Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-19 / 15. szám
1952 JAMJAR 19 ta Ä P t, © 8 PÁRT ÉS PÁ RTÍPIT ÉS * Vrancsics János elvtárs, Kagykszár délszláv oárttitkira saját páldamutatásával is harcai az áliamsg:gári tegye era Nagykozár párttdtfcára Vrancsics ] paraszt, a falu DÉFOSZ-titkára a múlt i Kőszegi Gábor 90 holdas Iculák. és fa- Jdhos e'vtérs, 16 holdas délszláv dől- évben istállót épített. Mivel sok ki- lu többi kulákjai voltak _az „urak“ gozó paraszt. A falu kommunistái két * adása volt, úgy gondolta, hogy nem ja községben. Kőszegi ku-ák a sze- évvel enelött választották meg a párt- fizet adót az 1951-es évre, „ráér <*zf mélyautóján nézegette a Uolg-'zé na___’„rf-jtx ..1 r?— - A-—-— l Wííwofn; rt IrritmiImrén p/JnöIcZmun. rs-cvitrulrQf nmilrirvr fKLHiAn rinnrvvrijyír ve zetőség tagjául. Egy évvel ezelőtt pedig ő tett a pártszervezet titkára. Vrancsics elvtárs élenjár a dolgozó parasztok között Jó munkájával kiérdemelte, hogy a legutóbbi vezető- eégvá asztó taggyűlésen Ismét vezető, ül választották. Két évvel ezelőtt, amikor a párt- szervezet kommunistái megválasztották a vezetőségbe, eszébe jutott az az idő, amikor a kulákok voltak a község vezetői. A dolgozóknak — mitif Vrancsics (.ívtársnak — csak ahhoz volt joguk, hogY hallgassanak. Nem szólhattak bele a község ügyeinek intézésébe. Példáját követik a köxnég becsületen dolgozói Két éve már, hogy vezetője a községnek, a megtiszte'ő feladat még Biorgalmasab b munkára lelkesítette Vrancsics elvtársat. De nem csak a munkában mutat jó példát, elsőnek teljesíti a községben az állam iránti ÜBőtelezettségét is. -A beadási kötéle- settségének teljesítése mellett, már kifizetni a következő évi adóelszámolásnál is.‘ ‘ A községi tanácsnál, a végrehajtó bizottsági ü ésen előhozták Miátovics dolgozó paraszt adóhátralékát. Vrancsics elvtárs elhatározta, hogy beszélget Miátoviccsal, elmondja neki a saját példáját, meg azt is. hogy az adó befizetése hazaiias kötelesség. Miátovics Mátyás a beszélgetés után, arra az időre gondolt, amikor raszto'kat, amikor földjén do-goziíali Ha valamelyik dolgozó paraszt nem tudta kifizetni az. adóját, a csendőrök „intézték el“ az adóbehajtást A felszabadulás után földet kapott Miátovics Mátyás. Megváltozott az élete, nem kellett másnak dolgoznia. Most pedig egyik vezetője a községnek. Látva Vrancsics párttiikár elvtárs élenjáró példáját, elment a tanácsra és rendezte adóját. 4m adójukat nem fizetőknek megvetett jár A Vrancsics elvtárs példája nyomán, a község becsületes dolgozói kifizették az adójukat. De vannak még mindig olyanok is, minit Zsida János, aki 3.070 forint adóhátralékkal van falu Hz orm?nvíiis7.1ai állatni gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása megyénk állami gazdaságaihoz Rákosi elvtárs fiü. születésnapja tiszteletére Mi, az ormánypusztai állami gazdaság dolgozói szervezetten és felkészülten akarjuk megkezdeni az 1952-es év mezőgazdasági munkáit. Az a célkitűzésünk. hogy 1952. évi tér vünké* tóiéi jesíjük, hogy iöbb gabona . több élelme'., több teje", és több gyapotot adjunk dolgozó népünknek, mint az elmúlt esztendőben. A jó eredmény elérésének az a feltétele, hogy a tervév első napjától az utolsóig lamkadat lan erővel dolgozunk tervünk túlteljesítéséért. Erre kötelez bennünke' pártunk és annak bölcs vezetője, Rákosi elv.árs iránti szerelet. Szeretett vezérünk és tanítónk, Rá kosi elvtárs 60. születésnapja, március 9-e tiszteletére a téli gépjavítások sikeres elvégzésére, a munkafegyelem megszilárdítása és az ál ati emlékek hozamának emelése céljából versenyre hívjuk ki megyénk ösz- szes állami gazdaságát és elfogadjuk I a sátorhelyi állami gazdaság verseny. I kihívását. Vállaljuk, hogy: zók nem néznek jó szemmel a hátráltatójára, Zsida Jánosra. A kommunisták példamutatása nyomán a dolgozó parasztok lelkesedéssel teljesítik Nagykozóron állampolaz én eszemen túljárna.“ A község becsületes dolgozói, élű. kön Vrancsics el vtárssal — elítélik ezért a magatartásáért. Elítéli Orsó- l:ics Mátyás dólsz áv dolgozó is, aki novemberben kifizette az 195l'-es évi mái e’eget tett az állam iránti köbe. / . •> nf.trtii * •• U .{ t. — JSLLf Km ’ míaf *’ Ónjáia oV no o r rf o' -t-n a c rín* (Jo 7n 1 n a elmaradva. Amikor felkeresik ez adó- ^ kötelességüket. Vrancsics elvtárs tn -- # I azonban a*- eaai-rtoAi mócr v\hh erettI ményeket rik az adót. Olyan embeT nincs, aki ________, fi zetés miatt, azt válaszolja: „myu. a7onban az eddiginél még jobb ered- eltntezem^ azokat, Akiiedén tőlem kér | menyeket is el tudna érni, ha a párt. szervezet tagságát is belevonná a feladóját Pé’dáját követték a többi becsületes dolgozó parasztok is. Miátovics Mátyás délszláv dolgozó lezettségének, szorgalmas dolgozója a III as típusú tszcs-nek. Kifizette az adatok elvégzésébe. Ne végezzen el minden munkát egyedül, Kiéivé két- hárorn párttag bevonásával, hanem törekedjék arra, hogy minél több párttagot és olyan párionkívüli do'gozói kapcsoljon be, mint Péter Márk, aki szorgalmasan dolgozik a földjén, amit a 600 négyszögöl földön termelt 59 adóját is. Az ilyen becsületes dolgo- mázsa cukorrépa is bizonyít. Nyálé notórius musztskmuia&ziót Ítélt javító-nevelő munkára a pécsi járásbíróság Nyolc notórius müszakmulasztó bányász ügyét tárgyalta pénteken dél- ©tött a pécsi járásbíróság. Megyénk bányászainak követe’ó kérését teljesítette ezzel a dolgozók állama, miitor *. vádlottak padjára ültette a MESZ- HART és a komlót bánya legiegyel- rriezetlenebb munkásait, akik a legtöbbet vétettek a fegyelem ellen, akik miatt vagy egYá'taián nem, vagy csak az önköltség jelentős növelésével tudták a baranyai bányák tervüket teljesíteni. A nvö’-c bányászt a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvény alapján vonták felelősségre, ^ tárgyaláson résztvett a pécsvidéki és kom’ói bányászok népes küldöttsége. A vádlónak Büki József csillés november óta 12 műszakot mulasztott igazolatlanul. Munkahelyét többször önkényesen elhagyta, s ezt vagy utólag szóban „igazolta", vagy úgy sem. A saját beismerése szerint is tudatában volt tettének kovetkezménYeivel, hiszen a xöpgyülésekern, a népneve'ők tanításából sokszor hallotta, hogy milyen károkat jelent a mu'asztás a dolgozóra magára, családjára és az üzemre-egy- aránt. Sorozatos mulasztásai miatt pénzbüntetéssel sújtotta az üzem, mégsem akart a helyes útra térni. Czigler Géza évről évre másik írnm- kshoyet választott magának. A fel- szabadulás után előbb h ént ess eg ód volt, egy év múlva már a vasútnál, megint egy év múlva már M-ecsekrá- koson gazdálkodott. Amikor a mulasztások okát kérdezték tőle, a családjára, négy gyermekének eltartására hivatkozott, azt mondotta, emiatt kell otthon maradnia. S nem gondolt arra, hog-y- éppen a mu’asz-tásaival csupán — kilenc mulasztásával — mennyi kárt okozott magának és családjának: elesett a napi 35 forintos keresettől, a 25 forintos napi értékű fizetett szabadságtól, kb. 60 forint hűség jutalomtól, 50 forint értékű szán- járandóságtól, meg kellett fizetnie a szerződés megkötésekor kapott, bányász ruhát, lábbelit, sapkát és mindezeken fe’ül műszakonként csak 20 forint büntetést íigyclembevéve közel ezer forintot lopott ki a családja zsebéből. Szalonnáé Géza 1950 februárjában keriiJt a kom or bányába. a munkáról gyakran elmaradozott, hogy odahaza „segítsen“. A kétlaki bányász a tár gya-láson maga is bevallotta, hogy csak azért ment a bányába, hogy a nősüléséhez s riles égés pénzt megkeresse. A munkafegyelmet semmibe véve, november óta — átlátszó kifogásokkal, komoly ok nélkül — 12 esetben maradt távol igazolatlanul a mun Icahelyéről. Büki Józsel és társai, valamint a hozzá hasonló komlói bányászok mi att maradt ej a komlói Kossuth-akna az elmúlt évben 45.980 tonna szénnel előirányzatának teliesílésétől és gáto'. ta a vasút és a nehézipar munkáját. Shnic Miklós augusztus 8-4n kezdte meg a bányászmunkát István-ak- nán. Felvette a 400 forint toborzási jutalmat megkapta a ruházatot, ez azonban nem gátolta abban, hogy nem. sokkal a munkábaállás után már tegye mezetí-enül viselkedjék. Novembertől január közepéig 13 alkalommal mulasztott igazolatlanul. Nem használt sem a jó szó. sem a másodízben kapott hatvan forint pénzbüntetés csak decemberben hat munkanapon hiányzott — ok nélkül — a helyé- rőL Bura Sándor 1946-h*" (eíentkezett bányásznak, de közben meggondolta magát, elment áJSami gazdaságba dolgozni, majd ismét úgy képzelte, jobb Tesz a bányában és 1950 december 13-án ismét visszatért István-aknára. Novemberben 4, decemberben 6, januárban egy műszakot mulasztott igazolatlanul. Egyszer kért szabadságot, aikkor is a márkaraestertól és amikor az nem intézte el, nem fordult sem a szak-szervezethez, sem a párthoz, inkább — amikor eszébe jutott __ ei ma radt a műszakról. Orsós István is kétszer próbálta meg a bányászéletet. A Széchenyi-aknáról önkényesen eltávozott, téglagyárba ment dolgozni, de rövidesen ezt is ön. kényesen elhagyta. Betegségére hivatkozva többször kihúzta magát a munkából, az orvos azonban csak azokat a napokat igazolta, amikor ná la jelentkezett. Így is húsz műszak- mulasztása volt az elmú’t két és fél hónapban. Pozsgai Amália a bíróság előtt betegségével igyekezett ártatlanságát bebizonyítaná. Az ügyész kérdései közben azonban kiderült a valódi tényállás Igaz, hogy Pozsgai Amáliá nak gYomorfekélye van, ezt azonban nem az orvos által előírt diétával, hanem rendszeres italozással „gyógyít- gáttá."' így — nem a bányamunkától, de életmódja következtében — januárra tényleg leromlott annyira az állapota, hogy táppénzre utalták. Magatartása miatt már egyszer — Széche- nyi-aknúról — elbocsátották. Amikor visszatért, István-aknán állt munkába, de itt is követte régi életmódját, hét műszakot mulasztott az utóbbi időben. Szabó István ahelyett, hogy a gyermekeit napközi otthonba adta volna a lakóhelyén, inkább időközönként otthonmaradt, hogy állítólag beteg, ideges feleségét kímélje. Novemberben öt, decemberben kilenc alkalomma! mulasztott ilyen ürügyekkel. \r. ílélel A bizonyító eljárás során kiderült, hogy ezek a fegyelmezetlenek és az ezekhez hasonló dolgozók magatartása következtében a MESZHART bányái — bár tervüket teljesítették, — az elmúlt évben 112.000 tonna szénnel, több, mint 19 millió forint értékkel, kevesebbet adtak a népgazdaságnak, mint amennyire képesek let. t-ek vo!na. A tanuk, a vád- ée védőbeszéd meghallgatása után a pécsi járásbíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottakat a tervgazdálkodást veszélyeztető bűntettben. Az enyhítő körülmények figyelembevételével Büki Józsefet négyhónapi 15 százalékkal csökkentett, Czigler Gézát öthónapi 10 százalékkal csökkentett, Szalonnás Gézát 7 hónapi 25 százalékkal csökkentett. Bura Sándort háromhónapi 10 szAza'ékkní. Orsós Istvánt 7 hónapi 20 százalékkal, Pozsgai Amáliát háromhónapi 20 szá. Zalákkal, Simic Miklóst 10 hónapi 25 százalékkal. Szabó Istvánt pedig hat- bónapi 10 százalékkal csökkentett bérű munkahelyükön elvégzendő javító-nevelő munkára ítélte. Kimondotta az ítélet azt is, hogy amennyiben az elítéltek a javító-nevelő munkál nem úgy végzik, ahogyan ez kötelességük, ez a büntetés börtönbüntetésre változtatható át. A tannliág Nemcsak az elitéit bányászdolgozók nyugodtak meg az igazságos és méltányos ítéletben, helyesléssel vették azt a tárgyaláson résztvevő összes bányászdolgozók i$ tudomásul, akik eddig helyettük is dolgoztak a terv teljesítéséért. Intő példa ez az ítélet minden baranyai bányászdolgozónak, aki eddig nem vette komolyan a munkáját, nem érezte át a széntermelés, a hánya tervteljesítésének fontosságát. De intő példa ez valamennyi csapat számára is, ahol nem foglalkoznak kellően a műszakmulasztókkal, nem nevelik őket szocialista öntudatra s ennek hiányába,, még gyakran for dúlnak elő fegyelemsértések, mű- szakmulasztások Meg kell értenie ebből is minden bányásznak, hogy a széntermelésnek milyen hatalmas jelentősége van az ötéves tervük megvalósítása szempontjából és aki a fegyelmezetlenségé. vél ezt akadályozza, az ötéves tér vünk. a békénk ellen támad. H begyűjtési miniszter rendeiete a hatvan kilogrammon aluli súlyú sertés szabadforgalmáról A begvüj'ési miniszier rendele1 e értelmében bárki szabadon vásárolhat és az ország egész területén bármi yen szállító eszközön szabadon szállíthat halvan kilogrammon aluli súlyú seriéit A hálván kilogrammon aluli súlyú serest a vásárlás.ól számított három hónapon belül levágni nem szab.rd. Továbbra is érvényes az a rendelkezés, bogy a 125 kilónál kisebb súlyú sertés magánfogyasztás céljaira nem végható le. 1. Két darab K.33-5« traktorunkat február 5 helyett január 22-rr, két darab K.50/55-5st az ütemezett február 15 helyett február 7-re, egy darab K. 40/48 ast február 5. helyeit január 21-rc, egy darab XJ.20.ast február 6 helyeit január 19-re, egy darab G.30'35-i»st és egy darab Z.25-ös erőgépet február 10. helyeit február 5-re teljesen kijavítunk. Emellett traktorosaink vállalják, hogy gépiiket a javításoktól kezdve az egész év tartamára a Nazarova-mn/gnhunhu bekapcsolódva szocialista megőrzésre veszik ál 2. Két darab traktorekét január SÍ re. további három darab traktor, ekéi pedig február 5-re javítunk ki. 3. A boronákat, hengereket, vetögépeket és mütrágvaszóró gépeinket s tervezett február 15. helyett február 10-re javítjuk ki. 4. Tehenészeink vállalják, hogy január havi tejtermelés! tervüket 11# százalékra túlteljesítik A tervezett 21.232 Itter helyett 23.182 liter tejet fejnek ki és ezt a mennyiséget február hónapban tovább fokozzák. 5. Scrt^shízlalóink vállalják, hoffva daraértékesftésl százalékot a jelen, légi 20 százalékról 21 százalék fölé emelik az etetések jobb megszervezésével és az állatok zavartalan pihenésének biztosításával. 6. Ellctükanászalnk vállaljak, hogy az előirt választási állagsúlyt al előírt 18 kilő helyett 19 kilóra teljesítik. Rákosi elvtárs születésnapjára telt vállalásainkat mindenkor az állami fegyelem szemelőtt tartása, az adott határidők pontos betartása, a munkafegyelem megszilárdítása, késések és igazolatlan mulasz'ások megszüntetése, » munkaidő pon1 os be'artása mellett végezzünk és a munkafegyelem lazítói ellen kíméletlenül harcolunk. A verseny ellenőrzésére versenybizottságot szervezünk és a versenyt fa- pasztala'csere formájában kívánjuk ellenőrizni és kiértékelni, A gazdaság dolgozói nevében: Csörgő Kálmán igazgató. A maisi Táncsics termelőszövetkezetben Szentkirályi Lajos bomlasztja a csoportot, terrorisztikusan bánik a tagokkal A majsi Táncsics termelőszöveike- zeiben még szó sem esett az országos tanácskozás határozatairól, pedig Kuszi Károlyné részlvelt az országos tanácskozáson és van elég hiányosság a szövetkezetben amelyeknek kijavítására az országos tanácskozás ha'ározatot hozott. Sú yos tárokat okozott a szövottezfiineif Szentkirályi Lajos, a icrmelőszövet- kezet elnöke ez! azzal indokolja, hogy Kuszi Károlyné Kalocsára ment iskolára és ő is kéthetes iskolán vol‘, egy hete, hogy hazajött. Talán Szentkirályi elv'ársnak egy hét kevés ahhoz, hogy közgyűlést hívjon össze? Dehogy kevés! És nem is az idő miatt van a hiba, hanem abban, hogy Szentkirályi keveset törődik a szőve - kczet'eí, arnite sok példát lehet felsorolni. A szójabab és köles vetése idején Szentkirályi Lajos jól Unttá, hogy de. rékig érő gaz borítja azt a földet, amelybe a szójababot és kölest vetni akarják és tisztában volt azzal is: ha a területet nem szántják fel. nem is várhatnak róla bő termést. Ennek ellenére a derékig gazos Földet kétszer megtárcsázták, az tán belevetették a magot. Gyenge is volt a termésl De még an nak negyedé; is elhordták a madarak és kiverte az eső. Szen'királyi Lajos arra hivatkozik: későn kaptunk cséplőgépet! Arra úgylátszik nem gondolt, hogyha későn is jött a gé«p, nem érte volna kár a gondosan kazalba rakó t termést. — Igen csak ez a mnnkaerő hiányában lehe'etlen volt mondja Szentkirályi Lajos. Pedig munkaerő van. csak nincs munkafegyelem! A nyár folyamán öt)—70 tag dolgozott a földeken, a többi pedig végezte a „saját“ munkáját. De nem véletlenül történt ez 6em. A csoportban nem láttak tiszta képet a tagok — és még ma is nagyon kevesen tudják, hogy Szentkirályi Lajosnak hány munkaegysége van, vagy milyen Iskolán volt. Szentkirályi Lajos nem' közli a tagokkal, hogyan gyarapodik vagyonuk, pedig a csoport vagyoni állapotáról rendszeresen be kell számolnia Szen.1. királyi Lajosnak az alapszabály szerint, amint arra a Dunántúli Napló már figyelmeztette is. De Szentkirályi Lajos terrorisztikusan bánik a szövetkezet tagjaival, ha valamit kérdeznek tőle, oda sem halígat. vagy ha szól is valamit, az így hangzik: — Nem érek rá!... Majd gyere az irodába! a tagság nem tudia gyarapszik-e a szövetkeze! vagyona Rossz a vezetőség és rossz a csoport tagsága közötti kapcsolat és ezért a csoportelnök a felelős, aki kapkodva végzi munkáját, nem támaszkodik a tagságra. Kritika aSig-allg hangzik el a vezetőség felé és ha el Is hangzik, a rsoportelnök nem vrsrl azt szívesen, nem javítja meg munkáját. Szentkirályi Lajos mint a szövet, kezet elnöke súlyos mulasztási követelt el abban is, hogy nem ellenőrizte a könyvelőt, nem követelte meg tőié a pontos munkát. így fordulhatott e!ő. hogy május óta a tagok könyvébe nincs bejegyezve sem a termény, vem a pénz, amit a szövetkezettől kap ak. Jogosan mondta Miklós József tsz- lag: „Én dolgozom rendesen, csak lássam. hogy miért!“ Bizalmatlanná válnak a tttgcdf a vezetőség iránt, mindig azon gondolkoznak: nem többet frtak-c be az elszámolási könyvbe, mint amennyit valóban kiadtak, vagy nem drágították.« azok árain, mert nem látnak semmit világosan. Ami azonban még fokozza a Irt znlmalianságut az, hogy egy darabig nem Is volt pénztárosa a csoportnak, maga a szövetkezet elnöke. Szentkirályi I-njos kezelte a pénzt. Nyáron sok jvénz került a pénztárba, de hogy mennyi pénz jött be poftnsau, arról senki nem Sud, Szentkirályi horthysta őrmester volt Vájjon mi ezeknek a sorozatos hibáknak nz oka? Az, hogy Szentkirályi Lajos hátráltatja a csoport fejlődését Ha hiányosság előfordul a szövetkezetben, az tőle indul ki. Nem szilárdította, hanem lazította a munkafegyelmet. A voll! horthysta őrmester, a fasiszta hadseregben betanult módon bánik a tagsággal, ellentmondást nem tűr, ha pedig valaki bírálni meri, akkor még terTorisztikusabban bán az illetővel, de rendes hangon aoha egyetlen taghoz sem szó.. A felszabadulás előtt uradalmi mag- nemesi‘6 volt Szentkirályi. Mezögaz dasági munkát soha nem végzett sem ő, sem a felesége, mint ahogy most sem végez. Szentkirályi Lajos (inként jelent- kezett katonának és a fasiszta német csapatokkal együtt feleségével együtt kimenekült Dániába. A felszabadulás után visszatértek e* kalona'ör'.énetek mcsélése mellett minden igyekezettel a termelőszövet. kezete! igyekszik bomlasztani. A pártszervezet nem lépett fel el lene keményen. A szövetkezeién belül nincs párléle!, nem nevelik a tagokat éberségre, példamuta'ásrn, er '■ lengég leleplezésére. Most azonban ;l kommunistákra vár a feladat, hogy ne tűrjék tovább a csoportban Szentkirályit, de a pártban sem és ne engedjék lerombolni az eddig eléri ered ményeket, Lipóeefcl Jó*se».
