Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-23 / 45. szám
1M2 FFBRTTAR ?3 W B P l O7 Megyénk dolgoson ünnepelik a ma gyár-szovjet barátságot X sj?»ye egész területén lelkes ün Bepségeltke! vette kezdetéi a rnaű.v*r- szovjet barátság hónapja. Már hosszú idő óta készültek erre a megye dolgozói, bányászok, munkások, üzemi é* falusi dolgozók és értelmiségiek. Az előkészületekből a kis úttörők is derekasan kivették a részüket. Errol tanúskodnak azok az ünnepségek, azne •veken Miii es kultúrműsorral, tánccal, SBavaJ*t«kka.l, magyar és orosz népdalok éneklésével gyönyörködtették a megjelent hallgatókat. A pécsváradt járás valamennyi községében ünnepséget tartottak * dolgozóik. Az ünnepsége ken szeretettel és barátsággal emlő kezlek meg felszabadítóinkról, háló. «*| és kegyelettel gondoltak azokra a szovjet .hősökre, akiik mai boldog életünkért vérüket áldozták, de nem feledkeztek meg arról a sok segítségről és baráti támogatásról' sem. amelyet ma M kapunk a Szovjetuniótól, amellyel a nagy szovjet nép mögöl tűnk áll. Különösön JÓT sikerülteit az ün- népségek S3'd orkán y bon, Hidassá, Kékeiden és Nagy patton. Ezekben a községekben nagyon szép kultúrműsort adtak az útlörök, szép szavalatokat, népdalokat adtak elő. Fécsváradon napi sikert aratnak a Szovjet FiJm ünnepének film.i-i A filmszínházban a Nagy tűzfény és a Nagy hazafi című filmeket játsznt- táik eddig, s valamennyi előadáson zsúfolásig megtel a mozi. Ez azt bizonyítja, hogy n dolgozók megszerették a szovjet filmeket, a szívesen látogatják azokat. Siklóson is szép ünnepség voll. Körülbelül kétszázötven dolgozó ün nepe'.le együtt a magyar szovjet ha rétsági hónap beindulását. Soós János elvtárs tartott beszámolót, utána rövid müeort adtak az úttörők. Elénekelik a magyar, majd a szovjet Himnusz!. A műsorból különösen tetszettek a népdalok és a népi tán-1 cok. A moziban a Vihar Grúziában című film első részét adták, de a jegyeket annyira elkapkodták, hogy a filmet nem Is láthatta mindenki. Most a film második része megy, színién nagy sikerre!. Nagyon jó a mozi műsorösszeállitása, a legkitűnőbb szovjet filmeket tűzték műsorra. Pergetni fogják a Párttrtkár és a Lenin októbere című filmeket is. Vasat község Horváth Gergelyné, a vasast MSZT sajlófeielőse arról ad hírt levelében, hogyan rendezték, meg Vasason a ba rálsági hónap bevezető ünnepségét. „Nemrégiben elhatároztuk, hogy Vasason megjavítjuk az MSZT szer. vezet munkáját és ötven új tagol szervezünk Rákosi rCvtárs születés napjára. Ehhez nagy segítséget kaptunk a párttól és az MNDSZ-löl, mert a népnevelőiket ia bevonta ebbe a munkába. Február 18-án, a ma,gyár .szovjet barátsági hónap ünnepélyes meg Rákosi e sétára a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán mondott beszédében so kát foglalkozott a munkafegyelem megszilárdításával. Mi is körülnéz tünk gazdaságunkban és azt tapasztaltuk. hogy nálunk is vannak olyan dolgozóik, akiik nem tartják be a mim kafegyelmet. Egy részük nem tartja be a munkaidőt, sok esetben meg sem jelennnek a munkahe yen. vagy lógással töltik cl a munkaidejüket Ilyen volt például Kovács István traktoros, aki január 26-án megkapta a munkabeosztását, de reggel nyo'c órakor meggondolta magát és szú- né''kül e hagyta munkahelyét. Moha esi Sándor traktorost azzal bíztuk meg. hogy menjen el a másik üzem egységbe és vigyázzon a traktorokra. nyitásán zsúfolásig mogteh i kot tárházunk. Ott volt az ünnepségen a környék majdnem valamennyi dolgozója, hogy ezzel is kifejezést adhassanak annak a szeretetnek és barátságnak, amely a szovjet nép iránt szivükben él. örömmé' jelenthetem azt is, hogy Rákosi cvlárs születésnapjára tett vátlalá. sunkai túlteljesítettük, mert nem ólven, hanem kilencven tagot szerveztünk he eddig a párt és a különböző szervek segítségével a Magyar- Szovjet Társaságba. Ebben olyan lelkes népnevelők segítettek, mint Fehéir Istvánná, aki egymaga harminc tagot szervezett be. vagy Szilágyi Józsefné és Kiss Sán. dorné elvtársnők, akik tizennyolc tagot vontak be szervezetünkbe. Továbbra is megőrizzük a jó együtt működési a párt és más tömegszer vezetékkel, mert azt akarjuk, hogy bányatelepünkön még több dolgozó, szülő és gyermek forduljon forró szeretettéi békénk őréhez, drága ba. rátáinkhoz, a Szovjetunióhoz és az egész szovjet néphez.“ De ő nem ment ej munkaheíyéTe, hanem Kovács Istvánnal együtt a sző vekezeti boltban söröztek, ti óra felé a műhelyvezető felszólította ők.it, hogy foglalják e. munkahelyüket, de ők ezt figyelembe sem vették, csak 28-án jelentkeztek a gazdaságban. Az ilyenek hátráltatják gazdaságunkat a terv teljesítésében, kárt okoznak gazdaságunknak, saját ma guknak és népgazdaságunknak. A be csületes dolgozók nem tűrik az ilyen fpgyelembontókat. maguk hívták fel a gazdaság vezetőségének figyelmét, hogy vonják fele ősségre a lúgosokat, állítsuk fegyelmi elé és súlyosan büntessük meg, mert ezek gátolják fejlődésünket. Tlgclman János ŰB-efnök püspökbotyi állami gazdaság. A pii-pökbótyi állami gazdaságban nem tűrik a laza munkafegyelmet Tudatosan rombolta a munkafegyelmet as almamelléke issében 3 ukovics j\lárton9 a rovass kulák 1949 Sszán alakult meg az almaikéi éki termelőszövetkezet. Az alakulás előtt a kukkok mindenfélét összebeszéltek a termelőcsoportról, csak jót nem. De amikor 46 tag mégis aláírta a belépési nyilatkozatot, valósággá kinevették őket, mert igen kevés vagyonuk volt. Később kaptak 20 sertést és 17 szarvasmarhát az államtól. — No, ezekből ugyan nem lesz sem. mi — hangoztatták a kulákok. Az a’.mamelléki csoporttagok elkezdték működésüket azokkal a jószágokkal, amelyekhez az állam segítette őket. Av tagadhatatlan, hogv hibák voltak a csoportban, hisz ahogy Jusics József elvtárs. a csoport helyettes elnöke is mondja: a kezdet mindig nehéz. Előfordulnak kisebb- nagyobb zökkenők, ami azián néha elveszi a tagok munkakedvét is. De ez csak addig tart, amíg egyenes vágányra nem vergődnek. A bíró úr I.onyőrtetmill kiszipolyozta cselédeit Az almamellék! csoporttagok munkakedvét legjobban azonban az vette e,, hogy köztük végezte rombolómunkáját Vukovics Márton, aki arról volt híres a faluban, hogy a felszabadulás előtt ,,bíró úr“ volt. Még most is azt kürtöli a községben, hogy az 6. eszén nem jár tm senki, mert egy fokka. előrébb lát, mint akárki. Vukovicsnak 17 hold földje volt. de 6 n:m dolgozott ezen a 17 holdon. Állandóan cselédeket tartott, de nem is akármilyeneket. Szökevényeket, menekülteket, fiatal gyeiekeket, akik csak azért dolgoztak Vukovicsnak, mert megengedte, hogy az istá lóban1 aludjanak és enni adott nekik. Bóla György, csoporttag feleségének az apja azért lehetett községi csősz, mert minden évben learatta a Vukcvics gabonáját, Az aratásért az volt a fizetése, amit megevett. lettek figyelmesek, mintha puskából lőttek volna a kazal a ól Mikor eloltották a tüzet, puskákat, töltényeket. Szövetet, cuk/ot és olajat találtak a kazal alatt, amit Bukovics rejtett oda. Földjének csak egy résxéi vitte m csoportba A termelőcscport alakításának idején igyekezett becsületes do gozó parasztnak tüntetni magát. „Segített“ a termelőcsoport alakulásánál, be is lépett. azt a látszatot keltve, hogy megváltozott. Tizenegy hold földet bevitt a csoportba, hat holdat’ azonban visz, szatartott azzal az ürüggyel, hogy a, a nagybátyjáé. A hat holdhoz azonban négy ló már sok volt. Így kettőt eladott, a másik kettőt és három tehenet pedig megtartott magának. Mivel már csak egy pár !