Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-26 / 21. szám
1952 JANUAR 28 N A P I, O PARI ÉS pari tpnf.s Az olyan ember, aki nem képezi magát elméletileg, lemarad a termelő munkában is LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Ebben az évben a Sopiana Gépgyárban is jobban keli szervezni a munkát „AArfva-ériekeaieíien tárgyallak meg András- és Széchenyi-akna bányászai az oktatási munka meg Javítását, a munkafegyelem megszilárdítását" — című cikkünk folytatása. VWálkovics Károly e’vfárs, srtahámo- srista vájár, a III, számú alapszervezet .pártititkára emliefoedett szólásra. „Az előttem ielszótaló elvtársak helyesen rávilágítottak, hogy sok a tennivalónk vz oktatási munka megjavítása érdekében Úgy tudunk ezen a téren eredményes munkát végezni ha maguk az alapszervezetek vezetői mutatnak jó pé'dát. Helytelen volt az eddigi munka, ez nem Is bányászhoz méltó. Éppen ezért nemcsak a munkában, hanem az oktatásban Is felelősségre von- fűk azokat, akik elmaradoznak. Az olyan ember, aki nem képezi magát elméletileg, az lemarad a termelő munkában ls,H Am oktatásban fontos a pé da mutatás VldáScovios eVtárs helyesen látja a kérdést, ehhez szó t hozzá Rozimra Béla elvtárs is- „A II. számú alapszervezetnél, ahova én is tartozom, pártiskoláról visszatérve, meglepődve hallottam, hogy négy hónap óta nem megy a politikai munka. Parragl Fe. renc elvtárs .elhanyagolta az alapszervezetet. A hozzá fordulóknak ígéreteket ígéretekre halmozott, közben hagyta szétesni az alaoszervezc<el. Szégyen ez elvtársak! Meg is találjuk. miért nem ment az oktatás és a. pártépítés többi lontos része: nem vo't, aki példát mulasson.“ Sok kezdőménvezés és rejtett tartalék van a bányászaink körében. Erről tesz tanúságot Sróesi Zoltán elvtárs felszólalásában- Szécsi elvtárs az I. számú álapszervezet titkára, jó javaslatokat mondott, — Sok hiba volt eddig elvtársak, ] mert volt oyan nap, hogv egyszerre két vagy három helyre is kellett menni. Az a javaslatom, hogy jelöljünk ki egy napot, amikor nem tartunk mást, mint oktatást. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy azon hiánytalanul meg is jelennek. Nagy hiányosság mutat- leozik még a propagandista oktatások, nál i<s. Nem egyszer éreztük kárát annak, hogy az István- és Ferenc-aknai propagandisták nem jelennek meg az oktatáson, ahova mi is járunk. Vo't rá eset, hogy haza kellett men- nünk, mert kevesen jöttünk össze. Ezt nemcsak mi érezzük meg, hanem azok Is, akik az előadásokat hallgatják. Rendet kell ezen a területen is teremteni. Srécsi elvtárs a továbbiakban beszélt a műsíziafcmuiasztókról. A munkafegyelem megsértői előtt egyre világosabb lese. hog^ munkatársaik csak úgy hajlandók velük dolgozni, ha becsületesen elvégzik munkájukat. Szécsi elvtárs javasolta, hogy a bumilzókat. akik vidéken laknak, saját falujukban pellengérezzék ki. a jó do'gozókat pedig népszerűsítsék — dicsérjék meg őket. A műszaki rezetek is segíthetnek az oktatási munkában Ponsgai Pál vájár, a III. számú alap- szervezet titkára olyan eiviárs akitől tanulni lehet. Felszólalásában hangsúlyozta, hogv a műszaki dolgozók is nagy segítséget nyújthatnának az oktatási munka megjavításában — Jó lenr.e — mondotta, — ha a műszaki dogozók, akik a körleteket járják, saját maguk is érdeklődnének bányásza ink között az oktatási munkáról. Ott a helyszínen megmagyarázhatnak, mi. lyen fontos az, hogy mindenki résztvegyen az oktatásban. Elmondhatnák: ,,Elvtárs, ma ennyi és ennyi a terme lése, de ez sokkal több lesz akkor: ha politikailag megérti azt, miért kell több szenet adni az országnak.“ így beszél Pozsgai elvtárs. akinek meg is vav, az alapja ahhoz, hogy jó tanácsokkal lássa el munkatársait. Saját maga összehívta az alamezervezeté- nek vezetőségét, megbeszélte velük: ,Elvtársak, ha azt akarjuk, hogy a bányászok r>e maradidnak e! az üzemek dolgozóitól, segítséqet kell adni, munkatársainknak. Vá'lal iátok, hogy íel- világosítjútok a többieket a tanulás iontosságáról.“ Többet kell egyénileg foglalkozni a hallgatókkal A megbeszélést tett követte, a decemberben már-már szétesni akaró szemináriumok hallgatói új erőre kaptak, eredménye: új hallgatókkal bővült az alap és középfokú szeminárium, ahova rendszeresen tizenhatan járnak el a bányászok. Ezt a példát ke'l követni a többi alapszervezet titkárainak és munkájuknak meglesz a közös öröme. Nemsokára ők is elmondhatják, mint Pozsgai elvtárs: „A harmadik szeminárium beindításán dolgozunk.“ A Széchenyi- és András-akna bányászai jó munkájuk mellett lerakták — ezen az aktívaértekezleten — az a'apját az oktatási munlca megjavításának. Sokat tanultak jit az elv társak, sokat tanulhatnak ebből a többi aknák bánvászai is. Müller Lajos elvtárs, a pártbizottság titkára megkapja a segítséget a munkájúhoz Azzal viszonozza ezt, hogy ezután többet log.a: kozik egyénileg is a bányászokkal Ha ezt teszi, ismét győztesen kerülnek ki, nemcsak a tennéesi, hanem a pártépítósért folyó csatából is. Az ötéves terv teljesítése szempont j jóból nagy jelentősége van az 1952- es évnek. Ebben az évben különösen nagy gonddal kell felbontani a terve, két, helyesen kall megszervezni és jól felosztani a munkát. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a műszakiak segítséget nyújtsa nak a dolgozóknak. A Sopiana Gépgyár műszaki vezetőinek segítsége az elmúlt évben sem maradt el, de azért voltak hibák is. Tavaly kezdtük meg a kábelszövók Szériagyártását. Ezt megelőzőleg elkészítettük az első pro. totípust. A rajzok egy részét Győrből kaptuk meg, mintának, de ezek nem lettek ellenőrizve. Mielőtt az első darab elkészült volna, aT öntödének már kiadták a mintákat szériában való öntésre és ez óriási kárt jelntett az üzemnek mert a rajzok rosszak voltak és sokáig nem is javították ki őket. Az új rajzok is rossz méreteket tüntetlek fel és így jutottak el a dolgozókhoz. A mintákat csak augusztusban kezdték javítani. Ez a.r idő nagyon későnek bizonyult, mert most minden munkadara. bon ej ke'l végezni azokat a műveleteket, amelyeket akkor, a rossz műszaki előkészítés miatt elmulasztottunk. Ez a tervteljcsítés rovására megy, másodszor pedig nagyon sok pénzbe kerül amelyet a szocializmus építésében máshol is fej, lehetett vo'na használni. Azt látjuk, hogy ebben az évben jobban kell megszervezni a munlrátés ehhez komoly segítséget keU adni a műszaki vezetőségnek is Ha így lesz, akkor nem fordul elő: a do’gozók újév napján is azért dolgoznak, hogy előző évj tervüket teljesítsék. Előtte pedig, az év más napjain olyan alkalom is adódott, hogy murika nélküi álltak, vagy pedig le'ésleges, rossz munkát végeztek, a tervezés hibájából. Révész kartárs újév napján azt mondta a, dolgozóknak, hogy „gondoljanak a koreai gyerekekre." Mi valamennyien gondolunk rájuk és jobb munkánkkal akarunk segítséget nyújtani a koreai nép szabadságharcához. csak Révész elvtársnak kell jobban átérezni a koreai nép harcának jelentőségét. Ezt úgy képzeljük e\ hogy I amikor sorozatosan felhívjuk a mű- (szaki osztály ügyeimét az egyes hibás minták kijavítására és azol; r;r-m hajtják a javításokat végre, vonja íelelősségre ökc! hanyag. fegyeimezet- len munkájukért. Es soha nem fordult elő és ezért a műszaki osztály vesetői egész bürokraták lettek, nem gvnzzük kivárni egy egy minta kijavítását és csak írásban fogadna1- el mindent javításra. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölé, sében nagy jelentőségük van, a most megtartott termelési értekezleteknek. Ezeken javaslatainkkal segítettük elő a harmadik tervév teljesítését. *7 új műhelycsarnok építésének betejezésével új munkaerőkre lesz szükség. Tanulóinknak fokozottabb munkát kell végezni, a szakma elsajátítására. Az átképzősök is érezzék át azt, hogy fél év alatt tanulhatnak 'és ezt- az időt jól kell kihasználnlok, nem úgy, mint tavaly, amikor munkamódszerátadó volt, csak éppen nem akadtak olyanok, akik átvették volna. Soklccl nagyobb gondot ke’l tor- dltanj a szakma elsajátítására. hogv méltóan vehessék ki részüket a .zár cíahsmus építéséből. KROUMANN LAJOS. a Sopiana Gépgyár dolgozóinA komlói Kossuth akna do’^ozói röp»vű!ésen távolították el soraikbóf Viüzokai Mihály volt szerzetest, aki uszított, rombolt, lázított a bányászok között A levelezőknek példát kell mutatni Komlói telelonjelentés Január 25 én, a délulános harmad leszállása előtt Komló Kossuth akna bányászai röpgyülést tartottak. Szilágyi eilvtárs, az I. üzem vezetője bejelentene Kicssuth-akna dolgozóinak hogy a dolgozók éberségével sikerült leleplezni egy ellenséget, névszónál Viszokai Mihályt, aki a hármas csapaton dolgozott. Műszakot mu'asztott. szabadságot csalt ki, „beteg“ volt Elmondotta Szilágyi elvtárs, hogy Viiszctcai Mihály a múlt évben 22 mű szakot mulasztott igazolatlanul, 13 engedélyezett szabadságot csalt ki az üzemtől kü’önböző indokokkal és ezen kívül 20 betegnapja volt. Január 24 én megtartott röpgyűléson. anrkor a múiisz-tCTtanács határozatát olvasták fel a dolgozók előtt ós ismertették a széntermelés fokozásának szükségessé gét, Visz;kai Mihály a dolgozók kő zött megbújva, ezeket mondotta: .Mii jár a szájuk ezeknek, miért kiabálnak összevissza?“ Ilyen ocsmány szavakat használt a bányászok és a dolgozó nép ellensége, akkor, amikor mi, becsületes bányászok a széntermelés foko zásáért vívjuk harcunkat. Ismertette Szilágyi elvtárs, hogy az egyes üzem fegyelmi bizottsága úgy határozott, hogy Viszokai Mihály, volt szerzetest eltávolítja az üzemtől. Majd kérte a dolgozók hozzászólását. Kossuth akna dolgozói valamennyien felháborodva tiltakoztak az ellenséges uszításra és' követelték, hogy azonnal távolítsák el az üzem területéről. Prei sendörter elvtárs, a hármas csapat vezetője hozzászólásában ezeket mon dotta: .,Helyeslem az üzem vezetőségének határozatát. Ez az ellenség nótánk dolgozott a karmos csapatban. Rendetlenül és hanyagul végezte mun kárát, nem egyszer megpróbált bennünket izgatni és lázitaní. Mi, a btcsü letes bányászok nevében követeljük az elbocsátása1, de rajta kívül valamcny- nyi olyan bitangét is. akik kísérletei lesznek á fegyelem megbontására, nz uszításra.”- A 73/1 számú Építőipari Vállalatnál meg nagyon sok a munkafegyelem megszegő. Árgyő Emma átképzös ebben a hónapban 10 napol hiányzott már igazolatlanul. Fenyősi István 7 napot. Török István ácstanuló 5 napot, Cgervenka József segédmunkás 5 nap igazolailan mulasr’ásával hátráltatta az építkezés elkészülésének határidejét. Kummer elvíárs hozzászólásában bemutatta a bánynászoknak Viszoka Mihályt és többek között ezeket mondotta: ,,Az ellenség már sok kárt. oko zotl a komlói bányászoknak, mert nem voltunk elég éberek. A kárl nemcsak géptörésekkel lehet lemérni, hanem az zal a romboló munkával is, amelyet az ellenség ügynökei végeztek a bányá ban, IcgénvszáVáson rés más helyeken az öntudatlan, a bányászfegyelmet meg nem szokott dolgozók közölt. Most elétek állítunk egy ilyen ügynököt. Nézzétek meg magatoknak, ez az alak a társadalmunk söpredéke, a muH rendszerben szerzetes volt, a fel szabadulás után faképnél hagyta félrevezetett „nyáját", meri már nem lehr tett ezt a , nyájat" olyan szcmérmetle nül kiszipolyozni, mint a Horthy fa sizmus alatt ez lehetséges volt A szer zetesi pálya ma már nem kecsegtet biztos, léha és munkanélküli megél hetest. A társadalomnak ez a söpredéke befurakodott a bányászok soraiba, hogy ott zavart keltsen és segítse ezzel is a munkásosztály esküdt clicnse geit, a kapitalistákat és az imperialistákat. A múltban ez a megveszekedett ellenség vigyorgott, amikor a Horthy pribékjei megfojtották vagy rostává lőtték a magyar munkásosztály ieg jobbjait. Segédkezet nyújtott a kapitalistáknak. a klerikális reakciónak a munkásosztály elnyomatásában és butításában. A társadalomnak ez a férge most meg akarja hiúsítani fejlődésünket vissza szeretné fordítani a történelem kerekét, megint nyakunkra szeretné ültetni a bányabárókat. a ka pitalistáhai, az emberiség és a béke esküdt ellenségeit. Előtártak! Ez a lé reg most, amikor sefti, hogy rá fogunk csapni, gváva kutya módjára meghu nyászkodik. megbújik és nem mer a dolgozók szemébe nézni. Figyeljenek fokozol tabban az ellenségre Persze vannak még raita kívül is a bányában ellenségeink „ö az első tavaszi fecske", aki után jön a többi. Én arra k rém az elvtársakat, figyeljenek ezután még fokozott; bban az ilyen ellenségre, csapjanak le rá ke menyen. Komló első lefogott .,díszpéldánya több, mint egy éven kereti*,: próbálta megzavarni a mi munkánkat, de lelepleztük. Ez az alak azt mondta a csapatvezetőjének: JJgyis mártírként logok meghalni. Mártírként fogok meg hatni, mert ezt a rendszert én nem bírom”. • Tudjuk, hogy nem szereti ezt u rend szert, mert azelőtt léha életet élt. Nem dolgozott, a munka könnyebbik végét fogta, élősködőit a dolgozó nép nyakán. Majd beférkőzött a dolgozok közé és aljas munkájával azok egységét igyekezett megbontani. Izgatott és lazított ebben az üzemben, minden vonalon. Még több szenet adunk A rőpgyűlés végeztével a dolgozók megfogadták, hogy még több szenet adnak pártunknak, szeretett Rákosi elvtársunknak és szocialista népgazda Ságunknak. Lelkesen, megelégedve mentek a munkahelyükre, hiszen lelepleztek ós eltávolítottak egy ellenséget. Mikor megkaptam a meghívói a megyei levelező konferenciára, nem akartam hinni a szememnek. Nagyon boldog voltam, hogy én is résztvehe- tek ezen. Boldogságom még nagyobb lett a konferencián. Megtanultam azt, hogy milyen levelet kell írni. Nem szabad opportunistának lenni, bátran le kel! leplezni a hibákat, minden levelezőnek. A levelezőknek a leveleikkel a termelést és a tanulást kel! szolgálniuk. A levelezőknek nagy a feladatuk. Mindenben élen kell járniuk és példamutatónak kell lenni. Ez a konferencia megmutatta a világos uta. nekünk, levelezőknek, megmutatta az erőnket. Az értekezleten újabb öröm ért. Megválasztottak küldöttnek az orszá- gbs levelező értekeztetre. Soha nétu gondoltam volna, hogy valaha engem ilyen megtiszteltetés fog érni. De nem bízom el magam. hanem fokozott munkávail dolgozom úgy a levelezés, mint a tanulás ierén. Felaj&n.om, hogy az iskolában levelezőkört szervezek és minden hónapban két levelei írunk a sajtónak. A tanulás terén azt ajánlom fel, hogy a negyedévi négy darab négyesemből félévre csak kettő fog maradni. I’app István Hl. évf. Allattcnyész'.ési Technikát. Szentlőrinc. A beremendi úttörők hőstette A zaj elüH Sok-sok apró gyermekszem kíváncsian tapadt az igazgatóra. Szavaiban benne volt a nevelő aoaódó szeretete s ahogy beszélt, eltűnt a távolság közte és a gyermekek között, mindnyájan egyetlen nagy családdá olvadtak össze. Úgy beszélt most, ahogy az apa szokott a /faival. A gyerekek mohón it rák magukba mindenegyes mondatát Megérezték, most róluk. apjukról, anyjukról, iskolájukról van szó. — Egy ismeretlen térti észrevétlenül beosonhat a gyárba. Zsebét senki sem nézi meg. Észrevétlenül egy kis fekete csomagot csúsztat a szét! közé. Nem nagy az egész, aig különbözik a többi széndarabtól. Az ide gén nyugodtan tovább megy és hamarosan eltűnik. — Másnap reggel édesapátok, némelyik pajtás édes. anyja is, bemegy a gyárba. Vigan dolgoznak, csak úgy 6g a kezük alatt a munka. Egyesek még dalolnak Is. Jucilca édesanyja kislányára gondol, hogy talán éppen most felelten a tanítóbácsi. Hitte'n robbanás... Nincs többé beremendi Cementgyár, nincs több ház — és nincs többé sem édesapa, sem édesanya ... — Szerelitek édesapátokat, édesanyátokat? Egy pillanatig néma csönd, p gyerekek képzeletűje ben már látták a hideg kezet, amely feléjük nyúl, hogy elraoadia tőlük mindazt, amit szépnek, jónak látlak, amit szeretnek, ami életüket jelenti. Majd egyik is, másik is lelkid t: — Hát persze! —- mintegy csodálkozva, hogy ilyet is lehet kérdezni. Hát ha szeretitek, jelentsétek azonnal a haMr- őröknek, ha gyanús idegent láttok. 4 »„fi hu kai gyermekfej összenéz, a nagyobbak szemében erősen csillog az elhatározás: Nem adjuk szüleinket. nem adjuk a gyárat. Hazafelé erről beszé'nek a gyerekek. El sem tud iák képzelni, hogy ilyen gonosz emberek is létezzenek. ír Az Idő gyorsa n múlik. Sokan mór nem is gondolnak a beszédre. Minden napnak megvan n mnnn ezernyi érdekessége sok-sok apró-cseprő problémája, öröme. Boldogan játszanak, hancúroznak az iskolaudvaron — hisz oly melegen süt még az őszi nap, oly gondta- 'anok, életrevalók - gyerekek. Dohányozni tilosl — ez természetes, de mikor oly édes a tilosba járni és annyira imponáló, nagyítás a dohányzás! „Kár, hogy a tanítóbácsik ezt nem akarják megérteni.“ Csak, hogy az ő szemük sem Iát a szomszédba — gondolja Grogáncz Jancsi és Lakatos Antival a kultúrház padlásán vernek tanyát. Nagy megtiszteltetés, hogy egy „kis" hetedikes, amilyen a Kunzi. velük tarthat Most azonban engedékenyek és Kunzlnám Is velük mehet. A féHgkész kultúrház még teljesen elhagyatott. Azaz... — Nézd csak! Mi az ott a tető alatt?!... Te, itt valaki leküdt az éjjel. Egy pillanat alatt eszükbe jutott az igazgató beszéde. SzemiUc előtt elsuhant a felrobbantott gyár. Síin. te látták a kárörvendően vigvorgó arcot. — Nem, ezt nem engedjükI — kiáltott fel Grogáncz Jancsi. Egyikük sem kérdezte mit Tudta, a másik ketté is ugyanarra gondol. ^ hgéxx nap ax épület küriil cirkáltok. ,Már sötétedett, még mindig semmi. Hátha már el is tűnt Pere- mendről? __ Pszt! Hallod? To mpa berregés szűrődött le a padlásról. A berregés ismétlődött. Torkukban dobogott a szivük. Odarohantak a létrához ... Lakatos telmászott. A padláson egy bőrkabátos léríí rádiókészülék előtt ült és va'amit motoszkált. Azonnal visszaugrott, áe már késő... A bőrkabátos meglátta. Apró, hiaeg szeme gyilkos villámként cíkkázoit a fiú télé. Lakatos, ahogy csak bírta, rohant a határőrökért. A másik kettő ottmaradt. Egypercig sem tartott, a bőrkabátos kiugrott az ablakon és a gvári utca sötétjében eltűnt. xgalmas hajxxu l.rxdödőtt, A határőrök >er cek alatt körülzárták az utcát és egy negyed óra miwa az idegen már biztos kezekben volt. Határőreink vas- markából nem menekül többé A három fiú lihegve kipirult arccal, de szikrázó szemekkel végigmérte a banditát. Egymásra nézlek, el- mosolyogiak. Az alhadnagy baflárs hirtelen odalépett hozzájuk — és némán tisztelgett a három úttörő előtt BALING J6ZSB"
