Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-10 / 34. szám
1982 FEBRUÁR 10 NAPLÓ 5 Menedékjogot kért a jugoszláv hadsereg két katonája Ä Magyar Távirati Iroda jelenti: Mártcslcs Rádé, a jugoszláv hadsereg katonája és Knapics József, jugoszláv határőr Jugoszláviából Magyarországra menekült és menedékjogot kért Márieslcs Rádé az állandóan foko. aódó nyomor és munkanélküliség elöl menekült Jugoszláviából. Katonaidejének közeli lejárta előtt Magyarországra menekült, mert tudta, hogy itt asabadság, munka, emberi megélhetés várja őt. Knapics József határőr elmondotta, hogy az amerikai vezetés alá helyezett jugoszláv hadseregben fasiszta besúgók és egyéb gonosztevők husás- kodnak. A katonáknak nem adnak meleg téli ruházatot s élelmezésük is nagyon rossz. Mindez tömeges megbetegedéshez vezet. Knapics József az embertelen bánásmód miatt menekült Magyarországra. A kél jugoszláv menekültnek a ma. gyár hatóságok megadták a menedékjogot. Kisöpörték a kulákokat a harkányi földművessxövetkesetbői Tfj. Kója József egyénileg dolgozó harkányi paraszt már többször felkereste levelével szerkesztőségünkéit. Legutóbbi levélében a harkányi földmű vessző vetkezet közgyűléséről írt, ahol tizenhat kuIákot zártak ki a szövetkezetből. „Becskel József ügyvezető elvtárs beszámolt arról hogy 6.400 forintos nyereséggel zárult a mérleg. De ha minden szövetkezeti tag odaadóan dolgozott volna ennek sokszorosát is el tudtuk volna érni“ — írja levelében Kója elvtárs. A levelet kivizsgáltuk és kiderült, hogy a tizenhat kulák súlyos károkat okozott a szövetkezetnek. Ok maguk nem dolgoztak semmit, de ezzeí nem elégedtek meg, hanem igyekeztek nliieszteni a szövetkezet tagságát és megakadályozni hogy a többiek jó munkát végezzenek. Jaj volt annak a dolgozónak, aikj kulik oknak megmondta a véleményét, mert ők voltak a vezetőségben és azonnal kidobták a szövetkezetből. Ennek az lett a következménye, hogy már évek óta csak 154 tagja van a szövetkezetnek. Nem azért, mert töhb doJgozó nincs a községben hisz Harkány ezer lakosú község. De a vérszívó kulákokkal senki sem akart egv tálból cseresznyét enni. A szövetkezet. tagjai nem jártak el még a közgyűlésre sem. Ha egy becsületes Erősödik a föld A pártszervezet segítségével sikerült kiebrudalni őket a szövetkezetből a február 3-i közgyűlésen és azóta erősödik a szövetkezet. Erdei Lász’óné dolgozó parasztasszony is szövetkezeti tag lett, már a részletet i« befizette. dolgozó el is ment a gyűlésre és látta a helytelen vezetést vagy javas a- tot, bele kellett nyugodnia, mert szólni nem lehetett, a kulákok aljas munkájukkal elérték, hogy az 1950-ben 60 ezer forintos adóhátraléka lett a szövetkezetnek. A „dístxes lista“ Érdemes megnézni hogy kik voltaik a szövetkezet vezetőségében: Rabócziki István, a szövetkezet á.1- latfelelöse. a, felszabadulás előtt 200 holdas bérlő volt és mikor már tsz estiig vo't, akkor is cselédet tartott. Németh Sándornénak 40 holj földje volt a felszabadulás előtt. Emellett övé volt a harkányi „Zöldkert“ vendéglő és hízla dát és szódavízgyárat állított fel a vendéglőjének ellátására. Természetesen az állatokat nbrakolni is kellett így egy darálómalmot is építtetett. Bo dizsár Sándor most is cselédet tart, mással művelteti a földjét. Na/ív Ferencnek 40 hold földje volt, ezenfelül két hold szőlője, meg három háza. Nagy M. János kocsmáros volt a mu't rendszerben; kocsmáját eladta, vett egy fűszerüzletet