Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-14 / 37. szám

DUNÁMTiJLI VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN­Nyugat Németország népe tiltakozik az újralellegyverzés ellen. (2. o.) — A Mongol Népi Foradalmi Párt 1 'jzponli Rt**- ttcfrf '>n’k. a nagy népi burái elnökségének és a Mon goi Népköztársaság Minisztertanácsának határozata, (2. o.) — Erősödik a jugoszláv munkásosztály ellenállási harca. (2. o.) _ A pécsbányatelepi Jelenszki csapat munkamód­sz ere. (3, o.) — Becsülje meg jobban a komlói bánya mű­szaki vezetősége is a gépeket. (3. o.l — Kásád község dél­szláv kullúrcsoporlja első lelt Beremenden. (4. o.) 's_____________________________________________________ yj gg aalt IX. ÉVFOLYAM, »5. SZÁM M DP BARAN YAME GYEI PÄ RTBI ZOTTJÁC’ÁNAK AMA 30 FIL.I.EIÍ' CSÜTÖRTÖK, 19.V2 FEBltUAR 14 Neveljük a jövő szokmunkásait Az elmúlt hat év során orszá­gunk és így megyénk is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Nap, nap után egyre nagyobb építkezé­seknek vagyunk szemtanúi. A szo­cializmus építése ötéves tervünk egyre több munkaerőt követel, egy. re több ipari munkásra van szüksé­günk. A felszabadulás előtt megyénk­ben ezrével és ezrével álltak sort i munkanélküliek a munkaközvetí- lű előtt, kopogtattak a gyárak, a anyák kapuján, hogy munkához ássanak. Sokszor hosszú hónapo Lón át voltak munka nélkül. Ez­alatt otthon a családjuk, gyermeke. :k éheztek, koldulni voltak kényte- ’enk, hogy nyomorúságos életüket fenntartsák. A bánvaüzemek felöl, ásó termében, az üzemvezető ajta­ján örökösen ott lógott a tábla: ..Nincs felvételi“ A gyárak kapujá­ra ki volt téve a felirat: „Nincs felvétel!" Építkezésre mennj segéd­munkásnak — eseményszámba ment. A fekete könyvbe került a neve azoknak, akik a jobb életért harcoltak- Ezekben az időkben száz ég száz bányász volt kénytelen ki­vándorolni Hollandiába, Belgium­ba, hegy családjának legalább a mindennapi kenyerét biztosítsa. Hat év múlott el mindössze a felszabadulás óta és megyénkben, különösen bányaüzemeinknél és az építőiparban igen gyakoriak a pa­naszok, nincs elég munkás. A me. szesi építkezésen ezzel magyaráz­ták a lemaradhat, a MESZHART- szénbányákban minden szombaton pótműszakot tartanak, mert amint állítják: „Olyan kevés a. munkás, hogy csak a pótműszakokkal tudjuk teljesíteni a tervet- Ezekben az üze­mekben a leggyakoribbak a pana­szok, hogy az odakiildött vagy oda toborzott munkások bem maradnak meg', hogy nagyon nagy a munkás vándorlás, az új munkások lazítják a munkafegye’met, egyre több az igazolatlan műszak. A MESZHART-bányászok gyak. ran mondják el termelési értekez­leteiken. a röpgyüléseken, hogy nekik kell a fegyelmezetlen mim kások helyett is elvégezni a mun­kát, de csak nagyon kevés eseiben beszélnek arról, hogyan foglalkoz­nak az új munkásokkal, hogyan nevelik őket a bányamunka szere tetére, a bányászat elsajátítására. De nem különb a helyzet az építő iparban,* így elsősorban a 73/1 sz. Építőipari Vállalatnál. Itt, mint Rá. kosi elvtárs mondotta, a gazdasági vezetek országos értekezletén:....az od akiildött, odatoborzoft munká­sokkal a kutya sem törődött, külö­nösen a fiatal munkásokkal, vágy a nőmunkásokkal.“ Az építkezés ve­zetősége még azt sem tudja ellen­őrizni, miért vagy hányán vannak távol a munkából. FelelősségrevO- násról itt szó Sem esik. így azután nem csoda, ha előbb-utóbb kereket oldanak a munkásaik. Azonban nem ez a jellemző az egész megyére az új munkásokkal való foglalkozás terén. Vannak párt szervezeteink, üzemi bizottságaink és üzemvezetőségeink, sőt a dolgo. zóink egy nagy része, amelyek az egyik legfontosabb feladatuknak tartják az új munkások nevelését. Jó eredményt értek ql ezen a té­ren a pécsbányatelepi legényotthon, ban, amelyet rendszeresen látogat a Széchenyi- és András-aknai párl­és szakszervezet, ahol külön poli­tikai munkatárs neveli az otthonok lakóit. Az otthonok kultúrszobái. szórakozási lehetőségei már magá. banvéve is jelentősen hozzájárul­nak ahhoz, hogy az ói munkások megszeressék a bányát. — Emellett rendszeres politikai és tér. mészettudományos előadásokat tar. tanak. A legényotthonok kultúrcso- portját már nagyon megszerették a környékbeli bányásztelepülések la­kói és ez a régebbi és az újonnan jött bányászok megbarátkozásához a bányászélet megszerettetéséhez vezet. Megyénk ioarj üzemeiben, bá­nyáiban állandóan növekszik a női dolgozók száma is. A női dolgozók már ezerszer és ezerszer bebizonyí­tották, hogy egyenértékű munka el végzésére képesek a férfiakkal. A bányaüzemben azonban még sok esetben lebecsü'ik a női jnunkagrő két és a tartós neveíőmunka he­lyett durván bánnak velük. Nem ismeretlen ez a komlói bányászok előtt sem, hisz nem egyszer fordult elő ez a hetes csapatnál. Ahol azonban jó munkát végez a párt, szervezet és gazdasági vezetőink is megszívlelték Rákosi elvtárs útmu­tatását, ott ezen a téren is van már yáltozás, A komlói I-es üzem egyik körlet- vezető aknásza, ifj. Hohn Antal elvtárs szeretettel foglalkozik az új munkásokkal és a nödolgozókkal. Szabolcsi Anna, aki az egyes számú kaparónál dolgozik, mint lakatke zelő. jó! és becsületesen végzi el a munkáját. A körletvezető aknász nem egyszer dicsérte már meg ezért még jobb munkára buzdította. Sza boicsl Annát csillés társai is sze­retik, mert szorgalmas munkatár­sukra ismertek benne. A legutóbb Petőfi-aknán Duzsi elvtárs a Szabadságharcos brigád vezetője a termelési értekezleten mohdotta el, hogy Lámfa.lusi Rozá Ha brigádjuk egyik legjobb dolgo­zója, aki mint szénszállító a lehető legjobban teljesíti a munkáját, A Duzsi-csapat tagjai büszkék arra. hogy Lámfalusi Rozáliából annak ellenére, hogy még új munkás, már is jó bányászt neveltek. De nem csak a Duzsi-csapatnál, hanem a többi fejtésben is foglalkoznak már a fiatal dolgozókkal. Ezt a munkát a jövőben még sokkal fokozottab­ban kell végezni, mert csak akkor biztosíthatjuk ötéves tervünk sike rés megvalósítását, ha az új mun kásokkal való foglalkozással bizto­sítjuk ipari üzemeink és bányáink munkaerőszükségletét és Szakmáju­kat jól elsajátított dolgozókat ne I velünk. Február 18—24 között Magyar Filmhét If>/ a Szov etumóban Moszkva. A Szovejtunió filmiigvi minisztériuma február 18-^24 közön magyar flmhetet rendez Moszkvában Lenlflgrádban és a Szövetségi Köziár sasápok fővárosaiban. A filmhetet a „Gvarmat a föld alatt“ című magyai játékfilm nyitja meg. A filmszínházakban, kultúrpaloták ban és klubokban kiáCHtások nyfnak meg, amelyek a Magyar Népköztársa­ság művészeti és kulturális erednie nyeit mutatják tje. A jó termelési terv bőséges termés alapra A csoport erősödését, jövedelmének emelkedését je'enti a jó termelési terv — tanulják ezt meg a megye összes termelőcsoportjai Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt most folynak ötéves tervünk legdöntőbb évének e sö erőfeszí­tései, hogy ezt az évet sokkal magasabb eredményekkel, még nagyobb sikerekkel zárjuk le az elmúlt év ered­ményeinél. Az eddigi eredmények alapján joggal mond­hatjuk hogy az ipari munkásság döntő többsége becsü­letté' teljesíti ezt a feladatát. Munkájuk eredményessé­gét új gyárak, üzemek, a korszerű ipari és mezőgazda- sági gépek ezrei és tízezrei. épülő új városok hirdetik. Bányászaink hősi erőleszítéssél szinte naponta döntik meg, teljesítik túl előbbi terveiket, hogy a legértékesebb kincs, az ipar nélkülözhetetlen kenyere bőségesen álljon rende késésére a már működő gyárainknak és épülő iparóriásunknak: Sztálinvárosnak Napról-napra világosabban bontakozik ki előttünk, hogy elmaradt mezőgazdasági országból virágzó Ipari ór szággá tejlödötl hazánk. Olyan országgá, amely, a légiéi- tettebb termelőeszközöket bocsátja a munkásosztáv. ugyanakkor a dolgozó parasztság rendelkezésére is, hogy életüket könnyebbé tegye, íejlödésüket, boldogulásukat soha nem tapasztalt mértékben növelje. Felvetődik te­hát a kérdés a munkásosztály szövetségese, a dogozó parasztság felé: Hogyan segíti ebben az évben a szo­cializmus építésének még gyorsabb megvalósítását, ho­gyan áll k{ saját boldog jövőjének építése, békéjének megvédése mellett, hogyan készül a néhány hét múlva elkezdődő nagy csatára, a tavaszi munkák ff’kezdésére. Az alábbi két példa világosan bizonyltja, hogyan ké­szül a jó gazda és a nem előre látó gazda a nagv fel­adatok végrehajtására: A kisharsányi Béke tszcs intézőbizottsága és elnöke alacsonyra állapította meg az 1952. évi termelési tervet 4 károlyi December 21 twben már a jó gairda msemével tervemnek Másként folyik a tervkészítés a ké­telyt December 21 tsz ben. Kétely Példái mutat a kátolyi fis tagnága, *ntésii btsottnága a megye többi csoportjainak a tervkéssítéshen sányi tszc.s-ben, akik hittek ennek a hazugságnak. Balassa Péter csoport, tag továbbította a „javaslatot“ a cso­port-elnöknek is. így törlént, hogy alacsony termésátlagot vettek a terv. be, amelyhez párosult Diksa József nek az a gondolata is: így biztos lesz a terv túlteljesí­tése, minden különösebb Igyeke­zet nétkül és ez az én prémiu­main emelkedését Is elősegíti. Az önzés gondolata mellett nem ;u- tott eszébe sem Diksa Józsefnek. *«uj az intézőbizottságnak, hogy az alacsony tervvel ne egész eső. porltagságot károsítják meg. Mert kevesebb termés esetén kevesebb termény kor Giné szétosztásra. A jó tervezés lelkes ’éqkflrt teremtess amely egész évben kihat a munkára. Pedig a terv még nem is készüit ed egészen Részét az-onban eljutottak már a csoporttagokhoz és a megnöveltedet* feladatokat lelkesen tettéit maguké­vá. Beszélnek is róla: — A szovjet módszernél többe* ter­me' a csapatom az idén a tavalyi 57 mázsás kukoricatermésnél. Nem négy- szer, hanem ötször kapáljuk a kukori­cát és kétezer végezzük a pótbepor- rás*. Ez holdanként 3—4 mázsás több­termést jelent ami lényegesen meg- köflnyíti egyrészt a beadás' kötelezett­ség teljesítését, másrészt a Szabadpiac, ra is jóval többet tudunk vinni, mint tavaly, többet vásárolhatunk — újsá­golta néhány nappal eze'ött Greícané délszláv csoporttag PóMcs Balázsié és Junesics József egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, aürik világosan megértet­ték. hogy az ő öt-hat holdjukon nem lehet olyan eredményt eérni, mint a tervszerű gazdálkodással a csoport több. mint 500 holdján. Ma már mind­ketten tagjai a csoportnak ős telke* javallatokat tesznek a* Initézfibizott- ségnak és azt hangoztatják: „Ezt m felejtsétek ki a tervből.'* . , Rishnrsányban » Béke tszcs 1951 tavaszán kezdi« meg a közti» munkál. A csoportban nem dolgoztak tervsze rűen és ennek következménye az volt, hogy hiányzott a lelkesítő cél. amely hónapokra előre mutatta '« "a a nagy család jövőjét. A csoport föld je 347 darabban volt, ami jelentős nehézséget okozott a földek megrnun. kálásábati. A jó termeié*! terv azonban csők beutelt-- tábla a nebéz’agckvt . de ez hiányzott a midiimből. A kisharsányi Béke tszcs-ben nem értették meg azt a törvényt, ha a terv jó, az mozgósítja a csoport tagjait a munkára, mert mlndeniki számára megmutatja, hogyan alakíthatja szebb jövőjét. Annak ellenére, hogy hiány­zott a jó terme-ési lerv és a földek széttagoltak voltak, elfogadható ered­ményeket érlek cl a tszcs tagjai: átlagtermésük búzából 9.45 niá zsa. ősziárpából hét, tavaszi ár. púból 5.ói zabból négy, kukorica ból 21, cukorrépából 65 mázsa volt. A tszcs földjét lagösttották. Most az 500 hőid fö d egy tagban van. Ez nagyjelentőségű segítségei ad a föld megmunkálásánál, a terv készítésénél a gépi és emberi munkaerő klhaszná lásánál. Ezt a tszcs intézőbizottsága és elnöke nem vette tekintetbe. A Béke tszcs Intézőbizottsága bem rég készítette e! a tervet. Nem vették tekinle'he a tagosttás mellet! azt sem. hogv ebben az évben több mű­trágya. több növényvédőszer, több gép és nemesített vetőmag biztosítja a termés emelését. Dfe nem tanultak a tavalyi tapaszt« latokból sem és szégyenteljesen alacsony termésátlagra dolgozták M a tervet a tszcs elnöke. Dtksn József és az intézőbizottság, Megfeledkeztek arról, hogy a rossz tervkészítéssel magukat csapják be. Az alacsonyra megállapított terme é,i terv nem is tetszik a csoport tag jainak Világosan tudják, hogy az at?- csony terv túlteljesítése esetén jogin- 'anuf kapják az 5—15 százalékos pré­miumot a trakíoristák. járandóságát a csoportelnök és a brigádvezetők A terv készítésénél nem vették fi gyelembe, hopy a növekvő szük­ségletet emelkedő termeléssel kell kielégíteni, hogy emelkedett a beadási kötelezett, ség. amely egyben kötelezi a csoport tagjait o több termény termelésére Hallgattak a hu'ákob aaltáelófára^ könnyű győzelemre nxámiiianah A Béke tszcs-nek 195)-ben 21.S má­zsa volt- a beadási kötelezettsége KÖ telezetteégiiket teljesítették és még 2(M) mázsa fp'esleges terményük ma radt, amelynek egy részéi C-jegyre adták le. a másik részét szétosztották a csoporllngoknak Étiben az é“hen 424 mázsa termény □ csoport beadási kötelezettsége ami kevesebb, mint amennyit a G-jegyessel együtt bead tok Tehát. ha az Idén tiibbet termelnek, töb­bet vihetnek a szabadpiacra és n termékeikért kapott pénzért kor látozás nélkül vásárolhatnak min­dent. Ennek jelentőségét a csoport elnöke és intézőbizottsága nem értette meg világosan, de megértették a kulákok, K, Szabii József, Hajdú Kálmán, D. Szujkó János, Körösi János, akik a borospincében tartják rendszeres ősz szejüvetef iiket és olt nem a tszcs erő­sítéséről beszélnek. A legutóbbi meg- be.