének napjá tói számított egy éven be.iil kt kell vonni Németországból. Ezzel egvide jüleg felszámoltak minden Németor­szág területén lévő külföldi katonai támaszpontot.. ­O A német ltép számára bizto- sítani kell a demokratikus jo gokat azzal .hogy minden német jog­hatóság alá tartozó szemé.y, tekintet nélkül fajára, nemére, nyelvére, vagy vallására, élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogpkat, bele értve a szólás-, a sajtó- és a’ vallás, gyakorlás szabadságát, a politikai meggyőződés szabadságát és a gyű e kezési szabadságot. A Németországban biztosítani ’*'• kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését. Ugyan akkor jogot kell adni ezeknek a pár toknak és szervezeteknek ahhoz, hogy szabadon dönthessenek belső ügyeik­ben, kongresszusokat és gyű éseket tarthassanak, élvezhessék a sajtó és a kiadói szabadságot. fT Németország területén nem sza **• bad megengedni a demokrá ciával és a béke megőrzésének ve! szemben működését. fa A német hadsereg minden volt katonájának, köztük a. tisztek nek és1 tábornokoknak, minden volt nácinak — kivéve a bűnöse ekmények elkövetéséért büntetésüket letöltő sze mélyeket — minden más német állam. polgárral egyenlő állampolgári és po- Ulikai jogokat kell adni, hogy részt .vehessenek a hékeszerető, demokrati kus Németország építésében. *7 Németország kötelezettséget ••vállal, hogy nem csitlakozik ecv“tlen olyan koalícióhoz vaay kato­nai szövetséghez sfm. amely a Né metország ellen ' vívott háborúban fegyvere« erejével résztvett bármely álfám ellen irányul. TERÜLET: Németország területét a nagyhalai, mák potsdami értekezletének rendel­kezéseiben meghatározott határokkal állapítják meg, GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK: Németországra semmiféle kor áto- zásl nem rónak békés gazdaságának fejlesztésében, amelynek a német nép jóléte növekedését kell szolga’nia. Németországnak más országokkal folvtatott kereskede'mét, tengeri ha járását' és azt, hoev eljusson a világ piacokra, sent akadályozzák semmifé e korlátozással. KATONAI RENDELKEZÉSEK: 1 Németországnak megengedik ■*■* hogy az ország védő mébe/, szükséges nemzeti fegyveres (száraz fö’di. légi és haditengerészeti) ereje legven. 2 Äl* Németországnak megengedik, hoav hadianyagot és .had:‘»chnikai fe’szere'ést gyártson, de ennrk menv- nvtaége vagy típusa nem lépheti tű' azokat a határokat, ame'yekrl a hé keszerződéssel Németország számára megállapított fegyveres erők szükségCe lei megkívánnak. NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A Németországgal békesz-rződést megkötő államok támogatják Német ország felvételi kére’mét az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai sorá ha. Gascoigne. O'Sbaughnessy és íírton val urak közölfék. hogy az em'íteff jegyzéket és a német békeszerződés alapjairó’ szóló tervezetei átadják kor­mányaiknak. fcí.fy Wächst hürfrnh*1 vp’p'fíir Stuttgart (ADNI: Lilly Wach'er, bátor német békeharcosnö hétfőn déhitán nagyszámú stuttgarti nő ki sére’ébin megíelént az USA kafonai törvényszékének épületében. Mielőtt megkezdte volna büntetése kitöltését, a következőket mondotta: „Nem azért kezdem meg büntetésem kitől térét, m&rt bűnösnek érzem mnoiam, hanem, mert továbbra is védelmezni akarom az igazságot és szabadságot. Tudom hogy nem vagyok egyedül, mórt velem van minden békeswre'ő ember.