ó maradi, elég volt egy kocsi is. így hát a másik kocsit beadta a csoportba. Vukovicsot ter- mészeiesen nagyon keveset látták a szövetkezet tagjai a csoportban dolgozni. Mikor legjobban égett a mun- j ka, akkor Vukovics saját lovaival saját magának hordta a trágyát és nevette, hogyan kaszálnak a szövetkezet becsületes dolgozói. Ennek az lett a következménye, hogy a csoporttagok is követték a furfangos kukák példáját Béla György az' mondta: „Miért kell nekem a cső- portban dolgoznom, — nekem is van otthon munkám, éppen úgy, mint Vu- kovicsnak.“ Ez a nézet egyre jobban eiharapód. zott. Vukovics gúnyosan a markába nevetett hiszen éppen ez vo't a célja, megbontani a legyeimet a csoport, ban Aknamunkája azonban kudarcba fulladt. A csoportnak ma már 270 disznója van. a 17 szarvasmarha pedig 43-ra szaporodott Annyit azonban mégis elért, hogy voh olyan kukorica, tábla, amit csak egyszer tudtak megkapálni a termelőszövetkezet tagjai. A zárszámadás után minden tag megkapta a fejadagot, fejadagon felül 64 deka búzát osztottak ki még egy- egv munkaegységre. Kukoricából két ki ót. répából 10 kilót, szénából 10 kilót, árpából egy kilót és cukorból 17 dekát osztottak ki munkaegységenként. De a tagok már évközben is kaptak szalonnát, lekvárt, munkaegységük, arányában. Legyenek éberebbek a exopnrt tagjai Ennél azonban sokkal nagyobb eredményt lehetett volna elérni ha a pártszervezet, a csoport tagjai nem tűrik maguk között a kulák Vukovicsot. ha e távolítják a csoportból. A kulák sokáig rombolta a csoport munkafegyelmét mert a tagok nem voltak elég éberek és nem is tanították őket éberségre. A szigetvári járd si pártbizottság ott követte el a mulasztást, hogy a csoport ;átogatásakor mindig csak vezetőkkel beszélt a feladatokról. a hiányosságokról de igen ritkán fordult elő. hogy a csoport tag. ságáitak -s, Kikérték volna véleményét meghallgatták volna: mi okozza a munkafegyelem lazulását. A tanulság az, hogy éberebbnek ke'l lenni a jövőben a csoport tagjainak, nem csak Almamelléken, hanem másutt is és a járási pártbizottságnak pedig nemcsak a vezetők, hanem a tagság véleményét is meg kell hallgatni. Az álmáméi éki termelőszövetkezet esetében elkövetett hiba régebbi, de tanulságnak a segítő és ellenőrző munkára igen jó, figyelemre érdemes Oda kell hatni, hogy Vuko. vies Márton ne rombolhassa tovább a munkafegyelmet, döntsön sorsáról a csoport tagsága. U J. Képes volt arra hogy valami kis adósságért bármelyik dolgozó paraszt, nak az utolsó malacát is e vegye. Bó- la Györgytől például azt a kismalacot akarta alvinni, amit a felesége rámotUevesen nevelt fel Ugyanakkor az ő isió lójában volt két hatalmas anyagöbe, két hízó, tiz süldőt pedig felébe adott ki hizlalásm. Összeharácsolt mindent, de rejtegetni Is nagyon jól tudott. Három éve meggyu ladt a szalmakazla, de nem égett ie teljesen mert a dolgozók eloltották, az oltáskor durranásokra ,/termelj ma jobhat, mint tegnap“ A pécsi Bőrgyár blankosmiűheive elindította üzemünkben a Termelj ma jobbat, mint tegnap" mozgalmat. Termelési értekezleten a többi műbe lyek is csat okozlak ehhez a kezdeményezéshez. Így az apróbőr kikészítő műhelyben már javul a minősé gi munka, amely nagyrészben a moz galomnak köszönhető. Az Bpróltőr kikészítőben Kavo’.li Etel minőségi százaléka 96-ról 99.7 százalékra emelkedett. Horváth Józsefné szegelő, teljesítményét 120-ró . 140 százalékra emelte. A blankos műhelyben, ahonnan a mozgalom elindult — Harvan József 99.5 százalékról IfW.ra emelte minőségi munkáját,, teljesítménye pedig 142 százalék. Rozsár János tiB elnök Pécsi Bőrgyár. Egy ellopott újítás megbotránkoztató története A komlói Bányaépítő Tröttxí fegyelmi bixotlságn járjon el a történy szellemében Még az e múlt év végén a Komló- kökönyösi építkezésen értékes javaslat hangzott el egy őtletnapon. Abban az időben a nagy komlói építkezések vezetö.nek komoly gondot okozott, hogyan szerezzék be a téli munkákhoz nélkülözhetetlen nád. pallókat. Ezekkel a nádpa lókkal kel lett az épületeket elhatárolni, hogy a szél ne járja át a munkahelyeket és a fagy ne okozzon kárt. \z értékes újítást beve7ették Faragó Imre elvtárs, a kökönyösí építkezés párttítkára javasolta, hogy o nehezen előteremthető nád helyett. a mindenült megta’álható, sokszor még c földeken heverő kukoricaszárból készítsenek pallókat. A kitűnő javaslataiét mindjárt elfogadták, masd a Komlói Magasépítési Vállalat újítási bizottsága is letárgya'ta és bevezetését előírta. Kiderült, hogy a kukorica, szárból készült palló ugyanolyan ‘o, mint a nádból való, ugyanakkor olcsóbb és könnYebben gyárthitő. Megkezdődött az építkezésen a ko- koricaszár palló gyártása és felhasználása. Már 4—500 négyzetméter elkészült, amikor megjelent a színen Székely Károly, a Kom’.ój Bányaépitő Tröszt építési osztályának a vezetője. Látszó ag nagyon örült az újításnak, mindent jól megnézett, majd visszament a hivatalába és onnét telefonon felhívta a Magasépítés műszaki osztályának a vezetőjét, utasította hogv küldje el hozzá a két kö- könyősi építésvezetőt é» azlis hozzátette. hogy Faragó Imrével együtt jöjjenek el. Mikor megjelentek nála, ezzel a kérdéssel fogadta Faragó elvtársat: — A maga újítása a kukortcaszár- pallót — Igen. — Nagyon őrülök pék/, mert kinú. zott a baiból. El is rendeltem 10 ezer négyzetméter legyártását, de az újításon módosítani kell. Ezután valamilyen homályos mesébe kezdett a nádpalló mögé tett deszkáról. Az egyik kökönyösí építés, vezető meg is jegyezte, hogy ez nem jó, nincs erre semmi szükség, de Székely Károly dühösen leintette: — Nem értesz te ehhez. Amint később kiderült, 6 „értett" hozzá. Most azután arról besző t, hogy az újítást ki kell értékelni ki kel' szak mailag dolgozni. Faragó elvtárs azt válaszolta rá: „Meg tudom csinálni Faragó e vtárs mielőtt párftitkár lett, a normaosztály vezetője, még előbb pedig kubikoä volt. Székely Károly azonban nem szűnt meg felsorolni a „nehézségeket". — ■Ezt az újítást le kell gépelni, fénymásolni — mondta. — Aztán nékem megvannak a mimsztériumban az ősz. szeköttetéseim hozzá. Elo?zt;nk a jutalmat Faragó e’vtárs megjegyezte, hogy az újítást már a Magasépítési Vállalat kezeli, ott tárgyalták ötletnapon is. Székely csak legyintett:: „Azt majd elintézem, de most osztoznunk!“ — Hogyan?! — kérdezte megütődve Faragó el vtárs. _ Mag« kap 33 százalékot, a többit én elosztom. Fa ragó e'vtárs még mindig nem ocsúdott fel csodálkozásából és Ismét csak azt kérdezte: — Hogyan gon- itfo/ja ez/?/ j Székelv Károly kivette bosszú szivarját a szájából és most egy pillanatig úgy tűnt mintha nem a szocia- ista város építésének egy vezető- posztján, hanem a londoni City egyik bankházának párnázott szobájában ülne: ,.Jól van. Legyen a magáé 40 százalék .— mondta kegyesen. Faragó elvtárs még mindig nem fogadta el- az ajánlatot és ígv gyorsan. még mielőtt a madár kirepült volna, rávágta Székely: „Legyen 50 százalék. El van Intézve és kész!" Valóban: „El van intézve és kész“ A tőkés erkölcs „magasrendűség?" a polgári perrendtartás szempontjából. Az ilyesmi elintézel.: ügy Washingtontól Belgrádig. Mert miről van szó.: Semmi másról egy do gozó megkárosításáról, arról, hogy valaki visszaél hivatalos hatalmával. Faragó elvtérs mindjárt jelentette a történteket a tröszt pártbizottságán, ahol igen helyesen azt tanácsolták, várja meg a fejleményeket. Történtek pedig a következők: Székely Károly beadta az újítás! a tröszt újítási megbízónjához, méghozzá úgy, hogv ő magát 20 százalék, a két építésvezetőt Icsak azért, hogy másokat is .belerántson a