Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-22 / 17. szám
1952 JANUAR 22 W B PtÓ 3 jTcrmelős?övetkezefeínk és gépállomásaink hatalmas fejlődését toki őzle a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és legjobb dolgozóinak megyei értekezlete Vasárnap a SZOT-székházban tartották értekezletüket megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomása. írtak vezetői és legjobb dolgozói. Tszcs-elnökök, brigádvezetök, a termelésben legnagyobb eredményt elérő dolgozók vettek részt ezen az értekezleten hogy értékes javaslataikkal, bírálataikkal segítsék termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. A lelkes hozzászó ások azt bizonyították, hogv termelőszövetkezeti dolgozóink maguké nak érzik a szövetkezetei, igyekeznek egyre nagyobb eredményeket elérni Bátran bírálták a megyei tanács és a járási tanácsok munkáját és jobbnál-jobb javaslatok hangzottak el, ami bizonyítja, hogy milyen hatalmas fejlődésen mentek át a nagyüzemi gazdálkodás élharcosai. Varga Jenő elvtárs, megyei tanácselnök megnyitó beszéde után Novics elvtárs, a megyei tanács rnezögaz_ dasdgl osztályának vezetője tartotta meg beszámolóját. Novics elvtárs bevezetőben a termelőszövetkezetek fejlesztésében elért eredményeinket ismertette, majd az egyes csoportok elért eredményeire mutatott rá és a következőket mondta: A pártszervezet és az intézőbizottság: kapcsolata Ulermetesíke eek és gépállBinások vezetődnek és élenjár» delgozóinak megyei értekezlete táviratban üővsziiite Rákosi Mátyás eiviársat Elért eredményeink azt mutatják, hogy új hősök, új győztesek születtek a termelés frontján. De ha megnézzük, hol vannak kiváló eredmények, azt látjuk, hogy ott, ahol jó! dolgoznak a pártszervezetek nincsenek ellenié, tek a tszcs vezetőség és pártszervezet között, hanem elfogadják a pártszer_ vezet irányítását, javaslatait, /yz a helyes kapcsolat, ha a pártvezetőség és az intézőbizottság közösen megtárgyalja az egyes feladatokat, de azok végrehajtását az intézőbizottság végzi. A pártszervezetnek joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a munkák menetét, de operatíven azokat nem hajthatja végre. Sikereink forrása: n Szovjetunió segítsége Minden segítséget felü’múl a Szov- Ietunió szocialista mezőgazdaságának közvetlen példája gyakorlati útmutatása- A segítség tette lehetővé, hogy ilyen nagyarányú fejlődést érjünk el. Az első megyei tanácskozás óta két szer 200 tagú magyar parasztik üldött- iség járt a Szovjetunióban, ott közvet- | lenül megismerhette a kolhozok, a ' gép- és traktorátomúsok munkáját, tanulhatott útmutató tapasztalataikból. I Évtizedes tapasztalataikat adták ót a hazánkban járt szovjet mezőgazdasági küldött elvtársait is. Segíteuiakaróan felvetették azokat a hiányosságokat, amelyeket egyes csoportokban ész. revettek. A mágocsi Rákosi tsz e'nö kétől megkérdezték, mennyi a fejes.: átlaguk. Az elnök elvtárs nem tudta, Ebből mindjárt megállapították és élesen felvetették, hogv a csoport elnöke nem folytatja kellően az ellenőrzést. Meg kel! mondani azonban azt, hogy a hatalmas segítséget, amit a szovjet eltársalctól kaptunk, nem elég gé gyümölcsöztettük megyénkben, — ! amiért elsősorban mi vagyunk a fele- Hósek. munkájának a lebecsülése, amin s-ür. gősan változtatni kell. Helyes käme, ahol lehetőség van rá, alakítanának külön DISZ-hrigádot. bízzanak rájuk egyes területeket és ők majd bebizonyítják, hogy tudnak jó, eredményes munkát végezni. Tud nak lelkesedni az újért, ami hatalmas erőt ad a szocializmus építésében. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy tszcs-ink, amelyek eddig nem fordí tottak kellő gondot az ifjúság és nők bevonására- a vezetésbő' pedig telje sem kirekesztették őket — lassították a gazdasági megszilárdulásukat. • Vezesse munkánkat Rákosi elvtárs útmutatása: ,,Ha a termelőszövetkeze tét győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a falun és városban egyaránt.“ (A hozzászólásokat a legközelebbi számunkban közöljük.) Leveleink nxomában líraija Rákosi Etv.árs! Mi, ii hurrnyuniegyei terwelftsziiveí-1 kezelek, gépállomások vezetői és élenjáró dolgozói forró .szeretettel üdvözöljük azért a sok jóért, amit eddigi munkássága során részünkre biztosított és azokért az útmutatásokért, melyeket erősödő termelőszövetkezeti mozgalmunknak adott. Rákosi elvtárs vezetésével, a munkásosztály állandó támogatásával rövid idő allét szép eredményeket ér tünk el és meggyőződtünk saját la pusztaUt'atnkbó’ is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az. amely biztosítja a fel emelkedést egész dolgozó paraszlsá gunk számára. Ma már megyénk rzántóteriiletének több. min’. 25 százalékán szoros népi egységbe forrva magyar, délszláv és némelajkn dolgozd parasztok a boldo gabt) életet biztosító nagyüzemi, sző vetkezeti gazdálkodással műveljük egyre bővebben termő földjeinket Elért eredményeinket Rákosi elvtárs, pártunk segítsége mellett elsősorban a Szovjetuniónak, valamint a Szovjetunióban járt bárom paraszt, delegáció tagjainak és u megyénkben járt két kolhoz paraszt küldöttség tag jal állal kapott értékes tapasztalatoknak köszönhetjük. Valamennyien jói tudjuk azonban, hogy eredményeink még esak kezdett I eredmények. Sok még a . javítanivaló, főleg a munkafegyelem terén, a nők és fiatalok munkába való bevonása. a munkaszervezetek kiépítése, a tervszerű gazdálkodás és az állatállomány fejlesztése terén. Ezért ml. az értekezlet részt» evő* harcot indítunk termelőszövetkezeteink, gépállomásaink megszilárdításéért. elsősorban a munkafegyelem meg javítása terén, így fogjuk biztosítani az egy kataszteri holdra eső termésátlag növelését, állatállományunk fejlesztését. Az országos tanácskozás felhívás» széliemében készítjük ei egész évi termelési tervünket és annak iitemterv- szerlntl teljesítésére, ttte-tve túlteljesítésére egész tagságiinkat mozgósítjuk Tudjuk, hogy feladataink nagyok, uz ellenség megpróbál fejlődésünk elé akadályokat gördíteni, de mt látjuk felelősségünket, amit külön a tallóz az, hogy itt. a déli végeken, az ugrásra készcnálló fasiszta Tito banda közvetlen szomszédságában élünk, így kel tűzött erővel kell vinnünk az ellenség elleni harcot. Harcunkban erősít bennünket az a tudat, hogy mellettünk áll a munkások és parasztok állama. Tudjuk, hogy ezt a harcot győzelmesen fogjuk megvívni nagy pártunk és forrón szeretett drága Rákosi elvtársiunk vezetésével, mert met lőttünk áll a hatalmas Szovjetunió, annak nagy vezére, a legnagyobb békchurcos. a magyar nép legnagyobb buraija és segítője: « nagy Sztálin. A gépállomások és termelőszövetkezetek összmííködésének hiányosságai Termelőszövetkezeteink magas terméshozamának elérésében nagy szerepük volt megyénk gépállomásainak is. Az elmúlt gazdasági évben terme'.ő- szövetkezetoinfe szó nt/rterü létének több, mint 80 százalékán végezték el a mélyszántást, amely területet régebben lovakkal és ökrökkel kellett megszántam. Ez azt jelenti, hegy mezőgazdaságunk gépesítésével nem rab. ja, hanem ura lesz dolgozó parasztságunk a gépnek. Terme öszövetkezetetnk és gépállomásaink kapcsolatában hiányosságok tapasztalhatók. A gépállomások és terrnelöszüvetkezeíek részéről megkötök talajmü vetési szerződésnél, igen sok esetben nem Írták elő a munka elvégzéséinek határidejét és minőségét, vagy ahol azt be is írták, azt egyik fél sem tartotta be. Sok esetiben, kölcsönösen elnézték egymás hibáit. Termelőszövetkezeteink ilyenkor csak panaszkodtak a gépállomásokra. Nem egy esetben gépállomás «úúenes hangokat ütöttek meg. ami alapjában véve helytelen. Minden felhívás ellenére nem a helyszínen vették át a felszántott területet, a csoportok nagv többségénél. így történ, he tett meg. hogy egyes h an vág dolgozók 25 centiméter hsilyett 17 vagy 18 centiméter mélyen szántották meg a földet, ami lényegében normacsalás is de nem vontak felelősségre senkit. A hibák megállapításánál felvetődhet az a kérdés: a termelőszövetkezet milyen segítséget adott a traktorosoknak? Erre csak az a válasz lehet, hogy semmit, vagy nagyon keveset. A megyei és járási tanácsról kijáró elv- társaik is felületesen végeztek ellenőrzést és a segítségadás sok esetben csak ledorongálásban nyilvánult meg. A muukafejsrveleni raegszi I árd ítása A munkáteg)’rlrm megszilárdítása terén mindenekelőtt meg kell valósítani a megyénkben járt szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak módszereit. A hanyagokat elsősorban cso- portgyüléson kell kihozni névszerint, maid faliújságon vagy hangszórón kipellengérezni. Ha ezek a módszerek nem használnak, akkor az elnök elv- társ hivassa be magához és beszélgessen el a hanyagokkal. Ha ezek után is megszegik a munkafegyelmet, bírságolj ók” meg. Egynapi mulasztásért egy-két munkaegységet vonjanak ie tőlük. Termelőszövetkezeteink csoportérte- kez'eten hozzanalc határozatot, hogy a tagok és azok családtagjai évenként 120 munkaegységet kötelesek teljesíteni, a kisgyermekes anyák részére pedig 80 munkaegység teljesítését írják elő. Szüntessék meg tszcsimk azt a káros állapotot, hogy a tagok rend. szertelenül iáinak munkába. Annak o termelőszövetkezeti tagnak, aki ön kényesen elhagyja a csoportot, a már megszerzett munkaegységei után járó részesedést teljes egészében vissza kell tartani. © A fegye mi rendszabályok mellett bátran alkalmazzák csoportjaink a jutalmazást mind a növénytermesztésben, mind az állettenvésztésben. — Amely brigád a gabonatermesztésben túlteljesítette tervét a terven felül termelt termény egynegyed részét kapja és ők munkaegység arányába^ egymásközött osszák fel. A jutalmazásból nem szabad kifelejteni azt a traktorost, aki a területet szántotta. Iparinövények esetiében a terven felül termelt termény pénzértékének 25 százalékát pénzben fizessék ki jutalomképpen. Hasonlóan az állattenyésztés területén Is meg kell valósítani a jutalmazást, hogy ezen keresztül a csoport tagjai még jobban érdekelve Legyenek az eredmények fokozásában. A tehenészbrigádban dolgozó fejő- nőknek a terve,, félül fejt tej 15 százalékát adják ki természetben, a terven felüli tej további tíz százalékát pedig ugyanazon tehéncsoportnál dolgozó tehenészeknek, takarmányosok- nak és pásztoroknak adják ki munkaegységük arányában. Sertéstenvésztőknél a részükre kiadott kocáktól a meghatározott terven féül kéthónapos korig felnevelt malacok közül adják ki minden ötödik maliacot, és a baromfitenyésztőbrigád tagjainak munkaegységük arányában adják ki a terven felül termelt tojáshozam 15 százalékát és a terven felül tenyésztett baromfi egynegyed részét. Jutalmat azonban csak abban az esetben lehet kiadni a tagok részére, ha a termelőcsoport eleget tett beadási kötelezettségének. Hogy valóban szilárd 1 égvén a raun, kafegveiem, az szükséges, hogy a legöntudatosabbak és legszorgalma. sabbak példát mutassanak. Csak a kommunisták példamutatása, és a be csülcles pártonkívüliek szorgalma teremtheti meg a szilárd munkafegyelmet termelőszövetkezeteinkben és gépálomásainkon egyaránt. Ennek ér. etekében széleskörű po’itikai felvUúgo. sítómunkára van szükség és e téren elsősorban a termelőszövetkezetek és gépállomások pártszervezeteire vár nagy és fontos feladat. Vonjuk he a vezetésbe a nőket és fiatalokat! Hiba van megyénkben a nők és fiatalok vezetésbe és munkába való bevonása terén Is. Sok helyen a nők még mindig nem vesznek kellő számban részt a munkában, de szép szám. mai vannak szövetkezeteink, ahol a vezetőségben nincsenek megféelő számban képviselve. Több mint 300 tsz-el nők közül, mindössze három nő van megyénk területén, DlSZ-fiate! pedig egy sincs. Ez a fiatalok és nők fiiért taxa a iiiiinliafc^}ekkm a na^yiiYárárii Dóxku term«klm*KO|)oi*lban? termelőcsoportnál meglazult a munka- fegyelem, hogy a gyapotszedésnél hatalmas összeget fizettek tci napszámo soknak, hogy későn kezdték és végezték a betakarítást, hogy hatalmas értékek rothadtuk kint a földi ken? Sasvári Mihály, a .nyugaté* könyve lő. aki az egységes pártszervezet titkára, Nagy elvtárs szerint kint a földeken mim túlságosan igyekezett a munkával, azt állítja hogy a hibák forrása az üzemi pártlüfeár, aki nem mutatott jó példát, aki bomlasztotta a csoportot. Másik ok Sasvári szerint a gépállomás rossz munkája. A könyvelő, a csoport helyettes elnöke és a tagok egyrósze azonban csodálatosképpen ,.el felejtette" megemlíteni a2t, hogy azért nem ment a munka, azért marad tok vissza a terv teljesítésével, azért jut csak 16 forint 63 fillér egy v munakegységre, mert tavasszal u.s haszonbérleti földet igényelt a tagság egyrésze, mert a harsányt és az erdélyi telepesek között egyenetlenkedés dúl, mert a csoporltagok és elsősorban a párttagok, elhanyagolták a tanulást, a szakmai és politikai továbbképzést, nem mutattak példát. ..Keres a munkaerő'' A csoporttagok egyrésze nem tekintette magáénak a csoportba beadott földet Elsősorban a háztájit és a kis haszonbérletit, művelték — „Ez a miénk!" — jelszóval. Szeptemberben például a 80 tag közül mindössze tizen heten teljesítettek 15 munkaegységnél többet. A többiek nagyrésze megelégedett a legnagyobb munkaidőben azzal, ha 3—4 munkaegységnyit dolgozott a közösnek! így nem csoda, ha „kevés a munkaerő, ha hátramaradt a betakarítás, nem csoda, ha a lucernából — amit össze sem raktak, — az eső kiverte a magot, amit pedig az eső meghagyott. azt széthordták az egerek. A tanaoselnöic elvtárs azt i® elmondja, hogy két hete hordták csak haza a határból az utolsó kukoricát. Azt pedig az egész falu tudja, hogy kukorr ca-behordás idején, amikor az egyes típusú csoport segítségére sietett a Dózsának fogatokkal és munkaerővel, akkor befogatianul állt a Dózsa három fogata, kocsisaik pedig italoson ődöng- tek a faluban. Alii nem tanul, lemarad! A csoporttagok lebecsülték a tanulást. Mikor a legjobb gyapotszedők be mutatták Nagynyárádon az új szedesi módszert, csak legyintettek: „Nem jó az! B.-nnrhagyják a felet!" Néhányan pedig egyenesen azt állították. hog\ „azért olyan súlyos az új módszerrel szedők zsákja, mert téglával bélelik", így azután nem térj (üt él a csoportnál a szovjet módszer, legtöbb gyapot- szedő 10—12 kilós eredménnyel tért haza, a legmagasabb szedést eredmény pedig nem haladta meg a 35 kdöt. Ä szovjet munkamódszer, a tanulás lebecsülése miatt dobta ki a tagság az ab lakon a súlyos tízezrekül tehát melye két napszámosokra költött. Ugyanígy hiába ment ki kendervágást tanítani Nagv Antal elvtárs, az egységes párt szervezet titkára, a csoportíagok oda sem néztek és azután Vezeket összelőve siránkoztak: „Nem érdemes ken dervágással tölteni az időt, hiszen csak három tized munkaegységet keresünk vele egy nap alatt!” A politikai oktatást is lebecsülték a tagok. Politikai iskolára alig néhányon jártak A, Miklós Dénes ki is jelentette: „Tudok én anélkül is eleget!” Mit tett vájjon az üzemi pártszervezet a hiányosságok kiküszöböléséért ? Mondhatnánk sommit! Kucsern Lajos elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára megválasztása után iskolára került Mit ror visszajött, a csoport tagjai nem fogadták szívesen. Úgy beszéltek róla, m;nt aki elhanyagolta munkáját, pedig neki is megvan a 246 munkaegysége. Kucsora elvtáre is helytelenül <árt él. AJ'.elyctt. hogy megkereste volna az el Irnséges hangok forrását. — mely ahogy tavasszal kishaszonbérlcti földek igénylésére, nyáron borozgatásra, őszszel hosszú szürctelésrc csábttotta a tagokat, úgy most ö ellene uszított, — visszavonult a csoporttól, nem hívott össze sem vezetőségi gyűlést, sem taggyűlést. sőt kilépését is bejelentette. Nem kétséges tehát, hogy a csoport ba befészkelt ellenséges elemek okoz ták az ott fellelhető hiányosságokat, hogy miattuk érte tetemes kár a csoport tagságát. A nagynyárádi egységes pártszervezet és a mohácsi járási pártbizottság segítségével mivé! előbb meg kell Indítani a pártéletet a Dózsa tér melőcsoportban. a felsőbb pártszervek segítségével ki kell söpörni onnan at ellenséget, nem utolsó sorban megfelelő emberre kell bízni a könyvelést, hogv a Dózsa felhasználva az országos tanácskozás és a megyei értekezlet ered méoyeit, valóban méltó versenytársa legyen a Kossuth termelőszövetkezetnek! Garami LwrW Egy kis statisztika A Dun&n‘úii Napló 1951 december 23-i számában bíráló oikk jelent meg a nagynyárádi Dózsa termelőcsoport ról. A cikk elmondotta, hogy míg Nagynyárád másik termelőszövetkeze térnél, a Kossuth tsz nél több. mint 40 forint jutott egy munkaegységre, ad dig a Dózsa tszcs jóval kisebb md- ményckkel kénytelen lesz majd beérni, mert tagjai nem tekintették sajátjuknak a csoport földjeit, elhanyagolták a munkát és emiatt tetemes mennyi segű termény veszett kárba. tissza utasítják a bírálatot A bírálatra csakhamar megérkezett a válasz. A választ’ „vitéz" Sasvári Mihály, a csoport könyvelője írta és aláírásként odabiggyesztette: ,A Dózsa tszcs tagsága". A levéllel azonban — az aláírás ellenére — nem ért egyet a tagság mert abban a „vitéz” könyvelő a hibákat el akarja kendőzni, mo sakodni próbál és mellébeszél, csupán csak abban van igaza, hogy Miklós Dénes nem barátkozik a kutakkal. „Hogyan lett a nagynyárádi Dózsa III. típusú tszcs zárszámadása pasz- szívből aktiv? — ezt a címet adta Sasvári levelének, majd arról ír, hogy a felsőbb szervek tévedésből passzív zárszámadást mutattak ki, amit ellenséges elemek (akiket nem nevez meg) a csoport bomlasztására használtak fel. Azután kiderült, hogy a zárszámadás aktív és egy-egy munkaegységre 16.63 forint esik. „Tehát nem fedi a valósa got — írja a továbbiakban Sasvári Mihály. — hogy tagságunk a munkaidő alatt a kulákoknál pincézctt és hetekig nem dolgozott. Miklós Dénes, ki a közzétett cikk szerint például egyike volt a hanyagoknak, 214.74 munkaegységet szerzett... Elismerjük, hogy hibáink is vannak, de távolról sem olyan ősz szeg, mint amilyet a nyilvánosság elé háziak. Természetesen a háthoz nagymértékben hozzájárult Kucsera Lajos, volt üzemi párttitkárunk bomlasztó kijelentése, ki pártiskoláról való hazajövetele után hetekig nem nézett a csoport felé, mondván: Úgysincs semmi munka!“ Ennyi a levél lényege. írója szerint a Dózsát bíráló cikket rosszindulat diktálta, az hemzseg a valótlan adatoktól. Melyik írás mond tehát igazat a kettő közül: a levél vagy a cikk? Tulajdonképpen nem is kellene mást tennünk, mint összehasonlítani a két nagynyárádi termelőcsoport zárszámadását, összehasonlítani, mennyi jövede lem esik a két csoportnál egy-egy munkaegységre és ebhői is megállapít ható: a cikk igazat irt! Az a 23.90 forint különbség, amely a két tszcs munkaegységjárandósága között van minden szónál szebben mutatja: a Dózsa tagságának egyrésze valóban hanyagul végezte munkáját, valóban nagy károk érték a csoportot, a növény ápolási és betakarítási munkák Amu losztása miatt. Mi az oka annak, hogy a Dózsa Az Ötéves Terv Kiállításnak péntek estis 13.820 látogatója volt. ezek közül egyéni látogató 7370. A csoportos látogatók számú: 6.450. ezek főleg tanulók, iskolások. Az üzemi dolgozók az elkövetkező héten keresik majd fel csoportosan a kiállítási. Míg az. első napon mindössze 340 látogató kereste fel a kiállítást, a második napon (va sárnap) 2660 látogató jött, de a vendégek száma hétköznap sem csökkent, így például 15-én. ked den 3,295 dolgozó kereste fel a Doktor Sándor kultúrházaL hogy megnézze a kiállítást.
