Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-19 / 41. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VfLÍú PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Egész Níéntrlorsrág népe követeli a békét (2. o) — Ma­gyar államférfiak távirata Stttálln, Svernytk és VMmsfcH elvtársakhoz a szovjet—magyar barátsági, egyúttal if kiV ilési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából (2. o) — A magyar szovjet barátság: eredményeink forrása 3. o.) — Ver. senybcn a bányák, az üzemek dolgozó) Rákosi elviár» születésnapjának tiszteletére (4. o.) AI MD P BARANVA'M ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 41. S.ZAM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1B52 FEBKLAit Iá Washington parancsot ad — a framia koimány engede’meskedik... A magyar-szovjet barátság azt jelenti a mi számunkra, hogy népünk szabadsága, függetlensége, örökre biztosított Köztudomású, hogy az amerikai háborús gyújtogatok iegmocskosabb ügyeiket leginkább a francia kor­mányférfiakra bízzák. Náluk aztán nincs hiány igyekezetben! Ezeknek az Amerika-lakájoknak sötét lelki- ismeretét terheli az az ítélet, ame­ly el a bíróság Henri Mar in, a fran­cia nép hűséges fia, a „béke tenge­része ügyében hozott, továbbá a Raymonde^ Dien, a világszerte fs- m^rt francia honleány ellen indított hajsza is. Az ő leikükön szárad a szegyen,etes rendőri önkény a spa­nyol politikai emigránsokkal szem­ben. És az ő lelkűket terheli, hogy Franciaországban be.iltották a Béke Világtanács és a nemzetközi demo­kratikus szervezetek működését. Most folyik Párisban — Wash­ington titkos utasítására — Renaud de Jouvénél és Andre Wurmser, haladó francia írók pere. Miért is állító-ták őket bíróság elé? 1949-ben jelent meg Párisban Renaud de Jouvenel „Az árulók internaeionáléja" című könyvének második kiadása. Az előszót Andre Wurmser írta hozzá. A könyvben ismertetett számtalan tény és okirat leleplezi az áz'aknamunkát, azo­kat a népellenes cselekményeket, amelyeket a népi demokratikus or­szágokban követtek el az amerikai és angol kémek és kártevők, népük árulói — akik a múltban mindany- nyian a hitleri kémszolgálat ügy­nökei voltak. Ezek a torzszülöfek féktelenül gyűlölik saját népüket, amely már régen a történelem szemétdombjára hajította őket. Legutóbb azzal pró­bálkoztak, hogv a Wal! S reet ter­vei alapján a népi demokratikus országokban szabotázscselekménye­ket, kártevéseket, gyilkosságokat és provokációkat hajtsanak végre, mel­lesleg pedig kémkedtek és népelle- nes összeesküvések szálait szövö­gették. Egyik-másik poli ikai kalan­dornak sikerült tengerentúli gazdái segítségéve! megszökni a népek igazságos ítélőszéke elől. Most az USA-ban, Angijában és Franciaor­szágban sürögnek-forognak, „baráti kapcsolatokat“ teremtenek a fastsz ta Tito-bandával, aljas aknamunkát folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, hábo­rúra uszítanak a béke, a demokrá­cia és a szocializmus tábora ellen. Sőt nem is olyan rég»ri még azt a „követe'ésüket" is az ENSZ elé tér. jesztef ék- hogy lépjen föl a néni demokratikus országok ellen „ugyanolyan erővel, mint Korea, ban", másszóval kezdje meg az im­perialista beavatkozást ezek ellen az országok ellen. ezekről az elvetemült ellenségeiről rántotta le a leplet Renaud de Jou. vénél. Nevükön nevezte őket. Nem mások ők, mint Mikolajczyk, a len­gyel nép ellensége; Abasz Kupi, al­bán fasiszta; Constantinescu és Dia. nu, román provokátorok; Dimitrov (Gemeto), az amerikaiak bulgáriai kéme; Nagy Ferenc, a magyar áru. ló és a többiek. Renaud de Jouve­nel megmu atta, kiket szolgáltak a múltban és kiket szolgálnak ma. A kipécézett árulók felüvöltöt- tek: Renaud de Jouvenel „megrá­galmazta", „megsértette" őket, „fol- to ejtett becsületükön1’, s így to­vább. Washington erre ráparancsolt kitartott)aíra, hogy forduljanak a francia bírósághoz, a francia kor­mányférfiakat pedig ugyanakkor utasította az „ügy" kivizsgálására. A francia nemzetáruló kormány ne­ki is gyürkőzö t, hogy engedelme­sen végrehajtsa Washington