Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-19 / 41. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VfLÍú PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Egész Níéntrlorsrág népe követeli a békét (2. o) — Magyar államférfiak távirata Stttálln, Svernytk és VMmsfcH elvtársakhoz a szovjet—magyar barátsági, egyúttal if kiV ilési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából (2. o) — A magyar szovjet barátság: eredményeink forrása 3. o.) — Ver. senybcn a bányák, az üzemek dolgozó) Rákosi elviár» születésnapjának tiszteletére (4. o.) AI MD P BARANVA'M ECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 41. S.ZAM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1B52 FEBKLAit Iá Washington parancsot ad — a framia koimány engede’meskedik... A magyar-szovjet barátság azt jelenti a mi számunkra, hogy népünk szabadsága, függetlensége, örökre biztosított Köztudomású, hogy az amerikai háborús gyújtogatok iegmocskosabb ügyeiket leginkább a francia kormányférfiakra bízzák. Náluk aztán nincs hiány igyekezetben! Ezeknek az Amerika-lakájoknak sötét lelki- ismeretét terheli az az ítélet, amely el a bíróság Henri Mar in, a francia nép hűséges fia, a „béke tengerésze ügyében hozott, továbbá a Raymonde^ Dien, a világszerte fs- m^rt francia honleány ellen indított hajsza is. Az ő leikükön szárad a szegyen,etes rendőri önkény a spanyol politikai emigránsokkal szemben. És az ő lelkűket terheli, hogy Franciaországban be.iltották a Béke Világtanács és a nemzetközi demokratikus szervezetek működését. Most folyik Párisban — Washington titkos utasítására — Renaud de Jouvénél és Andre Wurmser, haladó francia írók pere. Miért is állító-ták őket bíróság elé? 1949-ben jelent meg Párisban Renaud de Jouvenel „Az árulók internaeionáléja" című könyvének második kiadása. Az előszót Andre Wurmser írta hozzá. A könyvben ismertetett számtalan tény és okirat leleplezi az áz'aknamunkát, azokat a népellenes cselekményeket, amelyeket a népi demokratikus országokban követtek el az amerikai és angol kémek és kártevők, népük árulói — akik a múltban mindany- nyian a hitleri kémszolgálat ügynökei voltak. Ezek a torzszülöfek féktelenül gyűlölik saját népüket, amely már régen a történelem szemétdombjára hajította őket. Legutóbb azzal próbálkoztak, hogv a Wal! S reet tervei alapján a népi demokratikus országokban szabotázscselekményeket, kártevéseket, gyilkosságokat és provokációkat hajtsanak végre, mellesleg pedig kémkedtek és népelle- nes összeesküvések szálait szövögették. Egyik-másik poli ikai kalandornak sikerült tengerentúli gazdái segítségéve! megszökni a népek igazságos ítélőszéke elől. Most az USA-ban, Angijában és Franciaországban sürögnek-forognak, „baráti kapcsolatokat“ teremtenek a fastsz ta Tito-bandával, aljas aknamunkát folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, háborúra uszítanak a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora ellen. Sőt nem is olyan rég»ri még azt a „követe'ésüket" is az ENSZ elé tér. jesztef ék- hogy lépjen föl a néni demokratikus országok ellen „ugyanolyan erővel, mint Korea, ban", másszóval kezdje meg az imperialista beavatkozást ezek ellen az országok ellen. ezekről az elvetemült ellenségeiről rántotta le a leplet Renaud de Jou. vénél. Nevükön nevezte őket. Nem mások ők, mint Mikolajczyk, a lengyel nép ellensége; Abasz Kupi, albán fasiszta; Constantinescu és Dia. nu, román provokátorok; Dimitrov (Gemeto), az amerikaiak bulgáriai kéme; Nagy Ferenc, a magyar áru. ló és a többiek. Renaud de Jouvenel megmu atta, kiket szolgáltak a múltban és kiket szolgálnak ma. A kipécézett árulók felüvöltöt- tek: Renaud de Jouvenel „megrágalmazta", „megsértette" őket, „fol- to ejtett becsületükön1’, s így tovább. Washington erre ráparancsolt kitartott)aíra, hogy forduljanak a francia bírósághoz, a francia kormányférfiakat pedig ugyanakkor utasította az „ügy" kivizsgálására. A francia nemzetáruló kormány neki is gyürkőzö t, hogy engedelmesen végrehajtsa Washington utasításait, Működésbe lépett a gépezet és az „ügy" tárgyalását 1950. április 24-re tűzték ki. A francia kormánykörök és ame. rikai gazdáik csak egy csekélység, ről feledkeztek meg: a nép ömegek akaratáról. Franciaország dolgozóinak tömegei erélyes tiltakozással fordultak szembe a haladó író ellen forralt önkénnyel. A tárgyalást „bizonytalan időre” el kellett halasztani. Mos — az amerikai háborús gyujtogatók véleménye szerint — az idő megérett már a tárgyalás megtartására. Az amerikai pénzki- rálvok, miután komoly erkölcsi és politikai vereséget szenvedtek az ENSZ legutóbbi közgyűlésén, — ahol a Szovje unió, Lengyelország, Csehszlovákia és más országok küldöttségei lerántották a leplet az USA, Anglia és Franc'aország béke- és demokráciaellenes összeesküvéséről, — elhatározták, hogy „most aztán kivágják a rezet" és Renaud de^ Jouvenel perét a Szovjetunió me§ a népi demokráciák elleni szennyes rágalomhadiárat céljaira, a háborús hisztéria felkorbácsolására használják majd fel. Ámde az amerikai háborús gyuj. fogatoknak és az előttük alázatosan meghunyászkodó francia kormány- iák minden igyekezete hiábavaló Sehogy sem sikerül nekik fehérre mosni a népek gálád árulóit a világ közvéleménye előtt. A párisi per csak azt mu atja, hogy igen-igen gyöngék lehetnek a háborús gyújtogatok állásai, ha már a nyomorul» besúgók és rágalmazók maroknvi bandáiét is komoly támaszuknak tekintik. Ez a per azt eredményezi maid. hogy még világosabb fénv derül a háborús provokátorok bűnös cselszövényeire. fMeíjelenl a Tartós Békéért Népi demokráciáért lesuláb Nos, a békeszeretö népeknek bl számában) ű/nbb vállalásokkal kpszülnek sátorhelyi állami gazdaság dolgozói Rákosi elvtárs születésnapjára Rákos! elvtárs születésnapi ára lelkes vállalásokat tettek a sátorhelyi ál a- mi gazdaság dolgozói. Ezeket a vállalásaikat már teljesítették és újabb versenyfehivássa fordulnak megyénk és párosversenyre a püspökbólyi gazdaság dolgozóit. 1. Gazdaságunk valamennyi állandó do gozója vállalja, hogy március 9-ig egy-egy időszaki dolgozót szerződte; le a gazdaság részére. rí gazdaságai felé. K, a sátorhelyi állami gazdaság dó dolgozói Rákosi elvtárs 60. lésnapjára tett vállalásainkat síién teljesítettük. Elhatároztuk szeretett Rákosi elvtársunk 60. 'tésnapját újabb felajánlásokkal peljü'k meg ős ezek tejesítése ér. ben versenyre hívjuk ki ma k valamennyi gyapotterme o al- g az dóságának állandó dolgozóit 2. Traktorosaink vállalják, hogy a sorrakerü'.ő munkáknál úgy dolgoznak, hogv hat nap alatt annyi üzemanyagot takarítanak meg, amennyivel a hetedik nap do gozhatnak 3. Tehenészeink csatlakoznak a bó- lyi tehenészeik által elindított ötezer literes mozgalomhoz. A gazdaság dolgozói nevében: Zahorztk Sándor párttitkár. , .. „j.: ____ Da rvas József közoktatásügyi miniszter beszéde a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepi megnyitóján ünnepi díszelőadás keretében nyílt meg a Magyar-Szovjet Bcrátság Hónapja. Hétíön este a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulóján ünnepi díszeid adás keretében nyi t meg az Operaházban a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. A7 elnökség asztalánál foglalt helyet népünk szeretett vezére, a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs Ott ültek Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József elvtdrsak és a Magyar Dogozók Pártja Politikai Bizottságának több más tagia, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a Minisztertanács elnöke, J. D Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a MSzbH-ra Magyarországra érkezett szovjet delegáció tagjai, élükön Konsztantyin ivano vies Szkrjabin, Sztálin-díjas akadémikussal, a Szovjetunió Legíelső Tanácsa tagjával. A magyar és a szovjet himnusz e’hangzása után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a Magyar-Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg a díszelőadást, majd Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. — Ma van négy esztendeje annak, hogy a hataCmas szocialista Szovjetunió és a népi demokratikus Magyar ország képviselői Moszkvában, a *za bad világ dicső fővárosában, a'áirttk a két ország, a két nép közötti ba rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A mi népünk, a mi népi demokratikus országunk négy évvel szelőt) egy olyan világhatalommal kötőn egyezményt, a teljes , köícsönösség alapján, amely n haladás erőit kép viseli a világban, s amely éppen ezéri legyőzhetetlen. A szovjet nép és a magyar nép barátsága nem ezzel a szerződéssel kezdődött, — szálai a legjobb haza fiák, a kommunisták, mindenekelőtt Rákosi elvtárs révén, már akkor szövődtek, amikor országunk még a reakció táborában volt s azzal pecsé- te.ödött meg, mikor a hős szovjet csapatok felszabadították népűnket. De a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény még szorosabbá, még erősebbé, még szélbont hala kanabbá tette a két or szágot, a két népet összefűző kapcso kát. Ez a szerződés azt jelenti a mi számunkra, hogy népünk szabadsága függetlensége örökre biztosított, men a világ leghatalmasabb országa, minden nép szabadságának s független ségének támasza, védelmezője m mellettünk. Ez a szerződés azt Jelent' a mi számunkra, bogy részei varvunb "•í?y olyan óriási rilágtábornak, ame y az imperialista fenevadak ellen , í>é kél és a népek szabadságát védelme rí Ez az egyezmény még erőse),|>é tette azokat a testvéri kapcsolatokat amelyek a szabad népek hatalmas családjához fűznek bennünket. A szovjet magyar barátsági, egviit’ működési és kölcsönös segé'ynyujtási egyezmény a békés építő munka biz tositását jelenti számunkra. Art [p lenti továbbá, hogy szocialista épí'é sünknek népünk alkotó ereje mellett van még egy hatalmas, kiapadha'at ián erőforrása: a Szovjetunió állandó, közvetlen segítsége, pedamulatása A Szovjetunió népei ma már a kommu nizmust építik s mi a kommunizmus építésének dicső fényében láthatják az utunkat — előre, föl.a magas csú csők felé. amerre a Szovjetunió erős keze indított el bennünket... — A Szovjetunió győze'me adta nekünk azt a megifjtió, nagy erőforrást, amelyet a szabadság jelent. E gyöze lem nélkül nem leheltünk volna szabadok. Népünk szabadságvágya soha nem hunyt öl történelmünk során. Ez egyenesítette ki a kaszákat Dózsa seregében, ez zengett a bujdosó kti rucok da'-aiban, ez lelkesítette Kossuth hadait, ez a dicső em.ékű magyar Vörös Hadsereget — de valósággá. népet formáló nagy erővé a Szovjetunió lelte a számunkra S mi soha nem felejtjük el, hogy független sza bad hazánkat, benne új é'e're kell nemzetünkéi, azt, bogy népünk soha történelme folyamán nem vo'4 még ilyen egységes, erő« — mindezt a Szovjetunió önzetlen segítségének. Sztálin népének, Sztálinnak köszön hetjiik. A Szovjetunió, a Szovjetunió hős munkásosztálya volt az, amely a világ dolgozóinak szolidaritását megszervezve, kiszabadította a fasiszták gyilkos börtönéből szeretett vezérünket, tanítónkat, Rákosi Má tyást. Azt. hogy van pártunknak népünknek o:yan vezetője, aki biztos kézzel vezet bennünket előre — ezt is mindenekelőtt a Szovjetuniónak, Sztálin népének, Sztálinnak köszön hetjük. — Országunkban már a szociális mus épül — folytatta a továbbiakban. — Az újjáépített, s az újonnan épített üzemek százaiban, ezreibo-n már nem a *őke rabszolgái, hanem öntudatos, szabad emberek dolgoz, nak. Nem az éhség korbácsa hajtja őket, hanem a szocialista munkaver- senvek büszke hevülete lendíti őket előre — kovácsolódnak boldog életünk építésének erős fegyverei. Ezután beszámolt arról, hogy sike résén fejeztük be ötéves tervünk második évé) és így folytatta: — Uj üzemek, új városok születtek nőttek és nőnek ki. szinte a földből Valóban: szinte az egész ország tér. képe á(rajzolódik — nemcsak az atlasz lapjain, hanem a valóságban A fejlődésnek ezt a hatalmas tempó ját csak a Szovjetunió állandó, köz vétlen anyagi és erkölcsi segítségéve: érhettük el — amely önzetlen barát- segítséget felszabadulásunk első nap- jáiól érezhetünk, tapasztalhatunk és amely évröl.évre növekedik. Rámutatott, hogy a kapitalista or szágok is szoktak „segítséget“ nyui tani egymásnak, de ők a gyarmatost tást hívják segítségnek. — A mu'tévi tervteljesftésről szó'ő jelentés azt is hírül adta. hogy iparunkban a termelékenység az előző évhez képest 14.30 százalék, ezen be lül a nehéziparban 17.7 százalék. Ezek a számok a szocialista termelés ma gasabbrendűségét, a szocializmust épi- tő dolgozók hatalmas önludatbeli emberi főlényét, az új embertípus ki- kovácsolódását hirdetik. A továbbiakban beszámolt arról, hogy jelentős léptekkel haladunk a szocialista mezőgazdaság megteremtése fe'é. — Nincs életünknek egyetlen területe, ahol ne lenne mozdító, szabadító, előrevivő erő a Szovjetunió segítsége. területe, aho' ne lenne ez mozdító, szabadító. előrevivő erő. Kultúránk soha nem látott gazdagságban virágzik — mutatott rá Dar vas József és kijelentette: soha olyan tisztán, elevenen nem élt még az, amit kulturális értékekben kitermelt nemzetünk évszázadokon át, mint ma. Most lett minden igazán a népé, a könyvtárak a múzeumok, ac üzemi és falusi kultúrotthonok ezreiben. — Szocialista építésünk részeként ma egy új kultúra bontakozik ki ná- unk: a formájában nemzeti, tartalmi. ban szocialista új magyar kultúra S ebben: hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió csodálatos gazdagságú kultúrája. Csoda-e az, ha nálunk is, — mint a többi népi demokratikus or. szágokban is — olyan áradó szeretet veszj körül a szovjet kultúra alkotásait? Ha százezrek néznek meg egy- egy képkiállitást egy-egy fi met? Ne® csoda, — mert népünk a sajátjának, a magáénak is érzi ezt a kultúrát. Arwiak az öleinek a tiszta, hiteles ábrázolását kapja beírni, amely felé munkájával harcaiva maga is törekszik s amelyhez győzelmeivel egyre közelebb ér. A mi dolgozóink azoknak a. embereknek az életét, példáját ismerik meg ezekből az alkotásokból, akikhez hasonlók akarnak lenni, becsületben, emberségben, tudásban, hősiességben, hazaszeretetben: a Szovjetunió eg- szebb alkotásának, a szovjet embernek az életét, — A szovjet kultúra ezért lesz egy. re inkább nemcsak segítője, hanem szerves része ie a mi kialakuló új kultúránknak. Munkánkban, harcainkban, saját formálódó új szocialista kultúránk me lett erős támaszunk & szovjet kultúra. S egyben példamutatónk is. Tanulunk tőle eszmeiségben olyan kimagaslóan nemes tiszta müveket alkotni, amelyek méltóan ki tudják fejezni a nálunk }s növekvő új embert. Darvas József ezt követően arról beszélt, hogy dolgozó népünk egyre fejlődik, öntudatosodik. — Hol van már az a nép, amely seregekben hányódott — vetődött műn. kádan és éhem. az emberpiacokon és a bezárt gyárkapuk előtt? Ho! van már az a nép, amely hazát keresni hazátlan idegenbe menekült százezer- szám s amelyet a földre vert a tőke ostora? — Nem egyszer még azok Is. még mi is akik mindig hittünk a népünk erejében alkotó gazdagságában, akik rút ho'lókárogásnak tartottuk a ,nemzethalál“-ról szó’ó jövendöléseket akik tudtuk hogy se puskatus, s-e megaláztatás, nem tud la összetörni ennek a népnek a gerincét akik hit- ‘ünk a jövőben és harcoltunk érte, -j nem egyszer még m' is ámulva. lelkesülten s meghatottságunkat sem szé- svelve állunk ez e őtt a csoda előtt hogy felnőtt a mi népünk! A továbbiakban beszámolt a Szov. ’etunió népeinek békekongresszusán szerzett benyomásairól és hangsúlyozta, hogy az az erő. amely ma a természetet kényszeríti térdre, — térdre tudja kényszeríteni a ma vagy a holnap Hitlerjét is. ~ Ilyen néppel: az erő, az emberi nagyság népével köt bennünket össze immár örökre szétiéohetetlen barátság — mondotta és beszédét Így fejezte be: — A szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt a szov let hősök vére pecsételte meg. akik eljöttek ide hozzánk Moszkvából. Ukrajnából, a grúz hegyek közű Szibéria végtelen földjéről, hogy elhozzák a szabadságot. Megpecsételte népünk örök, el- múlhatatlan bá'áfa. — Soha nem leszünk hozzá hfitl** nek!