és megkövetelte hogy feleségének „kézit csókolom“^! köszönjenek, mert ö volt a szövetkezet ügyvezetője. Nagy Lajos húsz holdas kulák a hazaáruló Nagy Ferenc unokaöccse. ti űvesxzöretkezet • — Most már látom, hogy mienk, dolgozóké a szövetkezet... Már régen ki kellett volna dobni a szövetkezetből azokat a basáskodókat — mondotta Erdeirié és boldogan vette út szövetkezet; tagkönyvét. A verseny nyilvánossága I ' 71 . ( eddig s:ép jó munkaszervezésen, „ műszaki és fizikai dolgozók szoros kapcsolatán hí "ül elsősorban annak is kös-ön- heti, hogy vezetői gondot fordítanak komlói Kossuth-akna dolgozóit ahhoz, hogy jobban figyeljenek fel <, ''iánvossáaokrn és inhhon igyekezne- nek segíteni rajta. így lett a Kossá b-akna l-es üzemrésze a legutóbbi tíznapos versein,'értékelés szerint Útiránya legjobb bányája. VÁDOLÓ SOROK...-4 * yíiZím. 'oi&p&cni, jLt&^sj*****, ^Vv^5z' rJtzt <JuK -*#***, •^4- ^ _ *** —^ ^ 'p? ^ Mikor a sároki termeíiőosioport végére ért a zárszámadás V.észftésének — kukoricával, búzával, meg árpával megrakott kocsik járták a falut. Hol egyik, hol másik tszcs-tag kapuján fordult be egy-egy megrakott kocsi: a csoport szép eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Egyik tszcs-tag testvére családjával együtt túl a határon sínylődik a fasiszta Tito Jugoszláviájában ahol a nyár folyamán már az éhenhalás fenyegette eket. A csoport tag amikor mindent megkapott, levélíráshoz ült le, hogy megírja a határontúli testvérének: mi mindent kapott a termelöcsoporttól: „Hárman dolgoztunk a tszcs ben. de munkánknak meg is lett az eredménye — írta levelében. — Búzából 15 mázsa 90 kilót kaptunk. Kukoricából 25 mázsát, répából 25 mázsát, ár púból három mázsát. Ezenkívül pénzben kaptunk tízezer forintot és mindjárt vásároltunk 24 méter textilanya got." Megírta levelében, hogy van tehenük és nemrég vágtak egy nagy disznót. Ezzel 6zépen borítékba helyezte a levelet és bedobta a postaládába. Hamarosan választ kapott levelére, de nem olyat, amilyet ő írt a határon túlra. A levélben ezt írta testvére; • Kelt levelem 1951. Xll. hó 23-án. Mielőtt megkezdem soraim, sok szeretettel gondolok rátok, kedves jó testvéreim és ángyom. Tudatom veletek, hogy mi egészségesek vagyunk mindannyian, amit nektek is az isteniül kívánunk. És továbbá kedves testvéreim tudatom veletek, hogy nyáron azt hittem, hogy meg kell dögleni étien, mert még egy kis kukoricalisztet sem lehetett kapni. Az! egész keresetet, mindnyájunkét ennivalóért adtuk és mégsem volt mit enni, mert még földet sem adtak csak egy kis kertet, abból meg minden kisüli, mert nc.gy szárasság volt,. Tehát kedves testvéreim és ángyom, igy nem éltünk soha, de ne gondoltátok, hogy talán csak mi éltünk igy. Elhiszitek vagy nem. egy kiló kevvérlisztért adtam kétszázhúsz dinárt. Gondolhaliiok, hogy annyi pénz kellett, hogy már nemszántam volna magamai el emészteni, mert szegény gyerekeket sajnáltam mert nagyon sokat kellett nekik dolgozni és ennivaló meg nem voll. Hét szám nem volt a népetek kenyere, mert a kuker rica is száz dinár volt. egy kiló krumpli meg hatvan. Így hát gondolhatnak, hogy milyen élet volt. Továbbá még azzal is tudatlak benneteket, hogy a Mariska is dolgozik a svajcer rába (tehenészet) és kap minden hónapban négyezer dinárt. A Jani béres az apjuk meg juhász. Most már nem írek Isten veletek, a messze távolba boldog karácsonyi ühnepeket kívánunk. * A sároki tszcs dolgozója valóban boldogan