Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-28 / 49. szám

2 N R P t, O t»52 FEBRUÁR 28 Dertinger hülügyminissler cikke a Szovjetunió válaszáról Berlin (MTI) r Dertínger, a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere a Tägliche Rundschauban megállapítja: a potsdami határozato­kon leiépülő békeszeidő Németország tökéletes biztonságot jelent a szom­széd népek számára és megszabadítja ezeket az országokat az új német ag­resszió lidércnyomásától. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának akciója világos ál­lásfoglalást követel az érdekelt nagy­hatalmaktól, — hangsúlyozza Dertin- ger, majd így folytatja: a Szovjetunió kormánya válaszjegyzékében félreért. h„toil„rW,1 tnoTÓrrazfe a nvuoati vilácl hetetleirül leszögezte a nyugati világ őzzel kapcsolatos fele össégét. Nem lehet többé kitérni a békét szolgáló döntés elől, mert mindenki számára világos, hogy a német békeszerződés {■és Németország egységének he^reáí Utasa valóban rrcegíele/ az európai bé­keszerető népek érdekeinek. A nemei nép békét és egységet akar Anita Scghers nyilatkozata Anna Seghers, nemzetközi Sztálitv- díjjai kitüntetett német írónő a Béke Vitógtanacs tagja, a német béketanács ale'nöke, aki jelenleg Budapesten tar­tózkodik — nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elmondotta, hogy a német nép bé­keharca, amely szoros összefüggés hm áll az egységes és demokratikus Németországért folytatott harccal, új élesebb szakaszába lépett Adenauer, midőn Párisban megkötötte a hírhedt „keretszerződést“, nem számolt azzal, hogy a német nép élesen szembefor­dul az imperialisták terveivel. Wal­ter TJlbrichnak a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának leleplező sza­rai nyomán a német dolgozók milliós Mfcnsgei megértették, mit is jelent tulajdonképpen ez a keretszerződés. Az* jelenti, hogy a német nép most újból az imperializmus ágyút ölt ©léké­vé véljék, városai, falvai áldozatául essenek egy újiabb pusztító világhábo­rúnak. Ma már a német nép megérti, hogy saját kezébe kell vennie sorsát, ha el akarja kerülni a, újabb borzal­makat. A munkásság, a dolgozó nép egész Nyugat-Németországban, a til­takozó tüntetések, figyelmeztető felezésre, hogy szembeszáll az Impe­rialisták háborús terveivel hogy egy egységes, demokratikus Németország keretében akarja felépíteni szabad, bo'dog jövőjét. Nyugat-Németorezég asszonyait ma is gyötri a munkanélküliség gondia — folytatta. — de ma már jól tudják, hogy mit jelent az imperialista hábo. rú és harcolnak ellene Úgy cselek­szenek, mint Eszakrajna-Wesrtfáliában a nők, akik a tárnák bejáratai előtt összegyűlve, ezzel a kiá'tással fogad ták a bányászokat: „Ne dolgozzatok a haditermelés számára!“ — Északrajna -WesztfáHa asszonyai, NQrnbetq munkásai, a hamburgi ki­kötő dolgozói _ akárcsak a béke és az egység ügyéinek számtalan más harcosa, — vállvetve küzdenek a bé­kééit, a demokratikus, egységes Né­metországért azokkal a német dolgo zókkal, akik a Német Demokratikus Köztársaságban egv új és szebb életet építenek. Nyugat-Némefország dolgo­zói számára e harcukhoz testvéri tá­mogatást és 'elkesítő erőt nyújt a Né­met Demokratikus Köztársaság pé'dá ja és mindazoknak a demokratikus népeknek példamutatást, amelyek új világot építenek a Csendes-óceán is Külpolitiliui hírek As indokínai helyzet Pária (MTI): Az