Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-29 / 50. szám

2 NAPLÓ IBM FEBRUAR M Az Adenauer kormány évi főbb, mint 13 milliárd márkával járul hozzá az amerikaiak háborús előkészületeihez Ber’tn (MTI): A bonni kormány az amerikai háborús tervek érdekében elviselhetetlen terhet hárít Nyugat-Né tnetország gazdasági életére. X kormány, Adenauer és McCloy, amerikai főbiztos többórás megbeszé­lése irtán kedden este kijelentette, hogy évi több, mint 13 milliárd már­kával hajlandó hozzájárulni az ame- riütAi imperialisták háborús előkészü­leteinek költségeihez. A bonná kormány ezt az újabb pak­tumot Is az Adenauer lemondását kö­vetelő német nép akarata és tiltako­zása ellenére kötötte. \vngat-i\émelor>i/a<r lakossága sorosa io« gyűléseken és összejövete­leken foglal állást a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának fel­hívására érkezett szovjet válasz ügyé­ben. A Ruhr-vidék dolgozói határo- tataikban köszönettel üdvözlik a Szovjetunió igenlő válasszál. A gelsev- kircheni bányászok követelik, hogy az Adenau er-kormány a Német De­mokratikus Köztársaság kormányával vállvetve küzdjön a német békeszer- sódés kivívásáért. :Míg a nyugatnémet kormány hatal­mas összegeket ferdít a háborús ké szül őrlésekre, addig a Német Demo­kratikus Köztársaságban a gyors gaz­dasági felemelkedés megmutatta a ayugatnémetországi munkásságnak és ft lakosság többi rétegének azt az «tat, amelyen a német nép eladósodás éti a kü földi tőkésektől való függés eéüikü', önerejével építheti boldogabb Jövőjét. Erről beszélt Heinrich Ran. a Német Demokratikus Köztársaság mjnisz t ere in ökh elyettese. Kijei entette. hogy az 1951. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés végleg meg- cáfo ta az amerikai imperialisták szol. gálatában álló nyugatnémet sajtó gyakran hangoztatott szólamait, ame lyek szerint a Német Demokratikus Köztársaság ötéves terve „megvalósít. hatatlan ábránd", x Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói minden erejüket latba vetik, hogy 1952-ben és az ezután következő években még hatalmasabb termelési eredményt ér­jenek el­Lipcsei dolgozók levele Trumanhoz, Churchillhez és Faáréhoz A koreai íeevverszíineíi tárgyalások A demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának lipcsei szervezete kedden nagyszabású békegyűlést tar­tott. A gyű és részvevői levelei intéz­tek Trumanhoz, Churchillhez és Fámé­hoz. A lipcseiek levelükben követelik: a nyugati hatalmak kormányai a Szov­jetunió példáját követve tegyék lebe tővé a békeszerződés mielőbbi meg­kötését Németországgal. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói országszerte azzál fejezik ki hálájukat a Szovjetuniónak, hogy ter- me'ésj kötelezettségeket vállalnak a népgazdasági terv határidő előtti tel­jesítésére. Megerősítenék a Lilly Wächter ellen hozott ítéletet tik. Lilly Wächter a fellebbezési tár­gyalás során kijelentette: — ,Akármi­lyen ítéletet hozzanak is, nem másí­tom- meg nyilatkozataimat amelyek teljesen és tökéletesen megfelelnek a valóságnak." Frankfurt am Maln (ADN): Német, ország amerikai megszállási övezeté nők legfelső fellebbezési bírósága szer­dán megerősítette a Lilly Wächter ellen kimondott terrorítéletet, a béke. harcosnőt az amerikai megszól ók pa­rancsára nyolc hónapra börtönbe ve. Feile meg akarja akadályozni, hogy a rVyngatnémc* Szahszervezol* Szövetség országos vezetőségi értekezletén megvitassák a „védelmi hozzájárulás*4 kérdését Düsseldorf (ADN): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos ve­zetőségi értekezletének előestéjén is­meretessé vált, hogy Fette, a szak­szervezeti tagok millióinak követelése ellenére meg akarja akadályozni, hogy vitát rendezzenek a német „védelmi hozzájáru ásróL" A kétnapos értekez­let napirendjének négy pontja közül egyik sem vonatkozik közvetlenül a véd erőtörvényre. Az értekezlet