utasítá­sait, Működésbe lépett a gépezet és az „ügy" tárgyalását 1950. április 24-re tűzték ki. A francia kormánykörök és ame. rikai gazdáik csak egy csekélység, ről feledkeztek meg: a nép ömegek akaratáról. Franciaország dolgo­zóinak tömegei erélyes tiltakozás­sal fordultak szembe a haladó író ellen forralt önkénnyel. A tárgya­lást „bizonytalan időre” el kellett halasztani. Mos — az amerikai háborús gyujtogatók véleménye szerint — az idő megérett már a tárgyalás megtartására. Az amerikai pénzki- rálvok, miután komoly erkölcsi és politikai vereséget szenvedtek az ENSZ legutóbbi közgyűlésén, — ahol a Szovje unió, Lengyelország, Csehszlovákia és más országok kül­döttségei lerántották a leplet az USA, Anglia és Franc'aország bé­ke- és demokráciaellenes összees­küvéséről, — elhatározták, hogy „most aztán kivágják a rezet" és Renaud de^ Jouvenel perét a Szov­jetunió me§ a népi demokráciák elleni szennyes rágalomhadiárat cél­jaira, a háborús hisztéria felkorbá­csolására használják majd fel. Ámde az amerikai háborús gyuj. fogatoknak és az előttük alázatosan meghunyászkodó francia kormány- iák minden igyekezete hiábavaló Sehogy sem sikerül nekik fehérre mosni a népek gálád árulóit a világ közvéleménye előtt. A párisi per csak azt mu atja, hogy igen-igen gyöngék lehetnek a háborús gyúj­togatok állásai, ha már a nyomorul» besúgók és rágalmazók maroknvi bandáiét is komoly támaszuknak tekintik. Ez a per azt eredményezi maid. hogy még világosabb fénv derül a háborús provokátorok bű­nös cselszövényeire. fMeíjelenl a Tartós Békéért Népi demokráciáért lesuláb Nos, a békeszeretö népeknek bl számában) ű/nbb vállalásokkal kpszülnek sátorhelyi állami gazdaság dolgozói Rákosi elvtárs születésnapjára Rákos! elvtárs születésnapi ára lelkes vállalásokat tettek a sátorhelyi ál a- mi gazdaság dolgozói. Ezeket a vál­lalásaikat már teljesítették és újabb versenyfehivássa fordulnak megyénk és párosversenyre a püspökbólyi gaz­daság dolgozóit. 1. Gazdaságunk valamennyi állandó do gozója vállalja, hogy március 9-ig egy-egy időszaki dolgozót szerződte; le a gazdaság részére. rí gazdaságai felé. K, a sátorhelyi állami gazdaság dó dolgozói Rákosi elvtárs 60. lésnapjára tett vállalásainkat sí­ién teljesítettük. Elhatároztuk szeretett Rákosi elvtársunk 60. 'tésnapját újabb felajánlásokkal peljü'k meg ős ezek tejesítése ér. ben versenyre hívjuk ki ma k valamennyi gyapotterme o al- g az dóságának állandó dolgozóit 2. Traktorosaink vállalják, hogy a sorrakerü'.ő munkáknál úgy dolgoznak, hogv hat nap alatt annyi üzemanya­got takarítanak meg, amennyivel a hetedik nap do gozhatnak 3. Tehenészeink csatlakoznak a bó- lyi tehenészeik által elindított ötezer literes mozgalomhoz. A gazdaság dolgozói nevében: Zahorztk Sándor párttitkár. , .. „j.: ____ Da rvas József közoktatásügyi miniszter beszéde a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepi megnyitóján ünnepi díszelőadás keretében nyílt meg a Magyar-Szovjet Bcrátság Hónapja. Hétíön este a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulóján ünnepi díszeid adás keretében nyi t meg az Operaházban a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja. A7 elnökség asztalánál foglalt helyet népünk szeretett vezére, a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs Ott ültek Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József elvtdrsak és a Magyar Dogozók Pártja Politikai Bizottságának több más tagia, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a Minisztertanács elnöke, J. D Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a MSzbH-ra Ma­gyarországra érkezett szovjet delegáció tagjai, élükön Konsztantyin ivano vies Szkrjabin, Sztálin-díjas akadémikussal, a Szovjetunió Legíelső Tanácsa tagjával. A magyar és a szovjet himnusz e’hangzása után Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter a Magyar-Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg a dísz­előadást, majd Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi be­szédet. — Ma van négy esztendeje annak, hogy a hataCmas szocialista Szovjet­unió és a népi demokratikus Magyar ország képviselői Moszkvában, a *za bad világ dicső fővárosában, a'áirttk a két ország, a két nép közötti ba rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A mi népünk, a mi népi demokra­tikus országunk négy évvel szelőt) egy olyan világhatalommal kötőn egyezményt, a teljes , köícsönösség alapján, amely n haladás erőit kép viseli a világban, s amely éppen ezéri legyőzhetetlen. A szovjet nép és a magyar nép barátsága nem ezzel a szerződéssel kezdődött, — szálai a legjobb haza fiák, a kommunisták, mindenekelőtt Rákosi elvtárs révén, már akkor szö­vődtek, amikor országunk még a reakció táborában volt s azzal pecsé- te.ödött meg, mikor a hős szovjet csapatok felszabadították népűnket. De a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény még szorosabbá, még erősebbé, még szélbont hala kanabbá tette a két or szágot, a két népet összefűző kapcso kát. Ez a szerződés azt jelenti a mi számunkra, hogy népünk szabadsága függetlensége örökre biztosított, men a világ leghatalmasabb országa, min­den nép szabadságának s független ségének támasza, védelmezője m mellettünk. Ez a szerződés azt Jelent' a mi számunkra, bogy részei varvunb "•í?y olyan óriási rilágtábornak, ame y az imperialista fenevadak ellen , í>é kél és a népek szabadságát védelme rí Ez az egyezmény még erőse),|>é tette azokat a testvéri kapcsolatokat amelyek a szabad népek hatalmas családjához fűznek bennünket. A szovjet magyar barátsági, egviit’ működési és kölcsönös segé'ynyujtási egyezmény a békés építő munka biz tositását jelenti számunkra. Art [p lenti továbbá, hogy szocialista épí'é sünknek népünk alkotó ereje mellett van még egy hatalmas, kiapadha'at ián erőforrása: a Szovjetunió állandó, közvetlen segítsége, pedamulatása A Szovjetunió népei ma már a kommu nizmust építik s mi a kommunizmus építésének dicső fényében láthatják az utunkat — előre, föl.a magas csú csők felé. amerre a Szovjetunió erős keze indított el bennünket... — A Szovjetunió győze'me adta ne­künk azt a megifjtió, nagy erőforrást, amelyet a szabadság jelent. E gyöze lem nélkül nem leheltünk volna sza­badok. Népünk szabadságvágya soha nem hunyt öl történelmünk során. Ez egyenesítette ki a kaszákat Dózsa seregében, ez zengett a bujdosó kti rucok da'-aiban, ez lelkesítette Kos­suth hadait, ez a dicső em.ékű ma­gyar Vörös Hadsereget — de valóság­gá. népet formáló nagy erővé a Szov­jetunió lelte a számunkra S mi soha nem felejtjük el, hogy független sza bad hazánkat, benne új é'e're kell nemzetünkéi, azt, bogy népünk soha történelme folyamán nem vo'4 még ilyen egységes, erő« — mindezt a Szovjetunió önzetlen segítségének. Sztálin népének, Sztálinnak köszön hetjiik. A Szovjetunió, a Szovjetunió hős munkásosztálya volt az, amely a világ dolgozóinak szolidaritását megszervezve, kiszabadította a fa­siszták gyilkos börtönéből szeretett vezérünket, tanítónkat, Rákosi Má tyást. Azt. hogy van pártunknak né­pünknek o:yan vezetője, aki biztos kézzel vezet bennünket előre — ezt is mindenekelőtt a Szovjetuniónak, Sztálin népének, Sztálinnak köszön hetjük. — Országunkban már a szociális mus épül — folytatta a továbbiak­ban. — Az újjáépített, s az újonnan épített üzemek százaiban, ezreibo-n már nem a *őke rabszolgái, hanem öntudatos, szabad emberek dolgoz, nak. Nem az éhség korbácsa hajtja őket, hanem a szocialista munkaver- senvek büszke hevülete lendíti őket előre — kovácsolódnak boldog életünk építésének erős fegyverei. Ezután beszámolt arról, hogy sike résén fejeztük be ötéves tervünk má­sodik évé) és így folytatta: — Uj üzemek, új városok születtek nőttek és nőnek ki. szinte a földből Valóban: szinte az egész ország tér. képe á(rajzolódik — nemcsak az at­lasz lapjain, hanem a valóságban A fejlődésnek ezt a hatalmas tempó ját csak a Szovjetunió állandó, köz vétlen anyagi és erkölcsi segítségéve: érhettük el — amely önzetlen barát- segítséget felszabadulásunk első nap- jáiól érezhetünk, tapasztalhatunk és amely évröl.