expedíciói hadse­reg — a New York Herald Tribune je entése szerint — már Hoa Binh ki. ürítése előtt Hanoiból Saigonba he­lyezte át főhadiszállását körülbelül 900 kilométerre a hadműveletek szín­helyétől. Hanoi hadszíntérré vált, a vietnami népi hadsereg csapatai hat van, helyenként negyven kilométerre is megközelítették. Az isdonéz no itíkti pír’ok nem kérnek a* amerikai ,,sea-élv“-ből Dzsakarta (TASZSZj: Az indonéz politikai korok és a sajtó figyelmé­nek középpontjában továbbra is a kor­mányválság áll. Eddig már valameny- nyi nagy politikai párt kifejtette, hogy ellenzj az úgynevezett „kölcsö­nös biztonsági törvény’1 alapján nyuj tandó amerikai „segély" elfogadását. Erdei Ferenc fö’dművelésügyi nvnisíter nyilatkozata a tavaszi munkákról M sztrájkok egés7. viharával juttatta kl. I az Elba között. Növekszik a jugoszláv hadsereg ellenállása Tito fasiszta rendszerével szemben ’Az amerikai-angol háborús gyújtó- gatók, a koreai és raalájföldi gyil­kosat már régóta a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni ag­resszió rohamcsapatáuak tekintik be. grádi zsoldosaikat. A Manchester Guardian című angol lap írta: „Anél kül, hogy az Északatlanti Szövetség­ben. résztvevő országok Jugoszláviát rá akarták volna beszélni, Tito lénye­gileg már kijelentette, hogy az 6 ol­dja ükön fog harcolni A titóista handavezérek úgy akar­ják megszolgálni a doilárzsoldot, hogy szüntelenül csörtetik kardjukat a Bal kánon és nem riadnak vissza semilven eszköztől, amikor arról van szó, hogy még jobban felkorbácsolják Jugoszlá­viában a háborús hisztériát. A Tito-klikk a fegyverkezési haj­szára költi el Jugoszlávia állami költ. megvetésének több, mint 70 százalékát. A kaszárnyákat valósággal el'epték az úgynevezett „amerikai katonai szak értők'*, akiknek a titóista bandavezé­rekkel együtt minden igyekezete oda irányul, hogy az imperialisták ágyu. tölte'.ékévé változtassák a jugoszlá­viai népeket. A jelek azonban azt mutatják hogv a jugoszláv hadsereg katonái nem óhajtanak résztvennj az imperia isták katonai kalandjaiban. A szarajevói tisztképző iskolában például megtagadták, hogy a mac- arthuri és az eisenhowe-ri tankönyvek, bői tanulják a haditudományt. Ugyan­csak itt megrongálják az amerikai gyártmányú híradós berendezéseket. Amikor a titóisták nemrégiben Do­bol, Cazln és más falvak dolgozó pa­rasztsága ellen kivezényelték • a ka tonaságot, a katonai egységek meg­tagadták az engedelmességet és átáV- tak a nép oldalára. A katonák gyúj­tották fel a V. P 1144-es számú bel grádi katonai raktárt, katonák a-m- misítettek meg egy belgrádi hadiüze. met és egy szarajevói hadiraktárt. Ez­zel is megmutatták, hogy nem lesz nők soha az imperialisták ágyutöltelé- kei. A hadseregen belül egyre tevéke­nyebben működik és egyre erősödik a „Hazafiak Szövetségea jugoszláv hazafiak illegális szervezete. A szövet­ség leleplező és ellenállásra mozgósító röpiratai egyre népszerűbbek a kato­nák között. Az il egális szervezet leg fontosabb fe’adatának tekinti a tito- fasiszta nevelés elleni harcot. Köztu­domású tény, hogy ez a fasiszta ne­velés elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irá­nyul. A hadseregben lévő kommunis iák magasra emelik a proletárintema. donalizmus zászlaját, s mindent megtesznek hogy megakadályozzák a hadsereg fasiszálását. Legfőbb példa­képüknek