több részvevője szer­dán sajtó interjú során kijelentette, hogv a szakszervezett tagok követe- lésének megfelelően kérik, hogy a „védelmi hozzájárulást" a napirend első pontjaként tárgyalják meg Nem egyeznek bele abba, hogy semmibeve. Igyék hatmillió szakszervezeti tag aka­ratét. Növekednek a belső ellentétek az ajjress/iv Észak-Atlanti Szövetségen belül Moszkva: Jurij Zsukov, a Pravda párisi tudósítója ,Az agiresszorok li«z- «zaboni találkozója“ című cikkében többi között ezeket írja: Llenvabooben február 25-én be­fejeződött az Északatlanti Szövetség úgynevezett tanácsának ülésszaka. Az ülészakot egész sor értekezlet, megbeszélés és találkozó előzte meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy az Imperialista e’lentétek elsimítására egyre újabb és újabb tárgyalásokra van szükség. A lapok szerint Lisszabonban elha­tározták, hogy 1952-ben 50 hadosz­tályt helyeznie Eisenhower parancs, noksága alá és 200 légitámaszpontból 4Uó támaszponthálózatot létesítenek. Az Eszakatlanti Szövetség tanácsa jóváhagyta az „európai hadsereg" tervét és ilyej, módon hivatalosan szentesítette a német fasiszta fegyve­res erő megalakítását, amelynek — «z amerikai sajtó beismerése szerint «— az „európai hadsereg“ alapját kell képeznie. Az Északatlanti Szövetség tanácsa Hőbb határozatot hozott, amely fokoz ® az amerikaiak politikai, gazdasági és katonai ellenőrzését a csatlósok fe­lett A népek ügy értékelik a fenti ha­tározatókat, mint az Eszaikat'anti Szö­vetség agresszív jellegének újabb teembetűnő megnyilvánulását, mint a szövetség részvevőinek újabb lépé­sét az új világháború kirobbantáaá hoz vezető úton. Helytelen tenne azonban — foly­tatta Zsukov —, ha a lisszaboni tár­gyalások értékelésénél nem vennénk figyelembe azt a nyilvánvaló "tényt, hogy a tárgyaások során újból fel­színre kerültek az agresszív Észak- atlanti Szövetség tagjai közti ellen tétek. Ezt mutatja, hogy a diplomaták és « katonai szakértők jóformán még el sem hagyták Lisszabont, amikor az angol és francia lapok már nyíltan arról írtak hogy a lisszaboni hatá­rozatokat lényegében nem lehet meg­valósítani. % , „Csak naiv emberek képzelhetik — írta a Times február 26-j szama —, hogy Eisenhowernek az év végéig va. lóban 50 kész hadosztály áll rendel­kezésére.’‘ A Le Monde megállapítja, hogy a Lisszabonban kitűzött progra­mot meg kell nyirbálni, mert Anglia gazdasági helyzete és különösen Nyugat Németország ifjúságának küldöttei március 2.án országos ér feke»let*t tartanak Dannstadtbau a remilitairizálás etilen. Franciaország pénzügyi helyzete eb­bő! a szempontból a legnagyobb két­ségeket támasztja. Ezek m aajtóhn ngok azt mutat­ják, hogy az amerikaiak vazallusai egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy minél hamarabb fejest ugorjának ab ba a kalandba, melynek előkészítésé­ben amerikai gazdáik fáradoznak. A Combat című francia burzsoá lap február 26 án „egy brit szakértő" alábbi nyilatkozatát közölte: „A lisszaboni értekez ét jóváhagy, ta Németország remilitarizálását." A United States Newa World Re­port című amerikai folyóirat nemré giben határtalan cinizmussal ezt írta: ,,Az amerikai stratégák a német had- sereget, nem pedig a francia csapa­tokat tekintik az egyetlen olyan erő­nek, amelyre számítani lehet és amely végső lökön helyettesíti az anierikái fegyveres erőket Európában.“ Ma már nemcsak a haladó kftzvé’e- mény, hanem a francia burzsoázia egyre szélesebb körei is kezdik felis merni, hogy az amerikai imperialisták hova sodorják Nyugat-Európát. A Lisszabonban hozott határozatok nem­csak hogy nem szilárdítják meg az Eszakatlanti Szövetség belső össze- forrottságát, hanem ellenkezőleg: elő­segítik a belső ellentétek további ki­bontakozását. Keszon: Az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti: A vezérkari tisztek szerdai ülésén Csang Csun-San ezredes a koreai-kí­nai fél képviselője erélyesen megbé lyegezio az amerikaiakat, mert állan­dóan elhúzzák a tárgyalásokat a csa­patok leváltása, a belépőállqmások és a semleges nemzetek jelölése kérdé­sében és vonakodnak.elfogadni 'ezek­nek a kérdéseknek észszerű rendezé biztosító koreai-kínai javaslato­kat. '-sang Csun-San ezredes nyilatkoza­tában megái apította: „Méltányos javaslatot teltünk a csapatok leváltásának mértékére és a különleges rendeltetésű belépőállo mások számára vonatkozóan. A sem­leges nemzetekre tett javaslatunk is teljesen észszerű, önöknek nincsen okuk, hogy továbbra is hátrá'tassák a fegyverszüneti tárgyalásokat és meg­akadályozzák a megállapodást a 3. napirendi pont kérdésében■" Minthogy e kérdésekben közele­dünk a megoldáshoz — mondotta az ezredes —, a megegyezés egyetlen út. ja, hogy mindkét fél engedményeket tegyen. Előrehaladás nem érhető .el egyedül a mi engedményeink alapján, ezt egy pillanatig sem fogadhatjuk el. Ha önök nein a megbeszélések aka dályozására törekednek, akkor nem utasíthatják el ezt a tervet A továbbiakban Csang Csun-San ezredes rámutatott: három hónap telt el, amióta 1951 november'27-én meg­kezdtük a 3. napirendi pont megvita­tását E* a napirendi pont még min dig rendezetlen a, önök részéről ta­núsított esztelen akadékoskodás mi­att, x 3. napirendi pont megoldása — folytatta — és a fegyverszüneti meg­állapodás elérése érdekében újból fel­kérem önöket hogy vegyék komolyan fontolóra és fogadják él a semleges nemzetek jelölése kérdésében tettésx szerű javaslatunkat" A napirend 4. pontjával foglalkozó" vezérkari tisztek szerdai ülésén a ko­reai-kínai fél vezérkari tisztje hang­súlyozta, hogy egyedül a7 igazságos elv szerirt az ellenségeskedések meg­szüntetése után mindkét tél őrijeié­ben lévő valamennyi hadifoglyot sza­badon kell bocsátani és haza kell te­lepíteni. Semmiféé amerikai hazug­ság vagy rágalom nem szolgálhat ala­pul ennek az igazságos és észszerű elvnek elutasításához. Minthogy az amerikai fél uem akar felhagyni a vezérkari tisztek ülésein tanúsított észszerűden magatartásá­val — mondotta, — és nem hajlandó e távolítani az akadályt, amelyet ma­ga emelt a 4. napirendi pont kérdésé­ben — a koreai kínai fél hozzájárul ahhoz, hogy a kérdést terjesszék az albizottság elé. A koreai-kínai fél a kocsedoi vé­rengzéssel kapcsolatban feltette a kér­dést:' mikor adnak felelős választ a koreai-kínai tiltakozásra. Az ameri­kaiak arcátianu' kijelentették, hogya vérengzésnek áldozatául esett koreai­kínai hadifoglyok úgynevezett „visa- szatartott polgári egyének" voltak és azért „az egész kérdés az ENSZ pa­rancsnokságának belügye“, amihe-z a koreai-kínai félnék semmi köze. Á koreai-kínai fél vezérkari tisztje rámutatott hogy az amerikaiaknak a hadifoglyokkal kapcsolatban alkalma­zott jogtaan „átminősítéseit" a ko- reai-kína; fél sohasem fogadta el és semmiféle részükről emelt kifogás nem mentesítheti őket a barbár vérengzé­sért reájuk háruló felelősség alól. Tito fasiszta pártjának politikai és erkölcsi sülléséről Prága. A jugoszláv politikai emig­ránsok Prágában megjelenő Nova Borba című lapjában A. Todorovics Tito fasiszta jártjának széthullásáról a többi között a következőket írja: Tito pártja az úgynevezett közpon- ti bizottságtól a legkisebb alapszer vezetig közvetlenül az UDB.nek van alávetve. A titoista párt a rendőrség eszköze és függvénye. A pártfunkcio­náriusok maguk is az UDB szolgála­tában állnak. A vezetők az UDB tői kapják az utasításokat és annak tar. toznak beszámolni munkájukról. A fasiszta párt függése Tito Gestapojá- tól azt eredményezi, hogy a párt ösz- szejövetelein részlvehet és utasításo kát adhat bármelyik UDB-tiszt, még akkor is, ha nem tagja a pártnak. Rendszeresen kizárják, üldözik és bebörtönzik azokat a tagokat, akik bármilyen módon kifejezésre juttat ják rokonszenvüket a Tito ellen har colókkal. Titoék — megcsappant lét. számú pártszervezetek kiegészítése érdekében — üzéreket, csetoikeket, volt királyi rendőröket és egyéb söp­redékeket vesznek fel a tagok sorába, mert a becsületes dolgozók nem haj landók belépni Tito fasiszta pártjába, A titoista pártszervezeteket a tag ság teljes passzivitása jeClemzi. A ta gok nem fizetnek tagdijat, nem jár. nak összejövetelekre. A hadsereg pártösszejöveteléin ugyancsak néma csend uralkodik. Gyakran megtörténik, hogy éppen ezekről az összejövetelekrö viszi el és bőrtönzi be az UDB azokat, akik tiltakozni merészeltek az UDB terror­ja ellen, vagy bírálni merték a Tito klikk szovjetellenes politikáját. IFJÚKOR TIT. 1918. október 30-ról 31-rc virradó éjjé] a budapesti munkásság és ka. tonaság kezébe vette a halaimat, e! kergette a háborús Habsburg kor mányt. A dolgozók örömmámorban úsztak, ünnepelték a háború beféje zését és az átkozott Habsburg.tflralom bukását. Hamarosan kiderült ?T»n ban, hogy az új „forvadaimi" kor mány és az abban résztvevő szó ciáldemokrata vezetők a forradalom leszerelésén, a kapitalista rend meg­mentésén mesterkednek. A munkásosztály legjobbjai világossá vált, hogy a sz elolt szociá­demokrata árulás ellensúlyozására, forradalom továbbvitelére új, valóban forradalmi munkáspártot keli létre­hozni. Ilyen körü.mények közöl! ala kulit, meg 1918. november 20 án ' Kommunisták Magyarországi Pártja melynek Búkosi élvtárs egyik alapító tagja volt. A Kommunista Párt rövid néhány hét alatt hatalmas tömegbe­folyásra tett szert, mert az orosz forradalom, a nagy Bolsevik Párt ta pasztalatai alapján világos választ tu­dott adni azokra a kérdésekre, ame Ivek a dolgozókat legjobban érdekei ték. A kommunisták követelték, hogy adják át a nagybirtokokat a dolgozó parasztságnak, a” gyárakat a munká­soknak. A kommunisták önrendelke­zési jogot követellek a nemzetiség­nek és azt hirdették, hogy a háborús összeomlásból, a.fenyegető éhínségből és.nyomorból az egyedüli kivezető ú| az. ha a dolgozók az orosz proletá riátus példájára maguk veszik kezük- ov sorsukat. A kommunista párt a jobboldali szociáldemokrata áruiók elleni harcban növekedett, erősödőit. Ebben a harcban élenjárt, vezető sze. repel játszott Rákosi Mátyás elvtár-, aki azonnal kitűnt kiváló szervező- képességével, bátor fellépésével, ián goló beszédeivel, melyekkel gyorsau meghódította a dolgozó tömegeket. Bejutott a kaszárnyákba, ahol maga mellé állította a honvédeket. Elment azokba a nagyüzemekbe, amelyek szociáldemokrata fellegváraknak szá mítottak és megnyerte a munkásokat a Kommunista Párt számára. Minden munkát szívesen vállalt, — az aprói is, a nagy felelősséggel járó, nehéz munkál is. Ahol nehéz, bonyolult fel­adatot kellett elvégezni, oda Rákosi eivtársat küldték. És ő energikusan, szívó -in-, mindig sikeresen oldolta meg feladatát. Törheteiien optimiz. musa magával ragadta munkatársait, előadásainak hallgatóságát. A mun­kások és a katonák szívesen hallgatták világos, meggyőző okfejtését, lendít letes beszédét. így a szociáldemokrata párt egyik gyűlése a Budapesti Nép házbah Rákosi elvtárs felszólalása után kommunista népgyűléssé váilo- zdtt át s azonnal megalakíiották a KMP helyi szervezetét. Rákosi e vtárs azonban nemcsak Budapesten szer. vezte a Kommunisla Pártot. Mint a párt vidéki titkára, az ország legkül­önbözőbb részein — Szegeden, Mis kolcon, Pápán, Kecskeméten, Szolnn kon,- Veszprémben és még ki tudná felsorolni, hány helyen, lángoló !>e- szédekben. tudományosan megalapo. zott előadásokban hirdette a Kom­munista Párt igazát és a jobboldali szociáldemokraták leleplezésével !ö mörítette a dolgozókat a kommuniz mus zászlaja alá. Szegeden tartott előadásának hatása alatt a szociál­demokrata szervezet bizalmiainak többsége csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Habsburg-monarchia összeom ása ulán — ugyanúgy, mint Oroszországban a cár bukását kövelö hónapokban, — bár a forradalom mozgulu és éltető rrrju a munkásság és dolgozó parasztság volt, az állam hatalom Magyarországon is a bur­fcrata párt vezetői azon dolgoztak, bogy megszilárdítsák a roskadozó ka pitalizmust, a burzsoázia uralmát. De a Kommunista Párt agitációja nyo. mán a munkáso-k nagy többsége ha marosan hátat fordított a magát for­radalminak nevező, a valóságban el­lenforradalmi politikáit folytató kor mánynak. Megértette, hogy ez a kor. mány most azon dolgozik, hogy Ma gyarország — mini azelőtt a német és osztrák imperializmust — most győztes antant-hataJlmakaí, Angliát -s Franciaországot szolgálja ki. A kor mány földet ígért a szegényparasz toknak, de csak (górt. Sok mindent ígért a munkásságnak is, de anvagi támogatást elsősorban a gyáripara soknak adott. A dolgozókká1 szemben az ígéretek kormánya volt, a régi kizsákmánvolók felé a tevékeny s< gltő. És közben minden előkészüle­tet megtett, hogy letörje a toriadul mi mozgalmat s annak vezető erejét, a Kommunisták Magyarorszáci Párt. ját. A Kommunista Párt gyorsan vert gyökeret a dolgozók között. Ép pen a szociáldemokrata vezetők sem­milyen eszköztől, a lega javabbtól sem riadtak vissza, hogy a kommu­nisták növekvő tömegbefolyását fé­kezzék, megsemmisítsék. A szociáldemokrata vezetőknek ka. pora jött 1919. február 21 én a mun­kanélkülieknek a Népszava szerkesz­tősége elleni tüntetése — ahol a rendőrök fegyvert használtak — ah hoz, hogy a Kommunista Párt veze. tőit, köztük Rákosi Máiyást letartóz­tassák, A Kommunista Párt helyisé g-eit és nyomdáját a „forradalmi kor. rnány‘ ellenforradalmi rendőrsége szállta meg. A szociáldemokrata pírt u;„., büntetést rendezett a komimi nisták és Szovjet orosz o r s 7 Ag ellen. A szociáldemokrata vezetőknek azonban nem sikerült a kommunisták levé. kenységét megszüntetni. Minél na­gyobb agitáció! fejtett ki az antant zsoázia kezébe került. A szociáldemo- imperializmus felé kacsingató szociál­demokrata párt a kommunisták ellen, annál lelkesebben özönlött a kommu­nisták lobogója alá a dolgozó nép. Egyre hangosabban követelték a le­tartóztatott kommunista vezetők sza- badonbocsátását. M egoSdhatatlan probféma elé ál lította a tömeg befolyását vesztette kormányt az an tant-hatal­mak jegyzéke, a Vyx.jegyzék is, ame-'y az ország újabb területeinek, köztük Makónak és Debrecennek az átadását követelte. A kormány teljes tehetetlenségében lemondott és átad­ta a hatalmat a szociáldemokrata pártnak, hogy az folytassa a búr zsoázia érdekeinek. megfelelően a kormányzást és a kommunisták üliö- zését. A szociáldemokrata vezérek tisztában voltak azzal, hogy a dol­gozó tömegek elfordultok tőlük. Al­jas árulásuk súlyos következményeit újabb aljassággal akarták elhárítani. A szociáldemokrata munkástömegek nyomására tárgyalásokat kezdtek a Gyüjtöfogházban lévő kommunista vezetőkkel és látszólag elfogadták a kommunisták programmját. A tervük az volt, . hogy belülről, a proletár­diktatúra híveinek álarcában ássák alá a Tanácsköztársaságot. A két pírt 1919 március 21 én Magyanr- szági Szocialista Párt néven egyesült, közösen átvették a hatalmat és kiki­áltották a Tanáciköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásával a magyar nép Küzdelmes történetében először került a hata- 'om a dolgo.zók kezébe. A proletár­diktatúra megteremtésével a magyar munkásosztály elsőnek követte orosz testvéreinek példáját, elsőnek lépett arra az útra, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fenve mutat a világ elnyomott dolgozóinak. A Ta nácsköztársaság létrejöttét a dolgo­zók határtalan lelkesedéssel üdvözöl. Megértették, hogv elérkezett az elnyomás és-kizsákmányolás megszün­tetésének, a dolgozók szabadságánatc, felemelkedésének ideje. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents