Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

1*58 JATTCkH 24 N A P t O Ériékes javaslataikkal jelentősen elősegítették a tszcs mozgalom fejlődését a gépállomások és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozói a vasárnapi értekezleten Közel? ötszáza,, vetlek részit vasár- m&p a termelőszövetkezeteik, gépálűo- mások vezetői és legjobb d-oilgozóineik érteke? elén. A küldőnek közölt nem volt egy sem, aki me tette volna szó­vá a munkafegyelem megszilárdítását de jcnéhAnyaa már Intézkedéseket is tették ennek érdekében. Btró Kálmánná, a csányoszrói ler_ melőszö vetkezet küldötte arról szá­molt be, hogy csoporttagsága kéri.: a munkaiszervezetet a legkisebb egysé­gig lernenden szilárdítsuk meg, a bri­gádterületeket pedig fegyelmi fe’elős- ség terhe mellett osszuk meg. VálW. fa, hogy ezt Rákosi élvtárs születés­napjára meg is valósítják. A további­akban. arról beszélt, hogy a csoport asszonyai elhatározták, hogy kul túr- csoportjukkal színelőadást rendeznek és annak bevételéből baromfitelepet építenek, mert nem engedik, hogy hátralékban legyenek a baromfi- és tojás beadási kötelezettséggel. Horváth József elvtárs, a paCotabo. rsokä gépállomás agronómusa, kemé­nyen megbírálta a járási tanácsot, mert az agronómusoknak nem adnak megfelelő segítséget. Ha kimennek a gépé omásra, csak írásbeli munkát vé­geznek, az eredményekre nem is ki­váncsiak, A járási tanács agronómu. Kát még nem is látta. Először nézzünk körül a saját portónkon, azután kezd. heljük a munkafegyelem megszilárdí­tását — mondta Horváth elvtárs. Szili Györgyné, a nagyárpádi Uj Alike jmány tszos e’möke a nők helyt- átesáróí beszélt. Mi nők a vezetésben is megálljuk a helyünket — Amikor a csoportba téptem, so­kam úgy vélekedtek, ne avatkozzak a férfiak dolgába. De én bebizonyítot­tam, hogy mi, nők, a vezetésben is megálljuk helyünket úgy, mint egyik­másik lérfielnök. Csoportunk a me- zőcrazdasági munkákban a megye’leg­jobbjai közé .került. Begyűjtési tervün­ket 391 százalékra teljesítettük. Balogh Lajos, a mattyi tszcs kül­dötte arról számolt be, hogy közsé­gükben egyes típusú tszcs bői hármas típusú aiiakult. Úgy láttuk, jobb, há előrelépünk. 78 családból 20 család elhatározta, hogy átlép a harmadik típusú tszcs-be. December 18-án meg­alakítottuk a harmadik típusú terme, lőcsoporíott és egy hónap elteltével már 9 csalóddal szaporodtunk — mondta Balogh elvtárs. Macim Elek elvtárs, a nagyharsá- nyi tszcs küldöttje az elmúlt esz­tendő nehézségeiről beszélt, majd is­mertette, hogy a tél folyamán 50 da­rab szarvasmarha befogadására és 24 darab férőhelyes sertésíiaztatót építe­nek saját erőből. Állatállományuk 150 száza jókkal emelkedett de megígérte, hogy ezt még tovább fejlesztik. Steimg Antal, a vUlánykövesdi hár­mas-típusú tszcs küldöttje versenyre .hívta ki megyénk összes terme’őszö- vetkezetét, a munkaJegy elem meg­szilárdításában és az egyéni felelős­ség kiszélesítésében. Gyurics Mária a bolyi gépállomás brigád vezető je arról beszélt, hogy brigádjával 158 százalékra teljesítette évi tervét és a fizetésén feliül jó nun. kóláért 5000 forint prémiumot is ka­pott. Kértc az értekezlet részvevőit, hogy fiaikat és leányaikat küldjék traklorista tanfolyamra. Bor Lajos elvtárs, a hásságyi tér. melőcsoport brigád-vezetője bírálta a járási tanácsot mert a csoport