évre növekedik. Rámutatott, hogy a kapitalista or szágok is szoktak „segítséget“ nyui tani egymásnak, de ők a gyarmatost tást hívják segítségnek. — A mu'tévi tervteljesftésről szó'ő jelentés azt is hírül adta. hogy ipa­runkban a termelékenység az előző évhez képest 14.30 százalék, ezen be lül a nehéziparban 17.7 százalék. Ezek a számok a szocialista termelés ma gasabbrendűségét, a szocializmust épi- tő dolgozók hatalmas önludatbeli emberi főlényét, az új embertípus ki- kovácsolódását hirdetik. A továbbiakban beszámolt arról, hogy jelentős léptekkel haladunk a szocialista mezőgazdaság megterem­tése fe'é. — Nincs életünknek egyetlen terü­lete, ahol ne lenne mozdító, szabadí­tó, előrevivő erő a Szovjetunió segít­sége. területe, aho' ne lenne ez mozdító, sza­badító. előrevivő erő. Kultúránk soha nem látott gazdag­ságban virágzik — mutatott rá Dar vas József és kijelentette: soha olyan tisztán, elevenen nem élt még az, amit kulturális értékekben kitermelt nemzetünk évszázadokon át, mint ma. Most lett minden igazán a népé, a könyvtárak a múzeumok, ac üzemi és falusi kultúrotthonok ezreiben. — Szocialista építésünk részeként ma egy új kultúra bontakozik ki ná- unk: a formájában nemzeti, tartalmi. ban szocialista új magyar kultúra S ebben: hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió csodálatos gazdagságú kultúrája. Csoda-e az, ha nálunk is, — mint a többi népi demokratikus or. szágokban is — olyan áradó szeretet veszj körül a szovjet kultúra alkotá­sait? Ha százezrek néznek meg egy- egy képkiállitást egy-egy fi met? Ne® csoda, — mert népünk a sajátjának, a magáénak is érzi ezt a kultúrát. Arwiak az öleinek a tiszta, hiteles ábrázolását kapja beírni, amely felé munkájával harcaiva maga is törekszik s amely­hez győzelmeivel egyre közelebb ér. A mi dolgozóink azoknak a. emberek­nek az életét, példáját ismerik meg ezekből az alkotásokból, akikhez hasonlók akarnak lenni, becsületben, emberségben, tudásban, hősiességben, hazaszeretetben: a Szovjetunió eg- szebb alkotásának, a szovjet ember­nek az életét, — A szovjet kultúra ezért lesz egy. re inkább nemcsak segítője, hanem szerves része ie a mi kialakuló új kultúránknak. Munkánkban, harcaink­ban, saját formálódó új szocialista kultúránk me lett erős támaszunk & szovjet kultúra. S egyben példamuta­tónk is. Tanulunk tőle eszmeiségben olyan kimagaslóan nemes tiszta mü­veket alkotni, amelyek méltóan ki tudják fejezni a nálunk }s növekvő új embert. Darvas József ezt követően arról beszélt, hogy dolgozó népünk egyre fejlődik, öntudatosodik. — Hol van már az a nép, amely se­regekben hányódott — vetődött műn. kádan és éhem. az emberpiacokon és a bezárt gyárkapuk előtt? Ho! van már az a nép, amely hazát keresni hazátlan idegenbe menekült százezer- szám s amelyet a földre vert a tőke ostora? — Nem egyszer még azok Is. még mi is akik mindig hittünk a népünk erejében alkotó gazdagságában, akik rút ho'lókárogásnak tartottuk a ,nemzethalál“-ról szó’ó jövendölése­ket akik tudtuk hogy se puskatus, s-e megaláztatás, nem tud la összetörni ennek a népnek a gerincét akik hit- ‘ünk a jövőben és harcoltunk érte, -j nem egyszer még m' is ámulva. lelke­sülten s meghatottságunkat sem szé- svelve állunk ez e őtt a csoda előtt hogy felnőtt a mi népünk! A továbbiakban beszámolt a Szov. ’etunió népeinek békekongresszusán szerzett benyomásairól és hangsúlyoz­ta, hogy az az erő. amely ma a ter­mészetet kényszeríti térdre, — térd­re tudja kényszeríteni a ma vagy a holnap Hitlerjét is. ~ Ilyen néppel: az erő, az emberi nagyság népével köt bennünket össze immár örökre szétiéohetetlen barát­ság — mondotta és beszédét Így fe­jezte be: — A szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezményt a szov let hősök vére pecsételte meg. akik eljöttek ide hozzánk Moszkvából. Ukrajnából, a grúz hegyek közű Szibéria végtelen földjéről, hogy elhozzák a szabadsá­got. Megpecsételte népünk örök, el- múlhatatlan bá'áfa. — Soha nem leszünk hozzá hfitl** nek!

Next

/
Thumbnails
Contents