Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-13 / 36. szám

DUNÁNTÚLI Világ pholet&Ojai NAPLÓ A MAI SZAMBÁN» Nyugat Németország népe nem nyugszik bele a bonni per 'áment békeellenes határozataiba. (2. o) — A he:edík bányamező. (2. o.) — A De Waarheid Titőék ifjúsági szcr vezetőnek kudarcáról, (2. o.) — Becsüljék meg jobban a komlói bányászok a munkájukat segítő gépeket. (3. o.) — A szalántai és németi alapfokú politikai iskolák fel hívása a megye politikai iskola hallgatóihoz. (3. o.) — Visszamegyek,.. (3. o.) — Szégyen és dicsőség. (4, o.) RANVAMECYEI ÍX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM AHA 5U FILLER SZERDA, 1052 FEBRUAR «3 Meg keli favífaoi az okfafásf munkál a péc^vidéki bányák pártszervezeteinél Vasárnap a Pécs-szaboiesl kul- túrházbun a MESZHART párt bizottságokhoz tartozó pártszerve. ZCtek aktíva értekezletet tartottak. Az értekezletein tizárt elvtárs, a Pécs városi pártbizottság titkára tartott beszámolót az oktatási munkáról. A beszámolóból és a hozzászólásokból Íródott az alábbi cikk: Az ország, így a MESZHART. szénbányák bányászai előtt is ko­moly feladatok állnak az ötéves terv teljesítésében. A MESZHART .aknák termelését ebben az évben mintegy 11 százalékkal kell növel­ni. Hogy ez megvalósulhasson, ah. hoz szükséges az új gépek kezelé­sének, az új bányaművelési techni­kának, az új bányászmódszereknek az elsajátítása, de mindenekelőtt szükséges a bányászok ideológiai, politikai képzettségének emelése. A péesúihegyi pártbizottság ok. tatásj munkájában vannak eredmé­nyek. így beszél erről Kárpáti elvtársi „Nálunk aránylag jól megy az oktatás, dolgozóink 75—80 szá­zalékát bevontuk az oktatásba. Azért tudtuk ezt megtenni, mert bátran támaszkodtunk az alapszer. vezetek munkájára. Nálunk nem a pártbizottság végzi el az alapszer­vezetek munkáját. A műszakiakat is bevontuk az oktatásba, a műsza­ki dolgozók felelősek azért, hogy úgy osszák be nálunk a dolgozókat, hogy eljárhassanak oktatásra.“ Az ideológiai képzettség vagy annak hiánya meglátszik mindenkor a munka szervezettségén, a tervek teljesítésén. Az a bányász, aki Iát. ja napi munkájának összefüggését, az ideológiai és politikai felada­tokkal, nem nézi el, hogy munkáját hátráltassák. A képzett bányász nem nézi el az olyan eseteket, hogy István-aknán egy Váradj nevű laka. tos a szállítószalag motorjának megjavítása helyett „eílógja" a munkaidőt. Nem nézi el, hogy a csapat a 65 csillés előirányzat he­lyett, csak öt csillét tudjon termel­ni, mert egy lakatos hanyagságból nem javítja meg a szállítószalag motorját. Ilyen és ehhez hasonló lazaságok, tűrhetetlen fegyelmezetlenségek elő. fordulnak másutt is és ennek gyö­kere abból fakad, hogy gyenge az aknai pártbizottságoknál és az alapszervezeteknél az oktatási munka. Ha azok a bányászok, akik. nek termelését Várad! lakatos aka­dályozta, eléggé képzettek, akkor félreállították volna a lakatost és intézkednek, hogy olya­nok menjenek.dolgozni, akik ném lógnak, hanem rövid idő alatt meg. javítják a gépeket . A MESZHART-aknák pártbizott. ságai és pártszervezetei komoly eredményeket értek el a terv tel­jesítésében. A termelésért folyó harcban elhanyagolták a szilárd alapot, mellékesként kezelték az oktatási munkát. Bürokratikusán, Iélektelénül végezték el egyes he­lyeken a politikai iskolák hallgatói­nak kiválasztását. Ahelyett, hogv meggyőzték volna őket a tanulás fontosságáról, úgy tettek, ahogy azt Vidákovics elvtárs, Széchenyi, akna egyik alapszervezetének párt. titkára mondta: „Elmaradt a meg. győző munka, mert a müczakkönyv- ből írták ki a neveket." Az oktatási munka gyengesége megmutatkozik még a munka kü­lönböző területein. Nem véletlen, hogy a szabolcsi kerületben a leg­gyengébb az oktatás és ezzel együtt legtöbb az igazolatlan műszakmu­lasztó is. Ebben a kerületben fej­lődött ki a dolgozók létszámához viszonyítva leggyengébben a mun­kaverseny S2 1951. évi terv teljesí­téséért. Előfordult István-aknán, hogy Ferk elvtárs értekezletet tar- totü ahol sokat beszélt a rejtett tar. talékokról, de addig a következte, lésig nem jutott már el, hogy nem is olyan rejtettek azok a tartalékok, mert meg lehet könnyen találni az igazolatlan mulasztásokban. Az is előfordul, hogy munkaerőhiányról panaszkodnak, Hogy nem harcolnak elég keményen a lazaságok, a fe­gyelmezetlenségek ellen. A legrosz- szabban állnak az oktatásban az Islván-aknaiak, mert a pártbizottság nem fordított kellő gondot arra, hogy megszervezzék az alapszerve- zsti titkárok bevonásával az okta. tási munkát. Ezért van az is, hogy számos aknai alapszervezetük van, ahol nem folyik az oktatás. Péterman elv társ, a Ferenc-ak- na ÜB-elnöke elmondotta, hogy az aknán három alapszervezet van. A termelőmunkában jól kiveszik lö­szüket, de elhanyagolják az oklatá- si munkát. „Súlyos hiba, hogy a vezetőség újjáválasztása óta az alapszervezetek még nem hívtak Össze taggyűlést, de tovább nem akarunk lemaradni az oktatási munkában. Arra kérjük a pártbi­zottság vezetőségét, hogy ^segítsék a munkánkat, nyújtsanak segítsé­get, hogy kiépíthessük az új párt- csoportokat." Az oktatás megszervezését poli­tikai felvilágosító munka nélkül — rábeszéléssel •— vagy azzal, hogy ahogy István-aknán az ■ elvtársak teszik: rárakják a márkaszámra a cédulát azzal a felirattal, hogy: „Elvtérs, gyere a pártirodába!“ — nem lehet elvégezni. Ahol lelkiismeretesen foglalkoz­nak az elvtársak az oktatási mun­kával, mint például András-aknán Szécsi elvtárs, az alapszervezet tit. kára, vagy mint Pozsgai elvtárs, alapszervezeti titkár, ott megy is az oktatási munka. A két elvtárs szemináriumába eljárnak az elv­társak, mert jó felvilágosító mun­kával győzték meg őket az oktatás fontosságáról. Gondoljunk csak vissza a múltra amikor nem volt lehetőség a tanu­lásra. Itt a pécsi bányamedencében 1882.től kezdve 176 esetben vonul­tak ki a csendőrök és más szer­vek, hogy elnyomják a bányászok emberséges életet követelő hangját. A felszabadulás után alapjaiban megváltozott a helyzet. Ma a bá­nyászok a legmegbecsültebb embe­rek. Rákosi elvtárs a tatabányai beszédében is kijelentette, hogy dolgozó népünk gondoskodik a bd. nyászokról, ellátásukról. A népi demokráciában érezhetik bányá­szaink, hogy a bányászság első he. lyen áll az ipari dolgozók hadában. Felemelt ötéves tervünk nagy fel­adatot hárít a bányászaink elé. Ép­pen ezért bányászainknak jobban kell tanulni, foglalkozni kell a párt- építés legdöntőbb kérdésével, az oktatással. Bányászaink feladata a terv teljesítése melleit, hogy ké­pezzék magukat elméletileg is, mert a jó munkához szükséges a la. nulás. Az oktatási munka megjavításé, nak alapja, hogy párttitkáraink, a pártvezetőség tagjai, a pártcsoport- bizalmi elvtársit mutassanak első­sorban jó péli^/t a tanulásban. A többi bányásztársaikkal is meg kell értetni az oktatás jelentőségét. — Mindezt alapos és szívós felvilágo­sító, nevelő munkával tudjuk csak elérni. Ha megjavul aknáinkon az oktatás, ez azt mutatja, hogy meg. indul a pártépltés legdöntőbb ré­sze, hogy új káderek fognak kine­velődni és az oktatási munka meg javítása megmutatkozik a termelő munka eredményeiben is. Versenyben a bányák, üzemek, falvak dolgozói Rákosi eSvtárs 60. születésnapjának tiszteletére Komlói Szénbányavállalat A komiéi Kossuth-akma bányászai február elején elmaradtak a terv-tel­jesítéssel. A termelési grafikon még a kilencven százalékot is alig kerül­te el, amikor hirtelen zuhanással a hetven százalékra cselt. A bányában az üzemzavarok egyre másra szapo­rodtak, a döntő gurító újból „össze, ment“, akadályozva a 20 és 21-cs csa­patok munkáját. Tűz keletkezett az I-es üzemmel és ezért le kellett ál­lítani a kettes és 9 es csapatokat. Kossuth.ak.na bányászai minden ere­jüket megfeszítették, hogy az akada lyokat elhárítsák, hogy vállalásaikhoz híven, többet termeljenek ma, mint tegnap. A lelkes munkának meg is lelt az eredménye és hetedikén az egyes üzem 118.7 százalékos, a kettes üzem 80.8 százalékos ered­ményével a vállalat nap) tervlcl- jesítése elérte a százszázalékot. A következő napon sem engedtek a komlói bányászok eredményükből, sőt kilencedikén olyan kiváló eredményi értek el az egyes üzetn dolgozói, hogy a vállalat napi tervletjositésc 110 zalókra emelkedett. Tizenegyedikén ezt az eredményt 113 százalékra fokozták, amely azt mutatja, hogy a komlói bányászok tettekkel bizonyítják he, mól Ián vesznek részt a „Te rmo! m a többet, miint tegnap“ mozgalomban. Loy Árpád albertlclepi sztahánovis- la frontmoster kezdeményezéséhez Hoihn Antal köriéi vezető aknász is csatlakozott. Körletének egy napra előirányzott termelése 305 csilla, de Hohn elvtárs vál­lalta, hogy napi 313 csille szenet termelnek. A vállalását hetedikéiig nem teljesítet, le, de azóta n,ap, mint nap túltelje­síti és jelenleg már 138 csille szenei termelt terven felül. A fejtési csapa, tok közölt folyó versenyben,, Rákosi clriárs születésnapjának a tiszteletére lett vállalások teljesítése során ki­emelkedő eredményeket értek el a Schwarc-brigád dolgozói, akik 11-én napi tervüket 180.5 százalékra telje­sítették. A Lovrencsics-brigád dolgo­zói ezen a napon 147 csillés előirány- zatuk helyett 329 csffie szenet szállí­tottak. A Kossufh-aknai bányászok egyéni versenyéiben a legszebb eredményi ezen a na pun Osztcrtag József vájár értr el, aki az egy napra előirányzott 4.55 köbméter szén kifejtése he­lyett 28.05 köbméter szenet fér­ni élt. Ezzel széntermelési tervéi 016 száza lókra, az egész napi munkáját — a meÜékmunikákat is beleszámítva 214 százalékra teljesítette, A keresete, is arányosan emelkedett Osiztertag Józsefnek, mely erre a Oripr' “8.06 forint lett. XIV-es Autójavító Válla'at A XIV-es Autójavító Vállalat dol­gozói szép eredményeket érnek el a Rákosi elvtárs születésnapjára tett vállalások teljesítésében. A vállalat az elmúlt havi tervéi KM százalékra teljesítette. Az üzemben kiemelkedett teljeisftményével Békéi! Mihály, Csur- gyók Nándor, Kolonrbusz Károly, Var. ga Bő a, Schaffer József, Leliőcz Pál. A Röder-mozgalom alkalmazásával hét alacsony teljesítményű dolgozót patronáltak. A segítés nyomán* Kür­tös János 112 százalékról 119 száza­lékra emelte teljesítményét. Lévai Dezső teljesítménye 90 százalékról emelkedett I'12 százalékra. Hasonló I el jesrftmény emelkedés van még Gá bor Lajos, Tupi János és a többi dol­gozó ledjesltménvébem is. Tormás község versenyrehívja a sásdi járás község el A sásdi járás az ubo’sótk között kul­log a begyűjtési versenyben. Ezt a csorbát akarják kijavítani a község dolgozói. Rákosii elvtárs 60. születés­napjának tiszteletére vállalják, hogy égész évi tojásbeadásuk 40 százalé­kát, 02 évi baromlibeadást pedig 15 százalékra teljesítik március 9-ig. A község dolgozód úgy határoztak, hogy megjavítják az agitációe mun­kát, biztosítják a felvásárláshoz szük­séges helyiségeket és a napi ered­ményekről állandóaj! értesítik a já­rási tanácsot. A tormási dolgozók így szólnak a sásdi járás községedhez: „Kérjük járásunk minden községét, csatlakozzon a versenyhez és tudas­sák naponta velünk elért eredmények két.** A villányi gépállomás dolgozói versenyben végzik a gépjavítást Villányból írja Udvari János és még 14 dolgozó: Rákosi elvtáxs szü­letésnapjának tiszteletére a cséplőgép javító brigád 22 gépet javít, amely­nek határidő előtti elkészítését hat százalékkal olcsóbban akarják elvé­gezni. A 17 erőgépnél nyolc száza­lékos önköltségcsökkentést tűztek ki maguk elé. A vállalás teljesítése érdé. kében először megvizsgálják, hogy a gépek egyes alkatrészeit a műhelvben kisebb javítással újra használhatóvá tudják-e tenni. Csak akkor használ­nak el új alkatrészt, ha javíthatatlan a régi. Ugyanígy végzik a munkát as ekék és más munkagépek javításénál is. Torma Péter, a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet agronómusa Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére versenyre hívja Baranya megye agronómusait Felhívásában a mágocsj termelősző vetkezet agronómusa március 9 tisz­teletére vállalja: 1. A téli hónapok a'alt a tsz vala­mennyi tagját megtanítja a munka­egység számolásra A növénytermesz, tési és az állattenyésztési szaktanfo­lyam részvevőinek számát — felviá- gositó munkával — a jelenlegi 25-röi a kétszeresére emeli. 2. Az 1952. évi termelési tervet február 20-ig brigádokra, munkacsapa, tokra és egyénekre is felbontja és gondosan ellenőrzi, hogy n mezőgaz­dasági munkáknál a határidőket be tartsák.. ^ fö’dterületeket és a hozzá­való munkaeszközöket minden bri­gádnak jegyzőkönyvileg adják át. A gépeket február 25-ig teljes egészé- bm rendbehozzák. 3. A kaszálókat a tél folyamén gon­dosan megboronálják, kitisztítják, hogy tavasszal mind a 200 hold rét­jükön gépekkel végezhessék el a le­kaszálást a teimeőszővetkezet tagjai. 4. Kétszáz hold kukorciájukat szovjet módszer szerint ~~ négyzete­sen vetik és elvégzik a pótbeporzást is. A tavaszi árpa és a zab vetését keresztbe-hosszába végzik és ennél is alkalmazni lógják a pótbeporzdst. 5. A Baranyában járt szovjet mező­gazdasági küldöttek tanácsait fel­használva 25 fejőstehénnél bevezetik az egyedi takarmányozást és áttérnek a háromszori fejésre Ebben az évben a tehenészetben megvalósítja a mes­terséges borjúnevelést is. A mágocsi Rákosi tsz agronómusa te'hívja a baranyamegyeí termelőszö­vetkezetek agrinómueait: csatlakozza­nak valamennyien versenykihívásá­hoz, hogy minél szebb eredményekkel köszönthessék népünk szeretett vezé­rének, Rákosi élvtársnak 60. születés, napját. A február havi hízol Sertés-beadásban a szigetvári járás megelőzte ver9enviár-ait, vágómarha begyüjiésbeo a sellyei járás tört az élre A január havi kezdeti lendület után járásaink begyűjtő munkája hízott- sertés és vágómarha vonalán erősen visszaesett, különösen az utóbbi na­pokban volt ez erősen érezhető A mohácsi járás, mely január hónap­ban egyéni gazdák vonalán 178 szá­zalékban teljesítette tervét, február­ban csak 14.8 százaik'skot ért e’. A legrosszabb a hízottá értés be­gyűjtés a pécsi és a pécsvúradi já­rásban. A járási tanácsok nem tesznek határozott intézkedéseket a községek­ben megmutatkozó opportunizmus fel­számolására. így pédául Pel térdem a községit VB titkár arról számolt be a kiküldöftílknek, hogy 50 hízottsertó- sük van és a község február havi terv teljesítésének akadálya nincs, mégis merő megalkuvásból két súlyhatáron aluli sertést Irajtottak fel. Egves községek példamutatóan tel­jesítik beadásukat Igyekeznek javí­tani a muWbeli hibáikon. így Mária- gtyűd már 50 '-rnjtr'-fljr'" teljesítette hízottsertésben fölén tervét. A tanácsok nem támaszkodnak miin- dsnütt azokra a kezdeményezésekre, amelyet a békéért harcoló dolgozó parasztok tanúsítanak. Nem ismerik tel, hogy a Tito-hatar szomszédságá­ban mennyire döntő jelentősége van annak, hogy Baranya a sertésbeadás­ban az elsők között legyen. Öntudatos dé'szláv dolgozó paraszt­jaink személyes pétdaedással harcol­nak a Tito-banda ellen. így például Majorácz István, Pávics Mihály kö- zépparasztok elsőnek adták be Sza­lámién vágómarhájukat. A terme.őszövet ke zc<tl csoportjaink­ban hízottsertés beadás területén nagy lemaradások vaunak. Ez alól egyedü a siklósi járás tszcs-4 képeznek kivé­telt, melyek példa műt ad óan járnak élen a beadásban. A siklóst Táncsics tszcs egymaga 2.379 kiló hízoltsertést adott ive. A kistapolcai Alkotmány tszcs 2.514 kiCó, a pécss járásiján a szcnüörinci Úttörő tszcs 33 mázsa le­adásával ütemtervét teljesítette. Községi tanácsaink sokhelyütt neu» figyelmeztették a tszcs-két a földmű­velésügyi minisztérium rendeletére, mely szerint a tszce-k sertésbeadási kö!el- Kéltségéért a tszcs tagjai sze- im’íyükben és egyetemlegesen felelő­sek és hogy március )5-e után fel­téve, hogy addig tW51. évi hátraléko­kat nem teljesítik — kártérítés meg­fizetésére lesznek kötelezve. A február havi bízottsertés és vágómarhabeadás ' vecsenyálíása 11-én: Hízottsertés: 1. szigetvári 37.R, 2- villányi 23, 3. siklósi 22, 4. seJlyel 18.7, 5. komlói 17, 6. sásdi 14.9. 7. mohácsi 14.8, 8. pécsi 12.6, 9. a prcsvrtrndl járás 0.5 százalékkal. Vágómarha: 1. sellyei 55, 2. kom­lói 46.4, 3. pécsváradi 41.4, 4. sik­lósi 27.8, 5. pécsi 25.5, 6. villányi 20.4, 7. szigetvári 17.6, 8. mohácsi 14.5, 9. * sásdi járás 10 százalék. i , kai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents