Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-25 / 20. szám

m* nwm» » P^Ä7 HA RTb Hl I ÉS Aktíva értekezleten tárgyalták meg András- és Széchenyi-akna bányászai az oktatási munka megjavítását, a munkafegyelem megszilárdítását A Széchenyi- és Andnás-akroa bányá. I az MDP országos aktívaértekezletén: i — Mi- úgy képzeltük ei — mondót. lesai, a pártbizottság irodájában kö­rájöttünk arra, hogy százával, |ta Rozbora elvtárs — hogy csak pót­azöntötték egymást. Negyvenegyen aői ezrével vari oyan bányászunk, aki műszakokkal tudjuk elvégezni a mun jöttek össze itt, hogy részév egyenek az összevont aktive értekezleten- Az a jó munka, ami a mulit évben a két akna bányászainak lelkesedéséből fakadt sokan ismerik, hiszen a mun. Ijpahöstettek híre túljutott a pécsvi- dék-j bányákon. Mutatja eat a szoba falán függő MDP Bananyamegyei Pártbizottságá- raev gyönyörű zászlaja is Nagy harc fo-'vf ezért a »ász éért, amelyet több­ször a két akna dolgozói nyertek el. Moot sem álü rosszai’, a termelés, a szerdai eredmény 100.5 százalék. A harc tovább folyik a termelés terüle­tén, de folyik a harc oktatási munka megjavításáért is. 0 tami ás > Ö7Dnnti INás Pock András elvtárs, a városi párt. ' bizottság oktatási féle őse tartotta meg a beszédet. Rámutatott arra. hogy a megyei pártbizottság felülvizsgálta a bányász pártszervezetek munkáját és megállapította, hogy az oktatási poli­tikai munka elmaradt a termelő mun­ka mögött. Ezért határozatba hozta a bánya oktatási munkájának megjaví­tását. Fock elvtárs rámutatott arra hogy a bányász dolgozók nem értet­ték meg eléggé azt, hogy a tanulás ma mér központi kérdés, amely, mint a 'ár eszem maga után vonja az összes többi feladatok végrehajtását. Az előadás bőségesen és iránymu- Sntóan ismertette az okla+ási munka megjavítását. Bírálta a pártbizottság és az alapszervezet vezetőinek munka- ját. megmutatta azt az utat, amelYen elindulva megjavul az oktatás Szé­chenyi és András-aknákon. Rozbora Béla elvtárs volt az első a kom ói l!-es üzem vezetői \m'mn az I-es üzem pé.dáiátrl, támaszkodjanak bátran a dal pezók íícZucmsRyezése.re, javaslataira kidolgozza a hat napol egy héten, de i kánkat. Van olyan bányász do gozó, hogyan? Egy napot hétköznap mindig' aki három, négy pótmüszakot csinál, igazolatlanul hiányzik, akkor pihen, Most jövünk rá, hexjy a sok pótmű helyette vasárnap dolgozik, amikor j szak felemészti a béralapot és így dupla fizetést kap." drágán termelünk. Keményen tel leli venni a totói a müsza mu asztók ei en András-aknán még olyan eset is előfordult. hogv Bíró Elemér csillés szo-mboton kikérte a márkaszámát az. zal, hogy pótmüszakot csinál. Biró a márkaszám átvétele után ernenn ha­za aludni. Vasárnap reggel azonban jelentkezett a meg nem dolgozott pót­műszak béréért. Ez a ravasz bumüzó, aki többször is mulaszt műszakot, jog­talanul felvett a pénztárból 60 forin­tot, amiért nem dolgozott meg. Rozbora elvtárs, amikor arról be­szél, hogy keményen fel kéül venni a műsxakmuiasztók ellen a harcot, ak­kor Bíróra — akii szigorúan meg kell büntetni. __ Bogdán Lászlóra. Ba­ra nyai Mihály (2) csillésekre is gon­dolt akik bumliznak, megkárosítják a dolgozó népei és az egész országot. Lórencsics Kálmán e’.vtárs, a 'legény- otthon politikai vezetője, a II. számú napszinti alapszervezet titkára, több segítséget kért a pártbizottságtól, majd így folytatta: „Súlyos az oktatás te tén a napszinti dolgozók lemaradása. Nem fárnak el szemináriumokra, nem képezik magukat. Ezért azt javaslom. hogY a páftesoportvezetők adfanak segítséget a munkánkhoz, ök jobban ismerik azt, hogy kit milyen szeminá­riumra osszunk be" f Finta János elvtára vájár, az alap­fokú propagandista szeminárium veze­tője bírálatot mondott a propagandis­ták felé. „Tizenhat propagandistának kellene részt venni az oktatáson. Az elvtársak azonban lebecsülik az okta­tást, mert csak hatan-heten jelennek meg, de ezek is váltják egymást. Nem csoda tehát, hogy nem tudnak jó elő­adásokat tartani, nem tudják a hall­gatóság figyelmű lekötni, mert csak általános dolgokról beszélnek. Ezen is sürgősen változtatnunk kell." Finta e'vtárs elmondta azt, hogy egyes munkahelyeken nem megy jól a termelés azért, mert többen van­nak egyszerre szabadságon. Ezért ta- vaslfl'tot tett a műszakiak felé. hogy teremtsenek rendet ezen a területen és osszák be úgy a szabadságolást, hogy ne menjen az a termelés rová­sára. ( Nagyobb poni'o* leli fenti sni a fiatal dolgozók neveidére Kovács Imre vájár és Ripszám Fű-1 feni kell őket. ha ezt tesszük, akkor a termelés hamarosan megmutatkozik a nevelő löp fejtési csapatvezető a emelés« érdekében hangsúlyozták azt, hogv sokkal nagyobb gondot kel! for­fe’jszólao: „Nagy segítséget nyújtaná- idítani a fiatal dolgozók nevelésére. *ak azzal az elvtársak, ha többször is \ „Tessék megmagyarázni az új dol- eljönnének a bányászok közé. Jó len- gőzöknek — mondották Kókai Tstván ne, ha megvizsgálnák ezután is a mun- vájár felé, — hogyan kell végezni a kánkat, segítenének a feladatok el­végzésében." A továbbiakban Rozbora elvtárs rá­tért arra, amit Rákosi elvtárs mondott munkát, annak érdekében, hogy na­gyobb segítséget adhassanak a mun kában. Nem szabad türelmetlennek lenni velük szemben, nevelni és segI­megmu munka eredménye, a termelés terüle­tén." Még számos felszólalás volt. A jó javaslatok és a bírálatok, amelyek e- hangzottak, azt mutatják hogy a két akna dolgozói, az oktatási munka megjavításán keresztül, magasabbra akarják emelni a termelékenységet (A többi felszólalást lapunk legköze­lebbi számában közöljük.) fi isröaiilB helyes leim nálásával, a ntóverseny kiszélesítésévé! — és nem pótmüszakokkal lehet a terve! teljesíteni A megyei pártbizottság verseny- zászlajának az elnyeréséért folyó ver­senyben az elmúlt tíz nap során je­lentős eredmények születtek és míg megyénk bányaüzemei között az 1— 10-ig tartó versenyszakasz ban csak egy aknánk, az András-akna. teljesítet­te százszázalékon felül a tervét addig dolgozóinak erőfeszítései nem voltak hiábava.’óak, amint a versenytáblán kiirt eredményeiül is mutatják Míg tizennyolcadikén tizenöt csilével tel­jesítették túl a tervüket, addig hu­szonkettedikén ez a szám már 140- re emelkedett. Ugyanezt a lelkes mun­kát elmondhatjuk a harmadik szinti hetes fejtésben dolgozó Táncos-csa­pat tagjairól is. akiknek eddigi áriá­it 10—20 lg tartó verseny szakasz b an gos teljesítményük 120 száza ék. már megyénk öt bányaüzeme teljes!- Napi torveik túlteljesítésével már “ , * „ „ . 272 csille szenet termeltek terven fe­lét* százhatokon felül. Ez az ered- Ezeknek a csapatoknak az ered­mény azonban közel sem kielégítő, ményei azonban nem ellensú yozhat- mert megyénk bányaüzemeinél még ják a többi csapatok alacsonyabb tel- mindig fennáll a hóvégi „rohammun- jesítményeit A munkahelyek a ter­me.és körülményéi ugyanazok, mint két hónappal ezelőtt, sőt többhelyüit ka", az állandóan hullámzó termelés. A Ferenc-aknai bányászok az első tíz napban 93.9 százalékra még jobbak és az egyfőre eső telje­sítmény mégis sokkal rosszabb. Négy mázsával termel kevesebbet a második tíz napban 101.6 száratok- egv Ferenc-aknai banYász most mint ra teljesítették a tervüket. András- az elmúlt hónapban és ezt a teljesít- aknán ez fordítva volt ök az első ményvisszaesésl nem kismértékben a tíz napba^ 101.2 százalékos teljesít- pótmuszakok okozták. De nemcsak a menyükkel elnverték a megyei párt- te-jesitményvisszaesést okoztak a pót­bizottság versenyzásztoját, míg a má- műszakok, hanem a munka verseny «odik tíz napban 99.9 száza ékos ered* I<m»dütettnek csökkenését 15. A banya- menyükké; a hatodik helyre kerültek sr*<,k egy része a napi tervének túl- az aknák versenvében. ' teljesítése he yett szívesebben válasz­totta a pótmüszakot. így sokkal töb- MindKét aknát d° a MESYHArt Sct dereseit, mert az egyszer eJvég- többi üzemeit is, — a hét első napjai- ^ munkát, majdnem ' kétszeresen ban a százszázalékon aluli termelés, meg A pótműszakok mindezé­rt szombati pótműszakokkal elért ken kívül lehetetlenné tették az ön- ,,nagy termelési nap” jeleméi. Ez a k5teé<J tervének a teljesítését. A rendszer már megszokottá vált az ak- muk évi tapasztalatok már egyszer nakon és több műszaki vezető véle- világosan megmutatták, hogy a pót. menye szerint: „a feszített terv lelje- műsaakokka’ való tervteljesítés a bér ütéséhez nélkülözhetetlen a szómba- atop túllépéséhez, a drága termelés- lonként rendszeresen megismétlődő hez veze;.*^ pót mű szaknak nincs meg pótmuszak. A potaüszak azonban a2 e,ienértéke meri a bányászok már Ä ■ ««-<. “v , , Ferenc- naj; hozzá a következő műszakhoz és aknán a termetekenység csökkenésé­hez vezetett — és nagyrészben ez lehetetlenné teszi, hogy ugyanolyan "ki. tanaik. fejtési csapatok között el­terjedt az a hangulat: „alacsony a t e1>,- termelési eredményt mutassanak sokkal bői adódik, hogy a havi tervük tel- „„ jesitésével csak 93.1 százaléknál tar­<27:ért a kevesebb munikAért több bért keM kifizetni. tcimehH? ~ csinálok két pótmüsza- a ^7™* J* l&nt.u ITnv veszik ezi n bánvász-ok. , __ * 0 1 minden hé­te n egy-két napot igazolatlanul távol vannak kot." Úgy veszik őzt a bányászok, mintha ez vo na a leghelyesebb mód- ja a napi tervek teljesítésének. Nem ez! A Kisander István csapatának dolgozói helyesen mutatnak példát, amikor a fejtésükben a nehéz körül-'a munkától, mert a szombati pótmű- mények, főleg a sokáig tartó, faadás szakon és a vasárnapi műszakon etonére is munkaidejük helyes ki- ugyanannyi idő* alatt kótszerannyi bért használáséval, napról-napra te'jiejsítmé- keresnek és így legtöbbször még több pyül emelésével terveik túlteljesítésé- fizetést is kapnak, mint azok a be­je törekednek. A Kisandercsapat csütetos bányászok, akik a hét min­den napján rendesen elvégzik a napi munkájukat. Jel'emző példa erre a legutóbbi vasárnapi műszak Pécsbá- nyatelepen. Kovács Jenő (5) IS—ló­dít igazolatlanul mulasztott, hogy a fizetés mégse legyen kevesebb, va­sárnap elment műszakra. Így tettek a többiek is, köztük Finia István, Törzsmagi Ferenc, Kovács Ferenc, Tischler János. Csenver Miklós, akik szintén nem mennek egy-két igazolat­lan műszakmulasztásért a szomszédba. Pártszervezeteink, .nűszald vezető­ink feladata, hogy ezeket a már rend­szeressé és „nélkülözhetetlenné” vált pó(műszakokat mielőbb megszüntes­sék a munkaidő helyes kihasználásá­val, a munkaverseny és a Sztahánov- mozgalom széleskörű kifejlesztésével biztosítsák a tervek naponkénti tel­jesítését és ezzel együtt biztosítsák az önköltségi terv teljesítését is. Mcsterfalvl Gyula Komlói jelentés A komlói bányászok hálája és sze- retete fejeződik ki azokban a vá la­tosokban, melyei a legjobb brigádok, csapatok és vájárok tesznek szeretet Rákosi elvtársunk 60. születésnapja tiszteletére. A 9-es csapati „Oleg Ko- sevoj“ ifjúsági brigád elindított újabb vállalása és versenykihívása nyomán, komoly méreteket öltött a verseny- mozgalom Kossuth-aknán. Egymás után csatlakoztak ehhez a verseny­kihíváshoz a Schneider és Kütreiber DISZhrvgádok és vállalták, hogy első negyedévi tervüket február 29-re tel­jesítik, terven felül 400 csitté szén­nel többel lermüűiék. A Hamvas-brigád tagjai lent a mun­kahelyen le kesedésse] beszélték meg egymás között, hogy március 9-én, a bányászok szeretett apjának- Rákosi elvtársnak 60. születése napját több- termeléssel ünnepük meg. Vállai ak, hogy az első negyedévi tervüket már­cius 9-re befejezik és addig is műsza­konként 10 csille szénnel többet ter­meinek előirányzatuknál. Több, mint 500 csillés túlteljesítést érnek el ez­zel a vállalással. A 17-i, 18-i, 19-i műszakok eredményei azt bizonyt - ják, hogy a Hamvas-brigád tagjai tel­jesíteni fogják ígéretüket. „El sem tudnám képzelni, — mond­ta Hamvas elvtára, — hogy a mi szeretett vezérünk szütotésnapjára te 1 ígéretünket ne tudnánk teljesíteni.” Komoly ígéret ez, határtalan szerefe és lelkesedés árad be’.őCe és valóban az ígéret után gyorsabban és nagyobb tömegben ömlik a szén az l es csapa, ti kaparón. Ugyanilyen lelkes válla’ásókat tet­tek az I-es üzem lobbi brigádjai. A Szinger-brigád, a Preisendörfer-brigád naponta 15 csille szénnel ígér’ többet tervelőirányzatánál;. De az egyéni vái lalások is, melyet Árvái István, Szin- ger Márton, Lovrencsics Ferenc, Ko­vács Gyöngy, Schu lz Lajos, P'ntér Mihály, Leprich János, Preisendörfer József, Szakács István, S. Nagy Ká­roly, Drescher József, Preisendörfer János vájárok tettek, azt bizonyítják, hogy az I-es üzem teljesíteni fogja első negyedévi tervét és teljesíteni fogja Rákosi elvtárs 60. Születés nap­jára tett vállalását is. Ezt erősítették meg a 18-án elért termelési eredmények is. Az I-es üzen- 18-án tervét 1B4.8 százalékra teljest, tette. A kimagasló körlet és brigád eredményeknél élenjárt az „Oleg Ko- sevoj” brigád és a 2-es csapati Haui- hrigád, 200—210 százalékra teljesítet­ték tervüket. Ezek mellett az eredmé nyék mellett születtek meg ez év leg­jobb egyéni eredményei is. Erős Imre vájár 30 csille szénnel termelt többet előirányzatánál, 400 százalékot ért ed ezen a napon. Fáy Antal vájár, aki >4 csillével haladta túl előirányzatát, 340 százalékra tel­jesítette tervét, Szinger Márton 240 százalékra, Szakács Isván 170 száza­lékra, Preisendörfer János segédvájár 140 százalékra teljesítette tervét. Az I-es üzem üzemvezetőjének, mű­szaki vezetőinek, aknászainak, felvi­gyázóinak lelkes készülődései és ál­landó el en őrző és felvilágosító mun kája eredményessé teszi az egész üzem munkáját és nem kétséges, hogy az a vállalás, mc.lyet Szilágyi eívtárs, az I-es üzemvető ő]e tett, — hogy a* I.es üzem első negyedért tervét Rá­kosi elvtárs születésnapjának tiszte­letére 110 százalékra fogja teljesíteni. — megva’ósítható, azért, mert kellő­en meg van alapozva. A munkafegyeitom teaén azonban még vannak hiányosságok az I-'es üzemnél is. Mint ahogy Szilágyi elv- társ mondotta, az I-es üzem vezető­sége nem dolgozott ki még konkrét tervet a munkafegyelem megsértők megfékezésére. A csapatok, brigádok ellenben úgy lépnek fel a bumlizók ellen, hogy aki bumlizik a csapaton, azt a csapat kiirtja soraiból és nem dolgozik vele együtt. De ugyanazt a lelkesedést, amelyet az 1-es üzem műszaki vezetőinél és dolgozóinál láttunk, nem lehet tapasztalni a 11-es ütemnél. Kistarr János vájár elmondja, nemcsak az a hiba, hogy a volt vezetők, Rudolf Mi­hály és Czikc Albert hanyag felelői- len munkájának következtében. még ma sem tudja rendesen, naponta tel­jesíteni tervét a 20-as és 21-es csapat. Nemcsak azért nem jó a termelés, mert ezek a vezetők nem hallgatták meg a dolgozókat, amikor valamilyen javaslattal mentek kozzájuk. Más .hi­bák is vannak. A 21 es csapat szák lltócsapását nem úgy készítették elő, mini ahogyan azt a dolgozók javasol­ták. A bűnös és hanyag kezelés hö vetkezménye az is, hogy a 20-as és 21-es csapat közös nagy döntője több, mint 100 vagonos kiesést Idézett elő a II-es csapatnak. És helyesen állapítja meg Kistarr János elvtárs, amikor ezeket mondja: „Én úgy látom, hogy a 11 es üzem középkádereinek, a bá- nyamestemek, az aknásznak, a felvi­gyázónak meg van kötve a keze, nem tud a mi javaslatunkra azon nyomban a munkahelyen intézkedni, meri elő­ször el kell menjen és engedélyt kell kérjen Peredi főbányamester, vagy Pozsgay Károly főmémön munkatárs­tól " De ugyanezt mondja el a többi dolgozó is. Így Kovács Ferenc 11. elv társ is. aki nem et>v ízben elmondta azt, hogy a IPes üzem n.úszaki veze­tősége nem dolgozik együtt a fizikai dolgozókkal. Nem hallgatja meg azok javaslatait és nem alkalmazza a min­dennapi munkájában. A 11-es üzem vezetőinek meg kell értenie végre, hogy jó munkát csak akkor tudnak végezni, ha a dolgozok véleményét állandóan kikérik és azok javaslataira támaszkodva harcolnak e mun hategyelem megszilárdításáért, c napi terv teljesítéséért. Azt javasoljuk a 11-es üzem veze­tőségének, hogy ne kösse meg a mű­szaki középkáderek kezét és Ti nám­kor kérje ki az üzem dolgozóinak véleményét, Gábor Balázs Komló, Ko'*uth-akns. A szigetvári * Zrinvi várban — volt Andrássy kastélyban — anya- és csecsemőotthont rendeznek be A’ kastély volt „lov^ctermébe” telepítik át a tanácsház épületéből a Zrínyi- múzeumot Itt megfe elő helyen és ke­retek között nemcsak a Szigetváron található, hanem a különböző orszá­gos gyűjteményekben lévő Zrínyi­re] ikviákat is összegyűjtik. Így a szov. jet muzeológia elvei szerint fejlődés- törtónetileg rendezve kap majd a .lá­togató átfogó képet haladó hagyomá­nyaink egyik nagy hőséről, a váryé- dő és a hazáért életét áldozó Zrínyi Mik.ósról. Ig> alakították Hatt.yon a hármas tipnsn termelosfcövetkeleti csoportot Mn’tvoo tavaly, «mikor a tavaszi vetést befejezték, rvvra okult az egyes típusú termedőszövertkezeti csoport. Boda Sándor, Tarabó Ferenc is né­hány dolgozó paraszt még a7, alaku­lás előtt úgy vélekedtek: alakítsunk inkább hármas típusú csoportot, A többség azonban úgy döntött: az 1951- es évben az egyes típusúval próbál­koznak. Megalakító ttok az egyes tí­pusú „Drávavölgyi” terme’.őcsoportot. Azaz csak papíron volt meg a csoport, gyakorlatban mindenki egyénileg dol­gozott, azzal a különbséggel, hogy akik egy hold búzát, vagy árpát akar­tak vetni, azoknak egy-egy hold föl­det közvetlenül egymás mellett mér­tek ki már vetés előtt. Ugyanígy cső. portosították akik három-négy, vagy öt holdat állítottak' a vetéstervbe. Itt mindjárt ellentétek merültek lek mer* egyik föld jobb minőségű, mint a má­sik és előfordult, aki a jóminőségü földet adta be a csoportba, annak a legrosszabb helyen mérték ki a ve­tésterületet és fordítva. De azért min­denki dl kezdte a vetést a kimért táb­láján. Boda Sándor azt mondta ekitör: — Éppen olyan, mintha nem Is len­nék csoporttag! Most is ki vagyok téve annak, hogy jön egy jégkár, vágy árvíz, amely tönkreteszi egész évi munkám eredményét!... Akkor pedig nekem már beborult... No és ha hármas típusú csoport volna? — Akkor, ha volna Is kát, közös erővel megfognánk a munka végét és jobban tudnánk segíteni magunkon. Egész biztos, mindenki igyekezne dol­gozni. hisz úgy részesedik a közös jövedelemből hány munkaegységet szerez. Az állattenyésztést is jobban ki tudnánk tejleszleni. Etfrevek azt beszélték, hogy a környékbeli terme’őcsöpörtök nem kaptak semmi fizetést, mert hármáé típusú tszcs-ben dolgoznak. De kide­rült, hogy ez hazugság, mert Boda Sándor anyósa saját szemével látta, hogy a gordisai csoDorttagiok Pécsett a piacon árulták a terményt, amit a csoportban kaptak, a testvére is hár­mas típusú csoporttag Egyházasha- rasztíbar, és mikor felment a padlása- ra, látta, mennyi termény van ott. Egyedül cukorból két mázsát kaptak. December 18-án csoportértekeztotre jöttek össze a mattyi egyes típusú csoporttagok. Az év lejárt, új veze­tőséget kel! választani. Amikor vége ! ft tokul t a hárm volt a gyű’ésrtek, mindenki hazafelé két termelőcsoport var, balogot*.. Ekkor Balogh Lajos elvtárs | ségbep csoportelnök felvetette Boda Sándor­nak, jó lenne megalakítani a hármas típusú csoportot. Boda Sándor csak annyit válaszolt: — Bn már régen akartara­Mindjárt szóltak Tarabó Ferencnek és néhány másik tagnak. Nem beszé!- tek össze, de akivel szóbaállfak, mind helyeselte a hármas típusú csoport megalakítását Másnap újböl gyűlést hívtak össze és ott mindjárt 20 tag aláírta a belépési nyilatkozatot • A többi még maradt az egyes típusai­ban. Gyúró János azt mondja, nem Ismeri a hármas típusú csoportot, ab­ban még nem dolgozott és amíg .nem 'át eredményeket nem is ’ép be. Ha látja, hogy jól dolgoznak, ő is aláírja a belépési nyilatkozatot. Szolga István is először ezen a vé- Ir-r-toven vo^ de később maga ment el Balogh Lajos csoporté nőkhöz, hogy betooési nyilatkozatot kérjen. Vaiga Mihály, Szikszai Lajos, Spiegel Já­nos, akik még nem voltak tagjai az egyes típusú tszcs-nek, mikor meg­hallották. hogy megalakult a hármas ők is kérték a felvételiket. í-»y december 21 re 29 tagoal X típusú tszcs és most, Matty köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents