Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-05 / 54. szám

DTIXIÁMTTIM Vnio PROLETÁRJAI------------------------------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN 4 vietnami néphadsereg nagyméretű hadműveleteket ín dított Ésrak.Vietnamban 12. o.) — Siralmas a jugoszláv dolgozók egészségügyi helyzete (2. o.) — Találkozás Le­ntil elvtárssai (2. o.) — Erre tanít minket Rákost elvtárs élete (3. o.) — Miért esznek siitetlen. gusztustalan kenye­ret a vajszlöi doigorók? (3. o.) — „Ezt a pert a becsületes dolgozók kezdeményezték ..(3. o.) — Szép életük van a mezőgazdasági technikumban tanuló fiataloknak (4. o.) V.___________________________________________________) AI M DP BARANYAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ______ vltA SÜ FILLER SZt'RDA’ _jfgg_^AHClEí Me gyénk gépállomásai felkészüllek a tavaszi munkára A tavaszi munkák végrehajtási. ra< illetve annak biztosítására a földművelésügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely ren­delet a minisztertanács növényfej- •esztési határozatára támaszkodva megszabja a szocialista szektorok és az egyénileg gazdálkodók részé re a munkák határidőre való el­végzését. Ezen hatalmas feladatok elvégzésében döntő szerep hárul megyénk gépállomásaira is. Ép­pen ezért a tavaszi munkák bein­dulása előtt szükséges, hogy gép állomásaink felkészülten indulja, nak e nagy feladatok teljesítésére. A tavaszi munkák előkészítésé­nek és végrehajtásának minden előfeltétele és lehetősége rendel­kezésére áll gépállomásainknak. Egy pillanatra sem szabad elfelej teni, hogy a tavaszi vetéstervet a falusi osztályharc mindjobban ki­szélesedő szakaszában kell végre­hajtani és a mezőgazdaság szocia­lista szektorainak állandó növeke dése a falu reakciósait, a kuláksá. got szabotálásra készteti. Minden erővel meg kell akadályozni a gép­állomásaink dolgozóinak a kulá- kok mesterkedéseit azzal, hogy jó munkájukkal adjanak választ a fa lu ellenségeinek felforgató kísérle. íeire. Éppen ezért a mezőgazdaság szo­cialista szektoraiban és a gépállo­másokon is állandóan tovább kell fejleszteni a munka helyes meg szervezését és ezen keresztül a szocialista munkaversenyt. Fokoz, ni a felvilágosító, tudatosító mun­kát az egyénileg dolgozó parasz­tok felé, hogy a tavaszi munkák végrehajtását az egész dolgozó pa fasztság harci feladatnak tekintse. Dolgozó parasztságunk és első­sorban gépállomásaink előtt hatal­mas feladatok állanak. Ahhoz, hogy a tervet teljesíteni tudjuk, legfontosabb feladat a Szovjetunió tapasztalatai alapján bevált, a nagy terméseredményeket biztosító fej­lett agrotechnikai eljárások alkal­mazása. tavaszi mezőgazdasági mun- íikeres végrehajtása érdeké- omoly feladat hárul főként a sra. cozni kell az állami fegyel- a tervek betartását és a ek terén nem engedhető meg jgy a tervek egyelőtlen telje­vei és a jelentőszolgálat zhatatlanságával bizonytalan- síé állítsuk pártunk vezetőit m keresztül népgazdaságun­,'fontosabb feladat, gépállomá dolgozóival ismertetni a ta- munkatervet és biztosítani, a végrehajtás résztvevői fá­tokkal egészítsék ki a mun- vet, amivel még jobban biz­tosítják a terv sikeres végrehajtá­sát. Az elkövetkezendő időszak leg­döntőbb feladata az, hogy a talaj­előkészítő munkák ütemének fo kozásával biztosítsuk a tavaszi ve. tések meggyorsítását. Gépállomá­saink igyekezzenek a talajművelé­si szerződések minél gyorsabb meg kötésére, mert ha az időjárás ked­vező, hamarosan megkezdhetik a talajelőkészitő munkákat. A talaj­előkészítésnél mint általában min­den mezőgazdasági munkánál, ar ra kell törekedni, hogy sokkal na­gyobb mértékben használjuk ki a gépeket s ezért a gépállomásnak nemcsak érdeke, hanem kötelessé­ge is a körzetében lévő összes ter­melőszövetkezeti csoportokkal, va lamint az egyénileg gazdálkodó pa. rasztokkal a szerződést megkötni. A tavaszi talajelőkészítő munká­kat, amint a földre rá lehet men­ni, azonnal meg kell kezdeni, azon ban arra vigyázni kell minden esetben, hogy túl vizes talajon ne végezzünk munkát addig, amíg a talaj annyira fel nem szikkad, mig alkalmassá válik a gépi megmun­kálásra. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése nemcsak a szántás-vetés végrehajtására szorít­kozik, hanem az egyes növényápo lási munkákra is, amelyeket a nö­vénytermesztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat és az egyes növények agrotechnikájára kiadott földművelésügyi miniszteri rendelet utasítása szerint kell el­végezni. A tavaszi munkák sikeres vég­rehajtásának döntő feltétele, hogy minden lehetőséget megteremtsünk ft mezőgazdaság szocialista szekto raiban, hogy a dolgozók a szocia­lista munkaversenyt kiszélesíthes­sék. A tavaszi munkák sikerének másik előfeltétele, hogy biztosít­suk úgy gépállomásainkon és tér melőszövetkezeteinkben a jó és akadálytalan munkaszervezést. A jó és helyes munkaszervezést ak­kor oldjuk meg, ha megszervezzük és megszilárdítjuk a brigádokat és munkacsapatokat. Nemcsak az a feladatunk, hogy a brigádszerve­zeteket felállítsuk, hanem gondos­kodnunk kell az állandó tovább képzésről is. Hogy ezt elérhessük, szükség van állandó és jó politi­kai felvilágosító munkára, ame­lyet az üzemi pártszervezetek segít­ségével kell megoldani. Tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres teljesítését úgy tudjuk biz tosítani, Hogy következetesen visz. szűk a párt és kormányzatunk ter­meléspolitikáját, amelyet a növény- termelés fejlesztéséről szóló mi nisztertanácsi határozatban, vala. mint az ötéves tervben jelölt meg számunkra. Győzelmi jelentés í Ot nappal a határidő előtt telje, sítették Rákosi elvtárs születésnap­jára tett vállalásaikat a Nagy harsá­ny! Kőbánya dolgozói — akik azt ajánlották fel, hogy első negyedévi tervüket március kilencig teljositik. Ebben a munkában szép eredménye. : el: Petrovícs István, Ai­dám, Futó László ós Köpösdí lányászok, akik azt váuaJ- i napi teljesítményüket n csillére emelik. Vállalásaikat túlteije sítették, mart március hairmadikátó’, már 13 csille napi teljesítményt értek el Hogy ebben a munkában a Nágy- harsányi Kőbánya doigozói öt nappal a határidő előtt teljesitették tervü­ket, nagyban hozzájárul Futó I.ász. lóiné és Kiss György Endrédé zúzó etetők munkája. Mindketten példamu tatóan dolgoztak azért, hogy az üzem [vállalását határidő előtt befejezhesse. Kucser elvtárs, Szfálin-díjas szénkombájnkezelö átadja gazdag tapasztalatait a pécsbányatelepi dolgozóknak Amikor a pécsbányatelepi bányász- fiatalok — az üzem párt- és tömeg­szervezeti funkcionáriusaival, leg­jobb műszaki dolgozóival — hétfőn délután összegyűltek az üzemvezetői irodában kedves vendégük fogadásá­ra, már régi ismerősként várták V. P. Kucser komszomolista vájár, Sztá­lin-díjas szénkombájnkezelöt. Az ő bányáját, az 6 életét is jól ismerik a „Donyeci bányászok“ filmkockák ról. S a fiatal kombájnkezelő úgy is jött Pécsbányára, mintha meghitt családi körbe jönne. A Sztálin díjas munkahős barátai, a magyar bányá­szok társaságában csak úgy beszél magáról: — Egyszerű gépkezelő vagyok A honvédő háború után bányaisko­lában tanultam tovább. Mint ácsoló kerültem ezután a bányába. 1946 ban beléptem a Komsiomolba. Hamarosan tanfolyamra küldtek, azután, mint fii* lanyszerelö dolgoztam két esztendeig. A bányában 1948 augusztusában kap­tuk meg kísérletre az első Donbassz" kombájnt. Megtanultam a kezelését s 1949 január 1 áta kombájnkezelő va­gyok. Ettől kezdve állandóan azon fá­radoztam, hogy fejlesszem szakmai tudásomat. A gépet szocialista megőr­zésre vettem át. A nyolctagú brigád munkájának jó megszervezésével a kezdeti 3—4 tonnáról hamarosan hat tonnára emeltük a teljesítményünket, majd 1952 januárjában — havi 16-602 tonnás eredményünkkel — a brigád négy tagja kiérdemelte a SzTaiin'dijat. Továbbra is fáradhatatlanul tanulok: mérnök akarok lenni, A helyi bányász problémák megvita­tása során szóbakerfllt a fegyelem kérdése is. Kucser elvtárs megkér­dezte: milyen módszereiket alkalmaz­nak a lógósokkal, fegyelmezetlenekkel szemben Pécsbányán? Börzééi Mihály üzemvezető elmondott« : Pécsbányán még sok javítani való van a munkafegyelem területén, gya­koriak a müszckmulasztások, a fegycl mezetlenségek. Majd a műszakmulasz lókkal való bánásmódról beszélt. Ku­cser elvtárs sok értékes tanácsot adott még a munkafegyelem megszilárdításá­val kapcsolatosan, melyek ismertetésé­re még visszatérünk. Kucser elvtárs és a pécsbányatelepi bányászok, DISZ fiatalok között meleg barátság fejlődött ki. A pécsbányatelepiek igyekeztek Ku cser elvtárs minden szavát emlékeze­tükbe vésni, tanulni tőle, tanulni példa­képük, & hős lenini Komszomcl tag­jától, határtalan lelkesedéssel küzdeni az új technika győzelméért. Kucser elvtárs élete, ahogy egyszerű szavak­kal elmondta, szinte elválaszthatatlan volt új bányagépétől, a Dombassz szénkombájntól. Ezt a szénkombájnt Kucser elvtárs még jobbá tette ötven- két újításával. — Beszélgettem több helyen a bár nyaipar dolgozóival, — mondotta Ku­cser elvtárs, —- bányászokkal, mérnö­kökkel, technikusokkal és mindannyi­szor meggyőződhettem arról, hogy nem értették meg teljes egészében ezt a fon­tos kérdést. A gépesítés nemcsak egy­szerűen emeli a munka termelékenysé­gét, nemcsak megkönnyíti a bányászok munkáját, de ugyanekkor emeli a bá­nyász keresetét, fizetését ts. Nálunk például, a mi bányánkban az egy dolgozóra eső széntermelési fejátlag 52 tonna. Ezt a szénen dolgo­zókra számítják. A háború előtt 39 tonna volt a fejátlog. Mindez a gépe­sítés ^segítségével vált lehetővé- A há­ború előtt nálunk résclőgépek dolgoz­tak, szállító szalagok, a szállítás ná­lunk már ekkor is teljesen gépesítve volt. A gépesítés megkíváoja a szervezett munkát — mondta Kucser elvtárs — s épp»n ezért vezették be előbb a donveci szénmedencében, majd később az egész Szovjetunióban a ciklusos munkaszer­vezést. Abban a bányában, ahol Ku cser elvtárs dolgozik, négy bányamező van, ahol a széntermelést végzik. Emel­lett van még egy tartalék s egy tanuló mező is. A ciklusos munkaszervezés ki­dolgozása után természetesen nem egyszerre tértek át mind a négy me­zőben a ciklusos munkára. Ez foko­zatosan ment. Például egyszerre két műszakban — ciklusos módszerrel folyt a termelés, egy műszakon pedig — a harmadikon — nem 8 órás, hanem csak hatórás műszakot tartottak. Hat óráig termelő munkát végeztek, azután két óra ideje alatt az egész hánya állt, minden gé­pet, az aknákat, húzókötcleket átvizs­gálták, kijavították. Majd Kucser elv- társ így folytatta: — Én tudom, hogy egy műszak alatt 130 métert kell mennie a kom­bájnomnak. Délután 3 órakor van a váltás s mondjuk én csak 80 métert mentem. Amikor jön a következő mű­szak gépkezelője, el kell mennem, Ő azután rákapcsol s tiz méter hijján be­hozza a lemaradást. Ez annyit jelent a számunkra, hogy a brigád ottmarad — és mivel nincs kiszolgáló személy­zet o harmadik műszakban — minden munkát maga végez el. Keresetünket a kitermelt tonnákért kapjuk. Ha mi 50 tonnát termeltünk ós rakód­tunk, akkor 50 tonnáért kapunk fize­tést, ha 350-et, akkor azért. Do ahhoz, hogy ezt elérjük, az keli, hogy a gép, mint az óramű, fennakadás nélkül jár­jon. S az is, hogy nekem, mint brigád* vezetőnek, az irányítását végrehajtsák a .brigádtagok Amikor a fiatalok a bányászok élet­módjáról érdeklődtek, elmondta, hogy kerékpárt már alig látni náluk, inkább motorkerékpárokat, kétszáz bányász­nak Moszkvics-autója, hatvannak pe­dig Pofojedája van az ő üzemükben. Hat-záz férőhelyes kultúrpalotájuk van, amelynek előcsarnokában külön hirdetőtábla mutatja az előadások, műsorok sokaságát, amelyek az ő szó* rakoztatásukat szolgálják. Most — a bányászok kérésére — opera ós bale*.V színház építését tervezik. A tavaszi munkák sikeres befejezésével készülnek április 4-re a szaporeai dolgozó parasztok Mtea'an fon* delelt már a nap, mikor Hoffer Sándor elvtárs. szapor cai tanácsé nők e.indult a határba, hogy ellenőrizze 3 tavaszi munkák menetét. Útja közvetlen ott vezeted el, ahol a7 55 szovjet katona holttes te van eltemetve az alsó faluvogen. Az előző napokban beszéltek tó.a a tanácsirodában, hogv a fejfákat ap- riUs 4-re megújítják a sírokon. Most hogy mellettük haladt el. akaratla. nul is újból az jutott eszébe, hogy április 4 re feltétlen új fejfákaí állí­tanak a szovjet hősöknek, akik éie. tűket áldozták fel a szaporeai doioc. zó parasztok szabad és boldog életé­ért is. Csepe’i János, Györkő Dávid és a község valamennyi dolgozója jól emlékszik a háború előtti és utáni évekre. Emlékszenek arra az időre árikor éhbérért voltak kénytelenek dolgo7.ni a község kukkjainak, hogy meg tudjanak élni, mert földjük és állatuk nem volt. Amíg a front a községben tartott, minden dolgozó parasztnak el kellett hagynia a laka. sát. Ki Kémesre, ki pedig Drávapis. kire tolta tragacson az ágyneműt, vagy amire a legjobban szüksége volt Amikor visszatértek, bizony az is nagyon keveset talált a ház körül, akinek a front előtt volt valamije, mert a németek mindent vittek ma gukkap, ami csak mozdítható volt. 16 !ó volt akkor a községben de már ezt is a szovjet katonák adták, hogy a község dolgozó parasztjai termelni tudjanak. Nyolc év felt el «séta.. Györkő Dávid hat hold, Csepeli János négy hold földet kaptak- két.kót tehene van mindkettőjüknek, rendes, új ruhában jár a község minden dolgozója, trak­torok szántják a szaporeai ht rt. Lényegesen megváltozott az életük, de a szaporeai dolgozók nem felejte­nek olyan könnyen. Nem felejtik el egykönnyen az átélt szenvedéseket. A megváltozott élet, a néma szovjet katonasirok mindig új erőt öntenek a fahr dolgozóiba, Sztáün elvtára 72. születésnapjára termelőcsoportot alakítottak, közösen do gozik a7 egész község, hogy még nagyobb eredményeket tudjanak eL érni. Jobb munkával készülnek már­cius 9 re, Rákosi elvtárs születésnap jára elvetik a zabot és mákot ápri­lis 4-re pedig — felszabadulásunk ünnepére —, vállalják, hogy a cukor, répa, takarmányrépa, rostkender, ri. cinus, lucerna, lóhere és napraforgó magot a földbe teszik. Á traktorok már megkezdték mun.1 A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói az elmúlt héten műhelygyü lésen elhatározták, magasabb száza­lékok elérésével fejezik ki szeretetü- ket Rákosi elvtárs iránt. Harmadikén reggel az üzemi párt. szervezet ünnepélyes röpgyűCést tar­tott. A gyűlés igen lelkes volt és a dolgozók nagy lelkesedéssel indultak harcba a napi tervek teljesítéséért. Harmadikén kimagasló eredménye­ket értek cl Nagy József mcleg- sajtoló, akt 195 százalékra teljesí­tette a napi tervét. Bartos Mi­hály melegítő 195 százalékot ért el. A délutáni műszakon az eredmények még fokozódtak. Sümegi Rózsa pré­selő 152 száza'ékot ért el, Barlos Mi háiy melegítő 202 százalékra teljesí­tette a napi tervét. A versenylendület továbbra is fokozódik, igy a teljesí'.­kájukat. Csoporttagok voltak a trak­torosok is, most minden erejükkel jó munkát igyekeznek végezni. Sza- bolec János, a csoport elnöke meg is van elégedve munkájukkal. Hétfőn a munkabeinditásnál kint volt a trai. tornál és azon töprengett, hogy vaj. jón hánv hétig fog tartani a 30 hoL das tábla megszántása de mikor este kiment, nem akart hinni a szemé, nek: a 30 holdas tábla fele már ké­szen volt, szerdára pedig végeznek az egésszel. Ha így dolgoztok továbbra is — mondta Szabolec elvtárs a trakto­rosoknak —, jóval április 4 előtt tel­jesítjük ígéretünket. mény előre láthatólag még tovább fog emelkedni. A Déldunántúli Áram­szolgáltató Vállalatnál a Mérő hitelesítő állomáson Rákosi elvtárs tiszteletére a DISZ fiatalok Március 9. nevű brigádot alakítottak. Felajánlották, úgy fognak dolgozni, hogy a sztahánovista szintet elérjék. Ifj. Bráda Lajos DISZ-Rtkár 3 án 389 százalékra teljesítette n napi tervét. Solymár Ferenc 229 száza lékbt ért el. A Március 9. brigád átlagtetjesitmé. nye 172 százalék. A vállalat többi doiigozói is becsü­letesen kiveszik részüket a munkából. A lakatosműhe'yben a Petöfi-brigád 232 százalékot ért el. Nagy Révész Dezső sztahánovista mérő szabályozó 350 százalékra teljesítette napi tervét. Ádám Lászlóné teljesítménye az el. múlt időkben 130 százalék volt. Üzemeinkből jelentik...

Next

/
Thumbnails
Contents