“ A stuttgarti nők, akik Liiy Wäeli­tért elkísérték a börtön kapujáig, szavalókórusbar. követelték a hős el kű .békeharcosnö szabadonbocsátását A bcsktér urrtfegyv@r alba'mazásci a nemi@H<özi egyezmények nyit megsieqc*ét jelenti Joliot-Curie felhívása a Vilas' közvéleményéhez • Páris (TASZSZ): Az Humanité Dimanche közli Frederic Joliot Curia, nek a Béke Vüágtanács égőkének a világ közvéleményéhez intézett fel­hívását: 1 A felhívás rámutat arra, hogy a [ elő. Az a hat százmiit fő férfi és nő, baktériumfegyver alkalmazása a nem aki támogatta a stockholmi felhívást, zetközi egyezmények nyílt megszegé­sét jelenti. Ezek a bűnös cselekedetek ellent­mondanak a béke hívei világkon- aresszusa varsói határozatainak, me­viógosan kiíe'ezte akaratát, hogy nem engedi mea az ilyen gyilkossá gok megismétlését A népek ma képet alkothatnak maguknak . arról a vesz élvről, amely Ivek a népek akaratát felezik ki. F - őket fenyegeti és azokról a szőrnvé lenlmondanau azoknak a határozatok- eszközök rőt, amelvekkel igyekeznek nak amelvek a baktérium, c vegyi őket magié1 említeni. A közvé emény> é« egyéb tömegirtásra alkalmas tégy-[ nek tiltakoznia kell a bűncselekmé- verek alkalmazásának eltiltását Írja Ínyek ellen. A Koreai Központ* iávírati Iroda fml6«í<á«a az amerílta ali K*k»érrnmfsím«*«fásaiból Phenian ÍTASZSZ): A Koreai Köz.i Február 28 á n amerikai é'srafcd oontj Távirati Iroda jelenti a nvu- bombavető gének To «zart körzet Kö­rmit arcvona’ról. hogy február 35 'öl kam faluiénak térsécében több olvas 20-ig öt nap alatt a nyugati fronton bombát dobtak le. amp'lvek 30 mé'er- lévő Iinbu térségében, úgyszintén a | rel á fö d fö’ött felrobbantak Le*«, mögöttes területeken lévő Csanpun, ihanási bo'viiktől számított 120 méla Kimenőn és Jpncson körzetben az. t fes körre‘ben rengeteg fertőzött ro- amerikai repü’őgépek több. mint 40.varra bukkantak, a'kalommal dobtak" le baktériumbom- t>ákat. Mindazokban a térségekben és hglvsécrekben. ahol iiven bombákat Amerikai repülőgépek néhány non- ,e_ jérvánvellencs osztagok pal ezelőtt több bakferiumbombat. r J ; , , . dobtak Is Észok-Phenfan tartomány, t pusztítják a rovarokat. A lakosságé Cserszan körzetének Buszé tárásában. I beoltják a járványok ellen. A koreai nephad^eresr föp«ranesnok»ágai»ak hadlifelen é«e Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan 'együttműködve a kínai néni önkétesek egységeivel, valamennyi arcvemalon helyi jelentőségű harcol vívnak. Március 10 én ellenséges repiilő'é- pek támadást intéztek Vonsz, an. Nampho és Szunzsan térsége ellen. A néphadsereg légvédelmi egységei le lőttek hat ellenséges vadászgépei. Az olasz és francia munkásság harca A monlecelini «z'r&ik lölléple a béehaec kereteit Róma (MTI): Az egyre nagyobb arányokban kibontakozó olaszországi bérharc kiemelkedő eseménye volt ezekben a napokban a montecatini vegyiipari ntonopo-lium érdekkörébe tartozó üzemek és bányák 45 ezer dolgozójának Alte. 5nos negyvennyolc órás sztrájkja. Montecatini 45 ezer dolgozóia sztrájkjának, különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Olasz Kom munisla Párt épp a napokban terjesz tett elő törvényjavaslatot az óriási vállalat államosítása érdekében A most lefo yt 43 órás sztrájk tehát túllépi a bérharc kereteit és nyonta- tékot ad azoknak a javaslatoknak, amelyeknek célja szerkezeti változó- sokat előidézni az olas, gazdasági életben. Montecatini dolgozói — különöset* a bányászok — sztrájkjukkal egyben szolidaritást vá toltak a már 45 nap óta sztrájkoló sziciliai kér.bányászok- kai is, akik színién béremelést és 1405 munkanélküli alkalmazását követelik■ Frunr.aorsstíffbun is sztrájkkal harcolnak a dolaozók a jobb ólcllcltctciekérl Páris (MTI): Brest egyik nagyvál­lalatának dolgozói már 19 napja sztrájké nak. A br»sti viüamosválla- lat dolgozói szintén folytatják sztrájk­jukat, msrt az igazgatóság szombaton nem elégítette ki bérköveteléseiket. Nantesban a villamosvasúti do<go. zók szombaton délelőtt 11 órától es­tig és vasárnap dclelőttligyelmeztetö ,kóóa indul. sztrájkot tartottak béremelést köve telve. Az északfranciaországi Valencia»- neí környékén mintegy 10 ezer vas- és fémmunkás folytat sztrájkot bér­emelési követelése alátámasztására- Bordeaux 1300 dokkmunkása meg­tagadta, hogy hadianyagot rakjon tel az Atlas nevű hajóra, amely Mnrok­ügyé ellenséges szervezetek K érni Go: mm, " fttlisM' Köztársaság eme Berlinbe «tárolt Bér ADN): A Csehszlovák Táv.|váJe politikai és társadalmi élet több trati Iroa:i jelentése szerint Klemen: képviselője, a Csehszlovák Köztár«a- Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság súg berlini és a Német Domokrat.kus j- Dir>^b-r,«b Köztársaság prágai dipomáciai misz­sziójának vezetője. t-jsóke és felesége, Wilhelm Piecknek t Német Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására hétfőn, már­cius 10-én a-/ éjszakai órákban hiva- ta os látogatásra a Német Demokra­A Német Demokratikus Köztársa­ság tájékoztató hivatala körii: Kle­men t Gottwald, a Csehszlovák Köz­ikus Köztársaságba utazott. ^ Cs/>h társaság elnöke és felesége, valamint ízlovók Köztársaság elnökének kísé. , , ,, , . , . .. etében van: Villam Sirokv miniszter a «ehsz.ovák kormanyku.dottség fo Inokhelyet'es, külügyminiszter és a gadására a határra utazott Georg -mány több más tagja, a csehszlo-jDerünger külügyminiszter. Í ZT LÁTTAM -JUG& amerikai hentesek nyilván úgy gon­dolják, hogy az rágyutöhe éknek fe-tétlenül szükséges jóliápiáltnafc lennie. Lucas vo'.t an.ierikai szenátor a tilosa. Jugoszláviánóak nyújtandó ..segítség" kérdésének 'megvitatása­kor kijelentette- „Az Egye,'.sült Alá" mokban egv amerikai hadosztály ellá­tása és fenntartása 176 millió dollár­ba kerül; 38 millió dollárért 32 jugV szláv hadosztályt kapunk" Késő este térnek vissza haragjaik­ba a fiatal építők csapatai,. akiket oktatás ürügyével valójában kény­szermunkára lógjak. Siralmas és ki­ábrándító látványt nyújtanak az agyonsanyargatott és meghajszolt fi­úk és lányok oszlopai. Kü önösen széleskörűen alkalmaz zá.k az ifjúság ingyenes kényszermun­káját a katonai építkezéseknél. A kényszermunka egyébként nem­csak az ifjúság, hanem Jugoszlávia egész felnőtt lakosságának is osztály­része lett. a ti tó ásták ezt a munkát képmutatóan önkéntesnek nevezik- Az „önkéntességet" azonban itt egY egészen egyszerű módszerrel érik el. A „népfront" titóista szervezet« határozatot hoz, amelynek értelmében minden tagja köteles bizonyos számé órát ingyen do.gozni az államnak. 1 Sál-bén a normát 180 órában alap* tötták meg Minthogy Jugoszláviában majdnem minden felnőtt embsrl be­vettek a „népfrontba", — függetlenül attól, akart e vagy sem. — majdnem az egész lakosságot bevonták a kény- sirerrnunkába. Azokat pedig, ak'-k meg merik tagadni a határozat vég­rehajtását, nyomban a népi demokrá­cia híveinek minősítik és átadják Rankovics Gestapo gépezetének. a a-i.andóan süi.veo. »ff* Obere, t ben és novembereben újabb áremel-1 kedések voltak ami jemn:ősen csök. kentette a munkások és tisztv;'51e;^jj amúgyis nyomorúságos jövedelmét. Az áremelkedés tovább folytatódik Az országban ugyan bevezették a közszükségleti cikkek ^szabad keres­kedelmét. de az árak olyan magasak. bogv u munkások és tisztviselők ncm képesek vásárolni. A gyengébb ruha­szövet métere 7—9000 dinár, eqv pár közepes minőségű férficipó _ 5000 dinár, a női cipő 7000. a finomabb cipő — 1-2 13.000 dinár, egy pár pamut fehérnemű 1800 dinár. Ugyan akkor a közepes szakképzettségű munkás vagv tisztvise.ö keresete nem haladja meg a havi 3—4000 dinárt. Eegrádban csak elvétve talál az amber jólö'.lözött lakosra. Ezek is ja varészt a titóista udvar kegyencei és a burzsoázia képviselői. Ami Belgrád lakosságának tömegeit illeti, kopott cipőkben viseltes ruhákban, él-szag­gatott -sapkákban járnak. A fiatért Iá. nyok a főváros utcáin durva lenvá szőttből varrt ruhákban sétá nak Az emberek eladogatják azokat a holmi íat, ame.yeket éveken át használtak is amelyekbe, hozzászoktak. Kénye-j .emre már nem is gondolnak, na. j jyobb gondot okoz a kenyér meg­szerzése. A jugoszláv városok utcáin gyak­ran lehet szakaszban, csoportosan, zagy egyenként haladó katonákat átni Kimerüli, lesoványodott em’oe- ■ek. piszkos, gyakran szakadt ruhák 3aU és yukas cipőben. Amint látha- ó. a hírhedt ..amerikiti seqítség" ncm , í.eoséges ahhoz, hogy é'elemme’ és ■ •uházattal ellássák a párat'anul fel. j iuzzasztott jugoszláv hadsereget. Az | (Novoje V rem ja, J.WKJ. 6. sz.) 1951-ben a kaímam v°lt ellátogatni Jugoszláv iába. Mélyen megrendített mindaz, amit ott láttam. És bár nem vagyok hívatásos újsághó, Angliába való visszatérésem alkalmával ' felül, kerekedett bennem az az óhaj. hogy leírjam a mai Bslgrédban szerzett be nyomásaimat. A Bélarád délke-éti részében fekvő Dediiífékerüféf — _ volt királyi ne gyed. Sűrű lombok között pompá- sabbnal pompásabb vi.-Ftk váltják egymást, a forraszok árnyas gyű. mölcSöskertekbc mennek át. festői la. gasokkal és ezüstösvizű szökőkutak kai. Me eg napokon vízzel tö tik meg a tágas medencék:t A városi közle kedés' zaja nem bontja meg a kerü­let életének finom csöndjét: lakói modern és főkép zajtalan gépkocsi­kon közlekednék. Dadtojén .lakik* most a titóista ve. zeó-ség. A buja zöldből magasra emelkedik egy fehér épület — Tito szállása Udvartartása Fehér Háznak nevezi! Dedinje '-ökoinak nvuqalmára szu ronyok vigyáznak. Majdnem minHen bokor mögül egy egy titkosrendőr mered a szembejövőre. A kerületben a titóista hadsereg válogatott egysé­gei vannak elszállásolva. Innen iga/gáttá Tito—Rankovics k'ikkje az országot, innen préselik ki' az utó só csepp .vért is a népből, [de iön Allan, amerikai követ, hogy „tanácsokat" hozzon a washingtoni 'ökolomeoitoktól. A-/ a rikító nompa amalvb n Tito klikk*»» ól. kh’önösen szembeszökő a munkásnegyedekben és falvakban i uralkodó nyomorral és éh nséagel isszehasoníítva. A nép óletszlnvona-,

Next

/
Thumbnails
Contents