Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

1982 FEBRUÁR 10 NAPLÓ 5 Menedékjogot kért a jugoszláv hadsereg két katonája Ä Magyar Távirati Iroda jelenti: Mártcslcs Rádé, a jugoszláv hadse­reg katonája és Knapics József, ju­goszláv határőr Jugoszláviából Ma­gyarországra menekült és menedékjo­got kért Márieslcs Rádé az állandóan foko. aódó nyomor és munkanélküliség elöl menekült Jugoszláviából. Katonaide­jének közeli lejárta előtt Magyaror­szágra menekült, mert tudta, hogy itt asabadság, munka, emberi megélhetés várja őt. Knapics József határőr elmondotta, hogy az amerikai vezetés alá helye­zett jugoszláv hadseregben fasiszta besúgók és egyéb gonosztevők husás- kodnak. A katonáknak nem adnak meleg téli ruházatot s élelmezésük is nagyon rossz. Mindez tömeges meg­betegedéshez vezet. Knapics József az embertelen bánásmód miatt menekült Magyarországra. A kél jugoszláv menekültnek a ma. gyár hatóságok megadták a menedék­jogot. Kisöpörték a kulákokat a harkányi földművessxövetkesetbői Tfj. Kója József egyénileg dolgozó harkányi paraszt már többször felke­reste levelével szerkesztőségünkéit. Legutóbbi levélében a harkányi föld­mű vessző vetkezet közgyűléséről írt, ahol tizenhat kuIákot zártak ki a szö­vetkezetből. „Becskel József ügyvezető elvtárs beszámolt arról hogy 6.400 forintos nyereséggel zárult a mérleg. De ha minden szövetkezeti tag odaadóan dolgozott volna ennek sokszorosát is el tudtuk volna érni“ — írja levelében Kója elvtárs. A levelet kivizsgáltuk és kiderült, hogy a tizenhat kulák súlyos káro­kat okozott a szövetkezetnek. Ok ma­guk nem dolgoztak semmit, de ezzeí nem elégedtek meg, hanem igyekeztek nliieszteni a szövetkezet tagságát és megakadályozni hogy a többiek jó munkát végezzenek. Jaj volt annak a dolgozónak, aikj kulik oknak meg­mondta a véleményét, mert ők voltak a vezetőségben és azonnal kidobták a szövetkezetből. Ennek az lett a következménye, hogy már évek óta csak 154 tagja van a szövetkezetnek. Nem azért, mert töhb doJgozó nincs a községben hisz Harkány ezer lakosú község. De a vérszívó kulákokkal senki sem akart egv tálból cseresznyét enni. A szövet­kezet. tagjai nem jártak el még a közgyűlésre sem. Ha egy becsületes Erősödik a föld A pártszervezet segítségével sike­rült kiebrudalni őket a szövetkezet­ből a február 3-i közgyűlésen és az­óta erősödik a szövetkezet. Erdei Lász’óné dolgozó parasztasszony is szövetkezeti tag lett, már a részletet i« befizette. dolgozó el is ment a gyűlésre és lát­ta a helytelen vezetést vagy javas a- tot, bele kellett nyugodnia, mert szól­ni nem lehetett, a kulákok aljas mun­kájukkal elérték, hogy az 1950-ben 60 ezer forintos adóhátraléka lett a szö­vetkezetnek. A „dístxes lista“ Érdemes megnézni hogy kik vol­taik a szövetkezet vezetőségében: Rabócziki István, a szövetkezet á.1- latfelelöse. a, felszabadulás előtt 200 holdas bérlő volt és mikor már tsz es­tiig vo't, akkor is cselédet tartott. Né­meth Sándornénak 40 holj földje volt a felszabadulás előtt. Emellett övé volt a harkányi „Zöldkert“ vendéglő és hízla dát és szódavízgyárat állított fel a vendéglőjének ellátására. Ter­mészetesen az állatokat nbrakolni is kellett így egy darálómalmot is épít­tetett. Bo dizsár Sándor most is cse­lédet tart, mással művelteti a földjét. Na/ív Ferencnek 40 hold földje volt, ezenfelül két hold szőlője, meg három háza. Nagy M. János kocsmáros volt a mu't rendszerben; kocsmáját elad­ta, vett egy fűszerüzletet és megkö­vetelte hogy feleségének „kézit csó­kolom“^! köszönjenek, mert ö volt a szövetkezet ügyvezetője. Nagy La­jos húsz holdas kulák a hazaáruló Nagy Ferenc unokaöccse. ti űvesxzöretkezet • — Most már látom, hogy mienk, dolgozóké a szövetkezet... Már ré­gen ki kellett volna dobni a szövet­kezetből azokat a basáskodókat — mondotta Erdeirié és boldogan vette út szövetkezet; tagkönyvét. A verseny nyilvánossága I ' 71 . ( eddig s:ép jó munkaszervezésen, „ műszaki és fizikai dolgozók szoros kapcsolatán hí "ül elsősorban annak is kös-ön- heti, hogy vezetői gondot fordítanak komlói Kossuth-akna dolgozóit ah­hoz, hogy jobban figyeljenek fel <, ''iánvossáaokrn és inhhon igyekezne- nek segíteni rajta. így lett a Kos­sá b-akna l-es üzemrésze a legutóbbi tíznapos versein,'értékelés szerint Úti­ránya legjobb bányája. VÁDOLÓ SOROK...-4 * yíiZím. 'oi&p&cni, jLt&^sj*****, ^Vv^5z' rJtzt <JuK -*#***, •^4- ^ _ *** —^ ^ 'p? ^ Mikor a sároki termeíiőosioport vé­gére ért a zárszámadás V.észftésének — kukoricával, búzával, meg árpával megrakott kocsik járták a falut. Hol egyik, hol másik tszcs-tag kapuján fordult be egy-egy megrakott kocsi: a csoport szép eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Egyik tszcs-tag testvére családjával együtt túl a határon sínylődik a fa­siszta Tito Jugoszláviájában ahol a nyár folyamán már az éhenhalás fe­nyegette eket. A csoport tag amikor mindent meg­kapott, levélíráshoz ült le, hogy meg­írja a határontúli testvérének: mi min­dent kapott a termelöcsoporttól: „Hárman dolgoztunk a tszcs ben. de munkánknak meg is lett az ered­ménye — írta levelében. — Búzából 15 mázsa 90 kilót kaptunk. Kukoricá­ból 25 mázsát, répából 25 mázsát, ár púból három mázsát. Ezenkívül pénz­ben kaptunk tízezer forintot és mind­járt vásároltunk 24 méter textilanya got." Megírta levelében, hogy van tehenük és nemrég vágtak egy nagy disznót. Ezzel 6zépen borítékba helyezte a le­velet és bedobta a postaládába. Hamarosan választ kapott levelére, de nem olyat, amilyet ő írt a határon túlra. A levélben ezt írta testvére; • Kelt levelem 1951. Xll. hó 23-án. Mielőtt megkezdem soraim, sok sze­retettel gondolok rátok, kedves jó test­véreim és ángyom. Tudatom veletek, hogy mi egészségesek vagyunk mind­annyian, amit nektek is az isteniül kívánunk. És továbbá kedves testvé­reim tudatom veletek, hogy nyáron azt hittem, hogy meg kell dögleni étien, mert még egy kis kukoricalisztet sem lehetett kapni. Az! egész keresetet, mindnyájunkét ennivalóért adtuk és mégsem volt mit enni, mert még föl­det sem adtak csak egy kis kertet, abból meg minden kisüli, mert nc.gy szárasság volt,. Tehát kedves testvé­reim és ángyom, igy nem éltünk soha, de ne gondoltátok, hogy talán csak mi éltünk igy. Elhiszitek vagy nem. egy kiló kevvérlisztért adtam kétszázhúsz dinárt. Gondolhaliiok, hogy annyi pénz kellett, hogy már nemszántam volna magamai el emészteni, mert sze­gény gyerekeket sajnáltam mert na­gyon sokat kellett nekik dolgozni és ennivaló meg nem voll. Hét szám nem volt a népetek kenyere, mert a kuker rica is száz dinár volt. egy kiló krumpli meg hatvan. Így hát gondol­hatnak, hogy milyen élet volt. Továb­bá még azzal is tudatlak benneteket, hogy a Mariska is dolgozik a svajcer rába (tehenészet) és kap minden hó­napban négyezer dinárt. A Jani béres az apjuk meg juhász. Most már nem írek Isten veletek, a messze távolba boldog karácsonyi ühnepeket kívá­nunk. * A sároki tszcs dolgozója valóban boldogan ünnepelte meg a karácsonyi. nem volt hiánya semmiből. De a le­vél azt bizonyítja, hogy a jugoszláv do'gozóknak nem volt boldog kara csonya. Amíg a sároki dolgozók gyér mekcinek meg van minden lehetőség, hogy lanuljanak és a tanult szakmá­ban szabadon dolgozhassanak, addig Tito Jugoszláviájában legfeljebb béres lehet a dolgozók gyermekeiből. Jani is asztalosnak tanult, de ahogy a le­véből kiderül, kénytelen a kulákok- n^k béreakedni. Vádoló sorok, amit „odaátról“ Írnak és akit vádolnak, afölött ítélkezni is fognak ... a verseny nyilvánosságára. Mancsai a fejtések, hanem az elövájúsok ré­szére is külön versenytáblát készí­tettek, ahol nepról-napra feltűnteti!, tsz aznap elárt teljesítményeket. Szép rajzos táblán külön felírják a leg­jobbakat és a legrosszabakgt. A „DISZ büszkeségei" felirat alatt pe­dig Pécsbánya élenjáró bányászfia- tatjainak nevei váltak óznak. Talán n legtöbben a legkisebb versenytábla előtt állanak meg. Pedig csalt hai rajz és hat név az egész: az első hat fejtési csapat ábrázolására. A> első hely itt — a repülőgép ábrája alsrft — a bányakor illet leg jobbá’ - ízt követi a gyorsvonat, a troli­busz, a vágtató ló, a szamár és a csiga képe, alatta a versenyben mind­jobban hátrábbszoruló csapatok te­vével. A Kotoucs DISZ-brigád sokat küzdött addig, amíg hónapokig tárói szívós karc árún elérte, hogy a re. piHőgép alatt van már a helye. I ^ ,, I :s sokat lendített a ver. Kom n | SCHy ügyén az, hogy a komlói „rádión“ — a hangoshtradón — keresztül egjpre több időt, szánnal, <i termelési eredmények ismerteié. kére. A Kossuth-aknán, a Főtéren és o város minden üzemében és nagyobb terén nz élenjáró bányászok erednié. U’/eil. munkamódszerét naponta két. ezer hallhatják azóta Komló dolgo- tói. A Főtéren a közelmúltban „vö­rös sarkot" helyeztek el: hatalmas vörös táblára nz élen iáról; f énüké- veit nevét, eredményeit, íriák ki. hét. röl-hétrc. S az új és régi bányászok és tMkni ,tan,,-Óh hr.-m O legjobbak nemcsak azzal teszik Is­meretessé nevüket, honv itt szerető i a ténykénül:, de azzal is, hang bt- Váló eredményeke1 közlő szavuk ege re. sűrűbben lát rmvvlJánot a komló1 üzemi újság a . Bátniás*lámnn" ha- sálijain. Mindez hozzásegítette a A syovjet panis/lsájj; készülődik a tavasza mimkákra A tavaszi vetés az új mezőgazdasá­gi év egyik legfontosabb szakasza. Éppen ezért a szovjet parasztság már most megtesz minden intézkedést, hogy a legrövidebb idő alatt és ma­gas agrotechnikai színvonalon véaez ze el az 1952 évi tavaszi munkála­tokat. Az éteni* ró tratst/» i«ríá'- és a gép­állomások élenjáró karbantartó mun- fc&sni hazafias felhívást intéztek az ország valnnennvi gépkezelőiéhez: indítsanak szocialista munkaversenvt a kolhozok gazdag terméséért, a kol- 'ektív állattenyésztés további fejlesz­téséért a mezőgazdasági gépek magas tel jesi tőképességéért. Ez. a felhívás mindenütt lelkes visszhangra talált, Az ország va’.a- nic-Mtyi gépállomásán gyorsított ütem­be,, folyik a traktorok és az egvéb mezőgazdasági gépek javítása. Széles körben elterjedt mér a javítás gép- részenkénti progresszív módszere, ame v nagyban emeli a munka ter­melékenységét és megjavítja minden egyes génrész é-t alkatrész iavitásá nak minőséoét. Ezzel a módszerrel máris sok gépállomás befelezte a trak­torok és a vontató eszközök javításá­nak tervót, s hozzálátott a kombáj­nok javításához. A kolhozparasztok igen nagy fi­gyelmet szentelnek a vetőmag előké­szítésére. Az agronömuso'k ellenőr­zik a vetőmaq minőségét s azon van­nak, hogy a kolhozok a vetéshez a legjobb vetőmagot válogassák ki. A szovjet állam splcmíllió tonna iófaitá- jú nemes vetőmagot adott a kolho­zoknak egyszerű kenvörcabonáért oce rébe. A sztavropoli határvidéken, amely az ország dél, részén az e sők kö7j| lát hozzá a vetéshez, az eaész tavaszi vetésterület számára máris biztosították a kiváló fajtájú vető­magot. A gabona tisztítását traktorok­kal és v illámon traktorokkal meghaj­tott magtisztító gépekkel végzik. A feo<horpnra*sríok nagy fontos­ságot tulajdonítanak a hóvisszatnrtás- „ak. \ sokesztendös gyakorlat ugyan­is bebizonyította, hogy a hóvisszatar- tás az őszi gnbonaféYk terméseredmé­nyét hektáronként átlag 6 mázsával, sőt többe.1 is növelj a szálastakar- mányból ped;g hektáronként 25 má­zsával terem több. Eovedül az asztra- háni terület ko'hozföldiein 50 ezer hektárnyi területen állítottak már mesterséges akadályokat a hó vissza­tartására . Amint megindul a hóolvadás, meg­kezdik a,z ő&zj vetések boronálását és fejtrágyázását, amive' biztosítják a gazdag termést. A trágyázást nem­csak különleges vetőgépekkel, ha­nem repül égének segítségével is vég­zik. A déli kerületek kolhozai máris kijelölik a repülőgéppel történő fej- ty'ágvázá-ira alkalmas területeket és szerződést kötnek a mezőgazdaságú lé­giszolgálat egységeivel. A kolhozob 13 dje'n 1952-ben még nagyobb mértékben akalmazzá-k a micsurini agrobiológiai tudomány és az élenjáró munkamódszerek által kidolgozott kiváló agrotechnikai rend­szabályokat. A földek több szemcsé- zett. szerves és szervetlen trágyát kapnak. A tavalyinál nagyobb mér­tékben végozriíík jarovizálást s a ve­tőmagot vetés előtt meleg levegővei kezelik. Még szélesebb körben hasz­nálják a kalászosok keresztsoros és sűrűsoros vetésmódját, a kapásnövé­nyek négyzetes vetését, a mestersé­ges beporzást több nyári lucernát és több nyári burgonyát vetnek, mint a múlt gazdasági évben. Az élenjáró nagyüzemi mezőgaz­daságú termelés megkövetel; a kol- hozparasztokktól az élenjáró micsu- rinj agrotechnika ismeretét. A kolhoz­parasztok a kevésbbé elfogalt téli időt használják fel továbbképzésükre. Töhb, minit 3 millió szovjet kolhoz- paraszt tanul a hároméves agro- és zootechnikat tanfolyamokon. A há­roméves tanfolyamokon a mezőgazda­ság szakképzett mestereit képzik W, atkik a., élvonalba,, harcolnak majd a dús termésért. A kolhozparasztok a végitelen Szov­jetunió minden vidékén szocialista munkaversenyt Indítottak a magas termés-eredményekért. Valamennyinek egy a célja: minél gazdagabbá tenni a békeszerető népek élén ha’adó szo­cialista hazát. így harco’nak a kolhoz- parasztok a világbéke megszilárdítá­sáért. Ú) gépek az öntözés szolgálatában A Szovjetunió Ipara 1951 évi tervét 193.5 százalékra teljesítette és !• százalékkal termett többet, mint 1950-ben. Jelentőse« túlteljesítették * mezőgazdasági gépek, traktorok, exkavátorok termelést tervét la. Ennek kft- vetkeztében nagymértékben haladt előbbre az erszág mezőgazdasági gépe. sftése Is. Czbeklsztánban ts tovább folytatják a* öntözés új rendszerére valé áttérést. Az állandó öntiizőesatoriiák helyett ideiglenes öntőzőesatornákat létesítenek, ami nagyktterjedésü szán tóföldeket szabadít fel, megkönnyíti a kolhozparasztok munkáját és lehetővé teszt a viz észszerű felhasználását. A képen egy árokásó exkavátort tál nnk munka közbrn. amint egy öntöző főcsatornát készít a Számár fund terű lett „Dmitrov'‘-koilliozban.

Next

/
Thumbnails
Contents