Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

1952 MÁRCIUS 1 NAPLÓ H SZOVJET MINTÁRA, SZOVJET MÓDSZERREL V> Aa alt áró vöílgyébeu, Komlón, épül Európa legnagyobb bányászfürdője, csak a Szovjetunióban vannak ennél is nagyobbak. A pásfyemsleias fúrdó olyan hosszú, mini egy utca. Előtte viráágyakkal megformá».t ötágú esi 1- Sag, aztán széles lépcsőik következnek, a homlokzat előtt lámpáját magasra tartó bányász szobra áíl őrt, de nem egyedül, mert a fürdő oldalánál és feni a dombtetőn nyárfák sora silba- koG Az épület másik felén hat sínpárra futnak a bányából a kijövő vonatos, a befelé tartók sinei innen vagy száz mélerre sokasodnak. A bányászokat szállító „népes“ fe­dett perron alá fut és innét léphet nek be a fürdőbe. De ha ezt a palo­tát is egyszerűen csak „fürdőnek hívjuk, akkor a mostani fürdő nem­igen érdemli meg a nevét. Az új az év végére készül el, csak egy mérnök rajzán áll még egye őre teljesen befejezetlen, de tudnunk kell azt, hogy ennek a mérnöknek minden rajza 1947 óta megvalósul!. Ezzel sem lesz másként, ezt biztosítja egy fel­írat m és az a szeretet, mely a be­lliket oda rajzolta, abba a magasság­ba, ahol majd a fürdő három zász ó. árbóca feszül. • „Mi, a bányászfürd'ő építői ter­vünk túlteljesítésével ünnepeljük Rá kosi elvtárs hatvanadik születésnap ját“ — szól a felirat és közvetlenül alatta: „Eőre“, a 4.800 személyes bá- nyászfürdőért!“ "L éh ősi olvíérs születésnapjának ** megünnepléséért folyó verseny ben a csupa fiatalokból álló Kerner brr gár vállalta, hogy 210 százalékos átla­got ér el. Nagy szám ez, hitetlenkedve csóválták sokan a fejüket, de Kerne, rék már az első napon 216 százalék./! teljesítettek, mert a szovjet kőműve­sektől tanult Makszimenko módszer, rel dolgoztak. Most már a munkahely minden kőművese így dolgozik. Az eredmények meggyőzték őket. Hideg idők járlak itt a völgyben, nem magasodnának már a falak, ha nem alkalmazták volna a szovjet módszereket; ha nem gőzölik a zsa­luzást, nem melegítik elő a kavicsot, homokot és a vizet. így azután a vasbeton munkák zavartalanul mehet­nek. A falazásnál sgm lenne fennakadás, ha használnák a téglák előmelegíté­sének szovjet módszerét, de ezt nem alkalmazzák, arra való hivatkozással, hogy a Sztahánov.rendszerü falazás gyors tégCaigémye miatt alig győzik a szállítást és nem tudnak tartalékokat felhalmozni. Ez pedig múlhatatlanul szükséges, hiszen így a szállításban beálló bármilyen zavar leállítja a munkát is és emellett a mostani hely. zetben vallóban nem lehet előmele­gíteni a téglákat, pedig fagyott, csú­szós téglákkal nemcsak nehezebb a falazás, de rosszabb minőségű a fal is. A Kerner-bríg» d így azután nem tudta tartani a 21Ö százalékos átlagot, de azért ígérik, hogy teljesí­tik vállalásukat. Márciusi tervüket máris 14 nappal túlhaladták. Keener Henrik, a 2il éves, kicsit még gyerekképű bTigádvezető ötféle volt, hogy a vállalás teljesítéséért folytatott harcban „vessék be“ a szovjet módszert. Tudta, hogy ez ki" kerre vezet. Mielőtt az építkezésre jött, kőbá­nyában dolgozott, ott szovjet módszer szerint robbantottak és háromszor annyi kő omlott cgv-egy dörrenés után. Annak előtte pedig a kisvaszari erdőgazdaságban dolgozott. Ott csak oda kellett gurítani a rönköt a Z. T lánctalpu szovjet darú közelébe és az már emelte is, megkímélve az em­bert. Még előbb nem dolgozott, hanem otthon volt a hegyek között megbúvó, kis négyszázlakosú Ag községben. Ott harcok sem voltak, útja sem volt a falunak. Egyetlen szovjet katona, fején kozáksapkával be lovagolt a fa­luba és megkérdezte: „Nyemci nyo­ma?“ Mágocs felől jött ez a katona és most ugyanarról épül az országút. ő tizenhárom éves volt akkor és egy szovjet katonával — ez már ké­sőbb történt — lóháton elment ba­rangolni a falu körül, cseresznyét is szedtek. Most a falu határában a tszcs föídje húzódik és odabent is új iskola, új kultúrbáz van. T\e még mindig nem ér végett Kerner Henrik találkozása a szovjet példával. Olvasta az „Uj baráz­dát szánt az eke“. „Az acélt meged- zik“, „Az egy igaz ember“, „Az acél és salak“ című könyveket és most Mi!jirtyin Szabad szél című operett­jében, mint a DISZ kulltúrcsoportjá nak a tagja, ő maga is szerepet ka­pott. Kerner Henriik életét is átformálta, fejlődésének is új irányt adott a szov­jet példa, a szovjet segítség. Mondja is: — A Makszimenkio módszer né'kül nem te’jesítenénk többet 110—'120 százaléknál, de mert szovjet módszer rel dolgozunk, Így én, aki még a Dunát sem, Pestet sem láttam, úgy dolgozhatok, ahogy Moszkvában épí­tenek. A bányászfürdő építkezésénél is a munka segítője, a jó eredmények for- rása a szovjet módszer, ezzel men nek előre a 4800 személyes bányász- fürdő építésének augusztus 31. befe­jezéséért és a belső szerelések után a november 7-i átadásért: Azért, hogy 1952-ben, a Nagy Októberi Forrada­lom évfordulóján átadhassák a kom lói bányászoknak, a Sztálin Vasmű koh'it tápláló hős harcosoknak gyö­nyörű, a donyeci szémmedence für­dőinek mintájára épült, Európában páratlan fürdőépületüket. Egy Szovjetuniót járt parasztküldött átadja tapasztalatait Tavalv nyáron járt kinn a Szovjet unióban ifjú Szárkándi Sándor 13 holdas bissei dolgozó paraszt. Szár- kandi elvtárs sokat tanú t a négy,hét alatt, míg a Szovjetunió élenjáró me­zőgazdaságát tanulmányozta. Saját ssvméeel győződött meg arról, hogyan él, hogyan harcol a több termésért a szovjet kolhozparaszt. Ott látott először füves vetésforgót. Látta a hatalmas mezőgazdasági gépeket, melyek a kolhozparasztok munkáját megkönnyítik. Szárkándi elvtárs örömmé’ mondta el idehaza, hogy mit látott, mit tanult a négy hét alatt — Az őszi mélyszántással két-há rom mázsával több termést lehet el­érni. Az én íöidem nem is marad szán­tásán egy ősszel sem — mondta Szárkándi elvtárs odahaza és példá­ját követték a hissei dolgozók is. A fö'deken a kolhozokban négysz is megszántják és Szárkándi elvtárs úgy végzi munkáját, hogy legyen ide­je háromszor, négyszer szántani., így kiirtja a földből a gyomot, több ter­mést ér el. A Szovjetunióban azt is látta, hogy a kukoricát négyeztesen vetik Ezzel nem csak vetőmagot takaríta­nak meg, hanem három régy mázsá­val többet is termelnek. Az idén úgy tervezi, hogy egv hold kukoricaveté­sét négyzetesen veti. László Lajos hétholdas dolgozó pa­raszt ott volt Szárkándi elvtárs be­számolóján és hallotta, hogy a kolho­Az „Aranycsillag lovagja“ a határszélen Február 10-én je'ent meg a Dunán­túli Naplóban versenykihívásom a ,szovjet film ünnepének tiszteletére. Versenykihívásomban vállaltóm a b£- zedeki filmszínházak dekorációját, a látogatottság növelését, a tökéletes kép- és hanghatást, stb. En itt a határszélen már a ver senykihívás után közvtelenül meg­kezdtem a közönségszervezést a ta­nácselnök elvtárssal és a VB titkár­ral együtt. Filmpropagandistákat szer vei tünk, akik 10—10 házat jártak be ■ és beszéltek a dolgozóknak a szov­jet Hím jelentőségéről. A filmpropa- gandisták már az első napon 80 je­gyet adtak el. Elmúlt vasárnap délelőtt szövetke zeti közgyűlés volt. A közgyűlésre jövő .dolgozókat a magyar-szovjet barátság jelmondatai, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak képei fogadták. A feliratok között néhány a szovjet film ünnepére is fe hívta a dolgozók fi­gyelmét, A hangoshíradó hangszóró­ját a korareggel! órákban bekapcsol tam, a határőrzenekac pedig a leg­szebb gzovjet dalokat, indulókat ját­szotta. — Estére telt ház lesz! — mondta Tárnoki Imre VB-titkár. — Máskor is így kell agitálni! 1 Az úttörők délután műsort adtak. szavalatok szovjet fi'mről szóltak. A műsor után levetítettem az iskolá­soknak az Aranycsillag lovagja című filmet. A gyönyörű film nagyon tet­szett a fiataloknak. El is mesélték otthon, hogy milyen szép filmet lát­tak. Este hatra aztán le’nőttekke! telt meg a nézőtér. Az ünnepélyes meg­nyitó után leforgattuk a filmet és ulá na a nézőkkel együtt megbeszéltük, mire tanítanak bennünket a' szovjet filmek mire tanít bennünket a7 Aranycsillag lovagja. Ezután még nagyobb erővel, foko­zott. felvilágosító munkával biztosít­juk, hogy mindig telt házunk legyen, ígérem, hogy a többi községben is így szervezem meg a szovjet film ün, népét, hogy Sárokon, Illocskán* és Lapáncsán, a fasiszta Tito Jugoszlá viájának közvetlen közelében még keményebb békeharcra lelkesítjük a dolgozókat. Kovács Béla körzeti mozigépész, Bezedek. zokban, gondosan kitisztított vető­magot vetnek el. Ezért elhatározta, hogy az idén minden vetőmagját ki- szelektoroztatja és szépen megmun­kált földbe kora tavasszal veti. Az őszi mélyszántást pedig leboronálja, hogv a nedvessék minél tovább meg­maradjon a talajban. Ifjú Kelemen János is sokszor be­szélget Szárkándi elv társsal. Az ő figyelmét a védőerdősávok ragadták meg. Tavaly a terményeit az északi szél erősen érte és így kár esett ben­nük. Most elhatározta hogy gyapot­földjének északi oldalán védősávnak napraforgót vet, így az északi szél nem fogja érni, átlagtermése nagyobb lesz. így hasznosítják munkájukban a szovjet tapasztalatokat a bissei dol­gozó parasztok. Ezért ünnepelik lelkesen a magyarszovjet barátsági hónapot. 17-én a kultúrteremben száznál több dolgozó paraszt gyűlt össze, hogy meghallgassa az ünnepi beszédet, amit Reisz József elvtárs, a helyi MSZT- tiikára mondott. Reisz elvtárs beszélt a szovjet nép nagyszerű termésered­ményeiről, a kolhozparasztság bol­dog. gondtalan, életéről. E felé a bol­dog, szép élet felé haladnak a bissei dolgozó parasztok is a szovjet példa nyomán, a szovjet nép segítségévet így készülnek a ünneplésére MSZT-hónop további a selíyei járóban Pécs és Baranya dolgozói tiltakoznak a görög kormány újabb gálád merénylete ellen ,,A békészerető magyar népből mélységes felháborodást váltott ki az a hír, hogy a görög vérbíróság Nikosz Beloiannisznak és társainak, a. béke legbátiabb görög harcosainak elpusztítására készül.“ — A Magyar Orszá­gos Béketanácsnak a görög kormányhoz küldött távirata az egész magyar dolgozó nép véleményét tükrözte. A pecsvidéki bányák dolgozói, Komló, az új, szocialista város építői a baranyai üzemek munkásai, értelmlsé günk, ál'ami gazdasági dolgozók, txz:s-tagok egyaránt nagy felháborodás, sál fogadták a hírt, hogy a görög rnonarcho-jasiszta kormány az impe riahsták parancsára Beloiannisz elvtjrs és huszonnyolc társának el puszii, lására készül. A pécsi üzemekből, bányákból számos táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak, de sok levelet és táviratot kapott <j megyei és városi békeiroda is, ame yekben a dolgozók százai és ezrei tiltakoznak a fasiszták újabb merénylete ellen. „Mi, a Komló—mázai erőmű dol­gozói tiltakozunk a görög kommunis ták bebörtönzése ellen és követeljük, hogy a Világ Béke tanács hasson oda, hogv a világ békeszerelö népeinek jogos követelését teljesítsék! Ment­sék fe; a görög hazafiakat! Követel­jük azonnali szabadonbocsátásukat!" — ezt írták táviratukban a Komló mázai erőmű dolgozók * Jakovicska Gyula vájár, Széchenyi, aknáról a következőket mondta. ami kor meghallotta a görög monarcho- fasisztá.k újabb merényletének hírét: — Nekem nagyon sokat kellett szen­vednem a multiján a szabadságomért Ezért nagyon becsülöm azokat a gö­rög hazafiakat, akik áldozatot nem ismerve, harcolnak nemcsak a görög hauem az egész vi'ág dolgozóinak szabadságáért. Mi. bányászok, a leg erélyesebben tiltakozunk a7 ellen, hogy a görög hazafiakat kivégezzék! * 28-án délután az újhegyi erőműnél röpgyűlést tartottak a do’gozók, ame. [yen Duga Istvánné elvtársnö is fel­szólalt. A pécsújhegyi MNDSZ asszo­nyok vé’eményét tolmácsolta: „Pécsújhegy MNDSZ asszonyai mély felháborodással szereztek tudo­mást. Beloiannisz elvtárs és 28 társa halálos ítéletéről! Egységesen köve­teljük a görög kormánytól, hogy ebe­ket a néphez hű görög hazafiakat ha ladéktalanul helyezzék szabadlábra!4’ * A Mezőgazdasági Szerárugyárban, a röpgyűlésen Loch Komád sztaháno- vista is felszólalt. Elmondta, hogy az elítélt görög hazafiak nemcsak saját népük szabadságáért, hanem a mi bé­kénkért is harcoltak, ezért érte őket a fasiszta görög kormány támadása. — Nekünk most többterme’.éssel keli megmutatni, hogy együttérzőnk ve­lük és többtermelésünkkel is tiltako zunk kivégzésük ellen! — Benkő Jó- zsefné sajtolónő kétgyermekes édes­anya hasonlóképpen nyilatkozott. — Átlag 110—115 százalékra teljesíti a tervét és elhatározta, hogy ezentúl még fegyelmezettebben fog dolgozni, ezzel fejezi kj együttérzését Beloian­nisz elvtárs és társai iránt. * A szentlászlói gépállomás dolgozói és a Pécsi Pedagógiai Főiskola 600 hallgatója távirata ez: „Mi, a szentlászlói gépállomás dol­gozói követeljük, hogy a görög kor­mány azonnal engedje szabadon Be­loiannisz elvtársat és 28 társát, aki­ket a görög kormány az USA nyo­mására perbefogott és halálraítélt. A gépállomás 74 dolgozója.’4 . A Pedagógiai Főiskola hallgatói így írtak: „Figyelemmel kísértük Beloiannisz elv társ és társai perének tárgyalását. Felháborodást keltettek bennünk azok a hazug vádak, amelyeket ellenük emeltek. Meg vagyunk győződve ár­tó. hogy a felhozott alaptalan vádak csupán a görög nép szabadságáért küzdő kommunisták megsemmisítését célozzák De meg vagyunk győződve arról is, hogy a világ munkásosztá lyár.ak nyomása alatt mindezek meg­semmisülnek. Mi az internacionaliz­mus szellemében szolidaritást, válás­iunk a görög hazafiakkal és erélves tiltakozásunkat fejezzük ki az éle­tükre törő fasiszta fenevadakka1 szemben. Követeljük Beloiannisz elv­társ és társainak szabadonbocsitá- sát!“ n * Papp József DISZ-fiata nak, aki a pécsbányateiepi Kotoucs DISZ bri­gádban vájárként dolgozik, az a vé­leménye, hogy a görög hazafiak el­ítélése az imperialisták nyomására történik. Elhatározta, hogy erre a gaziettre többtermeléssei válaszói. Dárdai József lőmester hasonlóikép­pen nyilatkozott és* elhatározta, hpgY ezután még jobban szervezi meg a munkák * Kroumann Lajos, a Sopiana Gép­gyár sztahánovistája a napokban tel­jesítette Rákosi elvtárs szü etésnapjá. ra tett vállalását: befejezte 1953 szop. tembei 1-i tervét. Kroumann elvtára ezt mondta, mikor meghallotta a gö rög hazafiak elleni gálád merénylet hírét: — Rákosi elvtárs a Horthy-rezsim. ben ugyanilyen harcot fo'ytatott. mint most a görög hazafiak Beloian­nisz vezetésével. Ö ellene is a leg- galádabh támadásokat szőtték, hogy megakadályozzák a nép érdekében végzett munkáját. Ahogy akkor a világ dolgozói felemelték szavukat a mi Rákosi elvtársunkért úgv tiltako­zunk mi a görög, hazafiak legyilkolá- sa ellen és harcolunk értük a terme­lés vonalán. Kroumann elvtárs szavai és a So­piana Gépgyár többi dolgozójának az Országos Béketanács címére kül­dött táviratba-j jutott kifejezésre: ..A pécsi Sopiana Gépgyár dolgozói mély felháborodással értesüllek Be­loiannisz és társa; halálos ítéletéről. A dolgozók a legerélyesebben tilta­koznak a monarcho fasiszta görög kormány gálád cselekedete elten, ké­rik az országos béketanácsot, hogy az aljas Ítélet ellen a legerélyesebben tiltakozzék.“ z Papp Józsefek, Loch Konrádok, Ja­kovicska Gyulák nagyon sokan van­nak Baranyában és ahányan vannak, annyian emelik fel tiltakozó szavukat. A megyei békeirodához többek között táviratot küldtek Bános, Baksa, Ma- gyarhertelend, Godisa Szágy, Kishaj, más, Sásd, Nagydobsza, Meződ. Ba- rátur, Ujpetre, Kisbeszterce, Bodolya. bér, Oroszló, Felsőegerszeg Nagy- mányok, Szatina, Kiskassa, Pécsdeva- cser, Peterd. Komló, Pereked, Kémes. Kovácsszénája Karácodfa, Raranya- jenő, Somogyhárságy, Ivánbattyán, Villány, Sárok, Bezedek, Ivándárda Hl ócska, Lippó, Vókány, Lapáncsa, Szigetvár, Máza, Szentegát, Szent- mártonpuszta, Gyárváros, Mágocs, Gödre, Kaposszekcső, Mecseki áko-s, Merenye, Pécsi Állami Áruház, Kom­ló MSZT4, bányászfürdő építkezés, szénosztályozó, szigetvári EMÉRT, Pécs Anatómia, Gyermekklinika Komló Szerelőipari, Mélyfúró dolgo­zói és a pécsi MDP isko-la kollektí­vája. Sellyéi járási tudósílónktól'. „Nagy lelkesedéssel indult be I Felsöszentmártonban délszláv tán- já-1 cokkaj és tamburazenével készülnek rásunkban az MSZT hónap. Dolgozó-' a fiatalok, hogy a barátsági hóna ink felismerik most már falun is, pót még szebbé és felejthetetlenebbé hogy a szovjet néppel a hatalmas tegyék. Felajánlásokat tettek, hogy Szovjetunióval barátságban lenni nagy Rákosi elvtárs szuetésnapjára a köz- megtiszteltetést jelent számunkra. ség minden dolgozóját beszervezik a A sellyei járás dolgozói új MSZT Magyar-Szovjet Társaságba. Ezzel szervezeteket alakítanak. Például Felsőszentmárton dolgozói megmutat- j vklaiatun 35 taggal, Drávátokon 30 ják azt, hogy Jugoszlávia közvetlen ‘aggal alakult új szervezet. Nagycsány szomszédságában nincs termékeny községben hetventagú az MSZT. Ezek talaj a Tito ügynökök és más ellen- a községek vállalták, hogy március. séges elemek számára, kilencedikéig az egész község dolqo-j c „ . , .... „. ,, zóit bevonták a szervezetbe I SeI1Yen a legutóbbi fi meloadason Tő rminUi -- .... , Kína felszabadulása című film került rüLS x/ U|]áS2erT?zelt műsorra. Zsúfolásig megtelt a terein. omsr Na9Y érdeklődéssel kísérték a sellyei fl dunaszenlgycrgyj MNDSZ-asszonyo’* kezdeményezés? a ‘ orosz nyelvtanfolyamot 20—25 hall­gatóval és o;vasókört szerveztek. Drávátokon Lőrinc István dolgozó parasztfiatal vállalta, hogy a község fiataljait bevonja a szervezetbe és o vsókört szervez Az olvasókörben a szovjet irodalom legszebb műveit fogják megvitatni. dolgozók a kinai nép fe’szabadító harcát. Ezután a Szovjetunió 16 köz­társasága című kiállítást láthatták a dolgozók. A sellyei járás községei­ben napról-napra erősödnek az MSZT szervezetek. Illés Gábor Néhány héttel ezelőtt a dunaszent- györgyi MNDSZ-asszonyok vállalták, hogy egész évi tojásbeadási kötele­zettségüket március első felében 50 százalékra teljesítik. Azóta napról- napra sokan csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Február 20-ig 22 ezer tojást, 702 kiló baromfit vittek a begyüj főhelyre a községben. A dunaszenlgyörgyi MNDS7.-asszo. nyok kezdeményezéséhez csatlakoztak a taddi, gerjeni asszonyok is. A dunaszentgyörgvi asszonyok el. határozták, hogy gyűlésen beszé ik meg, hogy mit kell tenniök az egészévi tojás és baromfibeadás jó teljesítése érdekében. ^ gyűlést gondos munká­val készítették elő: meglátogatták az egyes családokat, felszólaltak a kis- gyű ésekeo, mindenütt ismertették a tervezett gvülés célját. Február 20-dii este tartották meg a gyűlést a dunaszenlgyörgyi asszo­nyok. Botár Béláné ismertette a ba­rorrifibnevelés hasznosságát- helyes módszereit. Az előadás után sokhoz- zászólás hangzott el, az asszonyok ei mondották tapasztalataikat a barom­fitenyésztésről. Sokan tettek válla.ást is. Kutai Ferenc tszcs-asszony arról számolt be, hogy ebben az évben va lamennyi tsZcs-tag egy kotlóalja Csir­kévé/ többet keltet a háztáji gazda­ságokban. mint tavaly. Az időn meg- teremtiic a szövetkezet közös barom- fifarmját. Simon Lászlóné középpa- rasztasszony bejelentette, hogy a műit évi hat he yett az idén 16 tynkot ül­tet. Hasonló vállalásokat tettek a többi dolgozó parasztasszon vök is. Több felszólaló elmondotta, hog-y a baromfiállomány növelésével nem­csak könnyebben teljesítik a beadási köteezettséget, hanem többet ért éke­síthetnek a szabadpiacon js. (Megjelent a Szabad Néo teb ruér 26-i számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents