Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-29 / 50. szám
2 NAPLÓ IBM FEBRUAR M Az Adenauer kormány évi főbb, mint 13 milliárd márkával járul hozzá az amerikaiak háborús előkészületeihez Ber’tn (MTI): A bonni kormány az amerikai háborús tervek érdekében elviselhetetlen terhet hárít Nyugat-Né tnetország gazdasági életére. X kormány, Adenauer és McCloy, amerikai főbiztos többórás megbeszélése irtán kedden este kijelentette, hogy évi több, mint 13 milliárd márkával hajlandó hozzájárulni az ame- riütAi imperialisták háborús előkészületeinek költségeihez. A bonná kormány ezt az újabb paktumot Is az Adenauer lemondását követelő német nép akarata és tiltakozása ellenére kötötte. \vngat-i\émelor>i/a<r lakossága sorosa io« gyűléseken és összejöveteleken foglal állást a Német Demokratikus Köztársaság kormányának felhívására érkezett szovjet válasz ügyében. A Ruhr-vidék dolgozói határo- tataikban köszönettel üdvözlik a Szovjetunió igenlő válasszál. A gelsev- kircheni bányászok követelik, hogy az Adenau er-kormány a Német Demokratikus Köztársaság kormányával vállvetve küzdjön a német békeszer- sódés kivívásáért. :Míg a nyugatnémet kormány hatalmas összegeket ferdít a háborús ké szül őrlésekre, addig a Német Demokratikus Köztársaságban a gyors gazdasági felemelkedés megmutatta a ayugatnémetországi munkásságnak és ft lakosság többi rétegének azt az «tat, amelyen a német nép eladósodás éti a kü földi tőkésektől való függés eéüikü', önerejével építheti boldogabb Jövőjét. Erről beszélt Heinrich Ran. a Német Demokratikus Köztársaság mjnisz t ere in ökh elyettese. Kijei entette. hogy az 1951. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés végleg meg- cáfo ta az amerikai imperialisták szol. gálatában álló nyugatnémet sajtó gyakran hangoztatott szólamait, ame lyek szerint a Német Demokratikus Köztársaság ötéves terve „megvalósít. hatatlan ábránd", x Német Demokratikus Köztársaság dolgozói minden erejüket latba vetik, hogy 1952-ben és az ezután következő években még hatalmasabb termelési eredményt érjenek elLipcsei dolgozók levele Trumanhoz, Churchillhez és Faáréhoz A koreai íeevverszíineíi tárgyalások A demokratikus Németország Nemzeti Frontjának lipcsei szervezete kedden nagyszabású békegyűlést tartott. A gyű és részvevői levelei intéztek Trumanhoz, Churchillhez és Fáméhoz. A lipcseiek levelükben követelik: a nyugati hatalmak kormányai a Szovjetunió példáját követve tegyék lebe tővé a békeszerződés mielőbbi megkötését Németországgal. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói országszerte azzál fejezik ki hálájukat a Szovjetuniónak, hogy ter- me'ésj kötelezettségeket vállalnak a népgazdasági terv határidő előtti teljesítésére. Megerősítenék a Lilly Wächter ellen hozott ítéletet tik. Lilly Wächter a fellebbezési tárgyalás során kijelentette: — ,Akármilyen ítéletet hozzanak is, nem másítom- meg nyilatkozataimat amelyek teljesen és tökéletesen megfelelnek a valóságnak." Frankfurt am Maln (ADN): Német, ország amerikai megszállási övezeté nők legfelső fellebbezési bírósága szerdán megerősítette a Lilly Wächter ellen kimondott terrorítéletet, a béke. harcosnőt az amerikai megszól ók parancsára nyolc hónapra börtönbe ve. Feile meg akarja akadályozni, hogy a rVyngatnémc* Szahszervezol* Szövetség országos vezetőségi értekezletén megvitassák a „védelmi hozzájárulás*4 kérdését Düsseldorf (ADN): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségi értekezletének előestéjén ismeretessé vált, hogy Fette, a szakszervezeti tagok millióinak követelése ellenére meg akarja akadályozni, hogy vitát rendezzenek a német „védelmi hozzájáru ásróL" A kétnapos értekezlet napirendjének négy pontja közül egyik sem vonatkozik közvetlenül a véd erőtörvényre. Az értekezlet több részvevője szerdán sajtó interjú során kijelentette, hogv a szakszervezett tagok követe- lésének megfelelően kérik, hogy a „védelmi hozzájárulást" a napirend első pontjaként tárgyalják meg Nem egyeznek bele abba, hogy semmibeve. Igyék hatmillió szakszervezeti tag akaratét. Növekednek a belső ellentétek az ajjress/iv Észak-Atlanti Szövetségen belül Moszkva: Jurij Zsukov, a Pravda párisi tudósítója ,Az agiresszorok li«z- «zaboni találkozója“ című cikkében többi között ezeket írja: Llenvabooben február 25-én befejeződött az Északatlanti Szövetség úgynevezett tanácsának ülésszaka. Az ülészakot egész sor értekezlet, megbeszélés és találkozó előzte meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy az Imperialista e’lentétek elsimítására egyre újabb és újabb tárgyalásokra van szükség. A lapok szerint Lisszabonban elhatározták, hogy 1952-ben 50 hadosztályt helyeznie Eisenhower parancs, noksága alá és 200 légitámaszpontból 4Uó támaszponthálózatot létesítenek. Az Eszakatlanti Szövetség tanácsa jóváhagyta az „európai hadsereg" tervét és ilyej, módon hivatalosan szentesítette a német fasiszta fegyveres erő megalakítását, amelynek — «z amerikai sajtó beismerése szerint «— az „európai hadsereg“ alapját kell képeznie. Az Északatlanti Szövetség tanácsa Hőbb határozatot hozott, amely fokoz ® az amerikaiak politikai, gazdasági és katonai ellenőrzését a csatlósok felett A népek ügy értékelik a fenti határozatókat, mint az Eszaikat'anti Szövetség agresszív jellegének újabb teembetűnő megnyilvánulását, mint a szövetség részvevőinek újabb lépését az új világháború kirobbantáaá hoz vezető úton. Helytelen tenne azonban — folytatta Zsukov —, ha a lisszaboni tárgyalások értékelésénél nem vennénk figyelembe azt a nyilvánvaló "tényt, hogy a tárgyaások során újból felszínre kerültek az agresszív Észak- atlanti Szövetség tagjai közti ellen tétek. Ezt mutatja, hogy a diplomaták és « katonai szakértők jóformán még el sem hagyták Lisszabont, amikor az angol és francia lapok már nyíltan arról írtak hogy a lisszaboni határozatokat lényegében nem lehet megvalósítani. % , „Csak naiv emberek képzelhetik — írta a Times február 26-j szama —, hogy Eisenhowernek az év végéig va. lóban 50 kész hadosztály áll rendelkezésére.’‘ A Le Monde megállapítja, hogy a Lisszabonban kitűzött programot meg kell nyirbálni, mert Anglia gazdasági helyzete és különösen Nyugat Németország ifjúságának küldöttei március 2.án országos ér feke»let*t tartanak Dannstadtbau a remilitairizálás etilen. Franciaország pénzügyi helyzete ebbő! a szempontból a legnagyobb kétségeket támasztja. Ezek m aajtóhn ngok azt mutatják, hogy az amerikaiak vazallusai egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy minél hamarabb fejest ugorjának ab ba a kalandba, melynek előkészítésében amerikai gazdáik fáradoznak. A Combat című francia burzsoá lap február 26 án „egy brit szakértő" alábbi nyilatkozatát közölte: „A lisszaboni értekez ét jóváhagy, ta Németország remilitarizálását." A United States Newa World Report című amerikai folyóirat nemré giben határtalan cinizmussal ezt írta: ,,Az amerikai stratégák a német had- sereget, nem pedig a francia csapatokat tekintik az egyetlen olyan erőnek, amelyre számítani lehet és amely végső lökön helyettesíti az anierikái fegyveres erőket Európában.“ Ma már nemcsak a haladó kftzvé’e- mény, hanem a francia burzsoázia egyre szélesebb körei is kezdik felis merni, hogy az amerikai imperialisták hova sodorják Nyugat-Európát. A Lisszabonban hozott határozatok nemcsak hogy nem szilárdítják meg az Eszakatlanti Szövetség belső össze- forrottságát, hanem ellenkezőleg: elősegítik a belső ellentétek további kibontakozását. Keszon: Az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti: A vezérkari tisztek szerdai ülésén Csang Csun-San ezredes a koreai-kínai fél képviselője erélyesen megbé lyegezio az amerikaiakat, mert állandóan elhúzzák a tárgyalásokat a csapatok leváltása, a belépőállqmások és a semleges nemzetek jelölése kérdésében és vonakodnak.elfogadni 'ezeknek a kérdéseknek észszerű rendezé biztosító koreai-kínai javaslatokat. '-sang Csun-San ezredes nyilatkozatában megái apította: „Méltányos javaslatot teltünk a csapatok leváltásának mértékére és a különleges rendeltetésű belépőállo mások számára vonatkozóan. A semleges nemzetekre tett javaslatunk is teljesen észszerű, önöknek nincsen okuk, hogy továbbra is hátrá'tassák a fegyverszüneti tárgyalásokat és megakadályozzák a megállapodást a 3. napirendi pont kérdésében■" Minthogy e kérdésekben közeledünk a megoldáshoz — mondotta az ezredes —, a megegyezés egyetlen út. ja, hogy mindkét fél engedményeket tegyen. Előrehaladás nem érhető .el egyedül a mi engedményeink alapján, ezt egy pillanatig sem fogadhatjuk el. Ha önök nein a megbeszélések aka dályozására törekednek, akkor nem utasíthatják el ezt a tervet A továbbiakban Csang Csun-San ezredes rámutatott: három hónap telt el, amióta 1951 november'27-én megkezdtük a 3. napirendi pont megvitatását E* a napirendi pont még min dig rendezetlen a, önök részéről tanúsított esztelen akadékoskodás miatt, x 3. napirendi pont megoldása — folytatta — és a fegyverszüneti megállapodás elérése érdekében újból felkérem önöket hogy vegyék komolyan fontolóra és fogadják él a semleges nemzetek jelölése kérdésében tettésx szerű javaslatunkat" A napirend 4. pontjával foglalkozó" vezérkari tisztek szerdai ülésén a koreai-kínai fél vezérkari tisztje hangsúlyozta, hogy egyedül a7 igazságos elv szerirt az ellenségeskedések megszüntetése után mindkét tél őrijeiében lévő valamennyi hadifoglyot szabadon kell bocsátani és haza kell telepíteni. Semmiféé amerikai hazugság vagy rágalom nem szolgálhat alapul ennek az igazságos és észszerű elvnek elutasításához. Minthogy az amerikai fél uem akar felhagyni a vezérkari tisztek ülésein tanúsított észszerűden magatartásával — mondotta, — és nem hajlandó e távolítani az akadályt, amelyet maga emelt a 4. napirendi pont kérdésében — a koreai kínai fél hozzájárul ahhoz, hogy a kérdést terjesszék az albizottság elé. A koreai-kínai fél a kocsedoi vérengzéssel kapcsolatban feltette a kérdést:' mikor adnak felelős választ a koreai-kínai tiltakozásra. Az amerikaiak arcátianu' kijelentették, hogya vérengzésnek áldozatául esett koreaikínai hadifoglyok úgynevezett „visa- szatartott polgári egyének" voltak és azért „az egész kérdés az ENSZ parancsnokságának belügye“, amihe-z a koreai-kínai félnék semmi köze. Á koreai-kínai fél vezérkari tisztje rámutatott hogy az amerikaiaknak a hadifoglyokkal kapcsolatban alkalmazott jogtaan „átminősítéseit" a ko- reai-kína; fél sohasem fogadta el és semmiféle részükről emelt kifogás nem mentesítheti őket a barbár vérengzésért reájuk háruló felelősség alól. Tito fasiszta pártjának politikai és erkölcsi sülléséről Prága. A jugoszláv politikai emigránsok Prágában megjelenő Nova Borba című lapjában A. Todorovics Tito fasiszta jártjának széthullásáról a többi között a következőket írja: Tito pártja az úgynevezett közpon- ti bizottságtól a legkisebb alapszer vezetig közvetlenül az UDB.nek van alávetve. A titoista párt a rendőrség eszköze és függvénye. A pártfunkcionáriusok maguk is az UDB szolgálatában állnak. A vezetők az UDB tői kapják az utasításokat és annak tar. toznak beszámolni munkájukról. A fasiszta párt függése Tito Gestapojá- tól azt eredményezi, hogy a párt ösz- szejövetelein részlvehet és utasításo kát adhat bármelyik UDB-tiszt, még akkor is, ha nem tagja a pártnak. Rendszeresen kizárják, üldözik és bebörtönzik azokat a tagokat, akik bármilyen módon kifejezésre juttat ják rokonszenvüket a Tito ellen har colókkal. Titoék — megcsappant lét. számú pártszervezetek kiegészítése érdekében — üzéreket, csetoikeket, volt királyi rendőröket és egyéb söpredékeket vesznek fel a tagok sorába, mert a becsületes dolgozók nem haj landók belépni Tito fasiszta pártjába, A titoista pártszervezeteket a tag ság teljes passzivitása jeClemzi. A ta gok nem fizetnek tagdijat, nem jár. nak összejövetelekre. A hadsereg pártösszejöveteléin ugyancsak néma csend uralkodik. Gyakran megtörténik, hogy éppen ezekről az összejövetelekrö viszi el és bőrtönzi be az UDB azokat, akik tiltakozni merészeltek az UDB terrorja ellen, vagy bírálni merték a Tito klikk szovjetellenes politikáját. IFJÚKOR TIT. 1918. október 30-ról 31-rc virradó éjjé] a budapesti munkásság és ka. tonaság kezébe vette a halaimat, e! kergette a háborús Habsburg kor mányt. A dolgozók örömmámorban úsztak, ünnepelték a háború beféje zését és az átkozott Habsburg.tflralom bukását. Hamarosan kiderült ?T»n ban, hogy az új „forvadaimi" kor mány és az abban résztvevő szó ciáldemokrata vezetők a forradalom leszerelésén, a kapitalista rend megmentésén mesterkednek. A munkásosztály legjobbjai világossá vált, hogy a sz elolt szociádemokrata árulás ellensúlyozására, forradalom továbbvitelére új, valóban forradalmi munkáspártot keli létrehozni. Ilyen körü.mények közöl! ala kulit, meg 1918. november 20 án ' Kommunisták Magyarországi Pártja melynek Búkosi élvtárs egyik alapító tagja volt. A Kommunista Párt rövid néhány hét alatt hatalmas tömegbefolyásra tett szert, mert az orosz forradalom, a nagy Bolsevik Párt ta pasztalatai alapján világos választ tudott adni azokra a kérdésekre, ame Ivek a dolgozókat legjobban érdekei ték. A kommunisták követelték, hogy adják át a nagybirtokokat a dolgozó parasztságnak, a” gyárakat a munkásoknak. A kommunisták önrendelkezési jogot követellek a nemzetiségnek és azt hirdették, hogy a háborús összeomlásból, a.fenyegető éhínségből és.nyomorból az egyedüli kivezető ú| az. ha a dolgozók az orosz proletá riátus példájára maguk veszik kezük- ov sorsukat. A kommunista párt a jobboldali szociáldemokrata áruiók elleni harcban növekedett, erősödőit. Ebben a harcban élenjárt, vezető sze. repel játszott Rákosi Mátyás elvtár-, aki azonnal kitűnt kiváló szervező- képességével, bátor fellépésével, ián goló beszédeivel, melyekkel gyorsau meghódította a dolgozó tömegeket. Bejutott a kaszárnyákba, ahol maga mellé állította a honvédeket. Elment azokba a nagyüzemekbe, amelyek szociáldemokrata fellegváraknak szá mítottak és megnyerte a munkásokat a Kommunista Párt számára. Minden munkát szívesen vállalt, — az aprói is, a nagy felelősséggel járó, nehéz munkál is. Ahol nehéz, bonyolult feladatot kellett elvégezni, oda Rákosi eivtársat küldték. És ő energikusan, szívó -in-, mindig sikeresen oldolta meg feladatát. Törheteiien optimiz. musa magával ragadta munkatársait, előadásainak hallgatóságát. A munkások és a katonák szívesen hallgatták világos, meggyőző okfejtését, lendít letes beszédét. így a szociáldemokrata párt egyik gyűlése a Budapesti Nép házbah Rákosi elvtárs felszólalása után kommunista népgyűléssé váilo- zdtt át s azonnal megalakíiották a KMP helyi szervezetét. Rákosi e vtárs azonban nemcsak Budapesten szer. vezte a Kommunisla Pártot. Mint a párt vidéki titkára, az ország legkülönbözőbb részein — Szegeden, Mis kolcon, Pápán, Kecskeméten, Szolnn kon,- Veszprémben és még ki tudná felsorolni, hány helyen, lángoló !>e- szédekben. tudományosan megalapo. zott előadásokban hirdette a Kommunista Párt igazát és a jobboldali szociáldemokraták leleplezésével !ö mörítette a dolgozókat a kommuniz mus zászlaja alá. Szegeden tartott előadásának hatása alatt a szociáldemokrata szervezet bizalmiainak többsége csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Habsburg-monarchia összeom ása ulán — ugyanúgy, mint Oroszországban a cár bukását kövelö hónapokban, — bár a forradalom mozgulu és éltető rrrju a munkásság és dolgozó parasztság volt, az állam hatalom Magyarországon is a burfcrata párt vezetői azon dolgoztak, bogy megszilárdítsák a roskadozó ka pitalizmust, a burzsoázia uralmát. De a Kommunista Párt agitációja nyo. mán a munkáso-k nagy többsége ha marosan hátat fordított a magát forradalminak nevező, a valóságban ellenforradalmi politikáit folytató kor mánynak. Megértette, hogy ez a kor. mány most azon dolgozik, hogy Ma gyarország — mini azelőtt a német és osztrák imperializmust — most győztes antant-hataJlmakaí, Angliát -s Franciaországot szolgálja ki. A kor mány földet ígért a szegényparasz toknak, de csak (górt. Sok mindent ígért a munkásságnak is, de anvagi támogatást elsősorban a gyáripara soknak adott. A dolgozókká1 szemben az ígéretek kormánya volt, a régi kizsákmánvolók felé a tevékeny s< gltő. És közben minden előkészületet megtett, hogy letörje a toriadul mi mozgalmat s annak vezető erejét, a Kommunisták Magyarorszáci Párt. ját. A Kommunista Párt gyorsan vert gyökeret a dolgozók között. Ép pen a szociáldemokrata vezetők semmilyen eszköztől, a lega javabbtól sem riadtak vissza, hogy a kommunisták növekvő tömegbefolyását fékezzék, megsemmisítsék. A szociáldemokrata vezetőknek ka. pora jött 1919. február 21 én a munkanélkülieknek a Népszava szerkesztősége elleni tüntetése — ahol a rendőrök fegyvert használtak — ah hoz, hogy a Kommunista Párt veze. tőit, köztük Rákosi Máiyást letartóztassák, A Kommunista Párt helyisé g-eit és nyomdáját a „forradalmi kor. rnány‘ ellenforradalmi rendőrsége szállta meg. A szociáldemokrata pírt u;„., büntetést rendezett a komimi nisták és Szovjet orosz o r s 7 Ag ellen. A szociáldemokrata vezetőknek azonban nem sikerült a kommunisták levé. kenységét megszüntetni. Minél nagyobb agitáció! fejtett ki az antant zsoázia kezébe került. A szociáldemo- imperializmus felé kacsingató szociáldemokrata párt a kommunisták ellen, annál lelkesebben özönlött a kommunisták lobogója alá a dolgozó nép. Egyre hangosabban követelték a letartóztatott kommunista vezetők sza- badonbocsátását. M egoSdhatatlan probféma elé ál lította a tömeg befolyását vesztette kormányt az an tant-hatalmak jegyzéke, a Vyx.jegyzék is, ame-'y az ország újabb területeinek, köztük Makónak és Debrecennek az átadását követelte. A kormány teljes tehetetlenségében lemondott és átadta a hatalmat a szociáldemokrata pártnak, hogy az folytassa a búr zsoázia érdekeinek. megfelelően a kormányzást és a kommunisták üliö- zését. A szociáldemokrata vezérek tisztában voltak azzal, hogy a dolgozó tömegek elfordultok tőlük. Aljas árulásuk súlyos következményeit újabb aljassággal akarták elhárítani. A szociáldemokrata munkástömegek nyomására tárgyalásokat kezdtek a Gyüjtöfogházban lévő kommunista vezetőkkel és látszólag elfogadták a kommunisták programmját. A tervük az volt, . hogy belülről, a proletárdiktatúra híveinek álarcában ássák alá a Tanácsköztársaságot. A két pírt 1919 március 21 én Magyanr- szági Szocialista Párt néven egyesült, közösen átvették a hatalmat és kikiáltották a Tanáciköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásával a magyar nép Küzdelmes történetében először került a hata- 'om a dolgo.zók kezébe. A proletárdiktatúra megteremtésével a magyar munkásosztály elsőnek követte orosz testvéreinek példáját, elsőnek lépett arra az útra, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fenve mutat a világ elnyomott dolgozóinak. A Ta nácsköztársaság létrejöttét a dolgozók határtalan lelkesedéssel üdvözöl. Megértették, hogv elérkezett az elnyomás és-kizsákmányolás megszüntetésének, a dolgozók szabadságánatc, felemelkedésének ideje. (Folytatása következik)
