Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-16 / 39. szám
TX2 FEBRUAR 10 N Ä Pt O 5 A babarci tsz pártszervezete tavalyi tapasztalatokból tanulva készül a tavaszi munkákra., a magasabb terméseredmények elérésére Regjei hat óra. A házak udvarán már cs«* az öregeket tehet látni, bent a házakban a gyerekek alszanak még. A habard Béke tsz tagjaj már elmentek a menőre dolgozni, a tarisznyában magukkal vitték a jó finom szalonnát fehér kenyeret, de nem maradt el a jó bor sem. Kint a mezőn telkesen versenyeznek egymással a brigádok, munkacsa- paiok, de versenyben vannak egyénenként le a tsz tagjai: kj tud maga *abb eredményi elérni. A babarci határban harc folyik. Ebben a harcban ott vannak a csoport legjobb, legpól- damutatóbb dolgozói, a Icommunistáik •kük mindemben segítik a csoport tagjait a jobb termésért folyó harcban. A fontiek csak néhány hét mu va történnek, mert a lefkes munka most van készülőben, most készítik a tsz Skodájában a tervet Amáwt a téli idő- ■eafc elmúlik, azonnal megkezdik a taveszá munkákat. A I«* irodában fez bsátsüt körülülVe készítik a tervet Az asztalnál! ü ők közűi Jakab Lajos elvtárs szólal meg. Jakab elvtárs a im agronómusa. A csoport tagjai a múlt évben elküldték iskolára, hogy képzett szakemberként jöjjön vissza, a az iskolán tanultak a'apján segítse HMMikájtikaJt Szendrődi István elvtárs felé fordul és ezeket mondja: i- Helyesnek tartod azt, hogy három növénytermesztési brigádot alaki tünk, ezeken belül pedig egy-egy brigádba három munkacsapatot szervezünk. Minden csapat 10—10 dolgozó- -bői áll. Szendrődi éhtt&is, a pártszervezet . titkára. Rövid gondolkodás után válaszok : — Ez Így helyes lesz, mosrl az a fon fos, hogy minden brigádban legyenek jól dolgozók is meg gyengébben dolgozók is. Szendrődi e'vtárs, miközben ezeket mondja, már arra gondol, hogy a kom. rmmistákai; úgy osztja el, hogy minden csapatba legyen pártcsoport, mely segíti munkájukban a tsz dolgozóit. A műit év tavaszén is voltaik brigádok és munkacsapatok. A kommudolgozók, de cserélődték a kommunisták is. Az állandó cserélgetés következménye az lett, hogy a kommunisták nem ismerték meg a dolgozók között: ki az, akinek nagyobb segítsé nistákat azonban nem szervezték meg get kellene adni, hogy munkája meg. pártcsoportofc szerint. ^ munka meg i javuljon. indulásakor ennek hiányét nem na-1 Ezeket a hiányosságokat vitatták gyón lehetett észrevenni a hiba csak meg a legutóbbi taggyü lésen a csoport később kezdődött. „Mór azt hittük, kommunistái. Támultaik a múlt évből hogy minden rendben lesz — mond- Szendrődi elvtárs akkor még nem ta- ja Szendrődi elvtárs, — de másként miit, nem végzett po itikaá iskolát történt.’“ 4» áilatlenyéasléai brigád nem tudta kél' oen eUátni a növénytermesztési brigádokat lófogatokkal! Az állalállományuk pedig meg volt hozzá. Sok esetben előfordult, hogy a munka megkövetelte az állattenyésztési brigád tagjaitól hogy korábban kezdjenek dolgozni. Erre azonban kevesen vállalkoztak, legkevésbbé aíc- kor, ha az időjárás kissé rosszabb volt. Kézi erővel a tsz dolgozói nem tudták a nagy főldteru etet megmunkálni, ezért szükség volt a fogatos igaerőre. Ezen a téren pedig döcögött a munka. A hibák okát nem vette észre keltő időben a pártszervezet vezetősége, így a helytelen munfcamrgszervezés súlyos hibát okozott Húsz hold kukorica egész éven át csak egyszer tett megkapálva, így a termés ezen a területen igen gyenge volt. A kommunistákat egyen'őtlenül osztották é! a munkában. Amíg az állat tenyésztési brigádban alig voltak kommunisták addig a növénytermesztési brigádban többségben voltak. Mivel az állattenyésztő brigádban nem volt elegendő kommunista, így nem volt. aki harcosságra