bűnrészességbe), 15 —15 százalékos alapon tüntette fel újítónak. Az építésvezetők később Fa. ragó elvtársnál ti takoztak az ellen, hogy bármilyen részt is kapjanak a kétségkívül sokezer forintos újítási díjból. Meghamisították az újítás tulajdonosának óévét A tröszt újítási megbízottja a, újítást visszaadta azzal, hogy az újítók sajátkezűién írják alá és ismerjék' e! az ilyen százalékos elosztást. Széke'y Károly ekkor már szabadságra utazott és szabadságideje alatt (efénymásol tatt-a az újítást és jobbra- balra próbálta eladni. így az élelmezési minisztériumnál is benyújtotta, hogy sertésólakat azzal födjék le. Eza att Székely Károly „urambátyá. mos" barátja, Ularich Rezső műszaki ellenőr aláhamtsítóttá az újításra Faragó Imre, az egyik kökönyösí építésvezető és a távollévő Székely Károly nevét, a másik építésvezető aláírt0 a* újítást Ezután ismét beadta Ularich az ívet. Később Ularich letagadta az okirat. hamisítást, majd végű. kénytelen volt elismerni, hogy műszaki ellenőrzés ha. lyett neveket hamisított. Azóta szép idő telt el. Székely Károly tegnap még építési osztályvezeiő, Ularich Rezső pedig műszaki ellenőr vö t A vizsgálat a csiga lassúságával folyt, pedig a komlói dolgozók, egyre szélesebb körben felháborodva tárgyalták a történteket A vizsgálóbiztos, a tröszt Jogügyi osztályának a vezetője még nem nyilatkozott a fegyelmi bizottság határozatáról, sőt .g.ent eman“-hoz illő titoktartásba burkolódzott még azon kérdés elől is, hogv bűnös-e Székely Károly, vagy pedig az ügy „El van Intézve és kész." Mit érdemelnek a bfinßtmk Nem érdemes soká fegyelmizgefni, mert az ügy túlnő ezen. A jogügyi elő. adó szíve6 figyelmébe ajánljuk az 56/1951. MT rendest VI. fejezetének 42. §-át Ez mindenki számára órth*. tőén így szól: (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb bnutetö rtmdelkeaés alá «cm esik: a) bűntettel követ H és három évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki vu'antely újító újítást java.<áatát jogtalanul eHiitajdonílja, a ezt akár sa- játniugu. akár más számára hasznosítja, vagy hasznosítani megkísérli. Ugyanúgy Irll büntetni azt is, aki valamely elfogadott újítás, tapasztalati anyag, új munkamódszer bevezetését szándékosait akadályozza, vagy akadályozni megkísérli, továbbá az* Is, aki másnoik az újítási Javaslatát — '»úr a szerző beleegyezésével sajátjaként (társszerzeményként) tünteti fel, vagy használja: hl előző pontban meghatározott cselekmény büntetése öl érig teriedhető börtön, hu a cselekményt, az újítási javaslattal kapcsolatosan hivatali eljárásra kötelezett személy — Ideértve az újítási megbízottat Ás az újítási hlzoftsag tsfjnlt, valamint az fsrar.o- ríisítésl megbízottat Is — vagy az kik veti el, aki az újítás tényleges szerzőjének hivatali, vagy üzemi elöljárójaEz a rendelkezés Székely Károly építési osztályvezetőre is vonatkozik. Fejlődik a pécsi húskombinát Az ötéves terv nagy létesítményei sorában Pécsett építették meg 1951 ben, közel másfél milliós költséggel az ország első vidéki húskombinátját. Az üzem, amely egybekapcso ja a vágóhíd és húsipar eddig szétválasztott munkáját, a legtöbb műveletet gépesítette. Ezáltal nem csak gazdaságú sabb lett a terine-ős, de higieniku sabb is, mert például központilag fejlesztett gőzzel főznek a régi. feiüzi'.és helyett. 1952-ben egész Baranyát a Mohács és környéke kivételével a húskombinát látja el a legjobb minőségű hentesáruval, biztosítva ezzel a vidék számára is a jó anyagot. A feketevágások lehetőségét is <aőkken- ti, mert a járási kirendeltségek elosztóhelyein át mindenhova bőségesen eljut az elsőrendű áru. A húskombinát az idén továbbépül': V megvet tanács százezer forintot fordít fürdő építésére és százezer forintot az üzem udvarának betonozására