Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-05 / 54. szám
1952 MÁRCIUS 5 WR P I, Ó H „Ezt a pert a becsüiefes dolgozók kezdeményezték.. PÁR! ÉS PAR7ÉPI1ÉS ♦ Erre tanít minket Rákosi elvtárs élete A villánykövesdi kultúrterem lassan v benépesedik. Egymás után érkeznek ^az alapfokú politikai iskola hallgatói. Mindannyian eljöttek, hogy meghallgassák az ünnepi előadást, amelyre nagy örömmel és szeretettel készültek. Rákosi elvtárs, a mi szeretett vezérünk hatvan évének tanulságai megelevenednek a iisl'- gatóság előtt. Közelebb hajolnak, hogy még jobban hallják, hogy még az eddiginél is jobban a szívükbe zárják azt az embert, aki a Horthy- rendszer vérbírósága előtt védie adói. gőzök érdekeit, védte a kommunistákat. Az ünnepi előadás után néltány piü lanatig nem mozdult senki. Némán hallgattak,.. Rákosi elvtárs a vérbíróság előtt mondta, hogy a nagybirlo- kokat a kommunisták fogják felosz. tani — és fel is osztották. Gondolatokba mélyedve emlékeztek vissza arra, amit az előadó mondott. Aztán az új életre gondoltak, arra, hogy ma is itt van Rákosi elvtárs közöttünk, aki győzelemről győzelemre viszi népünk nagy ügyét. „Sokat szenvedett értünk Rákosi elvtárs. Nem is tudom — és kereste a szavakat — hogyan tudnánk méltóan kifejezni a mi igazi szeretetün- fcet. fin úgy gondolom elvtársak,jiogv a munkánk jobb elvégzésével tudjuk hálánkat kifejezni. ígérem, hogy ez. után még jobb munkát fogok vég esni.“ — mondotta az Alkotmány tszcs dolgozója, Heréb József. Czente Gyula elvtárs, a politikai iskola vezetője arról is beszélt, hogy az egész ország dolgozóinak megváltozott az élete. Nincs olyan ember az országban, aki nem érezné Rákosi eiv- társ gondoskodását. Török Imre egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is erre gondolt: „Én azzal mondok köszönetét Rákosi elvtársnak, hogy időben elvégzem a tavaszi munkát. Megkezdem a zab és az árpa vetését, hogy ezzel is biztosítsam a magasabb termést. Az első negyedévi tojás- és baromfiho- adásomat pedig 200 százalékra teljesítem. Mindezt azért teszem, mert szeretem Rákosi elvtársat.'' „Sokat szenvedett a mi szeretett Rákosi elvtársunk — mondotta Kőszegi Jánosné elvíársnő — példát ve. hetünk tőle, aki soha nem tántorodott meg, mindvégig kitartott a börtönben. Legyünk mi is harcosok, odaadók, tanuljunk Rákosi elvtáTstóil. Sseressiik úgy basánkat, népünket, ahogy Rákosi elvtárs szereti. Szeretetem jelét azzal fejezem ki, hogy családunk nevében felajánlom azt, hogy 500 százalékra teljesítem a tojásbeadásunkat. így mondunk köszönetét Rákosi elvlársnak, aki értünk is sokat szenvedett.“ Méri Sándor elvtárs, az Alkotmány tszcs pártlitkára ezután ismertette Rá. Jíosi elvtárs harcait, beszélt arról, hogy Rákosi elvtárs 16 éven kérész tiil harcolt a fegyházban a kommunisták győzelméért. Elmondotta még. hogy a tszcs dolgozói felaján lották Rákosi eivtárs születésnapjának tiszteletére, hogy hat hold tavaszi árpát elvetnek, ezenkívül megkezdik a zab vetését is. A tszcs melegágyaiba pedig elvetik a magvakat. hogy minél előbb kiültethessék a palántákat. A munkafegyelmet megszilárdítják a csoportÉan, hogy a megye dolgozói is példát vehessenek tőlük. Azután még arról beszélt, hogy nem elég felajánlást tenni, azt teljesíteni is kell. Ebben is példát vehetünk Rákosi elvtárstól, akinek mindep ígérete vallóra válik, méghozzá határidő előli. Horváth Pál .elvtárs megemlékezett a felszabadulásunk dicső napjairól. ,,Nem tudjuk soha megköszönni art a hatalmas nagy' szeretetet, amelyben a szovjet nép részesített minket. Ne. künk jól kell dolgozni, nem lehet és nem is szabad meghálálnunk a ne hézségek elől. Tanuljunk harciasságot a mi szeretett vezérünktől, Rákosi elvtárstól. Tanuljuk meg forrón sseretni a Szovjetuniót, akinek fiai életüket áldozták fel szabadságunkért.“ Schneider Vilmos, a tszcs könyvelője ismertette a tavaszi munkára való felkészülést. „Az idén már nem esünk abba a hibába, mint tavaly, amikor keveset törődtünk az állatállomány fejlesztésével. Az idén azt akarjuk, hogy saját magunkat és népgazdaságunkat is segítsük azzal, hogy nagyobb gondot fordítunk az állattenyésztésre. A földejtet tisztított, csávázott vetőmaggal .vetjük he Rákosi eivtárs születésnapjának tiszteletére, ahogy azt megígértük. Még sokan szóllak hozzá az ünnepi előadás anyagához. Újabb és újabb felajánlások hangzottak el a dolgozók és a DISZ fiatalok részéről. A hallgatók sokat tanultak Rákosi elvtárs har. cos életéből, új erőt merítettek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyó harchoz. Tíz nótárius bumlizó ügyét tárgyalták pénteken a megyei bíróságon. 10— 18 és 26 mulasztott műszakok beis mérésé hagyja el a vádlottak ajkát. Többségükben kubikosok, szegény napszámos emberek gyermekei, de akad köztük többszöri fegvverrejte gető, volt horthysta katonatiszt is. — Ezt a pert becsületes dolgozók kezdeményezték — mondja az ügyész — A komlói bányászok követelték, hogy állítsák bíróság elé ezeket az embereket. Megpróbálni- először az egyéni és a kollektív nevelőmunkát. Nem használt nekik a szép szó. Fegyelmi és pénzbüntetések jöttek már ezután, sőt néhányat még el is bocsátottak. Ezek azonban még ebből sem tanultak, így hát most idekerültek. — Bozőki András a nevem, —mondja az egyik bumlizó — napszámos volt az apám. 1951 augusztus 27-én kerültem Komlóra. 21 műszakot mulasztottam novembertől februárig, de többé nem fog ez előfordulni. — Beismerem bűnösségemet — mondja Nagy László. — 16 napot mulasztottam novemberben, decemberben és januárban. Máskor már nem csinálom meg ezt — mondja bűnbánóan. Hegedűs János, Szentmiklósi László és a többiek is így beszélnek. Utólag bánják, amit tettek, miután 45 ezer tonna szénnel kevesebbet termett miattuk a komlói bánya. 200 ezer dolgozó egyévi áramsziikségletét lopták így el, ami Pécs lakosságának három évig volna elég. Bumlizásuk a többi dolgozókra is borzasztóan hatott, csökkentette munkakedvük-d, ami károsan, hatott vissza a termelésre. De a saját masaknak okozott kár is ijesztő. Komlón egy műszak általában 50 forint. De jelentett a műszakmulasztás egy napra egy fizetett nap szabadság, levonást is, ez újra 50 forint. Komló kiemelt hely, mert Sztálinvárosnak szállít, azért tíz százalékkal többet kapnak a komiói bányászok. Ez újabb tíz forint veszteség a borul írókul*. Hozzájön még a mulasztás miatt nem folyósított többi szociális segélyekből eredő hátrány, összeadva: több, mint 110 forintjukba került a bum'izás. De ez még mindig csak az anyagi oldala. Erkölcsileg nézve ezek a nótárius bumlizők eldobták becsületüket, kihívták a dolgozók közmegvetését Most is feknorájlik a közönség a tárgyaláson, amikor g bumüzás óriási kárát meghallják. — Bumlizásuk indító oka. a legtöbbször nem ellenséges tevékenységből, hanem a tudatlanságból ered —* folytatja az ügyész. — De igen sok. nál feltételezhető az ellenség befolyása, sőt akad olyan is, akinél nyugodtan feltételezhető az ellenségeskedés. Plávics József többszörös fegyver- rejtegetö áll most a bíróság elé. Régi hortby.tiszt. Majd, hogy haptákba nem vágja magát, amikor kérdezik. Feleletei „értelmesek“, egy gazember agyafúrtságát mutatják. Igen szoígá. latkész most, míg a bányában állaú- dóan lázitott, luimlizókat akart sorozni a becsületes dolgozók tagjaiból is. ítélkezik a bíróság: — A Magyar Népköztársaság névé ben ... Bozóki Andrást hathónapi ja vító.nevelő munkára, Kovács Mihályt 10 hónapi javító-nevelő munkára és 25-25 százalékos bérlevonásra ítélik. Hasonló ítéleteket kaptak a többiek is. A javító-nevelő munka idejét a régi munkahelyen kell tetölteniök. Okuljanak ebből a bumlizók és éljenek a lehetőségekkel. Dolgozhatnak rendesen, hát dolgozzanak és ne bum lizzanak tovább, mert a további bum. lizás már börtönbüntetést von maga után. Plávics fellebbez. Nem tetszik neki az öthónapos börtön. Nem tetszik neki az, hogy népünk különbséget tud tenni a tudatlan megtévesztettek és » tudatos gazemberek között. Leveleink nyomában: Miért eszitek sütetlen, gusztustalan kenyeret a vajszlói dolgozók? „Kötelességemnek tartom megírni azt a tarthatatlan helyzetet, ami itt Vajszlón, a kenyérrel kapcsolatban már elég hosszú ideje húzódik. A vajszlói péküzletben dolgozó Horváth János „pékmester" a szövetke. zet által kapott félfehér búzaliszté.*, -rozsliszttel kicserélte ős a község lakossága számára a rozslisztből sütött kenyeret és adta el a dolgozóknak. Ettől fekete a kenyér, azonkívül ragadós és sütetlen. Horváth János állandóan a kocsmát bújja és sűrűn üritgeti a borospoharakat“ — irta le. veiében egy vajszlói dö’gozói * ' Búzaliszt helyett rozslisztből sütött kenyeret A levél nyomában kimentünk Vajszlóra. Vizsgálatunk során meg. állapítottuk, hogy a levélben felve tett hibák teljes egészében megfelel nek a valóságnak. Horváth János hanyag munkájára felfigyelt a párt- szervezet vezetősége is, mert a dolgozók panasza mindennapos volt. amikor Horváth Jánost részegen, dü. ledezve látták betérni a pékhelyiségbe. E őfordult, hogy kukacot és egérpiszkot találtak a kenyérben. Mit is várhattak volna Horváthtól, aki este beült a kocsmába és addig ivott, amíg össze nem esett. Ezekután már senki sem tételezi fel Horváthról, hogy a Lisztet megszitálja. A rokonok összetartanak Ravadics Ferenc a vajszlói tanács elnöke, látta mindezt, de Horváth rokona és azért semmit sem tett annak érdekéber. hogy a dolgozok jobb kenyérhez jussanak. A „jó rokonok“ egyetértésben dolgoznak és visszautasítják a dolgozók bírálatát, amit a hibák elkövetőinek szemébe mondanak. Ezt a tarthatatlan helyzetet, ml előbb ^ meg keli szüntetni Vajszlón. Az illetékesek gondoskodjanak arról, hogv Horváth Jánost a péküzlet. böl a legrövidebb időn belül eltávo. lítsák és nézzenek utána, hogy a só- gor-koma,barálság milyen károkat okoz a vajszló; dolgozóknak. Szabó Ilona Vessünk körűn! Egy értekezleten el is határozta a szövetkezet vezetősége, hogy Horváth Jánost eltávolítják állásából. De ezt a határozatot úgy látszik csak a doL gozók megnyugtatására hozták, mert Horváth János még a mai napig 1« ott dolgozik. Józsa Ferenc, Horváth sógora, a fö'dművesszövetkezetben dolgozik. Az egyik szövetkezeti érte. kezlet.en több dolgozó szóvátette a „kenyérkérdést“, mire Józsa Ferenc „ledorongolta“ őket és magasztalta a sógorát. Széles Józsefné elv társnő is erősen bírálta Ho-rváthot. Másnap, amikor a pékkel találkozott, az azt vágta a szeme közé: — Hát szerencséje Szélesné, hogy a gyűlésen nem voltam ott, úgy meg rúgtam volna, hogv az orrával túrja a földet! A község dolgozói undorodtak, Megyénkben a korai vetés mindig sikerrel járt és kedvezően hatott ki a terméseredményekre. Ha korán ke rült a földbe a mag- jobban fejlő, előtt a hosszabb tenyészidő alatt, jobban felhasználta a talaj nedvességét, így a későbbi szárazabb hónapokra mar jóval erősebb lett a növény, ezenkívül korábban is ért be. A szovjet tapasztalatok is azt mutat, ják, hogy a korai vetés nagyobb termést ad. De ehhez szükséges, hogy megfelelően előkészítsük a talajt. —■ Amint megvan a simítózás, azonnal kezdjünk a vetéshez. Legkorábban vethetők a mák, a rostlen, tavaszi búza és borsó. Nagyon fontos, hogy vetés előtt elvégezzük a tavaszi talajmunkát: boro. ná ást, tárcsázást, kuliiválorozást. — Ezeknek a talajművelő eszközöknek használata lehetővé teszi a gyomirtást és a talaj nedvességének meg. őrzését. Azokat a földeket azonban, ahol elvégeztük - ősszel a mélyszántást, tavasszal ne . szántsuk, mert nagy vízveszteséget idézünk elő és kedvezőtlen lesz a talajszcrkezet is. Azokon a területeken, ahol nem végeztek őszi szántást például szikes talajon és árterületeken, ott azonnal kezdjünk hozzá a szántás elvég zéséhez. Korán csak akkor tudunk vetni, ha a tavaszi talajmunkákat időben elvégezzük. begyűjtéssel köszönjük meg, amit az ötéves tervben kapunk * . Danuiekcső-tzigeli MNDSZ ■*» szervezetben az elmúlt hónapban legtöbbet arról beszélgettek az asszonyok, hogy hálálják meg Rákosi elvtársnak a dolgozó nép iránti gondoskodását, A 'legutóbbi taggyű'ésen harmincegy dolgozó parasztasszony jött össze. Ezen a taggyűlésen határozták el, bogy Rákosi elvtárs iránti Sieretetüket úgy fejezik ki, hogy nem. csak a negyedévi tojás-, baromfi- éa élőállatbeadásukat teljesítik március 9-re, hanem félévi kötelezettségüknek is eleget tesznek. A lelkes vállalásokat tett követte. Sniit Józseiné ügyvezető már 22.én teljesítette félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. Példáját követte mind a 110 MNDSZ asszony. — Mi nagyon sokat köszönhetünk Rákosi elvtársnak — mondja Smit elvtársnö, — a múltban cselédek voltunk a nagybirtokosoknál és a kuiá. kókná'!, sokszor még a kenyerünk sem volt meg. A felszabadulás óta sokat változott az életünk. Józsi fiam Mohámon gimnáziumba jár. Nem is gon. dolhattunk fiatalkorunkban arra, hogy tanulhassunk, örültünk, ha dől gozni mehettünk, hogy éhen ne haljunk. A z MNDSZ asszonyok példáját követik a többiek is. A szigeti dolgozó parasztok első negyedévi baromfibeadásukat 150 százalékra, to jásbeadásukat azonban csak 98 száza •ókra teljesítették. Március 9 re a to- jásheadásukat is 110 százalékra teljesítik. Tavaly is elsők között- tettünk eleget beszolgáltatásunknak, — mond. ta Király lmrénó 17 holdas dolgozó parasztasszony. — Én, miül tanácstag élenjárok az idén is a beadásban, megmutatom a dolgozóknak, hogy bizalmukat jó munkámmal ki érdemiéin. No meg nagyon szeretnők, ha minél előbb nálunk is lámpa helyett villany világítana. Tudom, ha bcadásonnt időben és pontosan teljesítem, nálunk is hamarosan ki fog gyulladni a villany. TAunaszekcsö-sz gél az ötéves ^ tervben nagyot fejlődött. Már eddig is kaptunk egy új nagy tejbe gyűjtő helyiséget, a kis szövetkezeti boltot modern nagy üzletté alakítják át, ahol olyan 'cikket is tudnak majd vásárolni a dolgozó parasztok, amit ezelőtt csak a városban vehettek meg. Uj tanácsházat, új iskolát és korszerűen berendezett orvosi rendelőt is építünk a nyáron. Önálló tanácsa is lesz Dunuszekcső-szigetuek. Gvimesi Pál elvtárs, a szigeti ta nácskirendeltség vezetője adjon még több segítséget a begyűjtési munkákban nz MNDSZ.nek, hogv az 1952-os begyűjtési tervüket határidő előtt 100 százalékon felül tudják teljesíteni. A szigeten sok kiváló dolgozó van, akik eddig ís élenjártak az állam iránti kötelezettségük. teljesítésében. Ezeket példaként állítsák a do.gozo parasztság elé és használják fel agitációs munkájukban lovábra is, amit eddig kaptak és ezután kapnak a dolgozó nép államától. A tavaszi munkákra készülnek a gilvánfai dolgozó parasztok Ha végigmegyünk Güvánfan é* benézünk bármelyik doLgozó paraszt udvarába, mindenütt él-esrefent, laposvassal felszerelt ekéket, jól meg olajozott és bekent taligákat, alaposan megjavított kocsikat, lószerszámokat találunk menetre, munkára készen. A tszcs-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok nagy harcba indulnak. Az idő megemberelte magát, így mint a jól megszervezett hadsereg vonulnak ki a munka harcterére, hogy a fejlett agrotechnika' felhasználásával kivívják "a győzelmet, a több termést. Már készen ALI a kiszelektált vetőmag zsákokba merve, hogy a csoporttagok és egyénileg dolgozó parasztok belevessék a földbe minél előbb, ami egyik fő biztosítéka a jó termésnek. Községünk dolgozó parasztjai versenyben vannak. Ráko si eivtárs születésnapjára felajánlót, tűk, hogy a tavaszi munkák jó elvég, zésével biztosítjuk a több termést. Minden dolgozó paraszt azt akarja megmutatni, hogy melyik teljesíti legjobban az adott szót, ki állja meg legjobban a sarat. Nem egy do-lgozó paraszttól hallottam már: — 'nagyon szégyenné, ha nem érnénk el mindenféle terményből magasabb átlagtermést, mint tavaly, Akkor, amikor sokkal nagyobb lehetőségeink várniuk. Az egyénileg dolgozó parasztok is alaposan felkészültek a tavasa szán. tás simítózás, tárcsázás, kulíiváto- rozás és vetési munkákra. A szovjet eivtérsak tapasztalatai, nak felhasználásával kikényszerltjük a földből a több termést. De az egymáson való Segítés sem hiányzik. Szívesen elbeszélgetnek a csoportbeliek és az egyénileg dolgozó parasztok egymással. Elmondják egymásnak terveiket, elgondolásaikat, jó taraácso. kát adnak ! egymásnak. Sőt kölcsöne, sen kisegítik egymást akár fogattal, akár más munkaerővel úgy, hogv községünk nem marad szégyenben. Teljesítjük adott szavunkat és Ráko. si elvtárs 'születésnapjára nem marad egy négyszögölnyi tavasziárpa és zabra kijelölt föld sem vetetlenül. Nagy Vince levelező, Gilvánfa. A szovjet tapasztalatok felhasználásával a magasabb terméseredményekért Tavaly nyáron járt- kint a Szovjetunióban ifjú Szárkándi Sándor, 13 holdas bissei dolgozó paraszt. Szár. kándi elvtárs sokat tanult a négy bét alatt, mtg a Szovjetunió élenjá. ró mezőgazdaságát tanulmányozta. Saját szemével győződött meg irrró hogyan él, hogyan harcol a több tér. mésért a szovjet kolhozparaszt. Ott látott először füves vetésforgót. — Látta a hatalmas mezőgazdasági gépeket, melyek a koihozpara-ztok munkáját könnyítik meg. Szárkándi elv- tára örömmel mondta el idehaza, hogy mit látott, mit tanult a négy hét alatt. „Az őszi mélyszántással kék három mázsával több termést lehet elérni." — Az én földem new is marad szántatlan egy ősszel sem — mondta Szárkándi eivtárs odahaza és példa, ját követték a bissei dolgozók. A földeket a kolhozokban négyszer is megszúntják és Szárkándi eivtárs is úgy végzi munkáját hogy neki is legyen ideje háromszor, négyszer szántani, mert-kiirtja a földből a gvo. mól. több termést ér el. A Szovjetunióban látta, hogy a kukoricát négyzetesen vetik és milyen előnyös, mert czzsl nemcsak vetőmagot takarítanak meg, hanem, húrom négy mázsával többet is termeinek. Az idén úgy tér. vezi, hogy egy hold kukoricát négy. zetesen vet László Lajos héthoWas dolgozó pa. raszt Szárkándi elv társtól hallotta, hogy c kolhozokban gondosan kitisztított' vetőmagot vetnek el. Ezért elhatározta. hogy az idén ki fogja minden vetőmagját szelcktoroztatm és, szépen megmunkált földbe kora tavasszal veti el. Az őszi mélyszántást pedig mind loboronálja hogy a ned. vesség minél tovább megmaradjon a talajban. Ifjú -Keiemen János is sokszor be. szélget Szárkándi elvtárssal. Az 6 H gyeimét a védőerdösávok ragadták meg. Tavaly a terményeit az északi szél erősen érte és így kár esett azokban. Most elhatározta, hogy gya_ potföldjének északi oldalán védősáv, nak napraforgót vet, így az északi' szél nem fogja érni é® az átlagtermés nagyobb lesz. így hasznosítják munkájukba-n. a ■szovjet tapasztalatokat a bissei dói. gozó parasztok. Ezért gyűltek össze a kultúrteremben a dolgozó parasztok, hogy együtt ünnepeljék a Szovjetuniót, amely szívesen bocsátja rendelkezésére parasztságunk óien_ járó mezőgazdaságának gazdag tapasztalatait.