részé­re az 1951-e,, évre beütemezett 1000 darab baromfit, de nem kaptak egy darabot sem. Ezért a baromfi- és to- jásbeadáisi tervet a csoport nem tud­ta teljesíteni. Majd elmondotta, hogy a kozárrbislenyi gépállomás több, mint három hete bevonta a traktorokat ia- vítaini, és még mindig nem küldölt vissza egyet sem. Ennek az tett az eredménye, hogy a mélyszántást nem tudták elvégezni. F.n láttam n háramh%őri fejes eredményét Kaszapovles András elvtór.s a. káto. lyi termelöcsoport elnöke ezeket mondotta felszólalásában: — Az előttem 'évő elvtárs említette a háromszori fejőst. Sokan azt mond­ják háromszor fejni nem érdemes, hisz tél van, rövidek a napok, nem ad asz tejet. Ez helytelen felfogás, mert láttam a háromszori fejés ered­ményét, mikor kintjártam a Szovjet­unióban. Ennek bevezetését én is ja­vaslom minden termelőcsoportnak. Munkánk elvégzését segíti az üzem. terv, amo’y még most sincs kint a csoportokban. Majd úgy tesz, hogy későn küldik ki és ha nem lesz kész ideiében, büntetéssel fenyegetnek, mint ahogy ezt a pécsváradi járási tanács teszi. A vita során feászóMt Berfa Jó­zsef elvtárs, drávacsepelyi termelő- (zenek a pártba. Ha mi, az élenjáró csoport elnöke. Beszédében a giépálüo- dolgozókkal erősítjük pártszierveze- mások és termelőcsoportok kapcsol®, leinket, növeljük a párt-szerveezt te- iával foglalkozott: Tudjuk azt — kintéjyét és vezefőszerepét. Ezután kezdte Berta elvtárs, — hogy a gép- gyotsbeadási versenyre hívta ki me- állomás növénytermelésünk lüktető gyénk minden termelőszövetkezetét. ereje. Mégis vannak termelőszöveit- | Krem András, a siklósi Táncsics tér. kezetek, melyek ferde szemmel nézik melőcsoport gyapottermelési brigádve- gépáililomásaink munkáját, nem segí- j zetője arról beszélt, miikor az orszá­gik a gépállomásokat, nem tartanak | gras tanácskozásról hazatért, csoport- veliük kapcsolatot. A mi termelőszö- értekezletet hívtak össze. Foglalkoztak vetkezetünk már egy traktoros brigá- a tszcsk és gépállomások kapcsota-tá- dot képezett ki, és azon harcolunk, ' val és elhatározták, hogy ők is há hogy egy öná'ló brigádot helyezzünk rom traktorost küldenek el a gépállo- el. 4, ehhez szükséges épületeket másra. Helyes vetésforgó elkészítésé már biztosítottuk. A gépállomásnak vei bevezetik az egyedi takarmányo- köszönhetjük, hogy csoportunk az zást és a háromszori íejést. A cső őszi vetést és iafajmankát, minőségi- port vá'lal-ta, hogy azőmnal beindít leg határidőre végezte el, jövőre meg ják az építkezési. Először ezer darab már a kukoricát is traktorral kapál- - baromfi számára építenek baromfite. juk és négyzetesen vetjük j (epet, utána 30 darab 9ertée befog®­Termelőszövetkezeteink szilárdsága dúsára sertésíiaztatót, tízezer forintos a párt szerepétől függ. Nekünk arra megtakarítással. Télen agrotechnikai keld törekednünk, hogy a terme'és-i fon folyamokat indítanak a csoporton ben kitűnt dolgozók önként jelenitkez. I belül, amelyet Orszi Ferenc vezet. lgy érte el csoportunk a nyolcmássús átlagtermést gyapotból Orszi Ferenc, a sároki Micsurin ter-1 tettük a mago-t. A vetőmag, amikor melőszövetkezet gyapottermelési bri- j gyarapodott megsaraboltuk, erösö gádvezetője mondta el hogyan érte ! (lés után mélyebb kapálást adtunk ne el csoportiuk a nyolc mázsa áttagtcT- j ki és azután egyeltük. Folyóméteren- mést gyapotból. — A gyapotföidet j tcéni 8—9 tőt hagvtunfe. hatszor! ló­október végén 25 centiméter mélyein ós kézikapálást végeztünk. Amint a szántottuk, tavasszal pedig gyomta lanítottuk kézikapával. Holdanként két mázsa sarnod-foszfátot és öt má­tokok megjelentek, mi is megkezdtük a kacsolást, a termőág kifejlődése után . pedig a metaaéat végeztük el zsa pétisót szórtunk. A barázdákat ami a gyapotérésí sietteti. 4 l-cvételű .................................................— - - - ‘megjelenésekor permeteztünk. Idén a gyapo-iföldet 28 centiméterre felszán. tottuk és holdanként. három mázsa szuperfoszfátot szórtunk ki Most 9— behúztuk simítóV&I. A földet feltezí tettük, morzsa-tokossá tettük. Ezt. a műveletet vetésig háromszor megismé­teltük s ezután megfigyeltük a föld á‘melegedését. Mikor 14 centiméterre átmolegedett, 4 centiméterre belőve. 10 mázsa termést várunk holdanként. Megyéik MKDSZ-sb savai lelkesen készülnek a Minőségek választáséra Az MNDSZ Országos Vezetőségéne,k I szűkét a békeharc rájuk • ső s-zakn- 1951 szeptember 3-i határozata ki-1 szán. Ilyen lelke-s hozzá szó ’.ásókkal mondja, hogy az MNDSZ 1952 febru-j vitatták meg az elkövetkező feladat-ai- áx 1-től április 15-ig válassza újjá kát, a vezetőségek újjávátesztása ér. failu-si, városi, járási, megyei vezető­ségeit, választmányait. Megyénk MNDSZ-titkárai, aktívái, az MNDSZ megyei és városi bizottság vezetői ennek a nagyjelentőségű fel­adatnak megvalósítása érdekében ja. nuár huszadiké^, megyéi aktíva érte- keztetet tartottak. Csordás F-erencné elvtársnő, a kö- könyösi MNDSZ nevében a vita sorún ezeket mondotta: — Rákosi elvtárs születésnapjára megígérjük, hogy felvesszük a harcot a ,,bumlizófc“ ellen. Elmondjuk a „bumlizóknak“ a termelés lontossá- gát, milyen kárt okoznak saját csa­ládjuknak, népgazdaságunknak ha műszakot mulasztanak Saját példáin­kon mutatjuk meg é’etünk naprót- napra növekvő szépülését. Azelőtt én nedves pincében laktam. Most gyö­nyörű kétszobás összkomfortos la­kásban Jakom, amit pártunknak és Rákosi elvtársnak köszönhetek. Besence község MNDSZ-szervezeie nevében Nagy Jánosné szólalt fel: —- Az MNDSZ szervezetünk tagjai jól kivették részüket a munkából. El­nyertük a vándorzász'ót is. A beszól gáltatás terén is jó eredményt értünk el. A békekölcsön 'jegyzésben 100 százalékos az eredmény, a beíizelé- sek terén eddig 98 százalékra áll köz­ségünk. Az olvasókörökbe a tagsá­gunk 50 százalékát beszerveztük és Rákosi elvtárs születésnapjára fel­ajánljuk. hogy minden dolgozó nőt beszervezünk az MNDSZ be. Ilyen lelkes hozzászólások hangzot­tak el az értekezleten. Megmutatták MNDSZ-szervezetünk tagjai, hogy méltón kiveszik a munkájukkal ré­A sellyei pártszervezet fordítson nagyobb gondot az oktatásra! Sellye községben is megindul! az o-k atús. Az alapfokú politikai isko a hallgatói kőzeteiben harmincam jöttek össze szemináriumra, köztük számos pár-tomkívüli dolgozó paraszt is. Az oktatás kezdetén szép számiban meg­jelentek a hallgatók, sok hozzászólás volt, de csak a kezdet ben, mer ' ké­sőbb a hallgatóság lemorzsolódott. Hogy a szemináriumon eredményes tanulás legyen, meg kell teremteni az előfeltételét. Ez elsősorban a párl- szervezet vezetőségének feladatta. Eh­hez elengedhetetlenül szükséges a fel­sőbb pár.lbizo' tság segí se is. Nálunk azonban nem így tör ént. Hajdú Ferenc elvtárs, a politika! islkloila vezetője, még december 25-« előtt kétheti szabadságra ment. Ez' a körülményt jelen:'ette a járási pári- bizot!súgnak, de helyette erre az idő­re nem küldtek előadót. A hallgatók megjelentek, de nem volt, aki ‘ant sa őket. Január harmadikén a hallgatók el­határozták, hogy előadó nélkül is meg­vitatják a brossurákből tanultakat. A pártszervezet he'ységének a kulcsú nem találták sehol, így el kellett men niök haza. Majd január kilencediken ismét összejöttek, hogy a mulasztást seit, tanulnának, hogy kiérdemeljék jő pótolják, de már csak tizenhárom' “foúláswkkal, becsületes munkájukkal, elvtárs jelent meg a szemináriumon. Ehhez járul még, hogy a pártszerve­zet székhaza eléggé nagy. Képze.jük el, hogy az ilyen nagy teremben, ha nem tut-enek, milyen „kellemes“ ülni. A január kilencediki szemináriumon voltak többen —r így Molnár elv in rs nő is, — akik le sem húzták kezük­ről a kesztyűt, olyan hideg vott a te­remben. Sellye községben a pártveze'őség beszél arról, hogy kevés a dolgozó paraszt a pártszervezet tagjai között. Hogyan akar ezen a hiányosságon >a­vf.ani, amikor a fentemíltet1 hibák miatt ilyen nagy a lemorzsolódás az ok tolásban. Ezekből a hiányosságok­ból adódik, hogy olyan dogozó pa­rasztok, mint Széphalmi Lajos, S. Kis­fala Sándor és a többiek, akik szive­hogv párunk tagjelöltjei legyenek ki-marúdnak az okta'ásibó'. Annak érdekében, hogy megjavul­jon az o'k'iatási munka, ezeket a hiá­nyosságokat fel kell számolni a párt- yezetőségn-ek rövid időn belül, mert csak ígv tudjuk biztosítom n hallga­tók megjelenését és jó felkészülését. így tudunk új kádereket nevelni a do'gozó parasztok soraiból. Illés (iál>or levelező, Sellye. (lekében. Az MNDSZ-s-zerve-zeteinkbep még eddig nem vo-lt vez?tőségvúl«ysztás. Ez az e só, hogy a tagság log dön­teni a vezefőSiégválasztó taggyűlésen: lki érdemli meg azt. *hogy vezetője, irányítója legyen a helyi szervezetük­nek Olyan vezetőket kell választani, akik eddigi munkájukkal bebi-zon.yí- tották, hogy méltók erre a megtiszte­lő feladatra. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az MNDSZ tagsága a'apos munkával készül a Veaetősegválae-ztó taggyűlésekre Ezt bizonyítja • a nagy, árpá-di MNDSZ-szervezel munkája ú>. Az olvasóköröknek 20 állandó hall­gatója van, ahoi felkészülnek ettnó- íeü tudásuk fej'«sztélével erre n n”. ra és a további feladatokra. Viílánv község MNDSZ-szerveze‘4- nck tagjai felajánlásit tettek Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy 25 tagot beszerveznek a? MSZHSZ lövcszköröx oktatására. Ebbé1 már tizet be is szer­veztek. Megyénk minden területén ilyen nagy lelkesedéssé1 készülnek MNDSZ- asszonyaink a vezetőség választó' tag- gyűlésekre. A felajánlások nap. nap után növekednek, úgy üzemeinkben mint falvai: n-kban egyaránt. Hogy ezek a jó kezdeményezéseit még nagyobb sikerrel folytatódjanak, szükséges az, hogy minden MNDSZ- lag -résztvegyen a veze tőség választó taggyűlések jó megiszefvezésében. Be kell vonni, az eddig még szervezeten kívül lévő dolgozó — munkás és pa- ra.sztasszonyokat, lányokat. Különös gondó-t kell fordítani azokra a dolgo­zó paraszt nőkre, akik még nen. vet­tek részt az MNDSZ gyűlésein. 1 Így lesz a„ eddiginél is sokkal nagyobb ereduténv az MNDSZ szervezotpfnlt munkájában. \v i«lén összesen 1200 méter Ítosszúsúíibau építünk áj közúti hidat Az elmúl! évben országszerté -:I :v ü'emben épülték hídjaink. Az idén tovább folytatják é» , még ez év vége előtt befejezik a liuda- pesti Boráros.téri híd építését. Ebben az évben megkezdik az Erzsibe,t-'oid újjáépítést tervének előltészféséh. Több, mint HM) méter hosszú Uúha­lód épült Győrött. Hidak épühielt a Kraszna, az Ipoly, a Zala és több más kisebb folyó fölöt' is. Az idén ösz- szesen 1200 méter hosszúságban épf. lenek országszerte közúti hidal. : Leveleink nyomában Söpörjék ki a ligefpusztai áHami gazdaság Hargsf-ma orí üzemegységéből a kártevő ellenségei Gaál Imrérié, a E^etpusztai állami gazdaság Margít-majori üzemegységé­nek dolgozója a következőket írta leg utóbb szerkesztőségünkhöz küldött le­velében : „Basáskodás folyik nálunk az álla­mi gazdaságban. Basáskodik még a szakácsnénk is. Előfordult, hogy lek­város edényben küldött mákostésztat Mihálykövi Zsófia idénymunkásnak es amikor az este megbírálta, kidob'ák az ajtón, sőt „férje", akivel vadházasság­ban él, és aki keretfegény volt, még kést is dobott utána. Ha a traktorisiák meg nem védik, jól elveri a lányi. Persze, neki jól megy, mert a húst es minden jót megesznek a munkások elől. Neki sült cs-tbe, kolbász és hur­ka van ebédre és olyan jól él, mint keretlegény korában. Takácsné, hogy elkenje ezt, a vezetőknek hízeleg, öt tojásból ad nekik rántottét. Hibásak a vezetők is, mert nem nézik meg. a munkások mit esznek, ők csak szé­pen elfogyasztják, amit Takácsné elé­jük tesz. Pedig ha a vezetőknek jó koszt jár, akkor a munkásoknak is, akik fizikai munkát végeznek. De mi ezt az igazságtalanságot nem tűrjük, eltávolítjuk gazdaságunkból azokat, akik rontják a munkai egy el met és elveszik a dolgozók munkaked­vét. Csak azt kérjük, hogy a szerkesz­tőség vizsgálja ki az ügyet és segítsen nekünk ebben." Meglopják a dolgozókat A levélíró Gaál Imrcné igaza bebizo­nyosodott. Kiderült, hogy az apróbb nagyobb hsibáíc mögött szabotázs cselek­mények húzódnak meg, amelyeket a vezetők eddig elkendőztek és a felsőbb szervek sem vizsgáltak meg. Az üzem konyhájához és éléskam­rájához nemcsak Takács Istvánnénak, a szakácsnőnek van kulcsa, hanem Czifra János brigádvezetőnek és Frantz Józsefnek is. akik meglopjóh társaikat, kihordják ,,kölcsönbe" a konyha részére tárolt lisztet, zsírt és egyéb élelmiszereket. Persze , elfchj tik" később visszavinni. Takács István­ná is ludas ebben, különben nem néz né d szótlanul, hogy a munkások bab­levesében főtt őt kiló kolbászt Czifra János és Francz József „elpárologtas­sa.“ Az egyik „vezető", akinek Takácsné kedveskedik jobb ételekkel, Márkus István segédagronómús, pról Teleki volt főintézője. Márkus István találom­ra fizetteti ki a dolgozók bérét, azért fordulnak elő olyan dolgok, hogy négy ember, egy ós ugyanazon mun­káért háromféle bért kap. Túléri Er­zsébet. Seki Anna, Hetesi János és Jánosne Léi árán át silóztak. lulen Erzsébet és Seki Anna két forint és harmincegy fillért. Hetesé Jáno6 öt­von forint hatvannégy, a feleség,' pe­dig egy forint és harminckét fillért kapott a munkáért. Márkus Istvánnak méltó barátja Szabó Mihály, a Mar­git majori üzemegység voll vezetője. Szabó M Iióly fohrzei* forintos kárt okozott a gazdaságnak Úgy beszélnek róla a dolgozók, mint aki már sek csitbészsóget követett el a rovásukra ós igazuk is van. Amikor még üzemegység vezető volt, a rühes állatok gondozására 107 liter étolajat vételezett, amit nem erre a célra hasz náltatoit fel, hanem 7.80 forintos lite­renkénti áron eladta a dolgozóknak. Az üzemegységben háromszáz mázsa burgonyát szüreteltek. Ezt úgy köny velte el Szabó Mihály, hogy hatvan mázsa „elrothadt“, közben hatvan fo­rintos áron kereskedett vele mázsán­ként. Szabó Mihály összejátszott Hor­váth László dombóvári darálótulajdo nossal is: az üzemegység részére ki­utalt traktoralajat és benzint eladta neki. Kereskedett borral is. mégpedig úgy, hogy a „dolgozóik részére1' hat fo­rintos áron vásárolt italt, tíz forintért adták el a kocsmában. A hasznot ké­sőbb elosztották maguk között a kocs márossal. Egyszer kétszázötven, egy­szer pedig háromszáz liter bort hoztak így forgalomba. Nem egyszer vágtak borjút feketén. A feketevágásokból bő ven jutott a jóbarátoknak, a koosmá- rosoknak, a darálótulajdonosoknak és a többieknek is. Szabó különben elvárj a. hogy a fele­ségét „nagyságosasszonyozzák" a dol­gozók és ,.kezitcsókolomot“ köszönje nek neki. Közben az asszony „rühes kölyöknak" nevezi a dolgozók gyerme keit és ahhoz Is bátorságot vett ma gának, hogy az üzeni által, háromszáz forintos áron vásárolt játékokat elve­gye a gyermekek elől. Szabóók féltő nőén öltözködnek de mindenki tudja miből. A dolgozók májusi fizetéséből befizették a téti tüzelöla árát, amit Szabó Mihály zsebretett és most. ami­kor már keményen felléptek ellene, kivágatta a park gyönyörű hársfáit és a drága szerszámfát osztotta szét tüzelőnek. Ezenkívül adott az agrgnó musnak 381 forintot azzal, hogy „hall­gattassa cl a mclósokat." Nem kis do­log az sem, hogy Szabó három és-, fél hold zabcsbühfcönyt felgyújtott, mert különben nem tudtak volna szántam. Ezzel a tettével ketszázhúsz állat egy ham takarmányát tette tönkre. Hason ló körülmények között pusztult él 14 máz6a zab és négy mázsa borsó. 17W forint értékben. Bozsér János elvtársnak, a gazdság politikai felelősének Jóvér elvtárs, a párt titkár sokszor jelentette ezeket a visszásságokat, de ő mindannyiszor azt felelte: „Ugyan, ne személyeskedjenek Különben is ilyen „piszli csári" dolgok kai nem foglalkozomT Bozsér elvtárs hanyagságának az cka, hogyr Szabó Mihály meglopta a gazdaságot, be csapata a dolgozókat és minden esc. bon a maga malmára hajtotta a vizet Méltó hely re kell jiilfaüK a kártevőkéi Gaál Imréné és a dolgozók, akik' 9 levél megírására buzdították, helyesen tették, begy megírták ezt a pártsajtó nak. Segítséget nyújtottak vele ahhoz hogy a bibék okait megtaláljuk és'le­leplezzük azokat, akiit gátolják 'az üzemben a munkát és szabót ázscselea ményeikkel lerontják azokat az érted- menyeket, amelyeket a becsületes dol­gozók értek el. Gaál Imréné és inún- katársai írjanak bátran máskor is,- ír­jak meg az elért eredményeket, de ugyanakkor ne hallgassák el a hibákat sem. Gaál Imrénének és a ligeti állatni gazdaság dolgozóinak adjon komo y segítséget a sásdi járási pártbizottság. hogy kisöpörhessék maguk közűi juttassák az őket megillető helyre ai olyan Szabó!éléket, mint n Mártó' majori üzemegység volt vezetője it s barátait, mert ezek egé*,/ dyéoz • pürk. további fejTíkh-rán« « ••».£■ Heijrci ii-tfiiíiyl

Next

/
Thumbnails
Contents