Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-19 / 15. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világ proletárjai egyesüljeteki A MAI SZAMBÁN: VUtaizldj elTtárs békejavoslatainak torábbi nemzetközi visszhangja. (2. o.) — Nagy lelkesedéssel ünnepelte a lengyel iőváros népe Varsó lelsz: b'dulúsának hetedik év. fordulóját. (2. o.) — Jugoszláv katonai egységek amerikai tisztek parancsnoksága a’att. (2. o.) — Vrancsica János elvtárs, Nagykozár délszláv párttitkára saját péld*mutatá- 1 sával is harcol az állampolgári fegyelem megszilárditásá- j ért. (3, o.) — Nyolc notórius mtíszaknmUsztót ítél* javító, nevelő munkára a pécsi járásbíróság. (3. o.j AZ MDP B ARANYAM E C YE | PÁRTBI ZOTTJÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM A gépállomások és termelőszövetkezetek megyei értekezlete elé AHA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952 JANUAR 19 1951 december 27—28-án tanács, kozásra ültek össze az ország gépállomásainak és termelőcsoportjai, nak élenjáró dolgozói, hogy meg. tárgyalják a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményeit, fogyatékosságait és azokat a fel. adatokat, melyeket pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs a mező- gazdaság elé tűzött Az országos i f tanácskozáson megyénk gépállomá. másainak és termelőcsoportjaínak küldöttei is részt vetlek. A tanács, kozás utat mutatott a további fejlődés felé az egész országnak. De ez az útmutatás csak akkor lesz egész, ha a feladatokat megyeileg is megállapítjuk. Ezért ül össze vasárnap megyénk gépállomásai, nak, termelőcsoportjainak értekezlete. Az országos értekezlet útmutatása nyomán jelentős fejlődésről adhatunk számot ezen az értekezleten. Igen sok termel öcsoportunk megvizsgálta munkáját az országos értekezlet értékelése ^ útmutatása alapján hozzáfogott, hogy az eredményeket továbbfejlessze, a hiányosságokat kijavítsa. A baráturi tszcs tagjai is éppen az országos értekezlet útmutatása alapján kezdték meg kemény kézzel a munka^ __ fegyelem megszilárdítását. Csoport. ■* 1 ~ értekezleten hozták határozatba: „Olyan tagokra nincs szükségünk akik hátráltat iák csoportunkat — i szilárd fegye' emre van szükség. Kemény rendszabályokat hoztak a munkafegyelem megszilárdítására, hogv felszámolják azt a fészket amely gátolta a termel .lesöpört 'munkaszervezését és eredményeit. A vasárnap összeülő megvei értekezletnek egyik legfontosabb feladata, hogy harcot hirdessen minden lazaság ellen, utat mutasson minden gépállomásnak és termelőcsoportnak, hogy milyen módszerekkel lehet elérni a munkafegyelem megszilárdítását, a lazaságok felszámolását. A megvei értekezlet másik alap. vető feladata, hogy megszilárdítss a gépállomások és termelőcsopor fok kapcsolatát, hogy megszüntesse I i, azokat a visszásságokat, amelyek / sok esetben tapasztalhatók voltak a munkában. A kapcsolat megszilárdítását megkezdték megyénk termelőcsoportjai és gépállomásai az országos értekezlet alapján Számos példa van arra, hogy a ter- melőcsooortok a legjobb dolgozóikat küldik a gépállomásokra, traktorista tanfolyamokra, hogv ott elsajátítsák a gépi munka tudományát és visszatérve a csoportba, még eredményesebb munkát végezhessenek. Számos gépállomás lelkes szer. vezőmnnkát folytat, hogy úi, főleg női munkaerőket toborozzon a gépállomásra. A Sásdon megindult női traktorosképző tanfolyam szép eredményekkel működik és magában is bizonyítia, hogy a női munkaerők megállják helyüket. Az új munkaerők toborzása terén azon. ban van még javítani való. A szigetvári gépállomáson — amelynek új vezetősége jelentős eredménye, két ért el eddig a munkában — is van javítanivaló a női munkaerők toborzása terén. A szigetvári gépállomáson még sokan lebecsülik a női munkaerőt és főbbek között Herman József cséplőgépszerelőnes még ma is az a véleménye: „Inkább egy órával többet dolgozom, mint hogy elmenjek női traktoristákat szervezni.“ Az ilyen és ehhez ha- son’ó gvökerében helytelen megnyilvánulásokat éppen a megvei ér. fekerlet segítsége nyomán a legsür. gősebben fel kell számolni és oda kell hafni, hogy a női munkaerőkkel való fog'alkozás rendszeres legyen. A munkafegyelem megszilárdítása, a termelncsonorfok ds gépállomások kapcsolatának megszilárdítása, a gépállomások új munkaerőinek toborzása mellett tárgyaljaméi a megyei értekezlet az állami fegyelem megszilárdítását az e téren megtalálható hiányosságok felszámolását. Ezenkívül még számos feladata van a megyei értekezlet nek, amelyre lelkesen készülnek megyénk gépállomásai és termelőcsoportjai. Az értekezletre a leg. méltóbb készülés a munka megja vitása, a munkafeladatok idő előtti elvégzése. Ezt tartja szem előtt a magyarmecskei Kossuth termelő, szövetkezetben Bárász Antal állat- tenyésztési brigádvezető, aki vállalta, hogy az értekezlet tiszteletére a tehénállomány fejési átlagát 20 százalékkal emeli- és ennek érdekében bevezeti az egyedi takarmányozást és a tehenek háromszori fejősét. A csoport pedig azt vállalta, hogy a már túlteljesített sertésbe, adási kötelezettségét még 10 százalékkal túlteljesíti. A sellyei Béke termelőszövetkezet 20 méteres fiaztatót épít, amelyet bontási anyagból készítenek el és ezzel mintegy 35 ezer forintot takarítanak meg a csoportnak. Ezek a példák és a nagynyárádi Kossuth tsz pé’dája — amely meg. kezdi a yorkshirei sertésfajta tenyésztését —, azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink dolgozói megértették Rákosi elvtárs útmuta. tását, hogy a fejlett állattenyésztés, a meglévő állatállomány hozamának emelése alapja a mezőgazdaság fejlődésének, a szocialista szektorok vagyona emelkedésének. Számos hasonló felajánlást tettek megyénk termelőcsoportjainak dolgozói, ami mutatja, hogy megértették igen sok helyen az orszá gos tanácskozás útmutatását és lát ják a megyei értekezlet j-^entősé gét. De a megyei értekezlet csak ak kor lesz teljes, ha az eredmények hiányosságok és feladatok meg tárgyalása mellett a jó eredményt elért gépállomások és termelőcso portok ismertetik jó eredményeik módszereit, hogy azok közkinccsé válianak és segítsék a gyengébb eredményt elérőket is a munka megjavítására. Emellett az érfekez lefnek nem szabad megfeledkezni a fiatalokról sem. Megyénkben sok olyan fiatal traktorista és csoport tag van, aki példamutatóan dolgozik, aki megállja helyét, végrehajt ja becsülettel a rábízott feladatokat. Ennek ellenére igen sok gépállomáson és termelőcsoportban tapasztaljuk, hogy a oártszerveze- tek elhanyagolják a DlSZ-szerveze- tekkel való foglalkozást, a fiatalok nevelését. Meg kell értetni a me gyei tanácskozás küldötteinek mindenkivel, amit Sztálin elvtárs mon. dott: „Az ifjúság a mi jövőnk, mi reménységünk. Az Hiúságnak kell maid felváltani bennünket, öregeket. Nekik kell majd a zászlónkat végleges győzelemre vinni." Ugyanígy meg kel! tárgyalnia a megyei értekezletnek a pártszerve zetek feladatait. A párt a fejlődés a termelés motorja a gépállomáson és a termelőcsoportban is. Tehát erősíteni kell ezt a motort minden módon, a legiobb dolgozókkal, a dolgozókkal való jó foglalkozással, a jó metfgvözö munkával és azoknak a feladatoknak pontos végrehajtásával, amelyet pártunk II. kongresszusa tűzött a falusi pártszervezetek elé. Végezzen jó munkát a gépállomások és termelőcsoportok megyei értekezlete, erősítse és fejlessze a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Legyen a megyei gépállomások és termelőszövetkeztek munkaértekezlete határkő megvénkben a jó munkára, a hiányosságok felszámolására. Győri Antal a megyei tanács elnökhelyettese- ,__ I Á Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata az 1951. évi tervek határidő előtti befejezése, illetve túlteljesítése érdekében indított szocialista munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról A magyar dolgozó nép sikerrel hajtotta végre az ötéves terv második évének tervé'.. A gyáripar teljes termelési tervét 103.4 száza ékra teljesitet- le. Számos üzemben kimagasló eredményeket értek el a termelékenység emelése, az anyagtakarékosság, a mi- nöséjf megjavítása terén. A sikerek döntő tényezője a dolgozók alkoó kezdeményezése, az egyre szélesedő munkaverseny és a gazdasági vezetés színvonalának emelkedése. Az elért eredmények dolgozó népünk nagy győzelmét jelentik az öléves tervért, a békéért vívott harcban. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a miniszternek az illetékes szak- szervezetek elnökségeivel egyetértésben előterjesz.ett javaslatára — az 1951. évi terv határidő előtti befejezéséért és túl'eljesf'éséért indított szocialista munkaverseny eredményé: az alábbiakban állapítja meg: L A bányászatban és st energiatermelésben a munkaverseny győztese, a miigazgatói, hogy az 1952. évi tervek sikeres teljesítése és túlteljesítése telén kövessék az élenjárók példáját. Az 195Z évi terv minden egyes napjára előírt tervfe'adat teljesitéséveJ és űlteljesitésévei érjenek c-1 új sikere kei,, tárják fej a termelés újabb rejtett tartalékai:, a muakaverseny len dűl ének fokozásával biztosítsák az ötéves terv harmadik évének cé'ki ű- zéseit. Budapest, 1952. január 18. Dobi István, a minisztertanács elnöke. Kristóf István, a SZOT főtitkár^ Békemíísxak a hirdi kenderfonóban A hirdi Kenderfonóba,, nemrégiben alakult újjá a bókebizottság, amelynek első feladata az volt, hogy jobb munkára serkentse a dolgozókat. Január tizenkettedikén békeműszakot tartottak, amelyen igen jó eredmé nyékéit értek el. Lelkes és odaadó munkával tűntek ki a fonónők közül Pich'er Károlyné, Marsics Anna, Mareics Regina. Lip- ták Magdolna, Németh Júlia, Papp Mihályné és Dom Katalin. A fonógépeken ott dolgoztak azok is, akik az üzemben, mint vezetők dolgoznak A fonódéban különösen a leszedők dolgoztak lelkesen és itt különösen n Űrt ertanács "éá'T* í^kslarvcseiófc-Z4csoportját kék megdicsérni. i a v i De dicséretet érdemelnek Kocti JáeIn5k£*eJ4ndrrjnosné csoportjának tagjai is. zászlajának nyertese * dorogi szén-j Folródán£ a Wműfczak alatt 109.9 «zúzalékra teljesítette tervét, szövő- dénk 133.2 százalékra. Az egyéni példamutatás terén Tóth Julianna és társai tűntek ki Tóth A dorogi szénbányái éves szén- termelést tervét 117.8 százalékra teljesítette és ezzel terven félül 181.000 tonna szenet adott a népgazdaságnak. Az egy műszakra eső széntermelés az előző évhez viszonyítva tO.l száza lékkai emelkedett. A dorogi szénbányák dolgozói 200.000 forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje ez Ajkai Erőmű. IL A kohászatban és gépgyártásban a munkaverseny győziese és a van dorzászló nyertese a Magyar Oplikai Müvek. A verseny második helyezettje DIMAVAG a diósgyőri gépgyár. IIL A könnyűiparban a munkaverseny győztese és a ván dorzsázló nyertese a Szegedi Tcxlll- művek. A verseny második helyezettje a budapesíi Porcelángyár. IV. Az élelmezési Iparban a munkaverseny győztese és a v4n. dorzászló nyertese a Szegedi Sertés hizlaló Vállalat. A verseny második helyezettje a Növényolaj és Szappangyár. V. A közlekedésben és postánál a munkaverseny győztese és a ván dorzászló nyertese a MAVAUT. A verseny második helyezet’je a MÁV ferencvárosi állomás. VI. A magasépitőiparban és az építőiparban a munkaverseny gyöz'ese és a ván dorzászló nyertese a 22/5. sz. állami építőipari vá lalat. A verseny második helyezettje a 22/4. állami épí'.őipari vállalat. VII. A mélyépítésben munkaverseny győztese és a ván dorzászló nyertese a Betonú! Építő Vállalat. A verseny második helyezettje a Földkolró Vállalat. A Magyar Népköztársaság miniszer anácsa és a Szakszerveze ek Orszá gos Tanácsának elnöksége felhív ó j munkásokat, alkalmazottaké', műve zetöket, mestereket,^ÄJmikusokot. mérnököket, az üzéplek éí-Aállalatok PÉCS M Júlia kártolós napi tervét 152 százalékra teljesítette, Mayer Ilona fonónö. az üzemi pártszervezet titkára 132 Pichler Károlyné fonónő 140.5 Liptóit Magdolna fonónő 152, Kovács Regina leszedő 127, Széplaki Endrévé 125, Magyar Lajos 159.1, Kovács János II. lakatos 152.3, Varjú Mihály lakatos 156.5, Szalai György asztalos 118.5, Remeli Jakab esztergályos 125. Míkolics Antalné keresztorsózó 145, Ruppert Erzsébet keresztorsózó 141, Fuksz Anna szövőnő 145, Pant a Fr rencné szövőnő 130 százalékra te j»- áttették napi tervelőirányzatukat. A műszakiak a munka jó necrzer verésével segítenék a békeműszak eredményességét. Jó hatással volt a fizikai dolgozókra az is, hogy az adminisztratív dolgozók a nap egy részét fizikai munkával töltötték el. Magyar Lajos békebizottsági felelő*. „Helyrehozom mulasztásaimat* határozta el a levelezőkonferencián Barkó Rózsa Én érettségi nélkül kerültem » Pe dagógiai Főiskolára. A tanév kezdetén szép eredményeket értem el, azonban az utóbbi időben alig tanultam valamit. Folyton azon törtem a fejem hogyan mehetnék el a főiskoláról, hogyan tndnék ismét doígozni, pénzt keresni. Hetekig tépclődtcm, mit csináljak? Maradjak-e, vagy dolgozzam? Közben felctő.lenül teljesen elhanyagoltam a tanulást. Közeledtek a kolloquiumok. Én ekkor már egyáltalában nem tanultam, gondoltam, ha nem megyek át a vizsgákon, könnyebben otthagyhatom a főiskolát. Felkészületlenül mentem vizsgázni. Elégségest kaptam és ro bantum az igazgató elvtárshoz, hogy ilyen eredménnyel nem érdemes ilit. maradnom, elmegyek. Csukás elvtárs elmondotta, hogy milyen sok áídozatot hozott már eddig értem az állam: ösztöndíjat kapok, diákotthonban lakom stb. és beszél: arról is, hogy milyen nagy szüksége van hazánknak pedagőgu sokra, különösen orosz szakos pedagógusokra. Megkérdezte, vájjon hogyan állnék a párt elé, ha elmennék az iskolából. Csukás eCvtársn-ak nem adtam határozott választ, maradok.e. A kollégiumban azonban levél várt: meghívtak a 13-i levelezőkonferenciára. „Nem érdemiem meg! — gondol'am azonnal. Ezen a konferencián csupa olyan elvtárs vesz részt, aki becsü- e'esen kivé*!« részét a munkából én pedig.. _____________________ Úg y határoztam, hogy visszaadom * meghívót. Biztattak, hogy vegyek rész: a konferencián és ott tanulva, javítsam ki hibáimat. Mikor kijőtOm a szerkesztőségből már minden* megértettem: el kell mennem a konferenciára és meg ke!'- változnom! Úgy készültem a konferenciára, mintha kicseréltek volna: vidáman, optimizmussal telten. Vasárnap a szemerkélő esőben indultam a SZOT székház felé. Az első érkezők közöW voltam. Már nem gon. dől'am arra. hogy szebb ruháim lennének, ha pénzt keresnék, különösen nem gondol'am rá, mikor megkezdődött a konferencia. A beszámoló alatt láttam, melyik az az út, amelyen haladnom kell. „A nehézségek azért vannak, hogy teküzdjük azokat“ *~ ondóra Hankő elvtárs beszámolójában és láttam, ha célomat el akarom érni, nekem is Így kell gondolkodnom. A hozzászólások is nagy hatást gyakoroltak rám. Mikor az elvtársak arról beszéltek, hogy fokozzák teljesítményüket, ami eddig is már 150— 200 százaCék volt, nagyon szégyellem magam. Most láttam egészében, milyen hanyag voltam, és elhatároztam, hogy vasakarattal, minden nehézség ellenére tanulni fogok. A psziholü- giai koKoqniumom már közepesre sikerült, de a* év végére nem elégszem meg ilyen osztályzatokkal. Helyrehozom mulasztásaimat. Barkó Rózsa Ped. Főisk. halig. L á Felhívás a MÁV nyugdíjasokhoz A MÁV központi számfejtő hivatala értesíti azokat a nyugellátásban részesülő volt MÄV alkalmazottakat, illetőleg azoknak özvegyeit, akiknek nyugellátásukon felül egyéb forrásból származó keresetük vagy jövedelmük van és 60., illetve az özvegyek 55. életévüket még nem tö főtték be. hogy a munkaviszonyból származó és száz százalékot (az időbért élvezők havi 220 órai meg nem haladó munkateljesítményükért járó bérüké', vagy keresetüket, illetve egyéb jövedelmüket a 6169—3/1951/XI. hó 30./P. M. sz. rendelet értelmében a MÁV évi január 20-ig bejelenteni kötelesek. A munkaviszonyból származó keresetet a lakóhely szerint illetékes vá rosi vagy község! tanáccsal kell iga zoltatni. Egyben felhívja a nyugdíjasok figyelmét hogy lakáscímükben beállott minden változást — beleértve az ut» canév változást is. — nyugellátásuk zavartalan kézbesítése érdekében nyugdíj nyilvántartási nető és szám közlése mellett a MÄV központi számfejtő hivatalhoz (Budapest. VII. Serközponti számfejtő hivatalához 1952. Lenin-kőrüt 45J a »ónnal jelen sok be