neve'te volna az ott dolgozókat. Ezért történt az, hogy laza volt a munkafegyelem, ebből adódott az, hogy sok esetben nem menték munkára. A növénytermesztési brigádban sem volt minden rendben, állandóim cserélődtek egyik brigádból a másikba a sem. Ezen a téren is könnyebb lesz Szendrődi elvtárs munkája mert azóta volt pártiskolán és az iskolán tanultakat felhasználja a munkájában. A páricsoportok megszervezése rem könnyű feladat. Különösen nehéz ilyen tsz ben, ahol kevés a párttag. A párttagság többsége pedig a tsz ipari műhelyeiben dolgozik, akiket nem oszthatnak be a mezei munkára. De nem az a hiba, hogy a pártszervezetben sofc ipari dolgozó van, hanem ott van a legnagyobb hiányosság, hogy nem vettek fej becsületes, arra érdemes dolgozó parasztokat a pártszervezetbe . Szendrődi elv társ sókat tanult a m ni féri tapasztalatokból. Most már látja, hogy mik voltak a hibák, Látja azt is, hogy a múlt évben nem irányította a pártszervezet munkáját a pártépítás együk igen fontos területére a tag- és tagjelölt felvételi munka felé. Szendrődi elvtárs látja már a hibát. Mondja is: A pártszervezetnek 22 népnevelőié van, ezeket úgy osztjuk el, hogv minden brigádban egy-két kommunista lesz. Ezzé’ elérjük hogy többet foglalkozunk a pártonkívüh dolgozók nevelésével, a legjobbakat pedig íelvesz- szük a tagjelöltek sorába. Alig egynéhány hét van vissza a tavaszi munka megkezdésétől, A tsz dolgozói készülnek a munkák jó elvégzésére. Ellenséges, hanyag munka miatt ettek a komlóiak tisztátalan, rossz kenyeret A* ellenség eltávolítása után megjavult a kenyér minősége A komlói dolgozók sokáig várták • *z új kenyérgyár elkészülését. A gyár építői lelkes, odaadó munkával, ha. téridő előtt befejezték az építést. Komló eokezer munkása örömmé! ment a népboltokba, hogy a kenyérgyár friss, puha kenyeréből vásároljon. A kenyér az első napokban nagyon szép volt. Hamarosan azonban egészen váratlanul keletien, vagy sü -teilen kenyeret kezdett adni a gyár. Nem egy esetben spárgadarabot, vagy kavicsot találtak a kenyér be'- séjébem. ■ Válint Horthy ltenderesi birtokán intéző tolt Nem véletCen, hogy rossz és tisztátalan kenyeret sütött a komlói gyár. Bökönyi István, a kenyérgyár volt üzemvezetője sem egy esetben bebizonyította, hogy ellensége a dolgozóknak, ellensége annak, hogy a bányá. szak és építömunkások ízletes, puha kenyeret ehessenek. Bökönyi tudató san rontotta a kenyér minőségét. .Szabotálta a dolgozók fizetését is. Nem volt ritka eset az sem, hogy a* ott dolgozó nőkkel a csizmáját íisztíttaíta. Minderről tudott Paskef György, a kenyérgyár igazgatója. Tudott róla a városi tanács is. Annak eigenere, hogy ismerték Bökönyi romboló munkáját, hosszú időn keresztül, mégis a gyár élén hagyták. Csupán három napja, hogy a tanács kiadta az útját, és ezzel, mint aki jól végez- te munkáját, újra nem törődik semmivel. Mikor Válint Géza fűtő látta, hogy barátját eltávolították a gyárból, hír. t*£en beteg lett és otthagyta a gyárat Vájjon miért? Mikor Válintot fejvették» nem nézték meg, hogy kicsoda, vagy honnét jött. Nem nézték meg, hogy Horthy kenderest birtokán intéző volt és felesége nyilas vo't. A, felszabadulás után tiz hold földet kapott, később belépett a baranva szentgyörgyi csoportba. Csak félévig vp"4 a teresben, a csoporttagok ész. revették romboló munkáját és kizártáik. Válint nem vette a szivére, hogy kitessékelték a csoportból, jelentkezett Komlón,, ahol fel is vették a gyárba. A többi már könnyű volt. összepakolt Bökönyivél és most már egviitl szabotálták a gyár munkáját. Szolgálatkész segítséget találtak Válint fiában, aki min! kihordó, még most is s gyárban dolgozik. Válint lánya a -városi tanácson van alkalmazásban, *2y nesn tehet csodálkozni, ha Bökő, * et» i n. * mikor mennek nyi már előre tudta, ellenőrizni. \ városi tanács elhanyagolja a kenyérgyárat Segítségükre volt Maíinás László, a városi tanács titkára is. Nem egyszer kapták rajta, hogy telefonon mindenről értesítette Bakonyit. De ki az a MaMnás? Már többször kértek tőle önéletrajzot, de soha sem adott. Munkájáról azonban sokmiudenre követ keztetheíüiiik. A tanácson ő volt az egyeduralkodó, ő diktált az elnöknek is. Durván bánt a dolgozókkal, véleménye ellen felszólalásnak helye nem volt. A városi tanács naiwobb éberség, gél kell, hogy dolgozzon. Ha a ke nyéngyár munkáját meg akarja javítani, először is az oda nem való elemieket kell eltávolítani. Még most is nedves cementen, félig szakadt zsá kokban dohosodik » liszt és a fisz. taság területén is komoly kifogásolni valók vannak. A városi tanács ezekre a hiányosságokra nem figyelt fri. A lisztet még most sem szitálják. Arra hivatkoznak, hogy elromlott a szitálógép és nedves a liszt ís. A vá rosi tanácstól már többszöT kértek kályhát, mert a gőzfűtés egymagában kevés ahhoz, hogy a nagy termet átmelegítse. Panaszkodnak a fára ís. azt mondják, ho-gy igen nedves és sok időbe telik a befűt'és. A városi tanács azonban a mai napig sem intézkedett. Paskef György igazgató azt mond ja: „Én felellek a jó kenyérért, de azért nem, ha valami van benne“. Mi azt hisszük, a jó kenyérhez az is hozzátartozik, hogy tiszta legyen. Vagy Paskef elvtáirshaik más a nézete? Paskef elvtárs kötelessége gon doskodni a szitálógép megjavításáról és ugyancsak az ő feladata, hogy a kenyér helyes elosztását is megsz;r- vezze. Nem isme födhetik meg még egyszer az, ami szerdán történt. Kö. könyösben egész nap nem volt ele gendő kenyér, de nem azért, mert nem volt elég kocsi a szállításhoz, ahogy az igazgató élvtárs mondta hanem azért, mert a kökönvösi kenyeret elvitték Pőlöskére. Mire Pö- 1 ősikéről visszahozták, már este 8 óra is elmúl ott. A 15-ös számú Népboltba ugyanakkor annyit számítottak, hogy este 7 órakor még kilenc mázsa kényét volt felesi ege.sen. Kifogástalan kenyeret kell sütni Komlón Most Csirke Péter elvtárs lett a kenyérgyár új vezetője. Csirke elvtár» állandóan a dolgozók között van és ellenőrzi a munkát. Az eredmény: csütörtökön a kenyér már kifogásta lan volt. Munkáját azonban csak akkor tudja jól végezni, ha nemcsak ígéretet kap, hanem segítséget is. Az egyik dagasztógép például elromlott. A Villanyszerelő Vállalat már három hete leszerelte a motoff, de még csak el sem vitte a gyárból, nem hogy elkészítette volna. A városi tanács is adjon meg mindem segítségei a hibák kijavításához Kísérjék figyelemmel a gyár munka, jái és a hiányosságok mögött ne saj nállják megkeresni az ellenség kezét. Z. I. bers'/ári politikai iskoláit haügatői csatlakoznak a szatántaiak és nmük kihívásához Lapunk szerdai számában közöltük szalánta és németi politikai iskolák hallgatóinak felhívását a megye politikai iskoláinak hallgatóihoz. A délszláv dolgozó parasztok felhívására válaszoltak a pécsi Bőrgyár politikai iskoláinak hallgatói és vezetői, akik csatlakoztak a felhíváshoz. Mi, a pécsi Bőrgyárban folyó politikai iskolák hallgatói örömmel vettük a délszláv elvtárcak és dolgozó parasztok felhívását. Rnít'aJ kívánunk csatlakozni a fő kezdeményezéshez. — Az eivtársak igen helyesen látják azt, hogy nagy szükségünk van a tanulásra. Különösképpen fontos az, hogy itt a déli határszélen, ahol Tito és fasiszta bandája leselkedik ránk — elsajátítsuk a párt tanításait. Tudatában vagyunk annak, hogy a termelést növelni és jó munkát végezni csak abban az esetben lehet, ha elméleti színvonalunkat is emeljük. Ezért lelkesen csatlakozunk az elvtársak kezdeményezéséhez. Elfogadjuk a felhívás minden egyes pontját, azzal, hogy szeretnénk még két pontot hozzáfűz»!. í. Emeljük a termelésünket és a minőségi munkát megjavítjuk. Ezt azért kívánjuk megtenni, mert a tanulás lokmérője a ■ termelés eredménye és a jó minőségi munka. 2. Vállaljuk azt, hogy a politika? iskolák hallgatói a munka- fegyelem terén élenjárnak, példát mutatnak a_ többi dolgozóinknak. Ezzel a csaftek-"z"««nl harehn indulunk a jő tanulásért. Ezzel ;s bebizonyítjuk szeretetünket és ragaszkodásunkat pártunknak és szeretett v**'AriiTiknak p|v*«r«n»||í \rr*» i,nks/(irik hop'v ínipf'1 Tní* sabb termelési eredménnyel köszönthessük Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapját. Elvtársi üdvözlettel: a bőrgyári politikai iskolák hallgatóinak nevében EIZLER JÁNOSNÉ BOKOR JANOS BÁNRÉTI FERENC párttitkár. középf. pol. isk. vez. alapf. pol. isk. vez. Megígértél« Ráln«l elvtáru wfilHé<n»piári> Hősies munkával csökkentik a se ley tét a Porcelángyárban 10 százalék selejtje volt január ban a pécsi Porcellángyámak. Ez több, mint félmillió forint kárt okozott népgazdaságunknak. A gyár dolgozói Rákosi elvtárs születésnapjára vállalást tettek: a selejtes leszállítják 10 százalék alá. Vájjon hogyan teJiesíUk felajánlásukat? Harmincas korongosműhely. Kellemes meleg idő van itt benn, Hosszú asztal előtt jókedvű fiatalok dolgoznak. Az előttük forgó korongra drapp- színű masszát raknak, majd ügyes kezükkel nagy szágefcelódairabokat forrná, nak belőle. — Még csak egye hete csináljuk ezt a sziget élői ajtót, de már jói megy mondja Szilvás! Tibor, az egyik fiatal. — Nem is lesz ebből 5—6 száza lék selejtünk, mint a régiből. Felajánlottuk Rákosi elv társ születésnapjára, hogy a selejtet 2—3 százalékkal e- szoríljuk. Jobban figyelünk a munkára, nagyobb lelkesedéssel dolgozunk. Így is bebizonyítjuk Rákosi elvtársnak: bízhat az ifikben! Az aiagútkemencéné! fokozódik a me eg. Papucsban és rövid nadrágban dolgozik itt Varga István rakodó — Csillékre rakják a megszáradt és bemázolt poroelánárul és betolják a kemencébe. Itt is adódhat selejt. Ha helytelenül rakják fel a porcelánt a kocsira, összefolyik a máz és egymásba ég a drága porcelán. — Januárban emiatt 2.5 százalék selejtünk volt — mondja Varga István. — Rákosi élvtárs születésnapjára ezt 1.5 százalékra szállítjuk le és ezt tovább csökkentjük. A régi alaqútke. mence. Kedden reggel még másfé. méter hosszú, helyenként 6—7 centiméi tér rés tátongott a tetején. Behullott a por, a vasreszelék és mogfeketíteí te az égetésen lévő porcelán egy részét. A kemencéből kikerüli porcelán Öt százalékát Így el ke: tett dobni, ami havonta 230.000 forint kárt jelentett. Apácai elvtárs sztahanovista, mindjárt jelentkezett, hogy felmegy és megjavítja. Aiics igazgató elvtárs azt mondta neki: — Most *>e macro menjen fel Apácai elvtárs, a múltkor is maga volt — Hát az igaz, hogy egy hónappal ezelőtt is javítottunk kemencét — mondja Apácai elvtárs. —- Volt úgy 700 lók meleg, most meg 900—1000 fok között jár. De én mégis felmentem. Addig nem mentem haza, míg a kemence készen nem lett hisz vállaltam Rákosi elvtárs születésnapjára, hogyha kemencét kell javítani, én mindig ott leszek. Így hát fel ts mentünk. Tarai elvtárs, sztahánovista művezető, Fredrich Gyula elvtárs és én. Nagyon melegünk volt. Azbeszt ruhában voltunk, de a nyílt láng nak kicsapott mert a termelés közben szabályszerűen folyt. Négy óra host- szat dolgoztunk, de betömtük a rést. öt százalékkal csökkentettük így a gyári selejtet. * így harcolnák a setejt ellen a oécsi Porcelángyárban Apácai János és a többiek. így bizonyítják be minden százalék sole](csökkentéssel újra és újra, hogy szeretik Rákosi elvtánsat, hogy jó munkával ajándékozzák meg 60. születésnapján. Magyar László ■«4 homsxú amatalok mellett már civilben ültek a leszerelök. Furcsáién, csodálkozott fürkészték egymást. Hát alaposan megváltoztatja az embert a civilruha! Ott van például az a Kottái... Olyan fess katona volt, hogy festeni sem lehetett volna különbet, a civilruha pedig .. A kabátot be sem tud ja gombolni, a nadrág is szűk lett, rövid lett — mert hát gazdája bizony alaposan meg- emberesedett a néphadseregben. És így van ez mindenki- oel- Hy hát alaposan megmosolyogják egymást az elviár sak, azután, mikor egy kicsit megszokják egymást civil" ben, megkezdődik a beszélgetés, a tervezgetés otihonról, a családról, a munkáról. Nem hajol a fehér kendővel borított, felvirágozott asztalok fölé egyetlen gondterhelt homlok sem. Nem úgy készülődnek ezek haza, mint a Horthy-hadsereg leszerelő katonái: „Mi lesz velem? Kapóké állást?'“ Nem állnak majd ezek a fiúk tanácstalanul a zöld ládával a kezük ben a kaszárnya kapuja előtt: „No most hova? A Dimának-e, vagy a nyomorúságnak?" A leszerelök gondtalanul, vidáman beszélgetnek, nem várja őket künn a bizonytalanság, az állástalanság réme. itt van például Borek Adolf, ő Komló községből vonult be és most az új városba, a terv városába megy vissza. Ahogy végignéz a sok ismerős arcon a civilruhák fölött, ahogy megnézi parancsnokait, bizony fáj egy kicsit a szíve... De azután az új városra gondol és arról beszél a mellette ütő elvtársaknak: — Falu volt, mikor otthagytam és most... Most már valóságos város! Hazamentem minden két-károm hétben — szóval elég gyakran, — de egyik eltávozástól a másiké annyit változott, hogy alig ismertem ki magam. — Visszamész? — vetik közbe a kérdést. — Hát persze, hogy visszamegyek! A csHlejaintómíí- helyben dolgoztam, azután a kompresszort kezeltem. Most lehet, hogy az új gépműhelybe kerülök ... — Már jelentkeztél?... Érdeklődtél? — kérdezik is* mét az előtártak— Áh, minek az? Visszamegyek is kész! Holnapután már dolgozom is!... Majd meglátjátok .., CxlUk Jánost aem aggauntjuujávő. Ő a Beremendi Cementgyárba készül. Ott dolgozik felesége is és ott várja az a 14 hónapos Hú, aki most tanulja az első lépéseket, az első szavakat. —■ Én gépkocsivezető leszek a gyárban.. .\Már a helyem ts megvan! — újságolja Czikk János a többieknek. — No, neked igazán érdemes volt katonáskodnodl — nevetnek rá az elvtársak. — Hiszen a gépkocsivezetést, a sofförködést itt tanultad nálunk, igaz-e? És tényleg megvan a helyed? — Meg hát! — vágja rá Czikk János és nettí is gondol talán rá, hogy valamikor ez nem is volt ilyen természetes. Hiszen József Attila talán épen róluk írta a „Hazám“' című versének ezt a néhány sorát: „Sok urunk nem volt rest se kába S kitánturgott Amerikába llirtckát óvni etteuiink Másfélmillió emberünk. Kitántorogtak külföldre Czikk János szülei is, vitték magukkal a 14 éves gyereket, aki már tízéves korában felsebbzett, véres térddel csúszkált a püspökbolyi püspöki uradalom répaföldjén. 60 fillér napszámért egyelte Czikk János annakidején a püspök répáját, míg apja Idomár torban, cselédeskedett ugyancsak a „jóságos" püspök földjein 80 fillér napi bérért. Az éhenkatás dől futottak meg Czikkék annak idején és egy új, szabad házába jött visz- sza Czikk János 1946 ban. Hoi van már a munkanélküliség remei Hol' von már a napi 60 filléres kereset: Czikk János már c volán mögé képzeli magát, keze a kormúnykerékre tapad és úgy hallgatja a parancsnok elvtárs szavait: — Gondoljanak büszkén arra. hogy néphadseregünk katonáiként szerelnek le és tartsák szem előtt, hogy úgy maradnak méltók a büszke honvéd címre, ha a munka frontjána termelésben w becsületesen kiveszik nterirlk»>''