•élésük alkajméva! <s öv dtrjtn. tették a ,.]ó tanácsot“. — Ne legyen tíM magas a terv, mert akkor nem lehet teljesíteni és ha sokat vesznek a tervbe, akkor jö vöre még több tesz a kötelezettség. Számosán vannak olyanok s kishar. községben 1951*ben a termésátlag őszri'árpéból 19 mázsa volt. járási ta. nács tervjavasltat« 13 5 mázsa erre az évre. Azonban a csoport tágját tudják, hogy a föld Jő megművelésével elérik a 21 mázsás átlagtermést Is és ezért ezt vették be a tervbe. Kukoricából 1951-bem 37 mázsa volt az átlagtermés. Hat holdon jó fejtté gyázást végeztek, négy ez lesen vetet­tek .négyszer kapáltaik, alkalmazták a pótbeporzást és holdamként 57 má­zsás állagot értek el. A két tényezőt összesítették és a tervben 45 mázsás kukorica átlag, termést írtak elő. A terv reális megvalósítható. Meg­van a csoport lehetősége arra, hogy a kitűzött célt elének, sőt azt túlszár nyalják, mert a terv a tavalyinál mé« jobb munkára, az új módszerek hasz­nálatára serkenti a csoport tagjait. Nincs Is Kátotyban egy csoport tag sem, aki beleegyezne abba, hogy a 45 mázsás átlagtermést lecsökkentsék. Merészen terveznek, tudják, hogy tervük nem marad papíron, mert megvan az erejük és lehetőségük a terv megvalósításához. Meg van, mert ott áll mögöttük a párt, a kormány és a munkásosztály — akik a segítés minden eszközével, a legfejlettebb szovjet módszerek át adásával, a korszerű gépek tömegével a legkitűnőbb minőségű vetőmagvak biztosításával és a hasznos intézkedé. sek egész sorával segítik dcégozó pe raszt Ságunkat. Ezt a segítséget megyénk dolgozó parasztsága csakis úgy tudja méltányolni, ha példát vaoz a kútoly) December 21 tsz és a ma-, gyénkben még jónéhány Jól mű­ködő termelőesoport lelkes mun­kájáról-w lelkiismeretes tervkészítéséről, 'a tavaszi munkákra való harcos főiké szüléséről. A/em véletlen, hogy a Mtolyl tsz dolgozót a fárágl tanács terv javasa­L' tára ellenjavaslatot készítettek Azon túl hogy becsületbeli köte­lezettségnek tartják egy olyan terv elkészítését, amely híven visszatükrözi a tsz képességeit, más is fűtötte a hátolyiakat — és ez nem egyszerű vir­tus. Nem a „csak azért Is" — jelszóval lógtak neki egy új üzemterv elké. szitéséhez. Tudják a kátolyiak. hogy a jó terv elsősorban saját jövőjük alapja, tudják azt is hogy kinek köszönhetik eddigi jó eredményeiket. Ez csendül ki Gerlcsné délszláv csoport'ag lelkes szavaiból, amikor a szovjet módszerekkel elért 5? mózsds kukorica'érmésről beszél. Példájuk azt Is mulatja, hogy megértették az ipari munkásság erőfe­szítéseit, amely nemcsak jelszóban, hanem tettekben nyert kifejezést: „Termelj ma többet .mint tegnap" Ezzel a jelszóvá' induljanak harcba dol­gozó paraszt/aink is az idei tervév Sikeres megvalósításáért, tanulianak eb bő! a kisharsányi tszcs és a megye többi olyan tszcs-i, amelyek alacsony ra állapították meg a termelési tervet. -----------------—

Next

/
Thumbnails
Contents