Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-26 / 21. szám
DUNÁNTÚLI Világ proletárjai egyesüljetek! r i A MAI SZAMBÁN: A magyar kormány visszautasítja az Egyesült Államok kormányának semmitmondó válaszát a „kölcsönös biztonságról“ szóló törvény ügyében (2. o.) — Négy hír a fasiszta Tito Jugoszláviájából 12. o.) — A beremendl úttörők hőstette (3. o.) — A komlói Kossuth.akna dolgozói röpgyűlésen távolították el soraikból Vlszokal Mihály volt szerzetest, aki uszított, rombolt, lázitntt a bányászok közölt (3. o.) — Baranyai asszonyok és lányok, gyertek ti Is traktorvezetőnek! (4. o.l AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÁRTBI ZOTTJÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952 JANUÁR 2« A termelőszövetkezetek feladatairól Rákosi elvtárs novembír 30-i beszédében termelőszövetkezeti mozÍ [almunk helyzetét értékelve, megál- apította, hogy növekedésünk erőteljes volt. „A gyors fejlődés árny. oldala a mezőgazdasági munkákban, de főleg a termésbetakarításnál mutatkozott, ahol kiderült, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével. Emiatt általában lemaradások tapasztalhatók a tavaszi és nyári munkák elvégzésénél, de különösen a termésbetakaritás- nál'1 Rákosi elvtárs beszédében » hiá. nyosságok kiküszöbölésére feladatainkat abban szabta meg, hogy termelőszövetkezeteinket gazdaságilag virágzóvá, politikailag és szervezetileg erőssé kehi tenni, hogy ne csak mi agitáljunk most már a szövetkezetek mellett, hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jó eredménye önmagáért. Megyénkben termelőszövetkezeteinkben az elmúlt esztendőben te. rületUeg igen nagyot fejlődtek, úgy hogy jelenleg termelőszövetkezeti csoportjaink szántóterülete a megye szántóterületének több, mint 25 százalékát képezi. A területi növekedés mellett g°z- daságilag is igen nagy mértékben megerősödtek. A közös szövetkezeti vagyon az 1950. évihez viszonyítva 15 millió forinttal emelkedett, az üzemi alap emelkedése pedig 13 millió forintot mutat. Termelöszövetkezti csoportjaink gazdasági megerősödésével együtt emelkedett a csoporttagok élet. színvonala is. Ott; ahol a csoport jói működött, a tagság élvezheti egész évi jó munkájának gazdag gyümölcsét* Termelőszövetkezeti csoportjaink gazdasági megerősödéséhez nagy. Mértékben hozzájárult az is, hogy kiterjedt mértékben alkalmazták a gépi munkát és a Szovjetunió tapasztalatain alapuló agrotechnikai módszereket. Ezeknek tudható be, hogy termelőszövetkezeteink átlagtermése általánosságban telül. múlja az egyénileg gazdálkodók termésátlagait, s hogy egyes csoportjainknál olyan terméseredmények születtek, amilyenekre a tér. melőszövet kezet j csoportokba tömörült dolgozó parasztságunk azelőtt nem js gondolt. így értek el a sároki Micsurin, az ivándárdai Sarló Kalapács, a kátolyi December 21, a mohácsszigeti Vörös Fény 50 mázsán felüli kukorica átlagtermést, a magyarteleki Gerő Ernő 300 mázsás cukorrépatermést A növénytermelési eredmények mellett az állattenyésztésben is értek el csoportjaink jó eredményeket. Az ivándárdai Sarló és Kalapács termelőszövetkezet, a bolyi Árpád tsz, a kölkedi Uj Élet tsz és az ivánbattyáni Ságvári termelőszövetkezet a nagyüzemi módszerek bevezetésével a Szovjetunió tapasztalatai nyomán tejtermelésben igen szép eredményeket értek el. Az eredményeket mérlegelve nem volna helyes, ha nem tárnánk fel a hibákat. A hibák elsősorban abból adódtak, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink munkájából hiányzott a tervszerűség. Az üzemterveket, bár elkészítették, azonban év közben nem használták. Ennek következtében az irányítás laza volt, amit elősegített még az is, hogy a tavasz folyamán kialakított munkaszervezetek a munkafegyelem hiánya következtében felbomlott. Hiányosság mutatkozott terme. ' következett csoportjaink és gép!