ünnepelte meg a karácsonyi. nem volt hiánya semmiből. De a levél azt bizonyítja, hogy a jugoszláv do'gozóknak nem volt boldog kara csonya. Amíg a sároki dolgozók gyér mekcinek meg van minden lehetőség, hogy lanuljanak és a tanult szakmában szabadon dolgozhassanak, addig Tito Jugoszláviájában legfeljebb béres lehet a dolgozók gyermekeiből. Jani is asztalosnak tanult, de ahogy a levéből kiderül, kénytelen a kulákok- n^k béreakedni. Vádoló sorok, amit „odaátról“ Írnak és akit vádolnak, afölött ítélkezni is fognak ... a verseny nyilvánosságára. Mancsai a fejtések, hanem az elövájúsok részére is külön versenytáblát készítettek, ahol nepról-napra feltűnteti!, tsz aznap elárt teljesítményeket. Szép rajzos táblán külön felírják a legjobbakat és a legrosszabakgt. A „DISZ büszkeségei" felirat alatt pedig Pécsbánya élenjáró bányászfia- tatjainak nevei váltak óznak. Talán n legtöbben a legkisebb versenytábla előtt állanak meg. Pedig csalt hai rajz és hat név az egész: az első hat fejtési csapat ábrázolására. A> első hely itt — a repülőgép ábrája alsrft — a bányakor illet leg jobbá’ - ízt követi a gyorsvonat, a trolibusz, a vágtató ló, a szamár és a csiga képe, alatta a versenyben mindjobban hátrábbszoruló csapatok tevével. A Kotoucs DISZ-brigád sokat küzdött addig, amíg hónapokig tárói szívós karc árún elérte, hogy a re. piHőgép alatt van már a helye. I ^ ,, I :s sokat lendített a ver. Kom n | SCHy ügyén az, hogy a komlói „rádión“ — a hangoshtradón — keresztül egjpre több időt, szánnal, <i termelési eredmények ismerteié. kére. A Kossuth-aknán, a Főtéren és o város minden üzemében és nagyobb terén nz élenjáró bányászok erednié. U’/eil. munkamódszerét naponta két. ezer hallhatják azóta Komló dolgo- tói. A Főtéren a közelmúltban „vörös sarkot" helyeztek el: hatalmas vörös táblára nz élen iáról; f énüké- veit nevét, eredményeit, íriák ki. hét. röl-hétrc. S az új és régi bányászok és tMkni ,tan,,-Óh hr.-m O legjobbak nemcsak azzal teszik Ismeretessé nevüket, honv itt szerető i a ténykénül:, de azzal is, hang bt- Váló eredményeke1 közlő szavuk ege re. sűrűbben lát rmvvlJánot a komló1 üzemi újság a . Bátniás*lámnn" ha- sálijain. Mindez hozzásegítette a A syovjet panis/lsájj; készülődik a tavasza mimkákra A tavaszi vetés az új mezőgazdasági év egyik legfontosabb szakasza. Éppen ezért a szovjet parasztság már most megtesz minden intézkedést, hogy a legrövidebb idő alatt és magas agrotechnikai színvonalon véaez ze el az 1952 évi tavaszi munkálatokat. Az éteni* ró tratst/» i«ríá'- és a gépállomások élenjáró karbantartó mun- fc&sni hazafias felhívást intéztek az ország valnnennvi gépkezelőiéhez: indítsanak szocialista munkaversenvt a kolhozok gazdag terméséért, a kol- 'ektív állattenyésztés további fejlesztéséért a mezőgazdasági gépek magas tel jesi tőképességéért. Ez. a felhívás mindenütt lelkes visszhangra talált, Az ország va’.a- nic-Mtyi gépállomásán gyorsított ütembe,, folyik a traktorok és az egvéb mezőgazdasági gépek javítása. Széles körben elterjedt mér a javítás gép- részenkénti progresszív módszere, ame v nagyban emeli a munka termelékenységét és megjavítja minden egyes génrész é-t alkatrész iavitásá nak minőséoét. Ezzel a módszerrel máris sok gépállomás befelezte a traktorok és a vontató eszközök javításának tervót, s hozzálátott a kombájnok javításához. A kolhozparasztok igen nagy figyelmet szentelnek a vetőmag előkészítésére. Az agronömuso'k ellenőrzik a vetőmaq minőségét s azon vannak, hogy a kolhozok a vetéshez a legjobb vetőmagot válogassák ki. A szovjet állam splcmíllió tonna iófaitá- jú nemes vetőmagot adott a kolhozoknak egyszerű kenvörcabonáért oce rébe. A sztavropoli határvidéken, amely az ország dél, részén az e sők kö7j| lát hozzá a vetéshez, az eaész tavaszi vetésterület számára máris biztosították a kiváló fajtájú vetőmagot. A gabona tisztítását traktorokkal és v illámon traktorokkal meghajtott magtisztító gépekkel végzik. A feo<horpnra*sríok nagy fontosságot tulajdonítanak a hóvisszatnrtás- „ak. \ sokesztendös gyakorlat ugyanis bebizonyította, hogy a hóvisszatar- tás az őszi gnbonaféYk terméseredményét hektáronként átlag 6 mázsával, sőt többe.1 is növelj a szálastakar- mányból ped;g hektáronként 25 mázsával terem több. Eovedül az asztra- háni terület ko'hozföldiein 50 ezer hektárnyi területen állítottak már mesterséges akadályokat a hó visszatartására . Amint megindul a hóolvadás, megkezdik a,z ő&zj vetések boronálását és fejtrágyázását, amive' biztosítják a gazdag termést. A trágyázást nemcsak különleges vetőgépekkel, hanem repül égének segítségével is végzik. A déli kerületek kolhozai máris kijelölik a repülőgéppel történő fej- ty'ágvázá-ira alkalmas területeket és szerződést kötnek a mezőgazdaságú légiszolgálat egységeivel. A kolhozob 13 dje'n 1952-ben még nagyobb mértékben akalmazzá-k a micsurini agrobiológiai tudomány és az élenjáró munkamódszerek által kidolgozott kiváló agrotechnikai rendszabályokat. A földek több szemcsé- zett. szerves és szervetlen trágyát kapnak. A tavalyinál nagyobb mértékben végozriíík jarovizálást s a vetőmagot vetés előtt meleg levegővei kezelik. Még szélesebb körben használják a kalászosok keresztsoros és sűrűsoros vetésmódját, a kapásnövények négyzetes vetését, a mesterséges beporzást több nyári lucernát és több nyári burgonyát vetnek, mint a múlt gazdasági évben. Az élenjáró nagyüzemi mezőgazdaságú termelés megkövetel; a kol- hozparasztokktól az élenjáró micsu- rinj agrotechnika ismeretét. A kolhozparasztok a kevésbbé elfogalt téli időt használják fel továbbképzésükre. Töhb, minit 3 millió szovjet kolhoz- paraszt tanul a hároméves agro- és zootechnikat tanfolyamokon. A hároméves tanfolyamokon a mezőgazdaság szakképzett mestereit képzik W, atkik a., élvonalba,, harcolnak majd a dús termésért. A kolhozparasztok a végitelen Szovjetunió minden vidékén szocialista munkaversenyt Indítottak a magas termés-eredményekért. Valamennyinek egy a célja: minél gazdagabbá tenni a békeszerető népek élén ha’adó szocialista hazát. így harco’nak a kolhoz- parasztok a világbéke megszilárdításáért. Ú) gépek az öntözés szolgálatában A Szovjetunió Ipara 1951 évi tervét 193.5 százalékra teljesítette és !• százalékkal termett többet, mint 1950-ben. Jelentőse« túlteljesítették * mezőgazdasági gépek, traktorok, exkavátorok termelést tervét la. Ennek kft- vetkeztében nagymértékben haladt előbbre az erszág mezőgazdasági gépe. sftése Is. Czbeklsztánban ts tovább folytatják a* öntözés új rendszerére valé áttérést. Az állandó öntiizőesatoriiák helyett ideiglenes öntőzőesatornákat létesítenek, ami nagyktterjedésü szán tóföldeket szabadít fel, megkönnyíti a kolhozparasztok munkáját és lehetővé teszt a viz észszerű felhasználását. A képen egy árokásó exkavátort tál nnk munka közbrn. amint egy öntöző főcsatornát készít a Számár fund terű lett „Dmitrov'‘-koilliozban.
