Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

1952 FEPRUÁR 7 N n P L o a TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL A vezetőségek újjnvnlaszlása a szakszervezeti munka fellendülésének kiinduló pontja A szovjet szakszervezetek a Szov­jetunió munkásosztályának legszéle­sebb tömegszervezetei. A kommunista pártnak ezeket az élőiskoláit — ahogy Lenin és Sztálin, a szovjet szakszer­vezetek jelegét meghatározták — a békeharc frontján való tevékeny helyt áilás szelleme hatja át, A dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért. is széleskörű tevékenysé get fejtenek ki a szakszervezetek, amé yek jelentős szerepet töltenek be a szovjet dolgozók életében, a kom. munizroust építő szocialista államban. Az egész szovjet nép ezért kíséri min­denkor nagy figyelemmel a szakszer vezeti vezetőség újraválasztását, A választásokkal kapcsolatos be­számolókat szélen körben megvi­tatják. A vezetőségek újjáválasztása a bírá "at és önbfrálal bolsevik módszeré­nek széleskörű alka'mazása mellett válhat csak eredményessé. A szakszer­vezeti tagság tudja ezt és hozzászó­lásaiban rámutat a szakszervezeti te­vékenység eredményeire és hiányos­ságaira. Azokat a szakszervezeti ve zelőket, akik visszaéllek a dolgozók biza'mával, a beszámolói-választó- gyűlés nem vá'asztja meg újból. A harkovi elektrotechnika! gyár dolgozói például felmentették az Szem! bizottságban viselt tiszt­sége alól ,í. Gurtavenkot, mert elnézte a munkafegyelem megsér­tését, nem támogatta a munkaver- seny élenjáróinak kezdeményezé­seit és általában nem hallgatott a mun­kások szavára. fi szats'ervezeii munka éíére olyan emberek kerülnek, akik élen­járók a termelésben és a társadalmi munkában is bebizonyították a haza iránti odaadásukat és megértésüket a dolgozók szükségletei iránt. A szakszervezeti vezetők megválasz fásakor a szovjet dolgozók em'ékeze- tükbe idézik Leninnek a jó szakszer­vezeti vezetőről tett jelemző megálla­pításait. A jó szakszervezeti vezetőnek tanította Lenin —alaposan Ismer­nie kell a munkások életét, vala­mennyi problémáját és részt keli vennie ezek megoldásában, A vezetőnek értenie kell ahhoz, hogy elnyerje a tömegek biza mát. Ugyan akkor minden cselekedetének a bolse­vik párt és a szovjet állam iránti oda adó hűségből, a kommunizmus ügye iránti határtalan szereiéiből kell ki­indulnia. Az i'yen vezetőt nem az el­fogadott határozatok nagy száma, a kijelentések és ígérgetések tömege jel. lemzi, hanem a gazdasági és kultúra Us építésben elért eredmények, a dol­gozók minden irányúi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenység. A szovjet dolgozók Len n ö'iPülatésait lire've olyan embereket választanak he a szakszervezeti szervek vezetőségébe, akik magukat a ko'Iektív akarat vég­rehajtóinak tekintik. Az ilyen embe­rek rögtön megválasztásuk után a kollektíva utasításainak szellemében kezdik meg munkájukat. Az újjáválasztott szakszervezeti vezetőségek a választók javaslatai­nak és bíráló megjegyzéseinek figyelembevételével készítik el az új munkaterveket. így járt él a „Kalinyin“-vagongyár üzemi bizottsága is, amely nem sok­kal a gyűlés után megvalósította a dolgozók követeléseit: mindenekelőtt szívós harcot indított a napi terve öiránvzgioV leiiesiíéséért a tervidőszak végén mutatkozó ro­hammunka felszámolásáért. A felada tok megoldására a szakszervezeti ak­tívák széles táborát mozgósították, [lymódon a szakszervezeti vezetőség újjáválasztása a szakszervezeti munka fellendítésének kiindulópontjává vált. A választógyűlések és konferen­ciák sikeres lebonyolítása jelen­tős mértékben füg" előkészítésük minőségétől. A választások idején a szakszervezeti bizottságok első feladata: a választás fontosságát tudatosító felvilágosító munka. Az előkészítő mimika javarészt az a'apszervezetekre hárul. Ezek fel­adata ismertetni a szovjet szakszer­vezetek szervezeti szabályzatát, amelv a tagság jogává és egyben kötelessé­gévé teszi a bírálatot és önbírálatot. A választógyfiiések gondos előkészité. séhez és megrendezéséhez a pártszer­vezetek is segítséget nyújtanak. A hulfadékgyiijtés eredménye a Rákóczi-űt 66-ban Rákóczd-út 66. A régi bérház. sárga teáiról már lessa^ leméit,k a festiek. A hatalmas udvarban kerókpárjavító műhelyt látunk, odébb varroda, a sa­rokban pedig elhagyott félszerek van­nak. A binle'agre'Si tsWslia» Pintér Jánosaié fogad minket. Fia éppen most jött haza a murakábó és a tisztálko­dáshoz fog. Az építkezéseknél doigo-, aik és bizony az nem tiszta munka. Pintér néninek a házfelügyelőség meCett még van.egy komoly feladata: ó a nagy ház hulladékgyűjtési meg­bízottja is. Komolyan veszi a mun­kát és miniden alkalmat megragad, hogy összegyűjtse a hulladékokat. — Amikor megkezdődött a háztartá­st gyűjtés — beszélj Pint,ér Jánosáé. rögtön vállaltam a megbízatást és megszerveztem a házban a gyűjtési munkát. Kiosztottam a lakók között a papírzsákokat, amelyeket a MÉH vál­lalattól kaptam és megmagyaráztam nekik, hogy a hulladékgyűjtés ''igen fontos ám és meg ne lássak a sze­métben papírt_ vagy üveget, mert an­nak a hu'tadékgyüjtő zsákban a he­lye. Pintér néni magyarázatnának meg is lett a hatása. A Lakók szorgalmasan gyűjtötték a hulladékot és a zsákok lassan megtelitek az üres cipőkrémes dobozokkal olvasott újságokkal és rongiydarabokkal De akadt olt üveg cserép és vasdarab is elegendő. — Az udvart is végig bogarásztuk, — veszi át a szót a kisebbik fiú, — ez az én „vadászterifetem" volt. ~~ Sohasem hittem volna, hogy eny- nyi hulladék van a házban — fűzi hozzá P:ntér néni. — A régi elhagyott raktárakban, műhelyekben számtalan vas rozsdásodott és réz meg üveg is akadt egy halommal. Vtgtü iskocd fz*|t'M a ®' Pinté­rek házából a sok hulladékot. Hatvan kiló vörösréz, 9 kiló aumínium, roz­zant vaskályha, autó alváz, abroncsok, egész hegyet képeztek a szállító ko­csin. Erre rakták a rongyot meg a papírt persze mindegyiket külön zsá­kokban. — Háromszázhúsz forintot kaptam érte — mutatja büszkén a MÉH ró­zsaszínű átvételi céduláját Pintér né­ni. — Nagyon jól jött. a pénz, ebből vásároltam a családnak ajándékokat. Hiába no, ebbő’ nekem is komoly hasznom volt. aztán meg kötelessé­gemnek is eleget tettem, mert min­denkinek kötelessége, hogy gyűjtse a hulladékot, hiszen ebből új áTu ké­szül és az új áru ismét a miénk lesz, a dolgozóké. D» P nté néni neon elégedett meg a 320 forinttal Azóta még jobban megszervezte a gyűjtést a házban — Minden kis raktárt, padlást és pincét átnézett, és. megint ta'ált vasat, meg rongyot elegendőt. De a lakókat is megnosziogatta és azok is szorgalma­san gyűjtenek. Pintér néni pedig min­den héten kiüríti a lakások hulladék­gyűjtő zsákját szorgos kezével válo­gatja a különböző lim-lomot és nem­sokára ismét megáll a nagy teherko­csi a ház e ött, hogy elszállítsa az összegyűlt nyersanyagokat. Miért nem lótja el és szükséges az ÉMUK. a komlói keüő időben gépekkel munkaeszközökkel Magasépítő Vállalatot? 1951 július elsején megalakult a komlói Bányaépítő Tröszt, amely ma­gában foglalja a magasépítési válla­latot is. A tröszt megalakulásával vállala­tunk a bánya- és energiaügyi minisz­térium fennhatósága alá került. Azon­ban a Népgazdasági Tanács 1951 jú­nius 7 í számában megjelent 210/10/ 1951. NT. sz. rendelet IV. pontja meg­állapít ja, hog*y aiz ÉMUK a jövőben is köteles a komlói beruházások kivi­telezésében rés.zivevö válla átokét a szükséges építőipari gépekkel és mun­kaeszközökkel ellátni. Vállalatunk nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy a, építőipari gépek terén továbbra sem lesz fenn­akadás. Sajnos ez nem igv történt, ment a évé,lás óta az ÉM gépesítési főosztályának vezetője Szendéi Ákos elvtárs általában a komlói vállalatok­kal szemben elzárkózott mindenféle gépigénylés elöl Hiába fordultunk azóta többször is a minisztériumhoz, minden kérésünk merev elutasításra talált S hogy a kérelmek elut-aisítása nem csupán a géphiányon múlott, azt a következő tényekkel támasztom alá: 1951 június 21-én kelt kölcsönbér- ’eti megrendelésünkön szereplő Brunn- darura nagy szükségünk volt. mert csak egy állt rendelkezésünkre, mety- lyel hat háromfogatú és egy kocka­ház előregyártóit gerenda szállítását keltett elátnunk. Azonkívül az ipari építkezéseknél is hiányzott. Az igény, lést elutasították. Az elutasítást kö­vetően mintegy három hét múlva nagy meglepetéssé; hallottuk, hogy a pécsi magasépítési vállalat meszesi építke­zésén' ahol három darab háromfogatú ház épül. egv új Bruun-darú lett fel­állítva. Amikor a szénosztályozó építkezé­sünkhöz egy cölöpverő áll vényt a közlekedési és postaügyi minisztéri­umtól szereztem be és csak a hozzá szükséges házicsőről kértem. Szendéi elvtára szintén azzal utasított el. hogy nincs. Akikor lementem az EMUK Ti- mót-utcai telepére, ahol feltártam vál­lalatunk helyzetét Itt minden további nélkül kiutaltak egy kézicsörlőt. Tóü gépszükségletünket is elutasították, amelyek közű) különösen az Arvai- féle kokszkályhát hiányoltuk építke­zéseinken de az EMUK pécsi telepén ott állnak a kész ká'yhák. Tehát itt is bebizonyosodott, hogy nem a. gép­hiány, hanem egyes vezetők helyte­len magatartása miatt nem kap válla­latunk gépet bár a Népgazdasági Ta­nács határozata megállapítja, hogv a komlói beruházások. SztálinvárosévaJ azonos besorolást nyernek. Sztálin Va,smü nem tudja teljesíteni tervét ha Komló nem épül, ha nem készül el idejében'a szénosztályozó, Bármivel is védekezik az ÉM gépesí- tésj főosztályának vezetője. Szende! Ákos elvtárs, magatartása miatt hát­ráltatta munkánkat és ezen keresztül az első szocialista bányaváros felépí­tését. Kovács Lajos ffieénész, Komló, Magasépítési VáMat. Használják (e! tudású1* gyarap tisáinz a dolgozók jolta a dolgczük iskoáit Az 1942—43-as tanévben a Mátvás király utcai polgári fiúiskolában 470 dolgozó, — legnagyobb számban bá­nyászok, — jelentkeztek magánvizs­gára. A jelentkezők nagy száma azt bizonyítja, hogy az iskolázástó1 a múltban elzárt dolgozókban milyen nagy volt a tudásvágy. A vizsgázok nak a múltban mintegy tíz százaléka azért nem jelenhetett meg a vizsgán, mert a magas, nyolcvan-száz pengős vizsgadíjat nem tudta megfizetni. A magas vizsgadíjon kívül az előkészítés is legalább negyven.haivan pengőbe került. Népi demokráciánk komoly feladat nak tekintette, hogy a dolgozók tu dásvágvát a legnagyobb mértékig ki­elégítse 1940 ban felállították a dől gozók iskoláit és azóta anyagi áldo­zatok nélkül bármelyik dolgozó tanul­hat. Egy áldozatot követel csupán: hogy dolgozók pihenőidejük egy ré szét feláldozzák, beüljenek az iskola padokba és a tanítási órákon a leg­kiválóbb szaktanároktól átvegyék i tananyagot Legelsősorban az üzemi bizottsá­gokat kell fé'hlvnunk, hogy igyekez­zenek a dolgozókat meggyőzni arról, hogy legalább az általános iskolai szakképzettséget mielőbb megszerez, zék. A dolgozók magasabb képzettsége elősegíti a munka jobb megszervezé­sét és az ötéves terv mielőbbi telje­sítését. fle'yes volna, ha az üz-mek faliújságain is megdicsérnék azokat a dolgozókat, akik szorgalmasan, pi­henőidejük egvrészét feláldozva, ta­nulnak és jó eredményeket érnek el. Ha a tömegszervezetek és a szaksze. vezet megérti a tömegek nevelésé­nek fontosságát és segítik azt, akkor még jobban megnövekszik az iskolák­ban tanuló dolgozók száma és gokkal többen igyekeznek elérni az áltaános műveltség színvonalát. Kiss Zoltán a Mátyás király utcai ált. sk. vezetője. A harkányi gépíílomíson vanra’i mag 'eiye’em’azííók, — a bő yi gépállomás do'oozói leliesitiH vág ásukat, — a sásd ak tebbezer for ni msg'akarüására leltek vállalást A harkányi gépállomás dolgozóinak pagyrésze becsű telesem bejár a gépál­lomásra, hogy a gépeiket jól kijavít­sák és újulrt erővel fogjanak hozzá a-z 1952. évf terv teljesítéséhez. Vannak azon bam a gépállomáson o’yam trakto­rosok ts, mint Kátony és Kovács, akik ismételten hiányoznak és vannak meglehetősen seépszámmal későn jö­vők. A harkányi gépállomás vezetősé­ge ezidáig még semmit sem tett, hogy a hiányzókat és kősón jövőket megfe­lelően felelősségre vonják. Nem ala- j kulit meg a társadalmi bíróság sem, i «mely méltóan megbüntetné a hiámy- i sóikat A bólyi gépállomás DISZ fiataljai nemcsak vállalást és ígéretet tettek Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére, hanem "eredményeket is tudnak felmutatni. \ gépjavító ifi­brigád. befejezte gépjavítás! tervét. Négy erőgépet javítottak ki, aminél 180 üzemórát takarítottak meg. A ve­tőgépjavító ifi-brigád 30 vötőgépen 26 üzemórát takarított meg és már a többi munkagép kijavításához is fogott Mind a két brigád az aíkat- részíogyaszíás megtakarításában vál­lalt 20 százalék helyett 25 százaiéit megtakarítást ért el. A sásdj gépállomás dolgozói úgy akarják behozni a gépjavításban mu­tatkozó lemaradásukat, hogv szocia is- ta munka versenyre hívják ki a má- gocsi gépállomás dolgozóit. Vállalják, hogy az erőgépekért február 28 helyett február 25 re javítják ki 6.606 forin­tos megtakarítással. Ugyancsak 25 re kijavítják a cséplőgépeket, tárcsá­kat, ekéket 13.565 forintos megtaka­rítással. Gondoskodás a bányászok egészségéről, testi épségéről A MESZHART bányák vezetősége a7 elmúlt évben többmilliós biztonsági beruh ázással, gondo3, előrelátó intéz­kedésekkel mutatta meg, vallóra vált­ja azt az elvet, hogv .legtöbb érték az ember“. Minden bányakerü etben szel- lőatetésd és munkavédelmi felelős ügvel a munkahelyek egészséges le­vegőjére biztonságára, a «újtóléges bánvák levegőjének gáztartalmát mű. szajkónként marik ajz erre kijelölt mű­szaki dolgozók — kerü etenként mint­egy tíz erre a célra függetlenített bá­nyász. Pécsbányaite,jepen az üzemi és szak- swervepieü műnk a védelmi bizottságo­kon kívül minden fejtési munkahe­lyen működik munkavédelmi megbí­zott Ebben az üzemben az 1951. év folyamán egyetlen halálos baleket sem fordult elő s a kőnnvebb. jórészt h; nyagségból, nemtörődömségbő1 ered balesetek száma is havi 49 50 i csökkent. Még ennél is kevesebb balesetek aránya Vasason, ahol hí vonta 15—20 könnyebb sérülés1! tartc nak számon A bánya vezet ős étre biztonság fokozása érdekében meghc noeétja Petőfi-aknán — a leggázi sabb pécskörnyéki bányában — a úgynevezett ..védőtelcpes leművelést. Először a gázban szegényebb telem fejtik le s így megmozgatják az égés szénielepet és kipárologtatják a gá2 ban riúsabb sízéntelepből is a metán Ezenkívül a kihúzó légáram mentéi menedékhelyeket létesítettek, ahol a. esct'eg menekülni kényszerülő búnyá szók pihenéshez, friss levegőhöz jut inak. Kizárták a mohácsi Béke termelőszövetkezetből a kiskiráyoskodó Varga Jánost „ ... főleg a termésbetakarításnál. •. kiderült, hogy a termelőszövetkezetek é.s csoportok gazdasági, szervezeti po­litikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tar­tani a szövetkezetek területi növeke­désével“ — mondotta Rákosi elvtárs november 30-1 beszédében. A mohácsi Béke termelőszövetkezet tagjai úgy érezték, mintha egyenesen róluk be­szélt volna Rákosi elvtárs. A Béke tsz 1950 augusztus 22-én alakult s azóta a területe és tagsága mintegy ötszörösére nőtt. De a fej ő- désének ez a tempója nem mutatko­zott meg más területen. Miért maradt le a Béke tsz gazdasági és politikai fejlődése a területi növekedésétől, mi­ért rossz a munkafegyelem a szövet­kezetben? Egymagában volt párttilkár. könyvelő, pénztáros — Fejétől bűzlik a hal — mondo­gatták a csoport dolgozói azon a cso- portértekezleten, melyen bátran fe’tár- ták a hiányosságokat és kizárták ma. guk közül a fegyelem bontó, kiskirá- lyoskodó, hanyag munkát végző Var­ga Jánost, aki úgy képzelte, hogy egvedül alkotja a csoportot A cso- portórtekezleten a tagság alaposan megvitatta az egész évi munkát az országos értekezlet tanulságainak szel­lemében. Rámutattak az értekezleten, hogy a párttagok, bizalma állította ugyan Varga Jánost, a Béke tsz párt- szervezetének élére mint párttitkárt de ő visszaélt a párttagok és a cso­port dolgozói bizalmával. A csoport elnökét. Szilaj elvtársat mindig letor­kolta, elnyomta, úgy hogy ő maga volt egyszemélyben párftitkár, köny­velő, pénztáros, hogy senki ne szól­hasson bele dolgaiba. így az elnöksé­get is maga gyakorolta. A csoport- tagságnak soha nem számolt be a munkáiéról és ha kérték, tegve meg, fenyegetőzött, elnyomta a bírálatot semmibe vette a dolgozók javasla­tait. Nem szervezte meg a munkát, henyélt, részegeskedeit Ilyen vezetés mellett nem csoda, ha meglazult a munkafegyelem és a csoporttagok nem érezték magukénak a csoportot Varga János 280 munka­egységet írt saját javára érdemtelenül. Ha valaki megkérdezné tőle, hol volt, amikor a ts, tagjai az aratásinál ke­ményen dogoztak, nem kapna vá­laszt. De a csoportgyűlésen válaszol­tak helyette a csoport tagjai, akik el­mondták, hogy aratás idején is reggel 9 óra körül még tanácstalanul állták körül Varga János ágyát, mert ő a e.gnagyobb dologidőben sem kelt fel korábban. Ilyenkor az ágyból adta ki álmos utasításait, hogy hol mit dolgoz­zanak a csoport becsületes dolgozói vagy pedig vadászni ment. De nap­közben sem lehetett megtalálni a vá­rosban és este a kocsmákat kellett végigszaladni, míg valamelyikből elő­került. De elő kellett keríteni, mert Varga János igyekezett minden prob­lémát a saját kezében összpontosítani, hogy a nélkülözhetetlenség látszatát keltse. így nem csoda, hogy a csoportta- goknak elment a ketjvük a munkától és hanyag szervezetien, fegyémezet- len munka eredményeként hátul kul­logtak minden munkában. Most a cso­porttagok világosan fát iák a hibákat, nem takargatják tovább, hanem fel­tárják azokat, hogy kijavíthassák azo­kat. Szemébe mondták Varga János­nak és a többi f egy elem lazítónak, hogy ők volt az okai annak, hogy nem időben végezték el a munkákat. Hor­váth János a csoport egyik tagja el­mondta: — A rossz munkaszervezés miatt rothadt el mintegy 300 mázsa széna a réten. Pedig sokszor íeihlvtuk Varga János figyelmét, de 6 úgy irányította a munkát, hogy kifutottunk az idő­ből Olyanokat csinált, biztosan em­lékeznek rá, hogy amikor beálltunk egy táb'ába az aratás idején és ott jól ment a munka kijött a földre ab­bahagyatta az aratást és a város má­sik végébe küldött bennünket. Az el- rothadt széna helyett pénzért kel'ett szénát venni s nagy költséggel kiásat ta Varga János a silógödröt, de az. csak gödör maradt, mert a kukorica­szárat a íöldön hagyta elrothadni. Varga János kizárása után több dolgozó paraszt belépett a tsz-be De a csoport többi tagja sem hall­gatta el a hibákat. Egymás után tet­ték a javaslatokat a fegyelembontó Varga Jánosnak a csoportból való kizárására. A tsz tagsága úgy határozott, hogy nem állnak meg annál, hogy eltávolí. lották soraikból a fegvelembonló Var. ga Jánost. Fe'adatul tűzték maguk elé. megfogadva Rákosi elvtárs út­mutatását, hogy kialakítják azt a lég­kört, — amelyben szégyen a naplo­pás a lógás, a fegyelmezetlenség. A Béke tsz tagjai saját példájukon ta- nüták mag, mennyire igaz Rákosi elvtársnak a szava: .,...o szövetkezet vagY gépállomás ott erős, ahol jó a pártszervezet politikát munkája és megfordítva, ahol bajok vannak akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelenteni, hogy. ott valami hiba van a pártmunkábanA mohá­csi Béke tsz tagjai megtanu'ták. hogy megjavul a munka akkor ha bátran feltárják a hibákat. A Kizárás után nagyot változott az élet a Béke tsz-ben Szervezetté vált a munka, megjavult a munkafeovejem, amit észrevették a kívülálló dogozó parasztok is és máris többen kérték felvételüket a csoport tagjai közé.

Next

/
Thumbnails
Contents