állomásaink együttműködésében is. Ez azzal magyarázható, hogy a gép állomások terve nem a tszcsk tér. vére épült fel, s a gépállomási tanácsok nem hangolták össze kellő képpen az elvégzendő munkákat s a szerződésben lefektetett határidőkhöz sem a csoportok, sem pedig a gépállomások nem ragaszkodtak. A szervezeti lazaság elősegítette jazt, hogy a szocialista munkaver. seny nem tudott kiszélesedni és csoportjaink fejlődésének állandó motorja lenni. Ezek a hibák helyenként a tájékozatlanság mellett annak következményeként léntek fel, hogy a tavaszi gyors felfejlődés alkalmá. val a csoportokba beszivárgott ellenséges elemekkel szemben nem léptek fel kellő éréilyel és nem zárták ki őket azonnal soraikból. Az Országos Tanácskozás és a Megyei Tanácskozás eredményeként megszülettek azok a nagyjelentőségű javaslatok, amelyek fordulatot és nagyobb lendületet tudtak biztosítani termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének. A megyei tanácskozás után termelőszövetkezeteink legközvetlenebb feladata az 1952. évi termelési tervek elkészítése lesz. Az Országos Tanácskozás megállapítja, hogy a gazdálkodás alap. ja a helyesen elkészített termelést terv. Azok a csoportok, amelyek nem rendelkeznek szántóterületükhöz viszonyítva megfelelő állatába, mánnyal, vagy csak kevésszámú állatfaj tenyésztésével foglalkoznak, feltétlenül tervezzék meg legalább 4 állatfajnak (szarvasmarha, Tó, baromfi, sertés) tenyésztését. A felfejlődő állatállomány részér? biztosítsák a takarmányok mejb=rmelé- sét, sőt képezzenek takarmánytar. talékokat is. Fordítsanak nagy ondot az építkezésekre, hogy fejődé állatállományukat megfelelő nagyüzemi épületekben helyezhessék el. Az építkezéseknél arra törekedjenek, hogy lehetőleg mindent saját erejükből valósítsanak meg. Feltétlen tervezzék meg az építkezésnél — oft, ahol szükséges, — a traktoros brigád szállások meg építését, de ne felejtsék el, a napközi otthon rendbehozatalát sem, hogy a nők a munkacsúcsok idején bele tudjanak kapcsolódni a termelő munkába. A termelési terv elkészítésénél nagy gondot fordítsanak arra, hogy a Sépi munkák terve pontosan elkészüljön és össze legyen hangolva a gépállomások tervével, hogy ezáltal elkerülhetők legyenek azok a zavarok, amelyek az elmúlt esztendőben éppen a tér. vek össze nem hangolása következtében fennállottak. Gépállomásaink, a tervek elkészítésénél agronómusaik mozgósításával adjanak meg minden segítséget a termelőszövetkezeti csoportok elnökeinek. Viszont a III. típusú tszcs-elnökök segítsék az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok el. nőkéit és tagságát. Az I. típusú elnökök törekedjenek arra, hogy a közös állattartás keretében legalább a sertéshízlalást megtervezzék. Újabb vállalásokat tesznek megyénk üzeminek, falvainak dolgozói Rákosi elvtárs születésnapjának tíszfefefére A pécsi Porcellángyár dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz Mi, a Pécsi Porcellángyár dolgozói Rákosi elvi ars 60. szül«tésnapjanak tiszteletére, hálánk és szeretetünk jeléül vállaljuk: 1. A JD 02-től 06Jg cikkszúinii nagyfeszültségű szigetelő, JD 0»—09 és JD 11 cikkszámú alarsonyfeszült- ségű korongolt, öntőit és sajtolt szigetelő, valamint a JD 12 cikkszániú háztartási porcellánedény és a JD 18 cikkszámú kőagyagárú tervét február hónapban két százalékkal, március hónapban hat százalékkal teljesítjük túl, mely 355.000 forint értékű többlettermelést jelent népgazdasagunknak. 2. Vállaljuk, hogy az 1951. évi december hónapi 12.2 százalék selejt- kiesést értéket 10 százalék alá csökkentjük azáltal, hogy a nyersgyártat, és gyártásközi munkákat úgy végezzük. hogy a munkahibából eredő se- lejtünket a minimumra csökkentjük, melyekre egyéni felajánlásokat tettünk. Ezzel népgazdaságunknak havi 98.000 forintos megtakarítást adunk. 3. Vállaljuk, hogy a fenti tervtel- jesftése, illetve túlteljesítése, valamint a selejt csökkentése érdekében a havi terveket műszaki dolgozóink előző hé 20-ig, illetve 25-ig, felbontva műhelyek re és dolgozókra, írásban kiadjuk. A selejtel naponta kiértékeljük és nyilvánosságra hozzuk. 4. Vállaljuk, hogy a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a Deák- inozgnlinnt minden műhelyre kiterjesztjük és a már üzemünkben beve- zHett 10 perces mozgalmat állandóan ellenőrizve, n késéseket 07 százalék ról 0.3 százalékra csökkentjük. 5. Vállaljuk, hogy a Nazarova-moz. galom keretében a szocialista gépállás és megőrzésre átvett gépek számát március 9-lg a már eddig átvett gépekkel együtt 50 százalékra, év- végére pedig 100 százalékra emeljük. 6. Vállaljuk, hogy az újítási és Gazda-mozgalmat népszerűsítve, az eddig elért negyedévi 200.000 forintos meg takarítási értékel 300.000 forint gaz. dusági megtakarításra emeljük. 7. Vállaljuk a szlahánovistákkal való fokozottabb foglalkozást, a sztahanovista körnek február 1-re \alú he rendezését. A szaktanfolyamok, politikai iskolák aktivizálását és eredményességét. A 100 százalékon alul teljesítők számának március 9-ig teljes felszámolásáL a Káder-mozgalom és a munkamódszerül adás kiszélesítése» r«. Ezekkel akarjuk elérni, hogy a le emelt ötéves terv harmadik döntő évében reánkháruió feladatokat eredményesen és idő előtt teljesíthessük, hogy ezzel szolgáljuk a béke megvédésének nagy ügyét, méltóan ünnepelhessük Rákosi eivtárs 60. születésnapját. I’íllsvári Károly pártlilkár Alles János igazgató Kesztyűs Ilona DISZ-litkár A pü^pökbólyi állami ga> Gayer Aulai t'B-elnök Gsnrdás Mihály né sztahanovista iffj. Fábry Gyula sztahánovista yduság és az Allalfor^almi Vállalat dolgozóinak i lalása vái A püspökbóly, állam gazdaság gépműhelyének dolgozói vállalják hogy a beütemezel", gépjavító tervükön felül Rákosi elvtárs 60. születésnapjára megjavítanak két cséplőgépet és egy dug ványrépa ültetőt. Az idamajori tehe nész-brigád vállalta, hogy 4.6 literes fejósi átlagukat 5.5 literre emelik. Ber- tók János 7.5 literes fejési átlagot vállalt. A kovácsműhely dolgozói vállalják. 20 darab dugványrépa-üllető vasrészének elkészítését. Kovács Imre, a kér tészeti-brigád nevében vállalta, hogy január hónapban 50 dolgozót szerződ tét az állami gazdaságba. Ezenkívül vállalta 12 melegágy elkészítését és kezelését, 360 gyümölcsfa metszését és a hozzátartozó kertben a gyümölcs fák permetezését, 400 töke csemete- szőlő trágyázását. Az Állatforgalmi Vállalat dolgozói is méltóképpen akarják roegünnepeln: Rákosi elvtárs 60. ezületésnapját. Vá! laiták. hogy első negyedévi tervüket ot nappal a határidő előtt befejezik és • száztíz százalékra teljesítik. Megszilárdítják a munkafegyelmet, elmelyl tik kapcsolatukat a dolgozó parasztokkal és községi tanácsokkalH Mnyásfflk munkájától függ, hoiv leüesiMbs 9 Kotau dolgozói Rákosi elvtárs szii eiésnapjára leli vállalási!’»! A napokba» előfordult, hogy i MESZHART-tól csökkentet szénmeny nyiséget kaptunk. Emiatt kokszoló kamráink menetét lassítani kebelt A tnüszakiYiulasztók elité ése éta Vasason is csökkent a ntuszakmulasztások száma Ml, vasast bányászok helyesnek tartjuk, hogy azokat a notórius m lasztókat, akik a munkafegyelem megsértésével hátráltatják tervünk sitését, bíróság elé állították és megkapták méltó büntetésüket. Nekünk, becsületesen dolgozó bányászoknak kellett a bumlizók helyett is dolgoznunk. Azért kell pótműszakot végezni, mert nem akarjuk, hogy adósai maradiunu a dolgozó nép államának. Azóta, hogy a bíróság megyénkben is elitéit nyolc notórius bumlizót, nálunk is csökkent a bumlizók száma. Amíg 18-a előtt naponta 70~80. sőt ennél is több volt az igazolatlan mulasztás, most az Ítélet után 30— 40 re csökkent le. A bumlizók kezdik látni azt, hogy a dolgozó nép állania nem fogja őket kesztyűs kézzel kezelni, hanem keményen lép fel velük szemben. Havi tervünket csak 92,4 százalékra tudtuk teljesíteni és ennek oka, hogy még mindig vannak olyan bányászok, akik nem érzik át. hogy hatalmasan fejlődő gyáriparunknak egyre több szén kell, hogy minél többet tudjanak termelni és a dolgozók élete napról-napra szebb legyen. Mi, a Lendvai elővájási csapatban dolgozók vállaltuk, hogy havi 40 folyóméter helyett 45 folyómétert termelünk ki. Tervünkkel már most 40 méternél tartunk, 27-re vagy 28-ra fogjuk havi tervünket befejezni és válla lásunkat a hónap végére 50 folyóméterre emeljük fel. Mi, becsületesen dolgozó bányászó k eddig is foglalkoztunk a bumlizók' kai, de ezután még többet fogunk és megmutatjuk, milyen kárt okoznak ezáltal az egész dolgozó népnek és maguknak is. De ha nem értik meg azt, hogy országunknak egyre több szénre van - szüksége és miattuk Irma rád az aknánk a terv teljesítésében, bíróság álé állítjuk őket. Most már az üzem vezetősége is sokkal bátrabban lép fel a műszak mulasztókká! szemben és ők is helyesnek tartják, hogy bíróság elé kerüllek. Elmondta: KÖP A LAJOS vájár, Vasas, Petőfi-akna. ¥ ami nagy visszaesést jelenteti ipun kánkban, mert nem tudtunk elég -es jó minőségű gázt szolgáltatni \a Poj- ce’.lángyárnak. Ezzel nagy kárt^okoz- tufik az ország dolgozóinak, merj a Porcellángyár gázszolgáltatása meg akadt. Pedig szigetelőké! exportra kel lett volna készíteni. Nem szabad lőhbet ilyennek előfordulni, hisz alig néhány napja, hogy a pécsi járásbíróság nyolc müszakmu- iasztót ítélt el. Mi a Kokszmű dolgozói, azzal a kéréssel fordulunk a oá- nyász dolgozókhoz.* hogy- foglalkozzanak többet a műszakmulasztókkal. Magyarázzák meg nekik, hogy milyen kárl okoznak népgazdaságunknak, hogy lassítják szociális a hazank fejlődéséi és rontják az egész ország dolgozóinak életszín vonatát. Magyarázzák meg ezeknek a dói gozóknak, hogy mit kaptunk népgaz. daságunktól. Mit kaptad a bányászok? Nézzenek körül Baranyában, láthatják a kökönyösi dombokon végig húzódó új várost, Meszesen s gyönyörű bányászházakat, amelyek mind az! mutatják, hogy dolgozó népünk állama gondoskodik bányász dolgozóinkról is. A bányász elvtársak segítsége kell ahhoz is, hogy mi Rákos! elvtárs születésnapjára tett vállalá sainkat teljesíthessük, betarthassuk ígéretünket. A Kokszmű egy szénié párló üzem. A mi jó munkánk a bányászok jó munkájától is függ, hogy mennyi és milyen minőségű szenet ad nak az üzemnek. Gál János Kokszmű. Az üzemtervek elkészítését úgy végezzék el, hogy vele egyidőben kialakítsák a munkaszervezeteket, a termelési tervben lévő munkaerő, mérleg alapján állapítsák meg azt, melyik időszakban lesz munkaerő- hiány és már most hozzanak határozatot arra vonatkozóan, h0gy a csoportokon kívülálló családtagokat, milyen mértékben keli mozgó, sítani ezekben a kritikus időkben, s már most határozzák meg azt is. hogy ezek a személyek melyik brigádban fognak dolgozni. Az üzemtervek akkor lesznek jók, ha azt nem egyedül az intéző bizottság fogja elkészíteni, hanem abba belevonják a legjobb dolgozókat, brigád- és munkacsapatvezető, két. A termelési tervek egyes részeinek elkészültekor legalább 3 alkalommal az egész tagsággal vitassál; meg a már kidolgozott tervfelada- tokát, hogy ezáltal valamennyi termelőszövetkezeti tag előtt tisztán álljanak összefüggésükben azok a feladatok, amelyeket a csoportnak az év folyamán teljesíteni kell. Ezekre az értekezletekre hívják meg a kívülálló dolgozó parasztokat, hogy lássák azt, hogy az elmúlt esztendővel szemben mennyivel előrelátóbban foglalkoznak a termelési kérdésekkel és mennyivel szervezettebben látnak az 1952. évi feladatok végrehajtásához. Kérjék ki véleményüket és segítsék őket abban, hogy tisztábban lássák azo. kát az előnyöket, amelyeket a a nagyüzemi társasgazdálkodás számukra jelent, hogy ők is mir/! h* marabb a szövetkezés útjára lép. jenek. Az éves termelési terv elkészül, te után azonnal készítsék el a kampányterveket, hogy a tavaszi mun. kék megindulásakor a jól elkészített kamDánytervek segítségével kiküszöbölhessék azokat a lazaságokat, amelyek az elmúlt esztendőben a tervek hiányában a vezetésben és irányításban sok csoportunknál fennállottak. Nnvlcs János mezügazi, oszt vazJí