a felszabadító nagy Szovjet Hadseneg katonáit tekintik, akiket az emberiség legnagyobb lángelméje és a jugoszláviai népek legőszintébb ba. rátja: a nagy Sztálin vezet. Írek népe (öntet as >*r>go! olajt*rsaségo kai kötött esrezmccy e len Teherán (TAS7.SZ): Irak és az an­gol olajtársaságok közötti egyezmény­nek az iraki parlament által történt ratifikálása mélységes felháborodást keltett a, iraki társadalom széles köreiben. Február 19-én az egyezmény elleni tiltakozásul Irakban általános sztrájk volt Az iraki kormányt megrémítette a néptömegek felháborodása, a j©* lentősebb iraki városok utcáit ellepte a rendőrség és a katonaság. A Mlta kozó tüntetések elhárítása céljából 15 napra bezárták Irak valamennyi tanintézetét és iskoláját. Irak nagyvárosaiban — Bagdadban, Basraban, Moszutban és másutt — ennek ellenére népes amerikai ellenes tüntetések voltak, Sor<s*a'o< t l'akozások Tuniszban a hatóságok terroríntézhedései el en Páris (MTI): Tunisz főiskolájának diákjai a sfaxi diákok ellen irányuló kizáró intézkedések ellen tüntettek. A tüntető diákokra a rendőrség tü­zelt. Az első jelentések szerint sok diák megsebesült. Körűibe ül hatvan diákot — közöttük 25 leányt — letar­tóztattak. Kef- városában a rendőrség fegyver- keresés ürügyével igen sok házba be­hatolt és tőbbszáz járókelőt megmoto zott A városban este 19 órától reg­gel 7 óráig tilos az utcán járni. As angolok újabb náci háborús bűnösöket bocsátottak szabadna Berlin (MTI) A nyugat-németországi brit megszálló hatóságok kedden to vábbi 15 súlyos fegyházbüntetésre ítélt náci háborús bűnösl bocsátottak szabadon á werli katonai fogházból. Szabadonbocsálá'sukat Adenauer esz­közölte ki londoni látogatása alkal­mával. A mezőgazdaságban néhány nap zik még rmi va országszerte megindulnak a ta-lnem volt, vaszi munkák. Az ezzel kapcsolatos feladatokról Erdei Ferenc földművelés ügyi miniszter a következő nyilatko­zatot adta: — A tavaszi munkákra való felké­szülés Befejezéséhez közeledik. Már­cius elsőnapjaiban az ország déli ré­szén, különösen az A földön, már nagy arányokban megindul a tavaszi munka. — A tavaszi munkák előkészítésé ttek döntő tényezője a gépállomások ió feUiésxülése u munkára. Mint ismeretes, ebben az évben a gépállomások már a megyei tanácsok irányításával működnek^ ugyanakkoT sokkal szorosabb a kapcsolni köztük és a tsz-ek között, amióta bevezettük azt a rendszert, hogy a gépállomás traktoristái „agyrészt a termelőszövet, kezetek tagjai. Általában meg iehet á lapítani, hogy a gépállomások az idén sokkal jobban készültek fe] a tavaszi munkára, a múlt évben. Ki kell emelni, hogy 1 az egész téli időszakban nagyarányú oktatási mun. ka folyt a gépállomásokon nemcsak n tsz-ekböl kikerült új traktoristák ok tatására hanem a génáíomások bri­gádvezetőinek, főgépészeinek, főagro. nómusainak és a gépállomásv er élők­nek a tövábbképzése is. Ez az oktatás messze felülmúlta a korábbi évek ok látási munkáinak arányait. — Másik fontos kérdése a tavaszi munkának az új, fejlett agrotechni­kai módszereknek minél nagyobb te­rületen való alkalmazása.. ott, ahol ősz) mélyszántás _ a tavaszi szántás mi­előbbi és helyes módon való elvégzé- . se és a téli trágya leihasználása. — Mindezeket a munkákat a február bő­én a tavaszi munkák eivégzéséről megjelent FM tündéiét kötelezően írja elő. Ennek a rendeletnek előírásai minden termelőre kötelezőek és a mu­lasztókat felelősségre kell vonni. — A tavaszi munkára való íe'k&- szü'esnek és a mftnka megkezdésének hatalmas lendületet adott a Rákosi Mátyás 60-ik születésnapja tiszteletére megindult munkaverseny és felajánlási mozgalom. Tszek és gépállomások dolgozói soha nem tettek még ilven nagyszámban felajánl ást, versenyválla- lást, mint most, március 9.-éré. — Azt is megállapíthatjuk ma már, hogy ezeknek Mindenekelőtt olknlmarr-oi keit az általános a'apvető dgrotechnikai módszereket, amelyeken elsősorban múlik a jó termés elérése. Ilyen mód­szerek a tavaszi munkák idején a téli szántás lehető legkorábbi elmunkálá. sa, vagyis a simítózás, a későbbi ve tésű növényeknél p:dig a talaj ku'- tivátorozása. továbbá a koratavaszi vetésű növényeknél a vetés minél korábbi elvégzése és a megfelelően tisztított vetőmag elvetése. Ide tarto­tt vállalások teljesítése országszerte jól halad. A tavaszi munkák előkészítése ál­talában jói halad, azonban egyes te­rületeken van lemaradás. Ilyen lema­radás van elsősorban a terme ési szerződések megkötése terén. A ter­melési szerződések megkötését né­hány napon betűi feltétlenül be kell fejezni mindenütt az országban, min­den növényre. Különösen vonatkozik ez a gyapot és cukorrépa termelési szerződések kötésére, A gépállomások gépjavítás) munkája sem halad min­denütt jó . Rajta kell lenni, hogy min­den gépállomás a lehető legrövidebb időn belül jó minőségben végezze el és fejezze be a gépjavításokat. — összefoglalva: A tavaszi mun­kákra való előkészülés minden vonat­kozásban béfejezéshez közeledik — mondotta befejezésül a miniszter, — de van még néhány fontos fe'adat, amelyeknek élvégzése szükséges a felkészülés befejezéséhez. Ezeket a feladatokat sürgősen meg kell olda­ni. Ha ez:ket is elvégezzük — és el fogjuk végezn-j —, akkor elmondhat­juk hogy biztositot'uk a főbb felté­teleit annak, hogy ebben az évben ter­helési tervünket te jesítsük. sőt nem 1 egy esetben túlteljesítsük és növény­termelési eredményeinket a múlt év­hez képest fokozzuk. Angliában or-zngs^erte tiltakoznak a kormány „takarékossági 4 intézkedései ellen London (TASZSZ): Az Országos Bá. nyászszakszervezet 33 ezer tagot számláló derbyshirei szervezetének ■tanácsa hétfőn azt ajánlotta a szer­vezet tagjainak: szombatonként mind­addig tagadják meg a munkát, anvlg a kormány nem vonja vissza a szó ciális intézkedések rovására javasolt „takarékossági intézkedéseket.“ A Skócia) Carbury bányászai elha­tározták, hogy tiltakozásul a kormány munkáséi enes politikája miatt szom­batonként nem dolgoznak. A Daily Worker február 25-1 szá­ma kommentálja az angol költségvetés benyújtásának március '4 tői 11-re történő elhalasztását. A Dailv Worker megállapítja, hogy a költségvetés benyújtásának elhaasz- tása a Butler által javasolt, takarékos- sági intézkedések valamint a kor­mány háborús politikája ellen indí­tott országos tiltakozó tömegmozga­lom első eredménye. IFJÚKOR n. ÍÖRUMiés az a diri kommunista Pár! kongresszusa u án Husszein De.ben Párig (MTI) Az algíri Kommunista Párt kongresszusa után Algír kül­városában, Husszein Derben ötezer résztvevővel lömeggyűlést tartottak. A tömeggyűlésen André Marty megbé­lyegezte a megtorló módszereket és kiemelte a francia munkásosztály szó lidaritását a függetlenségéért küzdő tuniszi néppel, valamint a gyarmato­sítás ellen küzdő va.ameunyi észak- afrikai párttal. A Keleti Akadémiát, mint mindfn ■*’"* iskoláját, kitüntetéssel végezte Ezután, mint ösztöndíjas, külföldre ment tanulni. Egy esztendőt Ham burgban töltött, egy esztendőt Lon­donban. Hamburg ekkor a világkapitalizmus egyik legnagyobb kereskedelmi gó*- pontja volt. Rákosi elvlárs itt látta és megértette, hogyan nyújtja ki ke zél kereskedői, bankárjai, tábornokai, admirálisai és diplomatái ólján az új, éhes német burzsoázia a világ uralom után. Látta a hatalmas német munkásmozgalmat is, amelyet -áruló vezetői helytelen irányba tereitek, megbénítottak. Rákosi elvtárs Hamburgban a né met szociáldemokrala párt és a ham­burgi magyar munkásegylet tagja volt. Egy évi hamburgi tartózkodása alatt sokat tanult. Megismerkedell Bebellel, a német szociáldemokrata párt vezérével. Eredetiben olvasta Marx és Engels műveit s 1913 őszén a német munkásmozgalom lapaszta- lalaival gazdagodva utazott London ba. 1 ondonban ekkor nemcsak az im- . perialista világgazdaság és vi lágkereskedelem fővárosa, hanem a világot látott osztáiyharcos munka sok nemzetközi találkozóhelye is volt. Rákosi elvlárs Londonba érkezése után rögtön tagja lett a nemzetközi munkások klubjának, melyben — év­tizedekkel előbb — Marx és Enge * is dolgozott és >melvnek felszólítása ra 1847-ben megírták a Kommunista Kiáltványt, Rákosi elvtárs 1W tovább bővíthette széleskörű nemzetközi po­litikai ismereteit. Ebben a klubi):*n eleven politikai élet folyt. Tizenkét nemzeti tagozata közt ott volt az orosz bolsevikok tagozata és volt magyar tagozata is, Rákosi elvlárs nemcsak a különböző országok mun kásmozga'mának tapasztalataival is­merkedett meg, hanem köz* itten kap csolatba került a Londonban emigra l orosz böksevikekkai is. Tapasztalat hói győződhetett meg arról, hogyan válnak a vezető imperial'sta orszá­gokban a tőkések állal megvesztene lelt szociáldemokrala vezérek egyre inkább a munkásoszlály árulóivá, a tőkések kiszo'gáióivá. Jelen volt a klubnak egy gyűlésén, ahol a német szociáldemokrala párt egyik vezetője azzal kérkedett, hogy a német mun­kás vérével és életével is kész meg Védeni Németország törekvéseit rzaz a német burzsoázia világbódíló térveit. — Rákosi elvtárs felszóla.á sában leleplezte az előadó áruló sze­repét és bebizoúyítoita, hogy nemcsak a német, hanem a francia, angol áruló szociáldemokraták is készek vágóhídra vinni a munkások milliAH a francia, az angol imperializmus ér dekeiért. Rákosi elvtárs Így közvet­len tapasztalatból is tudta, hogy a II. Intemacionále olyan szervezi!, ame y már régen nem a munkasosz tály felszabadításáért harcol, hanem inkább arra törekszik, hogy elaltassa a munkások harci kedvét, lelohassza harci elszántságukat. Rri. Tíákosi elvtárs Londonban, a tish Museum-ban fáradhatatla nul folylalla tanulmányait. Rendsze­resen látogatta az! a nagy könyv';! rat, ahol annakidején Marx dolgoz»'! \ politikai gazdaságtan és a diaiéi; tikus materializmus mélyreható tanul mányozása melleit tevékenyen részt veti az angol munkások mindennapi harcaiban is. Kétéves külföldi tartóz­kodás után 1914 nyarán gazdag nem zetközi tapasztalatokkal, komoly el mé éti tudással érkezeit haza Magyar, országra. Szarajevóban megölték Ferenc Fer­dinand főherceget, Ausztria-Magyar ország trónörökösét. Megvolt az ürügy a régen tervezett világháború kÍTobhantásához. Ausztria-Magvaror szág belgrádi követe ultimátum»’ aduit út a 'zerb kormánynak' Kitört az első világháború, az úgynevezett központi hatalmak: Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az an tant államai; Anglia, Franciaország, és a cári Oroszország között. Ez a háború mindkét fél részéről igazsag- lalan, imperialista rablóháború volt. TJákosi elvtársat behívták katona; -**■*• szolgálatra és rövidesen a frontra irányították: a keleti frontra Oroszország ellen. 1915 áprilisában hadifogságba esett. A Távol Kelet?“, a Csila város melletti fogolytáborba, majd 1917 augusztusában Daur.iába, a kínai határ mellé vitték. A hadifög. ságot is tanulásra használta fel. Rö videsen megtanult oroszul és érintke­zésbe lépett a Csitába száműzött orosz szocialistákkal. Rendszeresen kapott tőlük újságokat — Így többek közölt a boísevikok lapját, a Prav­dát. A fogolytáborban szoros kapcso latot épített ki a külön elhelyezed „legénységiekkel", tanulócsoport oka) létesített számukra, előadásokat tar. tolt, rendszeres szocialista felvi'.ágo sító munkál végzett. Az 1917-es feb­ruári forradalom után Rákosi elvtárs. aki kitűnően ismerte a politikai hely zetet, nagyarányú bolsevik agitációt fejlett ki a hadifoglyok közölt. Fel. IMgosító munkája a túlnyomó több ségükbvn parasztokból és munkásak­ból álló magyar hadifoglyok között nagy hatást vá-tott ki. A magyar Ha­difoglyok az orosz dolgozók prob'.é máiban saját életük fájdalmas kérdi seire ismertek. Rájöttek arra, hogv a bolsevikok nemcsak az orosz mun kások és parasztok számára, hanem az ő számukra .is megmutatják a* egyedüli helyes utat. Rákosi elvtárs ottani tanítványai közül esztendők múltán ezren és ezren harcoltak a Vörös Hadsereg nemzetközi brigád­jaiban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért és a magyar jövőért. 1917 november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Le­nin és Sztálin pártja, a Bolsevik Párt vezetésével a munkások és sze­gényparasztok győzelemre vitték a dolgozó nép ügyét. Az orosz nagy­birtokosok, bankárok, és tábornokok az amerikai, angol, német és japán burzsoázia segítségében bfzva, fegy­veres harcot kezdtek a fiatal szovjet hatalam ellen. Rákosi elvtárs erről az időszakról később így emlékezett meg: \z Októberi Nagy Forrada'om 8* a kínai határon lévő Dauria hadifogolytáborban ért. Mindenben helyeseltem a bolsevikok politikáját és ebben a szellemben működtem a hadifoglyok között. Ezért februárban, amikor a tábor az ellen forradalmi Szemjonov kozák atamán kezére ke­rült, tanácsosnak látszott számomra a menekülés. Kalandos utazás során, keresztül a fehér és vörös frontokon több. mint egy hónapig tartott, amíg az irkucki bolsevik pártszervezet se' gítségével a forradalmi Lenigjgrádba érkeztem,“ Rákosi eivtárs a leninerádi elvtár sak javaslatára 1918 áprilisában ha­zautazott Magyaiországra. Az osztrák- magvnr katonai hatóságok „gyanús­nak“ találták. Szabadkára helyezték el Iaktanvaszolgálatra és kél tábori csendöraltisztet azzal bíztak meg, hogy figyeljék minden szavát, minden lépését. Rákosi elvtársnak sikerült kijátszania az ellenőrzést: a szabad­kai munkások és katonák közölt röp­lapokat terjesztett, mélyen szántó ne' velő munkál fejtett ki. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents